Pesti Napló, 1866. május (17. évfolyam, 4809-4833. szám)
1866-05-01 / 4809. szám
urak a postai-egy érmék kérhid javára rendezett sorsjátékra nyereményekül ajándékoztak :Kralovánszky Györgyné 179 sz. vörös csikós pohár, 180 bronirozott porczellán virágtartó, W a 11 a Ferenczné; 181—182 asztalkendő szalagok: Zágonyi György 183—205 „12 népdal énekre és zongorára“; Luby Imréné: 206. aranyzott talapzata üveg virágtartó ; K - 1- 1 ay-Blaskovics Amália : 207—208 díszes porczellán virágtartók ; Hampel Betti: 209. kék üveg éji lámpa ezüstös talapzattal, 210. taliga alakú tintatartó, 211. üvegből font kosár, 212. kétgalamb porczellánból, 213. kék tintatartó ezüstös talapzattal, 214. elüstölt pohár, 215. könyvalakú hímzett gyufatartó, 216. zöld tintatartó ezüstös talapzattal, 217. hímzett látogatójegytartó ; Daruváry Alajosné: 218. díszes porczellán czukorszelencze; Vesey Sándorné: 219. hímzett faltáska hévmérővel, 220. hímzett óratartó; Pröbsztl Mária: 221. díszes porczellán czukorszelencze; Gábor Anna: 222. két aranyzott csemegetányér; Pröbsztl Antalka 223. porczellán tintatartó korcsolyázó alakokkal ; Schiebinger Anna: 224. ágyú alakú gombostűpárna; Boda Mari: 225. aranyos pohár; Gábor Fanni: 226. gyufatartó; Margó Tivadarné: 227—228. díszes porcellán-virágtartók;Neuhofer Rósa Lujza: 229.vörös selyemmel bérlelt munkakosár; Barnay Sarolta: 230. két gyertyatartó; Lángh Eliza: 231. hímzett levélnehezék, 232. hímzett szivar- s pénztárcza. — A további nyereményekül szánt tárgyakat szíveskedjenek a gyermekkórház t. ez. jótevői az aluliról hoz (lakása : múzeumi épület 13. sz. ajtó) ki a sorsjáték rendezésével megbizatott, beküldeni. Pesten, 1866. apr- 25 én. Czanyuga József, pénztárnok. Nimaiti színház. Május 1-ére van kitűzve „Az AFRIKAI NŐ.“ Opera 5 felvonásban. —■Távirati tudósítás a bécsi börzéről april 30 ról: 5% matailique* ..... 54.25. Nemzeti kölcsön......................... 57 25 Bankrészvény................................ 635 —. Hitelintézet...................................119.75. Londoni váltók......................... 107.75. Ezüst.................................................106 75. Arany............................ . . 5.18. A „P. Napló“ távsürgónyei Bécs, april 30. A „Wiener Abendp.* egy czikke írja : Az ausztriai kormánynak nincs élénkebb kívánsága, mint a béke fenntartása ; semmi sem fekhetett, semmi sem fekhetik attól távolabb, mint az Olaszország elleni támadás gondolata. Csak miután a florenczi kormány erőszakos barczi törekvéseire vonatkozó bizonyítékok jutottak kezeibe. —érte magát kötelezve, oly intézkedésekről gondoskodni, melyek a védelmet lehetségessé fognák tenni, azonban csupán csak a védelmet, és semmi mást. Florenci, april 30. A mai „Opinions“ szerint az állam kivételes állapotának következtében a miniszterek a miniszterelnök rendelkezésére helyezék tárcsáikat. La Marmora kérdést intézett Ricasolihoz, ha vájjon elvállalná-e a minisztérium újraalakítását, mire ez azt válaszolá, hogy a miniszter változásra nem tartja még az időt elérkezettnek. A kormány csapatok szállítására Genuában olasz kereskedelmi hajót bérelt. KÜLFÖLD: Lamarmora sürgönye. Forenc, april 29. A hivatalos lap Lamarmora külügyminiszternek Olaszország követeihez intézett körjegyzékét közli, melynek lényege a következő : Az utóbbi időben a kormány s a parlament főkép a pénzügy rendbehozásával foglalkozott. A hadsereg a legszorosabb értelemben vett békelábon állott s a rendes ujonczozás is ideiglenesen elhalasztatott. Beállottak a Poroszország s Ausztria közti bonyodalmak. A kormány a nélkül, hogy félreismerte volna a bekövetkezhető esélyek jelentőségét, azt hitte mégis, hogy az országot a benső