Pesti Napló, 1862. szeptember (13. évfolyam, 3767-3790. szám)
1862-09-16 / 3778. szám
tóiknak" minél becsesebb szolgálatot tehessenek. " I-be értesítésemben saját választottaik beküldésére kértem fel a t. óvoda-alapítókat, most ezt azon megjegyzéssel ismétlem, hogy a mennyire nevezett önkénytes képezdészeimből, kik már az erkölcsi kísérleten szerencsésen átestek, kerül, számukra a megválasztás kiterjesztését s a megválasztás esetében teljes kiképeztetésekre szükséges segély kegyes megadását — habár megszabandó évdítokba betudandóul is — tisztelettel kérnem erkölcsi kötelességemnek érzem. Nem áll-e előttünk igen szép példa a jelenben is jóllehet más téren ?Dr. Encz Ferencz eddigi kertész- s mai szőlőiskolájában lám sok község és magános küldöttei és élelmezettei nyertek és nyernek képzést; — hátosak az óvodák, melyeket Fröbel Frigyes, a német nevelészet reformátora, gyermekkerteknek (Kindergarten-nek) nevez s azon legdrágább növények, emberi nemünk, magyar fajunk és családi fánk csemetéi, csak ezek nem érdemelnék-e meg, hogy kertészeik , kiknek őket hűséges gondjaikra és ügyességökre bízzuk, kiktől azok testi-lelki erejének fejtését, indulataik szabályozását, szóval igazi emberré tételek alapjának megvetését várjuk, teljes kiképeztetésére valamicskét áldozzunk, és azt megbecsüljük. Úgy hiszem, a tisztelt óvodaalapítók saját igaz érdeküket sokkal jobban ismerik, mintsem e figyelmeztetést hasznukra fordítni ne igyekezzenek. Végre, hogy ezen felmerült kérdésre se maradjak adós: „Miként van az, hogy a többrendű vállalkozó társulatok megalakulása és felvirágzása mellett a m. gazdasági egyletek, a m. tud. akadémia stb. a politikailag mostoha évek alatt is feltudtak éledni, ezen, a köznevelésnek alapotvető országos egyesület meg nem ?“ Azt felelhetni vélem, hogy a természetben mindennek meg lévén a maga sorsa, így megvan a nevelésügynek is, melynek végtelen nagy belbecsét az emberek szemei elől az anyagi érdek vastagon eltakarja, mint közönségesen maga az anyag a szellemvilágot, de valamint a szellem anyagot teremt, és úgy a változás törvénye szerint az anyag is át fog szellemülni. E hitben a jó Istennek, ki a természetben ily csodaszerűen nyilatkozik, végrehajtó eszközeihez, ti hozzátok hazám bölcsei, minden jó és szent ügynek védői, apostolai, írói, közvélemény teremtői és szabályozói, ti hozzátok folyamodom, tegyétek, fogadjátok ez ügyet, melynél szentebb a világon nincs, szentebb nem lehet, melyért én már a szó szoros értelmében mindenemet teljesen áldozatul hoztam, fogadjátok magatokévá, s emeljétek vagy segéljétek legalább nekem — mig alkalmasabb nem találkozik — legalább a régi kerékvágásba visszaemelni, hol azzal, a ti dicsőségtekre s hazánk javára , tovább a műveit külföld nyomába, vagy ennél is előbbre haladhassunk, mert hisz ti tudjátok legjobban, hogy „nemzetünknek is jutott szerep s van betöltendő kötelessége és joga az emberiség nagy czélja körül, mit az isteni szellem mozgat, az Isten ujja kimutat.“ Végre a mélyen tisztelt közönség szives figyelmébe és jó akaratú bírálatába ajánlom ezen épen most megfent művecskét . A köznevelés alapintézetei hazánkban, tekintettel a lelenczházakra, miknek létesítését „Az elszegényedések“ben Fáy András indokolta. Irta R. J. — Ára 25 kr. Miden könyvárusnál kapható. Pesten 1862. sept. 8 án. Rapos József s. k. mint a „kisdedóvó intézeteket Magyarországban terjesztő egyesület mint. igazgatója. A beleg külföldi szláv lapok szemléje. A belföldi szláv közlönyök előkelőbbjei — értjük a lengyeleket és a cseheket — ma főkép a külföldi viszonyokra irányozzák figyelmünket. „Mi indokokból ismerte el az orosz kormány az olasz királyságot?