Pesti Napló, 1866. október (17. évfolyam, 4935–4960. szám)

1866-10-09 / 4941. szám

megyei takarékmagtárakra vonatkozó czikk je­lenvén meg, mindazoknak, kik részint közvetve, részint közvetlenül hozzám intézett kérdéseik által tudni kivánták s vájjon az említett czikket én Írtam e­l ■ ezennel, a nyilvánosság út­­ján is,­ válaszolom, miként a kérdéses czikk nem tö­r felm származott. Minthogy pedig a jelzett czikk iránti érdekeltség azon mérték­ben kelte fel figyelmemet, melyben a hozzám érkezett tudakozások szaporodtak , szükséges­nek láttam azt újra megolvasni, és megolvas­ván, most levelezői kötelességemnek tartom, annak, a tényállás nem ismeréséből eredett né­mely kitételeire okadatolt észrevételeket tenni. Ugyanis, czikkiró ur (vagy urak) — a nógrádi inségíigyi kezelés ellen azon egyenes vádat eme­lik, miszerint „az Ínség által sújtott szegény ember e megyében úgy el van hagyatva és feledve, mint hasonló sorsú ember sehol a hazában,“ — miszerint ezen kétségbeejtő helyzet elkeseredéssel végződhetik, mely bűnül sem lesz (az elhagyott ínségesnek) felróható, mi­után ezt az önfenntartás kötelessége parancso­landja, — miszerint: „a kormánynak külön­ben köszönetet érdemlő intézkedései e megyé­ben papiroson maradnak, a végrehajtás­nál elporlanak, megsemmisülnek, s az éhség kínjaitól gyötröttnek utolsó szava is átok leend. Ezek valóban drasticus szavak, s nem csoda, ha több oldalról felmerült a kivonat : várjon hát a Nógrád megyére nézve kinevezett kir. biztos, és illetve ennek közegei annyira elhanyagolták e kötelességüket, hogy mindezen vád reájuk il­leszthető ? Ha igen, sújt­sa őket a felelősség tel­jes mértéke , de ha nem ? hát ? igen, hát akkor legyenek legalább igazolva a közvélemény előtt egy igénytelen levelezői toll által, melynek úgy hiszem, nem lehet egyéb és szebb feladata, mint tisztán és részrehajlatlanul az igazságot keresni, s erről a közönséget, minden, ezt érdekelhető viszonyok és körülmények között­ felvilágosítani. Ezen czél és szempont lebegett előttem, midőn a szőnyegen forgó dolog mibenlétéről magam­nak hiteles tudomást szerezni , s erről a t. közönséget értesíteni elhatározom, a mint kö­vetkezik. Jóval már azelőtt, hogy „többen“ úr czikke, september 23 dikai kelettel, a „P- Napló“-ba beadaték, t. i. september 14 kén Botka Ti­vadar, kir. biztos ur, B. Gyarmaton személyesen megjelenvén, a megye illető tisztviselőin kivül, helybeli esperes-plébános Imády Károly, nemkülönben több földbirtokos és egyéb osztály­beliek részvétele mellett nyilvános tanácskoz­­mányt tartott, melyben járása és működése czél­ját előadván, megyei központi és járási bizott­mányok választását inditványozzá; minek folytán ezek a jelen volt közönség részvétele mellett, következőleg alakittatának. A központi bizottmány, mely­nek elnöke főispán urő excja, vagy akadályoztatása esetében az e­­­s 8 alis­pán; tagjai: Somoskeöy János, 2 od alispán ; Imády Károly, pléb. esperes; Kacs­k­o­v­i­c­s Károly, földbirtokos; Komáromy Imre, földbirtokos; F­e­i­s­el József, gyógy­szerész ; A­n­i­n­g­e­r Károly, kereskedő; Turcsán Pál, Fonodi Ádám­, földmű­vesek ; s végre B. Gyarmat, Szécsény, Szirák és Vadkert mezővárosok bírái. A szécsényi járásban: Szontagh Tivadar , birtokos ; Sztranyovszky Péter, birtokos; Tesse­di­k Imre, birtokos; Balogh Antal, birtokos; Ni­czky Pál, birtokos; Pongrácz Ti­vadar, birtokos; G­r­a­t­z Pál, ludányi pléb.