Pesti Napló, 1866. október (17. évfolyam, 4935–4960. szám)
1866-10-09 / 4941. szám
megyei takarékmagtárakra vonatkozó czikk jelenvén meg, mindazoknak, kik részint közvetve, részint közvetlenül hozzám intézett kérdéseik által tudni kivánták s vájjon az említett czikket én Írtam el ■ ezennel, a nyilvánosság útján is, válaszolom, miként a kérdéses czikk nem tör felm származott. Minthogy pedig a jelzett czikk iránti érdekeltség azon mértékben kelte fel figyelmemet, melyben a hozzám érkezett tudakozások szaporodtak , szükségesnek láttam azt újra megolvasni, és megolvasván, most levelezői kötelességemnek tartom, annak, a tényállás nem ismeréséből eredett némely kitételeire okadatolt észrevételeket tenni. Ugyanis, czikkiró ur (vagy urak) — a nógrádi inségíigyi kezelés ellen azon egyenes vádat emelik, miszerint „az Ínség által sújtott szegény ember e megyében úgy el van hagyatva és feledve, mint hasonló sorsú ember sehol a hazában,“ — miszerint ezen kétségbeejtő helyzet elkeseredéssel végződhetik, mely bűnül sem lesz (az elhagyott ínségesnek) felróható, miután ezt az önfenntartás kötelessége parancsolandja, — miszerint: „a kormánynak különben köszönetet érdemlő intézkedései e megyében papiroson maradnak, a végrehajtásnál elporlanak, megsemmisülnek, s az éhség kínjaitól gyötröttnek utolsó szava is átok leend. Ezek valóban drasticus szavak, s nem csoda, ha több oldalról felmerült a kivonat : várjon hát a Nógrád megyére nézve kinevezett kir. biztos, és illetve ennek közegei annyira elhanyagolták e kötelességüket, hogy mindezen vád reájuk illeszthető ? Ha igen, sújtsa őket a felelősség teljes mértéke , de ha nem ? hát ? igen, hát akkor legyenek legalább igazolva a közvélemény előtt egy igénytelen levelezői toll által, melynek úgy hiszem, nem lehet egyéb és szebb feladata, mint tisztán és részrehajlatlanul az igazságot keresni, s erről a közönséget, minden, ezt érdekelhető viszonyok és körülmények között felvilágosítani. Ezen czél és szempont lebegett előttem, midőn a szőnyegen forgó dolog mibenlétéről magamnak hiteles tudomást szerezni , s erről a t. közönséget értesíteni elhatározom, a mint következik. Jóval már azelőtt, hogy „többen“ úr czikke, september 23 dikai kelettel, a „P- Napló“-ba beadaték, t. i. september 14 kén Botka Tivadar, kir. biztos ur, B. Gyarmaton személyesen megjelenvén, a megye illető tisztviselőin kivül, helybeli esperes-plébános Imády Károly, nemkülönben több földbirtokos és egyéb osztálybeliek részvétele mellett nyilvános tanácskozmányt tartott, melyben járása és működése czélját előadván, megyei központi és járási bizottmányok választását inditványozzá; minek folytán ezek a jelen volt közönség részvétele mellett, következőleg alakittatának. A központi bizottmány, melynek elnöke főispán urő excja, vagy akadályoztatása esetében az es 8 alispán; tagjai: Somoskeöy János, 2 od alispán ; Imády Károly, pléb. esperes; Kacskovics Károly, földbirtokos; Komáromy Imre, földbirtokos; Feisel József, gyógyszerész ; Aninger Károly, kereskedő; Turcsán Pál, Fonodi Ádám, földművesek ; s végre B. Gyarmat, Szécsény, Szirák és Vadkert mezővárosok bírái. A szécsényi járásban: Szontagh Tivadar , birtokos ; Sztranyovszky Péter, birtokos; Tessedik Imre, birtokos; Balogh Antal, birtokos; Niczky Pál, birtokos; Pongrácz Tivadar, birtokos; Gratz Pál, ludányi pléb.esperes; Moravcsik Mihály , béri ev. lelkész. A kékkői járásban : Veres József, birtokos; Huszár László birtokos ; gr. Berchtold Richard; Kovács Pál, pléh. esperes; Szánthó Pál lelkész; Fáy Albert, Ritter Péter, birtokosok. A bizottmányok ekként történt megalakítása után, melyeknek közbecsülésben álló elsorolt tagjai úgy hiszem, „többen“ urakat is kielégitendik, kb. biztos ur a tanácskozás további