megszilárdulás művétől eltérítenie nem szabad , azért a legszükségesebb rendszabályokra szorítkozott. Ennélfogva az ez évi újonczozásnak rendes folyamatot engedett. Nyilvánvaló, hogy semmiféle seregöszpontosítás sem történt, a szabadságosak s tartalékbeliek nem hivattak be. A lakosok nem szűntek meg teljesen nyugodtan maradni. A határos terület ellen semmiféle pártvállalat sem készíttetett elő. A nyugalom és visszatartózkodás ezen állapotában, midőn a Poroszország és Ausztria közt történt megegyezés következtében mindenfelé lefegyverzést lehetett várni, észrevette a kormány, hogy Olaszország osztrák részről megtámadás tárgyául van kiszemelve. A bécsi kabinet azt állította, hogy Olaszországban csapatközpontostások történnek, s hogy a tartalékosok behívatnak, és ezen képzelt tényekkel indokolta hadikészületei folytatását. Ausztria nem szorítkozott arra, hogy ezen vádak által Olaszországot bevonja a köztes Poroszország közt fennforgó diferentiák körébe, hanem jelentékeny mérvben folytatta hadikészületeit s ezeknek a velenczei területen nyilván ellenünk irányuló ellenségeskedés jellegét adta meg. E hó 22 -e óta a tartalékosok összes osztályai az egész birodalomban a legnagyobb gyorsasággal hivattak be, s a határőrezredek mozgásba hozattak Olaszország felé. A fegyverkezés különösen a velenczei területen rendkívüli sietséggel folytattatik, sőt legújabban oly intézkedések készíttetnek elő, milyenek az ellenségeskedések megkezdését szokták megelőzni. Például az áruszállítás a velenczei vaspályákon fel van függesztve, s azok csapatok és hadiszerek szállítására vétetnek igénybe. Ennélfogva az olasz királyság biztosága tekintetéből okvetlenül szükséges, a szárazföldi s tengeri haderőt — melyek eddig békelábon állottak — szaporítani. A kormány ezzel csak az osztrák részről előidézett helyzet kívánalmainak felel meg. Angolország. Az angol felsőház tagadhatlanul nagy előmenetelt tett a szabadelvűségben, és miután a parliamenti eskübilit elfogadta, ápr. 24-kén hasonló szabadelvű szellemet fejtett ki a közhivatalokra képesítő nyilatkozatot eltörlő törvényjavaslat körül is. Hougton lord, a múlt keddi ülésben az illető törvényjavaslat (Qualification for Offices Abolition Bill) második olvasását indítványoza. Az eddig fennállott törvény szerint minden községi és országos tisztviselőnek bizonyos nyilatkozatot kell adnia, mely fővonásaiban hasonló volt az épen most megszüntetett parliamenti esküformákhoz: t i. hogy az illető egyén semmit sem fog tenni a protestáns államegyház és a protestáns trónörökösödési rend ellen stb. Derby lord a javaslatot nem ellenzi. Taunton lordnak egyedüli óhajtása az, hogy a bill Scotiára és Izlandra is kiterjesztessék. Romi 11 y lord sajnálja, hogy még e törvényjavaslat sem szüntet meg minden különbséget a protestáns és kath. ügyvédek esküje közt. Hougton lord és Granville gróf örömüket fejezik ki a felett, hogy a nemes lordok ily dicséretes szabadelvű szellemben fogadják a törvényjavaslatot. Mire a bili másodszor olvastatik. Az alsóházban a gyarmati államtitkár, Cardwellur, Dunkellin lord kérdésére kijelenti, mikép a kormány semmi tudósítást nem vett arról, hogy a félnek a brit korona éjszakamerikai tartományait megtámadták volna; a kormány ne is tart ilyes kísérlettől, miután a lakosságot a legjobb szellem lelkesíti, és a hatóságok mindenre el vannak készülve. Ez interpelláló után Salomons londoni alderman (a községi tanács tagja) és Greenwich szabadelvű zsidó képviselője egy fontos adóztatási elvkérdést hozott szőnyegre. Arra kéri fel a ház figyelmét, mit lép valamennyi épületek és fekvőségek az egész országban, melyek a kormány különféle osztályai által használtatnak, mentességet