­­esperes; M­o­r­a­v­c­s­i­k Mihály , béri ev. lelkész. A kékkői járásban : Veres József, birtokos; Huszár László birtokos ; gr. B­e­r­c­h­t­o­l­d Richard; Kovács Pál, pléh. esperes; S­z­á­n­t­h­ó Pál lelkész; F­á­y Albert, Ritter Péter, birtokosok. A bizottmányok ekként történt megalakítása után, melyeknek közbecsülésben álló elsorolt tagjai úgy hiszem, „többen“ urakat is kielégi­­tendik, kb­. biztos ur a tanácskozás további tár­gyaiul ezeket tűzé ki: a) állapíttassák meg az őszi vetőmag szükség­lete ; b) állapíttassák meg azon szükséglet, mely az élet fenntartása, különösen pedig a munka­képtelen ínségesek táplálására fordítandó. Minek folytán a már eszkü­zlött összeírások és az Ínségesek által benyújtott kérvények egy­bevetéséből kitűnt, mikép vetőmagra (értve csu­pán rozsot) 7387 pozs. mérő, (s 1200 pozs. m. magtári készlet levonása után) csak 6187 pozs. mérő kivántatik. — Mely kiderített hiánylat fe­dezésére királyi biztos ur nyilvánítása szerint 20.000 forint jön utalványozva. A mi pedig a munkaképtelen ínségesek táplálását illeti, erre 5 ezer pozs­­mérő találta­tott szükségesnek , mely összes szükséglet — czikkíró ur utólagos indítványa szellemében, a megyei magtárak részéről kikölcsönzött, s még october havában behajtandó készletből telik ki. Végül elhatároztaték, miszerint a munka­képes és munkára szoruló ínségesek felsegéléséül a b.-g­yarmatzólyo­m-p­o­d­r­u­­zsányi, pőstény - szécsényi, g­e­de­sz­á­n­t­ó­i és szécsény-lóczi megyei utak vétessenek kijavítás alá, mire nézve az előmun­kálatok, tervezetek és költségszámítások elké­szítésével az állammérnökség megbizatván, a közp. bizotts. intézkedett, miszerint ezen útépí­tések már október elején megindíttassanak. Az imént vázoltam első tanácskozmányt sept. 25 ikén első alisp. az elnöklete s a központi és vidéki bizottmányok, valamint a megyei közön­ség egyéb tagjainak egytettlétében egy máso­dik inségügyi nyilv. tanácskozmány követé, melyben elnök alisp. jelenté, miszerint a 20,000 forint folyóvá tétetett, s igy az, szorosan ite sú­lyos felelősség terhe alatt, egyedül őszi vető­magra leendő fordításul, az ínséges községek közt kiosztható.­­ Ennek kapcsában felolvas­tatott a felsőbb koríny­széktől kiadott kötelez­vény minta, s a hivatalosan eszközlött nyomo­zások eredményéből készített azon a­r­á­n­y, s rovatos kimutatás, mely szerint a 20 ezer frtnyi összeg kiosztandó lesz, s mely össze­get a jelen volt községi bizottmányok, szabály­­szerüleg kiállított községi kötelezvény mellett, a közp. biz. ellenőrködése mellett átvették. — A kiosztás mindenkor egy tisztviselő s egy közp. bizottmányi tag jelenlétében történik, általános szabályul állapíttatván meg , mikép kölcsönt csak azok nyerhetnek, kik saját erejükből a ve­tőmagot ki nem állíthatják s kik elégséges hypothékával bírnak ; ellenben nem részesülhet­nek abban, kik tulajdon földet nem bírnak, kik­nek más keresetmódjuk van, s kik a fagy által nem károsultak. Ezek azok, miket a t. közönség felvilágosítása végett „többen“ ar czikke folytán közzé tenni jónak láttam, itt még csak azt adván hozzá, miszerint a kölcsönök kiosztása tén­y­­leg foganatba vétetett. Gátló akadályt képezhetne azonban kb­. biztos úr abbeli újabb rendelkezése, mely szerint a kölcsön pénzben nem, de egyedül természetbeni vetőmagban oszt­ható ki, mi nem csak a bizottmányok eljárását fogná nehezíteni, de a vetőmag tömeges össze­vásárlása ennek árát is felszöktetné. Reményl­­hető ennélfogva, miként kb­. b­ár a bizottmányok indokolt felterjesztését figyelembe veendi s az említett intézkedésétől elálland. Végre „többen“ uraknak a magtárakra vonat­kozó megjegyzését illetőleg, én is igen kívána­tosnak tartom, hogy ezek kezelése a lefolyt 18 év alatt hit és a czélnak megfelelő volt legyen, a­miről számolni az illető kezelői és felügyelői hivatalnokok tartoznak. Az epemirigy városunkba is beköszöntött az ide szállásolt katonaság nyomában , terjedelem­ben azonban nemcsak hogy nem nyert, sőt fo­gyott ; — a vidék, kivált az alantabb fekvő, szintén meg van lepve szórványosan; — társas életünk ily körülmények között természetesen pang; színészet, művészet vagy egyéb szellemi élvezetnek hite sincs; szüreteink némák s mint­egy