tárgyaiul ezeket tűzé ki: a) állapíttassák meg az őszi vetőmag szükséglete ; b) állapíttassák meg azon szükséglet, mely az élet fenntartása, különösen pedig a munkaképtelen ínségesek táplálására fordítandó. Minek folytán a már eszküzlött összeírások és az Ínségesek által benyújtott kérvények egybevetéséből kitűnt, mikép vetőmagra (értve csupán rozsot) 7387 pozs. mérő, (s 1200 pozs. m. magtári készlet levonása után) csak 6187 pozs. mérő kivántatik. — Mely kiderített hiánylat fedezésére királyi biztos ur nyilvánítása szerint 20.000 forint jön utalványozva. A mi pedig a munkaképtelen ínségesek táplálását illeti, erre 5 ezer pozsmérő találtatott szükségesnek , mely összes szükséglet — czikkíró ur utólagos indítványa szellemében, a megyei magtárak részéről kikölcsönzött, s még october havában behajtandó készletből telik ki. Végül elhatároztaték, miszerint a munkaképes és munkára szoruló ínségesek felsegéléséül a b.-gyarmatzólyom-podruzsányi, pőstény - szécsényi, gedeszántói és szécsény-lóczi megyei utak vétessenek kijavítás alá, mire nézve az előmunkálatok, tervezetek és költségszámítások elkészítésével az állammérnökség megbizatván, a közp. bizotts. intézkedett, miszerint ezen útépítések már október elején megindíttassanak. Az imént vázoltam első tanácskozmányt sept. 25 ikén első alisp. az elnöklete s a központi és vidéki bizottmányok, valamint a megyei közönség egyéb tagjainak egytettlétében egy második inségügyi nyilv. tanácskozmány követé, melyben elnök alisp. jelenté, miszerint a 20,000 forint folyóvá tétetett, s igy az, szorosan ite súlyos felelősség terhe alatt, egyedül őszi vetőmagra leendő fordításul, az ínséges községek közt kiosztható. Ennek kapcsában felolvastatott a felsőbb korínyszéktől kiadott kötelezvény minta, s a hivatalosan eszközlött nyomozások eredményéből készített azon arány, s rovatos kimutatás, mely szerint a 20 ezer frtnyi összeg kiosztandó lesz, s mely összeget a jelen volt községi bizottmányok, szabályszerüleg kiállított községi kötelezvény mellett, a közp. biz. ellenőrködése mellett átvették. — A kiosztás mindenkor egy tisztviselő s egy közp. bizottmányi tag jelenlétében történik, általános szabályul állapíttatván meg , mikép kölcsönt csak azok nyerhetnek, kik saját erejükből a vetőmagot ki nem állíthatják s kik elégséges hypothékával bírnak ; ellenben nem részesülhetnek abban, kik tulajdon földet nem bírnak, kiknek más keresetmódjuk van, s kik a fagy által nem károsultak. Ezek azok, miket a t. közönség felvilágosítása végett „többen“ ar czikke folytán közzé tenni jónak láttam, itt még csak azt adván hozzá, miszerint a kölcsönök kiosztása tényleg foganatba vétetett. Gátló akadályt képezhetne azonban kb. biztos úr abbeli újabb rendelkezése, mely szerint a kölcsön pénzben nem, de egyedül természetbeni vetőmagban osztható ki, mi nem csak a bizottmányok eljárását fogná nehezíteni, de a vetőmag tömeges összevásárlása ennek árát is felszöktetné. Reménylhető ennélfogva, miként kb. bár a bizottmányok indokolt felterjesztését figyelembe veendi s az említett intézkedésétől elálland. Végre „többen“ uraknak a magtárakra vonatkozó megjegyzését illetőleg, én is igen kívánatosnak tartom, hogy ezek kezelése a lefolyt 18 év alatt hit és a czélnak megfelelő volt legyen, amiről számolni az illető kezelői és felügyelői hivatalnokok tartoznak. Az epemirigy városunkba is beköszöntött az ide szállásolt katonaság nyomában , terjedelemben azonban nemcsak hogy nem nyert, sőt fogyott ; — a vidék, kivált az alantabb fekvő, szintén meg van lepve szórványosan; — társas életünk ily körülmények között természetesen pang; színészet, művészet vagy egyéb szellemi élvezetnek hite sincs; szüreteink némák s mintegy titokban látszanak tartatni, csak