Pesti Napló, 1863. október (14. évfolyam, 4088-4114. szám)
1863-10-09 / 4095. szám
kivetés, felszámadolás és beszállítás eddigi módja szerint az 1864-ki pénzügyi időszakra változatlanul fenntartatnak. “ Egyszersmind érdekelheti olvasóinkat ezen személy-, vagy helyesebben feladó főhatározványainak megismerése is. Az az, mely egyelőre 1863. november 1-től egész 1864. december utoljáig fizetendő, három fokozatot számit, és pedig fejenkint egy évre 25 kr, 50 kr, 1 ft. Ez adót nem-különbség nélkül mindenki fizeti 16 éven felül, az alamizsnások stb. kivételével. 25 krt fizetnének a kis föld- és jószágbirtokosok, a napszámosok, cselédnők, más segéd- és önálló munkások, a kisebb államszolgák és a községek stb., szóval a kevésbé vagyonos néposztályok. — 50 krt évenkint a többi föld ésázbirtokos egyének, az ipart és kereskedést űzők, a többi hivatalt viselők, minden osztályú nyugdíjasok, lelkészek, orvosok, ügyvédek, tanítók, művészek, szóval a középosztály. — Egy forinttal a vagyonos osztályok személyei, nevezetesen azok, kik a fényűzési adót fizetendik, adóztatnak meg. — Mindenki, a ki háztartást visz, köteles a maga részéről, valamint családja tagjai részéről, a mennyiben a 16 évet elérték, a szolgálatában állóktól és nála bérben lakó egyénektől a fel adót fizetni, és azt az illető pénztárnak átszolgáltatni. A községek kezelik a behajtást, kezeskednek a teljes ősziét befizetéséről, és ezért a bejött pénz egy tizedét (10%) kapják. A személyadó 1864 re 4,813,000 ftra szabatik meg. A fejadókötelezettek Összes száma (Magyarország kivételével) 13,061,719. A jogügyleti illetékekről szóló 1862. dec. 13-ai törvényhez Plener pénzügyminiszter úr egy függeléket tett le a ház asztalára. Kinyilatkoztatja, hogy ő azon panaszok alkalmából, melyek e törvény végrehajtásánál fölmerültek, a kereskedelmi- és iparkamrát, a bécsi jegyző- és ügyvédi kamrát e dologban véleményük iránt megkérdezte; e vélemények közöl több befolyt, használtatott, és ezen egész anyag felhasználásával történt a törvény átvizsgálása. Amennyire lehető volt, annak fennálló alapelvei megsértése és a pénzügyi érdekek veszélyeztetése nélkül tetemes könnyebbítések javasoltattak, mi a váltók bélyegdíjait, a velük egyenlő kereskedelmi utalványokat és kötelezettségi jegyeket, továbbá a számlaügylet járulékait, különösen a hegyeiket, a postaügyletieket, a kereskedelmi levelezések, a kereskedelmi és iparkönyvek és a szállítmányi ügylet okmányainak bélyegezését illeti. Hasonlókép a törvénykezésre nézve is a bélyeget illetőleg, és különösen a kisebb értékű pereknél, a nyilvános könyvekbei beiratások és törléseknél, bírói végzéseknél is történtek könnyebbségi javaslatok. Az 1862. oct. 29-diki törvény, mely a pálinka-különzéki adót a zárt helyekre behozta — jegyze meg továbbá a miniszter úr — szintén sok nehézségre bukkant, különösen az édesített szeszes folyadékok és eczetgyártmányokban levő pálinka adójának megtérítését illetőleg. Ezen adó tetemes csempészetre adott alkalmat, és másrészt eredményében nem oly fontosságú, hogy megszűnése a pénzügyekre nézve lényegesb kárral járna. Ennélfogva a kormány indíttatva látta magát, ezen adónem megszüntetését indítványozni. Végül a mértékiigazolási törvényjavaslatot nyújta be ezen czím alatt : „Törvény, az arany- és ezüstáruk finom értéktartalma és annak ellenőrzéséről, érvényes az egész birodalomra." Mindenekelőtt a gyáripar szűk teeree. Mondhatnék, hogy megváltozott viszonyaink folytán hazánk jelen helyzete hasonlít anyagi tekintetben a honfoglalás utáni korszakbeli állapothoz, midőn a nemzet, a honfoglalás fáradalmait kipihenve, az anyagi jólét előmozdításának nagy munkájához fogott, s ki merné tagadni, hogy nekünk jelenben nem