Pesti Napló, 1865. január (16. évfolyam, 4463–4487. szám)
1865-01-01 / 4463. szám
abban áll, hogy az összes magyar népet a felső aristocratiába sorozza. Az a párt, folytatja a magyar képviselő, mely 1830 óta a vallásfelekezetek egyenjogúsága, a nemesi adómentesség eltörlése, minden rendnek a törvény előtti egyenlősége, szóval a magyar alkotmánynak liberális szellemben való átalakítása mellett küzdött, s melynek épen azt vetik szemére leginkább, hogy az 1848-iki törvényeket keresztül vitte, csak bírt fogékonysággal a század liberális eszméi iránt, s nem jutott még senkinek eszébe, hogy Deákot, ki eme pártot 30 éven át vezette, a literátorok vagy a kevés számú liberális szlávok közé számítsa. Azonban tegyen akármit a hivatalos lap a múlttal, jelenben fontos ama magyarországi pártnak, mely a „Grazer Zeitung“ szerint is a fajtényező Magyarország politikájában , mostani álláspontjáról terjesztett ferde állításokat megszámlni. A „Grazer Zig“ azt tartja, Kaiserfeld beszéde (melyre a hivatalos lap is büszke, mert Kaiserfeld szíriai képviselő), csak azért tett kedvező hatást Magyarországon, mivel Schmerling úr ellen erős kifakadásokat foglal magában, s a magyarok az államminisztert már már a februári alkotmány romjai alatt vélték látni. A magyar képviselő felvilágosítja ebben is a gráczi lapot, Magyarországon az tett jó hatást, hogy a reichsrath végre a jogfolytonosság elvét kimondja. A kiegyenlítés — úgymond — Ausztria és Magyarország közt csak ezen elv elismerése mellett lehetséges maradandóan, s viszont a jogeljátszás tanához való ragaszkodás elvesz minden alapot a békés kiegyenlítésre nézve. — A mennyiben vannak egyesek, kik Schmerling úr személyét azonosítják a jogeljátszás elméletével, ezek, épen mivel az alkotmányos uton való kiegyenlítést óhajtják, örvendetesnek tarthatnak mindent, ami Schmerling úr állását meggyengíti. De a magyar képviselő maga részéről nem köti személyekhez az ügyet, sőt azt sem kívánja, hogy a februári alkotmány visszavétessék. A „Grazer Ztg.“ továbbá csupán csak annak kedvéért, hogy egy octrogálandó országgyűlési választási törvényt védelmezzen, nagyon merész, és egy hivatalos laptól, melynek a kormány véleményét kellene képviselnie, épen nem várt állítmányt mond el czikkében, s ez az, hogy az akár octrogált, akár nem octrogált törvények alapján összehívandó magyar országgyűléssel való kiegyezés nem lenne tartós, mivel a magyarok arra fognak igyekezni, hogy végkép felbontsák az Ausztriával való kapcsolatot, mihelyt azt büntetlenül vélik tehetni. A magyar képviselő, miután felhívja Magyarország 1715-től 1848-ig való történetét bizonyságul ezen állítás alaptalanságára, megjegyzi, hogy van egy bizonyos párt, mely, bizonyos rendszabályok keresztülvitelében való múlékony győzelmek kedvéért, merőben megfeledkezik arról, hogy az osztrák állam szilárdsága épen azon jogi elvek szilárdságától függ, melyeken alapul , s a múlttal való végképi szakítás Ausztriára nézve a jövővel való szakítás is. Hont megyéből, dec. 22. Nemcsak virágzó állapotban lévő, de már rég a legszebb gyümölcsöket termő, s megyénknek méltán büszkeségét képező kaszinónk, e harmincz év hosszú során át, az idők romboló hatalmával mindig diadalmasan küzdő, jelenleg egyetlen működő egyletünk (mert van tetszhallott egyletünk is, a Szondi egylet), vidékről is szép számmal megjelent tagok részvéte mellett 21-bén tartván rendes évi közgyűlését, határzataiból nem tartjuk érdektelennek némely közérdekűt nyilvánosság elé terjeszteni. Első helyen véljük megemlítendőnek, hogy rég táplált, s egy hazai lapban már két év