Pesti Napló, 1867. október (18. évfolyam, 5234–5260. szám)
1867-10-09 / 5241. szám
jegyző által legott felolvasott törvényjavaslat így szól : Törvényjavaslat a vasutak és csatornák építése végett létesítendő kölcsönről. 1. §. Azon egyezmény alapján, melyet a pénzügyminiszter az 1867-dik évi jul. 2-án kelt orsz. határozat folytán kötött, jelen törvény által felhatalmaztatik a minisztérium, hogy vasutak és csatornák építésére valóságos értékben 60 millió ezüst forintnyi, vagy 150 millió francnyi köl csönt létesítsen, 50 évre, 4,650,000 ezüst forint, vagyis 11,625,000 francnyi évi járadék kötele- zése mellett. 2. §. Az előbbi §-ban meghatározott évjáradékban a törlesztési részletek is benn foglaltatván, azon évi járadék 50 éven át teljesített fizeté-se után az egész kölcsön törlesztve lesz, és a kölcsönt illetőleg az állam minden kötlezettsége megszűnik. 3. §. E kölcsön biztosítására szolgálnak az építendő vasutak és csatornák; mégpedig akképen, hogy a befektetett tőkének megfelelő évjáradék a jelen kölcsönből épült vasutakra és csatornákra, mint főjelzálogra, időről időre első helyen bekebeleztetik. 4. §. E külön jelzálog mellett a jelen kölcsönből folyó kötelezettségek pontos teljesítéséért az állam összes jövedelmeivel is kezeskedik. 5. §. A jelen kölcsön kötvényei és e kötvények kamatszelvényei e törvény által minden fennálló bélyeg illetéktől vagy jövedelmi adótól mentesíttetnek, s ez illeték és adómentesség azok részére jövőre is biztosíttatik. 6. §. E kölcsön egyedül csak azon vasutak és csatornák építésére fordítandó, melyeknek építése iránt törvény alkottatott. 7. §. Ennélfogva a pénzügyminiszter a folyóvá tett összeg miképen történt felhasználásáról, a kölcsön állapotának kimutatása mellett, az Országgyűlés elé évenként jelentést tesz. Elnök kérdést intéz a házhoz, mit kíván e tárgy napirendre tűzése iránt határozni. A ház ma csütörtöki ülésben kívánja e tárgyat felvetetni. Ezután felszólal Perczel Mór. Szbad legyen mindenekelőtt a t. miniszter úrtól kérdezem, kivel fog e kölcsön megköttetni ? Lónyay Menyhért. A ma beadott törvényjavaslat tárgyalása alkalmával lesz szerencsém a minisztérium részéről az egész kölcsönre nézve részletes előterjesztést tenni. Perczel Mór. De én ezen tárgy fontosságát tekintve, szeretném magamat informáltatni arra nézve is, kivel lesz ezen kölcsön kötendő. Ha ugyanis nekem az ezen kölcsönt adó társaság vagy bankár irányában nem volna teljes bizalmam, akkor mindenesetre szükségesnek tartom, hogy e tárgy a legkomolyabb tanácskozás alá vétessék, s az osztályokhoz utasíttassék előleges tárgyalás végett. Lónyay Menyhért: Bátor vagyok erre nézve megjegyezni, hogy minden tekintetben megfelelni igyekeztem a szükséges felvilágosítás-adás tekintetében azon küldöttségnek, melyet a t. ház kérésem folytán leküldött. Igen természetes, hogy a minisztériumnak minden kölcsön tárgyalásánál kötelességében áll, az arra vonatkozó adatokat, a kölcsönkötést, magát a «».ervktdést, és annak minden egyes pontját azon bizottsággal közölni, mely erre nézve kiküldetik. Ez megtörtént, midőn majd e tárgy tanácskozás alá kerül, lesz szerencsém minden bővebb részletet előterjeszteni. Alkotmányos országokban mindenütt azon eljárást szokták követni, hogy valahányszor kölcsön szándékoltatik köttetni, a minisztériumnak felhatalmazás adatik arra nézve, hogy a