követelnek minden néven nevezendő megadóztatástól, — indítványozza, határozná el a ház, hogy a kormány terjeszszen elő javaslatot, miszerint oly telkek és épületek e tekintetben egyenlő bánás alá essenek bárminemű más földbirtokkal. — Childers úr azt hiszi, a kormány a tárgyat fontolóra fogja venni, de Gladstone úr az indítvány elvét veszélyesnek tartja, mert ily esetben a jótékony és vallási társulatok és intézetek földbirtokaik adó alá eshetnek. — Ferrandur némely, a reformbill mellett benyújtott kérvények aláírásainak megvizsgálására külön bizottmányt indítványoz, s az indítvány a Harden városából (Yorkshireben) érkezett kérvényre szorítva el is jön fogadva. Ápril 25-kén az alsóházban Bouverieur a „Fellows of Colleges Declaration Bill“ bizottmány tárgyalását hozó indítványba. Az eddigi törvény szerint az oxfordi és cambridgei egyetemek tisztségeiben és javadalmaiban csak azok részesülhettek, kik az angol egyház 39 czikkére megesküdtek, minélfogva a discenterek és katholikusok gyakorlatilag ki voltak zárva. A törvényjavaslat a „Herad“ nagy boszúságára 208 szavazattal 186 ellen ellen fogadva; de miután a pápa, vagy bármely más külső egyházi vagy világi hatalom uralmát s felsőbbségét megtagadó eskü (Abjuration Oath) e törvényjavaslat által továbbra is meghagyatik, a katholikusok ezentúl is kizárva maradnak minden részvéttől és befolyástól a két egyetem kormányzatában. A reformbill feletti vitatkozás egész ápr. 27-kéig tartott. A múlt pénteki ülésben, mely majdnem szombat reggeli 4 óráig tartott, az alsóház Grosvenor lord indítványát hosszú és megátalkodott vita után félrevezette. Szavazott mindössze 631 tag; ezek közül 318 a kormány mellett, 313 ellene; miniszteri többség ő. Az al- Bóház teljes száma 658 tag, és így, miután több helyeken a parliament által megsemmitett választások következtében az új választások épen most mennek végbe, alig 16—20 tag nem vett részt a szavazásban. E kissé meddő diadal következtében a miniszteri törvényjavaslat második olvasása keresztül ment. Hiszi-e a kormány magát ily csekély többség mellett ezentúl is a nagy brit birodalom végzeteinek vezetésére hivatva, egyelőre nem tudhatni. Hallomás szerint az angol nemzeti reformegylet azon esetre, ha a reformbill nem menne keresztül, Nagy-Brittannia és Izland választóképességgel nem bíró lakosai által készített tudományos és művészeti tárgyakból álló nemzeti kiállítást akar rendezni, a munkásosztályok ügyességének és politikai képességének bebizonyítása végett. Francziaország. A félhivatalos „Constitutionnel“ apr. 27 diki számában csupa békét lehel. Olaszország, Ausztria, Poroszország részint lerakják a fegyvert, részint fel sem veszik. Egy szóval, mind koholt hír, ami a hadi készülődésekről most már forgalomban van. Ám az oraculum szavai: „Két nap előtt, egy jól értesült lap után mi is meghazudtoltuk azt a képtelen hírt, mely azt állítja, hogy a császár kormánya és a berlini kabinet között titkos egyezmény köttetett. Most hasonló híreket terjesztenek Olaszországra vonatkozólag. Olaszország — így szólnak — fegyverkezik, és gondjuk van utánna tenni, hogy ez nem lehet Francziaország beleegyezése és támogatása biztosítása nélkül. E hírek épen oly alaptalanok, mint amelyek azt állítják, hogy Francziaország ott áll Poroszország mögött. Sőt e hírnek még valami hadi készülődésben sincs ürügye. Mi valóban, oly helyzetben vagyunk, miszerint határozottan állíthatjuk, hogy Olaszország nem fegyverkezik, nem összpontosítja csapatait, mint a hírlapok állítják. Az olasz kormány saját nyilatkozatai egészen félremagyarázhatatlanok e tekintetben, s valamennyi magán és félhivatalos értesülés megerősíti ezt. A császár kormányának nincs két politikája. Egyik oldalon se szítja a háborút. Mindenütt fenn akarja tartani a békét, s amit csak lehet, megtesz, hogy ennek jóléteit Európa számára megtartsa. Erre a következő megjegyzéseket teszi a „Journa des Debate.