Pesti Napló, 1862. szeptember (13. évfolyam, 3767-3790. szám)

1862-09-02 / 3767. szám

I* IflIV/A s­z­a­r­v­a­s­m­a­r­h­á­k n­á­l. 11) Egy három­éves legkitűnőbb tiszta magyar faj bikára 6 db arany. ^ 2) Ugyan oly tulajdonságú ökörtinóra 14 darab arany. 3) Egy hasonló 3 éves még nem folyatott üsző­re 25 osztr. ft. 4) Egy szinte magyar fajú borjas tehénre, mely­nél a tenyésztési, hús és bő tej termelési képesség feltaláltatik, 25 osztr. ft. 5) A legszebbnek talált ökör és üsző rúgott hornyára külön 10, 10 osztr. ft. V. Házi szárnyas állatok vagy baromfiaknál. 1) Egy kitűnő nagyságú és szépen idomított kakasnál 1 db tallér. 2) Egy hasonló tyúkra 2 osztr. ft. VI. A sertéseknél. 1) Gazdasági szempontból legjobb tenyész­kanra 15 osztr. ft. 2) Hason nézettel hús, hizás és szaporaság szerinti kockára 15 osztr. ft. 3) 6—8 hónapos malaczra, szépség, jóltartás és fajra való tekintettel 10 ft. 4) Egy éves kan malaczra hason tekintettel 2 db arany. VII. A sz­ántás-versenynél: 1) Első dij 3 darab arany. 2) Második dij 10 osztr. ft. 3) Harmadik dij 8 osztr. ft. 4. Negyedik, ötödik, hatodik dij egyenkint 5 osztr. ft. 5) Hetedik, nyolczadik, kilenczedik és tizedik dij egyenkint 2 osztr. forint, s ugyanezen dijak lesznek alkalmazandók a h.-böszörményi oct. 20 ki versenynél is. VHS A lófuttatásnál. 1) Első dij 40 osztr. ft. 2) Második dij 20 osztr. ft. C)Átalános tudnivalók. 1. A kiállítandó tárgyak lehetnek más vidék­beliek is, jutalmat azonban a gazdasági gépek kivételével csak az egyletterületbeliek igényel­hetnek. 2. A gabnaneműekből 14 pozs.­mérő, egyéb ármértékkel mérendőkből egy vagy két itczényi, tiszta vászon zacskóban, betözöttek és folyadé­kokból egy vagy két itczés üvegekbe jól bepe­csételve, a takarmánynemekből 10 fontnyi, a takarmányrépákból és ehhez hasonlókból 6— 12 darab, a gumós és hüvelyes veteményekből 5—6 szczényi küldendő be. 3. Minden tárgy mellé egy jegyzék készíten­dő a kiállító által, melyben a tárgy minősége , mennyisége, neme, faja, ivara, színe, kora, — eladó-e vagy nem, és mi áron, — mily terjede­lemben, minő földben, mennyi mag után, mi termés volt; — saját nevelés vagy vett mióta van birtokába, a hizottaknak a hizlalás módja és ideje, hizás előtti és mostani súlya világosan körül és leírandó ; — ezen jegyzéknek folyó száma a küldött tárgyra is reá írandó, vagy függesztendő; a kiállító nevének aláírásával és lakásával ellá­tandó, s legfeljebb September 25-ig Nyíregyházá­ra Demján Samu egyleti titkárhoz beküldendő — és ugyanezen határidőig, minden kiállítandó tárgy bejelentendő , későbbi bejelentéseket a nevezett el nem fogadhatván. 4. A kiállítandó tárgyak a marhák és gépek kivételével october 0-ka reggelétől kezdve. October 8-dikán délután 4 óráig a ren­ato bizottmánynak Nyíregyházán a Szabó színbe általadandók. — A marhák és baromfiak october 8-ka reggeltől délutáni 4 óráig szinte he­lyeikre beállitandók — s minden kiállított tárgy helyén hagyandó oktober 10-ke estveli 5 óráig. 5. A kiállított tárgy, ha oktober 10 ke estveli 6 órájáig a kiállító által vissza nem vétetik, az egylet szabad rendelkezése alá hagyottnak te­kintetik. 6. A kiállítás ideje alatt az állatok élelmezése iránt a rendező bizottmány intézkedene annyi­ban, hogy a tulajdonosok azok élelmezését jutá­nyosabb áron kaphassák. 7. A versenyszántók oktober 10-kén reggeli 8 órakor, — a lófuttatásban részt venni akarók pedig szinte oktober 10-kén d. e. 9 órakor a hely­színen jelen lenni tartoznak; — a Böször­ményben verseny­­szán­tók pedig oktober 20-dika délelőtti 9 órakor — kik a versenyző tér hollé­tét maguk bejelentésekor Nyíregyházán Demján Samu egyleti jegyzőnél, és Böszörményben Len­gyel Imre urnái megtudhatják. 