Pesti Napló, 1865. március (16. évfolyam, 4061–4086. szám)

1865-03-01 / 4061. szám

midőn tőle már alig 10 ölnyi távolságra voltak, s igy minden erőlködésük, a gépeket megállí­tani, füstbe ment. Az összeütközés megtörtént. A tehervonat mozdonya s az érkezettek ketteje tetemes zúzásokat szenvedett; az úgynevezett tender egyik mozdonyra vettetett, a tehervonat­­ból egy málkáskocsi forgácsokra széttört, az utána következő kocsi pedig, melyben 40 hó­hányó munkás volt, szintén egy másik kocsira dobatott, azonban a bennelevőkre nézve oly szerencsésen, hogy egy sem sérült meg. Csupán egy halott­ áldozat esett, a tehervonat fűtője, ki egy kocsi tetejére vettetvén, halántékán oly erős zúzás érte, hogy a reggeli órákban a kór­házban, hová behozták, meghalt. Temetése ma történt, s mint mondják, özvegyet s több árvát hagyott hátra . A „Magyar Sajtó“ azt hallja Bécsből, hogy a provizoriumra vonatkozólag fontos hatá­­rozmányok fognak e héten közzé tétetni. * Tamási Péter és neje, Nagy Anna, szomoro­dott szívvel jelentik fiuk, Tamási Dénes jo­gásznak f. hó 25 dikén történt halálát. A teme­tés kedden, 28­ dikán volt, az engesztelő mise ál­dozat mártius hó 2­ dikán, 10 órakor fog megtar­tatni a pesti egyetemi templomban. * A m. k.helytartótanács egy rendeletben meg­hagyja a pesti városi tanácsnak, hogy a petróleu­mot használó közönség számára utasításokról gon­doskodjék, melyeket követve, e gyúlékony anyag használatával járó veszélyeknek eleje vézessék. *A szegény­­gyermekkórházi egy­let részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a február 25-én tartott közgyűlés csütörtökön 1. évi márczius 2-án délelőtti 10 órakor ismét a m. akadémia termében folytattatni fog, amidőn a jegyzőkönyv hitelesítésen kívül a történt vá­lasztások eredménye közültetik, s a kölcsönfel­vétel felett határoztatik. Czanyuga József, titkár. * A „B. H.“ úgy hallja, hogy a hg. Eszterhá­­zy féle képtárban a pakolással nem sokára ké­szen lesznek. * Titelnél — írja a „Sz. H.“ — a jégzajlás a dunagőzhajózási társulat néhány lakhatóját há­rom terményekkel rakott magán­hajóra borítot­ta, minek folytán ezek elsülyedtek. A szerencsét­lenség helybeli hajótulajdonosokat ért; az egyik „Páva“ revü, mely búzával s­­zabbal volt terhelve, Csiszár József, a másik Ábrahám Jó­zsef tulajdona, mely utóbbi a bécsi hitelintézet gabnájával volt terhelve. A harmadik egy hor­­vát hajósgazdáé volt.­­ A kecskeméti ügyvédi­ kar fájdalommal jelenti egyik tagjának, Atády Vilmos ügyvéd úrnak, folyó évi február hó 23-dik napján dél­utáni 3 órakor, életének 44-dik évében sorva­dásban történt halálát. Hűlt teteme a boldo­­gultnak folyó február hó 25-kén reggeli 10 óra­kor, a budai-ut melletti sirkertbe fognak örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise­áldozat pedig folyó február hó 25-kén reggeli 8 órakor fog az anya-templomban megtartatni. Kecskemét, febr. 24. 1865. * A kir. magyar természettudo­mányi társulat f. évi mártius 8 án szerdán d. u. 5 órakor a magyar Akadémia termében (uri-utcza 2. sz.­l­ső emelet) szakgyülést tar­­tana, midőn is 1. Kruspér István ur fog értekezni a Noniusról. 2. Ifjabb dr. Hasenfeld Manó ur az ásványvizek szénsava képződési helyéről. K­á­­t­a­i Gábor, társulati első titkár. * Poroszkay Ignácz mérnök következő czímű munkát adott ki: „Észrevételek azon tervre, mint lehetne Pestet jobb levegővel, jobb kutak­kal ellátni és nemzeti gazdászatunkat 5 millió fő tőke befektetésével évenkénti 5 millió forint jövedelemmel gyarapítani. * A „Polit. Corr.“ írja, hogy a „Wiener Lt.