Pesti Napló, 1865. augusztus (16. évfolyam, 4586–4610. szám)

1865-08-01 / 4586. szám

r­i­n­t, főleg az iskolák ügyében, nem érvé­nyesíthette, mégis a tettleg visszanyert jo­gok gya­korlatától vissza nem vonult, mert ügyeit és igazgatását megint az önkénynek kitenni vonakodott, s az egyházi kormány­ legalább egy részét kezébe vevén, békéjét és jövendőjét egy-két tévelygők felforga­tási viszketegének alárendelni nem akarta. Ezen az ösvény­en haladott e tiszai egy­házkerület is, s ime, lecsillapulni kezde­nek a parentalis izgatások, enyészni kezd a szellem, melyből ezek kicsiráztak, az egyház megmentette autonómiájának alap­ját, mire támaszkodva, nagyobb erővel folytathatá a küzdéseket, melyek kivéte­les állapotunkban nem hiányoztak, s a szélé szerint nem fognak hiányozni, míg egyházi bárkánk az alkotmányos nemzeti bárkával együtt biztos öbölbe nem mene­­kedhetik. A lefolyt évben is merültek fel sérelmek, de egyházunk egészsége már oly lábon volt, hogy jobban megbízta az ex­­perimentumokat. A múlt évi, Rimaszombatban tartott egyházkerületi gyűlés után, a katonai pa­rancsnokság rendeletére — a szóló fel­ügyelő nem tudja névtelen vagy aláírt fel­adások nyomán — három katonatiszt je­lent meg augustus 13-án főtisztelendő supe­­rintendens ur lakházánál Miskolczon, egy predicatió után nyomozandó, melyet állí­tólag a gyűlésben mondotta légyen — hivatalos jelentését értették, mely jegyző­könyvbe igtattatott, a jegyzőkönyv pedig szokás szerint a nagyméltóságú helytartó­­tanácsnak felküldeték. Superintendens úr kézbesítette a jelentést, azzal azonban a a nyomozás be nem fejeztetett, mert a ka­tonai törvényszék azt Kassán három hó­napig folytatta, hetven tanúnál többet ki­hallgatván, miután a tanuknak tett kérdé­sek után ítélve, mert a feladás senkivel ne­m közöltetett, a sajó­ gömöri lelkész, Mi­ko­l­a György ur, ki a gyámintézeti is­teni tisztelet alatt szónokolt, és a rima­­szombati lelkész, Jungman D­ániel ur, ki Draskóczy Sámuel érdemült egyházke­rületi felügyelőért tartott gyász­isteni tisz­telet alkalmával halotti beszédet, s egy­szersmind a gyűlés megnyitása előtt a szo­kásos imádságot elmondotta, felségsértési vádakkal rágalmaztattak. Alaptalan volt a vád, mely még mende­mondán sem ala­pulhatott, miről a katonai hatóság a nyo­mozás folytán meggyőződvén, azt be­fejezte, s a lefoglalt irományokat az illetők­nek visszaküldötte. A katonai törvényszék egyénei legjobb hiszemmel úgy jártak el, mint nektek parancsolva volt, s igy azok ellen panasz nem lehet, hanem miután az a mivori katonai par­ancsnokság sem a ha­mis­ feladókat meg nem nevezte, sem a hamisan vádlottaknak elégtételt nem adott, ez utóbbit az egyházkerület, tartozik pótolni. Mindenek előtt azonban a szóló, mint ezen egyházkerület törvényes fő­felügyelője, köteles ünnepélyes óvást tenni azon eljárása ellen, miszerint az egyházi ha­­tóság híte és tudta nélkül az illető lelkészek ellen­ nyomozást elrendelvén, még a kivé­teles állapot szabályai sem tartattak meg, melyek szerint az egyház törvényes elöl­járóit illető hatóság felfüggesztve nem volt, holott ha a hamis feladást, mely le­hetetlenségeket foglalt magában, a szóló felügyelővel közölte volna, sok pénzt, sok időt, sok kellemetlenséget megkímélhetett volna. A feladott lelkészek állása e hazában és ez egyházban sokkal tisztább, mintsem hogy ily rágalmak által legkisebb csorbát szenvedhetne, de lelkészi tekintélyök és hiveikkel­ való viszonyai, sőt ezen egy­­egy­házkerület méltósága kivánják azon ünnepélyes nyilvánítást, hogy a nevezett lelkész