kölcsön kötése iránt intézkedjék , ez tehát a végrehajtásnak feladata. A minisztérium azután kölcsön feltételeit, annak körülményeit minden részleteivel együtt azon bizottsággal közli, melyet a törvényhozó tesz erre nézve kiküld. Ez mindenesetre szükséges a végből, hogy ezen bizottság minden körülményekkel megismerkedvén, a kölcsön iránt javaslatot terjeszthessen elő. Miután a kölcsön csak e törvényjavaslat szentesítése után fog nyilvános aláírás végett kitétetni, és lehetnek oly körülmények, melyeket nyilvános aláírás előtt minden részleteikben a közönséggel tudatni tán nem lenne czélirányos , ennélfogva követte a minisztérium ezen utat és kérte fel a házat arra, méltóztessék bizottságot kiküldeni, melylyel a kölcsönre vonatkozó minden adatot részletesen közölhessünk. Ez megtörténvén, e kérdés tárgyalása alkalmával lesz Szerencsém a minisztérium nézeteit magáról a kölcsönről , annak természetéről és részleteiről előadni. Perczel Mór: Nem akarok a tárgy érdemébe bocsátkozni, de a tárgy fontosságánál fogva, miután ez magával azon igen lényeges kérdéssel, mely nem sokára tanácskozás alá kerülend, t. i. az osztrák államadósságok egy részének átvételével némileg összeköttetésben áll, és ez egész fináncrendszerünkre befolyással lenne, szükségesnek tartom, hogy ezen tárgy az osztályokhoz átjutassék. (Zaj.) Zsedényi Ede: Azt hiszem, hogy fölösleges most ezen ügyben tanácskozni. A ház elfogadta az elnök úr által feltett azon kérdést, hogy csütörtökön akarja-e tárgyalás alá venni ezen ügyet. (Perczel Mór közbeszólt: Elfogadta már a ház ? (Felkiáltások: elfogadtál) Bocsánat, ezt nem tudtam!) Zsedényi Ede: Igenis ki van mondva a határozat, és akkor, ha az egyik vagy a másik tagnak nehézsége vagy észrevételei lesznek, azokat akkor elő fogja adni, s akkor látni fogjuk, vájjon a pénzügyminiszter arra felelhet e vagy nem ; és ha nem felelhet, vájjon fogjuk-e ! azután azt mondani, hogy tovább megyünk, és kérjük, hogy még nagyobb felvilágosításokat adjon. Igaz ugyanis, hogy ez az első alkalom, hogy Magyarország mint független állam, a kölcsönvételek terére lép. Ez igen-igen sikamlós tér, melyen nemcsak a kormánynak az ország képviselőinek egyetértésére van szüksége, de az ország képviselőinek is szükségük van az ország közvéleményének, az ország középületének támogatására; tehát magam is azt hiszem, hogy már nem lehet parlamentáris szabad országban kölcsönöket úgy fel-venni, mint láttuk, hogy az 60 év óta Bécsben lSL idó nehézségeinkrefeledds^de | ‘•EÄÄSÄ '-kéríssel! ft" í■« | Hatósági élet. n-1 Pestmegye renüldvüli közgyűlése az 1 f. évi oct. 8-kán, délelőtti 10 órakor. Beöthy elnöklő alispán megnyitván a gyilülést, előadja, hogy még néhány miniszteri rendelet néz tárgyalás elé. A tegnapi ülés authent catiója a maival együtt történhetik, ük Ráday főjegyző, előbocsátván, hogy Ebecsky esküdttörvényszéki vizsgálóbíró Szilassi , másodalispánt és a megei főügyészt mint tanút idézte, de ezek a megjelenést megtagadták, felolvasta Ebeczky jelentését a minisztériumhoz, éva ennek intézményét ez ügyben. Ez tárgyaltatott a sept. 19 -i kisgyűlésen. Ennek jegyzőkönyvére felolvastatik. Ennek végzése kimondja, hogy a megye valamint törvényes parancsnak mindig d- t engedelmeskedett, törvényes jogát védeni is fog ,á- i ja mindig. A megye polgára törvényei után csalója a megye által idézhető. Szilassy