“ Ezen kérdésre, szemben Gorcsakoff herczeg legújabb körlevelével, e hónap 6-ki számában a „Dziennik Polski“ ekkép válaszol : „Mindannyian ámulattal fogadták annak hírét, hogy a pétervári kabinet, az európai conservatismus ezen személyesítője, melyre annyi éven keresztül támaszkodott vala a szent szövetség, s amelynek szuronyai segítették volt elnyomni az 1849-ki forradalmat, elhatározta végre maga részéről, elismerni az új kelta olasz királyságot, bár az forradalomból eredve, csak is forradalom útján képes a maga természetes határaiban végkép megalakulni s megszilárdulni. „E talányt megannyi külön sejtés utján iparkodtak megfejteni az illetők. Ezen kísérletek egyike elejétől fogva a legsükerültebbnek tűnt föl, amely t. i. oda ment ki, miszerint az orosz kormány a bekeblezési politikát fölkarolta. »Gorcsakoff herczeg legújabb körlevele igazolja ezen feltevést. „E körlevél szerint ugyanis az orosz kormány elismerte az olasz királyságot a rend és az európai közcsend érdekében, mellőzve a kérdést, vájjon ezen királyság nem jött-e létre egy harmadik jogainak eltapostával , Tajj°íi ezen királyság elismertetése az éjszaki udvar részéről nem kockáztatja-e mások jogait a közelebbi vagy távolabbi jövőben ? „Gorcsakoff herczeg szerint mai nap már nem a jogkérdés a fő, hanem a monarchiai és társadalmi rend megállhatása, még a jog árán is. Neki mindegy : vájjon II. Ferencz elvesztette-e trónját, vagy nem ? vájjon a toscanai, modenai és pármai herczegek örök időre kénytelenek-e hátrálni a forradalom elől, vagy nem ? Az éjszaki udvar új elmélete szerint, a forradalom, döntsön bár föl egynél több trónt is egyszerre, jogos is, törve Tárcza, A magyar irodalom történetéből. Jámbor Páltól. Atilla menyekzője. (Az őskorból). H. A hun mondák közt díszes helyet foglal : Atilla menyekzője. Atilla táborozásaiból visszatérvén, siete megülni menyekzőjét. Szomorú menyekzö ! Vájjon ki lesz ama boldog hói vagy Ke- i zét Atilla vasmarkába teszi, mely mint Jupiter jobbja, nem forgatott eddig mást, csak villámokat ? Ildikó királyleány az, vagy jobban mondva, a gyász leánya, mert még a nászünnep éjjelén menyasszonyi köntösét gyász ruhával váltotta fel. Minden,ami hires, gazdag és szép vala Hunniában, megjelent az ünnepélyre; ezer sátorkörnyezé a fejedelmet, ki mint a czedrus kitűnt, nemcsak boldogságtól ragyogó arcza, hanem különösen fejedelmi tekintete által. Mintha a világ feküdt volna lábai előtt. A hölgy, ki előtt ma meghódolt, emelte nagyságát, szépségének hatalma által. Szilaj mének tombolának a sátrak közül. Épen, midőn a bárdok énekelnék Atilla hős s tetteit, midőn a hun szüzek megkoszorúznák, s midőn a táltosok neki egy ragyogóbb jövendőt jósolnának , akkor csukódtak le szempillái. A harczi zene hirtelen elnémuló, a sípok el hallgatónak, a királyi sátor, mint kripta, néma lön. Kialudt a szilaj kedv, kialudt a fiatal szemek lángja, csak a fáklyák maradtak égve a sátorban, mely nem sokára királyi ravatallá változott, így halni meg ! Mit kell e nagy lelkében gondolnia, midőn látá vérét cseppenként kiomlani ? nem látta-e szemei előtt elsötétedni Pannóniát, ezt a szép gyöngyöt, melyet ékességül akart űzni hitvese menyasszonyi koronájába ? A serleg még mindig ott volt kezében, mintha nem akarná vele kibocsátani az életet. Halála hasonlít Sámson halálához, ki egy hajfürtöt veszt el álmában , de e hajfürt élete volt. S Atilla vérét veszti el cseppenként, úgy mint az oroszlán, ki érzi, hogy ereje fogy a halálos seb alatt, de azért még fenntartja fejét — azért királynak érzi magát a rengetegben. Mielőtt az éjfél leszállt volna — gyász Hunniára ! — az utolsó csepp vér is kiomlott és a menyasszony : özvegy vala. Özvegy vala a dicsőség; özvegy a hősi kard, melyet Mars kardjának nevezének; özvegy végre az összes hun birodalom. Hulláját, Jernandes szerint, hármas : arany, ezüst és vas koporsóba tevék le drágaságaival