Pesti Napló, 1865. augusztus (16. évfolyam, 4586–4610. szám)

1865-08-01 / 4586. szám

A tét- és bánatpénzek legkésőbb a versenyzés napját megelőző este alólirthoz befizetendők ; különben azon lovak, melyekért a tételek annak idejében le nem fizettettek, pályázásra nem bo­csáttatnak. Kolozsvár, julius 25-én 1865. H­a­l­m­á­g­y­i Sándor, lovaregyleti titkár. Nemzeti színház. Aug. 1-ére van kitűzve: „ILKA ÉS A HUSZAR TOBORZÓ.“ Eredeti 3 felv. opera — Távirati julius 31-ről. tudósítás a bécsi­ börzéről 5°/o-metalliques .. ... 69. 55. Nemzeti kölcsön .. ... 74. 60. Bankrészvény. ... 793. 9. Hitelintézet .. ... 176. 50. Londoni váltók .. ... 110. 10. Ezüst . .................. 107. 25. Arany.. ... 5. 25­/2. A„P.Napló“ magán távsürgönye. B­é­c­s, jul. 31. Belcredi gróf kör­levelet intézett minden, a magyar ko­ronához nem tartozó országfőnök­­höz, melyben felkéri őket, miszerint oda működjenek, hogy a hatóságok eljárása nemcsak a törvény értelmében correct, szilárd és tekintélyes legyen, hanem a szabad, önálló erők kifejtéséhez megkí­­vántató értelmességnek jeleit is rejtse az magában. Nem tekinthetem másnak, mint napjaink egyik legáldásteljesebb törekvé­sének azt, hogy azon ügyek köre lassan­ként kitágítassék, a­melyek azok önkor­mányzatához sorozandók, a­kiknek érde­keik azok által közvetlen érintettek. A hatóságoknak kötelességök ezen törekvé­seket, a­meddig a törvényes határok kö­zött mozognak, teljes erejükből támogat­­niuk, s azon kell lenniök, hogy az auto­­nóm­ testületekkel minél jobb egyetértést szilárdítsanak meg tapintatteljes maguk­­viselete által. Megjegyzem, miszerint én a törvény­nek sem szabadelvű, sem illiberális ke­zelését nem ismerhetem el helyesnek, hanem egyedül azt, melynek szelleme a törvényes normák betűjének megfelel. A tapintatos eljárás mellőzhetetlen, minél­fogva felkérem az országos főnököket, hogy a hivatalnokok szolgálattételeit s kezességüket ezen szempontok szerint ítéljék meg igazságos szigorral. A lakossággal való közvetlen szóbeli érintkezésnél lényeges követelmény az, hogy a hivatalnok ne merüljön el a holt formaságba; az írásbeli érintkezés termé­szetesen szintén jogosult, de sokkal szűkebb határok között mint eddig. Az államvagy­onnal való lelkiis­meretes és takarékos gazdálkodás lénye­ges kötelességek a hivatalnokoknak. A sajtó szabad vélemény­nyilvánítását, ha azt igaz­ságszeretet vezérli, mint becses jót kell tisztelnie a hivatalnoknak; a subjectiv érzékenykedést félre kell tenni, s csak a midőn a tényállásnak objectiv megítélése lát büntetésre méltót, egyedül akkor van helyén a bírói hatalomhoz folyamodás. A többféle nemzetiségű országokra nézve mindegyik nemzetiség irányában a legszigorúbb elfogulatlanságot s egyen­lően igazságos eljárást kell ajánlanom. A hivatalnak és hivatal­noknak a néppel ennek nyelvén kell érintkeznie. Az erre alkalmasság fontos, döntő moz­zanat a hivatalnok alkalmasságának meg­ítélésében. Németország. A Bajorország, Szászország és Hessen-Darm­stadt nagyherczege által jul. 27-ken a német szö­vetségi gyűlés elé be terjesztett javaslat teljes szövege következő: „Midőn a magas szövetségi gyűlés múlt évi dec. 7-kén a végrehajtó eljárást Holstein és Lau­­enburg herczegségekben bevégzettnek tekinteni, s egyszersmind a herczegségek bizalmát és kor­mányzását tényleg Ausztria és Poroszország legmagasb kormányaira bízni határozó, ez fél­­reismereetlenül ama több oldalról kifejezett re­mény és várakozás fejében is történt, miszerint elérkezett már az idő, mikor a herczegségek ősi fejedelmük alatt vissza fognának tereltetni saját önállóságukba