titokban látszanak tartatni, csak a harang zug — fölöslegesen is, sokat. — Ily leverő álla­potok közt tegnap élénk mozsárdörgés villanyo­­zá fel városunk lakosságát, jeleül annak, misze­rint az uralkodó neve napja ünnepeltetik úgy itt mint Kékkőben, jelenleg személyesen TÁRCZA. Könyvismertetés. Mathematikai és Term­észettudományi Közlemé­nyt.k, vonatkozólag a hazai viszonyokra. Kiadja a m­. tudo­mányos akadémia mathematikai és természettudomá­nyi állandó bizottsága. Szerkeszti Szabó József. IV. kötet. Pest. Ára 8 ft 50 kr. Épen most hagyja el a sajtót egy uj kötete azon természettudományi folyóiratnak, melyben ho­nunk ebbeli viszonyai maradandó becst­ mun­kálatok által deríttetnek fel. A kit honunk ter­­mészettudományi ismerete közelről érdekel, és forrásmunkából akar meríteni, nem mulaszthat­ja el a bizottság ezen közleményeit tudomásul nem venni, melyben oly adatgyűjteményt lel, minőt előbb megjelent (bel- vagy külföldi) mun­kákban honunkról hiában keresne. Tartalma a következő 16 eredeti czikk. A buda-esztergomi vidék szerves­ testek-képezte kőze­tei. Hantkei Miksa: Magnetikai helymeghatá­otások Magyar- és Erdély­en saágban Egy táblával. Schenzl G­uid­ó, K­r­u­s­p­é­r István: Budapest közép légmérséklete. Jelinek Károly. A Tokaj - Hegyalja v­iránya. Hazslinszky Frigyes. A borsai Pietroz havasi viránya. Hazslinszky Frigyes. A rákos­palotai ásványvíz vegyelemzése Molnár János. Hegyaljai rhyolithok vegy­elemísése. Bern­áth tr­ózöcs Vág Ujhely virányi. Keller Emil Tokaj-Hegyalja és környékének földtani viszonyai. Egy színezett földtani és szellőmivelési nagy térkép­pel. Szabó József: Magyarhoni trachi­tok vegyelemzése. Bernáth József. A szepesi moszatok jegyzéke. Kalchbrenner Károly. Tokaj-N­egyalja talajának leírása és osztályozása S­z­a­b­ó József. Tokaj-Hegyalja talajának természeti és vegytani tanul­­­­mányozása. Molnár János: Éjszaki Magyarban lomb mohai. Hazslinszky Frigyes. A Duna-víz hömérsékel­­ táblával. G r e g u s 8 Gyu la Jelentés az 1865. sept. és oct. Felső Olaszország EK. részében az Eugane Alban tett földtani utazásról. Szabó Józs­ef. Bővebb megismertetésére, úgy a czikkek tar­talmának, mint általában a bizottság működé­sének szolgál­jon az előszós mely arról mintegy hi­vatalos jelentést ad. E I « s : ». Az akadémia mathematikai és természettudo­mányi állandó bizottsága ugyanazon a nyomo­kon járva, mint eddig, folytatta munkásságát, s időhöz kötve, kiadja jelenleg közleményeinek negyedik kötetét, mely részben 1865-re, részben 1866-ra vonatkozik. Szabadjon először is az ezen kötet tartalmát képező értekezéseket vezetni be. Legnagyobb számmal vannak­­teológiai tár­gyak, s ezek között az újabb időben erősen fel­karolt harmadkori vulkáni kőzetek tanulmányo­zára geológiai talajtani és vegytani szempontból. Külön alkalom kínálkozott a Tokaj-Hegy­­alja Trachyt és Rhyolithjainak részletes tanul­mányozására, s ez alkalmat a tokaj-hegyaljai bormivelő egyesület abbeli határozata idézte elő, mely szerint az egy Album kiadására vállalko­zott, melyben azon vidéket, geographiai, etno­graphiai, climatologiai, szöllőmivelési és borter­­mési tekintetben , megismertetné, s ezen meg­ismertetés mellé a föld , talaj-, növény- és a borok vegytani tanulmányozását is csatolná, mi diszintt gyanánt kiállítva és négy nyelvű­ szöveggel ellátva, tán némileg hivatva lenne a nagyon is alászállott borkereskedésre iide­­tőleg hatni. Ezen külön tanulmányozások az Albumban csupán vázlatilag foglalhatnak he­lyet, egészen tudományosan és kimerítőleg tár­gyalva a geológiai rész a közlemények ezen kötetében foglal hetet, s arra vonatkozik S­z­a­b­ó József két czikke : Tokaj-Hegyalja és környékének földtani viszonyai, és Tokaj-Hegy­alja talajának leirása és osztályozása; valamint Molnár Jánostól a Tokaj-Hegy­alj­a talajának