együtt, és éjjel titkon temették el. Sírjára senki sem irá: ez Atilla sírja, félvén, hogy árnyéka kilép még a földből, az Isten ostorával. Ötvenkét éves volt a krónika szerint, de az ily évek századokat jelentenek. A hagyomány azt is állítja, hogy még a sírmásókat is leölték, nehogy valaki megtudja a földkerekségén , hol alszik a legrettentőbb fejedelem. Sokáig keresték sírját, keresik azt ma is Fehér megyében, de siker nélkül. Ha tetemei csakugyan a mi édes földünkben nyugosznak, akkor bátran elmondhatjuk, hogy bár e nemzet szerény névvel bír az élő népcsaládok közt, de földépen a legnagyobb halottat birja a viágon. Fájdalom, hogy hazánk eddig nem emelt emléket első fejedelmének; de hol minden nagy emlék él, nem feledte el őt Francziaország, mert két nagy fia Corneille és Thierri hozzá méltó oszlopot emeltenek neki; egyik egy drámában, melynek czime: Atilla, másik egy történeti apotheosiban, hol Atilla örökké élni fog, ha már úgy is örökké nem éligényes is, mihelyt annak élére monarcha, vagy annak megbizottja állott, legyen csak képes ellenállani egyszersmind a vörösök, a szélső pártok kirúgásainak. Victor Emanuel biztosítékokat adott, hogy kész is, képes is útját állani a vörös forradalomnak : érdemes hát, hogy a minden oroszok czárja részéről erkölcsi támaszra találjon, s ugyanannak édes testvéréül elismertessék. „Ez eszmemenet gyakorlati előnyöket kell, hogy hozzon az éjszaki udvarnak. Emlékezzünk csak arra, hogy ugyanazon időben, amidőn az orosz kormány részéről el len ismerve a fentebbi feltételeken az olasz királyság, Konstantin alig királyi helytartóul indult volt Lengyelországba. Mily könnyű most ugyanannak a forradalom föntebbi elméletét alkalmazni Lengyelország commassatiójára. Világos, hogy mind a minden olaszok királya, mind a minden oroszok czárja készek a fentebbi jelmondattal indulni a keblezésekkel járó monarchiai-társadalmi forradalom czéljai felé, így a féltékeny, nemzete külön válandó önállóságát féltő „Dziennik Polski.“ Forduljunk dél felé, s vegyük szemügyre a török-szerb ügyet. A horvát és magyar-szerb, különösen a cseh lapok ellenben neheztelve neheztelnek a szerb fejedelemre, hogy a jogkérdés nemzetörő tömkelegéből kibontakozni nem tudván, sem nem akarván, még mindig az olasz-orosz forradalomelmélettől iszonyodik. „Mi sajnáljuk — mondja, a prágai „Hlasz“ sept. 6-ki számában „a törökök és a szerb kormány“ czimű nyilatkozata végén — mi sajnáljuk a szerb fejedelmet, mert kézzelfogható, hogy a kéménybe indult krétát karczolni akkor, amidőn nemzete ügyét a diplomatiára bízta. Ő a nemzetközi ügyvédektől meg akarta nyerni azt, amit csak is háború utján, csak is via , att lehet megnyerni. Igaz, úgymond, hogy ebbeli érzülete fejében a szerb fejedelem már is szószerencsés volt egy-egy Belobungs-Decretumot kapni, az angol nemzetközi advocatusoktól, mert bebizonyítá, hogy soha esze ágában sem volt a herczegovinai rendbontókat pénzzel segíteni. Ezen eljárásért alkalmasint oda van Czerna-Gora, hanem azért a szív örök időre hő vazallja marad a keresztyén szlávok százados védurának, a nagylelkű pogány töröknek. A minap, úgymond, a „Vidtov Dán, a szerb kormány ezen félhivatalos közlönye, nem vonakodott kijelenteni, miszerint a szerb nemzet épen most a legszebben bizonyította belpolitikai érettségét. Hagyjatok békét, urak, úgymond, a szerb nemzetnek. Az jó magaviseletű és érett , bár csak ezt rólatok is el lehetne mondani. A nemzet bátor és önfeláldozó, hanem ti ... . A fekete hegyi szerb állam elestéről, úgymond, nekünk mindenek előtt Mihály herczeg lesz felelős. Részéről már minden kisérlet hiábavaló. Annyit azonban mégis megsúgunk fülébe, úgymond, hogy az nap, a midőn Czerna-Gorának vége szakad, bekövetkezik Szerbiának másodszori „Vidov-Dánja“ is. Így szól a