Pesti Napló, 1863. október (14. évfolyam, 4088-4114. szám)

1863-10-09 / 4095. szám

kivetés, felszámadolás és beszállítás eddigi mód­ja szerint az 1864-ki pénzügyi időszakra válto­zatlanul fenntartatnak. “ Egyszersmind érdekelheti olvasóinkat ezen személy-, vagy helyesebben feladó főhatározvá­­nyainak megismerése is. Az a­z, mely egyelőre 1863. november 1-től egé­sz 1864. december utoljáig fizetendő, három fokozatot számit, és pedig fejenkint egy évre 25 kr, 50 kr, 1 ft. Ez adót nem-különbség nélkül mindenki fizeti 16 éven felül, az alamizsnások stb. kivételével. 25 krt fizetnének a kis föld- és jószágbirtokosok, a napszámosok, cselédnők, más segéd- és önálló munkások, a kisebb állam­­szolgák és a községek stb., szóval a kevésbé va­gyonos néposztályok. — 50 krt évenkint a többi föld és­­­ázbirtokos egyének, az ipart és keres­kedést űzők, a többi hivatalt viselők, minden osztályú nyugdíjasok, lelkészek, orvosok, ügy­védek, tanítók, művészek, szóval a középosz­tály. — Egy forinttal a vagyonos osztály­ok sze­mélyei, nevezetesen azok, kik a fényűzési adót fizetendik, adóztatnak meg. — Mindenki, a ki háztartást visz, köteles a maga részéről, vala­mint családja tagjai részéről, a menn­yiben a 16 évet elérték, a szolgálatában állóktól és nála bérben lakó egyénektől a fel adót fizetni, és azt az illető pénztárnak átszolgáltatni. A községek kezelik a behajtást, kezeskednek a teljes ősziét befizetéséről, és ezért a bejött pénz egy tizedét (10%) kapják. A személyadó 1864 re 4,813,000 ftra szabatik meg. A fejadókötelezettek Összes száma (Magyarország kivételével) 13,061,719. A jogügyleti illetékekről szóló 1862. dec. 13-ai törvényhez Plener pénzügyminiszter úr egy függeléket tett le a ház asztalára. Kinyilatkoztatja, hogy ő azon panaszok alkal­mából, melyek e törvény végreha­jtásánál fölme­rültek, a kereskedelmi- és iparkamrát, a bécsi jegyző- és ügyvédi kamrát e dologban vélemé­nyük iránt megkérdezte; e vélemények közöl több befolyt, használtatott, és ezen egész anyag felhasználásával történt a törvény átvizsgálása. A­mennyire lehető volt, annak fennálló alapel­vei megsértése és a pénzügyi érdekek veszé­lyeztetése nélkül tetemes könnyebbítések java­soltattak, mi a váltók bélyegdíjait, a velük egyenlő kereskedelmi utalványokat és kötele­zettségi jegyeket, továbbá a számlaügylet járu­lékait, különösen a h­egyeiket, a postaügyletie­ket, a kereskedelmi levelezések, a kereskedelmi és iparkönyvek és a szállítmányi ügylet okmá­nyainak bélyegezését illeti. Hasonlókép a tör­vénykezésre nézve is a bélyeget illetőleg, és kü­lönösen a kisebb értékű pereknél, a nyilvános könyvekbei beiratások és törléseknél, bírói végzéseknél is történtek könnyebbségi javas­latok. Az 1862. oct. 29-diki törvény, mely a pálin­­ka-különzéki adót a zárt helyekre behozta — jegyze meg továbbá a miniszter úr — szintén sok nehézségre bukkant, különösen az édesített szeszes folyadékok és eczetgyártmányokban levő pálinka adójának megtérítését illetőleg. Ezen adó tetemes csempészetre adott alkalmat, és más­részt eredményében nem oly fontosságú, hogy megszűnése a pénzügyekre nézve lényegesb kár­ral járna. Ennélfogva a kormány indíttatva látta magát, ezen adónem megszüntetését indítványoz­ni.