és egy minden oldalról elismert rendezett jogállapotba, s hogy e czél elérése ama határozat által könnyebbíttetni fogna. „E várakozásnak azután a szövetségi gyűlés határozott kifejezést adott f. évi ápril 6-án tett határozatában. E remény azonban mindeddig teljesületlen maradt, minthogy az örökösödési jogra s e tartományok Poroszország irányábani jövő viszonyaira nézve mindeddig folytonos vé­leménykülönbségek állottak útjában. „Nem lehet azonban félreismerni, hogy az ideiglenes állapot folytatásának ezentúl mind­óságukra a herczegségekre, mind­ezeknek a né­met szövetséggel való viszonyaira nézve lehető legkárosabb hatása leend, mire nézve kiválólag meg kell említeni, hogy a törvényhozás alkot­mányos működése a herczegségekben meg van állítva, hogy szavazatuk a szövetségi gyűlésben fel van függesztve, s hogy az általuk kiállítan­dó szövetségi contingens nincsen megalakítva. „ A dolog ily helyzetében épen oly czél, mint jogilag és politikailag okszerű a még függő kér­­dések megoldására igénybe venni azon tartomá­nyok szabadon választott képviselőinek közre­hatását, melyeknek boldog vagy volta körül forog a kérdés. „Ezen az úton volna egyszersmind megkezd­hető és valósítható ama mód is, mely természe­tesebben biztosítaná a történetileg megalapított, felbonthatlan összeköttetést is Holstein és Schles­­wig közt, s mindkettőnek minden külmegtáma­­dás elleni oltalmaztatását, t. i. Schleswig felvé­tele a német szövetségbe, a mennyiben e két herczegség közös képviselősége összehivatnék. „Ez esetben azután lehetőség adatnék a ma­gas szövetségi gyűlésnek, hogy lemondván Hol­stein és Lauenburgra nézve a végrehajtási költ­ségek megtérítéséről, Schleswigre nézve pedig a hadi költségek egy részét magára vállalván, e tartományok pénzügyi állapotait megszabadítsa ama terhektől, melyek igen nyomasztólag hat­nának rájuk,­ha egyedül kellene a hadi költsé­gek terhét viselniök. „Minélfogva bizonynyal valamennyi német kormányoknak őszinte elégtételül szolgált, hogy hir szerint, Ausztria és Poroszország magas kor­mányai közt immár alkudozások voltak folya­matban a herczegségek képviselőségének össze­hívása végett. Ha egyfelől a szövetségi gyűlés­nek annál inkább oka van e szándékot tetszéssel kísérni, és teljes figyelmét függeszteni rá, mint­hogy az összehívandó képviselőség várható nyi­latkozataiban óhajtott és becses tárgyat ígérhet magának további tanácskozásaira és határoza­taira, másfelől ez­által igazolva van az a re­mény, hogy Ausztria és Poroszország magas kormányai maguk sem utasítják vissza a fent­­érintett szempontokat és nézeteket. .E biztos reményben Bajorország, Szászor­szág és Hessen nagyherczegsége kormányai kö­vetkező javaslatot terjesztenek elő: „Szíveskedjék a magas szövetségi gyűlés el­­határozni: „1. Hogy kérdés intéztessék Ausztria és Po­roszország legmagasb kormányaihoz, minő lépé­seket tettek vagy szándékoznak tenni az Elbe­­melléki herczegségekre nézve még függőben evő kérdések végleges megoldását illetőleg; különösen szándékoznak-e Srolsteinnak szaba­don választott egyetemes képviselőségét Schles­wig hasonló képviselőségével egyetemben ama megoldás körüli közrehatás végett egybehívni, s melyik időpontra várható ezen egybehivás, mely­nek siettetése az előadott okoknál fogva nagy mértékben óhajtandónak mutatkozik . 