“ a Debatteba olvad s igy folytatja pályáját. A Debatte e beolvadás után mart. - én kezdve na­ponként kétszer fog megjelenni. — Rózsavölgyi és társa műkereske­désében újabb időben a következő zeneművek jelentek meg: • 1. „Romances sans paroles“, zongorára P­o­o­r Vilmostól, ára 40 kr. 2. B­r­i­n­­­e­y Richard szerzeményei zongo­rára, négy darab, ára összesen 2 ft 10 kr. 3. „Palotás“, zongorára szerző ifj. B­e­r­t­h­a Sándor. (Melléklet a zenészeti lapokhoz.) — Tokaj, febr. 24. Tegnap vola B. Keresz­­turban, a Mátyás napi országos vásár megtar­tandó. Azonban a már három nap óta, időnként erős hóhullás mellett dühöngő vihar a közlekedést szárazon és vizen teljesen megakasztván, a vá­sár 14 napra, azaz f. év mártius 9-kéig elhalasz­totik. Az utak, különösen a hegyek lejtőin vonuló részek magas hófúvásokkal számtalan ponton eltorlaszolvák , a tiszavidéki vasút menetei pe­dig három nap óta már oly vonalon is szünetel­­nek, hol eddig hófúvások miatt fennakadás nem volt. A tiszai átkelés szintén teljes lehetlenné lön, s azon néhány vidéki szekér, mely a vásárra menő szándékkal a Tisza mellé érkezett, kény­telen volt barmait kifogva, enyh helyet keresni. Az országutakon valószínűleg majd csak a hóolvadás után álland helyre egészen a biztos közlekedés, mig a tiszai vasutak vonatai tán már holnap ismét közlekednek. Itt ugyan a lucz-miskolczi vonalon, a luczi nagy bevágásból sok időbe kerülend a nagy hótöm­eg eltávo­lítása. Múlt szerdán e hó 22-én vidékünkön oly erős hóhullás és később oly zivatar volt, mely a bő­ven esett havat felkapva, messze fúvásokba raká le. A Tiszaszabályozás taktaközi gátjainak egy része egészen betemetve, egy kerülő az ablakon kénytelen kijárni lakásából. A magasabb fekvésű szőlőhegyekről és szán­tóföldjeinkről a hó egészen elseperve. E hó 22-ke óta a postai közlekedés is el van zárva. A Tisza ismét befagyva, több ponton fahor­dásra is használtatik, mióta az apadás folytán partja megközelíthető. A régibb jégtorlaszok összeroskadva még ál­lanak: a víz szépen apad, ma 11­­0 felett. r. 1. * Beküldetett hozzánk „Európa sebei s Ausz­tria pénz­ügyének egyetlen gyógyforrása. Te­kintve a „madártávol“-ból, irta Vasvári Kovács Ferencz. Ara 1 ft. A tiszta jövedelem V3 része a magyar írói segélyegylet, V3 része a tervben le­vő ferenczház alaptőkéjének növelésére adatik. * A pápai takarékpénztár múlt évi pénztári forgalma 395,686 ft, tiszta jövedelem 1257 ft, jótékony czélra adott 100 ftot, ingatlanra ki­kölcsönzött 5200 ftot. — Nemzeti színház. Ma,szerdán, mart. 1-én, átalános bérletszünetben. Bibornok hg prí­más ő eminentiája magas engedélye folytán . A nézőtér teljes, ünnepélyes kivilágítása mellett. A Magyar Gazdasszonyok egylete javára. Sza­valat -, zene-, ének- és ábra- Akadémia. 2 szakaszban. Főzeneigazgató: Erkel Ferencz. Első szakasz : 1. Wagner Richard „Lohen­­grin“ czímű dalművének 2-dik és 3 dik felvo­nása közti zenéje ; előadja a nemzeti színház összes zenekara. 2. „Hölgyeinkhez“, költemény Jókai Mórtól ; szavalja Tollán Ernőné asszony­ság. 3. „Népdalok“, kettős dal, egész zenekar­­kisérettel. Éneklik : Kralovánszky-Kiss Etelka asszonyság és Balla Ilona kisasszony. Hangsze­relte Huber Károly karmester. 4. „Ábrándok" magyar zeneművek felett. Hárfán előadja Du­­ber Péter úr. 5. „Mira la bianca luna“, kettős dal Rossinitől. Éneklik : báró Ambrózy Gizella és Mária kisasszonyok. 6. „Marche brillante“ két zongorára. Goria­tól ; előadják : Gróf Beth­len Pálné asszony és gr. Schmidegg János ur. Második szakasz: 7) „Toccata“ Bachtól ; előadja a nemzeti színház összes zenekara. 8) „Magyar nóták egyvelege,“ zongorán előadja Kuluncsics Hader Cecília asszonyság. 