természeti és vegytani tanulmányozása; s végre Bernáth Józseftől a hegyaljai Rhyolithok vegyelemzése. Ugyanezen szerzőtől a magyar­honi Trachytok vegyelemzése támpontul szol­gál a harmadkori eruptív kőzetek osztályozá­sára, így a vonatkozás a Tokaj-Hegyaljára nem áll távol. A nagy mérvű térképe Tokaj-Hegyaljának az Album s e Közlemények számára készült, s a négy nyelven írt czím ennélfogva megmaradt rajta. A Közlemények III. kötetében Hantken­er által véghez vitt magassági mérések táblázato­san adatnak e térképen, valamint a szöllőmivelési és erdős területek. Ezen térkép a tudományos irodalomban azon újdonsággal bír, hogy első, melyen a Trachyt és a Rhyolith külön választva adatnak. Szabó József az Euganeákban, részben az akadémia által segíttetve, tett geológiai utazá­sáról is közli jelentését. Ezen tárgy szintén a Tokaj-Hegyaljára vonatkozik, mert a Rhyolithok érdekében történt ezen kirándulás, és megkísér­­tetett a Rhyolithok és Trachytok osztályozása a központi Alpok DK. alján, s meglepő az ered­mény, minthogy a Kárpátok koszorújának déli lejtkörében a chronologiai sorozat s a petrogra­phiai osztályozás azonossága kimutattatik. Ezen, a vulkáni kőzetekre vonatkozó tanulmá­nyokon kívül Hant­ken úr különösen az üle­dékes harmadkori kőzetekre terjeszti ki figyel­mét, s értekezik a buda­esztergomi vidék szer­ves testek­ képezte kőzetekről, melyeknek ő oly specialistája, hogy központi vidékünk e tekin­tetben, különösen az ő beható tanulmányai nyo­mán, kiindulási pontul szolgálhat Európa tetemes részére nézve. Igen fejlettek itt e viszonyok s méltólag vannak átkutatva, és Hantken urnak a közlemények előbbi köteteiben megjelent érte­kezéseiben megismertetve. Növénytani értekezés van öt, s ez azon szak, melynek a geológiai után a legtöbb mivelője akadott. Hazslinszky ura Tokaj-Hegyalja mostani virányát közli, összehasonlítva éjszaki Szepes virányával; átmegy azonban a harmad­kori kihalt virányra is, s itt több uj adatot kö­zöl, melynek birtokába a Kovács Gyula által kiadott értekezés megjelenése után jött. Ezen czikk méltán kísérhette volna a tokaj-hegyaljai albumot, ha annak saját körülményei nem ellen­zették volna. Közli továbbá Hazslinszky úr egy, az akadémia segítségével 1865 ben Mármarosba tett kirándulásának eredményét, ezen czim alatt „A borsai Fietroz havasi viránya,“ melyben azon vidék eddig ismeretlen Kryptogam virányának megismertetését tűzte ki czélul. További értekezése ugyanazon fáradhat­lan szerzőnek „éjszaki magyarhon lombmohai,“ melyben honunk azon részének eddig ismeretes lombmohait összeállítja, s közli a szaktudósok­kal a fajok és változó alakjaik sorát oly jegy­zetek kíséretében, melyek nemcsak honi mohvi­­rányunk sajátságát tüntetik fel, hanem, minden más irodalmi segédeszközök mellett is, a fajok fellelését és biztosabb felismerését könnyitendik. Kalchbrenner ur Szepesmegye lopvanő­­szeiből a moszatok jegyzékét adja, Rabenhorst rendszerét követvén, s ez által a phanerogam­virányra nézve már igen átkutatott Szepesme­­gyét egy oly előmunkálattal gazdagítja, mely az összes tájvirány átnézetére vezet. A két veteránon kivül a növénytannak egy fiatal mivelője is fellép, Keller Emil ur Vág- Ujhelyről, s ezen táj virányát közli. Meteorológiai két jeles értekezéssel talál­kozunk. Egyik Schenzl Guidó és Kruspér István uraktól van, kik részben az akadémia által utazási költséggel ellátva, az akadémia meteorológiai szereinek használata mellett 1864 nyarán Magyar és Erdélyország több pontján magnetikai helymeghatározásokat vittek vég­hez, sőt útközben az állomásokon, a­hol csak fel lehetett a barométert állítani, a nevezetesebb hegyhátak, völgyek, révek, hidak stb. magassá­gait megmérték, s a nagy-szebeni és budai rendszeres észleletekkeli összehasonlításból a pontok viszonyos magasságait is