Pesti Napló, 1863. január (14. évfolyam, 3866-3890. szám)
1863-01-01 / 3866. szám
tívra az 1862-diki kiigazított budgetben, meg a külön törvénynyel megszavazott hitelek útján összesen 59 millió frt adatott ki. Azonban a hadügyminiszter az általa szükséglett utólagos hitelt 8 millióra, a tengerészminiszter pedig a magáét 16 millióra teszi, úgy, hogy a mexicói expeditio összes költségei 83 millióra rúgnak. Ezen két utólagos hitelen kívül a pénzügyminiszternek szüksége van 11 millióra czukor kiviteli praemiumok fejében , és így azon, három hóval ezelőtt kifejezett remény, hogy az 1862-diki év a maga kiadásait a budget szerint fedezni fogja, nem valósult, hanem az utólagos pótlék 53 millió frankot tesz. — A pénzügyminiszter a legsürgetősebb szükségeket ideiglenes áttételekkel fedezte ; a tengerészeti miniszter kincstári utalványokat adott ki, — mind a kettő pótlólagos hitelt fog kérni a törvényhozó testtől mindjárt az első napokban. A mexicói expeditio felülkiadásai a pénzügyminiszter szerint azon előre nem látható sürgős szükségletek alkotmányos kategóriájába tartoznak, melyekről kivételes rendszabályokkal kell gondoskodni. A törvényhozó test ennélfogva kétségkívül meg fogja adni az utólagosan kívánt eszközöket, miután a dologban a hazafiság, a becsület, a hadi dicsőség kérdése forog fenn. Az 1862-diki év az 1861. dec. 21-kén hozott pénzügyi szabályokat a legszigorúbb kísérlet alá vette, s Foud úr szerint kitűnt, hogy a korona részéről azon jog feláldozása, miszerint utólagos hiteleket rendeleti után nem nyit, nem fosztja meg a kormányt a kellő időben való magánsegítés eszközeitől. Míg a mexicói expeditio előre nem látott arányban nőtte ki magát, addig az amerikai válság terjedelmes gyámolításokat tett szükségesekké a szükségben levő iparra nézve. E kedvezőtlen körülmények daczára a szükségesekké lett áttételek (virements) valamennyi közigazgatási osztályban összesen csak 14 millióra mennek, s ezen összeg majdnem egészen kitelik a valódi meggazdálkodásokból. Míg 1861. végén a pótlólagos hitelek 345 millióra rúgtak volt, s mig ebből 261 millió rendeletek által jön megnyitva , addig most egyetlen hitel sem lett nyitva rendelet által; a pótlólagos hitelek csak 196 milliót tesznek; a deficit 35 milliót, azon áttételek pedig, melyeket utólagos hitellel kell pótolni, csak 1,200,000 frankot. A rideg valót, mely a múltból kikandikál, F c u d ur a jövő mosolygó képeivel enyhíti. Az 1863-ki költségvetés 8,300,000 fr. fölösleggel van megszavazva. Ha az adó jövedelme megüti az 1862-diki mértéket, akkor a fölösleg 60 millióra rá fog menni. Ide járul a budget által a bank számára fizetésül kirendelt 5 millió, mely összeg majd csak 50 év múlva, a szabadalom lejártával lesz fizetendő. Ide számítva még némely megtakarításokat, különösen a lebegő adósság kamataiból, a fölösleg könnyen tehető 80 millióra. Ha azonban felveszszük, hogy a bevételek évről évre szaporodnak, még pedig egyre másra 35 millióval, s e szaporodást 1863-ra csupán 30 millióra teszszük is, máris 110 millióra számíthatunk, ami 1863-ban mind a mexicói expedition, mind egyéb előre nem látott szükségekre elegendő lesz. Az 1864-diki budgetre vonatkozólag a császár azon óhajtását fejezte ki, hogy a rendes kiadások, ha lehet, ne szaporodjanak. E budget 4 millió fölösleget fog felmutatni, ezenkívül 20 milliót rendelkezésre fog felhagyni, mely összeg a rendkívüli budgetre lesz fordítandó. Ezen öszszeg a rendes budgetbe áttett törlesztési kiadásokban lesz meggazdálkodva. A bevételek, mint