előtt kifejezett óhajunkat valósítá meg az egyesület, midőn, tekintettel a vidéki tagoknak az egyesület által nyújtott szellemi és egyéb elveknek a távolság miatti élvezhetlenségére, s a komolyabb irodalom pártolása tekintetéből is 34 szót a bizottmány által meghatározandó könyvek szerzésére, — nem feledve ki a Budapesti Szemlét — fordítni határozott. A lapirodalom pártolására szánt 316 ft mellett e 34 ft, tekintve a kitűzött czél fontosságát, sokak szemében csekélynek fog látszani, azonban mi — nem lelvén gyönyörünket a bevégzett tényeknek felforgatása körüli buzgólkodásban — elégnek tartjuk arra, hogy majdan virágzó kaszinói könyvtárunknak magvát képezze. A tél idénye alatt Ipolyságot meglátogatni szándékozó vándorszínészeink érdekében végre jónak látjuk megemlíteni azon határozatot is miszerint e megye kaszinója, miután helyiségeit legközelebb költségesen kicsinosítván, mint eddig, nehogy elrondittassék, tereme ajtait Thalia vándor papjai előtt semmi szín alatt nem nyitandja meg, más alkalmas helyiség hiányában az Ipolyságiaknak nélkülöznie kell tehát tavaszig a színjáték élveit. Jövő farsangon bálok tartassanak-e, vagy nem, ennek meghatározását a bizottmányra bízá e gyűlés. Mi is P. J. úr helyes indítványa mellett szavazunk, miben figyelmeztetjük a bizottmányt, egy jótékony czélű bál rendezésének, a tánczolni óhajtó ifjak szempontjából is, czélszerű voltára, mert habár megyénkszerte nyomasztólag hat is reánk a már látszólag megállapodott színtelen anyagi állapotunk, mégis egyszer egy évben ki ne iparkodnék magának kedvére mulatságot szerezni, ha a mellett még jótékony czélra mulathat. r. 1. ■7 ü 1 ö n t é l é k. Pest, dec. 31.. 864-ik év is elrepült nyomorteljes társa 1863 után. Míg az 1863-ik anyagi veszte-séggel, ínséggel, nyomorral,a közelmult és szellemi csapásokkal látogatak. A hazai Biktatáossi litikai derékség soraiból erős sudarakat tört ki. Azonban reméljük, hogy e sajgó emlék jó hatással leend nemzetünkre, felébreszti a már már lábra kapott közönyből, kétszerezett munkásságra gerjeszti, az anyagi veszteség iparkodóvá előrelátóvá teszi, hogy jövőre a véletlen bajnak elejét lehessen venni. Figyelmébe hozza, hogy mint földmivelésre teremtett ország, az elemi csapásoknak ki van téve, s erre mindig előre készen kell lennie az elhárító tartalék szerekkel, értésére adja, hogy hazai ipar és kereskedelem az, mire e mellett különös gondot kell fordítnia ; s az elhunyt jelesek vesztén érzett fájdalma tetterőre buzdítja, hogy a megritkult sorok betöltésére erőseket képezzen, mert csak úgy nézhet szembe erős phalanxa a minden ol- idalról ránehezülő erővel. Ily reménynyel nézünk elébe a sokat ígérő 1865-nek, mely hazánk fölébe is remélhetőleg vidám eget dérit. Az országos magyar gazdasági egyesület az 1865-ik év junius 3—7 napjain Pesten állat - és gazdasági eszköz és gépkiállítást szándékozóán rendezni, a városi hatóságot az ügynek pártolása, s illetőleg egy alkalmas kiállítási helyiség átengedése végett megkereste. Az egyesület e czélra legczélszerűbbnek véli a városerdőt, mely a közönségnek már is kedvenc a mulatóhelye, és ahol legkönnyebben lenne a kiállítás úgy rendezhető, hogy az egyrészről minél több tanulságot nyújthasson a közönségnek, de másrészről meg hogy az országban és legközelebb a fővárosban méltóan tüntethesse fel az előhaladást, mely a gazdasági gépészet terén és a hazai állattenyésztésre nézve az utóbbi évek vívmánya gyanánt tapasztalható. A városi tanács ez ügyet annak fontosságához megfelelő módon fogván fel, legközelebb elhatározta, hogy a gazdasági egyesület, e részben