a harang zug — fölöslegesen is, sokat. — Ily leverő állapotok közt tegnap élénk mozsárdörgés villanyozá fel városunk lakosságát, jeleül annak, miszerint az uralkodó neve napja ünnepeltetik úgy itt mint Kékkőben, jelenleg személyesen TÁRCZA. Könyvismertetés. Mathematikai és Természettudományi Közleményt.k, vonatkozólag a hazai viszonyokra. Kiadja a m. tudományos akadémia mathematikai és természettudományi állandó bizottsága. Szerkeszti Szabó József. IV. kötet. Pest. Ára 8 ft 50 kr. Épen most hagyja el a sajtót egy uj kötete azon természettudományi folyóiratnak, melyben honunk ebbeli viszonyai maradandó becst munkálatok által deríttetnek fel. A kit honunk természettudományi ismerete közelről érdekel, és forrásmunkából akar meríteni, nem mulaszthatja el a bizottság ezen közleményeit tudomásul nem venni, melyben oly adatgyűjteményt lel, minőt előbb megjelent (bel- vagy külföldi) munkákban honunkról hiában keresne. Tartalma a következő 16 eredeti czikk. A buda-esztergomi vidék szerves testek-képezte kőzetei. Hantkei Miksa: Magnetikai helymeghatáotások Magyar- és Erdélyen saágban Egy táblával. Schenzl Guidó, Kruspér István: Budapest közép légmérséklete. Jelinek Károly. A Tokaj - Hegyalja viránya. Hazslinszky Frigyes. A borsai Pietroz havasi viránya. Hazslinszky Frigyes. A rákospalotai ásványvíz vegyelemzése Molnár János. Hegyaljai rhyolithok vegyelemísése. Bernáth trózöcs Vág Ujhely virányi. Keller Emil Tokaj-Hegyalja és környékének földtani viszonyai. Egy színezett földtani és szellőmivelési nagy térképpel. Szabó József: Magyarhoni trachitok vegyelemzése. Bernáth József. A szepesi moszatok jegyzéke. Kalchbrenner Károly. Tokaj-Negyalja talajának leírása és osztályozása Szabó József. Tokaj-Hegyalja talajának természeti és vegytani tanulmányozása. Molnár János: Éjszaki Magyarban lomb mohai. Hazslinszky Frigyes. A Duna-víz hömérsékel táblával. G r e g u s 8 Gyu la Jelentés az 1865. sept. és oct. Felső Olaszország EK. részében az Eugane Alban tett földtani utazásról. Szabó József. Bővebb megismertetésére, úgy a czikkek tartalmának, mint általában a bizottság működésének szolgáljon az előszós mely arról mintegy hivatalos jelentést ad. E I « s : ». Az akadémia mathematikai és természettudományi állandó bizottsága ugyanazon a nyomokon járva, mint eddig, folytatta munkásságát, s időhöz kötve, kiadja jelenleg közleményeinek negyedik kötetét, mely részben 1865-re, részben 1866-ra vonatkozik. Szabadjon először is az ezen kötet tartalmát képező értekezéseket vezetni be. Legnagyobb számmal vannakteológiai tárgyak, s ezek között az újabb időben erősen felkarolt harmadkori vulkáni kőzetek tanulmányozára geológiai talajtani és vegytani szempontból. Külön alkalom kínálkozott a Tokaj-Hegyalja Trachyt és Rhyolithjainak részletes tanulmányozására, s ez alkalmat a tokaj-hegyaljai bormivelő egyesület abbeli határozata idézte elő, mely szerint az egy Album kiadására vállalkozott, melyben azon vidéket, geographiai, etnographiai, climatologiai, szöllőmivelési és bortermési tekintetben , megismertetné, s ezen megismertetés mellé a föld , talaj-, növény- és a borok vegytani tanulmányozását is csatolná, mi diszintt gyanánt kiállítva és négy nyelvű szöveggel ellátva, tán némileg hivatva lenne a nagyon is alászállott borkereskedésre iidetőleg hatni. Ezen külön tanulmányozások az Albumban csupán vázlatilag foglalhatnak helyet, egészen tudományosan és kimerítőleg tárgyalva a geológiai rész a közlemények ezen kötetében foglal hetet, s arra vonatkozik Szabó József két czikke : Tokaj-Hegyalja és környékének földtani viszonyai, és Tokaj-Hegyalja talajának leirása és osztályozása; valamint Molnár Jánostól a Tokaj-Hegyalja talajának természeti és vegytani tanulmányozása; s végre