a 1863-ra, az előbbi év jövedelméhez képest bencsültettek. Ha a bölcsend és rend nem háboríttatik, akkor az állambevételeknek folytonos növekedésére számíthatni. A legkényesebb rész " az 1864-ki rendkívüli kiadások budgetje 1864-re. A miniszter ezeknek fedezése végett nem számított az 1863 diki fölöslegre, miután ezt a mexicói expeditio fogja elnyelni. Ő ezen budgetet az 1863-diki rendkívüli budget határai közt (121 millió) szerette volna tartani; miután azonban ez somma a bevételeket felülmúlta, a császár annak 104 millióra szállítását parancsolta meg. Ezen : 104 millió így fog bekerülni. A lyoni és orleansi vaspályatársulatok fizetései : 3 millió; a törlesz■ tési pénzalap tartaléka: 58/2 millió; a törlesztési ■ alap dotatiójának áttétele által a rendes budgetbe: 20 millió ; Páris város részéről átengedett föl■ dekért 32 millió; a chinai 4-dik kárpótlási részlet : 7 millió; a tengerparton ültetett mézgás fák eladásából 12 millió. Összesen 104 millió. Ilyen fákkal 90,000 hectar van beültetve, s 19,000-et el lehet adni. A mézga ára az amerikai válság miatt megötszöröződött. Daczára ez utóbbi új bevételnek, az 1864-diki rendkívüli budget 17 millióval szegényebbül van ellátva, mint az 1863-diki. Fould az reménye, hogy a mézgás fák jutalmas árom eladása, meg a mexicói expeditio költségeinek megtérítése, ezen hiányt helyre fogják ütni. A régibb deficittek összes summája 848 millióra rúg. Az 1861-diki évről maradt 158 fr. deficitet a rente-átfordítás jövedelme fedezni fogja. Ha a folyó év nem lett volna rendkívüli kiadásokkal terhelve, akkor az 1864-diki év első napjaiban teljesen normális pénzügyi állapotba lehetett volna lépni. Ezen kívánatos eredmény azonban csak továbbra haladt. Egyébiránt az új deficit mennyisége nem haladja felül azon segélyforrásokat, melyeket a lebegő adósság nyújthatna, a nélkül, hogy ez utóbbi magasabb lenne, mint volt az utóbbi tíz év alatt. Ezen expediens megengedi, hogy minden hitel kérési gondolatról letegyen. Reménye, az ország szívesen veszi ezen ígéretet. TARCZA. * Magyar Tudományos Akadémia. (Folytatás.) A december 22-ki ülésben továbbá a statistikai bizottság jelenti, hogy f. é. dec. 4-én tartott ülésében Lónyay Menyhért t. tag előadó, hogy a múlt nyáron Németországban járván, Berlinben az ottani országos statistikai hivatal főnökével, dr. Engel titkos tanácsos úrral találkozott, s tőle az említett hivatal kiadványainak megküldését kieszközölte, megigérvén, hogy a statistika bizottság a maga közleményeit cserében fogja küldeni. Ugyancsak Berlinben dr. Hübner Otto úrral is találkozott s ez is úgy nyilatkozott, hogy kész a maga kiadványait a statistikai bizottság küldeményeiért cserében küldeni. A statistikai bizottság ez előadás nyomán elhatározó, fölkérni az akadémiát, hogy a porosz országos statistikai hivatallal s dr. Hübner Ottó úrral való csereviszony életbeléptetését rendelje el. Az indítványozott csereviszony mind a porosz országos statistikai hivatallal, mind dr. Hübner Otto ural elfogadtatott s a titoknoki hivatalhozképest utasíttatott. Ugyancsak a statistikai bizottság a Van der Maelen úrral, a brüssel geogr. intézet tulajdonosával megindítandó csereviszony ügyében véleményadással lévén megbízva, jelenti , hogy szükségesnek véli, hogy dr. Balogh Pál úr, ki a nevezett geogr. intézetnél a csereviszony létrehozása végett először közbenjárt, még egyszer keresse meg levél által Van der Maelen urat, aziránt, váljon hajlandó-e az ő földképeiért, mert leginkább csak ezeket kérhetné tőle az