­­ Végül a mértékiigazolási törvényjavasla­tot nyújta be ezen czím alatt : „Törvény, az arany- és ezüstáruk finom érték­­tartalma és annak ellenőrzéséről, érvényes az egész birodalomra." Mindenekelőtt a gyár­ipar szűk t­eeree. Mondhatnék, hogy megváltozott viszonyaink folytán hazánk jelen helyzete hasonlít anyagi te­kintetben a honfoglalás utáni korszakbeli álla­pothoz, midőn a nemzet, a honfoglalás fáradal­mait kipihenve, az anyagi jólét előmozdításának nagy munkájához fogott, s ki merné tagadni, hogy nekünk jelenben nem ez feladatunk, s hogy mindinkább növekedő szükségeinkkel óriási mó­don nem szaporodnak teendőink ? Temérdek teendőink közepett azonban főkel­lék az, hogy a munkát erőnkhöz mér­jük,s hogy azon kérdés megoldásához fogjunk előbb, a mely reánk nézve előnyös voltánál fogva is legégetőbb , s melynek realizálása által­ munkaerőnket szaporíthatjuk , és teen­dőink folytatására képesít bennünket, szóval: gondoskodjunk terményeinknek minél előnyö­sebb elárusításáról , s ez által j­árt del­atink szaporításáról; különben minden szi­v­es üdvös eszméinkkel úgy járunk, mint az olyan gazda, ki jószágát folytonosan kölcsönpénzzel admini­­strálja, mig végre is a hitelezők nyakát szegik ; mert hiszen millió­a­k számra hevernek boraink pinczeinkben, s terményeink legkelendőbb ágá­tól , gyapjúnktól is sokszor alig bírunk szaba­dulni, s gabonáinkat csak elprédálni vagyunk kénytelenek. Ilyetén körülmények közepett tehát legége­tőbb kérdés reánk nézve mindenek felett gyáriparunk kérdése, mégis ezzel ellenkezőleg más egyéb eszméket kívánunk előbb realizálni; ilyen például maga a Tisza­­szabályozás ügyével kapcsolatba hozott zárrend­szer és csatornázás eszméje is. Távol legyen, mintha ezen eszme üdvös voltát kétségbe vonni akarnám, vagy annak hordere­­jét kicsinyleném, sőt én vagyok az, ki szívemből óhajtom, hogy ez ige mn inkább, mint holnap váljék testté; tekintve azonban azt, hogy mos­tani gazdasági rendszerünk mellett jövedelmünk nem hogy szaporodik, hanem napról napra ke­­vesbül; s hogy ennek folytán már­is nagy azok száma, kik a földben öröklött, vagy abba fekte­tett tőkéjüket fogyasztják , ezen fontos okoknál fogva a zárrendszer és csatornázás eszméjének realizálását elhalasztani óhajtanám, s kívánnám , hogy előbb terményeink előnyös el­adásáról, s így jövedelmünk szapo­rításáról gondoskodjunk, miután csak is így lehetünk képesek a csatornázás és más egyéb üdvös eszméket mielőbb keresztül vinni. Már előbbeni czikkeimben is kimutattam volt, hogy egyedül gabnatermelésünk ad némi többletet, holott csak magából a 17,000,000 adóra menő évi bortermésünkből vehetnénk be évenként 70—80 millió forintot, míg most az gazdászatunk terén csak mint fényűzési csikk figurát, s épen ezért említettem meg egyúttal a gyáripar felállításának szükségét is. Mindenekelőtt tehát gyáripart teremtsünk ma­gunknak, hogy aztán gyapjútermésünket posz­tóban ne kényteleníttessünk kétszeres áron megvenni a külföldtől, s hogy borainkat ne önmagunk fogyaszszuk el, és hogy vászonszük­­ségletünket is ne a külföld fedezze; végre pe­dig azon legyünk, hogy gabnáinkat csakis lisztminőségben vehesse meg a külföld, hiszen ily módon e czikk által is igen szaporíthat­juk jövedelmünket, tekintve azt, hogy a lisz­tet jobban megfizeti a külföld, s hogy a vissza­tartott korpa­tt hulladék egyúttal marhahizlalá­sunkat is nagyon előmozdítaná. Gyáriparunk kérdése e szerint legégetőbb szük­ség reánk nézve, s fontosabb az magánál a csa­tornázás és zárrendszer ügyénél, már csak azért is, mert tapasztalás szerint 40—50 év alatt alig egy párszor ism­érődik az idei csapás, mert ilye­tén ínség bekövetkezése esetére most már mégis létrejövendő megyei magtáraink által segíteni fogunk önmagunkon , míg azon roppant veszte­séget, mit mosani gazdászati rendszerünk miatt terményeinknél minden évben szenvedünk, — semmi más, mint gyáriparunk szüntetheti meg; — de még a csatornázás és zárrendszer keresz­tülviteléhez évtizedek kellenek ; s azon csekély plus, mit terményeink­ből beveszünk, bizony nem fogja fedezhetni annak költségeit, és honnan veszünk pénzt más egyéb égető szükségeink fe­dezésére is, ha jövedelmünket nem igyekszünk szaporít­ni a gyáripar által ? Igaz ugyan, hogy gyáriparunk előállításához tb idő és roppant tőke szükségeltetik, én azon­ban csakis a