9) „Áb­ránd“ „Traviata“ czimü dalműből. Hegedűre szerzetté Alard, zongorakisérettel előadja báró Vay Leonárd úr. 10) „Ötös dal“ Bellini „Alva­járó“ czimü dalművéből; zenekarkisérettel elő­adják: b. Ambrózy Gizella k. a., Kralovánszky- Kiss Etelka assz., Kendelényi Fanni k. a., báró Kemény Gábor és b. Ambrózy Béla urak. 11) „Hymnus“ Vörösmartytól; nagy négyes karra orgonakisérettel szerzette gróf Festetics Leo, a nemzeti színház számára hangszerelte Erkel Gyula; előadja a nemzeti színház összes zene és énekkara. 12) A Magyar Gazdasszonyok egyle­te által rendezett sorsjáték főbb nyereményei­nek húzása. Ezt követi : 13) „A meny megérkezése.“ Né­ma ábra, Barabás Miklós művész olajfestménye után. Előadják : b. Orczy Istvánná (örömanya), Vitalis Mórné (menyecske), b. Eötvös Ilona k. a. (nyoszolólány), gr. Königsegg Irma k. a., gr. Erdődy Agatha és Julia k. a., b. Révay Sarolta k. a., b. Ambrózy Mária k. a., Kiss Irén k. a., gr. Zichy Nándorné, b. Vécsey Mari k. a. Cser­­novics Roxán k. a., gr. Erdődy István (öröm­apa), Jankovics László (násznagy), gr. Nádasdy Ferencz (ifjú férj), Blaskovics Ernő (vöfény,­ gr. Károlyi Pista és Gyula, gr. Batthyáni Ele­mér, gr. Erdődy László, gr. Wenkheim Frigyes, gr. Fesztetics Leo, b. Orczy Elek, Szentkirályi Bertalan, b. Ambrózy Béla, Jurs Béla, gr. Zichy Victor, Braun József, Kralovánszky Béla urak és többen. Helyárak: Páholy­,erkélyszék és zártszék már nem kapható. Földszinti bemenet 1 sorsjegy­gyel 1 ft 20 kr. Második emeleti bemenet 1 sors­­jegygyel 1 ft. Karzati bemenet 1 sorsjegygyel 60 kr o. é. A nyereménytárgyak átvehetők Damjanich Jánosnénál, papnövelde-utcza 1. sz. l. em. 11. sz. a. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről febr. 27-ről. 50­0-metallinaes . .........................71. 20. Nemzeti kölcsön . .........................78. 80. Bankrészvény ......................... 799.--. Hitelintézet . .........................187. 80. Londoni váltók . .........................112. 10. Ezüst . .........................111. 50. Arany Az amerikai békealkudozások. Az angol lapok egész terjedelemben közük az utolsó békeértekezletre vonatkozó okiratokat, a. m. .Lincoln elnök hivatalos üzenetét az Egye­sült Államok congressusához, Da­vis üzenetét a richmondi congressushoz, s ehhez csatolva a confederált megbízottak hivatalos jelentését Davis elnökhöz. E felett Seward úr a London­ban levő amerikai követet levélben értesítette a conferentiáról s az azt megelőző körülmények­ről. Ez utóbbi okmány kérdésen túl valamennyi közt a legfontosabb, s válságos időszakot jelez e szerencsétlen polgárháború történetében, mi­nélfogva érdekesnek tartottuk azt egész terjede­lemben közölni. „Államtitkári osztály, Washington febr. 9- kén 1865. „Uram ! Közönséges igazság, hogy béke ide­jén mindig vannak, kik háborúra bujtogatnak ; s mihelyt a háború kitört, azonnal akadnak pol­gárok, kik nagy tűzzel békealkudozásokat sür­getnek. A háború szószólói, hosszabb vagy rö­­videbb izgatás után, rendesen elérik iszonyú czéljukat, noha a hadszenet nem ritkán szük­ségtelen és oktalan. így, néha a békeizgatások is háború idején elvégre a háború megszünteté­sét idézik elő, a­nélkül, hogy azon előnyök biz­tosítva volnának, melyek a háborútól eredetileg várattak. A háború izgatói béke idején s a béke izgatói háború idején nem szükségkép, s talán rendszerint épen nem hazafiatlan szándé­kokból és indokokból indulnak ki. Ezek bölcs vagy oktalan voltát csak az eredmények mutat­ják meg. A Guadalupe Hidalgoban kötött béke szabálytalan alkudozás által volt eszközölve a kormány jóváhagyása mellett. Némely eddigi tö­rekvések oly alkudozások előidézése körül, me­lyek által a mi polgárháborúnknak véget lehetne vetni, az egész világ előtt ismeretesek, mert úgy hazai, mint külföldi ügynökök foglalkoztak velük. Más, ily c­élú törekvések, melyek közül önnek meghitt modorban kell­ eljárnia, tudva vannak ön