Bernáth Józseftől a hegyaljai Rhyolithok vegyelemzése. Ugyanezen szerzőtől a magyarhoni Trachytok vegyelemzése támpontul szolgál a harmadkori eruptív kőzetek osztályozására, így a vonatkozás a Tokaj-Hegyaljára nem áll távol. A nagy mérvű térképe Tokaj-Hegyaljának az Album s e Közlemények számára készült, s a négy nyelven írt czím ennélfogva megmaradt rajta. A Közlemények III. kötetében Hantkener által véghez vitt magassági mérések táblázatosan adatnak e térképen, valamint a szöllőmivelési és erdős területek. Ezen térkép a tudományos irodalomban azon újdonsággal bír, hogy első, melyen a Trachyt és a Rhyolith külön választva adatnak. Szabó József az Euganeákban, részben az akadémia által segíttetve, tett geológiai utazásáról is közli jelentését. Ezen tárgy szintén a Tokaj-Hegyaljára vonatkozik, mert a Rhyolithok érdekében történt ezen kirándulás, és megkísértetett a Rhyolithok és Trachytok osztályozása a központi Alpok DK. alján, s meglepő az eredmény, minthogy a Kárpátok koszorújának déli lejtkörében a chronologiai sorozat s a petrographiai osztályozás azonossága kimutattatik. Ezen, a vulkáni kőzetekre vonatkozó tanulmányokon kívül Hantken úr különösen az üledékes harmadkori kőzetekre terjeszti ki figyelmét, s értekezik a budaesztergomi vidék szerves testek képezte kőzetekről, melyeknek ő oly specialistája, hogy központi vidékünk e tekintetben, különösen az ő beható tanulmányai nyomán, kiindulási pontul szolgálhat Európa tetemes részére nézve. Igen fejlettek itt e viszonyok s méltólag vannak átkutatva, és Hantken urnak a közlemények előbbi köteteiben megjelent értekezéseiben megismertetve. Növénytani értekezés van öt, s ez azon szak, melynek a geológiai után a legtöbb mivelője akadott. Hazslinszky ura Tokaj-Hegyalja mostani virányát közli, összehasonlítva éjszaki Szepes virányával; átmegy azonban a harmadkori kihalt virányra is, s itt több uj adatot közöl, melynek birtokába a Kovács Gyula által kiadott értekezés megjelenése után jött. Ezen czikk méltán kísérhette volna a tokaj-hegyaljai albumot, ha annak saját körülményei nem ellenzették volna. Közli továbbá Hazslinszky úr egy, az akadémia segítségével 1865 ben Mármarosba tett kirándulásának eredményét, ezen czim alatt „A borsai Fietroz havasi viránya,“ melyben azon vidék eddig ismeretlen Kryptogam virányának megismertetését tűzte ki czélul. További értekezése ugyanazon fáradhatlan szerzőnek „éjszaki magyarhon lombmohai,“ melyben honunk azon részének eddig ismeretes lombmohait összeállítja, s közli a szaktudósokkal a fajok és változó alakjaik sorát oly jegyzetek kíséretében, melyek nemcsak honi mohvirányunk sajátságát tüntetik fel, hanem, minden más irodalmi segédeszközök mellett is, a fajok fellelését és biztosabb felismerését könnyitendik. Kalchbrenner ur Szepesmegye lopvanőszeiből a moszatok jegyzékét adja, Rabenhorst rendszerét követvén, s ez által a phanerogamvirányra nézve már igen átkutatott Szepesmegyét egy oly előmunkálattal gazdagítja, mely az összes tájvirány átnézetére vezet. A két veteránon kivül a növénytannak egy fiatal mivelője is fellép, Keller Emil ur Vág- Ujhelyről, s ezen táj virányát közli. Meteorológiai két jeles értekezéssel találkozunk. Egyik Schenzl Guidó és Kruspér István uraktól van, kik részben az akadémia által utazási költséggel ellátva, az akadémia meteorológiai szereinek használata mellett 1864 nyarán Magyar és Erdélyország több pontján magnetikai helymeghatározásokat vittek véghez, sőt útközben az állomásokon, ahol csak fel lehetett a barométert állítani, a nevezetesebb hegyhátak, völgyek, révek, hidak stb. magasságait megmérték, s a nagy-szebeni és budai rendszeres észleletekkeli összehasonlításból a pontok viszonyos magasságait is meghatározták A másik egy