kezdeményezés mértéke mellett,— de ellene vagyok annak, hogy gyáriparunk me­zején a komor­­odás üsse fel tanyáját; mert fő az, hogy gyártmányaink a külföld gyártmányaival kiállják a versenyt, s hogy gyárainkat a külföld is igénybe vegye, különösen toraink tekinteté­ben, mely a franczia kezelési rendszer mellett az öt világrész kereseti czikkévé válhatik. Mi igazán elmondhatjuk jelenleg önmagunk­ról, hogy úgy a mezei gazdaság, mint a kereske­dés, gyártás és kézműipar kifejlődése által vi­rágzó országoknak csakis napszámosai vagyunk, miután nyers terményeinket, a szükségtől kény­szerítve, azok számára állítjuk elő, azért , hogy aztán azokat, ha nem is egészben, mint iparczik­­keket kétszeres áron vegyük meg. A borainkat az­onban még ilyetén czélra sem használhatjuk fel, s ki merné állítani, hogy még szabad világ­kereskedés esetére is képesek volnánk jelen­te-­­ TARCZA. Felolvastatott „a magy. orvosok és termé­szetvizsgálók“ gyűlésén, sept. 24. 1863.­­ Mi gazdákul meg vagyunk már ez időben győ­ződve, s hogy az okszerű gazdászat a természet­őröknek czélszerű felhasználásában áll; hogy csak a tudományos szakismeret azon iránytű, mely a gyakorlat­ mesterségének haladási útját min­den körülmények közt biztosan kimutatja ; s hogy e nélkül örökké tétovázni és botor­kálni fogunk, i — E meggyőződésünkben szük­­ségképen a legnagyobb mértékben utalva is va­gyunk a természettudományokkal való érintke­zésre, kivált mióta a világforgalomba vonatra, nálunknál e téren is képzet­ebb, értelmesebb és így erősebb nemzetekkel kényteleníttetünk ver­senyt állani. Minden mozzanat tehát, a­mely hazánkban a természettudományok fejlesztése körül történik, a mi erőnk fejlesztésére is lényegesen hatvan, gazdasági érdekeink előmozdításában fontos té­nyezőnek tekintendő. Kiválóan ily mozzanatnak tartom én gazda­­társaimmal együtt ez új életre gerjedt tudomá­nyos gyűlést, és szívünk mélyéből üdvözöljük azt nemcsak a hazai közműveltség kintetéből, de jól felfogott saját érdekünkben is, és örven­dünk létrejöttének, mert nagy szükségét érezzük a tudományosság ily éltető táplálékának. Mi magyar gazdák il nem vagyunk azon kel­lemes helyzetben, mint például az angol, fran­­czia és németek, hogy gazdasági gyülekezeteink­ben a természettudományok szakférfiai gazdá­­szati és erdészeti ügyre vonatkozó korszerű elő­terjesztéseket tarthatnának, melyek gyakorlati munkásságunkat a természettörvények örök működésének fáklya­világával felderítgessék, s botorkáló tevékenységünket egy jobb és bizto­sabb ösvényre vezérelni s neki értelmi gyámoli­­tást nyújtani segítenének. A tudomány pedig, mint Trefort Ágos­ton úr egy alkalommal igen helyesen fe­jezé ki, egy értékes arany rúd, de a mely csak kis pénzzé nyomva, s circulatióba bocsájtva válik hasznossá. Különösen áll ez a természet­ tudományoknak gazdasági értékükre nézve. E tudományos gyűlések mindannyiszor ked­vező alkalmul fognak szolgálni, hogy a gyakor­lati gazdászat tüzetesen tudományos ismerettel találkozva, ennek érintkezési pontokat nyújt­­son, melyeken becses értéke e térre is átszivá­­rogva közhasznúvá váljék. A mai gazdászat, mely a földmivelésben a föld felbomolhatlansága eszméjéből már kibonta­kozva, a vegytan megalapított útmutatásaiban kényteleníttetik lényeget, istápolást keresni; a mai gazdászat, melynek állattenyésztési tu­dománya nem határozódhatik többé a marha­­betegségek gyógyitgatásában, hanem a­melytől az életrevalóság feltétele főleg azt követeli, hogy elég képességgel bírjon barmait lehető jó egész­ségben megtartani, és haszonhajtó minőségre fejleszteni, és mely e feladatának csak a­z állat­testnek lényét és szervezetének functióit kimu­tató physiologia jól átérzett alapelveinek ismere­te mellett bir hatályosan megfelelni, — és igy tovább e mai