“ „Megjegyezzük a „Constitutionnel“nek, hogy nyelve nem egészen összhangzó az olasz lapokéval, melyek épen ellenkezőleg katonai előkészületekről szólnak. De a közvéleményt nemcsak az olasz, hanem az osztrák hadi készületek is nyugtalanítják. Ezt senki sem vonhatja kétségbe, nemcsak német és olasz lapok írják, hanem még egy bécsi lap, a „Debatte“ is jelenti, hogy az osztrák kormány egy körsürgönyben értesítette az európai udvarokat, hogy Olaszország magatartása miatt kénytelen fegyverkezni. E szerint Ausztria készülődése kétségtelen lévén, a „Constitutionnel“ erről teljesen hallgat, csak arra a nyilatkozatra szorítkozik, hogy Olaszország nem készül. Ugyan mi lehet indoka, hogy erről hallgatnak oly jegyzékben, melynek czélja a megnyugtatás. Ausztria fegyverkezéséről hallgatni, annyi, mint a hírt igazolni. Azt gyaníthatja az ember, hogy a félhitalos lap már előre el akar hárítani minden kihívási gyanút Olaszországról, azon esetre, ha Ausztriával háborúba keverednék , és ha elfogadjuk e magyarázatot, el kell ismerni, hogy a „Constitutionnel“ jegyzéke nem épen oly békés, mint amilyennek látszik. A „Constitutionnel“ egy másik jegyzékben azt állítja, hogy Poroszország, miután Ausztria Burgonyát kapta a lefegyverkezésre vonatkozólag, azonnal érintkezésbe tette magát a bécsi kormánynyal a lefegyverzés módjának szabályozása végett. „Okunk van reménylem, teszi utána, hogy ez alkudozásoknak eredményére nem kell soká várakoznunk.“ A „Journal de Debats“ erre meg Poroszországnak azt az új ürügyét hozza emlékezetbe, hogy Ausztriának velenczei készülődései nyugtalanítják őt. Szóval a félhivatalos oraculum ez alkalommal a két megnyugtató czikkel nem nagy szerencsét csinált. — A „France“ Ausztria és Olaszország feliratú czikkben e két hatalmasságnak és mellettük Francziaországnak állását igen tisztán körvonalazza a mostan támadó zavarok között, íme czikk kivonatban: Miután felemlíti az osztrák velenczei készülődéseket, s ennek megfelelőleg Olaszország készületeit, így folytatja: „Pedig egyik hatalmasságnak sincs érdekében összeütközést idézni elő; egyik se gondolhat arra, hogy a másikat fenyegesse. Olaszország sokat nyert öt évi bölcs és mérsékelt politikájával. Az idő jobban működik érdekében, mint a türelmetlenség tehetné. A velenczei kérdés is oly gyümölcs, mely biztosabban megérik a békében, mint a háborúban, s önmagától lehull, alkalmas időben. Olaszország támadó fellépése vészthozó lehet rá nézve, s ha így kalandokba bonyolódik, lehetetlen neki Francziaország rokonszenvére számítni. Nem vagyunk meggyőződve, hogy Ausztriát semmi se kényszeríti készülődésre, mert Olaszország nem gondolhat támadásra, mert bizonyos benne, hogy Francziaország magára hagyja e merész vállalatban. Hogy Ausztria akarná megtámadni Olaszországot, az semmi valószínűséggel se bír. Lombardiába csak úgy lehet bemenni, ha széttépi a zürichi szerződést. Hihetetlen, hogy Ausztria ilyesmit tenne. Olaszország függetlenségét, mely Francziaország biztosságára szükséges, a magentai és solferinoi harcrtéren vívták ki. Ezt csak a franczia érdekek fenyegetésével lehet újra veszélyeztetni. És így lehetetlennek kell tartani az Ausztria és Olaszország közti összeütközést. A legegyszerűbb eszköz volna a kedélyek megnyugtatására : ugyanazt tenni délen, amit tesznek éjszakán. A lefegyverzés csak úgy komoly, ha nem áll pusztán az ezredek helyváltoztatásából. Mindenki jól tudja, hogy vasutakon néhány óra