által, noha soha sem jutottak a közönség elébe. Más hasonló törekvések is történtek itt, melyek csak az azokkal foglalkozó személyek s a mi kormányunk által vannak tudva. Ez alkalommal önnek tudomásául egy hasonló jellemű tárgyat adok elő,mely itthon is, külföldön is sok figyelmet gerjesztett. Néhány nappal ezelőtt Blair Ferencz P­­ur Marylandből egyszerűen engedelmet nyert az elnöktől, átmehetni a táborvonalakon, de, a kormány tudtára, minden határozott szándék nél­kül. Blair úr meglátogatta Richmondot, s vissza­tértekor Jefferson Davisnek egy hozzá intézett levelét mutatta be Lincoln elnöknek, melyben Blair úr fel volt Davis által hatalmazva, kijelen­teni Lincoln elnöknek, mikép Davis most haj­landó volna, mint volt mindig ezelőtt is, biztos­o­kat küldeni, ha elfogadtatásukról biztosítva vol­na ; vagy biztosokat elfogadni, ha ilyenek kül­detnének hozzá; hogy ő (Davis) nem akar for­maságokon fennakadni; hogy ő kész biztosokat küldeni, kik a két fél közötti béke helyreállítá­sáról értekezzenek Lincoln elnökkel , ha bizto­­síttatik arról, hogy Lincoln elnök a biztosokat elfogadja. Ennek következtében az elnök január 18-k án levelet intézett Blair úrhoz, melyben el­ismervén, hogy Davis úrlevelét átolvasta, kijelen­tette, mikép­p mindig kész volt, kész most, s kész lesz ezentúl is elfogadni bármely ügynököket, ki­ket Davis úr, vagy más befolyásos ember, ki most a kormány fennsőségének tényleg ellenszegül, ne­talán küldeni jónak látna, miszerint az elnökkel a közös hazánk népe közötti béke helyreállítása iránt értekezzenek. Blair úr e levéllel megláto­gatta Richmondot, s azután megint visszatért Washingtonba. Múlt hó 29 kén Grant altábor­nagy táborából tudósítást vettünk, hogy Ste­phens Sándor H., Himter R. M. T. és Campbell János A. engedelmet kértek a táborvonalakon át Washingtonba mehetni, miszerint, mint béke­biztosok, az elnökkel értekezhessenek. A tábor­nagy megengedte nektek, hogy táborába jöjje­nek, s ott bevárják az elnök határozatát. Eckert őrnagy leküldetett, hogy a richmondi vendégek­kel Grant tábornok főhadi­szállásán találkoz­zék. Az őrnagy oda volt utasítva, hogy az elnök Blair úrhoz jan. 18 kán intézett levelének má­solatát adja át nektek, egy, az őrnagy által a biztosokhoz intézett s általa aláírt levéllel együtt, melyben ők azonnal értesittettek, hogy meg lesz nektek engedve átmenni táborvonalain­kon, feltéve, hogy ők formaság nélkül értekezni jöttek, a Blair úrhoz jan. 18-án kelt levél alapján. — Ha ők e feltételt írásban elfo­gadnák , ez esetben Eckert őrnagy utasít­va volt nekiek szabad menetet adni Mon­roe erődbe, hol egy, Lincoln elnök által ki­küldött személy fog találkozni velök. Egy tudó­­sításból, melyet Grant altábornagygyal tartott beszélgetésekről kaptunk, valószínűnek mutat­kozván, hogy a richmondi vendégek elfogadják az említett feltételt, az elnök az államtitkárt bízta meg, hogy a bekövetkező forma nélküli értekezleten a kormányt képviselje. Az állam­titkár febr. 1-jén éjjel érkezett Monroe erődbe. Eckert őrnagy febr. 2 -án találkozott vele, s értesítette őt, mikép a Richmondból érkezett személyek nem fogadták el írásban ama felté­telt, melynél fogva ő fel volt hatalmazva, szabad menetet adni nekiek Monroe erődbe. Az őrnagy távirat által ugyanerről tudósította az elnököt Washingtonban. E tudósítás vétele után az el­nök épen táviratilag meghagyni készült az ál­lamtitkárnak, térjen vissza Washingtonba, az államtitkár meg épen e pillanatban visszatérni készült, a­nélkül, hogy bevárná az elnök utasí­tását, midőn Grant altábornagy mind a had­ügyi, mind az államtitkárnak azt táviratozta, hogy a richmondi vendégek újra fontolóra vévén a tárgyat, elfogadták az Eckert őrnagy által