8. A szántásversenynél versenyezhet bárki, akár saját maga, akár cselédje által, szabad tet­szés szerint lóval vagy ökörrel, kettesben vagy négyesben, de minden segélyszemélyzet nélkül egy maga. 9. A lófuttatásnál csak földmivelő gazdák lo­vai versenyezhetnek, és hitt csak az egylet te­­rületebeliek nyerhetnek, akár szörin, akár nyer­gelve , a tulajdonos vagy más által is lova­golva. 10. A kiállítás rendje következő teend: Octo­ber 9-kén reggel 9 órakor az egyesület elnöké­nek vezérlete alatt a termény és ipartárlat, ez­után az állatkiállítás nyittatik meg, s ezután mindkét nap a közönség számára mind délelőtt, mind délután nyitva leend oktober 10-kén d. u. 4 óráig,­­ oktober 10 kén reggeli 9 órakor lesz a szántás-verseny és a gépek megnézése, innen egyenesen megyen a közönség 10 órakor a lófut­tatási verseny­térre, melynek bevégeztével fog tartatni a közgyűlés Nyíregyháza városházte­remében, hol a dijak is ki fognak osztatni a szán­tás és lófuttatási dijak a helyszínen a bevégzett tény után osztattatandván ki. 11. A kiállításra Nyíregyházára érkezendő vidékiek biztos szálláshozi juthatás végett a városházánál az úgynevezett szállásmesteri hi­vatalhoz utasittatnak, hol magukat jelentve, je­gyet kapandnak szállásaikra nézve. 12. Az egyesületi tagok, s minden a gazda­sági egylet s ennek üdvös czélja iránt érdekkel viselte­n ügybarát felkéretik, mind a kiállítás, mind a versenybeni résztvevésre maga körében a közönséget ébreszteni és buzdítani. Végre szolgáljon ezen programm közzététele egyszersmind a tisztelt egyleti tagoknak a kiállí­tás alkalmával tartandó közgyülésrei meghívá­sul is. Nyíregyházán, 1862. aug. 20. A kiállitást rendező bizottmány. — Szatmár városa községta­nácsának felirata a nagymél­­tóságu magyar királyi helytar­tótanácshoz. Nagyméltóságu magyar királyi helytartótanács Mint a nagy tenger hullámai között dúló fer­­geteg által irányát tévesztett hajónak egyedüli mentes eszköze, ha már megszűnt a­ vész, a a hajó a­ szirtekben össze nem zuzatott,­iránytűje, mely bizton jelöli ki útját a kitűzött czél felé, úgy nekünk, hazánk ezen válságos viszonyai, s azon politikai rázkódtatások között, melyeket szen­vedett, már hosszú időn keresztül czélt nem érve tévedezőknek, mint messze rezgő tűz sugara és homályán vezetünk egyedül alkotmányos tör­­vényeinkhezi ragaszkodásunk. Belátjuk azonban, miként az események folytán felmerült nehéz körülmények óriási súlya által, ez érdemben akadályul gördült politikai viszo­nyok nem minden nehézségek nélkül megold­hatók. Tudjuk azt is, hogy a legjobb akarat is talál­kozik nehézségekkel, főleg ott, hol a sok­oldalú elágazott érdekek egyensúlyban tartása annyira nehéz, mint éppen hazánkban. Ugyanazért forrón szeretett alkotmányunk mihamarabbi élvezhetésének óhaja mellett, ne­mes odaadással fogadjuk mindazon intézkedése­ket, melyek a vég­czél eléréséig időszakonként igénybe vett ideiglenességekben teljesítés végett kötelességünkbe tétetnek, mert tudjuk, hogy minden átalakulásnak megvannak a maga ne­hézségei, és tudjuk, hogy minél kevesebb az akadály a czél felé, annál közelebb az eredmény. De azonban úgy vagyunk meggyőződve, mi­ként ezen ideiglenes intézkedések körül megál­lapított irány megtartása iránti kötelesség, úgy a magas kormány főbbrangú hivatalnokainál, mint nálunk, egyszerű polgároknál egyaránt teljesí­­tésre­ vár , mert másként hiányzanék a biztosíték a társadalmi rend fenntarthatása iránt. Az általunk kiemelt nézetek alapján vagyunk mi bátrak panaszt emelni a nagyméltóságú ma­gyar királyi helytartótanács előtt Szatmár megye főispánjának és Szatmár városa királyi biztosá­nak méltóságos Szerdahelyi Pál urnák Szatmár városa községtanácsa alakításánál követett el­járása ellen. A panaszunk alapját képező tényállam rövid vázlata következő: Folyó évi julius 28-án e panaszt emelő testü­letet királyi biztos ő méltósága összehivatván, tudata, miként felsőbb helyről nyert utasítása a városi községtanácsot megalakítani, még­pedig az 1848- at megelőzött időszakban hivatozott