urak minden időben, minden sza­vaik és cselekvényeikben a jobbágyi hű­ség, hazafiság, vallásosság s a kötelesség érzete által vezéreltetvén, a köztiszteletet kiérdemelték, azon hamis feladás tehát büntetésre méltó rágalom, de miután a feladók neveit nem ismervén, ellenök a törvény utján fel nem léphet a szóló fel­ügyelő, ezennel rágalmazóknak az egész egyházkerület nevében nyilvánítja. Továbbá a pongyeloki lelkész, S­z­­­á­­mecz Sámuel úr ellen saját híveinek panaszai folytán indított perben a legfőbb egyházi törvényszék által hozott ítélet, végre nem hajtathatott egy év óta, mert a lemarasztalt lelkésznek folyamodvá­nyára a végrehajtás a nagyméltóságú királyi helytartótanács részéről felfüg­­gesztetett, a Hontmegye főispánja, Ko­­reska ur, mint kir. biztos küldetett ki ez ügy ujabbi megvizsgálására, holott az 1790. XXVI. t. sz. az egyházi törvény­székek által hozott ítéleteknek végre­hajtását világosan biztosítván, a kirá­lyi kormányszék ez által a legfelsőbb királyi felügyelés korlátain túl bocsátko­zott. A pongyeloki egyház helyzetének nyomorúsága páratlan; hegyek, nyelvi vi­szonyok és megyehatárok által*) más egy­házaktól elzárva, harmadik éve már, hogy gyermekeik a confirmatióra elő nem ké­szíttethetnek, s a tanitó is betegeskedvén. ») Pongyelok cöm­örasegy­ében, a kir. konthi esperes­edében, Nógrádmegye határánál fekszik, tót ajkú község, magyar ajkú protestáns egyházak köze­pében, hetekig sem iskolai tanítás, sem istei tisztelet nem tartatik. A szóló­felügyel siettette a választ Budán és Bécsben hó­napok előtt, de mindeddig választ nem nyerhetett, s most azt kérdi a nagyméltó­ságú helytartótanácstól nyíltan és világo­san, honnan veszi magának a jogot a pro­testáns egyházat, általa törvényesen hozot ítéletek végrehajtásából tettleg kitagadn­i az egyház kirekesztésével a peres ügye­ket saját hatalmával eldönteni? Ha itt a 1790. XXVI. t. sz., a kézzelfogható igazsá még nem szólnak elég hatalmas­n, úgy fe­lesleges minden szóbeszéd. Ezek után ma ügyekről szólván, megnyitó beszédét az­zal rekeszté be, hogy jöhet s a legköze­lebbi események után jönni fog az egy­házra is egy kedvezőbb kor, mert a lefoly 17 alatti balfogások, s a benső antipathiás sugallására hallgató rögtönzés keservei boszulták meg magukat, őrködött felet­t’llik az isteni gondviselés, f­aszt felsége Urunk királyunk, Magyarország királyá­nak csillaga, kire az egész nemzet vallás különbség nélkül, teljes bizalommal pil­lant, nem fogja Ő sülyedni engedni ezen hazánk békéjére roppant fontosságú ügyet melyet az 1790-ki országgyűlés testvér szeretettel meginditá, felséges Urunk nagy elődje II. Leopold szentesité, s a magyar kormányszékek mindig biztos kerékvá­gásban tartottak, melyből idegen tanács­adók ügyetlensége — mert a szóló szíve­sen elhiszi, hogy nem volt rosz akarat — vigyázatlanul kiemelték. A főfelügyelő urnak e megnyitó beszéde után, mely általános lelkesedéssel és zajos tetszéssel fogadtatott, superintendens M­á­­d­a­y úr hivatalos jelentésében előadá, hogy folyó évben a lelkészek és tisztvise­lők sorát a halál megkímélte, a sáros­zempléni esperességben Bánó Miklós főügyelőnek és a hanusfalvai lelkész, Urban Adolf, esperesnek megválasztat­tak , a tanintézetekben a tanítványok száma növekedett, a három főtanodában (Eperjes, Késmárk, Rosnyó) 78 ifjú érett­ségi, 10 a hitjelölti vizsgát letettek, a ke­rületben több egyházak a Gustav-Adolf egylettől 1834 fttal megajándékoztattak, a berlini bibliatársulat 80 példányt küldött. Ez idén továbbá a leibiczi járásban tart­ván a kánoni