gazdászat minden oldalról számos érintkezési pontokat nyujtana tapasztalásig gya­korlati működésének anyagából a tudomány bölcsészeinek, melyek mindannyi közlekedési hidakul szolgálhatnak a tudomán­­­osságnak az áthatolásra, hogy éltető tüzénél mi is — az élet viszontagságaiban törődötek — felmelegedve, erősbödhessünk. Ez álláspontból kiindulva, bátorkodom e tisz­telt gyülekezetnek becses figyelmét és közre­­munkálását felkérni egy tárgyra nézve, melyet nemcsak korszerűnek, de gazdászatunk érde­kében s nagy fontosságúnak tartok. Ez ezen tárgy . Szabatos m­eteoroló­giai észlele­teknek országszerte a kellő mérv­ben való rendszeres létesítése a végre, hogy terjedelmes és min­denképen nagy változatosságú ha­zánk climatikus viszonyai zónái­nak legalább közelítőleges megha­tározására juthassunk. Nem engemet illet ez ügy létesítésének közműveltségi sokoldalú és fontos hasznait érintőes. De hivatásszerű feladatomnak tartom gazdasági szempontból legalább, a­mennyire egy levél terjedelme engedheti, okát adni ez indítvá­nyomnak. A gazdasági működések sikerének egyik fő­­tényezője mindenütt az égélyi viszonyokban rej­lik. E tényezőnek befolyásos hatalmát ez idei ínség egész nagyszerűségében­­ érezteti velünk hazánk legnagyobb részében. És míg a gazdá­­szati sikernek egyébb fölényezői az emberi tö­rekvés által elérhetők, és megszerezhetők, épen azon elemek, melyek a climát alkotják, az em­beri hatályon túlesőnek mutatkoznak. És az e­mber aránylag tehetetlen arra, hogy e hatalom­nak mostohaságát szelidt­eni, vagy jótékony be­folyását öregbíteni tudná. Alárendeltséget köve­telő ura ez az embernek, nem pedig szolgája, ki parancsainak engedelmeskedjék. Ily környülállások közt azonban azon kérdés merül fel : mi haszna lehet hát ily tárgy ta­nulmányozásának és ismeretének a gazdákra nézve ? Az, hogy meghajoljunk azon természeterő előtt, melynek ellenőrzésére képtelenek vagyunk, és megtanuljunk alkalmazni gazdasági működé­sünket az égalj képességéhez , mert az égalj szabály­zó elve a földművelésnek , mert az ég­­alji viszonyok azon törvény, mely a különböző vidékek termeléseit kormányozza , és azok, kik iránta a legfelvilágosodottabb engedelmességgel viseltetnek, részesülnek legtetemesb jutalomban. A jó szolgáinak pedig részletesen ismernie kell urát, még szeszélyeinek túlcsapongásaiban is, hogy annak kedvében járhasson. Éber figyelemmel kísértem azon véleménye­ket és jó tanácsokat, melyek ez idén e rendkí­vüli szárazságból hazánkra súlyosodon szeren­csétlenség következtében nálunk felmerült­ek,meg­határozhatni vélvén az ezen mostoha climatikus viszony eredményezte nyomornak közelebbi okait, és tanácsokat nyújtva ezeknek megszün­tetésére. Főleg két szempont az, melyek körül e véle­mények forogtak. Az egyik vélemény a minden tekintet nélkül való folyószabályozások, f­eltöltésezésekben, és a mocsárok kiszárításában hiszi kimutathatni e szárazsági nyomor okait, s mentőszerül ajánl­ja a vízvezető csatornázások által való v­i­z e­­s­­­t­é­s­t. A másik véleményt a központi m. gazd. egye­sület köztelkén hallottam egész határozottsággal nyilatkozni, épen az alkalommal, midőn azon igen becses, s néze­em szerint nagy horderejű inditványnak, mely általában az alföldi gazdasá­gi állapotoknak tüzetes tanulmányozását s lehető javítását czélozta,— s melytál csak azt sajnáltam, hogy nem az egész országra terjeszkedett — ér­vényesítésére egy nagyobb bizottmány nevezte­tett. E vélemény körülbelöl így hangzott : „az al­földi gazdálkodás bajainak forrását kevés szóval ki lehet mutatni. Íme a miveleti ágak statisti­­kája azt bizonyítja, hogy épen azon vármegyé­ket érte az ínség, és épen azon mérvben, a mint ott a faültetvények s általában az erdőség hi­ányzik , faültetvények tehát mindenek előtti“ Az ily