eléjök terjesztett feltételt, és Grant tábornok sürgetve tanácsolta az elnöknek, hogy a richmon­di vendégekkel személyesen értekezzék.E körül­mények közt az államtitkár, az elnök utasításánál fogva, Monroe erődben maradt, s ott az elnök febr. 2-án éjjel csatlakozott hozzá. A richmondi vendégek a James folyamán az Egyesült Álla­mok egyik szállító gőzösén hozattak le, mely a Hampton-révben vetett horgonyt. Febr. 3-án reggel az elnök, az államtitkár kíséretében, Ste­phens, Hunter és Campbell urakat az Egyesült Államok „Ri­ve­r­ Q­ueen“ nevű szállító gőzösén fogadta a Hampton révben. Az értekezlet tökéle­tesen formanélküli volt. Sem titkárok, sem jegy­zők, sem tanuk nem voltak jelen. Semmi sem íra­tott, semmi sem olvastatott. A beszélgetés egyálta­lában komoly volt és szabad, s mindkét részről higgadt, udvarias és szíves. A richmondi vendé­gek csak közvetve közelítették meg a tárgyalást, s az egész idő alatt sem határozott követeléseket nem állítottak fel, sem formaszerű feltételeket nem ajánlottak, sem határozottan nem tagadtak meg semmit. Mindemellett is a négy óráig tar­tott értekezlet alatt közöttünk és a felkelők kormánya közt fennforgó kérdések külön külön meg voltak vitatva, még­pedig teljesen, értel­mesen és barátságos szellemben. A felkelők küldöttei leginkább arra látszottak törekedni, hogy az elszakadás kérdése, melyért voltakép a háború folytattatik, halasztassék el, s hogy mind a kormány, mind a felkelők közösen va­lami, e háborúval össze nem függő politikai ter­vet igyekezzenek kigondo­lni egy időre, mely alatt a szenvedélyek le fognának csillapulhatni, a hadseregek kevesbíthetők lesznek, s a két fél népe közt megújulh­atna a kereskedés és közlekedés. A biztosok úgy vélekedtek, hogy ezen elhalasztás által most közvetlenül békéhez juthatnánk, oly, szerintünk, nem igen biztos ki­látással , hogy a kormány s a most ellene har­­c­oló államok, vagy töredék, vagy nép közötti politikai viszonyok elvégre kielégítőleg lesznek elintézhetők. E javaslat kimerítőleg volt ugyan tárgyalva, de az elnök csak fegyverszüneti ja­vaslatot látott benne, s kijelentette, hogy mi nem egyezhetünk meg a harcz megszüntetésé­ben vagy felfüggesztésében, kivévén oly felté­tel alatt, hogy a felkelők seregei szétoszlat­­tassanak, s a nemzeti kormány felsősége az unió minden államai által elismertessék. Mellékesen és alárendelve az ekkép tett ajánlatnak, az Egyesült Államok rabszolgaság­ellenes politikája minden lehető horderejében vizsgálat alá vétetett és megvitattatott, s az elnök kijelentette, mikép tőle ne várja senki, hogy el fog azon állástól távozni, melyet eman­­cipatiót hirdető proclamatiója és más okmányok által foglalt, mert ezen állás ismételve ki van emelve évi üzeneteiben. Az elnök továbbá kije­lentette, hogy a nemzeti felsőség teljes helyre­állítása mindenütt mellőzhetlen feltétel arra, hogy bármily alakú békeajánlathoz hozzájárul­hassunk. Az elnök biztosította a másik félt, hogy ő a míg egy­felől ezen állástól nem távozhatik, másfelől, a­mennyiben a végrehajtó hatalom jo­gában áll, kész nagylelkűleg gyakorolni jogát. A végrehajtó hatalom köre azonban ki van az al­kotmány által szabva, s ha a béke helyre állana, mélhatlanul a congressus fogna intézkedni a pénzkérdésekre s a fellázadt államok congressu­­si képviselőinek elfogadhatóságára nézve. Ekkor a richmondi vendégeknek tudomásul adatott, hogy a congressus múlt hó 31-én alkotmányszerű több­séggel elfogadott egy, mind a két ház által megerő­sített határozatot, miszerint a rabszolgaságnak az unió összes területén leendő megszüntetésére tett javaslat az egyes államok elébe terjesztes­sék, s alapos remény van, ho­gy e javaslat az államok három­negyede által el lesz