cseh közlöny hosszú nyilatkozata végén, s Mihály herczeg utódául is Leuchterberg-Romanov orosz herczeget képzeli. Vegyes tudósítások. — Névsora nemes Dobokamegye hivatottbizottmányi képviselőinek. A választáson kívül hivatvák : gróf Bánffi Miklós Bonczhida, b. Bánffi Albert Válaszút, b. Wesselényi Ferencz Drág, b. Bánffi Dániel Borsa, gróf Teleki Miksa K .Lóna b. Huszár Károly Gyeke, Bakó Károly Búza, gróf Vass Sámuel Pest. A nagyobb földbirtokosok által választottak. I.Als.a kerületben. Rendes tagok : gróf Vass Ádám Czege, Cserényi Dániel A.Balásfalva, Zsombbori János Soofalva, Felszegi Samu Szavi, Máriaffi Albert Gyulatelke, gróf Bethlen Sándor sen. Arokalja, Fejérvári Károly Szent-András, báró Löwenthal Samu, Kucsma. , Póttagok: Pattantyús Jakab Arokalja, Bodor Sándor Sávár, Lendvay Károly Noszoly, Cserényi József A.Balásfalva, H. Felső-kerületben. Rendes tagok : Hatfaludy Antal Hidalmás, Ketheli József Felegregy, Török József M.-Ierzse, Erdélyi Samu Kolozsvár, Hodor Károly Doboka, gróf Eszterházi Géza Kolozsvár, Majthényi Ferencz Hidalmás, Leményi Ferencz M.-Fodorháza. Póttagok : Szacsvai Sándor Ord.-Keresztur, Jancsó Mihály Borsa, Farkas János R.-Keresztur, Lázár Ferencz. A falusi községek által választott képviselők: I. Iklódi járás. Rendes tagok : Anderkó János kanonok Szamosujvártt, Nemes Sándor törvényszéki ülnök Szamosujvártt, Birle Miklós földbirtokos Köblös. Póttagok : Majer Simion földész N.Iklód, Kósa László lelkész M. Köblös. II. Válaszúti járás. Rendes tagok : Boheczel Sándor főkapitány Naszód, Papp Elek törvényszéki ülnök Szamosujvártt, Barbolovics Alimp. esperes Borsa. Póttagok : Prundus János megyei aljegyző Szamosujvár, Barth Miklós főkormányszéki fogalmazó Kolozsvár, HL Pánczélcsehi járás. Rendes tagok : Balogha Jakab főkormányszéki tanácsos Kolozsvár, Muntyán Vazul lelkész Vajdaháza, Babaleu Demeter adóhivatalnok Hidalmás. Póttagok : Domsa Juon esperes Rákos, Zdorzsa János birtokos Balásháza. IV. Egregyi járás. Rendes tagok Popovics Sérv. Barcianu főkormányszéki titkár, Porucz Sámuel főkormányszéki fogalmazó, Sustai Miklós törvényszéki ülnök Hidalmás. Póttagok : Roska Péter esperes Szent Péter, Szuru Miklós lelkész Vérmező. V. Búzai járás. Rendes tagok : Szilvási János esperes Szent-Miklós, Filipán János lelkész Búza, Némethi Sándor birtokos Kékes. Póttagok : Kodolyi Miklós lelkész Szász- Zsombor, Barabás Dani földész Szász ut Cs. VI. Széki járás. Rendes tagok: Moldován György lelkész Mikola, Lipotariu János törvényszéki ülnök Szamosujvár, Lupu Tivadar törvényszéki aljegyző Szamosujvár. Póttagok: Pap Vazul lelkész Noszoly, Kapitán László birtokos Boncznyires. VII. Kerlési járás. Rendes tagok : Bilitu István kanonok Szamosujvár, Bala Miklós földbirtokos Felső-Balásfalva, Máthé Demeter esperes Kerlés. Póttagok : ifj. Bohoczel Sándor szolgabiró Alsó-Balásfalva, Huza Lázár püspöki levéltárnok Szamosujvár. VIH. Borgói járás. Rendes tagok : Bais János földbirtokos Sólymos, Brics Márk lelkész Simontelke, Mihaillás Artemie lelkész Kis-Budak. Póttagok : Csobánczi Pál szolgabiró N.-Sajó, Veszter Sámuel lelkész N.-Sajó. Ipar- és kereskedelmi osztályból. I. Kolozsvár részéről : Nagy Elek ácsmester Gyula. Póttag: Sáhim Lukács kereskedő Pánczélcseh. II. A brassói kamarától. Rendes tag : Moldován Veszilié molnár AI. Sebes. Póttag: Fogalyán János kereskedő N.Sajó. Hazafias kérelem az orsz. magyar kertészeti társulat ivtartóihoz. Az orsz. magyar kertészeti társulat elnöksége folyó év kezdetétől fogva közel 500 aláírási ivet küldözött szét az ország minden vidékein képviselőkül megkeresett hazafiakhoz, melyekből némelyek üresen, némelyek aláírásokkal nagyobb kisebb mértékben megtelve érkeztek viszsza; legnagyobb része még most is az ivtartóknál van. Eredetileg a társulat