horderővel felállított két vélemény mellé helyén tartom a következő eseményt fel­hozni : a legközelebb múlt 1862-ik év folytán Szlavóniának tetemes részéb­en, külön­ben pedig Szerém megyének felső, és épen azon felében, mely a Duna, Vuka folyók, s a Szávavölgy közt fekszik, és számtalan, még érintetlen mocsá­rokkal van keresztül barázdolva, és hol az erdő­ség és faültetvényezések nem valami törtszámu száztaliját teszik az összes mivelési ágaknak, ha­nem legalább­is részét bontják el a területnek, március elejétől kezdve egész július 5-ig nem esett csak annyi eső se, hogy a tavaszi vélemé­nyek legnagyobb része csak ki is kelhetett vol­na, és így a tavasziakban, még az itt annyira ho­nos tengeriben is legnagyobb részt teljes fogyat­kozás volt, míg a szomszéd magyarországi er­­dőtlen zónákon, különösen a tavasziak kedvező időjárásban részesültek és díszlettek. Távol van tőlem, akár a vízvezetés és mester­séges öntözésnek, akár a fű­ ültetvény­esésnek be­csét bármi helyes tekintetben kicsinyleni akar­ni, sőt igen méltányolni tudom azt a maga nemében , de elím­ánk változtatására szolgá­landó mentőszerül a szárazság szülte termé­ketlenség ellen egyiket sem tekinthetem, a mint hogy a reájuk épített ily horderejű elmé­g—■——___ .11 leteknek alaposságát és m értékét más, az általam felhozott szlavóniai körülmények is tettleg meg­semmisítik. De az efféle egyoldalú elméleteknek ily fontos­­ságg­á való nyilvánítása nemcsak haszonnélküli a közügyre nézve, hanem sajnálatos is, mert a kevésb ismeretükkel gondolkodó nagy közönsé­get ily nagy panacea nyujtogatása által elvonják az oly eszközök után való törekvéstől, melyek reá nézve a jövendőre valóban gátolhatnák a mostoha időjárásoknak a mostanihoz hasonló mérvben való pusztítását. Sajnálatos továbbá, mert még úgyis elég szű­kében vagyunk e téren a világosságnak, eszme­­zavart idéznek elő mind e két ügy valódi becses értékére nézve is, és tovább fűzött következteté­seikben egészen a comicumba érnek, így az első vélemény, midőn az áradatos ön­tözés és vizesítés fogalmát összetévesztvén, azo­kat a termelésre nézve hasonértelműeknek és ha­­tásúaknak tekinti, és a hajdani „aranykertes“ Csallóköznek száras climáját és termékenységé­nek még szárazabbra lett leapadását a töltések által kizárt vizesítés hiányának tulajdonítván, e példából egész hitelességű érvet meríteni képzel, s bebizonyítani hiszi azon elmélet alaposságát, hogy vizvezető csatornázások által hazánk ró­náin a szárazság, s ebből eredő terméketlenségi csapások megszüntetve lesznek.­­ Ez okosko­dásból még éppen csak annyi következnék, hogy ha hazánk rónáját oly hatalmas vizvezetésekkel, mint az öreg Duna é­s Vágduna 1—2 mértföld­nyi paralellákban — mint ezek Csallóközt egész hoszszában kör­n­yezik — mindenütt átbarázdálni fognánk, az O­data occaBione mégis csak szá­razságban szenvedne. Vagy a Pó melléke és Sie­gen völgye módjára áradatos öntözésre rendez­nénk be a vízvezetéseket ? s ezt eszközölnénk különösen azon esetben, midőn még természetes folyóink is kiszáradnak? Kastélyépitésre töre­kedni annak, ki szerény nádkunyhóját sem ké­pes tatarozni, valóban alig volna helyes el­­árás! HIDEGHÉTHY ANTAL. (Vége következik.) z­­si­­­dsa.ro .S mellett azokból jövedelmet t­remteni ?