gya­korlat szerint, felhíván egyszersmind tagjait e testületnek a kinevezendő községtanács tagjaiul. Meg kell itt említenünk, miként a már álta­lunk előbb elmondott nézetek alapján is, oda­adással vállaltuk el azon megbízást, melyet sa­játságos városi viszonyaink tekintetbe vétele mellett magunktól eltaszítani kötelességmulasz­tásnak tartunk. A községtanácsnak, mely 1848 előtt commu­­nitásnak vagy kültanácsnak neveztetett, létszáma állott Szatmáron 40 tagból,kik akkor esküdt ne­vet viseltek; volt egy elnöke, ki azon időben főesküdtnek vagy népszószólónak neveztetett, ől egy jegyzője. Ezen communitásnak vagy kültanácsnak első organisatiója, hogy királyi biztosi eljárás alap­ján történt, általunk kétségbe ne vonatik ; de hogy e testület elnökét és jegyzőjét ne maga vá­lasztotta voln­a meg, erre még eddig eset nem adta elő magát. Azonban királyi biztos úr ő méltósága e tes­tület elnökének kinevezését is magának követel­vén, megigéré ugyan, hogy kinevezésénél a tes­tület ajánlatát figyelembe veendi, — de a kine­vezési jogot mindenesetre magának tartja meg. Esetlegesen az alakulás első perezében a tes­--1 u ll-------• TM -—*- ■ jéget elfogadni különböző körülmények által akadályozva lévén, — királyi biztos ur méltósá­ga a helyett, hogy szavát beváltandó, e testület véleményét figyelemre érdemesítené,­­ meg­fosztva azt azon jogának élvezetétől,mely a múlt­ban e testülettől, hosszú időn keresztüli létezé­se alatt, soha senki által nemcsak elvettetni nem követeltetett, de még csak kétségbe sem vona­tort ; elnöknek Mándi Elek urat kinevező. Nem szándékunk az illető kinevezett Mándi Elek urnak szakjártassága vagy e város viszo­nyaihoz tulajdonosi jogokból eredhető érdekelt­ségére vonatkozólag észrevételekre menni át, mert ez könnyen személyhez kötöttnek tüntetné fel azon elvet, mely által elévetni szándékoltatik az, hogy a csak most alakult testület birjon alakkal és iránynyal, mely körül mind maga­megmaradni köteles működéseiben, mind mások által sértetlenül tiszteletben tartatni jogait, ele­gendő erkölcsi erővel bírván, ne legy­en kény­­telve reáruházni gunyul nevére elnökének a tri­­bunus plebis nevet akkor, midőn,hogy e név ille­tékes lehessen, szükség, hogy beegyezését és bi­zalmát bírja azon testületnek, melynek viseli elnökségét. De felesleges is lenne már a magas kormány érdekeire vonatkozó óvatosság tekintetéből is e testületnek ezen elnökválasztási jogátóli meg­fosztása, mert az egész testület a királyi biztos e méltósága által neveztetvén ki, már ez által biz­tosíttatott a szervezet arról, hogy a testület óhaj­tásai a lehetőség határai között keresik a megál­lapodást.­­ Már nagyméltóságú magyar királyi helytartó­­tanács, felfogásunk szerint, ha a magas rendelet által körvonalazott szervezési megbízás a kirá­lyi biztosnak tetszménye szerinti szabad kezet engedett volna, akkor nem lett volna szükséges a kiadott utasítás, s mi vagy visszavonnék sze­mélyünket, nem ismerhetve körét és irányát az alakítandó testületnek, vagy ha abban úgy is he­lyet foglalni ajánlkoznánk , nem lenne okunk panaszt emelni oly eljárás ellen, melynek határai úgy is kijelölve nincsenek. Miután azonban szervezésre vonatkozó uta­sításnak azon kitételéből, miszerint a község­tanács az 1848 at megelőzött időszakban hiva­tozott gyakorlat szerint rendeltetik megalakíttat­­ni , önként következik az, hogy a méltóságos királyi biztos úr által kinevezett községtanácstól elnökének és jegyzőjének megválasztása,melynek a hivatott időszakban folytonos gyakorlatában volt, el nem vehető ; a méltóságos királyi biztos úr által maga részére megtartott és tettlegesített kinevezés pedig e hivatozott gyakorlatot helyesen megsemmisítené; e kérdés megoldásáért alázatos tisztele­tel terjesztjük fel kérésünket a nagy­méltóságú magyar királyi helytartótanácshoz, mély tisztelettel kérvén fel, miként ez érdemben mihamarább intézkedni, s ez által a testület részéről nehézségül tett sérelmet orvosolni ke­gyesen méltóztassék. A­kik egyébiránt megkülönböztetett tisztelettel vagyunk Szatmáron, aug. 21. 