egyházlátogatást, mindenütt a rendet talált, különös felvirágzásban a isákóczi községet, melynek szerencsés elrendezésében az ottani lelkész, Sch­ön­­viszner úr, nagy eredménynyel műkö­dött. A közös harangok használatában ezen alkalommal mindennemű zavar egzetértőleg­ elháríttatott, részt vett a ke­rületi felügyelővel a néptanítóknak Iglón tartott közgyűlésében, mely egylet gya­korlati kísérletek által czélszerű módosí­tásokat hozott be a tanmódban, további előmenetele felől kezeskedik ezen egylet választott elnökének, Payer Hugó kés­márki leánytanító áldozatteljes buzgósá­­ga ; végre jelenté superintendens az, hogy dobsinai lelkésznek megválasztatván , augustus 14-kén Miskolczról teszi át la­kását e gömörmegyei mezővárosba. Ezek után az elnöklő felügyelő Fest Imre ur kerületi főjegyző ideiglenes tá­volléte miatt a jelen gyűlés idejére Pák Károly urat, az iglói gymnasium igazga­tóját helyettesítvén, Limberger ur volt dobsinai lelkész és kerületi jegyző he­lyébe (ki­jövőre, mint az ottani képezde igazgatója átköltözött,­­­ a b­r­u iglói lel­kész kerületi jegyzőnek egyhangúlag megválasztatott. Olvastatott a magy. kir. helytartótanács rendelete, melynél fogva a bélyeg- és illetéktörvény 40-dik dijsza­­bási tételnek az egyházi hivatal és szol­gálat átruházása, az egyházi javak ado­mányozása, a szolgálati állomások betöl­tése esetében leendő megtartására, vala­mint az egyházi hivatalnokok választásá­nak az adóhivatalokhozi bejelentésére az egyházkerület felhivatik. Mely az egyház körülményeire nem alkalmazható rendelet ellen felírás határoztatott, úgymint azon L­endelet ellen is, mely a római katholikus ifjaknak az evangyelmi tanodákbani fel­vételét a helytartótanács engedelme nél­kül tiltja. Hosszasabb vitára adott alkal­mat a gömöri esperesiség jelentése, mely­­lyel a ratkói egyháznak Daxner felügyelő és Sülek lelkész aláírásával még a múlt évi kerületi gyűlésnek átadott emlékirat­ban foglalt vád és panaszok alaptalansá­gát kimutatá. Többen a ratkói izgatókat az egyházi törvényszék elébe idéztetni akarták, de az elnöklő felügyelő úr javas­latára a gyűlés a gömöri esperesiség eljá­rásának helyeslésével megelégedett. A ke­rületi segélyre vonatkozó viták szokás szerint, míg ez 3595 főban meghatározta­­tott, sok időt raboltak. A gyűlés, mely ki­­tű­nőleg népes, ma folytattatik. A városházánál tartott közebédnél a kerületi felügyelő úr legelőször is poharat emelt a legújabb események emlegetésé­vel ő cs. k. a. Felségéért, mely toaszt kü­lönös és általános lelkesedéssel fogadta­tott, azután Felka, Poprád, Szombathely, Matheocz és Sztrázsa egymás mellett fekvő XVI városok evangyelmi községeiért, kik a protestáns egyház jogainak buzgó vé­dői stb. Magyar Tudományos Akadémia, XXXIX. Tudják olvasóink a lapokból is, hogy Geguss Dániel, szegedi tanácsos, a Corpus Jurist ma­gyarra lefordította, s kérte Ő Felségét, hogy neki ajánlhassa, megvizsgáltatván előbb a kú­riával vagy az akadémiával a fordítást. A kúria­ bizottsága oda nyilatkozott, hogy ezen nyol­czszázados törvénytár átvizsgálása, a feladat komolyságánál és nem kis horderejénél fogva sok időt igényel, s így azzal a kúriának más rendeltetésű tagjai , bírói hivatásuk hátránya nélkül, nem bízathatnának meg. A kúria tehát Geguss úr fordítása bírálatával az akadémiát vélte megbizandónak. A kanczellár még kir. helytartó ur által folyó hó 14-ről kelt levélben fel­szólította e munkára a M. Tud. Akadémiát. Azonban a M. Tud. Akadémia jogtudományi osztálya, midőn a Corpus Juris fordítása egyik közelebbi nagygyűlés alkalmával