fogadva, és részét képezendi az ország alaptörvényének. Az értekezlet kölcsönös megegyezéssel véget ért, a­nélkül, hogy a megvitatott tárgyakra, vagy közü­lök csak egyre nézve is a nézetek megegyeztek volna. Mindemellett is talán van némi fontossága annak, hogy egyenesen közölhettük nézeteinket némely kitűnő felkeltőkkel, s hallhattuk vála­szaikat udvarias és nem barátságtalan modor­ban. A­ki egyébiránt stb. „William H. Seward­“ iránt szerencsekívánat fejeztessék ki a rabszol­­gaság eltörléséért. A „Constitutionnel“ holnap Hamburgból egy levelet fog közleni, mely a mellett nyilatkozik, hogy a hűségeket Poroszországhoz és Schleswig éjszaki részét Dániához kell csatolni. — Berlin, febr. 27. A mai „Nordd. Alig. Ztg.“ a „Memorial Diplomatique** utolsó Szá­mából azt látja, hogy Metternich herczeg össze­köttetésben áll e lappal, mely az osztrák-porosz szövetség felbontására törekszik, s e helyett az osztrák-franczia szövetséget ajánlja. Az osz­trák követ oly politikát pártol, mely az osztrák kabinet nyilvános magatartásával ellenkezik. „Mi ma csak azt kérdezzük— mond a nevezett lap — mit tenne az osztrák kormány hasonló esetben?“ U j - Y­o r­k, febr. 17. Sherman tábornok át­kelt az Edisto folyamon és Orangeburgig nyo­mult elő. Wilmington ellen a hadsereg és flotta egyesülten működnek. Grant a Hatshers runi hadállomást erősíti. Fessenden pénzügyminisz­ter 600 millió dollár kölcsönt hoz javaslatba. — Pár­is, febr. 27. Mondják, hogy Mendel Sándor Párisba érkezett, hogy csütörtökön sze­mélyesen védje ügyét Pereirevel szemben. — Pár­is, febr. 27. A „Debats“ azt állítja, hogy a római rendőrség egy csendőrtisztet kül­dött Civita­ Vecchiába,hogy Lamarmora táborno­kot, midőn átutaztában ott egy órát mulatand, tartóztassa le (!). Humbert herczeg Lessseps-el együtt Lamarmorát is megvendégelte Nápoly­ban. Lamarmora a királyt Milanóba fogja ki­sérni. A spanyol királynő példája utánzásra ta­lál az országban; beszélik, hogy a grandok el akarnak vállalni egy 60 milliós kölcsönt; a spanyol congressusnak egy jelentékeny töredé­ke ellenzi a koronajavaknak a törvényhozótes­­tület beleegyezése előtti eladását. „Caesar élete“ márt. 6-kán már kapható lesz a könyv­­kereskedésekben. — B­e­r­l­i­n, febr. 28. A mai „Börsen Ztg.“ bécsi távsürgönyei szerint, a berlini vámértekez­leten levő ausztriai meghatalmazottól e hó 27-di­­kén este azon távirati tudósítás érkezett Bécsbe, hogy az ugyane napon tartott értekez­­leti ülésben a kölcsönös díjszabályzati engedmé­nyek feletti tárgyalások szerencsésen befejez­tettek, s a szerződésnek csak hitelesítése van hátra, hogy a tárgyalások alakilag is véget ér­jenek. Távirati jelentések. — Páris, febr. 27. Az ellenzék a válasz­felirati viták alatt jobbítmányokat hozand a tör­vényhozótestület elébe Rómát, a párisi hatósági választásokat, a közbátorságot s a seregnek 100,000 emberrel apasztását illetőleg, és indít­ványozni fogja, hogy az Unió éjszaki államai közlekedése. Arad—Czegléd. Arad . . Ind. 9 ó. 30 p. déle. Csaba . . 12 „ 6 . déle. Czegléd . Erk. 5 „ 32 „ délu. Pü­spök-Ladány—Nagyvárad. P.-Ladány Ind. 1 ó. 5­ p. délu. Nagy­várad Erk. 4 „ 38 „ délu. Nagyvárad—Püspök-Ladány. Nagyvárad Ind. 10 ó. 6 p. déle. P.-Ladány Erk. 12 „ 48 „ délu. A déli vaspályán. Buda—Fehérvár. Buda . . Ind. 6 ó. 30 p. regg. 5 ó. 15 p. Sz.-Fehérvár „ 8 „ 43 „ r. érk. 7 „ 20 „ Fehérvár—Buda. Sz.-Fehérvár Ind. 56. 