meghatá­rozták A másik egy idegentől van, czime: „Budapest közép légmérséklete, “ szerzője dr. Jelinek Károly, Bécsben a központi meteorológiai és földdelejességi intézet érdemes igazgatója. El­foglalva lévén az osztrák birodalom légmérsé­­két tárgyazó nagyobb munkával, kívánatosnak találta Pest közép légmérsékének viszonyait is szabatosan megállapítani, s e végből felhasz­nálta az 1848—1863 között itt nyert adatokat, s tanulmányának eredményét akadémiánknak kéziratban közvetlenül megküldött e­llydrologiára vonatkozólag Molnár János úr a Pest közelében Rákos Palotán felfedezett, igen salétromsav-dús ásványvíz vegyelemzését ismerteti meg; más­részt Greguss Gyula ur a Duna víz hőfokának kipuhatolására irányzott észleleteit közli, kezdve 1865. augustustól, bezá­rólag 1866. mártius haváig. A hömeghatározá­­sok a jégre is kiterjedtek, s mind a két rendbeli eredményt táblákban, vonalok által egyesítve is adja. Utaztatásra 600 ft fordittatott, s abban 1865 ben a következők részesültek: Hazs­linszky Frigyes, ki Mármarosban, Hant­­kén Miksa, ki a honban folytatja földtani ki­rándulásait, végre: Szabó József, ki a honban teendő több kirándulásain kivül Olaszország vulkáni vidékeit kívánta bejárni. Az ezen átázásokon gyűjtött adatok részben feldolgozzák, s e jelen kötetnek egyes tárgyait képezik. Más részek későbbi időkre anyagai fognak szolgálni. Petényi hátrahagyott munkái rendeztet­nek folytatólag, de az eddig rendbe hozott ré­szek kiadása oly feltételes, hogy az egészet kel bírni arra, hogy az egyes részek kiadásáról vagy nem kiadásáról határozatot lehessen hozni. A hátrahagyott kéziratok részlege van most rende­zés alatt.­­ A meteorológiai és életek folyton mennek Budán, Schenzl Guidó úr vezetése alatt, s azok közvetlen megküldetnek több külföldi észleldé­­hez, melyek ezen közlésre az akadémiai inté­zetet maguk kérték fel. A Közlemények III. kötetében fel voltak so­rolva azon szerek, melyek az észleldében meg­vannak, s a melyek 1863-ban vétettek, és 1864- ben pótoltattak. 1865 folytán csupán a következő tartalék­tárgyak szereztettek meg : 4 földthermometer Münchenből, 16 ft 24 kr. 4 üvegskála a variativ készülékhez 7 ft 10 kr. A meteorológiai észleletek adatai külön fog­nak közöltetni, de Mayer L. volt budai csilla­gász igen becses észleteit jónak látta a bizott­ság közhasználatra juttatni, s azokat bocsátani előre, mely feladat kivitelére Kruspér István úr vállalkozott oly sikerrel, hogy Mayer úr még eddig ki nem adott észleleteit rendezte, s azok, mint a meteorológiai észleletek első kötete ezen év folytán jelen meg. Elkészülvén az akadémia új háza, feladat volna a physikai termekben felállítani becses szereinket, mi hogy eddig nem történt, annak tulajdonítandó, hogy a termek a bizottságnak nem adattak át. Megszaporodván a physikai és vegytani teen­dők száma, a bizottság Than Károly urat kérte az osztály által tagjai közé kineveztetni. A physikai és vegytani termek használatáról sem feledkezett meg a bizottság, azonban az akadémia feladatához képest magasabb körű foglalkozásra óhajtott tért nyitni, az akadémia igazgató tanácsánál 1866. elején az akadémia elnöksége útján folyamodást adott be, és tervet, mely szerint e termekben, melyek részben fel is vannak szerelve, tudományos élet fejlesztessék. Ezt annál inkább tette,minthogy alkalmas egyént is ajánlhatott, kire a physikai és vegytani maga­sabb munkálatok vezetését bízni lehetett voln­a. Lépéseit azonban az akadémia mostoha pímzvi­zonyai miatt siker nem koronázta, s igy itt me­rev­­­tlenség van most is, mint azelőtt. Pest, július, 1866. Szabó József, előadó s szerkesztő. honi időző főispán uz ő excla bu\ ' .