ez feladatunk, s hogy mindinkább növekedő szükségeinkkel óriási módon nem szaporodnak teendőink ? Temérdek teendőink közepett azonban főkellék az, hogy a munkát erőnkhöz mérjük,s hogy azon kérdés megoldásához fogjunk előbb, a mely reánk nézve előnyös voltánál fogva is legégetőbb , s melynek realizálása által munkaerőnket szaporíthatjuk , és teendőink folytatására képesít bennünket, szóval: gondoskodjunk terményeinknek minél előnyösebb elárusításáról , s ez által járt delatink szaporításáról; különben minden szives üdvös eszméinkkel úgy járunk, mint az olyan gazda, ki jószágát folytonosan kölcsönpénzzel administrálja, mig végre is a hitelezők nyakát szegik ; mert hiszen millióak számra hevernek boraink pinczeinkben, s terményeink legkelendőbb ágától , gyapjúnktól is sokszor alig bírunk szabadulni, s gabonáinkat csak elprédálni vagyunk kénytelenek. Ilyetén körülmények közepett tehát legégetőbb kérdés reánk nézve mindenek felett gyáriparunk kérdése, mégis ezzel ellenkezőleg más egyéb eszméket kívánunk előbb realizálni; ilyen például maga a Tiszaszabályozás ügyével kapcsolatba hozott zárrendszer és csatornázás eszméje is. Távol legyen, mintha ezen eszme üdvös voltát kétségbe vonni akarnám, vagy annak horderejét kicsinyleném, sőt én vagyok az, ki szívemből óhajtom, hogy ez ige mn inkább, mint holnap váljék testté; tekintve azonban azt, hogy mostani gazdasági rendszerünk mellett jövedelmünk nem hogy szaporodik, hanem napról napra kevesbül; s hogy ennek folytán máris nagy azok száma, kik a földben öröklött, vagy abba fektetett tőkéjüket fogyasztják , ezen fontos okoknál fogva a zárrendszer és csatornázás eszméjének realizálását elhalasztani óhajtanám, s kívánnám , hogy előbb terményeink előnyös eladásáról, s így jövedelmünk szaporításáról gondoskodjunk, miután csak is így lehetünk képesek a csatornázás és más egyéb üdvös eszméket mielőbb keresztül vinni. Már előbbeni czikkeimben is kimutattam volt, hogy egyedül gabnatermelésünk ad némi többletet, holott csak magából a 17,000,000 adóra menő évi bortermésünkből vehetnénk be évenként 70—80 millió forintot, míg most az gazdászatunk terén csak mint fényűzési csikk figurát, s épen ezért említettem meg egyúttal a gyáripar felállításának szükségét is. Mindenekelőtt tehát gyáripart teremtsünk magunknak, hogy aztán gyapjútermésünket posztóban ne kényteleníttessünk kétszeres áron megvenni a külföldtől, s hogy borainkat ne önmagunk fogyaszszuk el, és hogy vászonszükségletünket is ne a külföld fedezze; végre pedig azon legyünk, hogy gabnáinkat csakis lisztminőségben vehesse meg a külföld, hiszen ily módon e czikk által is igen szaporíthatjuk jövedelmünket, tekintve azt, hogy a lisztet jobban megfizeti a külföld, s hogy a visszatartott korpatt hulladék egyúttal marhahizlalásunkat is nagyon előmozdítaná. Gyáriparunk kérdése e szerint legégetőbb szükség reánk nézve, s fontosabb az magánál a csatornázás és zárrendszer ügyénél, már csak azért is, mert tapasztalás szerint 40—50 év alatt alig egy párszor ismérődik az idei csapás, mert ilyetén ínség bekövetkezése esetére most már mégis létrejövendő megyei magtáraink által segíteni fogunk önmagunkon , míg azon roppant veszteséget, mit mosani gazdászati rendszerünk miatt terményeinknél minden évben szenvedünk, — semmi más, mint gyáriparunk szüntetheti meg; — de még a csatornázás és zárrendszer keresztülviteléhez évtizedek kellenek ; s azon csekély plus, mit terményeinkből beveszünk, bizony nem fogja fedezhetni annak költségeit, és honnan veszünk pénzt más egyéb égető szükségeink fedezésére is, ha jövedelmünket nem igyekszünk szaporítni a gyáripar által ? Igaz ugyan, hogy gyáriparunk előállításához tb idő és roppant tőke szükségeltetik, én