59 p. délu. 7 ó. 10 p. este. este. regg. dele. K­a 1 a n­z. Pesti takarékpénztár. Reál­iskola- és egyetem-utcza szeg­letén. Magyar biztosító - társaság Erzsébet-téren. Magyar földhitelintézet. Er­zsébet-téren, a magyar biztosító­társaság épületében. Magyar tudományos akadé­mia. Uri-utcza, Trattner-Károlyi házban. Zálogház. Lövész- és szerb­­utcza szegletén. Vakok Intézete. Király- és gyár-utcza szegletén. Magyar Iparbank. Váczi-ut­­czában, a. n. Kristóffal szemben. Magyarországi műegy­etmil­­tárlata. Földm­asor, a Diana­­fü­rdő épületében. Látható min­den nap d. e. 9-től d. u. 6 óráig. (Bemeneti dij 18 kr. Tárgymutató 5 kr.) A magyar képzőművészeti társulat műcsarnoka. Nagy hid­­utcza 5. sz. (Látható naponként d. e. 9-től, d. u. 5 óráig. Ünnep és vasárnap d. e. 10-től, d. u. 4 óráig Belépti dij 10 kr.) . A nemzeti múzeum­ a téli hó­napokon át zárva van. Bécsi börze február 27-én Államadósság. 100 100 ICO 100 100 100 100 5%-es metalliques 4717«-es „ 1839-dik évi teljes 1339-dik „ ötödrész 1854-dik „ teljes 1860-dik „ teljes 1860-dik „ ötödrész Záloglevelek. Nemzeti bank 10 éves „ _ kisors. ezüst. 5 /, „ „ „ oszt. é. 5°/, Gall. hit. int. osztr. é. 4°/­ Magyar földhitelintézet 57,°/. Földtehermentesítési kötelez­vények. 5%-os magyarországi „ erdélyi „ horvát Sorsjegyek. Hitelintézeti Dunagőzhajózási Triesti Budai Eszterházy herczeg Salm Pálffy Clary St. Genois Windischgrfitz Waldstein Keglevich____ ____ 100 100 100 100 40 40 40 40 40 40 20 20 10 Adott Tat­ár­zott ár 79 80 79 90 71 — 71 25 63 — 63 50 161 —161 50 156 50157 — 88 — 88 25 93 30 93 50 95 80 96 — 102 —102 25 92 40 i 92 60 88 -88 25 71 60 71 75 79 50 80 oO0 s 74 75 75 — 71 50 72 — 74 75 75 25 8 127 60127 80 86 — 86 50 114 -115 — 27 -27 50 114 —115 -31 — 31 50 29 5C 30 — 27 -27 50 27 25 27 75 ]8 — 18 25 19 50 20 — 14 50 15 - Elsőbbségi kötvények. Allamvaspálya 900 frank Lomb.-velenczei 105 frtos Dunagőzhajózási .... Osztrák Lloyd....................... Részvények. Bankrészvény— Hitelintézet 200 frtos Alaó-auszt. esc.-bank 500 frtos Éjszaki vasút 1000 „ Állam „ 500 frank Déli 200 „ Nyugati „ 200 „ Tiszai „ 200 „ Dunagőzhajózás 500 frtos Lloyd 500 „ Pesti lánczhíd 500 „ Váltók (devisek) három hónapi Augsburg 100 db német fr. Frankfurt '""95. ,05.,0 Hamburg 100 bankmark London 10 ft sterling Páris 100 frank Pénznemek. Császári arany . . Reczés . .. • • Korona .... Napoleonsd’or . Orosz imperialok Porosz pénztári utalvány a. 4%% 37,% 37, 4% Adott ár 112 50 116 — 94 60 90 50 Tar­tott ár­­113 — 110 50 95 — 91 50 798 — 187 70 574 — 1825 199 50 245 135 50 147 - 472 — 230 - 370 — 94 20 94 30 84 25 112 10 44 65 800 — 187 90 576 — 1827 199 70 245 50 136 147 - 1473 - 234 - 376 — 5 83 5 83 15 40 9 01 9 22 1 67'/, 111 50 111 75 5 32 5 32 1 15 35 9­­­9 18 1 66'/. V­asutak A délkeleti vaspályán. Bécs . . Érsekújvár Pest . . Czegléd . Szeged Temesvár Bécs—Temesvár. Temesvár . Szeged. Czegléd . Best . . Érsekújvár Bécs Ind. 7 ó.45 P• regg. 86 T) 1 ,20fidlu. 1» 7) 5„35fidélu. 6 „n 8.27fidélu. » n r n 12 „17fiéjjel. 3 „ Erk. 5„20fi regg.10, Temesvár Bécs. n 2 „ 25 „ regg. 12 „ 15 „ „ 5 „ 54 „ regg. 5 „ 41 „ „ 9 „ 55 „ regg. 8 „ 37 „ , „ 1 „ 50 „ délu. 1 n 3 „ . . ^Erk. 6 „ 33 „ este. 6 „ — „ A tiszavidéki vaspályán. Czegléd—Debreczen - Miskolc«—Kassa. Ind. 9 ó. 27 p. regg. 8 ó. 24 p. este. » 10 „ 27 „ regg. 9 „ 42 „ éjjel. „ 1 „ 26 „ délu. 1 „ 20 „ éjjel. „ 3 „ — „ délu. 3 „ 47 „ regg. . n 5 „ 25 „ délu. 8 „ 5 „ regg. 94 30 Miskolcz . , „ 7 „ 24 „ este. 11 „ 3 „ regg. 94 50 Kassa . . Erk. 9 „ 56 „ este. 2 „ 49 . déln. 84 50 Kassa—Miskolc«—Debreczen—Czegléd. 112 10 Kassa . . Ind. 5 ó. 21 p. regg. 11 ó. — p. déle. 44 70 Miskolcz . „ 7 „ 52 „ regg. 3 „ 2 „ déln. Tokaj . . „ 9 „ 35 „ regg. 5 „ 35 „ déln. Debreczen „ 12 „ 12 „ délb. 10 „ 29 „ éjjel. P.-Ladány „ 1 „ 45 „ délu. 12 „ 56 „ éjjel. Szolnok . „ 4 „ 44 „ délu. 4 „ 43 „ regg. Czegléd—Arad. Czegléd . Ind. 9 ó. 47 p. regg. Szolnok . „ 11,19, regg. Csaba . . . „ 3 „ 21 „ délu. Arad . . Érk. 5 „ 27 „ délu Czegléd Szolnok . P.