törekvéseiben kitelhető módon támogatni fogja, s különösen a városerdőben egy alkalmas helynek átengedéséhez készséggel hozzájárul; utasít a városligetre felügyelő bizottmányt, hogy magát a további teendőkre nézve a tervező egyesülettel érintkezésbe tegye. A lipótvárosi templom építésének sikeresebb folytathatására tervezett 100.000 ftnyi kölcsön iránti feltételek, a városi tanácsnak mai napon tartott teljes ülésében elfő adtatván, az ügy végleges jóváhagyás végett legközelebb a nm. m. kir. helytartó tanácshoz fog felterjesztetni. — A varrógépek becse általánosan el van ismerve, tudva van, minő egyformasággal, könnyűséggel s mindenek felett mennyi időt s munkát megkímélő gyorsasággal működnek, s mégis e nagy előnyeikhez illő arányban nincsenek elterjedve. Ennek oka részint a szállítási alkalmatlanság, részint az, hogy áruk kissé magas. Azonban egy újabb stuttgarti találmány oly könnyítéseket hozott be e téren, hogy bizton lehet hinni, miszerint rövid idő alatt a szabók és varrónők nagy része sietni fog ily gépek megszerzésére. A nevezett stuttgarti feltaláló ugyanis könnyen hordozható, s egy jókora tégla szélességénél nem sokkal nagyobb területen bármely asztalkára rácsavarható könnyű kis varrógépeket talált fel, s árát oly olcsóra szabta, hogy itt helyi Pesten darabja csak 50 új forintba kerül. Volt alkalmunk személyesen meggyőződni e derék találmány jelességéről és bámultuk a gyorsaságot, melylyel a szegést végzi, önmagának gépiesen bevételve a szegést. Menynyivel olcsóbb, mint a nagyobbak, melyeknek legolcsóbbja 150—160 ft. E csinos és czélszerü kis gépecskéknek Pesten raktára van, a vármegyeház-utcza 4. szám első emeletén Miklósi Etelkák, a.-nál, ki teljes készséggel szolgál rögtön mutatványával is a kis gépek működéséről. Ajánljuk a közönség s különösen a nagy háztartásu családfők figyelmébe. — Megjelent a „Magyar gyorsíró“ első száma. Az uj lap félivnyi nyomtatott szöveggel s negyedivnyi kőnyomatu mellékletben bevezeti olvasóit a gyorsírás hasznos és szükséges ismeretébe. Az előadás világos, érthető, s a melléklet táblái teljesen érthetővé és használhatóvá teszik. A rendszer szintén könnyű és világos, s nyelvünk természetéhez simuló, míg másfelől következetessége szilárd alapon nyugszik, s a rendszer tervezőjét, Fenyvessy Adolf tanárt, ki egyszersmind e lapnak szerkesztő tulajdonosa, eléggé dicséri. Előfizetési feltételek, mint tudva van, egész évre 4 ft, félévre 2 ft. Előfizetést elfogad a szerkesztő, úri utcza 4 ik szám alatt, vagy Osterlamm könyvárus. — Vámbéry jövő héten Párisba és Londonba készül. Reméljük, hogy minél előbb viszszatér közénk, s akkor, mint a pesti egyetem keleti nyelvészét fogjuk üdvözölhetni. Egyetemünknek sokáig kellene hiába körülhordani Diogenes lámpáját, míg a keleti nyelvek tanszékére Vámbéryvel mérkőzhető hazai férfiút találna. Mint halljuk, a magyarországi államvizsgálati bizottságok, a nagyváradit és eperjesit kivéve, újra összeállíttattak, s már meg is erősítettek, és pedig nem egy évi tartamra mint eddig szokásban volt, hanem a további intézkedés szükségességéig. Hir szerint a pesti összes államvizsgálati bizottságok elnöke Szabó Imre kir. hét személynök. A jogtörténelmi osztály elnöke dr.s Wenzel Gusztáv egyetemi r. ny. jogtanár; aelnöke dr. Baintner János egyetemi jogtanár; tagjai: dr. Ruzicska János, dr. Schopper György, dr. Pollák János egyet. hittani r. tanárok ; dr. Konek Sándor, dr. Cserny József egy. r. jogtanárok ; dr. Geróczy Gyula műegyetemi tanár, dr. Belnak József, dr.Sonntag Kálmán ügyvédek. A bírós államvizsgálati osztály elnöke