szóba jött, Deák Ferencz elnöklete alatt határozottan kije­lentette volt immár, hogy ő nehéz, s a jelen viszo­nyok közt egyszersmind kényes tárgygyal ez idő szerint nem kíván foglalkozni. Hasonló véleményt nyilvánított ma az akadé­mia Csengery és Wenzel rendes tagok indítvá­nya folytán. A Corpus Juris fordítását ugyanis előbb e nagybecsű gyűjtemény szövege lehető kiegészí­tésének és kritikai tisztázásának, s az ekkér meg­állapított szöveg eredeti nyelven kiadásának kel­lene megelőznie. A magyar Törvénytár szövegét illető ezen tudományos szempont mellett az Akadémia nem is tarthatja feladatának, hogy ily nagy mű valaki által benyújtott fordításának vizsgálatával, az eredeti szöveggel egybevetésé­vel s a fordításban talált hibák kijelölésével tag­jai, szűkben nagy elfoglaltatásuk mellett, annyi egyéb,korunk és viszonyaink igényei által reájuk rótt tudományos kötelességeik mellőzésével, ta­lán hónapokig, sőt évekig foglalkozzanak. Már magukban is fontos tekintetek, ha egyszersmind közjogi szempontok nem szólnának is a mellett, hogy épen a jelen válságos időkben óvakodjék az akadémia nevével szentesíteni minden olya­­tén, különben becsülést érdemlő tudományos igye­kezetet, mely a törvények értelmezésével is szük­ségkép kapcsolatban áll. így Csengery — töb­bek közt — kiemelte, hogy a pragmatica sanc­­tio fordításával tekintélyes tudósok foglalkoztak, s Deák Ferencz kimutatta, minő botlásokat kö­vettek el. Pest, július 81. : A szombaton tartott városhatósági teljes ülésben egy ép oly nagy fontosságú, mint közér­dekű ü­gy került tárgyalás alá. Ez ügy egy al­­reáltanodának felállítása a Teréz külvárosban.­­• Már a múlt évben igen érezhető volt azon hiány, hogy a Pest városi főreáltanoda, az ország min­den részéből a fővárosba tóduló nagy számú ifjú­ságot befogadni nem képes, mely körülménynél fogva több párhuzamos osztály felállítása vált szükségessé. Ezen párhuzamos osztályok a czél­­"rt­o0jTo­fir­a ugyan, mivel azonban azoknak további szaporítását a rendelkezés alatt álló helyiségek nem engedik, e mellett czélsze­­rű­ségi tekintetek sem javasolhatják egy intézet­nek túlságos benépesítését, azon óhajtás merült fel, hogy a fennforgó bajon egy két osztályú al­­reáltanodának felállítása által segíttessék, s ezen tanoda a Teréz külvárosban, mint a város egyik legnépesebb részében helyeztessék el, mit szá­mos aláírással ellátott beadványban a város leg­tekintélyesebb polgárai is sürgetnek. A tanoda szervezeti tervének elkészítésére N­e­y Ferencz főreáltanodai és K­r­i­e­g­­­e­r József elemi tanodai igazgatók hivattak meg, kik e részben körülményes és a városi tanodai bi­zottmány által majdnem egész terjedelemben el­fogadott munkálatot adtak be. Ezen tervezet részleteit mellőzzük, s csak főbb részeit kívánjuk röviden megemlíteni. A tanodának öt helyiségre lesz szüksége, a szerelvényei­ és bútorok költsé­gei 4040 írtra vannak felvéve, a tanítói személy­zet ártana három egyénből, egyenként 800 ft évi fizetéssel, egy hitelemezőből 300 ft díjjal, mely­hez az igazgató tanító részére tervezett külön 200 ft jutalomdíjat hozzáadva, a tanszemélyzet évi költsége 2900 frtot tenne. A városi tanodai bizottmány véleménye ezen tervezetre nézve abban pontosult össze , hogy az újon alakítandó alreáltanoda fiók­intézetét képezze a főreáltano­­dának, úgy hogy ezen két osztályból a tanon ezoknak a főreáltanoda 3-ik osztályába való át­­léptetése minden nehézség nélkül lehetővé tettes­sék ; az uj alreáltanoda a főreáltanoda igazgató­jának felügyelete alá helyeztessék, a kinevezendő