2. Keressenek meg ugyanazon legmagasb kormányok, hatnának oda, hogy Schleswig her­czegség a német szövetségbe felvétessék . „3. Hogy ezen esetre, és mihelyt a f. évi ápril­i­kán kelt szövetségi határozatban kifejezett bi­zalomteljes várakozás teljesülendett, a szövet­ségi gyűlés teljes készséggel lemond Holsteint és Lauenburgot illetőleg a végrehajtás költsé­geinek megtérítéséről, egyszersmind pedig kész­nek nyilatkozik Schleswiget illetőleg a hadi költségek egy részét elvállalni, történjék ez bár akkép, hogy a szövetség, mint egész, magára veszi a hadi költségeket, vagy úgy, hogy azon szövetségi államok, melyek a háborúban nem vettek részt, a hadiköltségek arányos részét ma­gukra vállalják.“ E javaslat az elnökség indítványára a hol­­steini ügyekkel foglalkozó bizottmányhoz uta­­síttatott. A „Köln. Zig“ e határozatot következő rövid megjegyzéssel kiséri: „A schleswig-holsteini ügy m­ost, úgy látszik, más után fog elintéztetni. Épen e pillanatban veszszük a következő távirati sürgönyt . A­z ausztriai császár s a porosz, bajor és szász királyok közt közelebb Salzburgban vagy Gasteioban találko­zásnak nézhetni elébe. “ Franc­iaország, Párisi tudósítások szerint a bécsi kabinet gon­dot fordít rá, hogy a félhivatalosan is terjesztett hír, mintha a római alkudozás ausztriai befolyás folytán hiúsult volna meg, valódi értelmére szál­líttassák. Metternich­ig, ki még folyvást követségi állomásán tartózkodik, júl. 26-án érte­kezleten volt D r­o u y n urnál, s felolvasta Mensdorff gróf sürgönyét, melyben az oszt­rák külügyminiszter kijelenti, miszerint Ausz­tria a Szent­széknek csupán erkölcsi támogatást ígért, s erre mint kath. hatalom, magát jogo­sítottnak érezheté. E sürgöny tehát, ha létezése nem kohelmé­ny, azt erősítené, hogy a félhivata­losan is kétségbevont beavatkozás csakugyan megtörtént. Diplomatiai körökben beszélik még, hogy a apa S­a­r­­­i­g­e­s grófnak, midőn ez bucsuki­­hallgatáson volt, élénk szemrehányást tett azért, hogy Magnan tábornagy temetkezésekor a szabad kőmüvesi jel­vén­y­ek a kath. egyházba bevitettek. A követ kissé meglepetve a megjegy­zés által, az eseményt azzal igyekezett menteni, hogy Francziaországban a korszellemi haladást szem előtt kell tartani. Erre a pápa megjegyzé, h­gy a kor szelleme nem a vallás szelleme, s hogy a kath. egyház oly titkos társulatok jeleit, melyeket kárhoztat, az Isten házában nem tűrhe­ti meg. Egyébiránt a Vatican állítólag nem ma­radna e szóbeli rászólás mellett, hanem egy­­ nem sokára közzé teendő hivatalos okmányban a szabad kőmüvesi tanok újabb kárhoztatást érnének , s azért valószínűnek tartják, hogy Magnan tábornagynak temetési szertartása erre óhajtott ürügyet szolgáltatott, mert ekképen — egészen rendes utón — a vallás feje megtá­madhatja a szabad­kőművesek franczia páholyait, melyek a közelebbi gyűlés alkalmával szabályaik közé egy czikkecskét vettek fel, mely szerint az egyletbe felvételnek többé nem feltétele, hogy az illető Istenbeni hit vallomását megtegye. Egyébiránt a katholikus irányban szerkesz­tett lapokban bizonyos okoskodási fordulatot ve­hetni észre, mely a korszellemet végre is figye­lembe veendőnek tartja. „Rómának szövetkeznie kell a népekkel, k üdvét csak ezektől várhatja.“ Ily és hasonló állításokat lehet olvasni az encyc­­lica kihirdetése után alig hét hónap múlva oly lapokban, melyek akkor tán csupa fegyelmi ér­zetből rászaltak oly elveket is,a­melyek nélkül ma már társadalmi rend nem is képzelhető. A Montalembert gróf felügyelete alatt meg­jelenő „Correspondant“ legújabb száma e fordu­latnak nyi­t kifejezést ad, mely sokszoros visz­­hangjával végre is azon meggyőződést támaszt­hatná Rómában, hogy a függő életkérdések vál­ság perczeihez közelednek. „Minden helyeken — mondja a „Corr, ez idő szerint a pápaság elhagyatva látszik a kor­mányok által, mert ezek nem fogják fel, hogy amannak küzdelme politikai és területi függet­lenségéért egyszersmind saját függetlenségöket is magába zárja. A népek érzetében a­­ pápas­g sokkal előbb talál támaszt, mint a kabinetek befolyásában.