akadémia, a mi tudományos intézetünk magyar nyomtatványait cserében elfogadni, miután részünkről földképeket nem küldhetünk. E tárgygyal kapcsolatban előnytatá a titoknak Van der Maelen urnak f. évi dec. 1-én kelt levelét, melyben írja, hogy Balogh Pál úr által értesülve, miszerint a magyar tudományos akadémia csereviszonyba hajlandó lépni vele, Maquardt bizományosa útján egy csomag könyvet és egy tekercs földképet geographiai intézete részéről már útnak indított az akadémia részére, az utóbb érintett tekercsben két földkép lévén egyszersmind mellékelve Balogh Pál r. tag számára. Mint illeti, örömmel fogadja szintén az akadémia kiadványait, kivált azokat, melyek a geológiára vagy paleontológiára vonatkoznak. Határoztatott, hogy a felajánlott csereviszony elfogadtatván, Van der Maelen urnak viszonyzásul az akadémia összes természettudományi , földirati , statistikai és archaologiai kiadásai küldessenek meg. Ez osztályülési tárgyalások után összes ülés tartatván,mindenekelőtt olvastatott a nm. királyi főtanácsnak 1862. nov. 7-kén 74,992 sz. intézménye, mely mellett az illető han újólag beérkezett, s a magyarozetekre vonatkozó statistikai adatolaló 65,548, 66,330, 69,228, 70,015, 70,440, 70,776, 71,678, 74,470, 74,710 és 74,992 sz. alatti jelentések, az azokhoz csatolt kimutatásokkal együtt a m. tud. akadémiához használat végett áttétetnek. E jelentések és kimutatások köszönettel fogadtatván, a statistikai bizottsághoz áttétetni határoztatnak. Ugyancsak a nm. m. kir. helytartótanács tudtul adja, hogy Perzsiában tudományos kiküldetésben levő lev. tag, Vámbéry Ármin úrtól egy, valószínűleg könyveket tartalmazó csomag, a m. tud. akadémia czime alatt, a trebizendi cs. kir. ügynökséghez érkezett, s ez által i. é. October 8-án kelt közlése szerint, az ottani Lloyd ügynökségének, kellő továbbszállítás végett, átadatott. Egyszersmind a nevezett ügynökség által, az érintett küldeményt illetőleg, kiállított okmány a m. tud. akadémiának átküldetik. A szállítási okirat, kellő használat végett, a titoknoki hivatalnak átadatott. f Olvastatott herczeg Árpád Crouy - Chanel Ágoston urnak Turinban 1862. évi télhó 2-án kelt következő levele : „Tekintetes akadémia ! A múlt hó tartott gyűlésén a III. Béla ősömnek hamvai fölötti felírás ügyében hozott hazafias határozatáért fogadja a tek. akadémia Árpád ivadékának kettős köszönetét, melyet mint hazafi, a hűn szellemi központjának, és mint ős unoka, őse porladozó emlékének tartozik leróvni. Azon reményben, miszerint a magyarok istene mielőbb elhozandja az időt, melyben nemzeti királyaink porladozó ereklyéi országos királyi sírboltban szendereghetik át örök álmaikat, legforróbb köszönetem ismétlése mellett maradok a t. akadémiának lekötelezett tisztelő honfitársa stb.“ Tudomásul vétetett. , Xántus János lev. tag Washingtonban Éjszak - Amerikában f. évi november 22-én kelt levelében tudatja, hogy a Smithsonian Institution titkárának két láda küldeményt adott át a m. tud. akadémia részére. Az egyik láda 8 kötetet és egy tekercset tartalmaz, az Egyesült Államok tengerész mérnökkara superintendensétől, ki tudósító lev. tag és leginkább Strauss Sándor budai hazánkfia kérdése folytán küldi a magyar tudományos akadémiának az érintett könyveket és tekercset, melyek a nevezett tudományos kar által egész 1860-ig kiadott földirati munkákat foglalják magukban, több mint 500 gyönyörű aczél metszetű földképpel. A ládában fog találtatni egy levél is a fentebb tisztelt superintendenstől az akadémia elnökéhez, mely levélben az ajándékot átadja. A második ládában 15 vastag és imperial 4° kötött kötetek vannak, melyeket tudósító lev. tag ajándékoz az akadémia könyvtárának. A 15 kötet két munkából áll; az egyik két kötetben „Army statistics of the United States“, míg a másik 13 kötetes mtt, közel 1000 műmelléklettel, földirati, népismei, természettudományi sat. tárgyakat ismertet meg. Az amerikai congressus által ugyanis évek előtt hét expeditio küldetett ki, megvizsgálni,mely irányban lenne czélszerű a csendes tengert vasúttal kötni egybe az atlanti óczeánnal. Az expeditiók megvizsgálták nemzetgazdasági, természettudományi és tértani tekintetben az egész térséget a Missisipi folyó és csendes tenger közt, s ezen 13 kötetben foglaltatik vizsgálataik eredménye. E munka korunk egyik legjelesebb irodalmi terméke. A kormány adta ki nagy költséggel s fontosnak tartó tudósító lev. tag megszerezni a m. akadémia számára, mivel könyvárusi utón nem kapható. Az érintett ládák megérkeztéről egy pár sornyi tudósítást kér Xantus lev. tag, egyszersmind ajánlkozván az Egyesült Államok tengerész mérnökkara superintendensének, Batheurnak írandó válasz átadására. A m. tud. akadémia , a bejelentett küldemények megérkeztével, azonnal levélben kifejeztetni elhatározza köszönetét, mind Xántus János levelező tagjának, mind a tengerész mérnöki kar tisztelt superintendensének, Bathe urnak. Olvastatott ifj. Rése Ensel Sándor kir. táblai fogalmazó, köz és váltóügyvéd folyamodványa, mely mellett ily czimű munkájából: „A helynevek magyarázója“ az eddig megjelent I. és Ilik füzetet az akadémia könyvtárának megküldi, s melyben egyszersmind,e munkájához használatul, Lenkey pályadijat nyert, de mindeddig ki nem adott művének kéziratát is közöltetni kéri. Folyamodó utasittatik, hogy Lenkeynek az akadémia irattárában kiadatlanul heverő munkája használata iránt tegye magát az elhunyt író örökösével érintkezésbe. A titoknok előterjeszté Chyzer Kornél leírta a levelét, melyben előre bocsátván, hogy a mint az akadémia tagjául választatott, székfoglaló beszéde tárgyául Sárosmegye ásványvizeinek ismertetését választotta, a gyűjtött anyagok feldolgozása közben azonban egyetlen fiának betegsége által mindeddig gátoltatott, kéri, hogy a székfoglaló értekezés megtartására alapszabályilag megszabott határidő számára egy hónappal toldassék meg. A kivánt határidő-haladék megadatott. A titoknak jelenté, hogy Horváth Boldizsár lev. tag is többféle körülmény által volt gátolva, eddig székfoglaló értekezése megtartásában, de már értekezése január hónapra be van jelentve. Tudomásul vétetett. Előterjesztetett Urosius Andreus Szabácsei urnak Budán dec. 1-én kelt javaslata, egy Mausoleumnak elhunyt érdemes honfiak és honleányok részére, a budai Jánoshegyen felállítása ügyében. Mint az akadémia köréhez nem tartozó tárgy mellőztetett. A titoknok előterjesztő az „Institut archaeologique Siegeois“, a bécsi „Numismatische Gesellschaft“, a namuri „Société Archeologique“, az „Antiquarische Gesellschaft in Zürich“ s a boroszlói „Verein für Gesch. und Alterthümer Schlesiens“ levelett, melyekben tudatják, hogy az akadémia küldeményeit vették s a csereviszonyt örömmel fogadják saját kiadásaikra nézve. Tudomásul szolgált. Olvastatott Rapos József kisdedóvó-képezdei igazgató folyamodványa, melyben kéri az akadémiát, hogy a kisdedóvó intézeteket Magyarországban terjesztő egyesület nevelő képezdéjét a gróf Batthyány Kázmér-féle földtekék egy példányával, és saját kiadásaiból a neveléstanra vonatkozó s e tant segélyező, különösen természettudományi munkákkal és a Nagy Szótárral megajándékozni kegyeskedjék. Miután a Batthyány-féle földtekék példányai elfogytak s a minták a tudomány jelen állásának meg nem felelvén, e földtekék újból készíttetése nem csak czéliránytalan, de, mivel újabb magyar földtekék már vannak, egyszersmind felesleges is : a folyamodványban foglalt kérelem ezen része nem teljesíttethetik. Ami azonban a neveléstanra vonatkozó és természettudományi kiadásokat illeti: a titoknoki hivatal oda utasíttatik, hogy a fentnevezett képezdének az akadémia érintett kiadásaiból, amennyiben feles példányok volnának, valamint a Nagy Szótárból is, egy példányt juttasson. Olvastatott a m. kir. műegyetemen alakult segélyző egylet bizottságának folyamodványa, melyben a nevezett egylet tudatván, hogy egy könyvtár felállításán is fáradozik, kéri az akadémiát, hogy e könyvtár kiadványainak megküldésével gyámolitsa. Miután a magyar tudom, akadémia úgy hiszi, hogy a magyar királyi műegyetem könyvtára, melyet immár kiadványaiból részeket, nem csupán a nevezett intézet tanári kara, hanem a műegyetemi ifjúság használatára is nyitva áll: a fentírt kérelmet annál kevésbé teljesítheti, minél több felől vétetnek igénybe kiadásai, mind a hazai könyvtárak és tanintézetek, mindazon külföldi tudományos intézetek és társulatok által, melyekkel csereviszonyban áll. A k. m. t. egyetem orvosnövendékeinek segélyező egyesülete szintén az akadémia pártolásába ajánlja felállítandó könyvtárát. Az egyetemi tanulók részére az egyetemi könyvtár nyitva állván, s fenntartása is inkább lévén biztosítva, mint az ifjak között alakuló társulatok könyvtáraié : határoztatott , hogy inkább a m. k. egyetem könyvtára látassék el, a szokott köteles példányokon kívül, az akadémia összes kiadványaiból még egy-egy példánynyal. Ballagi Móricz r. tag indítványozd, hogy a hódmezővásárhelyi ref. főgymnasium is részesittessék, úgy mint más hazai főgymnasiumok, az akadémia kiadásaiból. Elfogadtatott s a hódmezővásárhelyi ref. főgymnasium az ügyrend illető szakaszában elsorolt főgymnasiumok közé iktattatni határoztatott. A bécsi egyetemi olvasó egylet bizottsága köszönetet mond a m. tud. akadémiának a részére megajánlott és megküldött könyvekért. Tudomásul vétetett. A titoknak jelenté,hogy Tárkányi Béla József lev. tag „A vallási költészet“ czimü értekezése tiszteletdiját 30 ft 18 krt, az akadémia alaptőkéjéhez ajánlotta fel. Köszönettel fogadtatott. Olvastatott Aigner Lajos könyvkereskedősegéd levele, melyben kiemelve a hazai könyvészet szükségét, előadja, hogy irodalmunk ezen hiányát rég elismervén, eleinte saját használatára gyűjtögetett könyvészeti adatokat, de évek múltával ez adatok oly halommá gyűltek, hogy munkájával a közönség elé is vél léphetni. Bemutatja ezért e könyvészetének első betűjét, mint mutatványt. A múlt századokra nézve a Széchenyi- és Teleki-féle könyvtárak lajstromai némi biztos vezérfonalul szolgálván, gyűjtéseiben folyamodó a jelen század első hatvan évére szorítkozott, mert ez évek irodalmának ismertetése szükségesebb, s mert általános gyarországi könyvészetet a XV. százi 1800-ig a n. múzeumban, erdélyi muzeum, egyetem, m. tud. akadémia stb. könyvtára lajstromai nélkül készilni nem lehet. Aka egyébiránt, melynek egy részét bema szerző , betű rendben van írva, mive leginkább megkönnyíti egy könyv czimi feltalálását. Különben egy a tudományokoz fölosztott mutató is mellékeltetül a munka Hogy szerző az egész munkát nem küldte oka az, mivel az ügyet nem csak fontosnak sürgősnek is véli, gyűjteménye letisztázása s ban sokáig húzódhatnék, továbbá mivel mit 30 ezer czimnyi gyűjteménye mindeddig fölszaporodott, s ha az egész lajstrom könyv volna irva, bajosan illeszthetné a czimeket helyekre. Folyamodó meg van győződve k vészete hiányairól, de miután könyvészet sem lehet tökéletes s főleg nálunk , ha ebbeli források oly gyéren folynak, munka úttörőnek s egy jövő általános magyarot könyvészet alapjául tekinti, mely folyvást ■ tathatik és pótoltathatik. Fölkéri ezért folyva az akadémiát, biráltassa meg könyvésze ha kiadásra érdemesnek találtatnék, vizsgál meg megbízottjai által, hogy a munkával teljesen kész és csak lemásolásra vár. Az emü mintegy 150—200 nyomott ivre terjed 5—6 nyolczadrétü vagy 3—4 negyedrétük tenne. Úgy hiszi szerző, hogy egy kiadást korántsem vesztene az akadémia, föl leh tenni, hogy legalább 300 példány kelne hazában s a külföldön is bizton lehetne 20 évére számítani. A könyvészeti munka mutatványul könyvei ugyanazon bizottsághoz tétettek általményadás végett, mely a leltár ügyében az ülés végzése által újólag kiküldetett, Tóth Lőrincz r. tag előrebocsátván, ha Nagy Károly-féle gyűjteményben levő mányos eszközök egy része immár tudományos akadémia vagyonául lévon thető , némileg hivatalos kötelességének méri, figyelmeztetni az akadémiát, hogy dományos eszközök veszélyezve vannak , karban levő épület leomolhatára által.ba az épületet, melyben az érintett tárgy jenleg még vannak, valószínűleg magáhozandja a gr. Batthyány Kázmér-féle javak birtokosa. Miután a benne levő tudomány gyakral maga az épület is a hazai tudomsságnak volt szánva egykori tulajdonosa, Károly ur által, úgy hiszi indítványozó, pénzhez, mely ez épületért a bicskei uradal lom birtokosa által váltságul fog adatni, sen tarthat méltóbb igényt, mint az akadémia, ez okból indítványozó rendes tag az akainak szánt tudományos eszközök kora tavi elszállítása ügyében már most megtétetni soha fensőbb helyen a kellő lépéseket, egymind az akadémia érdekében az épületértendő összlet megnyerhetése iránt is föltert indítványozott. Elnök úr fölkéretett, hogy e tárgyakban időben és helyen, az akadémia érdekeit, szerint, előmozdítani méltóztassék. 1862. dec. 19-töl kelt pénzfigyi törvény az 1863-ki közigazgatási évre, érvényes az egész birodalomra. Ili Első Ferencz József, Isten kegyelméből Ausztria Császára, Magyar- s Csehország, Lombardia s Velencze, Dalmátia, Horvát-, Tótország, Galiczia, Lodoméria s Illyria királya, Jeruzsálem királya stb., Ausztria Főherczege, Toskána s Krakkó nagyherczege, Lotharingia, Salzburg, Stiria, Karinthia, Krain s Bukovina herczege , Erdély nagyfejedelme, Morvaország határgrófja, Felső- s Alsó-Szilézia, Modena, Parma, Piacenza s Guastalla, Auschwitz és Zator, Teschen, Friaul, Ragusa s Zára herczege, Habsburg s Tirol, Kyburg, Görz és Gradiska herczegszett grófja, Trient és Brixen herczege, Obermark, Felső- és Alsó Luzánia s Istria határgrófja, Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg stb. grófja, Triest, Cattaro s Windisch-Mark ura, a Szerb Vajdaság nagyvajdája stb. stb. Vonatkozással 1861. dec. 17. és 19-én birodalmi tanácsunk mindkét házának kijelentett határozatunkra, rendeljük, a mint következik : I. Czikk. Az 1863.közigazgatási év állammegkivántatósága, az összes kiadási ágakat illetőleg 367,087,748 ftban állapittatik meg, melyből az alábbi állami költségvetés első részében feltüntetett részletek az egyes főrovatokra, osztályokra s alosztályokra esnek. H. Cz. Az I. czikkben megállapított állami megkivántatóságból, a fennálló közvetlen s közvetett adók (a rendkívüli pótlékokkal együtt, az eddigi mérvben), valamint az államnak egyéb jövedelem ágai által 304,585,094 ftnyi ősziét van fedezve. Ebből, mint bevételek s kiadások, az egyes főrovatokra s osztályokra az alábbi ál- Ilám költségvetés második részében fölemlített őszietek esnek.III. Czikk: Az egyes főrovatok, osztályok s alosztályok számárai megkivántatóságnál megállapított őszietek, egyedül a hivatalnokok s szolgák disponibilitási illetékeinek kivételével, csupán ugyanazon főrovatra, osztályra s alosztályra fordittathatnak. IV. Czikk. A födözésnél, kiadásul, valamely főrovat, vagy osztályban megállapított eszietek csupán ugyanazon főrovatra vagy osztályra fordittathatnak. V. Czikk. Az 1863. közigazgatási évben feltűnő 62,502,654 forintnyi hiány födözése végett . I. az 1859. máj. 13-ról (bir. törv. lap 88. sz. a.) kelt császári rendelet értelmében fönnálló rendkívüli pótlék az 1863. közigazgatási év tartamára a) a földadónál, b) a házbér-adónál, c) a házosztály-adónál, d) a kereset-adónál, e) a contribute arti e commercional, a lombard-velenczei királyságban, és f) a jövedelem-adónál megkettőztetik, g) az állami, nyilvános pénzalapi s rendi kötelezvények kamataitól eddig 5 pettel fizetendő jövedelmi adó pedig 7 petre emeltetik. Az utóbbinak (g) behajtása, ama pénzérték különbsége nélkül, melyre a kötelezvények szólnak, az 1859 ápr. 28-ról (kir. törvl. 67. sz. a.) kelt császári rendelettel megállapított módon, az ezen pénzügyi törvény kihirdetése után lejárandó kamatok kifizetésénél levonás útján fog történni, mi által az 1859. máj. 4-től (kir. törvl. 74. sz. a.) kelt pénzügyminiszteri kibocsátvány határozataitól eltérés történik. Azon országokban, melyekben az adósok törvényesen feljogosítvák a jövedelmi adó levonására a jelzálogkép vagy az iparvállalatoknál befektetett tőkék kamataiból, ezen jog az ebbeni pótléknak a jelen törvény által behozott fölemelésére is ki fog terjedni. Azonban ezen adófölemelések, amennyiben az 1864. közigazgatási évre a állami költségvetés iránt kibocsátandó pénzügyi törvényben nem fog másnemű intézkedés tétetni, 1863. oct. 31-én hatályon kívül lépnek. VI. Czikk. 2. Az 1859. évi angol kölcsönnek s az első kibocsátású 1860. évi sorsjátékkölcsönnek még el nem adott kötelezvényei értékesítendők. A jövedelemnek az ezen kötelezvényeket terhelő letéti adósságok kitisztázása után fönnmaradó része a fentebbi czélra fordítandó. VII. Cz. Végre 3. a hiánylat födözésére fordittatik még a harmadik kibocsátású 1860. évi sorsjátéki kölcsön kötelezvényeiből bejött jövedelemnek azon része is, melyet a nemzeti bankkali tervezett egyesség 5 §-a következtében, az utóbbinak az államigazgatóság rendelkezésére kellene helyeznie. VII. Czikk. Az V.—VII. czikkekben tett határozatok által, s a bélyegek s illetékeknél az 1863. közigazgatási évre megállapított fölemelések által teljesen nem fedözött hiánylat többi része, iít millió ttnyiuazueincjj, uuc uistu utco« fedezendő. IX. Czikk. Ha a nemzeti bankban tervezett egyesség nem jöne létre, s e szerint a VII. czikkben említett előföltevés sem állana be, ekkor a harmadik kibocsátású 1860. évi sorsjáték kölcsön-kötelezvényekből ez által elmaradó jövedelmeknek a bécsi értékű papírpénz beváltás számárai törlesztési hányadát, s a 99 milliónyi hadi kölcsön fönnmaradt része kamatját illetőleg akkor bekövetkezendő tetemesebb fizetésnek födözése 30 millió ftnyi eszletben, szintén hitel útján fog történni. X.Czikk. A jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg, s egyszersmind fölhatalmaztatik arra, hogy a VI.—IX. czikkek határozatai szerint megkivántató hitelműveleteket az állami pénzügyet lehetőleg kevéssé terhelő módon létesíthesse. Ferencz József s. k. Rainer föherczeg s. k. P1 e n e r s. k. Legfelsőbb rendeletre: Báró Ransonnet s. k. Költségvetés 1863-ik évre A megkivántatóság rövid átnézete. sz. 11. A. I. Udvartartás . . . 7458700 Kiadások a birodalmi képviselet számára..................................... 726531 II. Ő Felsége kabineti irodája 76000 III. Az államtanács . . 151837 IV. A minisztertanács . 68500 V. A külügyminisztérium . 2486150 VI. Az államminisztérium . Politikai közigazgatás . . 25727580 Cultus és közoktatás . . 4724500 VII. Magyar udvari kanczellária . 13109000 I VIII. Erdélyi udv. kanczellária . 3441160 IX. Horvát-szlavon udv. kanczel. 2022025 X. A pénzügyminisztérium . 21584766 XI. Igazságügyminiszterium . 9150567 XII. Rendőrminiszterium . . 2645676 XIII. Keresked. s népgazd. min. 618108 XIV. Ellenőrségi hatóságok . 4613142 XV. A fennálló közigazgatási ágak egyikéhez sem tartozó egyéb kiadások ..... 13862.1 B I. Hadügyminisztérium . . 107023000 III. Tengerészeti minisztérium . 10481619 C. Segélyzések s kamatbiztositások ......................................................4343050 1. Államadósság . . . 113698750 E. Adósságtörlesztés . . . 18870500 F. Tőkebefektetés . . 5061961 G. Földtehermentesités H. Pénzverési és váltó veszteség : 7118420 A megkivántatóság egész összege: 367087748 A fedezet rövid átnézete. Egyenkint. Összesen. Forint oszt. érték. I. Közvetlen adók. I. Telekadó . . 62431200 2. Épületadó . . 19261300 3. Kereset adó . . 5814900 4. Személyadó . . 5271000 5. Örökösödési adó . 29500 6. Jövedelmi adó a földbirtokon s épületeken kívül a jövedelem más ágaitól . . 15157700 7. A katonai határőrvidék közvetlen adói . 1799100 Összesen — 109811700. Össesen : — 184280117 III. Az állam tulajdonból, valamint a bányászat s pénzverésből bevételek. 1. Államjavak s erdők 4909500 2. Sóbányák , hiány 6000 forint. 3. Az elkobzás jogcziméből származó vagyon 183954 4. Kincstári gyárak . 106353 5. Távirda-üzlet . . 541700 6. Bányászat . . . 1970077 7. Pénzverés hiánya 90427 forint. Összesen a hiány levonása után — 761517, IV. Különböző bevételek. forint 1. Fiskalitások és viszszaszállások . . . 100000 2. Néhány vallási, iskolai s tanulmányi pénzalap többlete . . 86320 3. Járulékok némely földtehermentesítési pénzalapokból . . . 643400 4. Járulékok különböző más pénzalapokból . 194900 5. Az egyes országok egyéb jövedelmei . 390300 6. Az állam letéti pénztár jövedelmei . . 58500 7. A megszüntetett törlesztési pénzalap vagyonából származó némely értékek kamatjövedelme 121200 8. A lombard-velenczei törlesztési pénzalap jövedelmei 209500 — 1804. 9. A katonai igazgatásnak 5,777,336 ft saját bevételei és 10. A tengerészeti igazgatásnak 39700 forint saját bevételei itt nem számíttatnak be , mivel azok a hadügyi s tengerészeti ministeriumok szükségletéből már levonattak. 1. Általános fogyasz- forinttási adó ... 57678700 2. Külvám . 15247515 3. Só . . 33059600 4. Dohány . . 30901470 0. Bélyeg . . 13116519 6. Jogügyektől s jogszerzésektől dijak s illetékek .... 21271689 7. Sorsjáték . 6034400 8. Posta . . . 3714200 9. Belvámok . . 2928600 10. Értékigazolás (punchung) . . . 66500 11. Egyesitett illetékek a lombard-velenczei királyságban . . 106010 12. A katonai határvidék közvetett adói . 155564