­ Azért tehát ismerjük el gyáripa­runk mindenekfeletti szükségét, s álljanak ezen fontos ügy élére fő uraink, különösen pedig egyház­­nagyjaink, kiknek kezében lévén a föld zöme, annak minél előnyösb utilizálása által még inkább képe­sítve lesznek magasztos hivatásuk­nak megfelelni a haza és nemzet ér­dekében! KUNSCH JÓZSEF: Vidéki tudósítások. Bérsav­a-m­e­n­t­e, October elején. A Berza­­va szabályozási munkák azonnali foganatosítása czéljából, mint múltkor érintettük, a magas kor­mány jön felkérve segélyezés és kölcsön kiesz­közlése végett. E kérvénynek a m. k. helytar­tónál beadásával mgos Damaszkin János és báró Radossevich Tivadar urak bi­­zattak meg a közelebb tartott gyűlésben. A Bérsavának Bóka alatt a Temesbe szándé­kolt bevezetése ellen több akadály merült fel, nevezetesen a temes társulat óvása, a védgá­­tatra lehetőleg kártékonyan ható kanyarulat, melylyel a Berzavának a Temes felé fordulnia kellene, és egyátalában a megbízható fejtmé­­nyezés hiánya. De fölmerült e tárgyban két újabb indítvány is. Ugyanis gróf Karácsonyi Guidó a Bogyoró patakot ajánlja uj medrül, mig mások a Berzava mostani alsóbb medrének szé­­lebbítésére kívánnak szorítkozni. E kérdés mér­tani oldalának tisztába hozatalára a f. hó végéig választandó főmérnöktől váratik el a szükséges körülményes javaslat. E mérnöknek 1200 főt évi fizetés és 200 ftnyi utazási átalány szavaz­tatott meg olykép, miszerint ez lakását a csator­na mentében venni köteles legyen Egyúttal Bá­­novits Sándor úr, ki eddig is buzgalommal járt el a társaság ügyeiben, társulati ügyvédnek és jegyzőnek választatott r. 1. (■Mitdaitági m keresk­ed, tudósítások. Pest, oct. 8. Kellemes őszi idő, a víz apadó­ban, 6­­0 fölött. Gabnapiaczunkon a hangulat nem javul, a forgalom tegnap nagyon csekély volt. A tisztabúza és a rozs ára alább isállt. Az előbbi czikkből néhány ezer mérő bácskai ter­més 4 ft 80 krért adatott el. Más czikkekben semmi jelentékenyebb üzlet nem történt. Szeged, oct. 6. A főzelákneműek mindinkább fogynak piaczunkról, jóllehet az utolsó eső a zöldségre hatással volt. Igen kevés káposztánk és krumplink van,­­ ez pénzállapotunkhoz mérve drága, azért, mint már többször említettük, igen czélszerű volna, ha áldottabb vidékekről történ­nének szállítások. A gabonapiaczra csekél­y szállítás történt. Az árak nem változtak. Gabonaárak a bécsi börzén oct. 3 án : Marosi búza Győrött 88—89 fontos 5 ft 75—80 kr, markfeldi búza Bécsben 89 fontos 5 ft 40 kr, soproni b. Bécsben 88 fontos 5 ft 30 kr, bácskai búza Győrött 84­ fontos 4 ft 75 kr, fehérvári b. Fehérvárt 87 fontos 5 ft 7 kr, győri búza Győ­rött 88 fontos 5 ft 30 kr, felsőnémetországi zab 74 fontos 4 ft 30 kr, felső-németországi zab 47 fontos 2 ft 24 kr. Forgalom 25,000 mérő búza. A magyar gazdasszony-egylet közpon­ti segély bizottmányának gyűjtése. (Folytatás.) Damjanich Jánosné Irén : Damjanich Já­nos özvegye 5 ft, és egy arany karperc ez. Ba­logh Schweidl Sarolta 8 ft, Embertárs 1 ft, Pin­tér Francziska 3 ft, Joanovsz Mária 5 ft, Jármay Gusztávné 5 ft, Eötvös Rumbach Katalin 3 ft, König István 5 ft, B. Anna 1 ft, Balás 1 ft, Da­­rázs Kovács Ida 5 ft, Thaisz Elek 5 ft, Luciko­­vics Gáborné 6 ft, László Szűcs Jozefa 10 ft, Kiss Károly 2 ft, Komornyi Lina 15 ft, Cserno­­vics Dienes 5 ft, Wierzbicki Göth Emilia 5 ft, Dunyov István 22 ft, özv. Baranyai Sándorné 6 ft, és egy himzés ; b. Kemény Albertné 10 ft és egy kézimunka. Összesen : 127 forint. Ezenkívül az elősorolt ajándékok: Polgár Zsigáné sz.: b. Rudnyánszki Irén : Polgár­ b. Rudny­ánszky Alexandrine 20 ft, N. N. 5 ft, Lithvay Mátyás 1 ft, N. N. 2 ft, Jonas Ba­beke 2 ft, Holitscher Baruch fiai 6 ft, Kugler Henrik 2 ft, Illés Sándor 1 ft, Lauka Gusztáv 1 ft, Királyi Pál 1 ft, Elise 2 ft,­N. N. 2 ft, Ham­­vay Antonia 2 ft, Jakabffy Ágnes 1 ft, Csíki Jozefa 1 ft, Csíki Tóni 1 ft, Jakabffy Paulina 5 ft, Gorové Constantin 5 ft, Lászlóffy Mária 3 ft, Narhaft 1 ft, Guda Helena 1 ft, Lőrincz Sán­dorné 1 ft, Mandl J. 5 ft, Kostány Kun Judit 6 ft, Polgár Mihály ügyvéd fizetett 6 ftot, össze­sen 82 ft. Guáry Békássy Emilia ivén, Guáry Kál­mánná 10 ft, Tuloky Zsigmond 2 ft, Kis Gyula 1 ft, Guáry Mária 5 ft, Békássy Gyuláné 1 ft, Guáry Miklós 1 ft, Végh Johanna surhölgy 5 ft, Horváth Emu 5 ft, Guáry Bertha Francziska 1 db arany, Békássy Károlyné 5 ft, Gyáry Emil 1 ft. Összesen 36 ft, és 1 arany. Reiszig Kornélia irén:Reiszig Kornélia 2 ft, Schiz Laura 1 ft, Nagy Ludovika 2 ft, özv. Szüllő Lajosné 2 ft, Szüllö Olgyay Berta 2 ft, özv. Farkas Ignáczné 1 ft, özv. Farkas Lajosné 1 ft, Farkas Terézia 1 ft, Farkas Horváth Paula 1 f­t, Rudnyák Szüllö Aloyzia 1 ft, Szüllö Teré­zia 1 ft, Mocsi Boros Jusztina 1 ft, Petkeő Tiva­­darné 1 ft, Takács Hana 1 ft, Prileszky Istvánná 1 ft, Gálffy Prileszky Mária 1 ft, Petöcz-Orosz Paula 1 ft, Martiningo Nándor 1 ft, B. Lajosné 1 ft, D. Erzsébet 1 ft, Falkenstein báróné 1 ft, A. B. 1 ft, Egy valaki 1 ft. Összesen 27 ft. Liszy Istvánná idén : Liszy Istvánná 5 ft, Elek Petronella 2 ft, Vimbáti Róza 1 ft, Rö­­ser Miklósné 5 ft, Csillag Béláné 2 ft, Rumy Gi­zella 5 ft, Ellinger Ferencz 2 ft, Laky Adolf 5 ft, Rus K. 1 ft, Meru János 2 f­t, Liszy Boldizsár­né 2 ft, Fejes Jozéfa 2 ft, Pete Angela 1 ft. Ös­­szesen 35 frt. Különfélék. Pest, oet. 8. ** A havas szükölködök javára a következő nemeskeblü adományokat vettük ismét: K­e­­­e­­csényi Rafael Baracskáról 50 frtot, Zala­­béri Horváth Vilmos Kasz&házáról 40 frtot, végre Scharff Nándor selmeczi lövöldéi el­nök 40 frt 20 fr, mint a sept. 21-ikén tartott lövöldözés alkalmával begyült összeget küldtek be szerkesztőségünkhöz. Fogadják köszönetün­­ket azok nevében, kiknek nyomorát enyhíteni segitik. — A szerkesztőségünkhöz begyült és átszolgáltatott összeg tesz: 9707 frt 45 krt és há­rom darab aranyat. ** A „Sány“ bécsi levelezője szerint gróf Zichy Károly ezer pézs­­marövetni való búzát ajánlott fel a főkanczel­­lár úrnak az ínségesek számára; egyúttal mint nógrádmegyei közbirtokos az e megyei népség egy részének állapotát ajánlva ö­nméltóságának kegyes figyelmébe. A főkanczel­­lár úr köszönetet nyilvánító a nemes adakozó­nak, s egyúttal intézkedett, hogy az ajándék a nó­grádmegyei ínségesek segélyzésére fordittassék. ** A pest losonczi vasútra vonatkozó tegnapi hírünk kiegészítéséül értesittetünk, hogy nem­csak a 16 mértföldnyi hosszú pest hatvani vona­lon kezdetük meg a legnagyobb erélylyel a munkálatok, hanem hogy egyszersmind a lo­­soncz-beszterczebányai vonal kijelölése is foga­natba vétetik, miután alapos kilátás van reá, hogy a salgótarján-beszterczebányai vonal ki­építése a tavaszszal meg fog kezdethetni. A ke­reskedelmi minisztérium már az állomási épüle­tek és hidak terveit is helybenhagyta, minek folytán ezek fölépítésére is ki fog hirdettetni kö­zelebb az árlejtés. ** Székely Bertalan többször emlegetett jeles festménye : „Doboly megöli nejét, hogy a m­eg­­becstelenittetéstől megmentse“ tegnapelőtt ada­tott át a nemzeti múzeumnak. A kép, mint tudva van, a székesfehérvári lelk és hölgyek ajándéka, kik arra Zichy Lívia grófnő felhivása folytán adakoztak. ** A „P. H.“ bécsi levelezője két jogi líceum újraszervezéséről értesül. Egyik az egri kath., másik az eperjesi protestáns lyceum. Újjászerve­zése mindkettőnek ismert tény ugyan, új azon­ban, hogy nevezetesen az egrinél a köztiszteletü érsek fáradozásai folytán a bírói államvizsgálati bizottság felállítása megengedtetett, elnökéül Földváry János, Heves-Szolnok megye főispáni helyettese neveztetvén ki. Ugyan e kedvezés érte a tiszai ev. ág. egyházkerület eperjesi főis­koláját, melynél a bírói államvizsgálati bizottság elnökéül Kray Miksa udv. tanácsos és az eper­­­jesi első biróságu kir. váltótörvényszék elnök neveztetett ki. Ugyanezen levelező írja, ho­y legközelebb a pesti helvét hitvallású egyházbe­­­ség nyolco­sztályu fögymnasiuma részére a nyil­vánossággal járó érettségi vizsga tarthatása és más hasonló fögymnasiumokéval egyenértékű bizonyítványok kiállításának joga szintén enge­délyeztetett. ** A „Pesti unió“ czimű dalárda-ügylet f. hó 12-ben a lövölde helyiségeiben estélyt rendez. ** Osvald Antal nagykereskedő nádorutczai házát Frohner vasúti vendéglősnek adta bérbe, ki azt minden kényelemmel ellátandó nagyszerű szállodává fogja átalakítani. ** A magyar képzőművészeti társulat enge­délyt nyert egy sorsjáték rendezésére, melynek nyereményei olajfestvényekből fognak állani. 