1862. A nagyméltóságu magyar királyi helytartó­­tanácsnak köteles szolgái,Szatmár városa község­tanácsa. (P. Hirn.) — Hirdetmény. A tekintetes kir. itélő táblának folyó 1862. évi aug. hó 26-én 455. számhoz] kelt? határozata nyomán, az ügyvédi vizsga letétele következő jelentkezetteknek en­gedtetett meg, és pedig megvizsgálandók lesz­nek : 1862. évi s­e­p­t. hó 22 é­n. Köszeghy Winkler János, Girtler Antal, Konthy József, Abt Ernő, Kiss Imre, Korpássy Menyhért, Zacharie­­vics Lázár, Medgyesy Antal, ifj. Huszár László, Gurányi Pál, Theofanovics Sándor, Vavrek Kál­mán, Stojkovics Szilárd, Lukrics István, Bar­­theldy Antal, Schöner Imre, Etédy Lajos, Gyu­­rikovics István, Majovszky Vilmos, Schleimin­­ger László, Bizaglich Sándor, Szalay Antal, Sza­lay Károly, Hoffmann János, Kiss József, Bog­­d­a Ábrahám, Eisert József, Varda János, Ke­rekes István, Czigány Gyula. 1862. évi September hó ,25-é­n. Fó­gel Lipót, Huszthy László, Kerese Imre, Sere­gély Ferencz, Felicidesz Sándor, Krajován Pál, Dull László, Könczöl János, Görög Dániel, Scholcz Jenő, Vágásy Gábor,Neuman Mór, Major János, Jelencsik István, Kalmár István, Ghyczy Pál, Perlaky Kálmán, Szigli József, Fest Otto, Török József, Jankovich Gyula, Tischler Gusz­táv, Schlehuber Antal, Vojnics Horácz, Vukce János, Wagner Ignácz, Goldstein Adolf, Sausek Elek, Holländer Henrik, Barach Benedek, Bróde Lipót, Márczy Mihály. 1862. évi sept. hó 29-én. Veisz Márk, Újhelyi Nándor, Mannheimer Ignácz, Szénásy Károly, Bölöni Ödön, Fényes Miklós , Hamvadi Pál, Iváncsy László, Olgyay Gyula, Paulay Márton Zsigmond, Báthory Sándor, Radenich Simon, Nagy János, Kis Károly, Veiser Károly, Irux János, Granater László, Tóth György, Jausz Jó­zsef, Haas Károly, Lévay József, Major Gyu­l, Kovács­­vita Ágoston, Matisz Albert, Fogarassy Sándor, Simay Döme, Manich Péter, Szuh­az­a László, Muszka Antal, Dobay János Eremits György, Mészáros György, Dedek Crescenz. Továbbá: Reményi Károly , Szűcs Sándor, Sárkány János, Praznovszky Gyula, Radenich János, Maár Gyula és Radocza János — jelent­kezőknek tudtul adatik, miszerint hátirattal el­látott kérvényeiket — mellékleteivel együtt a királyi személynöki elnöki irodában naponkint, — a hivatalos órák ideje alatt átvehetik. Pest, 1862. évi augusztus 25. (Sürg.) Különfélék Pest, szeptember 1. • ** A királyi helytartó ur­gróf P­á­­­f­f­y Mór ő excja tegnap Bécsbe utazott. ** Múlt szombaton estve a budai György téren gr. Coronini Cronberg hadparancsnok­i exja tiszte­letére nagy zeneelőadás tartatott, mely alkalom­mal hét ezredbeli zenekar játszott együtt. ** A régi füvészkert házhelyekre osztatván a városi hatóság határozata folytán közelebb el fog árvereztetni. Már többen tettek ajánlatot a telkek megvétele végett. Fővárosunk s különösen az or­szágút tája mindenesetre sokat fog nyerni díszben az új építkezések által. *­* Miután a helybeli Josephinum árvaház alap­tőkéje utóbbi időben jelentékenyen szaporodott, ezen intézet növendékeinek száma a következő is­kola­évben 27-ről 30-ra fog szaporittatni. Ha a Josephinum tulajdonát képező Borárusféle telkek eladathatnak, e szám harminc­hatra fog emel­tetni. ** Maholnap ismét bekövetkezik a hangverse­nyek időszaka. Zenészeink már is készülődnek, V- ■» .. _I . 