alatt egész hadsergeket el lehet szállítani a birodalom egyik széléről a másikra. Poroszország azt vetheti okul, hogy nem változtathatja készülődéseit mindaddig, míg Ausztria Velenczében hadilábon áll. Ez ok, vagy ha tetszik ürügy előidézheti az általános béke alkudozást. Erre el kell hárítani az ellenségeskedésének ez utolsó okát is. Ami pedig csak Olaszország és Ausztria együttes lefegyverkezésével történhetik. Most már, ez új viszonyok közt, mily politikát követhet Francziaország ? Természetesen a kiegyeztetés , a béke politikáját, azt, amelyet folytonosan követ e sajnálatos bonyodalmak kezdete óta. Nem tehet egyebet, mint mérsékletet tanácsol Olaszországnak is, Ausztriának is, és kívánja, hogy az nemcsak szóban, hanem tettben is nyilatkozzék. Francziaország minden lehetőt megtett, hogy csillapítsa a komoly kérdéseket, melyeket a német hatalmasságok harcza felélesztett Európában. A legszorosabb semlegességben maradt, helyesen attól tartván, hogy egy tisztán német ügybeavatkozás csak bonyolíthatja a kérdést, és terhesítheti a helyzetet. De ezen semlegesség nem lehet közöny. Francziaország nincs úgy elszigetelve Európától, mint Anglia ; egy continentális hatalmasság, mely kivált Olasz- és Németországban történhetők által közvetlenül érdekelve van. E kényes kérdésbe avatkozásának ép oly óvatosnak kell lenni, mint amily beváró volt semlegessége. Nem szűnt meg engesztelődés szellemében beszélni, híven azon emelkedett politikához, mely a nélkül hogy szemet hunyna a komoly nehézségek előtt, melyek Európát nyugtalanítják, a koczkára tett nagy érdekeket igyekszik békés törekvésekkel megoldani. A „France“-nak írják Bécsből, hogy Visconti-Venosta és Arese gr. odaérkeztek, és Arese gr. meg van bízva felvilágosítást kérni a velenczei osztrák fegyverkezésről. — írják azt is, hogy kihallgatást kért a császárnál, hogy kormánya részéről egy javaslatot tegyen, de nem bocsátották a császár elébe. — Hasonlóan a „France“ írja, hogy Marinovicz, a szerb senatus elnöke, a fejedelem megbízásából franczia és Angolországba utazik, hogy ez országok kormányait közbejárásra bírja a portánál a végett, hogy a török katonaságot vigye el Szendrőből, Festh-Islamból és Sabatzból. E hírnek utánna teszi . Attól tartanak, hogy a montenegróiak betörnek a török területre, Ismael basa már előkészületeket tett ezen esetre. Távirati jelentései. — Köln, apr. 29. A „Kölner Zig“ biztosan hiszi állíthatni, miszerint a nyugati hatalmasságok a háború ellen vannak. Olaszország soha se fog támadólag fellépni. ............. — Pária, apr. 29. Azon hir, hogy Napoleon császár sajátkezűleg irt levelet küldött volna Bécsbe, alaptalan. Annyi azonban bizonyos, hogy a kormány tegnap hasonló kezességet vállaló okmányt küldött Bécsbe. — Berlin, april 27. A Zeidler Corr.“ Írja, hogy Ausztria f. hó 25-két elmúlni engedte anélkül, hogy lefegyverzési rendeletet bocsátott volna ki. A készülődéseket azonban növelte. A készülődések szépítgetései Olaszország magatartásával Poroszország elleni támadást jelentenek. Egy osztrák-olasz háború kitörése esetére Poroszország is a legszorosabban lenne érdekelve. — Berlin, ápril 27. Félhivatalos részről jelentik, hogy Ausztria távirati után az Olaszország elleni katonai rendszabályok szükségességét fejtegette, s emellett kiemelte, hogy bármely támadó szándéknak Bécs és Berlinből történt visszautasítása minden félremagyarázást lehetetlenné tesz. — Pár is, ápril 27. Ollivier jövő csütörtökön a törvényhozótestületben, az ez évi hadjutalékra vonatkozó törvény feletti vita alkalmából, egyenesen interpellálandja a kormányt az iránt, hogy várjon még tovább is nyugodtan akarja-e szemlélni Bismarknak a békét fenyegető