36,000 sorsjegy bocsáttatnék ki 50 kijával. ** A helybeli főpostahivatal újraszervezése november elején fog bekövetkezni. Ezen szer­vezés a hivatalnokok szaporításából és fizeté­seik fölemeléséből álland. A közönség érdeké­ben annyira kívánatos hivatali helyiségek na­­gyobbításáról semmit sem hallani. ** A „K. K.“ úgy értesül, hogy az erdélyi k. kormányszék már novemberben vissza fog köl­tözni Kolozsvárra. ** A „Sz. Hiradó“-ban olvassuk: Városunk egyik lelkes szülötte, a még ifjú korában Grátz­­ba költözött K­ö­r­ö­s­y József, ottani vasgyár­­tulajdonos, alig értesült lapunk útján a 22-iki tűzvészről, tetemes segélyt indított meg a káro­sultak számára, a városi tanácshoz intézi­tt kö­vetkező levél kíséretében : Tekintetes tanácsi Épen most olvasom a „Szegedi Híradó“ Bept. 26 iki 77 ki számából, hogy szülővárosa­it egy pusztító tűzvész látogatta meg. Minthogy a káro­sultak legnagyobb része a szegényebb néposz­tályhoz tartozik, sietve küldöm az alább jegyzett műszereket és vasneműeket azon kéréssel, hogy azokat a tek. tanács, a valóban szükséget szen­vedő károsultak között szükségletükhöz képest kiosztani kegyeskedjék. Szívből kívánván, hogy e kis segélyt a szerencsétlenek örömmel fogad­­ják. Vagyok stb. „A küldött tárgyak itt követ­keznek : 20 darab csákány kapa, 72 darab fejsze, 50 darab balta, 50 darab szénahányó vasvilla, 50 darab szecakavágó kasza, 200 darab ásó, 200 darab kapa , 239 pár ajtó - heveder , 4 darab széna vágó, 50 p­ár első és 50 pár hátulsó saraglya-láncz, 50 darab kézkézvo­­nó kés, 41 pár lózabla, 50 nyaklól­éccz, 26 da­rab rövid, 20 darab középszerű 20 da­rab hosszú csatló-lácz, 40 darab rámás fűrész, 20 dar­ab keresztül vágó-fűrész, 100 darab véső, 70 pár csukló-pánt, 27 pár ládára való pánt, 56 darab gyalu-vas, 70 darab ajtóra való rekesz 72 darab lakat, 30 pár keresztpánt, 232 darab különféle fúró, 100 darab különféle reszelő, 100 darab kasza. — A­ki a távolban is ily szépen megemlékezik szülő­városáról, az megérdemli, hogy minden időben helyet foglaljon a város díszpolgárainak sorában. ** Böhm Gusztáv,­­ó nemzeti színház kartaní­­tója, egy 3 felvonásos eredeti operát irt, czime : „A debreczeni biró.“ Erkel elismerőleg nyilat­kozott volna e dalműről, minek folytán már ké­szülnek is reá. ** Turócz megye Turány helységében 134 ház, 200 magtá­r és 350 istálló lett a lángok mar­taléka, minek folytán több mint ezer ember a legnagyobb nyomorba jutott. ** Varsóban jelenleg sokat beszélnek egy szo­morú eseményről. Wojciechovszky fiatal fenyítő­­törvényszéki ülnök egy kitűnő szépségű fiatal orosz herczegnőbe jön szerelmes, ki oly erkölcs­telen és kicsapongó életet élt, hogy nem tudni miféle ügyben vizsgálati fogságba s épe­t a ne­vezett biró elé jutott. A nő rábeszélte az ülnököt, hogy ez egy politikai árulás által eszközölje ki szabadságát. Levelet intézett Roznov tábornok­hoz, melyben késinek nyilatkozott kedvese sza­badságának biztosítása mellett több társát a nem­zeti kormányból, melynek ő is tagja volt, elárul­ni. E levél következtében Wojciechovszky elfo­gatott, és vele még kilencz jó külsejű fiatal em­ber. Nemcsak Wojciechovszkyt, hanem a fiatal embereket is, mint egy szerencsétlen szenvedély áldozatát, a varsói körökben nagyon sajnálják.­­ Fővárosi sétáink közben feltűnt a „Treich­­linger-féle műk­ereskedés kirakatában egy gyö­nyörű pastell arczkép, mely ép úgy ízletes mo­­dora, valamint e modern művészetnek ama bizo­

Next