Pesti Napló, 1863. január (14. évfolyam, 3866-3890. szám)

1863-01-01 / 3866. szám

V. Az elidegeni­ forint forint tett államj­avak s bányászati entitá­sokbeli bevétel . 1070400 _______ A födezet egész összege: 304,585,094. Gazdasági s keresked. tudósítások. Pest, dec. 20-kán. Borongó, lágy idő. A viz növekvőben. Gabnavásárunk hangulata folyton igen lanyha; az ágro egyre száll alá : ez a gabnaárak további csökkenését fogja valószínűleg eredményezni, tehát kilátások a javulásra nincsenek. Tegnap búza nagyon csekély mennyiségű adatott el; az árak inkább csak névlegesek. Kukoricza egy hajórakmány vétetett meg eltitkolt árakon ; ta­vaszkori átvétel mellett. A gyapjuárak is csökkentek 2—8 ftjával má­zsájánál a minőséghez képest. B.-Gyarmat, dec. 29. Tiszta búza pozso­nyi mézönkint 2 ft 80—2 ft 90 kr, rozs 2—2 ft 11 kr, árpa 1 ft 80—1 ft 90 kr, zab 1—1 ft 10 kr, kukoricza 2 ft, burgonya 80 kr, bab 3 ft, mák 9 ft 40 kr. Arad, december 24-én. Első osztályú tiszta búza 82 fontos 3 ft 50 kr, második oszt. 81 fon. 3 ft 20 kr, harmadik oszt. 80 fon. 3 ft. Kétsze­res első oszt. 79 fon. 3 ft, második osztályú 78 fon. 2 ft 80 kr, harmadik oszt. 77 fon. 2 ft 70 kr. Rozs első oszt. 77 fon. 2 ft 50 kr, második oszt. 76 fontos 2 ft 40 kr, harmadik oszt. 75 fon­­tos 2 ft 20 kr. Árpa első oszt. 66 fon. 2 ft 10 kr, második oszt. 65 fon. 2 ft, harmadik oszt. 64 fon. 1 ft 90 kr. Zab első oszt. 46 fon. 1 ft 90 kr, második oszt. 44 fontos 1 ft 80 kr. Kukoricza 84 fontos 2 ft 20 kr. Lángliszt mázsája 9 ft. Zsemleliszt mázsája 7 ft 50 kr. Fehér kenyér­liszt 6 ft 50 kr. Kötetlen széna mázsája fuvarral 3 ft 50 kr. Borsó itcz. 20 kr. Lencse itczéje 15 kr. Bab itczéje 10 kr. Köles itczéje 10 kr. Búzadara itczéje 20 kr. Dara itczéje 10 kr. Uj bor itczéje 15 kr. Régi bor itczéje 20 kr. Sör itczéje 15 kr. Pálinka itczéje 35 kr. Zsupszalma 12 fnt 12 kr. Alomszalma 3 font 3 kr. Takar­mányszalma mázs. 80 kr. Tűzifa 11 ft 50 kr. Egy font öntött gyertya 45 kr. Egy font szap­pan 35 kr. Font marhahús 18 kr. Egy font rep­­czeolaj 40 kr. Egy font lenolaj 40 kr. Selmecz, dec. 27. Tiszta búza alsóausztr. mézönkint 3 ft 60—3 ft 40 kr, kétszeres 2 ft 90 —2 ft 80 kr, rozs 2 ft 40—30 kr, árpa 2 ft 30 — 15 krr, zab 1 ft 30—20 kr, kukoricza 2 ft 60 kr, burgonya 1 ft 40 kr. Besztercze-Bánya, dec. 22. Tisztabu­­za ausztriai mézönkint 3 ft 90—40 kr, kétszeres 2 ft 90—60 kr, rozs 2 ft 80—30 kr, árpa 2 ft 10—1 ft 90 kr, zab 90—1 ft 10 kr, kukoricza 2 ft 50 kr, burgonya 90 kr. Körmöcz, dec. 20. Rozs pozsonyi merőn­­kint 2 ft 80 kr, árpa 2 ft 30 kr, zab 1 ft 60 kr, kukoricza 2 ft 80 kr, köles 5 ft 70 kr, bab 4 ft, lencse 4 ft, borsó 4 ft, burgonya 1 ft 60 kr. Vegyes tudósítások. — Nógrádból, december hóban. Nógrád­­megyében a politikai élet legfőbb s kétségkívül legfontosabb mozzanatául jelenleg a teljes erély­­lyel munkába vett tagosítási és határrendi ügyek tekintendők. A hivatalos egybeállítás szerint a két alispán által ez évben összesen százhúsz, e tárgybeli esetben történt részint formai, részint érdemleges elintézés, s örvendetes azon tapasz­talás, miszerint a legtöbb esetben barátságos egyesség jön létre, s a rendes ítélet általi eldön­tés csak kivételképen válik szükségessé. A­meny­nyire az ily eljárásoknál mint ügyvédnek ma­gamnak is többször van alkalmam közremű­ködni, állíthatom, miként a kiegyezés kedvező eredménye többnyire a volt földesurak s egyáta­­lában az intelligens osztály engedékenysége és lojalitásának tulajdonítható; a nép ritka helyütt van még arra megérve, hogy régi ódon szokásaitól megválni, s a bizton kínálkozó jobbat a meglevő rész helyett elfogadni kész legyen. No de nem is csoda ! . . A példák azon­­ban vonznak , s hiszszük, hogy egyéb meggyőző okok mellett végre ez is megteendi a népre csu­dahatását. Nógrád megye gazdasági egyesülete f. hó 8-án Losonczon választmányi ülést tartván, miután a rendes elnök Huszár Károly ur lemondásával az elnöki teendőkkel ideiglenes alelnök Török Sán­dor ur bizatik meg, érdekes­ határozatai követ­kezőkben pontosulvak : A marhavész miatt el­maradott Széchenyi gazdasági kiállítás helyébe, jövő 1863-iki május havában, az ekkori orszá­gos vásár napjaira Losonczon tartandó g. kiállí­­tás határoztatott.A takarékpénztári alapszabályok mindeddig nem érkeztek vissza a kanczelláriá­­tól. — Jókai Mór és Ivánka Imre felszólításuk a főpiaczok árainak hiteles egybeállítása iránt, pártoztatás mellett, a szakosztályhoz utasittatott. A póttrágya-nemek alkalmazása s megszerzése tárgyában gr. Cebrian L. elnöklete alatt szá­­mos­ tagból álló választmány neveztetett stb. A társadalmi téren Losoncz és B.­Gyarmat koronkint jótékony czélú műkedvelői színi elő­adásokat és hangversenyeket rendeznek. Gyar­maton legutóbb a „Szekrény rejtelme“ adatott igen kielégítő sikerrel. A Dalidókról, s egyáta­­lában farsangi elvekről még eddig semmi szó. Látszanak ezt érezni a gyarmati, hírre kapott zenészek is, kik még folyvást Némethonban időznek és gyűjtenek babéraik mellé — talléro­kat. L. Pest, dec. 31. 1862. — A számos uj lap zajgása közepett hadd emlékezzünk meg egy tiszteletre méltó kortár­sunkról, sőt egy nálunk egy évvel idősebb köz­lönyről, a „Gazdasági Lapokéról, mely most XV-ik évi folyamára hirdet előfizetést. Különö­sen barátjai vagyunk a számos évig mind ezél­­jük és elvük mellett megmaradó, mind állan­­d­ó közönséget felmutató közlönyöknek, melyek életczáfolatai azon vádnak, mintha közönségünk csak az új vállalatokon kap, bárha gyengébbek volnának is, hogy nem­sokára ismét újakhoz csatlakozzék. — Mi azonban nem tapasztaltuk, hogy közönségünk hamar megfelejtkezzék azok­ról, kikkel már jó és rosz időket együtt töltött el, s együvé szokott. A „Gazdasági Lapok“-at azonban nem csupán tiszteletre méltó életkoráért ajánljuk. Jelenleg az egyetlen gazdasági heti­lap,melyet ko­­molyan gazdasági lapnak nevezhetünk. E köz­löny legjelesebb szakférfiaink közreműködésével van szerkesztve, s úgy hiszszük, sem elméleti is­meretek, sem gyakorlatiság tekintetében, viszo­nyainkhoz képest, nem sok kívánni valót hagy itim. E lap egyszersmind a gazdasági egyesület közlönye, s az összes politikai lapirodalom gya­kori átvételei, melyeket a „Gazd. Lapok“ után ad közönségének, elegendő mutatványok volná­­nak magukban is a lap ajánlására. Azonban annak ellenére, hogy a magyar nem­zetnek csaknem egész tömege, még iparosait és kereskedőit sem mind véve ki, mezei gazdaság­gal foglalkozik ; sem a különben szépen álló gaz­dasági egyesület pártolásában, sem közlönyének, mely szintén évek óta szép pártolásban részesül, járatásában nem mutat oly buzgalmat, mely arányban állana akár a gazdálkodók nagy szá­mával, akár azon országos fontossággal, melyet nálunk a földmivelés s mellék ágai érdemlenek,­ mert az ország politikai ereje nagy mértékben­ ez e szakban szerzett, s minél átalánosabbá vá­landó ismeretektől függ, a­mennyiben ez isme­ret gyümölcse nagy részben az anyagi gyarapo­dás. Ezért tartjuk mi hazafias ténynek a gazda­sági egyesület minél hőbb pártolását és közhasz­núnak a „Gazd. Lapok“ elterjedését. Különféle 1t. Pest, dec. 31. * Lapunk mai számával kezdi meg a „P­e­s­t­i Napló“ pályafutásának 14-ik évfolyamát. A lefolyt 13 válságos évet egyedül a t. közönség részvéte által gyámolítva harczolók keresztül , reméljük, hogy e megtisztelő részvét a most kez­dett uj esztendő folytán sem hagyand el bennün­ket. Boldog uj évet hazánknak, boldog uj évet mindnyájunknak ! * A nemzeti múzeum ügyeinek szabályozása végett egybehívott bizottmány —a „P. Lt.“ ér­tesülése szerint — január 15-kén tartandja első ülését gr. Andrássy György elnöklete alatt. * A magyar írói segélypénztár javára rende­zett sorsjáték tiszta jövedelme 27.000 ftot tesz, azonban még 7000 ftnyi hátralék van, mely, ha pontosan beküldetik — mint biztosan remélhető — az összes tiszta jövedelem 34,000 ftra fog rúgni. A kibocsátott 100,000 sorsjegyből körül­belül 15,000 nem kelt el. * A „Gen. Corr.“ arról értesül, hogy Kozma Dénes ur ő maga, az erdélyi kir. főkormányszék alelnöke, f. hó 29-kén Kolozsvárit meghalt. * A magyar erdészegylet választmánya f. hó 23-án Pozsonyban gyűlést tartott ifj. hg Esz­te­r­h­á­z­y Pál ö­nmaga elnöklete alatt. Egyebek közt elhatározták, hogy az egylet naplóját ezután magyar nyelven nyomtatandják. Továbbá bizott­mány neveztetett ki egy pozsonymegyei fiók­egylet szervezésére. Alelnökké gr. P­á­­­ffy István választatott meg. * Boldog Lajos ur a pesti legkitűnőbb könyvkötők egyike, ki mint annak idejében je­lentők , a Brittish Muzeum számára az 1861-ki magyar országgyűlés kiadványait gyönyörű dísz­­album alakjában bekötve Londonba küldé ,­e múzeum igazgatóságától becses ajándékáért kö­szönő iratot kapott. Ugyanő a felsőház tárgya­lásait is hasonló alakban elküldendi a Brittish Múzeumnak. * A légszeszcsövek lerakását a budai várban, mihelyt a föld fagya engedni fog, azonnal meg­­kezdendik. * Daczára annak, hogy december hó végét érjük, hogy a Duna rendkívül kicsiny és jéggel zajlik , f. hó 28-kán egy bátor hajós érkezett ide Bajorországból evezős hajóval.Meg­­érdemlené, hogy valaha tengerészkapitány vál­­hassék belőle. * Dr. P­a­u­­­e­r Tivadar, a magyar kir. egye­tem prorectora és köztiszteletben álló tanára, kir. tanácsosi czímmel ruháztatott, föl­ditelengedés mellett. * A „K. K.“ben egy érdekes természeti tü­neményről következő laconicus jelentést olva­sunk : Szászvároson dec. 16-án egy helyett há­rom napot láttak.“ Kiváncsiak vagyunk a bő­vebb leírásra. ” Xantus írja Washingtonból, hogy Kalifor­niába 1820-tól egész 1860-ig nem kevesebb mint 5,062,414 külföldi vándorolt be ; ebből 1850—60 közti időszakra 2,598,214 bevándorló esik. Az utolsó évtized alatt érkezettek közt Magyarországból 576 vándorolt be. 25.438 be­vándorló nem vallotta be nemzetiségét. * Kallabot a legfelsőbb­­szék is a hivata­los működéskörreli visszaélés és lopásban bű­nösnek találván, a 10 évi súlyos börtönre szóló elitéltetést helybenhagyta. Kallab még e hét foly­tán a steini fegyencz-intézetbe szállittatik. — A kisdedóvó-nevelők vasárnap vagyis 1863. január 3-án délelőtti 10 órakor a kisdedóvó inté­zeteket terjesztő egyesület épületében (Valero­­utcza 1. sz.) értekezletet tartanak, melyre a ne­velésügy egyéb barátai is hivatalosak. * A pestbudai hangászegyleti zenede javára tartandó philharmoniai hangversenyek máso­­d­i­k a jövő vasárnapon 1863. évi január 4-kén fog megtartatni következő műsorozattal : a) An­tigone nyitánya F. Mendelssohn Bartholdytól; b) Magán­ének „Fidelio“ operából van Beethoven L.-től, előadja Voggenhuber k. a.; c) Bevezetés „Lohengrin“ operához Wagner Richárdtól; d) Symphonia (C. dur) Schubert F.-től it és Pesten először előadva. — Ezen hangversenyre szóló körszékek és számozott székek még Treichlin­­ger és Rózsavölgyi műkereskedésében, a hang­verseny napján a pénztárnál válthatók. A hang­verseny pontban fél 5 órakor kezdődik, s közkí­vánatra az ajtók — nehogy a hangverseny za­vartassák — az egyes darabok előadása alatt ki nem nyittatnak. — A „Concordia“ pesti román lap, közelebb­ről kibocsájtott „Előfizetési felhívásában" előre­­bocsátván, miként fennállásának 17 havi idő­szaka alatt a román nemzetiség érdekeinek buzgó védelme, s ez érdekeknek nemcsak más ajkú honpolgárok, hanem az idegenek előtt is eszközlött népszerűsítése által a román journa­­listika terén méltó álláspontot magának kivívni képes volt; — s a mellett —­ úgymond nevezett lap — hogy a román nép igazságos óhajtásainak megismertetése következtén, a magas kormány részéről­ gyakran a legerélyesebb intézkedések véttettek foganatba, sikerült a renegátokat is el­némítani stb. — sajnálatát fejezi ki a felett, hogy a nemzetiség és közös haza — melynek egy rationábilis szabadság és egyenjogúság alapjáni felvirágzását, s boldogságát tiszta szivéből kí­vánja — oltárára hozó fáradalmas törekvései mellett is a magyarországi román közönség nem érzi, egy az ország kebelében nélkülözhetetlen román lap szükséges voltát, melynek eddigi fennállását is többnyire az erdélyi olvasó közön­ségnek lehet köszönni. Mi is sajnáljuk, hogy a román közönség oly kevéssé pártolja egyetlen lapjának fennállását; részünkről ennek okát nem fürkészszük, mert az illető szerkesztő ezt sokkal jobban tudhatja, sem hogy annak álta­lunk leendő kutatására szüksége lenne. — Jobb jövőt, s több előfizetőt! * A „Magyar Sajtó“ jelen szerkesztősége lap­jának mai számában búcsút vesz közönségétől, hogy holnap már a „Hon“-nal és „Hon1”-ban be­­köszöntsön. * A fővárosi festészek köre — írja a „Se.nyu — egy igen jeles művészszel gyarapodott.J­­ein­ich Eduárd ur hazánkfia, ki több évig lakott Olaszországban, s kitől több jeles fesvé­ny látha­­tó a nagyobb és becsesb képgyűjteményekben, s­agy a pesti műtárlatban is, közelebb hazájába,­lletőleg Pestre tette át lakását, (lakik két sas­­írcza, 13. sz. a. 3-ik emeleten). Ajánljuk mű­­terme megtekintését a művészetbarátok figyel­mébe. * A marhavész Horvátországban mind na­­gyobb-nagyobb mértékben terjed ; közelebbről már Varasd és Zágráb városok határaiban is for­dultak elő keresetek. * Megjelent a „magyar és erdélyor­­szági kegyes tanitórend évkönyve 1863-ik évre.“ Ebből a következő adatokat me­rítjük . A kegyes­­tanitórend kebelében áldozat van 198; növendékpap 78; ujoncznövendék 17; rendtárs 1, összesen 294. A kegyes rendiek fel­ügyelete alatt közoktatásban részesültek 27 fel-, algymnasiumban és elemi fő- és altanodában együtt 6221 tanuló, a múlt 186%-ik tanévben 5973, növekvés 248.­­ Rendiház van 27, ezek­ben a rend kebelén kívüliekkel az egyének szá­ma 294. Tartományi kormányzó Purgstaller Kat­ József, a m. tudós akadémia rendes tagja. Pest, december 31. 1862. ■fi» A „P. Hírnök“ védelmére kel a b­i­zton­­s­á­g szónak ellenünkben. Azt mondja, nem oly rész szó az, mint mi véljük, mivel 1) több ren­des főnevünk van, mely szintén ige-határozóból (tehát bizton­s i­g­ehatározó!) képeztetett; s mert 2), ha biztosságot használjuk a Sicher­­heitra, akkor a „Commissariat“-ra nem lesz alkalmas szavunk. A szerkesztő erre rákiált: „Igen helyes!“ Helyes a manóban, — dehogy helyes. Mi az első okot illeti: felhívjuk a neve­zett lapot, mutasson nekünk jó régi magyar szót, mely s á g s é g raggal határozóból képeztetnék. Még újabb szót sem igen tud mutatni. A s­á­g ség rag többnyire melléknévhez járul: szépség és nem szépe­sség, bizt­o­sság és nem bizt­o­n­­ság. — A­mi azt illeti , hogy a Sieberheitot igy összetévesztjük a magyarban a „Commis­­sariat“-tal: ez nem elég ok egy rész szó vé­delmére. Legfölebb azt mondhatnék erre, ha kell uj szó, hát csináljanak jobb szót. — A nyelv nem Csáki szalmája, hogy bárki neki essék, s rontani lehessen. A nyelvnek törvényei vannak, melyeket nem szabad lábbal taposnunk. Ha más szó kell a Sicherheitra, ott a szint oly rövid biztos lét! De nincsen is szükség más szóra. Minden nyelvben sok szó van, melynek több értelme le­het , s azért nem tapasztaljuk, hogy más nyelv­ben úgy neki állanának a szófaragásnak, mint itt. Tudják másutt, hogy a mondat magya­rázza a szó értelmét. Ha minden két jelen­tésű szóra más más kifejezést kellene gyártani, hova jutna minden nyelv, megítélhetjük abból, ha fontolóra veszszük, mennyi tömérdek szó van mindenütt, a­mely concret­us értelemben mást jelent, s mást későbbi abstract értelemben. Azért tehát le a rosa szókkal! Eleget nyúzták nyel­vünket a múlt évtizedben a hivatalos fordítók! Ne mozdítsuk elő a nyelvrontást mi hírlapírók is rosz szók terjesztésével. Ha a biztosság he­lyett más szót faragunk, hol állapodunk meg? Vájjon bátorság, közbátorság nem két­értelmű sz­ó-e? Miért nem jut eszünkbe ezt is ki­dobni, s a közbátorságot megyhagyva az audacia publica értelemben, a securi­­t­á­s­r­a más szót faragni, p. o. k­ö­z­b­átranság­ot? — Telegráfi tudósitás a bécsi börzéről december 31-én. NEMZETI SZÍNHÁZ. Jan. 1-re van kitűzve : „Hunyady László.“ Eredeti opera 4 szakaszban. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Jan. 1-re van kitűzve: „Sobri." Potntomia. — „Doctor. Pipitér.“ Bohó­zat 3 felv. 5 % metalliques.......................... 76.45. Nemzeti kölcsön..............................81.95. Bankrészvény............................... 809. — Hitelintézet.................................... 222.60. Ezüst..............................................114.­­ Londoni váltók.............................114.80. Arany................................................5.50. A „P. Napló“ magántávsürgönye. Ne­w - York, dec. 20. A fredericks­­burgi csatában a confederáltak vesztesége 3000, az unionistáké 17,000. A senatus ezen csata tényálladékának megvizsgá­lását rendeli el. Az unionisták támadása Kingston elleni, éjszaki Karolinában, visz­­szavezetett. A confederáltak elűzték az unionistákat Plymouthból. Hire jár, hogy Seward ki fogna lépni a kabinetből,­­ Burnside beadta lemondását, ez azonban nem fogadtatott el. A confederáltaknak Harpers-Ferry elleni támadása vissza­vezetett. Athene, dec. 30. Újólag nagyszerű manifestatiók voltak, mely alkalmakkor Al­f­r­e­d liget királyul kiálták ki. Elliot ismételvén a korona elutasítását,­­ An­golországnak jóakaró rokonszenvét fejezte ki a görögök irányában. Politikai események: FRANCZIAORSZÁG, Pár­is, dec. 28- A „France“ egy pár nap óta nagy örömben van a római reformok felett. E reformok szerinte a pénzügyre, a közigazgatás szervezésére, az igaz­ságszolgáltatásra és a katonaságra terjednek ki. A „France“ ezen nevezetes esemény által már megsemmisítve látja az olasz egységi párt min­den reményét. A C­i­v­i­t­a-V­e­c­c­h­i­a átala­kítását is hasonló haladásnak tekinti Laguéron­­niére úr lapja. A pápai kormány nemcsak a várművekre nézve hajlott Francziiaország óhaj­tására, hanem lakhelyeket, dock­okat, és egyéb intézeteket is akar alapítani a kereskedés javára. Civita­ Vecchia ennélfogva, mely Rómával és Ná­­polylyal vasúti összeköttetésben van, első rangú helylyé válik. Marseilleből a táviró­ dec. 24-dikén kelt római levelek nyomán jelenti, hogy a választásokat a római és a comarcai t­artományi gyűlésekre meg­erősítette a pápa, és hogy a tartományi tanács a jövő hóban gyűl össze Rómában, a­hol három hétig fog ülésezni. II. Ferencz volt nápolyi ki­rálynál a karácsonyi ünnepekre látogatást tettek a­ bíbornokok, meg de la Tour herczeg római franczia nagykövet. Az „Agence continentale“-nak pedig azt táv­iratozzék, hogy a franczia nagykövet dec. 26-di­­kán új értekezletet tartott a pápával. Az állítják, hogy ezen találkozáson nevezetes politikai elha­tározások jöttek volna létre. A Rómában lévő orosz követ dec. 23-dikán értekezletet tartott A­n­t­o­n­e 11­­ bibornokkal. A „France“ szerint a pétervári kabinet minden­ben osztja Francziaország nézeteit a római kér­désre vonatkozólag. A „Constitutionnel“ azon tanácsot adja Olasz­országnak, hogy mielőtt nagyobbodásra törek­szik, iparkodjék erősebb lenni. Ne azon törje fejét, a­mit óhajt, t. i. Rómát és Velenczét, ha­nem azzal gondoljon, a­mi meg van, t. i. Nápoly­­lyal, Palermoval, Florenczczel, Bolognával, Par­mával és Modenával. A kis Napoleon hg keresztelője nem a Notre­­dame-ban lesz, mint volt a császári herczegé, hanem a tuilleriák kápolnájában. A keresztapa Victor Emanuel, a­ki azonban C a r i­g n­a n hg által fogja magát képviseltetni. — A vereség, melyet Burnside had­serege Fredericksburgnál szenvedett, és a­me­lyet a franczia félhivatalos sajtó lehetőleg nagyít, Párisban ismét fölelevenítette a békére való ki­látásokat A tuilleriák kabinetje egy német lap szerint azonnal új lépéseket tett Londonban, Angliát arra bírandó , hogy a fegyverszünet iránti javaslatokat ismét vegye fontolóra. Lon­donban alkalmasint újra vissza fogják utasítani azon ajánlatot, azon érvre támaszkodva, hogy mindaddig minden ily ajánlat eredménytelen lesz, míg mind a két fél egyformán ki nem fárad.­­ A Puebla bevételéről (Mexicó) szállon­gott hírek nem valósulnak. F­o­r­e­y tábornok még az utolsó szállítmány öszvéreket várja, me­lyek nélkül a hadsereg számára szükséges eleséget nem viheti. A vidék, melyen át kell mennie, annyira el van pusztítva, hogy sem ember, sem állat számára nem nyújt élelmet. D­o­u­a­y Iánokot, a­ki Lorencez alatt dandár­parancsnok volt, Forey indítványára osztály­tá­bornokká léptetik elő. Bizonyosnak írják, hogy legközelebb új erősbítések küldetnek Mexicóba, melyek gyalogságból, tüzérségből és szekeré­szekből állanak. E csapatok nagy részint az afrikai hadseregből valók, — a többi közt az idegen légió, mely legközelebb Martinique­­be megy tartalék-hadsereg alakítása végett. A „Seine“ hajó, mihelyt Alexandriában a Cochin­­chinába rendelt csapatokat kiszállíta, O­r a­b­b­a fog menni, hogy ott a Mexicóba szánt szállít­mányt felvegye.­­ Úgy látszik, a franczia kor­mány nem minden aggodalom nélkül tekint az éjszakamerikai uniónak egy , Texas ellen küldött expeditiójára, azért már erősbítéseket is küldött T­a­m­p­i­c­o-ba, s az új csapatszállítások is az amerikai unióval történhető összeütközésre volnának számítva állítólag. — M­o­r­­­o­­ bibornok és párisi érsek, mint a táviró jelenté, dec. 29-én élete 67-dik évében meghalt. Mint a senatus tagja, a politikai ügyek­ben meglehetős részt vett, s mint finom tapintatu udvari ember, képes volt mind Rómával, mind a franczia udvarral jó lábon állani. Halálát tüdő­­gyuladás okozta. — 1853-ban lett bibornok, 1857-ben párisi érsek. Ezenkívül senator, a csá­szár nagy alamizsnása, a régensségi és titkos tanács tagja és a becsületrend commandeurje volt. — A franczia akadémia két tagja, Vien­nes és Alfred de Vigny, veszélyesen be­tegek. NÉMETORSZÁG. A „National Zeitung“ írja f. hó 29-ről : „Biztos forrás után tudjuk, hogy a kamarák január 14-kére fognak összehivatni. A „Weser Zeitung“ szerint ugyanazon miniszteri konferencziában, hol a kamarák összehivatásá­­nak határideje megállapíttatott, szó volt a kama­rák elé terjesztendő propositiókról is. A „Staats­anzeiger“ egy pár nap múlva hivatalosan köz­leni fogja az összehivatási határidőt. — A német vámegyesületi conferenczia, mely­nek összeülését a würzburgi lapok jan. 5-kére tették, a­mint az „A. A. Z.“-nak írják az Isaar mellől, csak február hónapban fog összeülhetni, mert a régi szokás szerint az egyes kormányok ajánlatainak a konferenczia összeülése előtt hat héttel kell a­ többi kormányok elé kerülni, kellő megfontolás végett.­­ A „Donau-Zeitung“ írta, hogy a hannover­i kormány egy indokolt jegyzékben adta tudtul a berlini kormánynak, hogy a porosz franczia ke­reskedelmi szerződéshez nem csatlakozik. A „Deutsche A. Ztg“ megjegyzi a bécsi lap e tudó­sítására : „Lehet, hogy a hannoveri kormány ré­széről való visszautasítást Ausztria igen óhajtaná, mert hisz a hannoveri miniszterválságnál is be­folyt a dologba az osztrák kormány, hanem Ber­linbe még eddig semminemű oly hivatalos ok­mány sem érkezett, mely a „Donauzeitung“ köz­leményét megerősítené.“­­ A frankfurti „Europe“ szerint a porosz és franczia kormányok megegyeztek volna, hogy a hajózási­­ nyomtatványok tárgyában kötött nemzetközi szerződéseket­­ már 1863. január 1-én életbe léptetik. A kölni lap megjegyzi e felett, hogy Bismark úr Párisban tartózkodása alkalmával tanúbizonyságát akarván adni a kötött kereskedelmi szerződéshez való ragaszko­dásnak, indítványba tette, hogy a nyomtatott művekre s a hajózási viszonyokra vonatkozó szerződések már újévkor lépjenek hatályba, mivel e szerződéseket Poroszország úgyis saját nevében kötötte.­­ A „Niederrheinische Volkszeitung“ szerint Bismarknak az lenne terve, hogy ha a kamarák összeülnek, a kormány jelentéktelen concessiók­­kal fog közeledni, de melyek a fennforgó viszály kiegyenlítését nem eszközlendik. Ha a kamarák nem fognak alkalmazkodni, a kormány felosz­­latandja azokat, s hivatkozik egy proclam­atió­­ban a népre, s felhívandja a porosz népet, hogy a választásokban tartózkodjék az ellenzéki ér­zületű egyénektől. Ugyanekkor egy új szűkkörű választási aetrogált törvény is fog kiadatni, a­mely szerint a követnek a választókerületben lakónak kell lenni. Hát. A mostani törvény szerint a trónöröklés 3 s c a­r herczegre néz, az uralkodó király h­­csére, a­kinek figyermekei nincsenek. XV. Károl­ynak azonban van egy tizenkét éves leánya, Luiza Agno, s ezt akarnák az ille­tők trónra juttatni, még pedig a következő czélból: A svéd korona ezen fiatal örökösét össze­házasítanák F­r­i­g­y­e­s herczeggel, Ch­rist­ián herczegnek , a dán trón­örökösnek fiával, a­ki jelenleg 20-dik évét tölti. Ily módon a nagy skandináv unió törvényes és természetes e­g­y­e­z­ke­dések által létre jöne, és a három koro­na egyesítve lenne a fiatal pár és utódaik fején.“ Folyvást beszélik azt is, hogy Alexandra h­er­­czegnőnek, a gallesi herczeg arájának testvére, az orosz koronaörököshöz menne férjhez. Ha — mond a „France“ — e terv valósul, akkor Christian hg Európa két legnagyobb trónjára emelte leányait, és ha­ a skandináv koronák egyesítésére vonatkozó eszme létesülne: megint az ő fia volna az, a­ki e nagy örökségre hivatva lenne. AMERIKA. A „Times“ f. hó 27-én egy kü­lön kiadásban a következő társürgönyt közlé New-Yorkból(dec. 17-től): „Az unionisták megver­etése. A fredericksburgi csata egyi­ke volt a legádázabbaknak, s az éjszaki hadse­regre nézve az egész hadjárat alatt egyike a leg­döntőbbeknek. A csapatok törhetlen bátorsággal harczoltak, hanem Lee tábornok hadállása, a vá­ros felett uralgó magaslatokon, bevehetetlen volt. Bayard és Jackson északi tábornokok elestek, Mengher tbnok pedig, az ír hadosztálytól, súlyo­san megsebesült Az unionisták támadásai nagy veszteséggel vezettek vissza. — Az unionisták veszteségét 10,000-re teszik, sőt némelyek ket­tős veszteséget emlegetnek. — Vasárnap és hét­főn nem folyt a harcz, mert az unionisták a halottak eltemetésével s a sebesültek felkere­sésével voltak elfoglalva. Hétfőn este Burn­­side tábornok egy rövid ideig tartó hadi tanácskozás után rendeletet adott, hogy a had­seregek vonuljanak vissza a Rappahan­okon . A visszavonulás éjnek idején, szél és vihar közt, szerencsésen sikerült, s a confoederáltak nem is sejtvén a visszavonulást, nem gátolhatták azt. A potomaci hadsereg most Falmouthban s annak környékén táboroz, s a téli hadjárat most már befejezettnek tekinthető. New­ Yorkban és Wa­shingtonban nagy elégedetlenség uralkodik.­­ Az elnök felszólittatott, hogy Halleck tikot és Stanton titkárt bocsássa el. B­u­r­n­s­i­d­e tá­bornokot kárhoztatják, hogy épen oly hadmoz­dulatot vitt ki meggyőződése ellen, melyet egy beszélgetés alkalmával az elnök hadügyminisz­ter s Halleck tábornok előtt szóbelileg maga is rászallott. Mac­Clellan táviratilag Washingtonba hivatott, hova el is utazott. Az odahivatás oka nem tudatik. Azt hiszik, hogy újra meg fog kí­náltatni a potomaci hadtest fővezényletével, a­melyet McClellan töok csak azon esetre fogadna el, ha teljhatalom adatik neki saját tervei kivitelére, s hadi számításaiba a hadügyminiszternek s fő­­hadi tanácsnak semmi bele­szólója sem lesz.“ — A „Reuter“ távírdának jelentik New-York­ból, dec. 17-től, hogy az északiak visszavonu­lásakor a tüzérség képezte a hadfőt, a fedezetet pedig a­ gyalogság. Az unionisták vesztesége 80— 20,000, mialatt a déliek részéről, kik sánczok mögöl vívtak, igen jelentéktelen a veszteség. Az amerikai sajtó a kabinetnek tulajdonítja e vesz­teséget, melyek újjászervezését most egyhangú­lag követeli. Davis, a déli elnök, Tennesseeban utazik, s a hadikormányzatot Virginiában teljesen Lee tábornokra bízta azon meghagyással, hogy Tennesseet minden áron tartani kell. — Banks tábornok mozdulatai felöl semmi bizonyost sem tudhatni. — A congressus elfogadta 78 szava­zattal 51 ellen Lincolnnak a rabszolgaság eltörlé­se érdekében kibocsátott kiáltványát. DÁN- és SVÉDORSZÁG. A „France“ dec. 29-ei számában a következő fontos közleményt olvassuk: „Azon elterjedt hír, mely szerint Svédország­ban egy nagy szám­ú párt kívánja, hogy a trón­­öröködési törvénybe egy gyökeres változtatás vitessék be, mely a nőknek megengedte a koro­nához jutást — napról napra inkább tartja ma- Távirati jelentések. —-Turin, dec. 29. A belügyminiszternek egy körjegyzőke a déli tartományok megyefő­­nökeit felszólítja, jelölnék meg azon helyható­ságokat, melyek a fölkelés elnyomásához nem nyújtanak elégséges támogatást, hogy feloszlat­­tathassanak. A minisztérium bízik a nemzetőrség közre­működésében, s felszólítja a praefeeteket, hogy szervezésük befejezéséről gondoskodjanak. A minisztérium el van határozva, minden erejét megfeszíteni a déli felkelés elnyomására. Az aversai (Terra di Lavoro tartományban) választó collegium Pallavicini tábornokot, az aspromontei csatánál a királyiak­­parancsnokát, választotta képviselőjévé. — Madrid, dec. 29. A senatus mai ülésé­ben a miniszterelnök, O’Donnel marsal kijelen­tette : A londoni szerződés nem foglalt magában sem interv­entiót, sem Juarez megbuktatását. A szövetségeseknek el kellett volna foglalniok Ve­­ra­ Cruzt és Ullont, s aztán az elégtételt bevárniuk­. Spanyolország soha sem beszélt interventióról, a meghatalmazottak Francziaország követeléseit túlzottaknak találták; ő ragaszkodik azon né­zethez, hogy Prim nem volt oka a szakadásnak ; haj­óraszállása utasításainak megfelelő s mellőz­­k­etlen volt. A szakadás valódi oka Almonte volt, ki Francziaországot ámította.­­ Továbbá meg­rótta Juarez kormányát. Végül a pártok egyesü­lésére appellál O' Dennek A felirat helybenha­­gyatott. — Vera-Cruz, dec. 2. Az egészségi állapot kitűnő. Mexicóban bárminemű összeköt­tetések szigorúan tilalmaztatnak. Az angol kö­vetségnek egy futárja nem érkezett meg Vera- Cruzba. — Tampicoban teljes rend uralkodik. Egy vizrebocsátott ágyunaszád Panucoig felha­tolt. Alvaradóban a váltóláz uralkodik. * E 8­­­i post­a. Pest, dec. 31. — Alfred hg, dom Fernando király és Miklós nassaui hg után legújabban egy badeni hercze­­get, az uralkodó nagység egyik testvérét emlege­tik görög trónjelöltül. A hig nem­régiben egy leuchtenbergi hűnöt vett nőül. Kérdés, ő fensége nem fogja-e nagyon nehéznek találni a hellén­kor­onát. — A „G. C.“ írja : A belgrádi erősség vajon­jának meghatározására kiküldendő bizottmány az illető nagyhatalmak részéről ki van nevezve. A porta Ali Bejt, Ausztria Hopfinger őr­nagyot , Francziaország d’A­n­­­e­­­o­­ urat ne­vezte ki. — A „Staats-Anzeiger“ f. hó 29-ről közli a porosz király rendeletét, melynek értelme sze­rint a kamarák január hó 14-kére hivatnak ösz­­sze, az államminisztérium bízatván meg e rende­let végrehajtásával. * * felelős szerkesztő Báró Kemény Zsigm­ond.

Next