politikáját. Roucer már magánúton felvilágosításokat ígért. — Berlin, ápril 1s 8. A mai „Nordd. Alig. Zig“ — az Ausztria és Poroszország közti diplomatiai alkudozásokra utalván — látszólag félhivatalosan indokolja azon nézetet, miszerint Ausztria ürügyül használja fel az állítólagos olasz fegyverkezéseket, saját hadkészülődéseinek igazolására. — Poroszországnak ennélfogva nem szabad lefegyverkeznie. — Páris, ápril 27. A törvényhozó testületben az újonczilletékre vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása csütörtökön kezdődik. A „Mem. dipl.“ alaptalannak nyilvánítja azon hírt, mely szerint Ausztria jelentékeny haderőt pontosít össze a velenczei területen. Az egyetlen elhatározott rendszabály az ez évi katonakötelezettek behívásában áll. Ausztria nem fél az olasz hadsereg támadásától, de kénytelen biztosítani magát a fegyveres bandák ellen, melyek irányában a florenczi kabinet egy Párisba intézett nyilatkozatban tehetetlennek vallotta magát. Ugyanazon lap szerint e hó 24 ikén a párisi conferentia teljesen egyetértőleg kijelentte, hogy egy idegen herczegnek Moldva-Oláhország trónjára emelése nem egyeztethető meg a szerződésekkel. A „Mem. dipl.“ hozzáteszi, hogy különösen a hohenzollerni herczeg jelöltsége, ki az egyik garantirozó hatalmasság uralkodóházához tartozik, nem hagyható helyben. — Fe renc, april 28. A kormány engedélyt adott szabadcsapatok alakítására s ezek parancsnokává Garibaldit nevezte ki. — Berlin, apr. 28. Ma délelőtt, midőn a király földszinti dolgozószobája ablakánál állott, egy munkás valami fütyköst dobott feléje, denem találta ő felségét. — Flórenc, apr. 28. A hadseregnek hadilábra állítása jön elhatározva. Beszélik, hogy a kabinet új elemekkel fog kiegészíttetni. — Páris, apr. 28. A franczia kormány Berlinbe, Bécsbe s Flórencbe öszhangzó sürgönyt intézett, melyben szoros semlegességét fejtegeti. — A világtárlat el fog halasztatni. — London, ápr. 28. Ma érkezett chilei tudósítások szerint Valparaisoban minden órában várják a bombázást Aspinvalleban borzasztó explosio történt, az „European“ légberöpült s 50 utas esett a szerencsétlenségnek áldozatul. — Hamburg, apr. 28. A „Hamb. B.“ bécsi levelezője írja, hogy Ausztria nem gondol az olasz királyság megtámadására, mivel tudja, hogy ily fellépése Francziaország beavatkozását vonná maga után. Valószínűbb, hogy Bécs és Florencz közt békés transactio jő létre. Ezen eshetőséget Páriában szemmel tartják. — Pária, april 28. A császár már előkén Vichybe indul. — A „Patrie“ jelenti, hogy a Porta Varna mellett egy kis figyelő hadtestet fog felállítani a fejedelemségek szemmeltartására. — Pária, april 28. Egy hír szerint Napóleon császár az ausztriai császárhoz sajátkezűleg irt levelet intézett, melyben biztosítja Ausztriát, hogy az olaszok által nem fog megtámadtatni, s így gond nélkül foghat a lefegyverkezéshez. — Berlin, april 28. A „Nordd. Alig. Zig“ egy látszólag félhivatalos czikkben ezélzást tesz a Bécs és Berlin közt folyt diplomatiai alkudozásokra s azt mondja, hogy Ausztria háborút akar kezdeni Poroszország ellen, s hogy az olaszországi állítólagos hadikészületeket saját fegyverkezésének folytatására ürügyül használja fel. Ennélfogva — úgymond — Poroszország nem fegyverkezhetik le. — Végre azt állítja, hogy a bécsi kabinet párisi követe jelentései folytán azon hiedelemnek engedte át magát, miszerint a florenci kabinet a két német hatalmasság közti háború esetére semleges marad. — Drezda, april 28. A „Dresd. Journ.