\n, azelőtt a Balassik sasfészkén. Isten velünk ! Csalom­­­ai. Különfélék. Pest, oct. 8. — A jótékony nőegyesület ma dél­után tartá tanácskozását a levesosztóinté­­zet ügyében, melyet a­ város szegényei szá­mára állít fel. A tanácskozás eredményéről jövő alkalommal értesítjük olvasóinkat. * Az állatkertnek két havi megnyitása óta közel tizenegyedfélezer forint jövedelme van a belépti díjakból. E tény annyival örvendetesebb, mivel ez intézet egész évi kiadása — a jelen megállapítás szerint — nem megy egészen 13.000 írtra sem. Az állatpéldányok egyre szaporodnak. Közelebb gr. Eszterházy Lászlóné aján­dékozott két igen szép fehér pávát. Minap az állatkertnek egy kis zajos története is volt, melyben mint hős, egy ügyes róka szerepelt. — Székesfehérvárról érkezett egy ládában, s mivel késő este volt, nem volt idő már betenni a vas kalitba. Benn hagyták tehát a ládában, melyet éjjel keresztül rágott és szívni kezdte a szabad­ság levegőjét, mely őt azonnal prédára unszolt. Neki ment a túzok­pástnak , s egy madarat elpusztított. Azután kivette magát a pávaszi­­getre, s onnan tette éji látogatásait az állatkert­be. Nyolca éjen át nyolcz tyúkot ejtett martalékul. Olyan ravaszul járt el, hogy bár a folyvást lesték, csak a kilenczedik napt vehették lövésre, midőn ijedten futott a szarvc­s­ akolnak. Egy lövés azon­ban véget vetett életének és garázdálkodásainak. (F. L.) — A „Zenészeti Lapok“ új és 7-ik évi folya­mának első száma megjelent, igen ízletes kiál­lításban, díszes czimrajzzal, s bő és változatos tartalommal u. m. Vezérszó, — A dal, — Komó­­csynak szép kis költeménye, — Zenénk és zene­deink, — (Szép) művészeti elhaladásunk aka­dályai , - Színre hozatal az újkori dalművekben, — Nemzeti színház, -- Adomák és életképek, — Művészeti újdonságok, — Krónika. A lap vé­gén felszólítás van azon zene- és dal­egyletek­hez, melyek a szerkesztőség felszóli­ó körleve­lére még nem válaszoltak, hogy közelebbről vá­laszoljanak. Reméljük, hogy ily egylet nem sok van, s a­melyek egy és más akadály miatt nem tehetők, valamint zenekedvelő magánosok is, sietni fognak a lap támogatásával Előfizetési feltételek Pesten egész évre 10 ft, félévre 5 ft, negyedévre 2 ft 50 kr. Vidékre egész évre 10 ft 50 kr, félévre 5 ft 25 kr, negyedévre 2 ft 70 kr. — Napi jelentés. A járványos hanyszé­­kelésben megbetegedettekről mai napon minded­dig jelentés nem létetett.­­ A járvány-kórház újabb betegülési esetek hiányával tegnap bezá­ratott; a még ott ápolt 3 beteg között 2 felgyó­gyult, 1 meghalt, tehát jelenleg beteg nincsen. Buda, 1866. oct. 7. Dr. Frenreisz Ferencz m. k. főorvos. — Beküldetett szerkesztőségünkhöz a Haj­n­a­­­k­a szerkesztette igen díszes kiállítású „Gombostű naptár 1867-re.“ E kis naptár maradandó becsű válogatott dolgozatokban gaz­dag, s oly nevekkel találkozunk benne, melye­ket az újabb időben vagy épen nem, vagy igen ritkán olvasunk lapjainkban, s általában az iro­dalom újabb vállalataiban. Ilyenek pl. Julia, Flóra, Izidora, Gyulai Pál, Tóth Kálmán stb. Ezeken kívül Szász Károly, Vadnay, Tolnay, Thaly Kálmán, Dalmady, Komócsy, Zilahy Im­re, Losonczy, Szász Béla, Rózsaági s a szer­kesztő Hajnalka műveikkel találkozunk. Szép és érdekes béltartalma, s az igen díszes és gaz­dag külső bármely sálon asztalára méltatja e kis albumot, melynek czimképe csinos aczél­­metszetben Ambrózy Mária báróhölgyet áb­rázolja. — Figyelmeztetés. Jóllehet a jelenleg uralko­dó hanyszékelésnek néhány nap óta megnyug­tató lefolyása van; mind­azáltal a kérdéses járvány terjedésének meggátlására oly sikere­sen ható, s ’f. é. augustus 28 -án kibocsátott hir­detményben elrendelt árnyékszékek és csatornák vésztelenítése még mind mostanáig abba nem hagyathatik, sőt ez eddigi modorban és ugyan­azon erélylyel tovább is folytatandó. Midőn ez köztudomásra hozatik, a t­­ez közönség saját maga érdekében egyúttal figyelmeztetik, hogy tekintettel a beállott kisebb időszakra, kellőleg öltözködjék, különösen az