tanítóknak a főreáltanodáhozi előléptetés fenn­­tartassék, a helyiségek megszerzésénél kellő figyelem fordíttassék egy majdan alakítandó 3-ik és 4-ik osztályra, valamint arra is, hogy a fegye­lem fenntartása érdekében a tanítók egyike, mint igazgatói helyettes, az indítványozott külön pénz­beli jutalom helyett természetbeni lakást nyer­jen, végre a hitelemző is rendes tanítónak te­kintessék, s a vallástanon kívül egyébb tárgya­kat is adjon elő. A városi tanács a bizottmány véleményét fo­gadta el, s jóváhagyás végett az eddigi tárgya­lások eredményét a m. kir. helytartótanácshoz terjesztendi fel.­­ A tűzoltó egylet létesüléséhez mind köze­lebb jövünk. Ugyanis a Széchenyi Ödön gr. által tervezett budapesti önkénytes tűzoltó egylet alakítása ügyében mai napon a városi főpolgár­mester elnöklete alatt az érdeklettekkel tanács­­kozmány tartatott , melynek ezen közhasznú ügyre nézve — mint halljuk — kedvező eredmé­nye volt. — A pesti vakok intézete növendékeinek csü­törtökön 1865. évi aug. 3-án délelőtti 9—12 óráig lesz az intézet teremében nyilvános vizsgálata. Előforduló tárgyak rendsora : 1. Hittan. 2. Ol­vasás és írás. 3. Magyar nyelvtan. 4. Történelem és földleírás. 5. Német nyelvtan. 6. Természet­rajz. 7. Számtan. 8. Zene, ének. 9. Kézi munka. 10. Testgyakorlás. Minden tantárgy után egy zenemű fog előadatni. — A pest-losonczi vasút-társulat, írja a„Hon,“ szombaton délelőtt közgyűlést tartott Forgách József gr. elnöklete alatt, ha ugyan közgyűlésnek lehet nevezni a megjelent részvényesek csekély számát. Rövid bevezetés után, melyben a csőd bejelentésének szükségessége lett fejtegetve az elnök a császár Ő Felségéhez indítandó kül­döttség megválasztását indítványozta. Az el­nök által előterjesztett sorozat ellenében senki­nek sem lévén kifogása, a küldöttség megvá­lasztottnak tekintetett.­­ Hogy részletes szám­adásokat nem lehetett benyújtani, azzal indo­kolta az elnök, hogy a tömeggondnoktól nem lehetett a könyveket megkapni.­­ A részvé­nyesek többsége meg nem jelenése által nagy közönyösséget tanúsított. A közgyűlés különben nem is volt eléggé hirdetve, mit ismét az igaz­gató azzal indokolt, hogy a társulatnak nincs pénze hirdetésekre. Erre egyik részvényes igen helyesen azt jegyezte meg, hogy a lapok szíve­sen közölték volna a dolgot dij nélkül is ujdon­ságaik között. — Nagyon emlegették megint az illető urak azt is, hogy igy-ugy jól állanak dolgok, nem kell félni, több az activa, mint a passiva stb. stb. stb. — A küldöttség tagjai gr. Forgách Antal, gr. Forgách József, Korizmics László, Huszár Károly, gr. Czebrián László, Torkos Pál, Basch Fülöp, Koppel L. M., Giczey Samu, Gans Ábrahám, Luttner lovag, Taffler Adolf, Seeger Frigyes. —­ A magyar országgyűlést, mint a „N. Freie Presse“ írja, aug. 18-án, Oelge születése napján, hívják össze october 20-ára, s a horvát ország­­gyűlés megnyitása is alkalmasint octoberre ha­­lasztatik a nevezett lap szerint. — Ak­násy Pálnak, ki, mint tudva van, a múlt télen hadi törvényszéki ítélet folytán 01- miterbe vitetett, a „Debatte“ szerint ő Felsége megengedte, hogy két hónapig Karlsbadban a gyógyfürdőt használhassa.