idegentől van, czime: „Budapest közép légmérséklete, “ szerzője dr. Jelinek Károly, Bécsben a központi meteorológiai és földdelejességi intézet érdemes igazgatója. Elfoglalva lévén az osztrák birodalom légmérsékét tárgyazó nagyobb munkával, kívánatosnak találta Pest közép légmérsékének viszonyait is szabatosan megállapítani, s e végből felhasználta az 1848—1863 között itt nyert adatokat, s tanulmányának eredményét akadémiánknak kéziratban közvetlenül megküldött ellydrologiára vonatkozólag Molnár János úr a Pest közelében Rákos Palotán felfedezett, igen salétromsav-dús ásványvíz vegyelemzését ismerteti meg; másrészt Greguss Gyula ur a Duna víz hőfokának kipuhatolására irányzott észleleteit közli, kezdve 1865. augustustól, bezárólag 1866. mártius haváig. A hömeghatározások a jégre is kiterjedtek, s mind a két rendbeli eredményt táblákban, vonalok által egyesítve is adja. Utaztatásra 600 ft fordittatott, s abban 1865 ben a következők részesültek: Hazslinszky Frigyes, ki Mármarosban, Hantkén Miksa, ki a honban folytatja földtani kirándulásait, végre: Szabó József, ki a honban teendő több kirándulásain kivül Olaszország vulkáni vidékeit kívánta bejárni. Az ezen átázásokon gyűjtött adatok részben feldolgozzák, s e jelen kötetnek egyes tárgyait képezik. Más részek későbbi időkre anyagai fognak szolgálni. Petényi hátrahagyott munkái rendeztetnek folytatólag, de az eddig rendbe hozott részek kiadása oly feltételes, hogy az egészet kel bírni arra, hogy az egyes részek kiadásáról vagy nem kiadásáról határozatot lehessen hozni. A hátrahagyott kéziratok részlege van most rendezés alatt. A meteorológiai és életek folyton mennek Budán, Schenzl Guidó úr vezetése alatt, s azok közvetlen megküldetnek több külföldi észleldéhez, melyek ezen közlésre az akadémiai intézetet maguk kérték fel. A Közlemények III. kötetében fel voltak sorolva azon szerek, melyek az észleldében megvannak, s a melyek 1863-ban vétettek, és 1864- ben pótoltattak. 1865 folytán csupán a következő tartaléktárgyak szereztettek meg : 4 földthermometer Münchenből, 16 ft 24 kr. 4 üvegskála a variativ készülékhez 7 ft 10 kr. A meteorológiai észleletek adatai külön fognak közöltetni, de Mayer L. volt budai csillagász igen becses észleteit jónak látta a bizottság közhasználatra juttatni, s azokat bocsátani előre, mely feladat kivitelére Kruspér István úr vállalkozott oly sikerrel, hogy Mayer úr még eddig ki nem adott észleleteit rendezte, s azok, mint a meteorológiai észleletek első kötete ezen év folytán jelen meg. Elkészülvén az akadémia új háza, feladat volna a physikai termekben felállítani becses szereinket, mi hogy eddig nem történt, annak tulajdonítandó, hogy a termek a bizottságnak nem adattak át. Megszaporodván a physikai és vegytani teendők száma, a bizottság Than Károly urat kérte az osztály által tagjai közé kineveztetni. A physikai és vegytani termek használatáról sem feledkezett meg a bizottság, azonban az akadémia feladatához képest magasabb körű foglalkozásra óhajtott tért nyitni, az akadémia igazgató tanácsánál 1866. elején az akadémia elnöksége útján folyamodást adott be, és tervet, mely szerint e termekben, melyek részben fel is vannak szerelve, tudományos élet fejlesztessék. Ezt annál inkább tette,minthogy alkalmas egyént is ajánlhatott, kire a physikai és vegytani magasabb munkálatok vezetését bízni lehetett volna. Lépéseit azonban az akadémia mostoha pímzvizonyai miatt siker nem koronázta, s igy itt merevtlenség van most is, mint azelőtt. Pest, július, 1866. Szabó József, előadó s szerkesztő. honi időző főispán uz ő excla bu\ ' .