Szabó Imre hétszemélynek, alelnöke dr. Karvasy Ágost egyetemi r. jogtanár; tagjai: dr. Suhajda János helyt. tan. tanácsos, dr. Wenzel Gusztáv, dr. Pauler Tivadar , dr. Baintner József egyetemi jogtanánok; dr. Karácson Mihály , dr. Csacskó Imre , dr. Bovánkovics József kir. ítélő táblai birák; Szinovácz György pesti váltó főtörvényszéki ülnök ; Kár Mátyás, Soltész Albert, dr. Praznovszky Ignácz, dr. Belnak József, dr. Lenhossék György ügyvédek. Az államtudományi államvizsgálati osztályfelnöke dr. Palló Sándor m. k. helytart. tan. tanácsos, alelnöke dr. Suhajda János helyi, tanácsi tanácsos; tagjai : Bihary József helyitanácsi tanácsos, dr. Bovánkovics József királyi táblabíró, dr. Kartyassy Ágoston, dr. Konek Sándor, dr. Kaucz Gyula egyetemi tanárok, dr. Gerlóczy Gyula műegyetemi tanár, Madarassy Pál tanácsos, Venininfalvy Jügyleti titkár, ágálati bizott ság elnöke, Hengelmüller Mihály udv. tanácsos és a pozsonyi váltótörvényszék elnöke; alalnöke dr Bokrányi János kir. tan. és jog-akadémiai igazgatótanár; tagjai: Andrássy István váltótörv., Orosz László, Koller Gyula, Travrák Antal megyetörv. ülnökök, Wagenfahl László megy. főügyész, Eremit Caesar, Lebnicz Boldizsár városi tanácsnokok, dr Hoffmann Pál, dr Barta Béla, dr. Degen Gusztáv, dr. Schaffer Vilmos jógák, tanárok, Grund Károly, Gombossy János pénzügyigazg. segédek, Gervay Nándor, Nagy Elek és Samarjay Károly hites ügyvédek. A kassai birói államvizsgálati bizottmány elnöke liptószentandrási Andreánszky Mihály cs. kir. orsz. pénzügyigazgatósági főtanácsos; tagjai: Demkó Imre jogakad. igazgatótanár, Eckmajer Ágost, dr. Schnierer Aladár jógok, tanárok,Horváth Vincze, Erdényi Pál megyetörvényszéki ülnökök , Glosz Ernő, dr. Juhász Mihály ügyvédek. (P. H.) — Lajos feherczeg végrendeletete felöl a „Botschafter,“ mint mondja, megbízható forrásból a következőket közli: Vagyona, melynek összegéről igen különböző hírek keringenek, átalános örökösének a főherczeg Lipót főherczeget nevezte ki. A prateri liget, melyet az elhunyt hűbérként birt, a császárnak, mint hűbérurnak azon kérelemmel adatott vissza, hogy ezzel is az utolsó hűbéres örökösét, Lipót főherczeget felruházni méltóztassék. A schönbrunni parkban levő fáczántelepet, mely a főherczeg magántulajdona volt, a császárnak hagyományozó tulajdonát. A főherczeg összes hivatalnokai és szolgái értek folytáig megtartják azon fizetésüket, melyet a főherczeg halálakor élveztek. A főherczeg igen jelentékeny kép- és rajzgyűjteményt hagyott hátra, melyekben minden nevezetes művész legalább egy munkával van képviselve. — Az első magyar általános biztositó-társaság életbiztosítási főosztályának üzleti kimutatása 1864-nek második feléről : Biztositatott 1409 kötvény által 2,735,385 ft. Halálesetek után fizetett a társaság e félévben 48200 ft, amelyből 20,000 ft esik magára a december hóra, midőn nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is a rendesnél magasb halandóság mutatkozott. A részletes kimutatások, úgy mint eddig, az évi mérlegben fognak közzé tétetni. — Strossmayer püspök, Írják Zágrábból f. hó 28-káról a „Vaterland“-nak, mint hírlik, igen sok reményt hozott magával, hogy a pápa a szláv liturgia ismétt behozatalát engedélyezni fogja. Tudva van, hogy az ószláv liturgia a fiumei területben a kath. délszlávoknál részben még mindig érvényben van. Az egyházi könyvek ott az úgynevezett glagolita betűkkel vannak nyomatva. — Figyelmeztetjük olvasóinkat a mai nyilttér közleményére, mely Demjén József iparkodó derék könyváros felszólítását tartalmazza. © Linzer Adolf táncztanító, a városi