“ Írja : A hírlapi közlések Szászország fegyverkezéséről részint alaptalanok, részint túlzottak ; különösen nem áll az, mintha a tartalékosok behívattak volna. — Frankfurt, april 28. A reformügyben kiküldött bizottmánynak ma kellett volna megkezdenie üléseit, ezek azonban a porosz követnek Berlinbe történt elutazása miatt elnapoltalak. — Milano, april 28. A „Perseveranzá“-nak írják Florencből e hó ?7-ről. Tegnap minisztertanács tartatott, melyben Cialdini és Petitti tábornokok is részt vettek. A több mint százezer ember felszerelésére szükséges eszközök beszerzésén kívül, az összes korosztályok behívása is elrendeltetett. A sereg feletti parancsnokságot az ellenségeskedések netáni kitörésének esetére a király venné át, az állam kormányzását pedig Carignano Eugen herczegre bízná. A tábornoki kar főnöke Lamarmora lenne, Cialdini Ilok az első, Durando Ilek pedig a második hadtestet vezényelné. Humbert herczeg az első hadtest első hadosztályának, Amadeo herczeg pedig, az első dandár parancsnokságát venné át. Arese gr. senator Párisba utazott, hogy Napóleon császárnak az ügy állást előadja, s kimutassa annak szükségességét, miszerint a gordiusi csomót csak karddal kell kettévágni. — F 1 G r e n c, april 28. A lapok rendeleteket közölnek, melyek folytán a szabadságos katonák behivatnak. Egy más rendelet meghagyja a hadseregnek hadilábra való állítását. — Koppenhága, ápr. 28. A birodalmi tanács landsthingjében az alaptörvényi javaslat 28 szavazattal 16 ellen harmadszori felolvasásra utaltatott. A tanács elnöke ismételte azonnyilatkozatot, hogy a kormány ragaszkodik a törvényhez. A volksthingben hasonló eljárás várható. — London, april 28. (Éjjel.) A mai kabinet-tanácsban a, kabinet állítólag elhatározta, hogy nem* mond le 'ést: ragaszkodik a reformbilihez. — B u'k u*r e s t, apr. 28. Grore’s c’o és Catargiu helytartók visszaérkeztek Bukarestbe. A kormányt még folyvást olyan hírek nyugtalanítják, melyek szerint valamely belföldi fejedelem mellett lázadás volna kitörőfésben, anélkül, hogy a complottot felfedezhetné. A katonaság készen áll. Moldvában szintén újabb nyugtalanságoktól tartanak az elválás végett. Foksánba egy ezred gyalogság indult. Az orosz főconsul tiltakozása következtében a belügyminiszter Offenberg báróhoz egy igen lekötelező iratot intézett, melyben megcáfolja a tiltakozás indokát, minthogy soha sem volt szándékukban — úgymond — Oroszországot a felkelés támogatásával vádolni. A kormány elhatározta, egy bizottmány kinevezését, melynek az adóhátralékokat a rendőrség segélyével be kellene hajtania. — New York, april 18. A congressus azon levelezés előterjesztését követelte, mely Napóleon császárral a francziáknak Mexikóból való kivonulására vonatkozólag folytattatott. A fentek folyvást gyülekeznek Uj Braunschweig határain. Egy két hajóból álló hajóraj a halásztavakon állittatik fel. Szigorú semlegesség parancsoltatott. — Karlsruhe, ápril 29. A karlsruhei lap irja: A bajor kormány a Münchenben átnyújtott sürgönyre, melyben azon várakozás fejeztetik ki, hogy a rendkívüli katonai rendszabályokat Bajorország is vissza fogja venni, bír szerint azonnal kijelentette volna, hogy ugyanazon pillanatban, de természetesen nem is előbb, melybe a két nagyhatalom megegyezése folytán a függőben levő kérdés fegyver általi megoldásának veszélye megszünendett, felmentettnek fogja magát tartani azon kellemetlen szükségtől, hogy máshol keresse Bajorország érdekeinek biztosítását, mint csupán a rendes, szövetségszerű alkudozások utján. — F 1o re n c, apr. 29. A mai „Opinione“ irja : A kormány a Pó körül a határt szigorúan őriztetni rendelte, hogy az önkénytesek gyülemlését s a határon átkelését megakadályozza. Garibaldi Caprerában van s háború esetére résztveend a harczokban. — Berlin, apr. 30. Ausztria válasza, april 26-áról, itt tegnapelőtt adatott át, s kijelenti, hogy kész a