altestet és lábakat melegen tartsa, tovább semminemű bár­mily csekélynek látszó hasmenést el ne hanyagoljon, hanem ennek beálltával azonnal ágyba fekve, az altest kimelegitéséről gondoskodni, és orvo­si segélyt haladéktalanul igénybe venni el ne mulaszszon. Budán, october havában, 1867. A kapitányi hivatal által. — A herczeg­prímás hogylétéről sürgönyzik a „P. Hirnök“-nek : „Ő Eminentiája múlt éjjel nyugodtan, mélyen s megszakasztás nélkül aludt. Más tekintetben is ő Emenentiája mindinkább közéig a rendes állapothoz. A magas beteg még csak a bal lábát nem mozdíthatja, de ezen testrészek is folytonos transpiratióban vannak. Esztergom, oct. 6. 1866. Dr. A­rgen­ti Döme, kir. tanácsos, mint rendes orvos. “ — Az intőbetegség. A helyesen szer­kesztett „Egészségi tanácsadóban olvassuk: „Hiába beszélik, hogy ez vagy amaz a cholerá­­ban hirtelen meghalt, hogy néhány óra előtt sem­mi baja sem volt; az ilyen esetek ha léteznek is, felette ritkák, mert általános tapasztalás szerint a cholera kitörését mindig az i­n­t­ő­be­te­g­s­é­g előzi meg, a­mi nem egyéb, mint h­a­s­m­e­n­é­s. A­mi saját és ismerős orvostár­saink körében alig jött elő eset, hol hosszabb vagy rövidebb ideig tartó hasmenés ne járt vol­na elő, mielőtt görcs és hányás mutatkoznék, mindazáltal a hasmenéssel magával is beáll a cholera, mihelyt a kiürített anyag szürke és szagtalan.­­ A hasmenés idején a­ki utána lát, és kezdetétől fogva el nem hanyagolja, az bizto­san megmenekszik, mert ha a cholera jelen van is, de csak hasmenéssel, mindenkor könnyen gyógyítható. Erre azt kérdi valaki: hát a híres orvosok miért haltak el cholerában ? — Nem tudjuk, hogy az, a­ki ezt a kérdést intézi hozzánk, el­fogja­­ hinni, hogy épen az orvosok közt gyak­ran igen önfejű emberek vannak, a­kik nagyobb bajt sem tartanak figyelemreméltónak magukon, mint mint egy kis hasmenés. Nemrég olvastuk, hogy G­­­b­e­r­t Párisban kórházi orvos, a­ki orvos létére nem hitte azt, hogy a hasmenés cholerába átmenjen, miután pár napig tartott hasmenését elhanyagolta, cholerába esett és meg is halt. Sőt annyit is mondhatunk, hogy az ed­dig cholerában elhaltak nagyobb része köny­­nyelműségének adta bizonyságát, vagy olyanok voltak, a­kik hosszabb szenvedés által kimerí­tett életerő mellett lepettek meg a járványtól. A szegénység nagy halandósága nem is jó más­honnan, minthogy annak idején segély nélkül vannak, miután nem képesek a segélyt megsze­rezni.­ — Úgy halljuk, hogy e tapintatosan és nagy ügybuzgósággal szerkesztett lap nem ré­szesül oly támogatásban a közönség részéről, min­t gazdag és oktató tartalma oly méltán megérdemelne; hiszszü­k egyébiránt, hogy ez csak mai vigasztalan gazdasági helyzetünkből ered, s ha majd ez oket természet és szorgalom elhárítják, e hézagot pótló­­ szaklap sem fog a haza mostoha szülöttjei közé tartozni. — Zerdahelyi Imre, Nyitramegye verbói ke­rületének képviselője, mint a „Zukunft“ nak ír­ják, külföldre ment, miért is a kerületben uj vá­lasztásra készülnek. A tót ultrák követjelöltü­l Paulinyi-Tóth Vilmos urat emlegetik, ki azonban tagadólag felelt, s az illető urak figyelmét dr. Mudron arra irányzó. Mudron a „Slovenska Ma­­tica“ egyik főtagja. — (Bárhogy erőlködjünk, de ezen választási törekvést nem értjük.) — A „Bohemia“ bécsi távsürgönye jelenti, hogy Klapka a porosz kormánytól a veres sasrend másod­osztályú csillagos rendjelét és egy sziléziai birtokot nyert ajándékul. A porosz lapok e hírt még nem közlik, tehát valósu­­lásra vár.­­ A német színház igazgatósága mára ren­dezett előadást a meghalt Kastner hátramara­dottjai javára. A tehetséges szinészt 3 gyerme­kével együtt, kiknek hirtelen megbetegülése és halála vitte a sírba, t­egnapelőtt temették el, te­metésén nagy résztvevő közönség volt jelen. Az árvákat Z­e­i­s­i­n­g­e­r vendéglős emberbaráti jó­sággal pártfogásába vette.