\n, azelőtt a Balassik sasfészkén. Isten velünk ! Csalomai. Különfélék. Pest, oct. 8. — A jótékony nőegyesület ma délután tartá tanácskozását a levesosztóintézet ügyében, melyet a város szegényei számára állít fel. A tanácskozás eredményéről jövő alkalommal értesítjük olvasóinkat. * Az állatkertnek két havi megnyitása óta közel tizenegyedfélezer forint jövedelme van a belépti díjakból. E tény annyival örvendetesebb, mivel ez intézet egész évi kiadása — a jelen megállapítás szerint — nem megy egészen 13.000 írtra sem. Az állatpéldányok egyre szaporodnak. Közelebb gr. Eszterházy Lászlóné ajándékozott két igen szép fehér pávát. Minap az állatkertnek egy kis zajos története is volt, melyben mint hős, egy ügyes róka szerepelt. — Székesfehérvárról érkezett egy ládában, s mivel késő este volt, nem volt idő már betenni a vas kalitba. Benn hagyták tehát a ládában, melyet éjjel keresztül rágott és szívni kezdte a szabadság levegőjét, mely őt azonnal prédára unszolt. Neki ment a túzokpástnak , s egy madarat elpusztított. Azután kivette magát a pávaszigetre, s onnan tette éji látogatásait az állatkertbe. Nyolca éjen át nyolcz tyúkot ejtett martalékul. Olyan ravaszul járt el, hogy bár a folyvást lesték, csak a kilenczedik napt vehették lövésre, midőn ijedten futott a szarvcs akolnak. Egy lövés azonban véget vetett életének és garázdálkodásainak. (F. L.) — A „Zenészeti Lapok“ új és 7-ik évi folyamának első száma megjelent, igen ízletes kiállításban, díszes czimrajzzal, s bő és változatos tartalommal u. m. Vezérszó, — A dal, — Komócsynak szép kis költeménye, — Zenénk és zenedeink, — (Szép) művészeti elhaladásunk akadályai , - Színre hozatal az újkori dalművekben, — Nemzeti színház, -- Adomák és életképek, — Művészeti újdonságok, — Krónika. A lap végén felszólítás van azon zene- és dalegyletekhez, melyek a szerkesztőség felszólió körlevelére még nem válaszoltak, hogy közelebbről válaszoljanak. Reméljük, hogy ily egylet nem sok van, s amelyek egy és más akadály miatt nem tehetők, valamint zenekedvelő magánosok is, sietni fognak a lap támogatásával Előfizetési feltételek Pesten egész évre 10 ft, félévre 5 ft, negyedévre 2 ft 50 kr. Vidékre egész évre 10 ft 50 kr, félévre 5 ft 25 kr, negyedévre 2 ft 70 kr. — Napi jelentés. A járványos hanyszékelésben megbetegedettekről mai napon mindeddig jelentés nem létetett. A járvány-kórház újabb betegülési esetek hiányával tegnap bezáratott; a még ott ápolt 3 beteg között 2 felgyógyult, 1 meghalt, tehát jelenleg beteg nincsen. Buda, 1866. oct. 7. Dr. Frenreisz Ferencz m. k. főorvos. — Beküldetett szerkesztőségünkhöz a Hajnaka szerkesztette igen díszes kiállítású „Gombostű naptár 1867-re.“ E kis naptár maradandó becsű válogatott dolgozatokban gazdag, s oly nevekkel találkozunk benne, melyeket az újabb időben vagy épen nem, vagy igen ritkán olvasunk lapjainkban, s általában az irodalom újabb vállalataiban. Ilyenek pl. Julia, Flóra, Izidora, Gyulai Pál, Tóth Kálmán stb. Ezeken kívül Szász Károly, Vadnay, Tolnay, Thaly Kálmán, Dalmady, Komócsy, Zilahy Imre, Losonczy, Szász Béla, Rózsaági s a szerkesztő Hajnalka műveikkel találkozunk. Szép és érdekes béltartalma, s az igen díszes és gazdag külső bármely sálon asztalára méltatja e kis albumot, melynek czimképe csinos aczélmetszetben Ambrózy Mária báróhölgyet ábrázolja. — Figyelmeztetés. Jóllehet a jelenleg uralkodó hanyszékelésnek néhány nap óta megnyugtató lefolyása van; mindazáltal a kérdéses járvány terjedésének meggátlására oly sikeresen ható, s ’f. é. augustus 28 -án kibocsátott hirdetményben elrendelt árnyékszékek és csatornák vésztelenítése még mind mostanáig abba nem hagyathatik, sőt ez eddigi modorban és ugyanazon erélylyel tovább is folytatandó. Midőn ez köztudomásra hozatik, a tez közönség saját maga érdekében egyúttal figyelmeztetik, hogy tekintettel a beállott kisebb időszakra, kellőleg öltözködjék, különösen