“ — Aug. 15-én a Napoleon ünnep szokásos ka­tonai szertartásai a Mars mezőn nem fognak megtörténni, mert az 1867-ki világkiállítás nagy csarnokának építését ama téren már megkez­dették. — Cousa fejedelemről írják, hogy a fürdési idény leteltével Páriában és Londonban is meg­jelenik , hogy fejedelemségének függetlenségi ügyében hasson, s a trónöröklés kérdését rendbe hozza. Daczára annak, hogy Cousa herczeg egy kis fiút adoptált, s így az örökös hiánya miatti aggodalmak nem bánthatnák, állítólag mégis el lenne szánva, mostani nejétől elválni, s új há­zasságra lépni. — Bismark urat is várják e nyár folytán Páriában, a porosz miniszter azonban úgy intézi szabadságidejének használatát, hogy a biaritzi vizeket akkor használhassa, midőn a franczia császári ház is ott leend, s Isabella királynővel történik a találkozás. A porosz excja számára a szobák a most nevezett fürdőhelyen aug. 17-től kezdve vannak megrendelve. — A párisi ügyvédek választmánya aug. hó 1 én kerül ismét választásalé; a gyűlést inge­rültnek és zajosnak ígérik, mert sokan nem he­lyeslik az eljárást, melyet a választmány Olli­­v­­­e­r úr irányában követett. — Az „Indep.“ közlé, hogy némely franczia községekben a választások alatt tettleges bántal­mazások és katonaság kirendelése történt volna. La Valette belügyminiszter ez állítást elég fontosnak találta arra, hogy azt hivatalosan is valótlannak és koholtnak jelentse ki. E perczig, vagyis júl. 28-ig a belügyminiszterhez egyetlen jelentés sem érkezett, mely választási nyugta­lanságokról szólna. Mindenütt és minden példás rendben ment véghez. — Az angol flotta, mely hat vérteshajóból, há­rom fregattéból és egy corvetteből áll, aug. 14-kén érkezik meg Cherbourgba, hol azt a franczia tengerészminiszter a „Reine Hortense“ fedélzetén fogadja; a tengerészminiszter első teend látogatást az admiralitás lordjainál, kik ezt azonnal viszonozni fogják ; 15-dikén, a császár névnapján, az egyesült két hajóraj nagy hadgyakorlatot fog tartani; 17 kén a c­erburgi arsenálok tekintetnek meg, s az nap a két hajó­­raj átevez Brestbe, kisértetve a „Reine Horten­se“ vezénylő hajó által; itt az ünnepély há­rom egymásután következő napokon fog tar­tatni. Florenczi lapok szerint az olasz kormány lisabonai követjének Dorin urat nevez­te ki; a lisabonai követi állomás Taglia­­c­a­r n e követnek madridi olasz meghatalma­zottá történt előmozdítása következtében üre­sedett meg. A „Nazione“ meghazudtolja a hit­t, mintha a bécsi kabinet lépést tett volna a franczia csá­szári udvarnál, hogy az olasz királyságnál általa szándékolt elismerése ügyében közeledési lépé­sek tétessenek. A „Nazione“ ezen c­áfolatát a „Pays“ is egészen hitelesnek, de egyúttal termé­szetesnek is találja. Ausztria nem fordulhat a magentai és solferinoi győzőhöz, hogy oly té­nyek elismerését közvetítse, melyek a zürichi szerződés mellőzésével, sőt ellenére történtek. Az „Italia“ szerint a florenczi kormány nem sokára vissza ki több oly püspököt, kik évek előtt ellenszegülésök miatt mozdittatnak el püs­pöki székeiktől; e hirt valószínűvé teszi azon körülmény is, hogy a félbeszakadt alkudozáso­kat Rómával megújítani akarják, mire ezen előzékenység jó hatással lenne. Amerika. — A legújabb hírek az Egyesült Államokba jul. 20-káig, az esti órákig terjednek. A fonto­sabb események következők : Birnett tábornok Charlestonban rendeletet adott ki, melyben a lakosokat