1 _•_^1 M " ~ szerezzenek. A legnagyobb műélvet ez évben is mindenesetre a hat philharmóniai hangverseny fogja nyújtani, melyek az előleges tervezet szerint október, november és deczember hónapokban tar­tatnak meg a nemzeti múzeum teremében. Az Eu­­rópa-szállodában is lesz ugyan e hónapokban hat kamara-estély. ** M a g­o­s-S­z­i­g­e­t­h­y László hegedűjét szó közelebb műutazásra indul a két testvér házá­ban. Előadásainak egy részét jótékony czélokra szentelendi. ** Egy helybeli orvos, miután az országos té­bolyda elkészüléséhez és megny­itásához még egy­hamar nem lehet remény, egy új magán tébolydát szándékozik állítani. ** A képzőművészeti társulat f. hó 27 ikén tar­tott választmányi ülésében bizottmány neveztetett ki, melynek meghagyatott, hogy a csongrádi ta­karékpénztár­ épülettervei fölött határozott véle­ményt nyújtson be. A bizottmány tagjaiul Hensel­mann J. elnöklete alatt Gerster Károly, Feszi Fri­gyes, Frey Alajos és Engerth Vilmos urak válasz­tattak. Orlay Soma helyébe, ki Rómába utazik, titkárrá Lipthay Kornél választatott. A lelépett titkár számadásának megvizsgálásával Nagy Iván úr bízatott meg. A titkár jelenté, hogy Sterno Ká­roly hátrahagyott műveinek legértékesebbikét meg­szerzés végett újból ajánlá a nemzeti múzeum igaz­gatóságának. Az elhunyt jeles festőnek többi mű­vei, melyek főleg természet után készült aquarel vázlatok népéletünkből, a művészet­kedvelők és pártolók által megszerezhetők a boldogult özve­gyénél. Kár lenne engednünk, hogy e becses mű­vek külföldre vándoroljanak, ajánljuk azokat az olvasó figyelmébe. ** Egy utazó közelebb a budai pályafőtől Pest­re hajtatván, a részeg bérkocsis egy árokba dön­tötte, minek folytán egyik karját eltörő. A városi kapitányi hivatal a fenyítő törvényszéknek adta át a kocsist, hogy érdemlett büntetését elnyerje. ** A budavári casino helyiségeiben az első zenészeti estély a szüret befejezése után október 15-ikén fog rendeztetni. ** Egy budai vendéglős, ki akarja ragadni a Horváth-kertet eddigi elhagyatottságából, ajánla­tot tett ugyanis a városi hatóságnak, hogy a kert közepére díszes vendéglőt emeltet, ha az neki 10 évre bérbe adatik. Ez esetben aztán a mulatóhely budai népkert nevet fogna nyerni. ** Arad városa a magyar színészet érdekében utánzásra méltó határozatokat hozott. Az ideigle­nes bizottmány javaslata szerint ugyanis a szín­­házigazgatóság a várostól 2000 ft évenkénti se­gélyt fog nyerni, s a magyar színművészet virágzó állapotba hozására állandó színházi bizottmány alakíttatik. Az aradi színházat a téli idényre a jelenleg Nagyváradon működő S­z­a­b­ó és Fi­lip­o­v­i­c­s társulata veszi át. ** A bécsiek már szombaton estve Pesten lesz­nek. A kétvonat, mely német vendégeinket kö­rünkbe hozza, f. hó 6-ikán reggel 9 óra 45 percz­­kor indul, s estve 6 óra 36 perczkor érkezik Pestre. ** Az egri szép bazilika külseje 46 ezer ft ere­jéig javíttatik. A tetemes költséget az érsek­i ex.­­ja s az egri káptalan fedezik. ** V­oggenhuber Vilma k. a. a múlt hét végén utazott Berlinbe, hol vendégszerepelni fog. Egressi Gábor Szombathelyen „Brankovics“­­csal kezdé meg vendégszereplését. A vesztegzár az erdélyi határszél hosszá­** ban a Moldva és Oláhországból behajtott marhák­ra nézve, miután különösen Fokéri és Krajova vidékén a sistovi és voljneri kerületben az aszály újra kitört, 10 napról 20 ra terjesztetett ki. — A marhavészt illetőleg II. Kálióból a „Sürgöny“ következő tudósítást vett : A Nyír­egyházával határos gr. Dessewffy Ferencz kir. telki pusztáján kiütött keleti marhavész eddigi terjedéséről biztos adatok közlését tartván szük­ségesnek, tisztelettel tudósítom a t. szerkesztősé­get, hogy e hó 23-káig a Királyi-telken megbete­gedett marhák közül 50 darab esett el. A kir. biztos által minden veszélyes utak elzáratása, szo­ros elkülönzés, őrök és intőtáblák felállítása , a beteg marha mikénti ápolása s egyátalában ren­dőri tekintetben a helyszínen személyesen tett czélszerű intézkedések után azonban fel lehet ten­ni, hogy ezen pusztának szerencsés helyzete mel­lett, jóllehet 9960 holdnyi kiterjedésű, kettős árokkal s akáczfasorral lévén körülkerítve , a vész tovább terjedése meg fog gátoltatni. ** Válasz Gschwindt M. urnak. Gschwindt ur a „Sürgöny“ 189 ik számában meg­jelent nyilatkozatára a mélyen