­­ A „Bolond Miska,“ mely a legújabb rend­szerváltozás következtében sokat élénkült, leg­közelebbi száma mellett egy nagy műlappal ked­veskedik olvasóinak, mely műlap a „Bolond Miská“-nak a provisorium alatt lefoglalt képei­ből áll. — E nagy képcsoportozat valóban humo­­ristikus világítást vett sajtónknak pár hó előtti állapotára. — E műlapot a „B. Miska“ minden előfizetője ingyen kapja meg. Magára a lapra való előfizetés évnegyedre 1 ft 50 kr. © Azon fáradhatlan szorgalom méltánylásául, melyet a Teréz külvárosban működő irgalmas nének a környékbeli szegény sorsú gyermekek oktatása körül a legszebb eredménynyel már évek óta tanusitanak, s némi kárpótlásául azon kiadásoknak, melyeket ezen szerzetesnek az el­hagyatott és nyomorral kü­zdő gyermekek táplá­lására és ruházatára fordítanak, a városi teljes tanács mai napon tartott üléséből, mint halljuk, nevezett szerzetes nők intézetének a folyó évre 200 frtnyi segélyt utalványozott.­­ A Petroleum elhelyezése, kezelése és rak­tározása iránt Pest város hatósága által kidolgo­zott rendszabályok a m­a. m. kir. helytartótanács által helybenhagyattak. — A­ „ W. Zig“ írja: Wallis Károly gróf, nyugalmazott cs. kir. alezredes, a jelenleg oly súlyosan terhelt állami pénzügyek iránti tekin­tetből harmincz éven­ érdemteljes szolgálataiért nyert 945 főnyi évenkénti nyugdijáról lemondott. A hadügyminisztérium indíttatva érzi magát, ezen tényleges hazafiui tényt köztudomásra jut­tatni. — A Kloster, csehországi helvét hitvallású evang. egyházközséghez tartozó Nagy-Belcz (Gross-Beltz) fiók-egyházközség részére, iskola­házépítésből eredeti tartozásának törlesztése vé­gett, a mindkét hitvallású evangelicusok között birodalomszerte kért segély­gyűjtési engedély, az államminisztérium megkeresése folytán a ma­gyar kir. udvari kanczellana részéről Magyaror­szág területére nézve is megadatván, az egyes superintendentiák utasíttatni rendeltettek, hogy a kegyülendő kegyes adományokat közvetlenül a Bécsben székelő evangelicus egyházi főtanács­hoz juttassák. — Csáthy Lajos és társa könyvkereskedésé­ben megjelent és beküldetett szerkesztőségünk­höz „Az ausztriai összbirodalom hatósági szer­vezetének táblázata. A legújabb hiteles adatok szerint Öszszeállitva. 1865.“ Az egész birodalom politikai és törvénykezési felosztását, a hivata­luk székhelyeivel stb. fel lehet találni benne, minthogy egyetlen nagy táblázatból áll, könnyen áttekinthető. Ara 40 kr. — Régi névaláírásokat gyűjtött össze R­e­i­s­z György m. kir. kamarai levéltári tiszt. A 600-nál több aláírás okmányokról és magánlevelekről van másolva, s az 1400—1800 közé eső kor­szakból való. A szorgalmas gyűjtő munkáját az Akadémiának ajánlja megvétel és kiadás végett, s ajánlatában azon hasznavehetőségre utal, melylyel archaeologiai és gyakorlati szem­pontból bír. Régi irományok kétséges eredetisé­ge esetén ugyanis az aláírás összehasonlítása a gyűjteményben foglalt aláírással csakhamar biztosságot szerezne, azonkívül hogy az alá­írás napja és helye többnyire szintén ki lé­vén téve, a régi családtagok időkorára nézve is nyújtana támpontot a történelmi búvárnak. Mint e nembeli egyedüli gyűjteményt, ajánljuk e sok évi fáradozás eredményét, régészeink és történészeink figyelmébe (P. h. 1.) ezek a szakgyűlésekben fognak terveztetni, s az erre, valamint egyébb mulatságokra vonatkozó közlemények a napi­ közlönyben közhírré té­tetni. Továbbá ismételve tudósítjuk a t. ez. orvoso­kat és természetvizsgálókat, hogy ezen gyűlés tagjai a vasutakon (a tiszavidéki, állami, déli, Ferdinand császár éjszaki pozsony-nagyszombati vasutakon,) s a cs. kir. dunagőzhajózási társaság hajóin aug. 20-tól september 25-ig Csak felét fizetik a rendes vitelbérnek; ezen czélra azon­ban igazolási jegyre van szükségük, mely miatt aug. 20-ig Dr. Rózsay József fő­orvoshoz Pesten (országút 54. sz.) b­é­r­m­e­n­­tes levelekben s a felvételi 5 ftnyi dij hozzácsatolásával forduljanak, fel­­jegyezvén egyszersmind pontosan