az altestet és lábakat melegen tartsa, tovább semminemű bármily csekélynek látszó hasmenést el ne hanyagoljon, hanem ennek beálltával azonnal ágyba fekve, az altest kimelegitéséről gondoskodni, és orvosi segélyt haladéktalanul igénybe venni el ne mulaszszon. Budán, october havában, 1867. A kapitányi hivatal által. — A herczegprímás hogylétéről sürgönyzik a „P. Hirnök“-nek : „Ő Eminentiája múlt éjjel nyugodtan, mélyen s megszakasztás nélkül aludt. Más tekintetben is ő Emenentiája mindinkább közéig a rendes állapothoz. A magas beteg még csak a bal lábát nem mozdíthatja, de ezen testrészek is folytonos transpiratióban vannak. Esztergom, oct. 6. 1866. Dr. Argenti Döme, kir. tanácsos, mint rendes orvos. “ — Az intőbetegség. A helyesen szerkesztett „Egészségi tanácsadóban olvassuk: „Hiába beszélik, hogy ez vagy amaz a cholerában hirtelen meghalt, hogy néhány óra előtt semmi baja sem volt; az ilyen esetek ha léteznek is, felette ritkák, mert általános tapasztalás szerint a cholera kitörését mindig az intőbetegség előzi meg, ami nem egyéb, mint hasmenés. Ami saját és ismerős orvostársaink körében alig jött elő eset, hol hosszabb vagy rövidebb ideig tartó hasmenés ne járt volna elő, mielőtt görcs és hányás mutatkoznék, mindazáltal a hasmenéssel magával is beáll a cholera, mihelyt a kiürített anyag szürke és szagtalan. A hasmenés idején aki utána lát, és kezdetétől fogva el nem hanyagolja, az biztosan megmenekszik, mert ha a cholera jelen van is, de csak hasmenéssel, mindenkor könnyen gyógyítható. Erre azt kérdi valaki: hát a híres orvosok miért haltak el cholerában ? — Nem tudjuk, hogy az, aki ezt a kérdést intézi hozzánk, elfogja hinni, hogy épen az orvosok közt gyakran igen önfejű emberek vannak, akik nagyobb bajt sem tartanak figyelemreméltónak magukon, mint mint egy kis hasmenés. Nemrég olvastuk, hogy Gbert Párisban kórházi orvos, aki orvos létére nem hitte azt, hogy a hasmenés cholerába átmenjen, miután pár napig tartott hasmenését elhanyagolta, cholerába esett és meg is halt. Sőt annyit is mondhatunk, hogy az eddig cholerában elhaltak nagyobb része könynyelműségének adta bizonyságát, vagy olyanok voltak, akik hosszabb szenvedés által kimerített életerő mellett lepettek meg a járványtól. A szegénység nagy halandósága nem is jó máshonnan, minthogy annak idején segély nélkül vannak, miután nem képesek a segélyt megszerezni. — Úgy halljuk, hogy e tapintatosan és nagy ügybuzgósággal szerkesztett lap nem részesül oly támogatásban a közönség részéről, mint gazdag és oktató tartalma oly méltán megérdemelne; hiszszük egyébiránt, hogy ez csak mai vigasztalan gazdasági helyzetünkből ered, s ha majd ez oket természet és szorgalom elhárítják, e hézagot pótló szaklap sem fog a haza mostoha szülöttjei közé tartozni. — Zerdahelyi Imre, Nyitramegye verbói kerületének képviselője, mint a „Zukunft“ nak írják, külföldre ment, miért is a kerületben uj választásra készülnek. A tót ultrák követjelöltül Paulinyi-Tóth Vilmos urat emlegetik, ki azonban tagadólag felelt, s az illető urak figyelmét dr. Mudron arra irányzó. Mudron a „Slovenska Matica“ egyik főtagja. — (Bárhogy erőlködjünk, de ezen választási törekvést nem értjük.) — A „Bohemia“ bécsi távsürgönye jelenti, hogy Klapka a porosz kormánytól a veres sasrend másodosztályú csillagos rendjelét és egy sziléziai birtokot nyert ajándékul. A porosz lapok e hírt még nem közlik, tehát valósulásra vár. A német színház igazgatósága mára rendezett előadást a meghalt Kastner hátramaradottjai javára. A tehetséges szinészt 3 gyermekével együtt, kiknek hirtelen megbetegülése és halála vitte a sírba, tegnapelőtt temették el, temetésén nagy résztvevő közönség volt jelen. Az árvákat Zeisinger vendéglős emberbaráti jósággal pártfogásába vette. A városi gazdasági bizottság elhatározta, hogy az Al-Duna sor új telkein építendő házak 2 öllel kijjebb terjesztetnek a Duna felé, úgy hogy a belső utcza két öllel szélesebb lesz, tehát ha jól emlékszünk 10 ölnyi, a külső rész pedig 8 ölnyinek marad mely tér elég a közlekedésre. Remélhető, hogy a háztelkek megvásárlására sietni fognak az illetők, mert ily szép alkalom Buda-Pest legszebb pontján aránylag jutános ár mellett nem egy hamar fog kínálkozni. — Értesítés. A k.-kunszentmiklósi helv. hitv. VI. osztályú algymnasiumban az 1868-iki tanév megnyílta jövő november he l-jére halasztatott, — miről a tisztelt szülök s tanügybarátok ezennel értesittetnek. K.-Kunszentmiklós, oct. 5. 1866. Szentpétery Pál igazgató. — Mint a hírlapi közlésből tudjuk, f. é. aug. 17 én virradóra az andocsi szentferenczi szerzet temploma megraboltatott, s 30 darab arany- s ezüst érem, melyek emberi testrészeket, u.m. kéz, láb, szem, szív stb. ábrázoltak, egy 11/ láb hosszú arany nyakláncz, két nyakgyöngy stb. lopattak el. A gyanú a templomfestő izraelitákat érte, azonban 12 nappal később, augustus 29 én Lár Sándor délelőtt kilencz órakor a váczi székesegyházban hasonló, mintegy 100 frt értékű kártételen kapatván, a váczi híres toronyba záratott ;itt bizonyos H.András csukatvál mellé, ennek bizodalmasan közölte, hogy ha kiszabadul, Váczon a lövöldöző háznál a czifra gyalog hid alatt talál ezüst holmit papírba s azt rejtse el. Lár Sándornak e titkát H. András felfedezvén, a hatóság kitűzött helyen oly tárvakra bukkant, melyek ismét más templomtárgyak valának; hogy ezek honnét valók, H. András kinyomozni ígérte, magát becsukatván újra, Lőr elbeszélte, hogy ő az andocsi kápolnából lopta azokat. A Vádlott eleinte tagadott mindent, azután töredelmesen bevallotta, hogy ő Andocshoz közel egy pusztán uraság gyermekeinél nevelő lévén, mivel szerette a mértant, természettant,géptant, még 1846-ban mint tanuló léghajó tervet adott be az akadémiának ,.Schoteour kezéhez, később Vidats gépésznek centrifugai gép 8 szélmalom tervet; három év előtt az osztr. hadügyministeriumnak uj golyómintát s a lőpor czélszerü fellobbanása, a puskacsöveknek gyors használatára való átalakítása terveit adta be, de sehol sikert nem látott; átment a villanyosság tanulmányozására, száraz villany galvany battériát kívánt készitni, mely epochát képezne, ez mint száraz s állandó, a legerősebb villanyfolyamot képes előállitni, a gőzgépeket mint költségeseket nélkülözhetővé tenné, 100% olcsóbban dolgozna, képes lenne a vizeket szétbontani, durrléget kifejleszteni, melylyel melegitni, fűteni, igy vele fát s kőszenet pótolni lehetne, világításra is hasznos volna s ezerféle alakban lehetne használni. Vádlott ezen eszmével milliókat akart boldogitni, dicsőségért és anyagi haszonért küzdött, de nem talált pártfogolást se fent, se alant, ekkor jött reá a pénzszomj, a szerencsétlen gondolat, hogy templomokat raboljon, pénzt állítson elő, és ha sikerrel dolgozik, tervét kiviheti, visszafizeti sokszorosan a kárt. Találmánya s tervei vitték bajba őt, ki különben tanítóságból élt 1848 óta Aug. 16 án Andocson, míg a barátok honn nem voltak, a zárda folyosójáról a mellette lévő kápolnába a harang kötél segélyével ereszkedett le, a lopott tárgyakkal a kápolna-ajtón jött ki, azokat Pesten olvasztotta fel s adta el, úgy ment Váczra, hol hasonló tetten elfogatott. Vádlott ügye Pr megye törvényszékénél tárgyaltatik s védője, a vádlottban szunnyadózó erőnek kitudása végett, őt Petzval és Stoczek szakértők által vizsgára bocsáttatni, addig az ítélethozást irányában felfüggesztetni kérte, mert attól sokat feltételez, hogy vádlott az elmondott czél palástja alatt e, vagy e czélja sikeresítésére vetemedett