azonban csakis a kezdeményezés mértéke mellett,— de ellene vagyok annak, hogy gyáriparunk mezején a komorodás üsse fel tanyáját; mert fő az, hogy gyártmányaink a külföld gyártmányaival kiállják a versenyt, s hogy gyárainkat a külföld is igénybe vegye, különösen toraink tekintetében, mely a franczia kezelési rendszer mellett az öt világrész kereseti czikkévé válhatik. Mi igazán elmondhatjuk jelenleg önmagunkról, hogy úgy a mezei gazdaság, mint a kereskedés, gyártás és kézműipar kifejlődése által virágzó országoknak csakis napszámosai vagyunk, miután nyers terményeinket, a szükségtől kényszerítve, azok számára állítjuk elő, azért , hogy aztán azokat, ha nem is egészben, mint iparczikkeket kétszeres áron vegyük meg. A borainkat azonban még ilyetén czélra sem használhatjuk fel, s ki merné állítani, hogy még szabad világkereskedés esetére is képesek volnánk jelente- TARCZA. Felolvastatott „a magy. orvosok és természetvizsgálók“ gyűlésén, sept. 24. 1863. Mi gazdákul meg vagyunk már ez időben győződve, s hogy az okszerű gazdászat a természetőröknek czélszerű felhasználásában áll; hogy csak a tudományos szakismeret azon iránytű, mely a gyakorlat mesterségének haladási útját minden körülmények közt biztosan kimutatja ; s hogy e nélkül örökké tétovázni és botorkálni fogunk, i — E meggyőződésünkben szükségképen a legnagyobb mértékben utalva is vagyunk a természettudományokkal való érintkezésre, kivált mióta a világforgalomba vonatra, nálunknál e téren is képzetebb, értelmesebb és így erősebb nemzetekkel kényteleníttetünk versenyt állani. Minden mozzanat tehát, amely hazánkban a természettudományok fejlesztése körül történik, a mi erőnk fejlesztésére is lényegesen hatvan, gazdasági érdekeink előmozdításában fontos tényezőnek tekintendő. Kiválóan ily mozzanatnak tartom én gazdatársaimmal együtt ez új életre gerjedt tudományos gyűlést, és szívünk mélyéből üdvözöljük azt nemcsak a hazai közműveltség kintetéből, de jól felfogott saját érdekünkben is, és örvendünk létrejöttének, mert nagy szükségét érezzük a tudományosság ily éltető táplálékának. Mi magyar gazdák il nem vagyunk azon kellemes helyzetben, mint például az angol, franczia és németek, hogy gazdasági gyülekezeteinkben a természettudományok szakférfiai gazdászati és erdészeti ügyre vonatkozó korszerű előterjesztéseket tarthatnának, melyek gyakorlati munkásságunkat a természettörvények örök működésének fáklyavilágával felderítgessék, s botorkáló tevékenységünket egy jobb és biztosabb ösvényre vezérelni s neki értelmi gyámolitást nyújtani segítenének. A tudomány pedig, mint Trefort Ágoston úr egy alkalommal igen helyesen fejezé ki, egy értékes arany rúd, de a mely csak kis pénzzé nyomva, s circulatióba bocsájtva válik hasznossá. Különösen áll ez a természet tudományoknak gazdasági értékükre nézve. E tudományos gyűlések mindannyiszor kedvező alkalmul fognak szolgálni, hogy a gyakorlati gazdászat tüzetesen tudományos ismerettel találkozva, ennek érintkezési pontokat nyújtson, melyeken becses értéke e térre is átszivárogva közhasznúvá váljék. A mai gazdászat, mely a földmivelésben a föld felbomolhatlansága eszméjéből már kibontakozva, a vegytan megalapított útmutatásaiban kényteleníttetik lényeget, istápolást keresni; a mai gazdászat, melynek állattenyésztési tudománya nem határozódhatik többé a marhabetegségek gyógyitgatásában, hanem amelytől az életrevalóság feltétele főleg azt követeli, hogy elég képességgel bírjon barmait lehető jó egészségben megtartani, és haszonhajtó minőségre fejleszteni, és mely e feladatának csak az állattestnek lényét és szervezetének functióit kimutató physiologia jól átérzett alapelveinek ismerete mellett bir hatályosan megfelelni, — és igy tovább e mai gazdászat minden oldalról számos érintkezési pontokat nyujtana tapasztalásig gyakorlati működésének anyagából a tudomány bölcsészeinek, melyek mindannyi közlekedési hidakul szolgálhatnak a tudománosságnak az áthatolásra, hogy éltető tüzénél mi is — az élet viszontagságaiban törődötek — felmelegedve, erősbödhessünk. Ez álláspontból kiindulva, bátorkodom e tisztelt gyülekezetnek becses figyelmét és közremunkálását felkérni egy tárgyra nézve, melyet nemcsak korszerűnek, de gazdászatunk érdekében s nagy fontosságúnak tartok. Ez ezen tárgy . Szabatos meteorológiai észleleteknek országszerte a kellő mérvben való rendszeres létesítése a végre, hogy terjedelmes és mindenképen nagy változatosságú hazánk climatikus viszonyai zónáinak legalább közelítőleges meghatározására juthassunk. Nem engemet illet ez ügy létesítésének közműveltségi sokoldalú és fontos hasznait érintőes. De hivatásszerű feladatomnak tartom gazdasági szempontból legalább, amennyire egy levél terjedelme engedheti, okát adni ez indítványomnak. A gazdasági működések sikerének egyik főtényezője mindenütt az égélyi viszonyokban rejlik. E tényezőnek befolyásos hatalmát ez idei ínség egész nagyszerűségében érezteti velünk hazánk legnagyobb részében. És míg a gazdászati sikernek egyébb fölényezői az emberi törekvés által elérhetők, és megszerezhetők, épen azon elemek, melyek a climát alkotják, az emberi hatályon túlesőnek mutatkoznak. És az ember aránylag tehetetlen arra, hogy e hatalomnak mostohaságát szelidteni, vagy jótékony befolyását öregbíteni tudná. Alárendeltséget követelő ura ez az embernek, nem pedig szolgája, ki parancsainak engedelmeskedjék. Ily környülállások közt azonban azon kérdés merül fel : mi haszna lehet hát ily tárgy tanulmányozásának és ismeretének a gazdákra nézve ? Az, hogy meghajoljunk azon természeterő előtt, melynek ellenőrzésére képtelenek vagyunk, és megtanuljunk alkalmazni gazdasági működésünket az égalj képességéhez , mert az égalj szabályzó elve a földművelésnek , mert az égalji viszonyok azon törvény, mely a különböző vidékek termeléseit kormányozza , és azok, kik iránta a legfelvilágosodottabb engedelmességgel viseltetnek, részesülnek legtetemesb jutalomban. A jó szolgáinak pedig részletesen ismernie kell urát, még szeszélyeinek túlcsapongásaiban is, hogy annak kedvében járhasson. Éber figyelemmel kísértem azon véleményeket és jó tanácsokat, melyek ez idén e rendkívüli szárazságból hazánkra súlyosodon szerencsétlenség következtében nálunk felmerültek,meghatározhatni vélvén az ezen mostoha climatikus viszony eredményezte nyomornak közelebbi okait, és tanácsokat nyújtva ezeknek megszüntetésére. Főleg két szempont az, melyek körül e vélemények forogtak. Az egyik vélemény a minden tekintet nélkül való folyószabályozások, feltöltésezésekben, és a mocsárok kiszárításában hiszi kimutathatni e szárazsági nyomor okait, s mentőszerül ajánlja a vízvezető csatornázások által való viz estést. A másik véleményt a központi m. gazd. egyesület köztelkén hallottam egész határozottsággal nyilatkozni, épen az alkalommal, midőn azon igen becses, s nézeem szerint nagy horderejű inditványnak, mely általában az alföldi gazdasági állapotoknak tüzetes tanulmányozását s lehető javítását czélozta,— s melytál csak azt sajnáltam, hogy nem az egész országra terjeszkedett — érvényesítésére egy nagyobb bizottmány neveztetett. E vélemény körülbelöl így hangzott : „az alföldi gazdálkodás bajainak forrását kevés szóval ki lehet mutatni. Íme a miveleti ágak statistikája azt bizonyítja, hogy épen azon vármegyéket érte az ínség, és épen azon mérvben, a mint ott a faültetvények s általában az erdőség hiányzik , faültetvények tehát mindenek előtti“ Az ily horderővel felállított két vélemény mellé helyén tartom a következő eseményt felhozni : a legközelebb múlt 1862-ik év folytán Szlavóniának tetemes részében, különben pedig Szerém megyének felső, és épen azon felében, mely a Duna, Vuka folyók, s a Szávavölgy közt fekszik, és számtalan, még érintetlen mocsárokkal van keresztül barázdolva, és hol az erdőség és faültetvényezések nem valami törtszámu száztaliját teszik az összes mivelési ágaknak, hanem legalábbis részét bontják el a területnek, március elejétől kezdve egész július 5-ig nem esett csak annyi eső se, hogy a tavaszi vélemények legnagyobb része csak ki is kelhetett volna, és így a tavasziakban, még az itt annyira honos tengeriben is legnagyobb részt teljes fogyatkozás volt, míg a szomszéd magyarországi erdőtlen zónákon, különösen a tavasziak kedvező időjárásban részesültek és díszlettek. Távol van tőlem, akár a vízvezetés és mesterséges öntözésnek, akár a fű ültetvényesésnek becsét bármi helyes tekintetben kicsinyleni akarni, sőt igen méltányolni tudom azt a maga nemében , de elímánk változtatására szolgálandó mentőszerül a szárazság szülte terméketlenség ellen egyiket sem tekinthetem, a mint hogy a reájuk épített ily horderejű elmég—■——___ .11 leteknek alaposságát és m értékét más, az általam felhozott szlavóniai körülmények is tettleg megsemmisítik. De az efféle egyoldalú elméleteknek ily fontossággá való nyilvánítása nemcsak haszonnélküli a közügyre nézve, hanem sajnálatos is, mert a kevésb ismeretükkel gondolkodó nagy közönséget ily nagy panacea nyujtogatása által elvonják az oly eszközök után való törekvéstől, melyek reá nézve a jövendőre valóban gátolhatnák a mostoha időjárásoknak a mostanihoz hasonló mérvben való pusztítását. Sajnálatos továbbá, mert még úgyis elég szűkében vagyunk e téren a világosságnak, eszmezavart idéznek elő mind e két ügy valódi becses értékére nézve is, és tovább fűzött következtetéseikben egészen a comicumba érnek, így az első vélemény, midőn az áradatos öntözés és vizesítés fogalmát összetévesztvén, azokat a termelésre nézve hasonértelműeknek és hatásúaknak tekinti, és a hajdani „aranykertes“ Csallóköznek száras climáját és termékenységének még szárazabbra lett leapadását a töltések által kizárt vizesítés hiányának tulajdonítván, e példából egész hitelességű érvet meríteni képzel, s bebizonyítani hiszi azon elmélet alaposságát, hogy vizvezető csatornázások által hazánk rónáin a szárazság, s ebből eredő terméketlenségi csapások megszüntetve lesznek. Ez okoskodásból még éppen csak annyi következnék, hogy ha hazánk rónáját oly hatalmas vizvezetésekkel, mint az öreg Duna és Vágduna 1—2 mértföldnyi paralellákban — mint ezek Csallóközt egész hoszszában környezik — mindenütt átbarázdálni fognánk, az Odata occaBione mégis csak szárazságban szenvedne. Vagy a Pó melléke és Siegen völgye módjára áradatos öntözésre rendeznénk be a vízvezetéseket ? s ezt eszközölnénk különösen azon esetben, midőn még természetes folyóink is kiszáradnak? Kastélyépitésre törekedni annak, ki szerény nádkunyhóját sem képes tatarozni, valóban alig volna helyes elárás! HIDEGHÉTHY ANTAL. (Vége következik.) zsidsa.ro .S mellett azokból jövedelmet tremteni ? Azért tehát ismerjük el gyáriparunk mindenekfeletti szükségét, s álljanak ezen fontos ügy élére fő uraink, különösen pedig egyháznagyjaink, kiknek kezében lévén a föld zöme, annak minél előnyösb utilizálása által még inkább képesítve lesznek magasztos hivatásuknak megfelelni a haza és nemzet érdekében! KUNSCH JÓZSEF: Vidéki tudósítások. Bérsava-mente, October elején. A Berzava szabályozási munkák azonnali foganatosítása czéljából, mint múltkor érintettük, a magas kormány jön felkérve segélyezés és kölcsön kieszközlése végett. E kérvénynek a m. k. helytartónál beadásával mgos Damaszkin János és báró Radossevich Tivadar urak bizattak meg a közelebb tartott gyűlésben. A Bérsavának Bóka alatt a Temesbe szándékolt bevezetése ellen több akadály merült fel, nevezetesen a temes társulat óvása, a védgátatra lehetőleg kártékonyan ható kanyarulat, melylyel a Berzavának a Temes felé fordulnia kellene, és egyátalában a megbízható fejtményezés hiánya. De fölmerült e tárgyban két újabb indítvány is. Ugyanis gróf Karácsonyi Guidó a Bogyoró patakot ajánlja uj medrül, mig mások a Berzava mostani alsóbb medrének szélebbítésére kívánnak szorítkozni. E kérdés mértani oldalának tisztába hozatalára a f. hó végéig választandó főmérnöktől váratik el a szükséges körülményes javaslat. E mérnöknek 1200 főt évi fizetés és 200 ftnyi utazási átalány szavaztatott meg olykép, miszerint ez lakását a csatorna mentében venni köteles legyen Egyúttal Bánovits Sándor úr, ki eddig is buzgalommal járt el a társaság ügyeiben, társulati ügyvédnek és jegyzőnek választatott r. 1. (■Mitdaitági m keresked, tudósítások. Pest, oct. 8. Kellemes őszi idő, a víz apadóban, 60 fölött. Gabnapiaczunkon a hangulat nem javul, a forgalom tegnap nagyon csekély volt. A tisztabúza és a rozs ára alább isállt. Az előbbi czikkből néhány ezer mérő bácskai termés 4 ft 80 krért adatott el. Más czikkekben semmi jelentékenyebb üzlet nem történt. Szeged, oct. 6. A főzelákneműek mindinkább fogynak piaczunkról, jóllehet az utolsó eső a zöldségre hatással volt. Igen kevés káposztánk és krumplink van, ez pénzállapotunkhoz mérve drága, azért, mint már többször említettük, igen czélszerű volna, ha áldottabb vidékekről történnének szállítások. A gabonapiaczra csekély szállítás történt. Az árak nem változtak. Gabonaárak a bécsi börzén oct. 3 án : Marosi búza Győrött 88—89 fontos 5 ft 75—80 kr, markfeldi búza Bécsben 89 fontos 5 ft 40 kr, soproni b. Bécsben 88 fontos 5 ft 30 kr, bácskai búza Győrött 84 fontos 4 ft 75 kr, fehérvári b. Fehérvárt 87 fontos 5 ft 7 kr, győri búza Győrött 88 fontos 5 ft 30 kr, felsőnémetországi zab 74 fontos 4 ft 30 kr, felső-németországi zab 47 fontos 2 ft 24 kr. Forgalom 25,000 mérő búza. A magyar gazdasszony-egylet központi segély bizottmányának gyűjtése. (Folytatás.) Damjanich Jánosné Irén : Damjanich János özvegye 5 ft, és egy arany karperc ez. Balogh Schweidl Sarolta 8 ft, Embertárs 1 ft, Pintér Francziska 3 ft, Joanovsz Mária 5 ft, Jármay Gusztávné 5 ft, Eötvös Rumbach Katalin 3 ft, König István 5 ft, B. Anna 1 ft, Balás 1 ft, Darázs Kovács Ida 5 ft, Thaisz Elek 5 ft, Lucikovics Gáborné 6 ft, László Szűcs Jozefa 10 ft, Kiss Károly 2 ft, Komornyi Lina 15 ft, Csernovics Dienes 5 ft, Wierzbicki Göth Emilia 5 ft, Dunyov István 22 ft, özv. Baranyai Sándorné 6 ft, és egy himzés ; b. Kemény Albertné 10 ft és egy kézimunka. Összesen : 127 forint. Ezenkívül az elősorolt ajándékok: Polgár Zsigáné sz.: b. Rudnyánszki Irén : Polgár b. Rudnyánszky Alexandrine 20 ft, N. N. 5 ft, Lithvay Mátyás 1 ft, N. N. 2 ft, Jonas Babeke 2 ft, Holitscher Baruch fiai 6 ft, Kugler Henrik 2 ft, Illés Sándor 1 ft, Lauka Gusztáv 1 ft, Királyi Pál 1 ft, Elise 2 ft,N. N. 2 ft, Hamvay Antonia 2 ft, Jakabffy Ágnes 1 ft, Csíki Jozefa 1 ft, Csíki Tóni 1 ft, Jakabffy Paulina 5 ft, Gorové Constantin 5 ft, Lászlóffy Mária 3 ft, Narhaft 1 ft, Guda Helena 1 ft, Lőrincz Sándorné 1 ft, Mandl J. 5 ft, Kostány Kun Judit 6 ft, Polgár Mihály ügyvéd fizetett 6 ftot, összesen 82 ft. Guáry Békássy Emilia ivén, Guáry Kálmánná 10 ft, Tuloky Zsigmond 2 ft, Kis Gyula 1 ft, Guáry Mária 5 ft, Békássy Gyuláné 1 ft, Guáry Miklós 1 ft, Végh Johanna surhölgy 5 ft, Horváth Emu 5 ft, Guáry Bertha Francziska 1 db arany, Békássy Károlyné 5 ft, Gyáry Emil 1 ft. Összesen 36 ft, és 1 arany. Reiszig Kornélia irén:Reiszig Kornélia 2 ft, Schiz Laura 1 ft, Nagy Ludovika 2 ft, özv. Szüllő Lajosné 2 ft, Szüllö Olgyay Berta 2 ft, özv. Farkas Ignáczné 1 ft, özv. Farkas Lajosné 1 ft, Farkas Terézia 1 ft, Farkas Horváth Paula 1 ft, Rudnyák Szüllö Aloyzia 1 ft, Szüllö Terézia 1 ft, Mocsi Boros Jusztina 1 ft, Petkeő Tivadarné 1 ft, Takács Hana 1 ft, Prileszky Istvánná 1 ft, Gálffy Prileszky Mária 1 ft, Petöcz-Orosz Paula 1 ft, Martiningo Nándor 1 ft, B. Lajosné 1 ft, D. Erzsébet 1 ft, Falkenstein báróné 1 ft, A. B. 1 ft, Egy valaki 1 ft. Összesen 27 ft. Liszy Istvánná idén : Liszy Istvánná 5 ft, Elek Petronella 2 ft, Vimbáti Róza 1 ft, Röser Miklósné 5 ft, Csillag Béláné 2 ft, Rumy Gizella 5 ft, Ellinger Ferencz 2 ft, Laky Adolf 5 ft, Rus K. 1 ft, Meru János 2 ft, Liszy Boldizsárné 2 ft, Fejes Jozéfa 2 ft, Pete Angela 1 ft. Összesen 35 frt. Különfélék. Pest, oet. 8. ** A havas szükölködök javára a következő nemeskeblü adományokat vettük ismét: Keecsényi Rafael Baracskáról 50 frtot, Zalabéri Horváth Vilmos Kasz&házáról 40 frtot, végre Scharff Nándor selmeczi lövöldéi elnök 40 frt 20 fr, mint a sept. 21-ikén tartott lövöldözés alkalmával begyült összeget küldtek be szerkesztőségünkhöz. Fogadják köszönetünket azok nevében, kiknek nyomorát enyhíteni segitik. — A szerkesztőségünkhöz begyült és átszolgáltatott összeg tesz: 9707 frt 45 krt és három darab aranyat. ** A „Sány“ bécsi levelezője szerint gróf Zichy Károly ezer pézsmarövetni való búzát ajánlott fel a főkanczellár úrnak az ínségesek számára; egyúttal mint nógrádmegyei közbirtokos az e megyei népség egy részének állapotát ajánlva önméltóságának kegyes figyelmébe. A főkanczellár úr köszönetet nyilvánító a nemes adakozónak, s egyúttal intézkedett, hogy az ajándék a nógrádmegyei ínségesek segélyzésére fordittassék. ** A pest losonczi vasútra vonatkozó tegnapi hírünk kiegészítéséül értesittetünk, hogy nemcsak a 16 mértföldnyi hosszú pest hatvani vonalon kezdetük meg a legnagyobb erélylyel a munkálatok, hanem hogy egyszersmind a losoncz-beszterczebányai vonal kijelölése is foganatba vétetik, miután alapos kilátás van reá, hogy a salgótarján-beszterczebányai vonal kiépítése a tavaszszal meg fog kezdethetni. A kereskedelmi minisztérium már az állomási épületek és hidak terveit is helybenhagyta, minek folytán ezek fölépítésére is ki fog hirdettetni közelebb az árlejtés. ** Székely Bertalan többször emlegetett jeles festménye : „Doboly megöli nejét, hogy a megbecstelenittetéstől megmentse“ tegnapelőtt adatott át a nemzeti múzeumnak. A kép, mint tudva van, a székesfehérvári lelk és hölgyek ajándéka, kik arra Zichy Lívia grófnő felhivása folytán adakoztak. ** A „P. H.“ bécsi levelezője két jogi líceum újraszervezéséről értesül. Egyik az egri kath., másik az eperjesi protestáns lyceum. Újjászervezése mindkettőnek ismert tény ugyan, új azonban, hogy nevezetesen az egrinél a köztiszteletü érsek fáradozásai folytán a bírói államvizsgálati bizottság felállítása megengedtetett, elnökéül Földváry János, Heves-Szolnok megye főispáni helyettese neveztetvén ki. Ugyan e kedvezés érte a tiszai ev. ág. egyházkerület eperjesi főiskoláját, melynél a bírói államvizsgálati bizottság elnökéül Kray Miksa udv. tanácsos és az eperjesi első biróságu kir. váltótörvényszék elnök neveztetett ki. Ugyanezen levelező írja, hoy legközelebb a pesti helvét hitvallású egyházbeség nyolcosztályu fögymnasiuma részére a nyilvánossággal járó érettségi vizsga tarthatása és más hasonló fögymnasiumokéval egyenértékű bizonyítványok kiállításának joga szintén engedélyeztetett. ** A „Pesti unió“ czimű dalárda-ügylet f. hó 12-ben a lövölde helyiségeiben estélyt rendez. ** Osvald Antal nagykereskedő nádorutczai házát Frohner vasúti vendéglősnek adta bérbe, ki azt minden kényelemmel ellátandó nagyszerű szállodává fogja átalakítani. ** A magyar képzőművészeti társulat engedélyt nyert egy sorsjáték rendezésére, melynek nyereményei olajfestvényekből fognak állani. 36,000 sorsjegy bocsáttatnék ki 50 kijával. ** A helybeli főpostahivatal újraszervezése november elején fog bekövetkezni. Ezen szervezés a hivatalnokok szaporításából és fizetéseik fölemeléséből álland. A közönség érdekében annyira kívánatos hivatali helyiségek nagyobbításáról semmit sem hallani. ** A „K. K.“ úgy értesül, hogy az erdélyi k. kormányszék már novemberben vissza fog költözni Kolozsvárra. ** A „Sz. Hiradó“-ban olvassuk: Városunk egyik lelkes szülötte, a még ifjú korában Grátzba költözött Körösy József, ottani vasgyártulajdonos, alig értesült lapunk útján a 22-iki tűzvészről, tetemes segélyt indított meg a károsultak számára, a városi tanácshoz intézitt következő levél kíséretében : Tekintetes tanácsi Épen most olvasom a „Szegedi Híradó“ Bept. 26 iki 77 ki számából, hogy szülővárosait egy pusztító tűzvész látogatta meg. Minthogy a károsultak legnagyobb része a szegényebb néposztályhoz tartozik, sietve küldöm az alább jegyzett műszereket és vasneműeket azon kéréssel, hogy azokat a tek. tanács, a valóban szükséget szenvedő károsultak között szükségletükhöz képest kiosztani kegyeskedjék. Szívből kívánván, hogy e kis segélyt a szerencsétlenek örömmel fogadják. Vagyok stb. „A küldött tárgyak itt következnek : 20 darab csákány kapa, 72 darab fejsze, 50 darab balta, 50 darab szénahányó vasvilla, 50 darab szecakavágó kasza, 200 darab ásó, 200 darab kapa , 239 pár ajtó - heveder , 4 darab széna vágó, 50 pár első és 50 pár hátulsó saraglya-láncz, 50 darab kézkézvonó kés, 41 pár lózabla, 50 nyaklóléccz, 26 darab rövid, 20 darab középszerű 20 darab hosszú csatló-lácz, 40 darab rámás fűrész, 20 darab keresztül vágó-fűrész, 100 darab véső, 70 pár csukló-pánt, 27 pár ládára való pánt, 56 darab gyalu-vas, 70 darab ajtóra való rekesz 72 darab lakat, 30 pár keresztpánt, 232 darab különféle fúró, 100 darab különféle reszelő, 100 darab kasza. — Aki a távolban is ily szépen megemlékezik szülővárosáról, az megérdemli, hogy minden időben helyet foglaljon a város díszpolgárainak sorában. ** Böhm Gusztáv,ó nemzeti színház kartanítója, egy 3 felvonásos eredeti operát irt, czime : „A debreczeni biró.“ Erkel elismerőleg nyilatkozott volna e dalműről, minek folytán már készülnek is reá. ** Turócz megye Turány helységében 134 ház, 200 magtár és 350 istálló lett a lángok martaléka, minek folytán több mint ezer ember a legnagyobb nyomorba jutott. ** Varsóban jelenleg sokat beszélnek egy szomorú eseményről. Wojciechovszky fiatal fenyítőtörvényszéki ülnök egy kitűnő szépségű fiatal orosz herczegnőbe jön szerelmes, ki oly erkölcstelen és kicsapongó életet élt, hogy nem tudni miféle ügyben vizsgálati fogságba s épet a nevezett biró elé jutott. A nő rábeszélte az ülnököt, hogy ez egy politikai árulás által eszközölje ki szabadságát. Levelet intézett Roznov tábornokhoz, melyben késinek nyilatkozott kedvese szabadságának biztosítása mellett több társát a nemzeti kormányból, melynek ő is tagja volt, elárulni. E levél következtében Wojciechovszky elfogatott, és vele még kilencz jó külsejű fiatal ember. Nemcsak Wojciechovszkyt, hanem a fiatal embereket is, mint egy szerencsétlen szenvedély áldozatát, a varsói körökben nagyon sajnálják. Fővárosi sétáink közben feltűnt a „Treichlinger-féle műkereskedés kirakatában egy gyönyörű pastell arczkép, mely ép úgy ízletes modora, valamint e modern művészetnek ama bizo