Csehországban elhelyezett seregerősítéseket visszavonni, de Olaszország elleni védelmi rendszabályaiban nem hagyja magát zavartatni. — Florenc, april 30. A katonai parancsnokok hirdetménye a határozatlan idejű szabadságosokat fegyver alá szólítja. Némely lapok szerint a minisztérium elhatározá visszalépését, de e hit alaptalannak tartatik. — Páris, apri. 30. A „La''Peesae“ irja : Metternich by kijelenté Drouin de Lhuysnak, hogy Ausztria kész Velenczébenis teljesen lefegyverkezni, ha Francziaország jót áll arról, hogy Olaszország nem fog támadni. Drouin még nem felelt, de az bizonyos — mond a „La Presse“ — hogy Ausztria mindent megtesz, hogy a háborút elkerülje. Esti posta. — Mai számunk Berlinből egy táviratot közöl, mely szerint Ausztria válasza (kelet napja apr. 26 ka) az utolsó (apr. 21-kei) porosz sergényre apr. 29-kén adatott volna át Berlinben. Ausztria kijeenti, hogy kész a Csehországban elhelyezett hadakat visszavonni, de Olaszország elleni védelmi rendszabályaiban nem hagyja magát zavartatni. Ettől némileg eltérő versót ad egy bécsi levél a „P. Ll.“-ban. A levelező szerint Berlinben két nagyon fontos sürgöny adatott volna át. Az egyikben Ausztria ismételve késznek nyilatkozik az éjszaki irányban tett hadi készületeket visszarendelni, de kijelenti egyszersmind, mikép a megváltozott körülmények közt előbb meg kell győződnie arról, hogy Poroszország az Olaszország elleni készületeket nem fogja úgy tekinteni, mintha ellene intéztettek volna,s nem fog ez ürügy alatt fegyveresen maradni. A másik sürgönyben Ausztria késznek nyilatkozik azon előnyöket, melyek porosz érdeküknek a gasteini egyezmény előtt és után Schleswig-Holsteinban biztosíttattak, ezentúl is fenntartani, de hangsúlyozza a kérdés végmegoldásának szükségességét, s végül értésül adja, hogy Ausztria esetleg alkalmat veeni magának az ügyet a szövetségi gyűlés elébe vinni. A Háború esetében a német középállamok közül Szászország van leginkább Poroszország legelső rohamának kitéve, s most félig bevallott, félig tagadott hadi készületeivel rut kelepczébe került Poroszország irányában. Egy apr. 26-kán kelt berlini levél szerint a porosz kabinet egy ápril 27 -én Schalenburg b. porosz követhez intézett sürgönyben Szászország lefegyverzését követeli azon hozzátétellel, hogy Poroszország a drezdai kormány válaszához fogja mérni intézkedéseit. — Bajorország helyzetét illetőleg a lefegyverzés kérdésében a „Karlsruher Zeitung“ ápril 29 től következet ír : „A bajor kormány a Münchenben átadott (porosz) sürgönyre, melyben az a várakozás fejeztetik ki, hogy Bajorország is vissza fogja hozni a rendkívüli katonai rendszabályokat, hallomás szerint rögtön azt a külön választ adta, hogy azon pillanatban és nem előbb, fogja magát felmentettnek érezni a szomorú kénytelenségtől Bajorország érdekeinek biztonságát másutt, mint a rendszeres szövetségi tárgyalás útján keresni, mikor a függő kérdések fegyveres megoldásának veszélye a két nagyhatalom egyezkedése által el lesz hárítva.“ — Londonban a felszabadult négereket segélyező egylet (National Freedmen’s Aid Union) m. hó 24-kén gyűlést tartott. Az előterjesztett jelentésből kitűnt, hogy a mult mart. 1 jáig 80,000 font st. gyűlt be a társulat nemes és emberszerető czéljára. — A hivatalos „Wr. Ztg“ írja, hogy a triesti és insbrucki helytartóságok a tengerparti és tiroli olasz határokon újólag életbe léptették az útlevél látomásozást. — A dunai fejedelemségek küldöttei Páriában a tanácskozmányhoz egy emlékiratot nyújtottak be, melyben mindenek felett azt kérik, hogy valamely uralkodó családból származott herczeget ültethessenek az oláh trónra. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmond.