Pesti Napló, 1863. október (14. évfolyam, 4088-4114. szám)

1863-10-01 / 4088. szám

bályokf 172. §a ]esetében ellene indíttatnak, a pesti királyi első birósági váltótörvény­széknek van alávetve. Ugyanezen bíróság ítél az intézet és annak egyes tagjai közt támadó, az intézeti szövetkezésből származott viszonyokat tárgyazó perekben is. 2. §■ Azon perek, melyekben a magyar föld­­hit­elintézet mint felperes lép fel, és melyek az adott kölcsönt, vagy az általa szerzett jelzálogot tárgy­azzák, következőleg mindazon esetek, me­lyekben az intézet kérelmére, adósa ellen, és pe­dig annak bármely ingó vagy ingatlan vagyoná­­ra, ú­gy az intézet által szerzett jelzálogra, a bírói végrehajtás elrendelendő, szintén a pesti királyi első bírósági váltótörvényszék illetékes­ségéhez tartoznak; ha csak az intézet maga in­kább nem kíván adósának rendes bírósága előtt az ellen fellépni, vagy ha más bíróság a jelen szabályokban kijelölve nincsen. (25.) — Az in­tézet áiltal kibocsátott záloglevelek és jövedék­­jegyek, valamint az azokhoz tartozó szelvények és jövedékrészletek bírói megsemmisítése, ha­­sonlólag a pesti királyi első birósági váltótör­­vényszéknél kérelmezendő. 3. §. Az intézetnek az 1840. 16. t. sz. értel­mében vezetett főkönyvei, s azoknak kivonatai, a végrehajtás utján behajtandó követelés meny­­nyiségére nézve, teljes bizonyerővel bírnak. 4. §. A magyar földhitelintézet jogosítva van a részére kiállított kötelezvény, vagy más köte­lezettségi nyilatkozat és főkönyvi kivonatainak alapján, késedelmes adósa, vagy a jelzálog bir­tokosa ellen azonnal a bírói (kielégítési) végre­hajtás elrendelését kérelmezni, ha az illető le­­kötelezettségi okmány bíróilag hitelesítve van. 5. §. A magyar földhitelintézetnek a kielégíté­séül szolgálandó tárgyakra nézve szabad válasz­­tá­sa van, a­nélkül, hogy a jelzálogokra szorítkoz­va, vagy az ideigi. törv. szabályok 115. §-a ren­deletéhez kötve volna. Az intézet tehát a végre­hajtást személyes adósának ingó vagyonára, vagy az intézetnek lezálogosított ingatlan jószágra vezetheti. Mindkét esetben a pesti kir. első biró­sági váltótörvényszék a felhozott bizonyítékok alapján, a végrehajtást elrendelendi; s amennyi­ben az Buda- és Pest városok területén létező ingóságokra intéztetett, azt foganatosítandja is; más esetekben pedig foganatosítás végett az il­lető hatóságot keresendi meg. 6. §. Ezen megkeresés, a végrehajtás alapjául vett va­gyon fekvése szerint, a­z illető megyei vagy vidéki, vagy szabad királyi városi (ide értve a XVI. szepesi városokat is) törvényszékhez, a jászi, kun- és hajdú kerületekben pedig az illető községi tanácshoz intézendő.­­ A megkeresett törvényszék, illetőleg ta­nács, ha ingatlanok vé­­tetn­k végrehajtás alá, a megkeresvényt a leg­közelebbi ülésben intézendi, illetőleg a végre­hajtási végzés telekkönyvi bekeblezését megha­gyni dja, és a végrehajtás teljesítésével e­gyik tagját megbízancja; ha pedig a végrehajtás in­góságokra vezettetik, ennek foganatosításával a törvényszék egyik tagja az elnök által azonnal megbízandó. — Azon esetben, ha a végrehajtás csupán ingóságokra rendeltetik el, — annak jo­gai asocitfisa végeit, a végrehajtás alapjául szol­gálandó tárgyak holléte szerint, a rendezett ta­nácscsal ellátott mezővárosi törvényszék, vagy az illető szolgabiró közvetlenül is megkerestethe­tik ; az utóbbi esetben azonban szükséges, hogy a zolgabirói járás, melyben a végrehajtás alá ve­endő tárgyak léteznek, a végrehajtási kérvényben kijelölve, és a szolgabiró s annak hivatali székhe­lye megnevezve legyen.­­A megkeresett mező­városi törvényszék elnöke, a végrehajtás eszköz­lés­ével azonnal egy törvényszéki tagot bizand meg. A szolgabiró pedig vagy maga teljesítendi a végrehajtást, vagy annak foganatosítására es­küd társát küldendi ki.­­ Mindezen esetekben a tett intézkedésről a magyar földhitelintézetnek a megkereső levélben megnevezett képviselője egyide­jűleg értesítendő, és a végrehajtási eljárás késedelem nélkül megkezdendő és véghez­­viendő. 7. §. A magyar földhitelintézet a végrehajtási folyamodványban, vagy későbben kérelmezheti, hogy a lezálogolt ingóságok — a­mennyiben azok a bíróságnál letéteményezhetők, vagy a végrehajtást szenvedett félnél zár és pecsét alatt őrizhetők nem volnának — egy, az intézet által ennek veszélyére és felelősségére kinevezett gondnoknak őrzés végett átadassanak. 8. §. A személyes adós ingóságaira vezetett végrehajtás esetében a becslés, külön folya­modvány nélkül, a lezálogolással egy idő­ben, vagy ha becslők kéznél nem volnának, közvetlen az árverés előtt is eszközlendő. — Ha a becsárt az első árverés alkalmával senki sem ígéri, a tárgy azon alól is eladandó. — Egyebekben — a mennyiben ezen szabályokban kivétel nem létezik— az ingóságok végrehajtási lezálogolása, becslése és árverése tekintetében, valamint a bíróságok és bírósági tagok által eljá­rásaikban megtartandó határidőkre nézve, az 1840 dik évi XV. t. sz. II. R. 11. fejezetének rendeletei szolgálnak zsinórmértékül. 9. §. A végrehajtás a lezálogosított ingatlan vagyonra nézve annak vagy lezárolása, vagy el­adása által eszközöltetik.­­ A magyar földhitel­­intézetnek jogában áll a végrehajtás egyik vagy másik nemét foganatosíttatni, mindenesetre pedig az eladást szorgalmazhatni, ha a lezárolás köve­telésének idejekoráni behajtására elégtelennek mutatkoznék. 10. §: A magyar földhitelintézet a jelzálog le­zárulását választván, azt vagy annak valameny­­nyi jövedelmeire kiterjesztheti, vagy a jövedel­mek csak egy nemére szoríthatja, sőt az intézet elhatározásától függ, hogy a jövedelmek a zár­gondnok által közvetlenül kezeltessenek-e, vagy pedig haszonbérbe adassanak. 11. §. A zárt rendelő határozat, ha a zár alá veendő jószág telekkönyvezve van, a telekkönyv­be szintén beiktatandó. — Az intézet által kije­lölt zárgondnokot a birós­g köteles az intézet veszélyére s felelőségére kineve­zni. Ha a kije­lölt zárgondnok személye ellen a bíróságnak alapos kifogásai volnának, az intézet ugyan más zárgondnok kijelölésére fölszólítandó, azonban az utóbbi kijelölés megtörténtéig a zár alá vett vagyon az előbbi javaslatba hozott zárgondnok kezelésére bízandó. 12. §. A zár alá vett jószág birtokosa ellen­­v­­­etést az intézet kijelölésére rendelt zárgond­nok ellen legfeljebb 14 nap alatt nyújthatja be. — Ezen idő alatt beadott ellenvetések felett a bíróság mindkét felet egy rövid időre kitűzendő tárgyadónál kihallgatandja , s ha barátságos egy­esség mm sikerül, hivatalból nevezend ki zárgondnokot; ennek megtörténtéig azonban az intézet által kijelölt zárgondnok hivatalában akadálytalanul eljárand. 13. §: Az intézet által kijelölt zárgondnok el­járásáért az intézetet terhelő felelősség megszű­nik, ha a 12 ik §-ban meghatározott határidő el­múlik a nélkül, hogy a lezárult jószág birtokosa a zárgondnok személye ellen kifogásokkal élt volna; valamint azon időponttól kezdve is, mi­dőn a zárgondnok személye iránt egyesség sike­rült, vagy a zárgondnok a bíróság által hivata­l­­ból lett kinevezve. 14. §. A zárgondnok köteles az elsőbbséggel bíró tételek, u. m. közadó és más adóbeli tarto­zások, az előbb betáblázott követelésektől járó kamatok stb. lefizetése után fennmaradó, úgy a hátralékban lévő, valamint a folyó jövedelmeket is közvetlenül az intézetnek, és csak a maradandó fölösleget a bíróság mindenkori intézkedése sze­rint kiszolgáltatni.­­ Ennélfogva a bíróság vagy mindjárt a végrehajtás elrendelése alkalmával, vagy későbben a zárgondnoknak a jövedelmek hovafordítása, őrzése vagy letétele iránt határo­zott utasítást adand. 15. §. A zárgondnok az év lefolyta után leg­feljebb 30 nap alatt, vagy ha a lezárulás egy évig nem tartott, annak megszűntétől számitva 14 nap alatt számadásait okmányokkal együtt, azon bírósághoz tartozik bemutatni, mely öt zárgondnokul kirendelte. — A beadott szám­adás felett a bíróság egy rövid időre kitűzendő tárgyalásnál, a lezárolt jószág birtokosát, és a földhitelintézet képviselőit kihalgatandja, és a számadást minden késedelem nélkül elintézendi.­­ Ha pedig a számadás ellen az intézet vagy a lezálogolt jószág birtokosa, vagy mindkét részről nyomós észrevételek emeltetnek, melyek jó mód­dal ki nem egyenlíthetők, és melyek felett azon­nal ítélni sem lehet, az illető fél utasítandó, hogy a számadásra tett észrevételek sarkán keresetét világosan és határozottan adja elő, mely ez eset­ben a keresetlevél helyét pótolja, s mely felett aztán a rendes eljárás az 1840. XV. t. ez. II. R. 7. fejezetének, a váltóperekre vonatkozó rende­letei szerint megindítandó leend. — Ha a zár­gondnok számadását kellő időben be nem adta, az intézet képviselője, vagy az adós, azon bíró­ságnál, mely a zárgondnokot kinevezte, annak számadásra vonatását, s ellene addig is biztosí­tás eszközlését kérelmezheti, a­mit a bíróság ké­sedelem nélkül teljesíteni köteles. 1 - 16. §. Ha az intézet a lezárult jószág valameny­­nyi jövedelmeit, vagy azoknak egy nemét ha­szonbérbe adni kivánja : ez — hacsak a felek maguk között másként nem állapodtak meg — közárverés útján eszközlendő. E czélra az inté­zet az árverési feltételeket be fogja nyújtani, me­lyeket a megkeresett birtokbíróság a lezárult jószág birtokosának meghallgatása nélkül, meg­­vizsgálandja, és ha aggálytalanok, helybenha­­gyandja; ellenkező esetben azok felett, a le­zárult jószág birtokosának egy rövid időre ki­tűzendő tárgyalásnak­ meghallgatása után , va­lamint azon esetben is, ha az utóbbi a tár­gyalásra meg nem jelen, határozand. A ha­szonbérbeadást engedélyező végzés a telek­könyvbe beiktatandó.­­ A megkeresett birtok­bíróság ezután az árverési hirdetményt külön folyamodvány nélkül kibocsátandja, és az árve­résre két külön, 30 napra te­jedő határidőt oly hozzáadással tűzend ki, hogy ha az első árverés alkalmával a kiállítási árt senki sem ígéri, a második árverésnél a jószág azon alól is bérbe fog adatni. — Az árverés kihirdetési módjára nézve az általános rendeletek tartandók meg. — A jószágnak haszonbérlő kezére lett bocsátása, illetőleg átadása alkalmával, egyszersmind meg­határozandó, hogy a haszonbéri jár­ulék fölösle­ge a 14. §-ban említett elsőbbségi tételek ki­­egyenlítése, és a magyar földhitelintézet számá­ra teljesítendő fizetési­k után, kinek leszen ki­szolgáltatandó. 17. §. Ha a magyar földhitelintézet a lezálo­gosított jószág végrehajtási eladását szükséges­nek tartja (§. 9.), ez esetben az illető jószágnak a kölcsön engedélyezése alkalmával fölvett ér­téke, becsértékül és kikiáltási árul lévén veen­dő ; — a végrehajtási becslés szükségtelen. 18. §. A magyar földhitelintézet fel van jogo­sítva az árverési föltételeket még akkor is kije­­ölni, ha a je­zálogosított jószág eladatása más hi­telező kérelmére lett elrendelve, és e mellett fő­­figyelmüt arra fordítani, hogy az intézet követe­lése lehetőleg leghamarább eléghessék ki. Ezen joggal a magyar földhitelintézet azon esetben is élhet, ha a lezárult jószágnak haszonbérbeadása kérelmeztetik egy más hitelező által, vagy ha a jószág a csőd folyam­a alatt eladatni rendeltetett. A birtokbíróság (csődbíróság) minden esetekben az árverési feltételeket — ezekre nézve egyedül az előbb betáblázott hitelezőket — egy rövid időre kitűzendő tárgyalásnál meghallgatván, fogja meg­vizsgálni, és ha aggálytalanok, azonnal helyben­hagyni. 19. §. A birtokbiróság az árver­és elrendelését a telekkönyvben feljegyeztetendi, az árverési ha­tárnapokat az ideigi. törv. szab. 33. és 134. §§ -ai rendelete szerint, mindazonáltal a hitelezők meghallgatása nélkül, meghatározandja, a hirdet­vényt kibocsátandja, és annak az országban hi­vatalos hirdetésekre szánt lapokban három­széri beiktatását eszközlendi.­­ Az elrendelt árverésről egyúttal a telekkönyvekben ezen idő­pontig bevezetett, s azokból kivehető záloghite­lezők is, a végzés kézbesítése által különösen értesítendők; azok számára pedig, kiknek lak­helye nem tudatik, vagy a birodalmon kívül tar­tózkodnak, gondnok rendelendő, és ez külön hirdetvény útján tudomásukra adandó. 20. §. A vételár felosztási sorrend iránti tár­gyalásnak a jószág eladatása után van helye, mely tárgyalás azonban legfeljebb 8 nap alatt megtartandó. E végett már az árverési hirdet­ményben mind azok, kik, noha az árverésről különösen nem értesittettek, mégis azt hiszik, hogy a nyilvános könyvekben eszköz­lett beik­tatás által az eladandó jószágra zálogjogot szereztek, fels­ólítan­dók, hogy azt a jószág el­adása előtt a bíróságnál bejelentsé­k; ellenke­zőleg csak önmaguknak tulajdoníthatandják, ha a vételár felosztása nélkülük foganatosíttat­ván, a­mennyiben az kimeríttetnék, abbani ré­szesüléstől kizárva maradnak. Eme hirdetmény­ben egyszersmind az is tudtul adandó a hitele­zőknek, hogy azok számára, kik zálogjogaik­at bejelentendik ugyan, de képviselőt a bíróságnál nem neveznek, veszélyükre és költségükre hiva­talból fog képviselő rendeltetni. — Az elren­delt árverésrőli külön értesítés elmulasztása egyébiránt, az árverés megsemmisítésének okául nem szolgálhat. (Vége következik.) 1.Ezet fo­g felállittatni, természetesen protestáns jellemű, s a helybeli egyháztanács felügyelete alatt. A népiskolai nevelés nálunk igen jó lábon állott eddigelé is : 7 fiú és 5 leánytanító veze­tése alatt. A növendékek összes száma 2092 volt, s a főfelügyeletet oly jeles szakember, mint képez­­dei igazgató Nagy László vezette. Mind­a mellett egy felsőbb leányintézet szüksége na­gyon is érezhető. Ugyanekkor határozatba ment, hogy a helybeli gymnáziumban testgyakor­­ló-intézet állíttatik fel, mely még e megkezdő iskolai év folytán (jövő tavaszszal) meg fog nyit­tatni. Tervbe vétetett egy főiskolai rajztanár beállítása is ez­úttal még ideiglenesen, de már egy fél év múlva állandólag, s e czélból egy ki­tűnő rajztanár már meg is van nyerve. De ez nem mind. Felállíttatik egy reális­kolai előkészítő osztály is (eltérő az eddigi gymnasiumi előkészítő osztálytól) oly gyermekek számára, kik bevégzik az V. osztá­lyú népiskolát, de gymnasiumba lépni nem akar­nak. Végül egy szegény gyermekeket segélyző egylet alakult, melynek már is több mint 200 tagja van. Mindezen intézeteket kiválóan Tiló Lajos helybeli lelkész buzgal­ma hozta létre, valóban fáradhatatlan buzgalom­mal, régóta tervezve, egyengetve az utat, és sem rész­vétlenség , sem közöny által vissza nem riasztva. Midőn a felsőbb nőnevelő-intézet fel­állításáról volt szó, csak hogy létesülhessen, fel­ajánlotta saját ingyen tanítását is — egyébiránt azt hiszem, hogy gazdag és tekintélyes egyhá­zunk e sokkép elfoglalt férfiú áldozatát nem fogja igénybe venni­­. 1. Vidéki tudósítások. N­a­g­y-K­őrös, 1863. sept. 28-án. Városunk­ban az egyetemes tanügy körül közelebbről lé­nyeges —­ s hála Istennek, jótékony — változá­sok vannak folyamatban. Legújabban elhatároz­tatott, hogy egy féltőbb leány ne­ve­lő­in­ Gszsdasági­g keresk­ed, tudós..Mások. Pest, sept. 30. Felhős őszi nap. A vízállás változatlan. Nyomott hangulat mellett tegnap mégis volt egy kis üzlet, a mennyiben itteni gőzmalmok tulajdonosai meglehetős mennyiség­­ben vásároltak tiszta búzát. Fehérvári búzából három szállítmány adatott el. *A többi czikkre nézve az üzlet pang. Arad, sept. 25. Első oszt. tiszta búza 86 fon­tos 5 ft 20 kr, máso­dik oszt. 84 font. 4 ft 80 kr, harmadik os­t. 83 font. 4 ft 70 kr. — Kétszeres első oszt. 80 font. 4 ft, második oszt. 79 font. 3 ft 90 kr, harmadik oszt. 78 font. 3 ft 70 kr. Rozs első oszt. 77 font. 3 ft 60 kr, második oszt. 76 font. 3 ft 50 kr, harmadik o­szt. 75 font. 3 ft 40 kr. — Árpa első oszt. 66 font. 3 ft, második oszt. 65 font. 2 ft 90 kr, harmadik oszt. 64 font. 2 ft 8*0 kr. — Zab első oszt. 46 font. 2 ft 50 kr, második oszt. 44 font. 2 ft 40 kr. — Kukoricza 88 font. 3 frt 70 kr. — Lángliszt mázsája 10 frt 30 kr. — Zsem­­­lyeliszt mázs. 9 frt. — Fehér kenyérliszt 8 ft 30 kr. Kötetlen széna mázsája fuvar­ral 3 ft 30 kr. — Borsó itez. 20 kr. — Lencse itezéje 14 kr. — Bab itezéje 12 kr. Köles it­­ezéje 12 kr. — Búzadara mázsája 12 ft. — Dara itezéje 10 kr. — Uj bor itezéje 10 kr. — Régi bor itez. 20 kr. — Sör itezéje 16 kr. — Pálinka itezéje 35 kr. — Zsuppszalma 12 font 30 kr. — Alomsza­lma 3 font 6 kr. — Takarmányszalma máis. 2 frt. — Tűzifa 9 ft 50 kr. — Egy font öntött gyertya 40 kr. — Egy font szappan 30 kr. — Font marhahús 14 kr. — Egy font repereolaj 40 kr. — Egy font lenolaj 40 kr. — Vereehagyma 15 kr. Szeged, sept. 25. E héten igen jó őszi időnk volt. A repeze a tegnapelőtt esőre szépen fölvette magát, az őszi vetéseket itt-ott már megkezdik, melyekre egy tartós eső igen áldá­sos lenne, mert a föld jelen nedvessége csak felületes. A tisza marosi vízállás igen sekély, a Maro­son egy negyed résznyi terhet alig lehet tova­­szállítani. A terménykereskedés e héten sem javult, s az izraelita nagy ünnep miatt alig volt valamely üzleti élet észrevehető. A nyers bőrök után most már inkább kérdezősködnek, s áruk is emelke­dett valamit. Juhgyapju itt alig van készletben, s az idevaló kereskedőktől Pestre szállított gyapjú, meg nem felelő ára miatt, eladatlan haver. A sertéshizlalás csaknem fölakadt, ropant sok panaszt hallunk a takarmány­félék drágasága miatt. A zsiradék megtartja magas fogyasztási árát, az amerikai szalonna­ nem igen tud itt meghono­sodni, s ára a mi jobb minőségű szalonnánkéhoz képest magas. Gabna-piaczunkra csekély szállítás történt, a csutkás­ kukoric­a — melynek minősége sok kí­vánni valót hagy hátra — valamivel olcsóbb lett. A piaczi árak következők: 86 fontos búza 4 ft 90—5 ft, 88 ftos 5 ft 15—20 kr, rozs átlago­san 3 ft 60—75 kr, árpa 3 ft 10-20 kr, zab tetejezve 2 ft 60—70 kr, régi kukoricza 4 ft, egy fertály új kukorica­ tetejezve 85—90 kr, paszuly 6 ft, egy zsák krumpli, 1 vékonyi tartalommal 3 ft, 100 fej káposzta 10—13 ft. A piacz e héten bőven el volt élelmi csik­kel látva. Gyöngyös, sept. 23.­­— Nálunk a szüret a mily hirtelen megkezdetett, oly hirtelen befejez­tetett­­ alig látni már imitt amott szedni valót — kivéve egy némely nagyobb birtokosét, kik csak a jövő hóban szándékoznak szedetni. De nem is csoda, miután oly kevés borunk lesz, hogy re­ménységében még a legszerényebb számító is megcsalatott, a mi több — jóságára nézve sem lesz olyan, mint sokan hitték, az ára pedig épen nem kielégítő, mert 3—4 foton szedegetik. — Időjárásunk — a folytonos nagy szél miatt ural­kodott portenger, mely a láthatárt egészen elbo­rította — a ma virradóra beállt jó kis eső kö­vetkeztében megszűnt, s a levegőt nemcsak kel­le­messé tette, hanem a végkép kiszáradt mezőt is egy kissé felfrissíté, mire valóban nagy szük­ség volt. Piaczi forgalmunk a szüret miatt lany­ha, az árak mindamellett emelkedtek, a heti piaczi árak következők : búza 4 ft 50 kr, kétsze­ri­s 3 ft 50—80 kr, rozs 3 ft 40 kr, árpa 3 ft 20 kr, zab 2 ft 30 kr, tengeri 2 ft 50 kr, borsó 8 ft, lencse 8 ft, bab 7 ft 80 kr, széna mázája 2 ft 80 kr, a széna 4 ft, marhahús fontja 13 kr. Nagyvárad, sept. 22. Mai nap tartott heti­vásárunkon a piaczi árak következők voltak : Tiszta busa 1-ső osztályú 4 ft 40 kr, 2 ad oszt. 4 ft, 3-ad oszt. 3 ft 60 kr, kétszeres búza 1. ősz. 3 ft 40 kr, 2-ad oszt. 3 ft 30 kr, 3-ad oszt. 3 ft 20 kr, rozs­­-bő rendű 3 ft 15 kr, 2 od rendű 2 ft 80 kr, 3-ad rendű 2 ft 60 kr, árpa 1-ső ren. 2 ft 70 kr, 2-ad rendű 2 ft 60 kr, 3-ad rendű 2 ft 50 kr, zab 1-ső rendű 1 ft 80 kr, 2-ad rendű 1 ft 70 kr, 3 ad rendű 1 ft 60 kr, tengeri 1-ső ren. 8 ft 30 kr, 2-ad rendű 3 ft 10 kr, 3-ad rendű 2 ft 80­kr, 1 mérő borsó 5 ft, lencse 6 ft, bab 6 ft, köleskása 6 ft, burgonya 2 ft 40 kr, 1 mázsa lángliszt 10 ft, zsemleliszt 9 ft, fehér kenyérliszt 7 ft, barna kenyérhez 1 6 ft, széna fuvarral 2 ft, szalma 1 ft 40 kr, szalonna 36 ft, 1 részlet (12 font) zsupszalma 20 kr, 1 részlet (3 font) alom­szalma 4 kr, 1 öl bikkfa 9 ft, tölgyfa 9 ft, cserfa 10 ft, 1 font marhahús 12 kr, öntött gyertya 40 kr, lámpaolaj 40 kr,­­ itcse­ó bor 20 kr, új 12 kr, pálinka 20 kr. Nemzeti színház. Tegnapelőtt a nemzeti színházban Bellini örökszép „Normája“ adatott. C­e r e s­a, a színház szerződésre meghívott te­noristája, ezúttal másodszor lépett fel, s teljes si­kerrel. Óriási hangja van, melynek hajlékony­ság hiányát teljesen feledteti a tisztaság, erőtel­­jesség, s különösen a rendkívüli magasság, mi­nővel a legünnepeltebb tenorok nem rendelkez­nek. Szerencsés aquisitio a színház számára a mai tenorszak világban. — Orovesot a fiatal Odry Lehel adá, ki nagyobb szerepben most tévé első kísérletét. Daliás alak, mely már megjelenésével megnyer; hangja egyike a leg­ritkábbaknak tele érczczel és erővel, melyhez még valami szívhez szóló báj is járul, oly tulaj­don, melyet a mélyebb hangú énekeseknél nem mindennap találunk. Hátrány nála a hang resz­ketegsége, ezzel azonban úgy látszik már öntu­datosan küzd, s jó mester segélyével valószínű­leg legyőzi. A színháznak magának van érde­kében, hogy e szép jövőjű ifjú képeztetését elő­mozdítani segítsen. — A színház terve volt; az őszi sason egyátalában a legjobb előjelek mel­lett nyílik meg. Kü­lönf­élék. Pest, sept 30. ** Bécsi tudósítás szerint a királyi leirat az erdélyi tartományi gyűléshez, melyben ez a bi­rodalmi tanácsban leendő részvételre felszólitta­tik, tegnapelőtt küldetett le Nagy Szebenbe. Mint a „P. Lt.“ tudósítója mint bizonyost írja, ezen leirattal nem küldetett le egyszersmind az első törvényjavaslat szentesítése (a nemzetisé­gek és vallásfele­kezetek egyenjogúságát illető­leg). Ezen törvényjavaslat az államtanács előtt fekszik. Azt mondják, hogy aggodalmak fordul­tak elő, váljon az érintett törvényjavaslat a tar­tományi gyűlés által elfogadott formában előter­jesztessék-e­t Felsége szentesítése alá. ** Erdélyből tudósítják a „Hon“.t, hogy a románok, intelligensek és nem intelligensek, nincsenek megelégedve az országgyűlés eddigi eredményével. Az intelligensek azt hitték, ők várták, hogy mihelyt az országgyűlés összeül, azonnal román kormányzó állíttatik Erdély élére, a gubernium egészen román tagokból ala­­kíttatik, a román nyelv Erdély kizárólagos, diplo­matiai nyelvének ismertetik el, s még egy egy­szerű folyamodványt sem szabad más, mint ro­mán nyelven benyújtani a hatóságokhoz, szóval: Erdély a Kárpátokon inneni „Romániáivá le­end. De az országgyűlés által eddig megszava­zott törvények után most azt látják, hogy még távol állnak kegyes óhajtásaik teljesülésétől, s ezért sem kevéssé ingerülttek, és most nem oly tisztelettel szólnak febr. 26-ról és a reichsrath­­ról, mint ez az államminiszter ő excjának érdeké­ben állna. A nem intelligens osztály, a nép, azért nincs megelégedve az országgyűl e edményé­­vel, mert a föld- és erdőosztést, mivel a tisztelen­dő urak kecsegtették, nagyon sokáig hozzák ha­lasztják. ** A városi letéthivatalban f. hó 28-káig ösz­­szesen 4234 ft 58 kr és három darab arany folyt be a hazai szükölködők javára. ** A győri takarékpénztár a győri leégettek számára 1200, és a hazai szükölködőknek 300 ftot ajándékozott. ** Huszár Mátyás, a dunagőzhajózási társulat egyik kitűnőbb kapitánya, f. hó 27 én munkás életének 13 ik évében meghalt. Az ismerői köré­ben általánosan tisztelt és szeretett férfiú 18 éves korában részt vett az akkori hadjáratban, később sebeiből felgyógyulván, a tengerészpályára lé­pett, hol 8 évet töltvén, a duna gőzhajózási társu­latáél nyert alkalmazást, s itt egyike volt a leg­tevékenyebb és legkedveltebb kapitányoknak. Béke hamvaira! ** Megjelent és beküldetett szerkesztőségünk­höz : „La­tnyai album“, szerkesztette Németh János. A nyomtatási költ­ségek levonása után fennmaradandó tiszta jövedelem a Lisznyai-árvá­­kat illeti, s ez már magában elég ok reá, hogy a csinos kiállítású, az elhunyt köl­tő arczképével díszített könyvet melegen ajánljuk olvasóink fi­gyelmébe. Egyébiránt a kügyeletes őzés mellett a béltartalom is olyan, mely ajánlhatóvá teszi e vállalatot, minek bizonyságául elég legyen föl­említenünk, hogy a benne foglalt költemények Arany, Gyulai,Lévai, Sárosi, Sze­mere Miklós, Tóth Kálmán, D­a­­­m­a­d­i stb. tollából folytak, míg elbeszéléseket S­z­a­t­h­m­á­­ry Károly, Jósika Julia, Vértesi Arnold­­tól találunk benne. Az albumot Lisznyai élet­rajza nyitja meg, és életéből egy érdekes episod zárja be. Ára a köny­vn­ek ? Kapható Kugler Adolf könyvárus által minden hiteles könyvke­reskedésben.­­• A fővárosban időzött orvosok és természet­vizsgálók viszonozni akarván a budai népszín­ház igazgatójának azon figyelmét, hogy a tisz­teletekre rendezett előadáskor 10 páholyt és 60 zártszéket ajánlott fel nekik minden díj nélkül, maguk között aláírási ívet nyitottak; a begyű­lendő pénz a népszínház homlokzaténak kiépí­tésére fog fordíttatni. ** A budai népszínháznál nagyban készülnek az „Ördög lapdúcsai“ czímü tüneményes darab­ra, mely Páriában ezernél több előadást ért. A gépezetet s egyéb kellékeket Molnár mind Pá­riában készítteti, s október közepén reméli az érdekes lapdacsokkal megbírálhatni a népszín­ház közönségét. ** Kugler Adolf dorottya-utczai mű ereskedé­sében Németh János ismert zeneszerzőtől a következő új zeneművek jelentek meg : „Pász­tordalok“ szövegét írta Vecsey Sándor; „Csók­­csárdás“ zongorára szerkesztve; „Köny és mo­soly“; „Szorítsd hozzád, nem anyád“. Továbbá megjelent még a nevezett kiadónál : „Béla­­csárdás“ Balázs Frigyestől, és „Felix-csárdás“ Kálózdy Antaltól. Egy egy darab ára 60 kr. ** Nagy Endre, a „Győri Közlöny“ szerkesz­tője, a katonai törvényszék előtt az ellene emelt vádak alól fölmentetett, ** Dohánytermesztőinket érdekelni fogja a hír, hogy a dohánybeváltá­si árakat fölemelték. Ugyanis a „Függ.“ értesülése szerint a pénz­ügyminisztérium határozata folytán a debreczeni, szamosháti, szulloki, nagykárolyi, szegedi és ti­szai muskotálydohány mázsájának ára váloga­tott levelekből 12 ftról 14 ftra, elsőosztályú le­velekből 9 ft 50 król 11 ftra, másodosztályú le­velekből 7 ftról 9 ftra. A pécsi kacenélküli leve­lek mázsájának ára, válogatott levelekből 11 ft 50 krról 13 ftra, első osztályú levelekből 8 ftról 9 ftra, másodosztályu levelekből 6 ft 50 ftról 8 ftra emeltetett. A kacsnélküli minden­nemű Si­ítr tö­lgylevelek mázsájának ára 23, 20 és 16 ftról 24, 21 és 17 ftra emeltetett. A csetneki kerti levelek mázsájának ára szintén egy forinttal feljebb, tehát 22, 17 és 9 ftra emel­tetett. A faddi, véki, ó­gyallai, debrői, vitnyédi és úgynevezett erdélyi finom kertilevelek má­zsájának ára 17, 13 és 8 ftra, tehát szintén egy forinttal feljebb emeltetett, hasonlókép a kacsos vitnyédi (lettingi), a keszekfalvai, jánosházai, bánsági, fibisi stb. és nagy­dorogi, s az úgyneve­zett erdélyi közép­levelek első három osztályú mázsájának ára is. ** A régi füvészkertben egy vad embert mu­togatnak, a­ki a közönséget azzal mulattatja, hogy nyers húst és szivarokat eszik. Különben izmos fiatal ember, sárgásbarna arczszínnel, gyap­jas hajjal és tetovirozott pofákka­l. ** Esztergomban a megyei és városi hatóság oltalma alatt tűzoltóegylet alakult, egyelőre hat évre. ** Dunapatajon az izraeliták ünnepei miatt az országos vásár October 5. és 6-dika helyett 6. és 7-kén, Jászberényben ugyanez okból October 4. és 5 dike helyett 11 és 12-kén fog megtartatni.­­ Nevelői alkalmaztatást keres egy r. ca­h. középéletkorú, sokoldalú ismeretei által ajánl­ható, legjobb bizonyítványokat felmutató egyén, ki magyar és német nyelvben egyforma kép­zettséggel bir. Bővebb értesülést Oszterlamm Károly könyvkereskedésében az Erzsébet téren nyerhetni. ** A pápai tűzvész alkalmával öt emberélet esett áldozatul, egy öreg ember, két bognár­legény, egy menyasszony és egy 4 éves leányka lelvén föl a lángok közt gyászos halálukat. ** A minap lapunkban is dicsérve megemlí­tett „Vadász tudomány“ (írta Pák Dénes), az eddigi vevők közel­merése szerint is igen jeles mű, két kötetben 29 ívvel, még folyvást kapható R­a­p­o­s József urnái Pesten, valera utcza első szám alatt.­­ A távsürgönyök dija oct. 1-jétől kezdve olcsóbb lesz. E naptól fogva, mint a hi­vatalos lapok jelentik, egy-egy távsürgöny szál­lítási díja lesz : a) 10 mföldig : 20 szóig 40 kr, minden további 10 szóért 20—20 kr ; b) 10 mföl­­dön túl 45 mföldig : 20 szóig 80 kr, minden to­vábbi tiz szóért 40—40 kr; c) 45 mföldön túl 100 nm.földig : 20 szóig 1 tt 20 kr, minden to­vábbi tiz szóért 60 kr; d) 100 mföldön túl : 20 szóig 1 ft 60 kr, minden további 10 szóért 80 kr. ** Argay János tanár, ki a pesti evang gymnasiumnál, s utóbb az elemi iskolák egyik osztályában fáradhatlan buzgalommal és ritka szakképzettséggel oktatta a gondjaira bízott if­júságot, súlyos gyöngélkedése miatt az evang. gyülekezet által fölmentetett tanári állomásától. Mint halljuk, a nevelés terén oly sok és hasznos szolgálatot tett férfiú méltánylandó nyugdíjban fog részesülni az evang. egyházközség részéről. ** Magyarország herczegprimáta jövő October hó 1- én látogatja meg ismét a fővárost, mely alkalommal a szent­háromság szobrát fogja fel­­szentelni. •* Székesfehérvárott a kereskedelmi ifjúság tánczestélyt rendezett az alföldi szükölködök ja­vára, mely 100 forint tiszta jövedelmet eredmé­nyezett. ** Az „Ungar“ szerint a nagyon elhanyagolt állapotban lévő Szécheny­i-sétányra nézve azon javaslat létetett, hogy a sétány pusztíttassék el, és a tér házhelyeknek osztassák ki. Reméljük, hogy illető helyen ezen idétlen javaslat nem fog figyelemben részesülni,nagy kegyeletlenség lenne ez a legnagyobb magyar emléke iránt. ** Ranolder János veszprémi püspök f. hó 20 -án nyitotta meg székhelyén a kath. legény­egyletet. Az első napon tagul belépett iparos­­segédek száma közel volt 15- hez. ** A nemzeti bank a temesvári fiókintézet üz­­lettőkéjét többszöri megkeresés folytán 100,000 fttal gyarapította, minek folytán azt most félmil­lióra rúg. ** A pohárkoczintás veszedelmes is lehet. — Csongrádon két férfi borozás közben oly erősen koczinta össze a poharakat, hogy ezek széttör­tek. Az üvegdarabok egyiknek erét metszték, s a sérült, még mielőtt orvosi segély érkezhetett volna, a vérvesztés következtében meghalt. ** Sárospatakon „Zempléni híradó“ czimű lap van keletkezőben, mely egyszersmind a Zem­plén- és szabolcsmegyei gazdasági egyletek köz­lönye lenne. Szerkesztő-kiadója Forster Rudolf, pataki nyomdász lesz, ki pár év előtt több elbe­szélést irt divatlapjainkban. ** Több pesti műkedvelő, többnyire fiatal ügyvédek és ügyvédnők. October végén a budai népszínházban előadást szándékoznak rendezni a hazai szűkölködök javára. A rendezést Egressy Gábor és Tóth József vállalták magukra. Elő­adandó darabul : Shakespeare „Makranczos hölgy“-e tűzetett ki. ** A pesti lelenczház ügyében munkálkodó bizottmány october 3 án délután 4 órakor gyű­lést fog tartani az alapszabályok kidolgozása végett, mely munkájánál az utolsó értekezlet ha­tározata folytán Vasvári Kovács Ferencz köze­lebb megjelent „Lelenczház“ czímű füzetét veendi kiindulási pontul. ** A kőbányában szükségessé vált rendőrség fölállítása tekintetéből a városi hatóság azon ja­vaslatot tette, hogy a mezei kapitány ezután a Kőbányában tartsa rendes székhelyét, s a józsef- és ferenczvárosi kapitányi hivatal vezetésétől fölmentessék, a nevezett városrészekben egy kü­lön alkapitány alkalmaztatván. ** Czobel Eveline, született Vay gróf hölgy, a nagykállói kórodára ezer fiát ajándékozott. ** Gróf Zichy ur emusiczi pusztáján lévő ha­szonbérlőinek 5300 ftot engedett el, ugyanezen jótéteményben részesítvén szivacsi haszonbér­lőit is. ** A hírlapi hirdetések bélyegdíját, mint a prágai „Politik“ hallja, módosítani akarják. ** Lonovics-Hollósy Kornélia makói hang­versenye 400 ftot jövedelmezett a szűkölködök javára. ** Lauffer Vilmos kiadásában megjelent: „A három testőr.“ Regény id. Dumas Sándortól, francziából fordította Hang Ferencz, V. és VI. kötet. ** Megjelent „A keresztyén hit védelme a Krisztus feltámadása kérdésében“, vagyis szel­lőztetése Ballagi Mór úr „Tájékozás“-ának. Ír a Filó Lajos, nagykőrösi reform, lelkész. Második füzet. Ára 80 kr. Osterlamm Károly bizománya. •* Dévától félórányira fekvő Veczel nevű oláh falu határában, hol egykor római város fe­küdt, egy jókora vastag ezüst gyűrűt találtak

Next