fegyvereik kiadá­sára szólítja fel, az utszai gyülöngéseket és cso­portozásokat megtiltja, s megparancsolja, hogy esti nyolcz órán túl senki se távozzék laká­sából. A feketék állapota a déli államokban kétség­­beejtőnek tartatott. A spanyol kormány, mint már tudva van, „S t­o n­e w a 1­1“ kalózhajót az Egyesült Álla­mok kormányának kiadatni rendelte. Ennek kö­vetkeztében igen barátságos levélcsere folyt Seward államtitkár és a spanyol kormány közt. A Canadában levő amerikai főconsul nyilatko­zatot bocsátott közre a kölcsönösségi szerződ­­vény ellen, melyben meggyőződését fejezi ki, miszerint ha a canadaiak megfosztatnak keres­kedésüktől az Egyesült Államokkal, nem egé­szen két év alatt az egész tartomány az Egye­sült Államokhoz lesz csatolva. Általában azt hi­szik, hogy az ezen irat által nyilvánított nézetek­ben az amerikai kormány is osztozik. (?) A „Hérald“ számítása szerint Missisippi ál­lam idei gyapottermése 25 ezer bálra megy. Mexicóból New­ Orleans felé az a hír érkezett, hogy Mejia mexicói tábornok a texasi szövetségi hadi parancsnoknak át­szolgáltatta a confederál­­tak által nem rég Mexicóba vitt és Mejiának adott ágyukat. A canadai főhelytartó minisztereivel július kö­zepe felé tanácskozmányt tartott, s rögtön egybe­hívni határozta a gyarmati parliamentet. Távirati jelentések. —■ P­á­r­i­s, jul. 29. A császárnak d­olerin ro­hama volt. A­n­t­o­n­e 1f­i bibornoknak egy kör­irata jelentetik, mely V­e­g­e­z­z­i alkudozásait majdnem megegyezőknek mondja Lamarmo­­r­a jegyzékével. Osztrák jegyzékről is van szó, melyben visszautasittatik a vád, mintha Ausztria gátlólag folyt volna be a pápa és Olaszország közti alkudozások menetére. — P­á­r­i­s, jul. 29. Azon ismételve felmerülő hirlapi hirek , hogy Olaszországnak Ausztria részéről leendő elismertetését illetőleg indítvá­nyok tétettek, vagy előleges tárgyalások tartot­tak volna, alapnélkülieknek jelentetnek ki. — P­á r i­s, júl. 29. Hire jár, hogy a washing­toni kabinet és a juaristák közt egyesség jött létre , aggodalommal várják a Mexicóból legkö­zelebb érkező híreket, s a császár rendeletet adott ki, hogy azok rögtön megérkezésük után Plombieresbe jelentessenek. — P­r­i­m és C­­­o­­z­a­g­a elutaztak, résztveendők a spanyol pro­­gressisták gyűlésében. — Mgr. Cil­a­r­e­t, I­s­a­­b­e­l­l­a királynő volt gyóntató atyja, Vichybe érkezett. — Pária, jul. 30. Metternich­ig holnap Johannisbergbe megy. Goltz báró­­ aug. 1-jén érkezik ide, s aug. 16-kán Biaritzba indul, hol Bismarkkal fog találkozni. j — Pária, jul. 30. Olaszországnak a spa­nyol cabiupt által történt elismeréséről szóló jegyzékében Drouin de Lhuys a többi közt reményét fejezi ki, hogy Victor Ema­­n­u­e­l kormányát nemsokára Európa vala­mennyi hatalmassága el fogja ismerni. — P­á­r­i­s, júl. 30. Lavalette a községi vá­lasztásra vonatkozó jelentéssel Plombiéresbe uta­zott. A császár brüsseli útja elmaradt. — Noha a császár roszullétéről szóló hírt a „Moniteur“ meghazudtolja, mind a mellett is va­­ló az. Nelaton és más orvosok Plombiéresben vannak, a dholerin-roham okozta, hogy betiltot­ták a fürdést a csácsárnak. W­a­­­e­s­leg csak úgy jön el, ha a tervezett látogatás idején a királynő Angliában lesz. A cherbourgi hajóünnepélyre mindkét fél hivatalos beszédekre készül. — Pária, júl. 29. Plombiéresből tegnap este érkezett távirati jelentések szerint Napóleon császár egészségi állapota kitűnő. A „Moniteur“ levelezést közöl Washington­ból, mely constatk­ozza, hogy a Texas határán felállított szövetségi haderő czélját, a nyugalom­nak az említett tartományban leendő fenntartása képezi. A seregek a tartomány különböző részeiben osztagnak fel, hogy ott az ellenzéki szellemet el­fojtsák. — P­á­r­i­s , júl. 29. Havannákból múlt hó 26-ról jelentik, hogy Cap Hajti ostroma folytat­­tatik. Sal na­ve jóléti bizottmányt nevezett ki; a legtöbb család a hajókra vagy a consulatusok­­ba menekült.