igazgató választmánya minden megyében, kerületben s illetőleg népesebb városban csak egy két buzgóbb ügybarátot bízott meg oly kérelemmel, lennének szívesek a lakhelyeiktől távolabb fekvő vidékekre hasonló buzgalmú ügybarátokat képviselőkül ajánlani. Többen ajánlottak, s az ajánlottak meg is kerestettek, sokan nem is válaszoltak, némelyek elfogadták az íveket, de eljárásuk eredményéről mai napig sem tudósították a választmányt. Most midőn a társulat munkássága nagyobb lendületet nyer, több felől érkezett felszólítás aláírási ívek küldése végett, milyenekkel jelenleg azért nem szolgálhatok, mert a nagy számban szétküldözöttek része tán most is az íróasztal fiókjaiban hever. Azért a társulat érdekében az illetők hazafiságára hivatkozva mindent, ez, képviselő urat, ki netán megbízatásában eljárni bármi okból nem akar, tisztelettel bátorkodom megkérni, méltóztassék a reá bízott aláírási ívet minél előbb hozzám intézve visszaküldeni, hogy azzal oly hazánkfiainak szolgálhassak, ki azt nem fogja veszteg hevertetni, kik pedig szívesek valónak iveikre aláírókat szerezni, méltóztassanak ezek becses neveit, lakhelyeit stb nekem a közeledő közgyűlésig annyival inkább megírni, s az illetőktől netalán beszedett részvénysegély díjakat megküldeni, mivel különben az igazgatóságnak lehetetlen jövő évre költségvetést csak megközelítőleg is tervezni, s mert miután a múlt három évre kötelezett részvénysegélydíjakból mai napig mintegy 4000 forint tartozásban marad, az igazgatóválasztmánynak lehetetlen eszközök nélkül a kitűzött czél megközelítéseül feladatát megoldani. Sajnos dolog, hogy az alapítványi tőkékből az elnöki felszólításra alig néhány fizettetett be , holott a mintegy 6000 forintnyi összegből legalább annyinak befolyását méltán reményhette az igazgató választmány, mennyi a társulati kert vételárának letisztázására kellene. Ily közönyösség, hogy ne mondjam részvétlenség mellett nem azok buktatják a közczélra alakult egyesületeket, kik aláírni vonakodnak, hanem kik megfeledkeznek arról, hogy mire magukat aláírásukkal kötelezték, azt teljesíteni hazafiai kötelességük. Kacskovics Lajos s. k. társulati titkár s pénztárnok. Különfélék. Pest, szeptember 15. ** Bibornok legprimás ő eminentiája az esztergomi titzkárvallottakat 80 fttal ajándékoza meg. Kalocsai érsek Kunszt József önmaga szintén áldozott 30,000 ftot — a jezsuiták épületének nagyobbítására. ** A szombaton tartott császárfürdői estély bár nem nagy számú, de válogatott társaságot gyűjtött egybe, mely fesztelen kedvvel mulatott s Bunkó zenéje mellett aprózta a csárdást és lejtette a négyeseket egész éjfél után 2 óráig. Hogy a résztvevők száma a szokottnál csekélyebb volt, ezt a mellett, hogy az idegen fürdővendégek már mind eltávoztak, az előrehaladt őszi időnek is lehet tulajdonítani, mely a hűvösebb estéknél fogva már nem igen alkalmas nyári tánczvigalmak rendezésére, habár a tegnapelőtti szép holdvilágos és nagyon kedvezett a vigadó kis körnek. ** Tegnap este volt a budai népszínház egy évi fönállásának ünnepére rendezett első díszelőadás, mely a közlött progr áram szerint a nézőhely minden zugát n egy'tit's roppant számú közönség jelenlétében ment véghez. Molnár úr ez alkalomra a művészetnek e szerény templomát az ország s a két főváros czimereivel, számtalan nemzeti lobogóval, gályákkal és virágfűzérekkel diszite föl. Az összes személyzet által elénekelt Kölcsey-hymnuszt a Bakody által ez alkalomra szerzett s tiszta magyar stülben tartott ünnepély-nyitány követte, mely után a tehetséges fiatal szerző, ki a zenekart maga igazgatta, zajos tapsokkal, kihívásokkal s egy koszorúval tiszteltetett meg. A múlt, jelen és jövő czímű allegóriás jelenetek elég ügyesen voltak rendezve, azonban az énekkar öszhang nélküli gyarló előadásai és számos gixerei nagyon is híven tükrözék elénk a jelent, míg a jövőre nézve Molnár úrnak nagyon különös fogalmai vannak, midőn a színészt, ki egész életén át küzdött egy szent eszméért, végre is rongyosan, koldusbottal kezében állítja elénk. Azt hiszszük, hogy épen most, midőn az ország lelkes fiai és leányai meglehetősen áldoznak a nemzeti színészet érdekében, s maga a budai népszínház is ezen áldozatkészségnek köszöni létét és fönállását, midőn a közönség adakozása folytán a nemzeti színház nyugdíjintézete máris oly jelentékeny alaptőkével rendelkezik és a művészet több elaggott papja és papnője élvezi jótékonyságát, nem lehet a színész jövőjét ily fekete színekkel festeni. Ezelőtt kéthárom évtizeddel még megjárta az ily kép, most már azonban nincs helyén. Egy színésznek, ki egy kis tehetség és készültséggel lép fel, ki fáradhatlan szorgalommal és kitartással halad pályáján, most, midőn a vidék iboly buzgóan kezdé fölkarolni a nemzeti színészet ügyét, s minden jóravaló társulatot pártol, állandó templomokat emel a hazai művészetnek, nincs oka ily jövőtől tartani. Az előadás harmadik szakaszát „A zeneszerző“ czímű új operette képezi, melynek népdalokkal vegyített, részint ezekből kölcsönzött zenéjében van egy pár sikerült hely, maga a szöveg azonban nagyon gyönge. Az előadást népszínműi jelenetek, a nemzetiségek testvér tánczcsoportozata s végül a Rákóczy-induló fejezte be. A nagy közönség, mely daczára e gőzfürdői hőségnek, élénk figyelemmel kíséri végig a díszelőadás minden részletét, Molnárt, fáradozásai elismeréséül többszörös kihívással jutalmazó. ** Múlt pénteken délután azon gonosztevők egyikét fogták el fővárosunkban, kik a dunaföldvári ősz lelkésznél a rablógyilkosságot elkövették. Egy dunaföldvári lakos az új épület közelében fekvő egyik kocsmában fölismert egy az említett rablásban résztvett Dominik nevű egyént, azonnal az uj épületbe futott s katonai fedezettel tért vissza, melynek segélyével a tettes elfogatott és a megyeházába vitetett. ** A terv, fővárosunkban egy lelenczházat építeni, ismét előtérbe lépett. Több tekintélyes polgár kötelzé magát e czélra adakozásokat gyűjteni. A lelenczház a Sándor utczában fekvő városi telkek egyikére fogna építtetni. Kívánjuk, hogy a szép terv minél előbb tetté váljék, s fővárosunk egy emberbaráti s annyira nélkülözhetlen intézettel ismét többet bírjon. ** Több külföldi borkereskedő időzik jelenleg fővárosunkban, kik a környékbeli szőlőtulajdonosoktól az idei termést vásárolják össze jó árak mellett. ** Csersovics Péter úrral közlöttük, hogy f. hó 6-án Szalárdon meglövetett, a lövés bal vállán fúródott keresztül. A tett indoka felől következőkép értesülünk : Csernovics úrnak a szalárdi határban nagy darab luczernása van, melyre a lakosság éjjelenként marháit ki kezdte hajtogatni, esannyira, hogy már alig voltak képesek a tilalmat fenntartani. Így történt, hogy a kérdéses éjjel maga Csernovics úr tisztjei kíséretében kiment a tett helyére, hol a tilosban legelő marhákat behajtatta, sőt mint némelyek állítják, egyet az ott talált legeltetők közül meg is ütlegeltetett volna. Ezután haza ment, és ablakán kinézett ; ekkor történt a lövés. Hir szerint a tettesek, kiket Csernovics úr felismert, már elfogattak, s az egyik tettét be is vallotta volna. ** Széchenyi Ödön gróf arra ajánlkozot a városi hatóságnak, hogy barátaival egyesülve, saját költségeiken minden szükséges kellékkel ellátott tűzi fecskendőt szereznek és vész idején a helyszínén segélyt nyújtanak. E czélra a külföldi hasonló egyletek mintájára fegyelmezett tűzoltóegyletté alakulnak, s az oltó szerek kezelésében folytonosan gyakorolják magukat. A lelkes ifjú főúr ajánlatát bizonyosan örömmel fogadja a város. Remélhető — mondja a „Lloyd“, hogy mint más