tisztelt közönség tájékozásául kötelességemnek tartom, a köztünk fennforgó viszony részleteit­­űn előadva felelni. Igaz, hogy én megrendelést kaptam D. asz­­szonyságnál kiállított „Magyar pásztor“ czímű vázlat után készítendő szoborra, melynek magas­sága, mint az alább olvasható levél sorai tanúsít­ják, a fent említett, eredetben meglevő szalagmér­ték szerint 2 l­0­b és 6 hüvelyre volt határozva. Méltánytalanság volna tagadnom, hogy e meg­rendelés ébresztőleg hatott rám, mert méltó elis­meréssel vettem azon részvétet, hogy hazám pol­­g­rai közt találkoznak olyanok, kik a művészetet gyámolítani és pártolni készek. Íme a megrendelés sorai, miket hozzám D. asz­szonyság intézett G. ur név­ben, mert én G. urat egész mostanig nem ismertem: ... Es ist Herr Gschwindt, Fabrikant aus Pest. Dieser wird Ihnen für jene Figur, die ich Ihnen bei der Behandlung des Preises in meinem Zimmer zeigte und die Grösse sanimt Fussblatten von bei­liegenden Band hat, 400 fl. und zwar in Raten stb. bezahlen. Erre pótlólag még 100 ftot kaptam. Én jóllehet nem tagadom , hogy a G. ur nyi­latkozatában közlött levelet írtam ; d­e taga­dom azt,hogy a megrendelés carrarai márványból történt volna, mint ez állitásomat a fent iktatott megrendelő sorok is mutatják. —­ Mi több , a megrendelésnél határidő sem köttetett ki, s mindazt, mit én egyetlen levelemben G. urnak ir­tam, saját jószántomból ígértem, re­mélvén,hogy a tett figyelmeztetés az anyagra nézve arra inditandja G. urat, miszerint jó indulatomat kellőleg méltányolja s utánpótolandja nekem az árkülönbséget — Elég­gé ildomos levelemre azonban választ sem nyer­vén — tudósítottam D. asszonyságot, hogy szá­mot vetvén magammal a munka és anyag iránt, legszükségesebb kiadásaimat sem fe­dezhetem. Művészi állásom és hazám iránti tiszte­letem önérzetét szem előtt tartva, határozott czélo­­mal tűztem ki, egy közép minőségű carrarai márványból a kívánt mérték szerint G. urnák bár veszteséggel is a megrendelt szobrot elkészíteni, és 11­, hónapi fáradalmas tudakozó­dás és utánjárásom azonban sikertelen volt. A vé­letlen által birtokomba került egy 3 láb és 6 hü­-*-*1 n • . ____ melyből művészi ösztönöm szorgalmának legna­gyobb kifejtésével kezdem pásztoromat készíteni, s ki nem fejezhető nélkülözések közt bevégeztem azt nyolcz hó alatt, még pedig hét egész hüvelylyel nagyobbra hagyva, csak azért, hogy valahogy G.ur a magáénak ne ismerje. Mindamel­lett fenntartottam az ő jogát, levelem szerint neki carrarai márványból más szobrot készíteni, ennek eleget tenni kész is vagyok. Nem állhattam meg azonban, hogy szobromat, midőn az véletlenül sikerült, G.­urnak meg ne mu­tassam , így elsőséget adtam neki több vevőim fe­lett, gondolván, hogy­ a szobor meg fog neki tetsze­ni. S ime, mivel lep meg G. ur? Midőn szobromat meglátja a pesti műtárban, hol mint magán tulajdonoma­t állítottam ki, a re­­döket metértő kifejezéssel helyteleneknek állítja (melyekre pedig különösen nagy gondot fordítot­tam) s midőn illendő árért vele megkínálnám, még jól le is hordott, sőt szobromat sajátjának állította. Én felajánlottam neki vagy pénze visszafizeté­sét kamatostól, vagy egy más szobrot, vagy már­ványból faragott saját arczképét. Mind nem hasz­nált. És most tegyünk egy kis számadást, bár vele nem tartoznám. A durva kő került magamnak 225 bajor ftba. (a mi pén­ünk szerint akkori agróval körülbelül 300.) A pontozás s egyéb technikai kézi munka, ha egy napszámot a márvány dolgo­zatnál csak 6 ftra teszek is, 8 hó alatt 1440 ft (ily napszámot bármely mesternél kap a dolgozó.) Ide nem számítom a Svájzba tett utat a kőért, a kő Mün­chenbe hozatalát, a szerszámok árát, a mintáza­tot, hozzá az anyagot, az élő mintáérti napidíjt, a pásztorélet tanulmányáért tett utakat Kecskemét tájára, jelmez hozatalt, Pestre szállítását a kész szobornak stb. már 1700 forinton fölül van a technikai rész ! Hol van még itt megfizetve az eszme, a compo­site ? És mégis e szobrot akarja G. úr tőlem 500 ftért elperelni ! Pedig én eladhattam volna művemet München­ben, hol a műértek 5000 ftra becsülték, de ha­zámba hoztam, csak azért, hogy bemutassam tö­rekvésem sikerét. Azt azonban korántsem gondol­tam, hogy jószántomból írt levelemet itthon G. úr ellenem fegyverül felhasználja a közvélemény s törvény előtt. Később sikerült neki akaratom és beleegyezé­sem nélkül a műegylet által szobrom letartóztatá­sára nézve határhosszabbítás ürügye alatt oly értelmű végzést érvényesíttetni, mely szerint a műegylet választmánya nekem a szobor kiadatását folyó hó 15-dik helyett 18-kig elhalasztotta, azaz megtagadta, minő jog és igazságnál fogva, nem tudom, annyit azonban állíthatok, hogy G. úr ügyvéde a műegylet választmányi tagjainak ülé­sében részt vett, én pedig abból kizárattam; ez szobrom történetének hű vázlata. És bár szívem mélyéből sajnálom, hogy jóhisze­műségem rovására hazámba jövetelem után, békét szerető indulatom daczára is kellemetlen helyzetbe sodort a véletlen, miután­ azonban G. úr magához illőnek tartja, törvény útján érvényesíteni szemé­lyem elleni követeléseit és a szóban levő szobrot biróilag lefoglaltatván, követeli tőlem, ám teljék kedve és öröme benne, én részemről hazám alkot­mányos törvényei és igazságszerető biráim ítéle­tétől várom ügyem eldöntését. Izsó Miklós szobrász. — A „H.“ írja, hogy Brenner vesen lenne tagja a nemzeti színháznak, igazgatóság eddig semmiféle alkudozásokba bocsátkozott vele szerződtetése tárgyában , e sze­rint azon hir, mintha a művésznő Hollósy Kor­néliánál nagyobb tiszteletdijt követelne, alaptalan. — Az erdélyi magasabb körökben Hymennek egyre folynak az áldozatok. F. hó 4 én gr B e t­h- J en Zsigmond úr vezette oltárhoz Zsombori Sarolta urhölgyet; nehány nap alatt hasonló öröm­nap vár mígs Z­e­y­k József urra gr. Teleki Ágnes, gr. B e t­h J e­n Domokos urra gr. Mikes Sarolta, b. Bornemisza Károly urra gr. Mi­­k­e­s Etelka, gr. Bethlen Geyza urra káli N­a­g­y Berta, gr. Toldi Horváth urra gr. Be­t­h­l­e­n Irma kisasszonyokkal. Szerencse kisérje. A Segesvárszékhez tartozó Prodi helységben folyó hó 23 án délben borzasztó tűzvész dühöngött, mely 93 épületet hamvasztott el, s hogy a templom i. e. 40 házzal együtt megmaradt, a derék nagy­­szőllősieknek lehet köszönni, kik a hely­színére sietvén, ez utóbbi épületeket megmentették. ** Velenczéből, Fehérmegyéből Írják a „M. D.“-nak, hogy 3 sz. fehérvári gymnasiumi tanuló, az ott tartandó búcsúra kéredzvén, a helyett va­dászni indultak, s midőn egyikök megtöltött pus­kájára a gyutacsot akarta feltenni, a fegyver el­sült, s épen előtte álló társát úgy nyakszirten ta­lálta, hogy az félóra múlva kimúlt. ** Hogy valóságos ragályos betegséggé vált a kincskeresés, a „K.K.“ szerint bizonyítja azon ko­runk szellemével épen nem egyező eset, hogy számtalan helyt, a többek közt Zilahon a szomszéd Sz. Somlyótól példát véve, néhány szerencsétlen ember, kik a legvakmerőbben terjesztik a nép közt alaptalan visiójokat, miszerint ők látták volna a kincseket fellobbanni, tehát ezen szerencsétlen ba­bonás emberek a zilahi úgynevezett „Hegyes dom­bot“ turkálják hetek óta, felhagyva nap­­élelmek keresésével, gondatlanul elhagyva házaikat, apró gyermekeiket a­nélkül, hogy a kincsnek legkisebb nyomára jöttek volna. * Belső-Szolnok S­z­­­o­­­k­a nevű falvában f. hó 22-kén 78 ház, Besztercze mellett Aldorf nevű szász faluban pedig 20 ház égett le mellék­­épületestül együtt. *Lanffer és Stolpnál következő uj művek jelentek meg : 1) Csőd ügyekben a tek. kir. váltófeltörvényszék és a főméltóságu hétsze­mélyes tábla által az 1841-ik évtől egész az 1861 ik évi május végéig megállapított elvek s ezen elveket tárgyszó határozatok gyűjte­ménye. Összeszedte Szeniczey Gusztáv királyi váltófeltörvényszéki bíró. Ára 2 forint. Ugyanezen gyűjtemény váltóügyekben ugyanazon szerzőtől. Ára 2 ft. 2) Napóleoni eszmék. Irta Bonaparte Napóleon Lajos herczeg (III Napoleon.) Fordította Huszár Imre. Ára 80 kr. 3) Nagad fürdői album. Szerkesztik : Balázs Sándor, Huszár Imre és Rozsaági Antal. Első évfolyam. Ára 2 ft. * A szüret ideje alatt a Pest és Szent-Endre— Bogdány között járó gőzösök naponkint kétszer fognak közlekedni. * M i k o v i n­y i Bertalan, mint kiadótulajdo­nos és szerkesztő, „Házi tanácsadó“ czimű hetilapra hirdet előfizetést egész évre 6, félévre 3 fzjával, s negyed évre 1 ft 50 kijával. Tartalmául többnyire a gazdászat és gazdasékony­­ság körébe vágó czikkeket igér. * Székes Fehérvárit Ráder Antalnál offertorium jelent meg: „A­v­e Maria, in honorem reve­rend. Domini Josephi Schwanfelder fe­­liciter resanati scripsit A. R.“ ** Paulison a r. kath. templom építésére, sep- t a k a ?é‘k pTützt':a: f^' víg)/*VIleiv."‘e’fökdá Közben Tőkési Gyula és Rosa N. szavalnak, végül néma ábrázolattal. * B. B­á­n­f­f­i Zsigmond 247,000 ftra becsült bánfi hunyadi uradalma f. hó 25-én, mint második határnapon 173,000 fton adatott el árlejtés utján. Szomorú jelenség, midőn az ősi birtokok ily potom áron pusztittatnak el. * Szerdán éjjel hat felfegyverkezett lovas rabló támadta meg a Dunaföldvár melletti sz.-andrási pusztán levő K­o­r­n­i­s József, mérnök urat. Az erősen ellakatolt házba be nem törhetvén, az ablakon át lövöldöztek a szobákba, mit Kornis úr viszonozván sikerült egy rablót lelőni. Ezt czin­­kostársai tovább szálliták, de a ló a köteléket szétszakítva, tovább iramlott s megfogatván, re­mélhetőleg a rablók nyomába vezet. Elfogatásuk­­ra mindenütt a legerélyesb rendszabályok alkal­maztattak. — Telegrafi tudósítás a bécsi börzéről szept. 1. 5°/0 metalliqu­es 71.— Nemzeti kölcsön 82.80. Bankrészvény 792. — Hitelintézet 214. — Lon­doni váltók 127. — Ezüst 125.50. Arany 6.9. NEMZETI SZÍNHÁZ. Sept. 1 -re van kitűzve : „Ilka és a huszár toborzó.“ Eredeti opera 3 felv. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Sept.1-re van kitűzve: „Eljegyzés lámpafénynél.“ Operette. — Ezt kö­veti : „Angolosan.“ Vígjáték. Politikai események. ANGOLORSZÁG. A királyné elutazása a szá­raz­földre, mely sept. 1-jére volt határozva, min­den tüntetés és ünnepély nélkül volt végbe me­nendő. Készületül Woolwich-ben három admi­­ralitási gőzös kötött ki. Kölnbe September 3-án estve érkezik meg a királyné, mely incognitóban és csekély kísérettel. A „Daily News“-hoz érkezett levélben „mon­stre meeting“ alakulására történik felhívás, hogy Róma további franczia megszállása ellen tilta­kozzanak, s a be nem avatkozás tanát védjék. „Róma további megszállása Napoleon által — mond e felhívás alá irt „radical“ — bűn. E bűn Muratféle összeesküvés eltakarására szolgál Ná­polyban, mely összeesküvésnek Garibaldi nyaká­ra hágott, s melynek elnyomása európai győzelem, miért Garibaldi a szabad Anglia rokonszenvét és támogatását kiérdemli. Szükséges London­ban, Birminghamban , Glasgowban s más na­gyobb városokban tömeges meetingeket tar­tani , hogy Russel badarságokkal teli sür­gönyöket ne küldhessen a világba. Vagy a két évvel ezelőtt általunk nyilvánított refeen­­szenv volt üres hang, vagy most is kötelezve va­gyunk, hogy egész erkölcsi súlyúnkat vessük mérlegbe Olaszország valódi szabadságáért.“ A „Morning Post“ egyik vezérczikkében azt mondja, hogy a londoni külügyminiszter nem érti az olasz mozgalmat. Nem tudni, várjon G­a­­r­i­b­a­l­d­i összeesküvő-e, forradalmár-e, vagy az olasz kormány játékot űz-e, vagy tehetetlen. Ha az ember a dologról a logika szabályai szerint ítél, csak azt lehetne mondani, hogy G­a­­r­i­b­a­l­d­i lázadó és összeesküvő, de ő különös módon az, összeesküvését uralkodója, a minisz­térium, a kamrák, a hadsereg, a tengeri had, a városi h­atóságok, valamennyi város lakosai­tá-

Next