tanácstól engedélyt nyert, hogy a farsangi idény alatt az „Arany horgonyhoz“ czímzett tánczteremben álarczos tánczvigalmakat rendezhessen . A Kisfaludi társaság idei két pályázata iránt nagy az érdekeltség. A tegnap letelt beküldési határidőig a ballada elmélete meghatározására 3, az elégiára 20 pályamű érkezett be A jutalmak nem a viszonylag, hanem az általános becsesei biró műnek adatnak ki. A bécsi „Presse“nek tegnapi számunk újdonságai élén közlött társürgönyére a „Pesti Hírnök“ cáfolólag megjegyzi: „Mint megbízhatólag értesülünk, múlt héten a miniszteri tanácsban a magyarországi törvénykezési reform szőnyegen forgott volna ugyan, de semmi conclusio nem történt légyen, — a „ Presse“ tegnapi sürgönye tehát e szempontból is alaptalan.“ A bécsi „Polit. Correspondenz“ írja: „E terv még a felirati vita előtt ki volt dolgozva, s a legújabb phasisok, melyekbe a magyar kérdés a válaszfelirati viták folytán lépett, az egész ügyet megszakasztották, s kivitelét az érintett módon nagyon is kétségessé teszik.“ — Mai számunk hirdetései közt telik olvasóink a „Pester Nachrichten“ czimű szépirodalmi német hetilap felhívását. E lap előfizetőinek nagy műlappal kedveskedik, mely egy lapon ez évben elhunyt hazánkfiai közül Szalay, Fáy, Madách, Hajnik Pál, Kern és Reviczky Szever arczképeiket közli diszes csoportulatban. — Kolozsvárott népiskola alapításán működnek, különösen Szász Domokos ottani ref. lelkész fáradozik e szép czél valósításán, s a felállítandó iskola javára akadémiát rendez. A zene- és énekrészeken kívül vígjátékot is adnak elő, melynek rendezésére László Józsefet, a pesti nemzeti színház feledhetlen színművészét, kérték fel. Az előadások igen érdekesek lesznek, s az énekrészekben a többek közt, mint értesülünk, Szász Domokos nője, a szép énekéről ismert Szász-Nagy Ilka asszony is részt vesz. — A redout termek bérlői felszólítást intézvén a redout szómagyaritása végett, egyik barátunk következő szavakat ajánld: „Kételü“ — vagy „Vígoda,- Közöljük minden megjegyzés nélkül. — Posner Lajos dicséretes buzgalmáról ismert helybeli papir-kereskedő és vonalzó gyár tulajdonosa irodák számára új találmányi jegyzék laptömböt állított össze. E jegyzék-lapok (Notiz block) egyenkint vannak összeállítva, s minden egyes lap elkülöníthető a tömbtől. Igen czélszerű irodai készület, melyet vonalzott lapokkal is lehet kapni. — Az „Arad“-ban olvassuk : T. szerkesztő úr! Az utazó közönség érdekében kérem e néhány soraim közzétételét. Én f. hó 27-én Kétegyházára értem az ottani vasúti állomáshoz, hogy vasúton Aradra jöjjek. A pénztárhoz mentem s kértem 3 jegyet Aradra; e jegyekért harmadik helyen 3 ft 36 krt kellett volna fizetnem; én nekem nem lévén váltópénzem, 4 ftot adtam át a pénztárnoknak, de ő nyersen visszadobta pénzemet, mondván, adjak 36 ki aprópénzt, különben ott maradok. Mint mondtam, nekem nem volt aprópénzem, időm sem volt, hogy valahova váltani menjek, s mert okvetlenül be kellett jőnöm Aradra, azt mondtam a pénztárnoknak, tartsa ott az egész 4 ftot, csak adjon nekem jegyeket; de ő nem tágított s én jegyet nem kaphatván, kénytelen voltam kocsit fogadni s gyermekeimmel éjnek idején azon bejöni a városba. (Aláírva) Cs.