—Napoleon herczeg ma volt Párisba érkezendő. Walewski hír szerint herczegi czimet nyerend. A császár jó egészségnek örvend. A bajóraj­­ünnepélyre meghívott Humbert herczeg aug. 10-kén érkezik Chalonsba. Nyugtalanságot okoz a „Courrier des Etats Unis“ jelentése, hogy Te­xasban 100,000 főnyi hadsereg központosíttatik, és hogy H a 11 e­l­­­neveztetett California kor­mányzójává. A „Köln, Ziung“-nak a herczegségek kérdése feletti utolsó czikke Drouyn de Lhuy­snek szószerinti fordításban terjesztetett elő. — Ró­mából jelentik, hogy ott valószínűleg egyetemes zsinat fog tartatni, melyen a pápa couverainitása dogmatice fog megállapittatni. — Pachoco, római spanyol követ beadta lemondását. — P­á­r­i­s, jul. 29. A császár holnap látoga­tandja meg a haldokló (?) Lipót királyt Brüssel­­ben. Pacheco spanyol követ lemondása elfogad­tatott. — Brüssel, jul. 29. A király egészségi ál­lapota annyira kedvező, hogy Ostendebe utazása többé nem szenved kétséget. — Hamburg, jul. 29. A „Börsenhalle“ bécsi levelezője kezeskedik arról, hogy Ausz­triának Olaszországhoz való közeledésére vonat­kozó tárgyalások valósággal tartottak. A kezde­ményezés Francziaországtól eredt. Párisban is­mételt értekezések jöttek létre, melyeknek ered­ménye Bécsbe jelentetett, hol azokra nem ada­tott tagadó válasz. —­ Eutin (Holsteinban,) jul. 29. Oldenburg nagyherczegi család megérkezése augustus kö­zepére létetik. — Koppenhága, jul. 29. Keresztély király ma svédországi útjára indult. Berlin, jul. 29. Az általános német mun­­kaegylet itteni (Lássál!­e-féle) községének ta­nácskozási terme bezáratott, a az egylet továbbá gyűlések tartásától eltiltatott. — Lipcse, jul. 30. B­e­u s­t­b. minisz­ter ma délben itt München felé átutazott. Itt bi­zonyosnak állítják, hogy Salzburgban uralkodók találkozása lesz. — Berlin, jul. 29. a „Nordd. Alig. Ztg.“ Írja : A May szerkesztő ellen foganatba vett rend­szabály csak sajtóvétség következménye: bizo­nyos párt a herczegségekben ellenben a souve­­rainitási viszonyok megváltoztatásán dolgozott, mi a felségsértési bűntények sorába tartozik. — Köln, jul. 29. A „Köln. Ztg.“ f. hó 27-ről kelt berlini czikket hoz, melyben Ausz­triának a herczegségek kérdésében tett enged­ményei teljesen elégteleneknek, sőt képzeletiek­nek mondatnak, s Poroszország feljogosítottnak állittatik arra , hogy a feltételeket megszab­ja oly külön állam lételét illetőleg, melynek ala­kulását saját hatalmi körében a népjog szerint is jogosan akadályozhatja. — Hamburg, jul. 29. Azon tiltakozásra, melyet az osztrák polgári biztos, H­a­­­b­h­u­­b­e­r báró, May elfogatása a Frese kiuta­sítása folytán Zedlitz urnál s a főparancs­nokságnál benyújtott, Zedlitz azzal vála­szolt, miszerint a berlini kabinet kivételével senkinek sem tartozik felelősséggel. Az altonai városi hatóságok tiltakozásához számos schles­­wig-holsteini község csatlakozott. Augustenburg herczeg, esetleges fe­gyelmi rendszabályok kikerülése végett,­ elbocsát­­tatását kérte a porosz hadsereg kötelékéből. — Berlin, jul. 29.­A „Nordd. Alig. Ztg.“ vezérczikkében következőleg ír: „Végre Ausz­tria is meggyőződni látszik, hogy a­ herczegségek jelen állapota nem egyéb, mint egy rendezett ál­lam satyrája. Halljuk, miszerint a bécsi kabinet odautasította Halbhube­r urat, gondoskod­nék, hogy az országos kormány a fennálló tör­vények szerint vezettessék, s hogy a törvények a törvénysértők ellen foganatba vétessenek. En­nek első következménye azon egyletek feloszla­tása lenne, melyek az ország souverainjei ellen felségsértő alkudozásokat készítenek elő.“ Hamburg, jul. 29. A „Schleswig-Hol­steiner Ztg.“ közli, miszerint főrangú osztrák tisztek Dr. May esete folytán Schleswigbe utaz­tak, hogy Halbhuber bárót a Dr. May el­fogatása által megsértett osztrák katonai becsü­let érdekében erélyes eljárásra bírják ; az utóbbi ellenben kijelentette, hogy utasítások nél­kül van. Schleswig, júl. 29. A változás jelei tisztán kivehetők. Az osztrák kormány porosz részről meggyőződést nyert a társbirtokosságot veszélyeztető párt­szervezetek és mellékiromá­nyok létezéséről, s Halbhuber bárónak utasítást adott, hogy egyetértésben Zedlitz úrral, azon tisztviselők és testületek ellen, me­lyek a herczeg születésnapját ünnepelték, a fenn­álló törvényeket érvényesítse. Berli­n, júl. 30. A körülbelöl ezer em­­berből álló munkás gyülekezet elfogadta a ja­vaslatokat, melyek az egye­sülési szabadságot a politikai jogok észszerű gyakorlata múlhatlan feltételének állítják.­­ Az alkotmányos állam egyesülési szabadságon alapul; hasztalan meg­szorítása titkos gyülekezeteket s egyéb bajokat szül. A gyülekezet a munkás kötelességének tekinti, hogy az egyesült jog mellett tántoríthat­­lan használata által küzdjön. A gyülekezet fel­szólítja az államkormányt, hogy oly hatósági intézkedéseket, minek a kölni ünnepély alkal­mával előfordultak, jövőre betiltson. — W­e­i­m­a­r , jul. 28. A „Weimarer Zig“ jelenti, miszerint kilátás van reá, hogy Ausztria, Porosz-, Bajor- és Szászország uralkodói Salz­burgban fognak találkozni. — Florencz, jul. 28. A spanyol követ­ségi állomás II. Ferencz királynál eltöröltetett, Anconában folyó hó 27-ken 20 cholera eset constatiroztatott, melyek közül 4 halállal vég­ződött. — Madrid, jul. 28. Prím tábornok ide megérkezett. A progressista párt megmarad ed­digi tartózkodó magaviseleténél. Tavira, spanyol követ Chiliben, királyi rendelet folytán letétetett állomásáról. — Madrid, júl. 30. Mon helyébe I­stú­ri­z­o­t nevezik ki. M­e­r­c­i­e­r franczia követ, mert az olasz királyság elismerése kivívásában­­ és a kereskedelmi szerződés megkötésében ér­demeket szerzett, a becsületrend nagy keresztjét nyerte. Sok pap van bevádolva a népizgatás vádjával. — London, júl. 30. Az óceáni táviróhá­­zalt valami baj érte, a Great Eastern és Valen­cia közt megszakadt a közlekedés. Tegnapig 700 mértföldnyi fonalat raktak le. — A hajóünnepélyre Ausztriából „Friedrich“ gőzcorvett, „Elisabeth“ jelző gőzös és „Ragusa“ ágyunaszádot várják. — Prága, jul. 30. A „Narodny Listy“ je­lenti, hogy a vidéki és alsóbb hivatalok bizalmas körlevelet kaptak, melyben a kerületi főnö­­kök politikai és nemzeti érzületé­ről jelentést kérnek. — Berlin, jul. 30. A würtembergi király érkezését Gasteinba bejelenték.­­—Berlin, jul. 30. Az osztrák kormány nemcsak helyeselte Halbhuber báró tiltako­zását (May és Frese ügyekben), hanem egyszers­mind tudata itten, hogy kivonja porosz parancsnokság alól az osztrák csa­patokat, ha Poroszország tovább is egyoldalú eljárást követ. — Brüsselt, jul. 30. Az „Independance“­­nak jelentik Madridból, hogy S­c­v­­ 11 -­ban a papok az újítások ellen beszélnek. A kormányzó törvényszék elé idéztette — nem engedelmesked­tek. Madridban is és másutt is izgató predicatió­­kat tartanak. — Hire jár, hogy Charlotte mexikói császárné közelebbről látogatóba jön Brüsselbe. — Nigra sürgönyt hozott, melyben