városokban, p. Debreczenben is; a tanuló ifjúság szintén tűzoltó-egyletet alakitana saját körében s aztán a másikkal összeolvad. ** Vettük az octóber elején b. Jósika Kálmán szerkesztése mellett megindulandó „Szépművészetek csarnoka“ mutatványszámát. A negyedrét alakban másfél iven csinosan kiállított lap tartalmát teszik . Bevezető czikk az olvasóhoz. Nyílt levél a szerkesztőhöz. Sand George (arczképpel). Ne felejtsek, költemény Farkas Alberttől. A francziák főhadiszállása Mexicóban (képpel). Hugo Victor (arczképpel.) Orbán Balázs Tamás uram, Pálffy Alberttől. Finstermünz Tirolban (képpel). Tárczaczikk Bulyovszky Gyulától. Művészet, irodalom, vidéki hírek, különfélék. Megjelenik e lap hetenkint egyszer. Előfizetési ár egy évre 12 ft. Kiadó Herz János. ** Hugo Viktor „Nyomorultjait“ már cseh és román nyelvre is fordítják, míg Párisban drámát készítenek belőle, mely az „Ambigu“ színházban még e tél folytán színre kerül. ** Megjelent „Garabonczás naptára 1863 ra.“ Számos alkalmi és alkalmatlan képpel és képtelenséggel. Pest, Emich Gusztáv tulajdona. Ára 80 kr. A garaboncziás diák már nem mai gyerek, elég jó oldalról ismeri őt a humoristicus olvasmányokat kedvelő közönség, s jó hírnevét ez évi naptárának tartalmával sem veszélyezteti. ** Beküldetett a pécsi kath. minta-főelemi tanoda s a vele egybekapcsolt tanitóképezde harmadik, s a szabad kir. pécsvárosi teljes alreáltanoda ötödik értesitvénye az 18672-iki tanévre, a szokott tanügyi értesítések,a tanárok és tanonczők létszáma, a tanórák beosztása s a tanulók érdemszerinti osztályozásának kimutatásával. ** Megjelent „A jogvesztés elmélete és az államjog.“ Irta Csemegi Károly. Kiadta Pompéry János. Ezen czikksorozat a „Magyarország“ ban jelent volt meg, s annak volt szerkesztője most egy önálló füzetkében is kiadta. Ára 40 kr. ** Abaujmegyében f. hó 18-dikán felsőbb engedély folytán tiszti ülés lesz, melyre az administrátor úr körlevelek útján bizta meg a megyebeli szakavatott és higgadt gondolkozású egyéniségeket. ** Olasziban, a 16 szepesi városok egyikében borzasztó tűzvész dühöngött, mely 200 házat döntött romba. A „P. L.“ tudósítója így írja le a szerencsétlen esetet: Mily borzasztó pusztulásra viradtunk ma reggel ! Közel 200 ház hever romjaiban. Sokan megmentett holmijukat a városon keresztül folyó, csaknem egészen kiszáradt patakba hordták, itt biztosítva vélvén azokat a lángok dühe ellen , azonban egy rögtön kerekedett felhőszakadás a patak vizét annyira megdagasztó, hogy mindent magával sodort. A legszomorubb azonban az, hogy több emberélet is esett áldozatul. Egy anya öt éves gyermekével, egy másik anya 17 éves leányával, s egy 18 éves hajadon, ki már boldog ura volt, s ez ősz folytán lépendett oltárhoz, a lángok közt lelték borzasztó halálukat. Messzire hallatszottak a szerencsétlenek jajkiáltásai, anélkül, hogy legkevésbé is lehetséges lett volna közelükbe jutni. Az elszerencsétlenültek anyagi helyzete szánandó, s ha gyors segély nem érkezik, a legnagyobb ínségnek néznek eléje. — F. évi September hó 14 én a pesti Löveidében tartott széllövéskor jutalmat nyertek : Tarcsay úr egy szeglövést magának, Preisz úr egy szeglövést magának, Ratzky úr egy szeglövést magának, Illés ur egy négyes lövést magának, Eckel ur egy négyes lövést magának, Pan ur egy négyes lövést magának, Illés ur egy négyes lövést Heizer urnak, Preisz úr egy négyes lövést Troll urnak, dr. Barna ur egy négyes lövést magának, Krones úr egy négyest lövést Ferenczy urnak. ** A magyar tanárvizsgáló bizottság már teljesen ki van nevezve, az elnök nevét már közöltük, tagok a következő egyetemi tanárok : klasszikus nyelvészetre : Térfy János, a történelem- s földrajzra : Reisinger János, a mennyiségtanra : Petzvai Ottó , a természettanra : Jedlik Ányos, a természetrajzra : Szabó József, a bölcsészettanra : Horváth Cirill, a magyar nyelv és irodalomra : Tod Ferencz. ** Mily óvatosnak kell lenni az életbiztosításnál, mutatja azon körülmény, hogy az év elején egy negyven éves hölgy lépett be egyik trieszti életbiztosító társulathoz egy körülbelül 22 éves pozsgásvérű leánynyal, kit leányának állított, és kit 1000 ftig biztosítani akart. Az orvosi vizsgálat után a kellő intézkedés megtörtént és a fiatal hölgy életbiztosítva volt. Néhány hét múlva a korosabb hölgy leányának halotti bizonyítványával lépett a biztosító társulathoz és a követelés kifizettetett. Később kisült, hogy az illető hölgynek csakugyan volt leánya, aki tüdővészben meghalt, a bemutatott pozsgárvérű hajadon pedig csak csalási eszköz volt. • Tanodai értesítés. A pesti főreáltanodánál a tanulók bíirása September 27-én kezdődik s október 5-én berekesztetik. A „Veni Sancte“ isteni tisztelet október 1én fog megtartatni. — Azok, kik magántanulókut akarnak ez intézetnél tekintetni, tartoznak magukat legkésőbb okt. 10-ig bejegyeztetni. A tanárjelölti tanfolyam számára október 12-ig irathatják be magukat az illetők. — Minden beiratás d. e. 9—12. du. 3—5 óráig történhetik az igazgatósági irodában. Kert Pesten, sept. 15 én 1862. Ney Ferencz igazgató. — Iskolai értesités.*) A pesti helvéthitvallásu egyház négy osztályú elemi iskolájába , hat osztályú gymnasiumába és az első évi bölcsészeti (VII. osztály) tanfolyamra, a felvétel és beírás f. évi October hó 1só napján, a tanítás pedig ugyanazon hó 5 kén ünnepélyes isteni tisztelettel kezdődik. — Kelt Pesten, September hó 8 án 1862. Göncsy Pál m. k., igazgató. ** A nazarénusok alapitója egy felsőországi férfiú, kinek buzgalma által az Morvába is elterjedt, de legnagyobb számban a „Bánságban találtatnak. Templomuk és papjaik nincsenek, s a biblia szavai teszik vallásuk ágazatát E társulat többnyire kathoikusokból alakult, s igen elterjedt, s most már életrevalóiig akar nyilatkozni. Ezek mint a „Tem. Ztg.“ irja, gyermekeiket nem akarják megkeresztelni , noha azokat a rom. kath. anyakönyvbe íratják be, s igy történt , hogy a lelkész több gyermeket rendőri felügylet mellett keresztelt meg. Nevezetes, hogy a sactába tekintélyes személyiségek is kezdik magukat felavattatni. Terjesztője a magyarok közt egy egyszerű molnár. Szertartásuk némileg hasonlít az angol methodistákhoz. Ezek is isteni sugallatot éreznek és ezen sugallat után szónokolnak híveikhez, anélkül, hogy papjuk volna. A keresztelést azon okból nem hajtatják végre gyermekeiken, mert a gyermeknek nincs értelme, s így nem tudja, mit fogad, midőn megkeresztelik, holott tudnia kellene. *A Londont látogató idegenek roppant számáról megközelítő fogalmat ad azon utazógőzös kimutatása, mely Boulogne és Folkestone közt tesz szolgálatot. Augharában e két kikötő közt oda és vissza 28,339 utas szállíttatott, 1851 augustusban ellenben csak 22,722, tehát 5517 el kevesebb. Calais és Dover közt szintén nem volt a forgalom csekélyebb, mit 1851 ben. Még közelebbi adatokat azonban a londoni omnibustársaság kimutatásai nyújtanak. E társaság bírja csaknem az összes londoni omnibusokat, és soha nem volt fényesebb üzlete, mint múlt augusztusban, bármely nagy európai vaspályával mérkőzhetik. Az év első felében ezen társasági kocsik 20 millió 532,871 személyt szállítottak London falain belül, a tiszta haszon 24,289 font. Július és augusztusban e nyereség még emelkedett, sőt septemberben sem fogyott még a vendégek száma. — A pesti jótékony nőegylet 1. évi sept. 7-től egész 1. év november 1-ig terjedő 8 hétre — jelenleg létszámban álló 422 szegény számára (kik közül 15 új és 407 már előbb is részeltetett) 2616 frt 95 krt utalványo*) Tisztelettel kéretnek a lapok szerkesztőségei ezen értesítés közlésére.