“ Ajánljuk az illető igazgatóság figyelmébe az ilyen visszaéléseket, melyek mind erkölcsileg, mavid anyagilag ártanak a társulatok érdekeinek. ' A Hóba azóta pár évtized lejárt, mióta Hufeland a ' ’ ’valóst tárgyazó munkáját megila, mégsem jelent meg a kül és belföldi irotroomban oly munka, mely ezt felmúlta volna , s ezen körülmény indokolja Poor tanárnak e munka megjelenése ügyében tett s köszönetet érdemlő fáradozását. Poor úr egy korszerű előszót írt a csinosan kiállított és Hartlebennél megjelent munkácskához, melyből érdekességekné fogva a következő statistikai adatokat közöljék : „hazánkban az újszülötteknek több mint 5 százaléka hal el öt éves kora előtt, míg a német birodalmi osztrák tartományokban csak 4, Berlinben 40, Londonban 37, Párisban 33, Silleswig-Holsteinban pedig csak 29 százaléka hal el az ötödik kor év előtt. Hazánk lakosságának csupán is része éli túl az 50-dik korévá; e szokatlan nagyszámú halálozásnak egyik jelentékeny oka ,hogy az anyák gyermekeik physikai gondviseléséhez nem értenek.“ A nagy becsű munkát a lelkiismeretes anyák fgyelmébe ajánljuk. A „P. Naplót” magán társürgönyei. Berlin, dec. 31. A mai „Staatsanzeiger“ jelenti, hgy az országgyűlést egybehívó kir. rendelet annak megnyittatását jan. 14-ére tűzi ki. Brüssel, dec. 31. A mai „Indep. beige“ írja, hogy Drouin de Lhuys jegyzéket intézett Sartigeshez, melyben határozott mély sajnálkozás fejeztetik ki a felett, hogy a pápa oly irányt választott, s előre kimondja, hogy az nagyon szomorúlag fog Francziaországra hatni. Nemzeti sziluáz. Jan. I re van kitűzve: Először: ,Téli rege.“ Színjáték 5 felv. a bécsi börzéről — Távirati Mesitás dec. 31-ről. 5°/C- metalliquis . Nemzeti kölcsön . Bankrészvény . Hitelintézet . . Londoni váltói . Ezüst . . Arany. . . 71. 55. 79. 90. 778. .. 174. 80. 114. 70. 114. 25. 5. 45. Lap vélemények a pápai okmányok felett. A politika mai kérdéseinek első és legnagyobb érdekli pontját tagadhatlanul az encyclica és mellékltei képezik ; minden vélemény színezet különbség nélkül elismeri , hogy a legújabb mozzanatoknak e felszólítás képezi legfontosabbikát. Alkalomszerűnek tartjuk tehát ismertetni a véleményeket, mikkel az eminenter kathlikus államok napi közlönyei e nagy eseményt kiárik. Említettük tegnap, hogy az okmányok kihirdetését ,royn külügyminiszter ellenzi, mert annak tétele, aranczia állam alaptörvényeit teszik kérdésbe; e nézet azonban Rouber államminiszter ellenérvei előtt megdőlt, újabb levelekből éhez még azt tehetjük, hogy a két eltérő vélemény magának a császárnak decisiója alá adatott, ki is az államminiszter nézetét már csak azért is ajánlatosabbnak tartá,mert a kérdéses okmánynál velősebb részét a „France“ már közzé tette, s mert a külföldi lapok az egészet fogván adni, azoknak behozatalától a felizgatott kíváncsiság vissza nem tartható, és mert helyesebb dolog,valamely tárgyat a maga valóságában is nyerni, mint hiányos kivonatokban, vagy néha érdő commentárokból ítélni felette. Ezen legmagasabb elhatározás nyomán a lapoknak mestengedtetett az okmányok közlése teljes és csőditatlan szövegük szerint, mit azok teljesítnek is kivétel nélkül. És most, ennyire idő és tér engedik, vegyük azokat sorból. Minthogy gyházi okmányokról van szó, először is a „ronde“ klerikális lap nézetét akarnék tolmádni, de e lap dec. 28-ai számáig saját véleménnyel nem áll elő, „c’est de l’ admiration silencieuse,“ mint róla az „Indep.“ megjegyzi, bonban közli az okmányt eredeti latin szövegben, mellékelve a franczia fordítást, semmi cmmentár. Az „Unió“ időszerűtlennek tartja a hallgatást ily nap jelenséggel szemben ; örül, s örömének siet sfejezést is adni; — a helyeslés tehát, melyről a most idéztük közlöny az encyclicát lúléi csak indirect, de őszinte; — a „Gazetta diFrance“ kevésbé érzi magát kielégítve; e la egy s más kérdéssel szemben szabadelvű magitartást szokott segélyezni, s hogy e megbocsitható viszketegnek ezúttal is eleget tegyen, maára teríti a tilalmat, mely