­­ A városi gazdasági bizottság elhatározta, hogy az Al-Duna sor új telkein építendő házak 2 öllel kijjebb terjesztetnek a Duna felé, úgy hogy a belső utcza két öllel szélesebb lesz, te­hát ha jól emlékszünk 10 ölnyi, a külső rész pe­dig 8 ölnyinek marad mely tér elég a közleke­désre. Remélhető, hogy a háztelkek megvásár­lására sietni fognak az illetők, mert ily szép alkalom Buda-Pest legszebb pontján aránylag jután­os ár mellett nem egy hamar fog kínál­kozni. — Értesítés. A k.-kunszentmiklósi helv. hitv. VI. osztályú algymnasiumban az 1868-iki tanév megnyílta jövő november he l-jére ha­lasztatott, — miről a tisztelt szülök s tanügyba­rátok ezennel értesittetnek. K.-Kunszentmiklós, oct. 5. 1866. Szentpétery Pál igazgató. — Mint a hírlapi közlésből tudjuk, f. é. aug. 17 én virradóra az andocsi szentferenczi szerzet temploma megraboltatott, s 30 darab arany- s ezüst érem, melyek emberi testrészeket, u.m. kéz, láb, szem, szív stb. ábrázoltak, egy 11/­ láb hosszú arany nyakláncz, két nyakgyöngy stb. lo­­pattak el. A gyanú a templomfestő izraelitákat érte, azonban 12 nappal később, augustus 29 én Lár Sándor délelőtt kilencz órakor a váczi székesegyházban hasonló, mintegy 100 frt érté­kű kártételen kapatván, a váczi híres toronyba záratott ;itt bizonyos H.András csukatvál mel­lé, ennek bizodalmasan közölte, hogy ha kisza­badul, Váczon a lövöldöző háznál a czifra gya­log hid alatt talál ezüst holmit papírba s azt rejtse el. Lá­r Sándornak e titkát H. András felfedezvén, a hatóság kitűzött helyen oly tár­vakra bukkant, melyek ismét más templomtár­gyak valának; hogy ezek honnét valók, H. And­rás kinyomozni ígérte, magát becsukatván újra, Lőr elbeszélte, hogy ő az andocsi kápolnából lopta azokat. A Vádlott eleinte tagadott min­dent, azután töredelmesen bevallotta, hogy ő Andocshoz közel egy pusztán uraság gyerme­keinél nevelő lévén, mivel szerette a mértant, természettant,géptant, még 1846-ban mint tanuló léghajó tervet adott be az akadémiának ,.Scho­te­­o­ur kezéhez, később Vidats gépésznek cent­rifugai gép 8 szélmalom tervet; három év előtt az osztr. hadügyministeriumnak uj golyómintát s a lőpor czélszerü fellobbanása, a puskacsövek­nek gyors használatára való átalakítása terveit adta be, de sehol sikert nem látott; átment a villanyosság tanulmányozására, száraz villany galvany battériát kívánt készitni, mely epochát képezne, ez mint száraz s állandó, a legerősebb villanyfolyamot képes előállitni, a gőzgépeket mint költségeseket nélkülözhetővé tenné, 100% olcsóbban dolgozna, képes lenne a vizeket szét­bontani, durrléget kifejleszteni, melylyel mele­­gitni, fűteni, igy vele fát s kőszenet pótolni le­hetne, világításra is hasznos volna s ezerféle alakban lehetne használni. Vádlott ezen eszmé­vel milliókat akart boldogitni, dicsőségért és anyagi haszonért küzdött, de nem talált pártfo­­golást se fent, se alant, ekkor jött reá a pénz­­szomj, a szerencsétlen gondolat, hogy templo­mokat raboljon, pénzt állítson elő, és ha sikerrel dolgozik, tervét kiviheti, visszafizeti sokszorosan a kárt.­­ Találmánya s tervei vit­ték bajba őt, ki különben tanítóságból élt 1848 óta­ Aug. 16 án Andocson, míg a barátok honn nem voltak, a zárda folyosójáról a mellette lévő kápolnába a harang kötél segélyével ereszke­dett le, a lopott tárgyakkal a kápolna-ajtón jött ki, azokat Pesten olvasztotta fel s adta el, úgy ment Váczra, hol hasonló tetten elfogatott. Vádlott ügye Pr megye törvényszékénél tárgyaltatik s védője, a vádlottban szunnyadózó erőnek kitu­dása végett, őt Petzval és Stoczek szakértők ál­tal vizsgára bocsáttatni, addig az ítélethozást irányában felfüggesztetni kérte, mert attól sokat feltételez, hogy vádlott az elmondott czél palástja alatt e, vagy e czélja sikeresítésére vetemedett

Next