tagadólag válaszol a florenczi kabinet azon feltételekre, melyeket Ausztria az olasz királyság elismeré­séért kitűzött. Walewski le akarja tenni a sena­­tori méltóságot. Esti posta. Pest, Jul. 81. — Bécsből jul. 30-káról írják, hogy ő felsége még ugyanaz nap, vagy 31 kén, Ischlba készült utazni; fog-e onnan Gasteinba menni, Blome gróf küldetésének eredményétől függ. A gróf eddigi jelentései csak a porosz udvar változó szeszélyéről tesz tanúbizonyságot. Egyébiránt az alkudozások sikere még nem tartatik lehetetlen­nek, miután Blome gróf még több napig Ga­steinban marad. — Victoria királynő, ki néhány nap múlva Németországba utazik, nem adta megegyezé­sét, hogy Wales herczeg személyesen részt ve­hessen a cherbourgi nagy ünnepélyekben, mint­hogy ő felsége távollétében a herczegnek kell otthon az uralkodót képviselnie. — A „Great Eastern“ jul. 28-kan délelőtt 10 órakor már 450 tengeri­­föld távolságra volt a tengerparttól, s a távirdai sodronyból már 500 , mértföldnyit eresztett a tenger fenekére. Az idő folyvást igen kedvező, s a sodrony a leg­jobb állapotban van. — Az angol kormány, hír szerint, Palgrave urat Abyssiniába akarja küldeni, az ott fogság­ban levő angol alattvalók kiszabadulását eszkö­zölni. — Sir Joseph Pantonnak, a sydenhami kris­tálypalotai kertek nagyhírű tervezőjének saját remekei közt márványszobrot akarnak barátai emelni. — Breckinridge tábornok, Jefferson Davis volt hadügyminisztere, Cuba szigetéről Európába utazott. — Louisianában, Shrevepontban a „felsza­badultak (freedmen) ügyével foglal­kozó hivatal“ főnöke a kerületéhez tartozó ültetvényeseknek kijelentette, hogy az elaggott és munkára képtelen feketéknek, kik azelőtt rabszolgáik voltak, hajlékot és élelmet tartoz­nak adni.­­ Az „Indep.“ párisi levele szerint a császár egészségi állapotáról a világvárosban nyugtala­nító hírek szállongtak, s különösen a börzén for­dultak meg azok sokféle változatokban. Állítot­ták , hogy Nélaton és Rayer orvosi ce­­lebritások nagy sietséggel hivattak Plombie­­resbe. Levelező e hírt maga is valótlannak tartja, habár feltűnt, hogy a börze biztosa nem szólítta­­tott fel e nyugtalanító hír megc­áfolására. Álli­­ták azt is, hogy ő Felsége két vagy három nap óta félbeszakita a fürdést. Valószínű, hogy a császárnak c h o t e r i n o rohamai voltak. E badar hírek meghazudtolására maga a hi­vatalos „Moniteur“ vállalkozott, mely Plombi­éresből egy sürgönyt közöl, hol mondva van, hogy a császár egészsége kitűnő, s hogy napon­ként hosszú gyalogsétákat tesz. A florenczi „Italia“ is a császár plombiéresi magányával foglalkozik. Szerinte III. Napóleon nem pihenni, s nem is csupán fürdeni ment oda, hanem igen is azért, hogy az egykor elejtett con­­gressusi eszme nehézségein gondolkodva, oly tervet készítsen, mely e világboldogító gondola­tot végre megtestesíthesse. A cherburgi és bresti hajóhad-ünnep nem csupán a véletlen műve, s nem is testvérisülési puszta demonstratio . Ang­liát a császár ez által is közelebb akarja hozni Francziaországhoz, s engedékenynek hangolni az eszme iránt. Németország folytonos bonyodal­mai oly természetűek, hogy Ausztria hajlan­dóságát a congressus iránt most biztosabb kilá­tásba helyezik. A kölni lap pe­d­g a florenczi kormány folyto­nos tanácskozásairól értesül, melyekben a király rendesen elnököl, s melyekben azon eshető lé­pésről lenne szó, miszerint Ausztria nem lenne idegen Spanyolország példáját követni. A ma utolján megjelent bécsi „Botschafter“ teljes hite­lességgel kétkedik e hit valószínűsége felett. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmond.

Next