Francziaországba a sajtótól megvonja a szabad szót. A „Frans,“ mely a klerikálisok innenső szárnyához csatlakozott, s sokan oly szerepet tulajdonítanak neki a római viszályos ügyben, mint van n®iely főpapoknak in partibus infidelium, legélekebben, s lehet mondani legtisztább francai tervével szól a dologhoz; miután a kérdést jogi és politikai oldaláról fejtegető, szükségesnt tartja saját álláspontját, mint katholikus korány szabatosítani, s ezt ily nyilatkozattal vitat; mi épen úgy katholikusok vagyunk, mit szent és boldog emlékezetű Bossuet, mit La Luzern, mint Beausset bibornok , joint Frayssinous, mint Monsignor Affe voltak.“ A szabaelvű lapok közt a „Presse,“ a „Temps“ s az „Opinion Nat.“ megegyeznek abban, hol az egyház és a mai társadalomközt remérlett kiegyezés eszközölhetlen. A „Temps“ klönösen hozzáteszi, hogy a harcza két felekezt közt megkezdődött, de kimenetele nem bizonalan; az encyclica szerinte nagy esemény, főleg abban, hogy tehetlenségét, jelzi a rentszernek, melyet galvanizálni akarna. — A^,Indep.i. e formulázást sajátjának vallja. A „Jour des neb.“, melynek élén, mint főszerkesztő , Sacy buzgó katholikus áll, lehangoltak tetszik; összehasonlítja IX. Puts érzülését H6-ban az 1864-ki kárhoztatásokkal, s nem bir a összehasonlításból, vagy az ebben mutatkozó ellenmondásból más következtetést vond, mint azt, hogy a római udvar ezen okiratikkal keletet adott Eun^^Jk asept. löki egyezményi. 4. A „Consf és „Patri^^^^H az okmányok t\' lme• J „Indcp.“ azt taogy l’aP* A „Pays“ az'W, toely aféhivatalosak előőrsének tekinthe sejteti a méltatást, melyre a/, okiratok a surmazott. sajtónál száttírtatnak. A birodalom finom ügyességgel törek- ■ szik gyengíteni encyclica haderejét, s elvitatni attól mind politikai jelntőséget. „Az encyclica — ngo d — nem tsz semmi vál- ■■ toztatást az egáz tanításában mely a legré- Higibb időktől fon lómában, mnt Francziaorszagban követett, és tiszteletben tartatott; általa a statmiofenntartatik A belga lap véleménynyel szemben ~ a meghazudtolás elme nélkül mei állitajp, nogy ezen fél hivatal (Vélemény egyedik, elszigetelt vélemény leenirancziaorszáeb®. _ _ |H Az olasz lap közül eddig a Diritto , a J[H Stampa“ és a,Italic“ nyilatkozatai ismere-tesek. I Az utóbbi köny az encyclcát a római ud- ^ J var és a l’rania kormány tati viszonyok gyfl szempontjából kinti , s kövtkezőleg okos-*^ pm kodik: V—•• . ^ „A mit előláttunk, megtörtént, a rspikt udvar encyclic* alig lett ismgetes Francziaországban, s mn is a legnagyobb sensatio nyilatkozik ezen —a polgári társalom, a közjog, a népies intézmének s a moderni szabadelviség ellen intézett anthenna folytán. V Vatican távol attól, hogy a siségeseknek mert engedményeket megadja határozottan ki van tökélve szakitni az elvvel, melyek nemcsak Olaszországot, de Franiaországot is, sőt az egész liberális Európát ,azgatják „Nem félünk , mondani, hogy az encyclica jelleme kettős nrrnativát állít fel; vagy nem komoly ezen okány, s akkor holt betű, minden jelentőség nélkül mit mi nem tartunk megengedhetőnek ; vas pedig fontos manifestatio, a római udvar Ünnpélyes nyilatkozata, s ekkor a római kérdésről lehet mondati, hogy az vége felé jár, megoldtához közeledik. Francziaország kötelességénk hittelentartó rendszabályokhoz nyúlni, saját erejével védelmezni a szentszék világi érdekeit. A szentszék most válaszol, s megtaadja III. Napóleon kormányától a jogot, hogy Vatican ügyeibe avatkozzék ; a Párisból, vagy poáshonnét adott tanácsokra a pápa viszonozza,hogy csak neki van joga sugalmazni a fejetleneket, s csak ő igazgathatja őket az utón, mennek bírája. „Végre ugyanzon vonalba állítja a világi hatalom ellenesei s a népies felsőség követtiik. Felesleges az eszék hasonló rendjéhez tartani magát. Ezentúl,fia a pápai elmésfia gyözés, a pápa nem csupán a katholicismusnak lenne feje, hanem ura lene a királyoknak és császároknak. Kétkedők afelett, hogy kivéve II. Ferencz exkiráyt és Isabella királynőt, akadnának koronaott fők, kik a tiara kinevezését elfogadnák.