nevöket, állá­sukat, lakhelyüket s az utolsó postát, mire az igazolási jegy a postán rögtön el fog nekik kül­detni. Pozsonyba megérkezvén, jelentik magu­kat a felvételi irodában, s az igazolási jegy 119­ mutatása mellett beíratnak, s a felvételi jegyet, a szállási utalványt stb. kezökhöz kapják. Miután a t. ez. tagok Ingyen lakással lesznek el­látva, kívánatos, hogy az előleges bejelentések mielőbb történjenek. — Azon urak, kik a vas­úti kedvezményeket nem szándékoznak igénybe venni, felkéretnek, hogy a szállás utalványozása végett egyenesen a naggyűlés egyik titkáránál, Dr. Kan­ka Károlynál tudakozódja­­k Po­zsonyban, bérmentes levélben. Pozsony, juli­us végén 1865. A nagygyűlés ügyvivői. 11­1 . rajz­ai a magyar orvosok és természetvizsgálók i. é. august. 25-től September 2-ig Po­zsonyban tartandó XI. nagygyűlésének. A felirott ügyvivők azon általános meghivás után, melylyel a haza t. ez. orvosait és termé­szetvizsgálóit a fentebbi gyűlés látogatására fel­szólították, ezennel folytatólag közüik ezen gyű­lés előrajzát. Augustus 25., 26. és 27-én a tagok beírása a felvételi irodában (Primatialis palota, belváros, János tér 13. sz.) délelőtt 9—12-ig, délután 3- 6-ig. Aug. 27-én este 8 órakor i­s­m­e­r­k­e­­dési estély a primatialis palotában. Aug.­28-án délelőtt 9­/2 órakor első köz­gyűlés a városi redoute teremben. Délben 2 órakor ünnepélyes közebéd az ezelőtt primatia­lis, most katonai lovardában, a herczeg soron. Aug. 29 én 9­ 1-ig szakgyűlések a kir. kath. gymnasium épületében. Aug. 30 án kirándulás gőzhajón Dévény­be, a társaság 7 órakor reggel indul, s este visz­­szatér. Aug. 31-én és sept. 1-én szakgyülések, mint előbb. Sept. 2-án zárközgyű­lés 9­/a órakor délelőtt a városi redoute-teremben. A délutáni órákat a t. ez. tagok felhasznál­hatják sétákra a ligetbe, hol zene lesz és színi előadások fognak tartatni az arénában , továbbá kirándulásokra a közelebb­i3 távolabb vidékre. *) A t. ez. szerkesztőségek tiszteletteljesen felkéret­nek ezen előrajznak becses lapjukba való felvé­telére. A kolozsvári lóversenyek sorozata 1865. september 20 kán és 22-kén.) — Első nap, szerda, september 20. (délután 3 órakor.) I. Vadászverseny, 500 forint. Fut­hat minden, nem telivér ló, mely a Királyhágón innen és túl Magyarországban született. Távol­ság 2 angol mértföld, fél fél óra közre ismételve. T­er 5 évesre 130 f. 6 é. 135 f. idősbre 140 f. ménre 3 fonttal több­­ lóra, mely valahol nyert 5 fonttal több. A kolozsvári kopófalka után vadá­szott ló 5 font teherkönnyebbséget élvez. Tétel 25 frt. A tétössz a kolozsvári kopófalka fenntar­tására fordittatik. Urlovarok szineikben. Neve­zési zárl­ap september 15-kén déli 12 óráig. II. M­á­s­o­d­i­k o­s­z­t­á­l­y­u c­s­á­s­z­á­r­­d­i ] 300 darab arany. Futhat minden, Erdélyben elletett és felnevelt kancza és mén. Távolság 2 angol mfld. Tétel 100 frt; bánat 50 frt o. é., ha azonban a visszavonás a verseny előtt négy héttel történik, csak 25 frt. Teher 3 é. 90 font, 4 é. 150 f. 5 é. 111 f. 6 é. és idősbre 114 f. Minden, nem Erdélyben fogantatott, de az anyával behozott csikóra 3 fonttal több, kan­czára 3 fonttal kevesebb. Lóra, mely már egy 600 vagy 500 avagy 300 aranyból álló császár­­dijt nyert, 3 fonttal, mely két vagy több ilyen dijt nyert 5 fonttal több. A tét- és bánatösszeg fele az első, fele a második lóé. Nevezés augustus 1-én déli 12 óráig. III. Versenyegyleti díj 50 db arany. Futhat minden, a Királyhágón innen és túl Ma­gyarhonban elletett, bármely nemű nem-telivér ló. Távolság 2 angol mfld. Teher 3 é. 100 font, 4 é. 110 font, 5 é. 120 font, 6 é. és idősbre 125 font, ménre 5 fonttal több­ lóra, mely már vala­­­hol nyert, még 5 fonttal több. Bejelentési határ­­a idő :september 18-án déli 12 ór .Tétel 10 db arany, de a­ki september 1-jő napjáig jelenti be. Csak 6 darab arany tételt fizet. Fuss vagy fizess! ! Indulni kell 1­galább három lónak,­­ Második nap, péntek, sept. 22.