-Ladány Debreczen Tokaj . Miskolcz . i. este. , éjjel . regg. . regg. , délu. , este, regg­délb. délu. este. éjjel. regg. Buda Fehérvár Érk. 8 „ 2 „ este. 9 „ 14 „ Fehérvár—Kanizsa. Ind. 8 ó. 43 p. regg. 7 ó. 20 p. este. N.­Kanizsa Érk. délben és este. Kanizsa—Fehérvár. regg. este. Fehérvár Fehérvár Uj-Szőny Győr . Bruck . Bécs . Bécs Brock . Győr Szőny . Fehérvár 5 „59 „délu. Fehérvár—­Bécs. Ind.10 ó.— p.regg. 2 „25 „délu. 8,H.délu. 5 n28 „délu. Érk.8 n26 „este. Bécs—Fehérvár. Ind.7 ó.45 p.regg. 9»21.délb. 11,38 „déle. 1«,57 „délb. Érk.5, délu. regg­regg. este. este. este. Gabonaárak a pesti piacz­­a feb. 27-én. Alsó-ausztriai mérő szerint Súly Leg- Leg­­alant maga szerint ár o. é. Búza, bánsági . . 84—87 2 552 90 „ bánáti tiszta. 87-88 2 903 16 „ tiszavidéki u. 84-87 2 553 — „ tiszavidéki uj 88—89 3 153 30 „ pesti termésű 85—88 2 703 20 „ fehérvári 84—86 2 502 80 „ bácskai . 85—86 2 752 85 Rozs .... 78—80 1 651 85 Árpa, sörfőzésre 70—72 2 202 40 „ maláta­, fehérv. 69-71 1 301 50 „ etetésre . 68—70 1 201 30 Zab......................... 45—50 1 151 25 Kukoricza . . . 76-79 1 351 45 Repcze, fekete .— 5­­5 62 „ bánáti .— 4 755 25 Köles .... 80-82 1 501 75 Dunavízállás. Pest feb.27. 3' 4" 0 felett. „ Pozsony feb. 25. 3' 9 " 0 alatt. Esti posta. Pest, febr. 28. — A bajor rendek f. évi mart. 27-kére van­nak összehiva. Ez első országgyűlés lesz II. La­jos bajor király uralkodása alatt, miután tavaly nem volt országgyűlés.­­ Bécsi hírek szerint a porosz követeléseket formulázó sürgöny illetékes körökben rendkívül rosz benyomást tett. A követelések következők volnának­­. Porosz- és Németország érdekei­nek biztosítása tekintetéből a szak­miniszté­­riumok által adott vélemény alapján követ­kező követeléseket állít fel •­ a­ területi fenn­­sőség Rendsburg vára, Kiel, Eckernförde és List kikötői s a Poroszország által építendő éj­szak-kelet tengeri csatorna partvidéke felett; b) a matróz-ujonczozás joga ; c) szabad ren­delkezés a schleswig-holsteini hadi erődről és ennek porosz vezénylet alá állítása; d) a vám-, posta- és távirati ügy kezelésének át­ruházása Poroszországra, és külön előnyök az említett csatorna használatában; e) a herczeg­­ségek csatlakozása a vámegylethez. 2. E felté­telek alatt Poroszország lemond az annexióról, s az őt netalán illető örökségi jogot sem fogja felhasználni. 3. E feltételek képezik az örökségi kérdésre nézve Ausztriával jövőben folytatandó tárgyalások alapját, rövidség nélkül azonban a fellépett követelők bármelyikére nézve is. 4. El van ismerve, hogy a szövetséget, Holsteint ille­tőleg, némi jogok illetik ; de Schleswigre nézve Poroszország a német szövetség semmi­nemű jogát el nem ismeri. — Ezekből — fel­téve, hogy a forrás, melyből merítünk, hitelt érdemel — látható, mekkora hézag van a két kormány illető álláspontjai közt. Ily megol­dás a herczegségeknek még az önállóság árnyé­kát sem hagyná meg, s Bécsben attól tartanak, hogy az egész alkudozásnak vége fog szakad­ni, s hogy az egész ügy utóbb is szövetségi tár­gyalás alá kerülhet, mi természetesen csak úgy történhetnék meg, ha a szövetségi gyűlésen leendő indítványra nézve előre egyetértés jöne létre a közép államok és Ausztria közt.­­ A porosz képviselőház költségvetési bizott­mányának általános jelentése elkészült, s a bi­zottmány azt végkép megállapította. Az 1864. jan. 20-kán kiadott kir. kodozmányi szabályzat megvizsgálásával megbízott bizottmány 20 sza­vazattal 1 ellen következő indítványt határo­zott : „Az illető legfelsőbb rendelet, az ország­gyűlés alkotmányos beleegyezésének hiányzása miatt, a ház által nyilvánittassék j­o­g­i­l­a­g é­r­­vénytelenn­ek.“ Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmond.

Next