“ A „Diritto“ szerint a római udvar téved, ha azt hiszi, hogy a hitetlen Jericho falai ledöntésének ideje már elkövetkezett; feledi, hogy ezen Jericho falai közttartja az egész világ rendeltetését, a népek jövendőjét, s hogy még nem született meg a Vaticái által hivott modern Józsué, ki a nap forását megállítsa Francziaanyág. ( Az „Indep “ közelebbről jelntette, hogy Clercqy a franczia kormányttgja nénisokára Bécsbe utazik, hogy ott az Ausztria és Francziaország közt kötendő kereskedelmi szerződés pontjai felett alkudozzék. A rFraieer azt írja e hírre vonatkozólag, hogy ezen ügy még korántsem fejlődött annyira, hogy már az alkudozó megbízott kinevezésére kerülhetne a sor. A Ford pénzügyi jelentése a miniszteri tanács rostáján átszületve jan. 10-kén nyomtatásban fog megjelenni. Egyik részét ezen jelentésnek a Behc-féle középítkezések költségei teszik ; a tervezet szerint a kormány ezen építkezésekre évenként csak 40 milliót fordítana, s e mellett a lebegő adósságot 150 millióval szaporítaná. E számok alkalmas tételt szolgáltatnak Thiers úr pénzügyi beszédjéhez, valamint a szajnai képviselők csatározásához. A legitimisták a néhány évvel ezelőtt meg-, kísérleti,de nem sikerült kiegyesditést"fá-aiíg"adták pártéletöknek jelét; egy tudósítás szerint az új évi alkalmatók is felhasználják, hogy érdekeket a napirenden tartsák ; egy üdvözlő feliratot határoztak a Bordeaux herczeghez, melyet hrom saint germaini telivér fog Frohusiprílogni, s ott X. Károly unokájánál átnyújtani. -------- !Tfz .---- Olaszország ülést - Az olasz parlamentben viharosnak , melynek tárgyát ezúttal közgazdád kérdés képezné. A kisisrány, mint tudjuk, átbocsátotta az éjszaki vaspálya-vonalakat, s Rotschildnak eladta. Vlár Ming he 11 miniszter kemény ellenzékei találkozót e kezde-ményben, mely az Ellenzék szerint egészen az ország érdekei ellen van , fel sem tették, hogy He 11 aki ugyanazon hibás számítást magáéval tegye. Ahogy azonban a dolgok állanak, e feltevés nem igazolta magát, mert Siflfur Rott,sehiid bankárnak a Minghettivel íegállapitott vételárból még 25 milliót el is engedtt. Az ellenek ezt megbocsáthatlan botságiak, sőt tékozlásnak tartja; szerintök éjjén fasutaknak, most még nincs meg igazi teljes étékek, ezt' csak a Mont-Cenis átfúrásának bevégzésével] nyerik meg. Ezen nagy munka, melnek költségei óriásiak, majd nem felszámthatlanok akkor Rotschild úr javára kamatoznék, dacára annak, hogy a párisi bankár a folyamatban lgy munkához csak egyetlen fillérrel sem jár. Ezen okoskodás helyessége és egyenessége ellen nem tesznek kifogást, az ellenzék telme' az igazság terén áll vitatásával. — Van albán ellenökben egy másik kérdés: Olaszor nagy, és komoly pénzzavarban szenved, képes a beállott válságos pillanatokat Rotschild szllye nélkül kiállani» a kik azt hiszik, hogy d képes, azok a szükséges segélyt soha seulálják túlságosan drágának. Németország. Az alma úgy látszik, csodaszerileg éritroszország számára. Vájjon, ha majd leni fáról, ő fogja-e osztatlanul felszedni? — Clv dés, melyre most alig vakmerőség y0],' lelni. De e pillanatl^^j^jyjjy\jába fu, s berlini kojségesnek gek bekel Ztg“ is, rf