­­ I. Ivadékverseny. 1865 ik évre indítvá­nyozta Zejk József. Futhat minden, Erdély­ben kolozsvári versenyegyleti tag birtokában 1862.­­ évben született csikó. Távolság 1 mfld. Teher • 110 font, kancza- és herék­re 3 fonttal kevesebb, ■ félévre 5 fonttal. Tétel 10 arany. Fuss vagy fi­­­­zess! Az összes tételek 100 arany erejéig az első­­ lovat illetik, az azon túli összeg az első és máso­■ dik ló közt oszlik meg. • II. Első osztályú császárdij, 500­­ db arany. Futhat 3 év s és idősebb bármely országbeli mén és kancza. Távolság 2*/a angol­­ mfld. Tétel 150 o. é. ft, bánat 75 frt; ha azon­­l­ban a verseny előtt egy hónappal vonatik vis­za­­­ a bánat 40 ft. A ki lovát jövőre nézve egy éves­­ korában jelenti be, utóbbi esetben csak 20 irtot­­ fizet. Teher 3 é. 95 font, 4 é. 111 font, 5 é. és­­ idősbre 116 font, kanczára 3 fonttal kevesebb, s Angliában, Francziaországban és Amerikában­­ elletett lovakra 5 fonttal, minden más külföldi 16-■ ra 3 fonttal több. Lóra, mely már valahol egy­­ 5000 írtból álló dijt nyert, 5 fonttal, s ha több­­ ily dijt nyert, 8 fonttal több. Lóra, mely már egy . 1000 db aranyos császárdijt nyert, 5 fonttal, ■ mely két vagy több ily dijt nyert, 8 fonttal több;­­ egy 600 vagy 500 darab arany császárdijt nyer­tesre 2 fonttal, több ily dijt nyertesre 5 fonttal több. Nyereményekért azonban a terhek nem halmozandók, a maximum 8 font. Az anyjuk hasában beh­zott s belföldön elletett csikók bel­földieknek tekintetnek. Ezen díjra bejelentendő 2 éves lovak 3 font, az 1 éves korukban bejelen­­tendők pedig 5 fontnyi teherkönynyebbség elő­nyét élvezik. Az 1 éves korukban behozott s a birodalomban idomított lovakra ezen felül 2 font­tal, a birodalomban elletett és idomított lovakra pedig 4 fonttal kevesebb. A tét- és bánatössze­gek fele a második lóé. Aláírás augustus 1-jén téli 12 óráig. III. Erdélyi dij, 1000 forint. Futhat minden Erdélyben elletett, bármely nemű nem­­telivér ló. Távolság 3 mfld. Teher 4 é. 110 font, 5 é. 120 font, 6 é. és idősbre 125 font, ménre 5 fonttal, és lóra, mely már valahol nyert, még 5 fonttal több. Tétel 100 ft, fele bánat. A tét- és bánat-összeg fele az első, f­ele a második lóé. Ne­vezési v­árnap sept. 1-én déli 12 óra. IV. Hölgyek d­i­j­a, t­i­s­z­t­el­e­tdi­j. Fut­hat mindennemű, a Királyhágón innen és túl Magyarországban született félvér ló, mely ha be is volt jelentve más dijra, de ez évben a kolozs­vári gyepen semmit se nyert. Távolság 1* , mfld. Tétel 3 arany. Fuss vagy fizess ! A tetössz fele a második lóé. Űrlovarok. Nevezés indulásig. Midőn e sorozatot a lovaregylet választmá­nyának mai ülésében hozott határozatok értel­mében közzé tenném, egyszersmind figyelmezte­tem az érdekelteket, hogy ) Mindennemű tudakozás és nevezés alól irthoz, mint az erdélyi lótenyésztési- és verseny-egylet titkárához (Kolozsvár, külsőmonostor utcza 181. sz.) bérmentesen intézendő. Minden pályázó s a gyepen idomitás (training) végett megjelenő ló után az egylet pénztárába 5 ft fizetendő, annyiszor, a­hányszor indul. A bejelentéseknek a díj külön megnevezésével s a lovas színei és a ló részletes leírásával kell alálirthoz intézett bérmentes levelekben tör­ténnie

Next