eljárását helyesli, és egy feliratban kéri Ebeczkyt a törvényes útra utasítani, m E feliratra sept. 18-1-án kelt egy miniszteri intézvény. Beérkezett 19-én, tárgyaltatott a kis gyűlés által 21 én. A határozás az összehívandó rendkívüli közgyűlésre bízatott. Nyáry Pálnak mindenekelőtt három észrevétele vn. A minisztérium nem fogta fel jól saját és a megye állását. „Mi lesz később, nem tudni, és fájlalandó volna, ha a megye tisztái közigazgatásra szoríttatnék. De jelenleg ké intézmény áll fenn, nem alárendelve az egyik , hanem koordinálva. Ezért a minisztériumnak roszólási joga nincs. Másodszor helytelennek tartja Tára nem akar beavatkozni, valajön Szilassy mint alispán, vagy mint magánszemes mély idéztetett-e ? Idézése, mint alispán, lehetetlen, ellenkezik törvénynyel, gyakorlattal. Végrve hibának tekinti, hogy a megye nem utasította aint alispánt és főügyészt megjelenésre. Ezek utánul dologra tér. A közgyűlési végzés alapja az 1848-ki XVIII a törvényczikk 17-ik szakasza. A minisztérium hiv ályatkozhatott volna az országgyűlési meghatalma- hzásra és ezen alapuló rendeletére. De ezek nem is indokolják előleges vizsgálatban a miniszteri ari rendelet tételeit. Kérdi tehát, vájjon új rendelet , gyanánt elfogadható-e ez ? Azt hiszi, hogy igen 18, mert a meghatalmazás alapján a minisztérium tsz hiányt pótolhatja. El kell tehát fogadni. 3n Halász B. A kisgyűlést nem hibáztatja, is- hogy megjelenésre az illetőket nem utasitá. A tk rendeletre, „második pótrendeletre“ nézve nyilijlvánitja, hogy a minisztérium nem rendelhet, a *1" mit tetszik, a meghatalmazás alapján. Szóló ezen sokat gondolkodott és nem beszél ellentmondást !'" viszketegbe". A hol a 48-iki törvény a miniszterériumot nem korlátozza, ott mindig lehető volt. 1t_ A hol korlátozá, ott a minisztérium mindig „nem alehettél“ élt Ha a minisztérium igy értelmezi a m meghatalmazást, tagadja erre az országgyűlés jogát. Ily meghatalmazást csak sanctió tenne éritvényessé. Taglalván a rendeletet, törvénybe, alékotmányba ütközőnek találja és nem fogadhatja et el. Nyári indítványát ellenzi. Végre bocsánatot kér, hogy ily magas szer.- 1 : 1 pontra állt. -s Nyáry. E „bő beszédnek“ csak utolsó észrevétele ellen szól. Védi álláspontját és követkenzetességét, melyet Halász a tegnapi határozata alapján megtámadt. Hiba, ha a megye oly térre 3 áll, melyet nem tud indokolni, mert a törvény- rész volta, az országgyűlés eljárásának jogtalanulsága szép indok, csak az a baja, hogy nem ide tartozik. Fenntartja indítványát, de nem felirat, hanem jegyzőkönyvi határozat alakjában. Az indítvány elfogadtatik. , Nyáry óhajtja a jegyzőkönyvbe a „törvényhozó“ szót a minisztériumra vonatkozólag felvenni az országgyűlési meghatalmazás alapján. Szintén elfogadtatik. Ráday főjegyző felolvassa a sept. 12-dikén kelt igazságügyminiszteri rendeletet a közvádsókra nézve. Végül a sept. 16 -án érkezet helyi ügyminiszteri rendeletet, mely a sept. 20-dikikisgyűlés végzőse szerint e közgyűlés elé terjesztendő. a Ivánka Imre ebben csak visszatérést a lát a törvényes útra. De nem helyesli, hogy nincs a megye közönségéhez, hanem az alispánhoz küldve. Ha lá sz B. Retournirozni kell ! A rendelet ahhoz tartás miatt kiadatik. Rákóczi főjegyző olvassa a sept. 16-kán érkezett 14-diki belügyminiszteri rendeletet az aradi honvédgyülés tárgyában. — Tárgyaltatott 17 kén , körözésre kiadatott, közgyűlésen ismét felolvasandónak mondatván. Beniczky Lajos szól, mint honvéd. Ha a hazának szüksége lesz rá, ott lesz megint. — A honvédgyűlés czélja nem lehetett titok, mert nyílt teremben tárgyaltatott és a miniszter maga is ott volt. Törvénytelenséget benne nem lát. Továbbá a fennálló törvények szerint az egyletnek nem is kellett alapszabályát felterjeszteni. A gyülekezet sehol sem adott okot a gyanúsításra. A rendeletet visszautasítja. Vakon véve, hogy a rendelet vele nem közöltetett, a honvéd egylet mégsem tartá meg a gyűlést a történtek után — nem tüntetésektől, hanem — ellentüntetésektől tartván. De jogát erre fenntartá. A honvédegylet czélja pedig az anyagi, szellemi és erkölcsi állás biztosítása. Ez kijelenti ünnepélyesen. Nyáry szükségesnek tartja Beniczky jelentését jegyzőkönyvbe venni. Nem hiszi, hogy Beniczky maga itt határozatot óhajt. De kijelentését jegyzőkönyvbe kell venni. Ha a határnap el nem múlt volna, mást kellene tenni. De így beszél, mint megtörténtről. A kisgyűlés eljárását helyesli. De határozatilg kimondani kívánja az elvet, hogy a különbség alkotmányos és nem alkotmányos életben az, hogy előbbiben mindenki maga felelős tetteiért, s csak az elkövetett tett után avatkozhat bele a hatóság, és hogy e szerint a minisztérium eljárása nem alkotmányos, hanem rendőri. Hasonló esetben jövőre felirat intézendő. Az indítvány elfogadtatik. Rákóczi főjegyző felolvassa a september 14 diki belügyminisztériumi rendeletet Abony és Eger városához. A közgyűlés ezt 17 év tárgyalván, a minisztérium jogát erre nem ismeri el, s a nagygyűlés elé utasítja fontosságánál fogva Abony városa főszolgabírójának jelentését együtt, mely szintén felolvastatik. Halász B. az abonyi Kossuthhoz intézett bizalmi levél mellett nyilatkozik. Nyáry három elvvel jellemzi az alkotmnyosságot. 1) Mindent szabad tenni, amit törvés nem tilt. 2) A tettes felelős. 3) Csak törvényes bírája elé kerülhet. A bizodalmi nyilatkozatoknak nem barátja, mert a bizodalom alaposabban nyilvánul a köz-véleményben. De a minisztériumnak alkalma lett volna máskor is, ha elvileg ellenzi, fellépni , a nyilatkozatok ellen. De úgy látszik, csak a hatalom nézetével ellenkező bizodalmát nem szabad nyilvánítani. Ő a dologban nem lát felségsértést. Ha a minisztérium lát, ott van a korona ügyvéde. Formulázzon vádat. De szemethunyó kegyelmi eljárás, fenyegetéssel egybekötve, alkotmányellenes. Mert kérdés, ha lehetne-e elítélni a vádoltakat ? Alkotmányos polgárra nézve jobb, ha bevádoltatván, törvényszék elé állíttatik, mint ha kegyelmet nyer ,e pofon ütik. A minisztérium megsemmisítheti a nyilatkozatot, ha tetszik. De ne kívánja ezt a megyétől. Hajtsa végre a megsemmisítést, de alkotmányos közeget erre nem talál. Máriássy Béla nem fél a fenyegetéstől. Tagadhatlan joga politikai véleménynyilvánítás. Abony városáét helyesli. Az 1723-ki törvény ellene nem nyújt alapot. Pártolja a közgyűlés, illetőleg Nyáry indítványát. Haász B. (a kimerült gyűlés „eláll“ zúgása közt.) Éles kifejezésekben Nyáryt és Máriássy recapitulálja. Érti a jog terén a megsemmisítést. De eszmét nem lehet megsemmisíteni. Pest megye ebben a minisztériumnak szédkezet nem nyújt, s Keglevich B. és Bobory csatlakozik ezekhez. í K á sz Ivor. E minden tekintetben fontos kérdéshez hozzá szólani lelkiismerete kényteti. Kossuth váczi levele megingatta a pártállást; más volt az ellenzék ezelőtt, más most. Szóló, ki szintén ellenzéki, látja ezt a megye termében is. Ellenzékeskedés mindenütt, de nem czélok és lényeg, hanem formák ellen, a legnagyobb szenvedélylyel. Tudja, hogy a párt szükséges és a párt- harcz kiegyenlíthetlen, de a pártoknak közreműködése a haza érdekében szükséges. Ez nálunk is megvolt és üdvös volt. Nagy fájdalmára, ez megszűnt. A pártok most egymást mereven kirekesztő alapokon állanak. Ez kivált nálunk felette veszélyes. A hazafiság a pártállásnál mindig előbb való legyen. E veszélyes jelenség nyilatkozik az abonyi levélben is. Nem hiszi, hogy hazafi el nem ismerné Kossuth érdemeit. De legújabb politikáját nem osztja, és ezt kijelentetni kívánja a megye által, a minisztérium eljárásának jogtalansága mellett. Beniczky Kász ellenében Nyáry indítványa mellett szól. Nyáry indítványa elfogadtatik. Rákóczi főjegyző előadja, hogy Nagy- Körös városa szintén irt bizalmi levelet Kossuthhoz. De a miniszteri rendelet következtében visszavette. A megyéhez folyamodik, hogy pártolja felszóllalását a rendelet ellen az országgyűlésnél. Felolvastatik a folyamodvány, mely kimondja, hogy pártolás hiányában a város önállóan lép fel. Nyáry csak ez utóbbit tarthatja helyesnek. Gubody nagy-körösi polgármester hoszízasan indokolja Nagy-Kőrös eljárását. Nyáry indítványát Körös városának inkább kiemelésére, mint kisebzésére levőnek tekinti. Mellette marad. Ivánka hasonlóan nyilatkozik, Gubody replicál és felolvasni kéri Nagy- Kőrös repraesentatióját az országgyűléshez. Rákóczi főjegyző ezt megteszi. Nyáry indítványát azon elv kimondásával kívánja megtoldani, hogy sem egyén, sem testület politikai véleménynyilvánításától el nem tiltható. Az indítvány a toldalékkal együtt elfogadtatik. Rákóczi főjegyző felolvassa a pénzügyminiszter körrendeletét, a tisztviselők közreműködéséről az adóbehajtásnál. Ahháztartás végett az alispánnak kiadatik. Rákóczi főjegyző felolvassa a belügyminiszter rendeletét, melylyel a megyei tisztviselők az 1868 évi hús- és borfogyasztási adóra vonatkozó szerződések megkötése előmunkálatánál közreműködésre hivatnak. Nyáry elismeri, hogy a jövő évi költségvetésre a pénzügyminiszternek erre szüksége van. De ebből nem következik, hogy törvény ellen a megye vétessék erre igénybe. Kérjen a kormány új meghatalmazást Ily értelemben reprezentatiót indítványoz. Elfogadtatik. Elnök a gyűlés folytatását holnapi 10 órára tűzi ki. Pest, oct. 6. Pest városának f. évi october hór -én d. u. 4 órkor a városi tanácsteremben tartott rendkívüli közgyűlésére a képviselők és hallgatóság oly nagy számban tódultak, hogy a terem — mely különben is hasonló gyülekezetekre egyátalában alkalmatlan — alig volt képes őket befogadni. Oka e nagy érdekeltségnek azon — a fővárost, s mondhatni az ország nagy részét feszültségben tartó, a városi hatóság kebelében előfordult súrlódások tárgyalása volt, amelyre vonatkozólag a városi jog- és sérelmi bizottmány véleményét a közgyűlésinek bemutatta. A közgyűlésen Agarasztó Miklós főbíró elnökölt ; a főjegyző megkezdette az ügy előadását a jogügyi bizottmányhoz utasított összes tárgyiratok felolvasásával, s e felolvasás majdnem három egész órán át tartott. Tájékozás végett a felolvasott ügyiratokból nyert tudomás alapján, következőket emelünk ki: 1 1) A főkapitány a dinnyeárusoknak meghagyta, hogy nappali árulási helyeikről a dinnyét éjszakára eltávolítani tartósnak; ezen intézkedés ellen az illető kofák a városi tanácsnál panaszt emeltek, melyben százados gyakorlatra hivatkozva, a nagyobb dinnye-rakományoknak melyeket állványon árulni lehetetlen ejnek idején is a néhány hétig tartó dinnye-idény alatt — az utczán való meghagyatását kérték ; a városi tanács ezen folyamodványt felvilágosító jelentéstétel végett a főkapitánynak e napra kiadta, elrendelvén egyszersmind , hogy az ez érdembeni határozathozatalig a főkapitány tartsa függőben intézkedését; a főkapitány tett ugyan jelentést a tanácshoz, ebből azonban a tanács azon meglepő tényről értesült, hogy a főkapitány tanácsi végzést közvetlenül a belügyminiszterhez terjesztette fel, s a kormánytól azt kérte, hogy a tanácsi végzést semmisítse meg; a beügyminiszter úr aztán csakhamar a főkapitány kérelméhez képest intézkedett, anélkül, hogy a tanácsot előbb meghallgatta volna. 2) Weinberger kávés a Király utczában, a zárórák áthágása végett, a főkapitány által egymásután 3-szor, 20, 30 és 40 ft pénzbírságban marasztaltatok el, mely összegnek azonnali be nem fizetése esetén bezáratással fenyegettetek; a kávés a bezáratástól menekülni óhajtván, panaszt emelt a főpolgármesternél, ki ennek folytán a főkapitányt oda utasította, hogy a tényálladékról, az iratok bemutatása mellett, a tanácshoz jelentést tegyen, addig pedig a végrehajtást függeszsze fel; a főkapitány, közbejött sürgetésre, bemutatta a kívánt jelentést, ebben azonban megemlítette azt, hogy ő, daczára annak, hogy a főpolgármestertől felfüggesztő rendeletet kapott, támaszkodva a fennállott m. k. helytartótanácsnak 1863. évben (Pálfy idejében) kiadott rendeletére, Weinbergertől a 90 ft bírságot behajtotta; a tanács meggyőződvén az ügyiratokból, hogy Weinberger csakugyan hibás, a kapitány ítéletét elvileg helybenhagyta ugyan, a bírságokat azonban túlságosaknak találván, azokat 5, 10 és 20 forintra szállította le, a főkapitányt pedig oda utasította, hogy Weinberger panaszában felhozott némely körülményeket, mint p. o. azt, hogy más kávéházak és sörházak hosszabb ideig is nyitva tartatnak, s mégsem birságoltatnak meg azok tulajdonosai — felvilágosító jelentést tegyen ; a főkapitány ezen tanácsi utasításra tett jelentésében a kívánt felvilágosítást megadta, de egyszersmind arról is értesítő a tanácsot, hogy helytartósági leirat ellenére, felfüggesztő rendeleteket a kapitányi intézkedések ellen kiadni nem lehet, ez pedig megtörtént, s így elvi kérdés forog fenn, tehát a (főkapitány) ez ügyben a belügyminisztériumhoz közvetlenül felterjesztést tett. 3) Weinberger kávés, egy, a belügyminiszterhez beadott igen illetlen hangon irt panasziratban, a főkapitányt erkölcstelen életmóddal és hivatalávali visszaéléssel vádolván, e panaszirat, a belügyminiszter által közvetlenül főkapitánynak adatott ki nyilatkozat végett, a főkapitány a kívánt nyilatkozatot közvetlenül felterjesztette, mire a belügyminiszter Pest városa közönségéhez címzett rendeletben meghagyja, hogy a városi tiszti főügyész Weinberger ellen rágalmazás miatt közkeresetet indítson. 4) Weinberger kevés panaszt emel a főkapi- t tány ellen, hogy ez kávéházi helyiségébe na- 1 pontként reggeli 10 órától esti 6 óráig egy biztost ültetett be, s ezáltal kávéházának hitelét nemcsak megrontja, de a vendégekét is elriasztja. A főkapitány ezen panaszra a tanácsnak azt jelentette be, hogy a biztost azért rendelte panaszló kávéházába, mert bizalmas után értesülést kapott, hogy ezen kávéházban a rendőrség elleni összeszövetkezés czéloztatik, megjegyzi egyébiránt a főkapitány, hogy a rendőrbiztosnak jelenléte a kávéházi üzlet hitelét nemhogy csökkentené, hanem azt még inkább szilárdítja. 5) A főkapitány a felső nádor utczában létező Glaser-féle korcsma-helyiséget bezáratni indítványoz, a tanácsnál azért, mert itt fajtalan személyek tartózkodnak; a jelentésben tények nem lévén konstatálva, a bezáratás nem rendeltetett el, hanem utasíttatott a főkapitány, hogy ezen korcsmát szigorú rendőri felügyelet alatt tartsa ; nemsokára ezután a felső nádor utczai korcsmák ellen egy névtelen panasz került a hatósághoz, mely alkalomból a főkapitány a tanács által ezen korcsmákra figyelmeztetve lett, azon utasítást is nyervén, hogy a panaszoknak a saját maga által javaslatba hozott rendszabályok alkalmazásával, t. i. első izben megintés, 2-ik ízben pénzbirságolás, 3 ik ízben bezáratással elejét venni iparkodjék. Ezen utasítást a főkapitány úgy foganatosította, hol átért a cs. k. katonai parancsnoksághoz, melyben megemlítvén azt, hogy a nádor utczai korcsmákat leginkább a cs. k. katonai legénység látogatja, miután ezen korcsmák a bujakór terjesztésére eszközül szolgálnak, s ő ezt megakadályozni „közelebbről meg nem nevezhető okoknál fogva“ nem képes, tiltsa el a katonai parancsnokság a katonákat a szóban forgó korcsmák látogatásától. A városi tanács, a főkapitánynak a cs. k. katonai parancsnoksággal ily modorbani érintkezésében egy részről denunciatiót látván, másrészről meggyőződvén arról, hogy a főkapitány a tanácsi végzésedet nagyon könnyedén veszi és azoknak nem engedelmeskedik, az ügyet a főkapitány irányábani rászólásának kijelentése mellett, a jogügyi bizottmánynak adta ki, figyelembe vétel végett. 6) A. L. kapitánysági biztos, vérengző eljárást követvén el egy dinnyeárusnő irányában, ennek siránkozó panaszára a főpolgármester, a tettét beismert biztost a fenyitó törvényszékhez egy fegyvertelen poroszló által átkisértette ; a főkapitány jogait látta sértve a főpolgármesternek iménti intézkedése által, s e miatt a tanácsnál vádat emelt a főpolgármester ellen, ez azonban nyilatkozatában azt érvényesíti, hogy a biztos súlyos testi sértést követvén el, ezen tettének megbírálása nem fegyelmi útra tartozik, hanem a büntető bíróság dolga. Ezek azon ügyek, mik a jogügyi és sérelmi bizottmányhoz, a tanács előterjesztése folytán, a közgyűlés által véleményadás végett, azért utasíttattak, mivel az iratok oly eljárásról tanúskodnak, melyek a törvényhatóságnak közigazgatási viszonyait egyrészt a kormány, másrészt alárendelt tisztviselői irányában lényegesen érintik, s ekként ezen, magukban véve csekély jelentőségű ügyekből közjogi kérdések fejlődtek ki. A jogügyi és sérelmi bizottmánynak, közös tanácskozás alapján szerkesztett véleményes jelentése, a következő: Tekintetes közgyűlés! A városi tanácsnak előterjesztése folytán méltóztatott a t. közgyűlés f. é. szeptember 11-ikén 27708. szám alatt kelt határozatával több rendbeli , a városi törvényhatóságnak egy részről a kormány más részről alárendelt tisztviselői irányábani közigazgatási viszonyát érintő tárgyalási iratokat a jogügyi és sérelmi bizottmánynak együttes véleményezés végett kiadni, mely közgyűlési határozat nyomán, ezen bizottmányhoz a tanácsnak f. é. szeptember 12-én 25331. és 27225. szám alatti végzései is, mint a fentebbiekhez hason természetű ügyek használatut utasítva lettek. A bizottmány iménti kiküldetésének mielőbb eleget tenni kívánván, i. é. szeptember 20. és 23-án Agerasztó Miklós főbíró elnöklete alatt, Fabini Teofil, Polgár Mihály, Matisz Pál, Beliczay Imre, Preussner Józef, Thanhoffer Pál, Gelléri Szabó János, Királyi Pál, Boltlik Lajos, Ráth Károly, Dobos József, Balassa Istv., Seregi Józsa, Busbach Péter, Macecl János, Sárkány József, Tóth Lőrincz, Radocza János, Káldor Antal, Szontagh Kálmán, Horváth Károly, Ságody Sándor, Loisch Ede, Simon Flórent, Haris Sándor, Toperczer János, Steiger Gyula, Pilisy Béla, Eléh István , Szigethy Mihály és Havas Ignácz képviselők, továbbá Csengey Endre tiszti főügyész és Gerlóczy Károly kft. főjegyző részvétele mellett ülést tartott, mely alkalommal az összes tárgyiratoknak egész terjedelmében fölolvasása után a következőket tartja leginkább kiemelendőknek: I. Hogy a városi hatóság kebelében oly súrlódások léteznek, melyek könnyen a közügy tetemes hátrányára lehetnek. II. Hogy ezen súrlódások túlkapásokat idéztek elő, melyek a törvényhatóság jogait úgy alulról mint felülről megsértették. III. Hogy egy fél által a városi hatóság egyik főtisztviselője ellen oly tartalmú és modorú igazolatlan vádirat nyujtatott be a kormányhoz, mely megtorlást igényel. A bizottmány ezen három pontra nézve, véleményét a következőkben terjeszti elő : I. A hatóság kebelében létező sajnos súrlódásokat a bizottmány az illető tisztviselők hivatalbeli túlbuzgóságának tulajdonítja, és ezért, de annál fogva is kikerülhetetlen lett az összeütközés, mert nem léteznek oly szabott utasítások, melyek a tisztviselőknek és hivataloknak egymáshozi hivatalos viszonyát tüzetesen körvonalaznák, és mindenkinek hatáskörét szabatosan meghatároznák. Ezen hiánynak megszüntetéséről múlhatatlanul gondoskodni kell, mit a bizottmány oly módon vélne elérhetni, ha egyrészről az 1861. évben 2463. szám alatt közgyűlésileg megállapított rendőri szabályoknak a f. é. június 19 dikén 18031. szám alatt hozott közgyűlési határozattal elrendelt átvizsgálása haladéktalanul foganatosíttatnék, és erre nézve a kiküldött bizottmány , jelentésének sietős bemutatására utasíttatnék, — más részről, ha a tek. közgyűlés már most kimondaná azt, hogy az érintett rendőri szabályok, úgyszintén az 1861 évi hasonlóképen átvizsgálandó közigazgatási ügykezelési szabályok addig is, míg a fent érintett bizottmányi munkájat befejeztetnék, és arra határozat hozatnék, irányadásul életbeléptettetnek. II. A bizottmány a törvényhatóság autonómiáját megsértve látja abban, hogy a) a főkapitány a városi tanácsnak a dinnyeárusok és Weinberger kávés ügyében hozott végzéseit fölfüggesztés és megváltoztatás végett, — a törvényhatóság mellőzésével — közvetlenül a belügyminisztériumhoz terjesztette föl, és így vélt sérelmére nézve, nem illetékes hatóságánál, a közgyűlésnél, hanem ennek körén kívül álló kormányhatalomnál keresett orvoslást, mi az alkotmányos közigazgatási fogalmakkal össze nem egyeztethető nemcsak, hanem helytelen tettnek tekintendő, valamint helytelen volt az is, hogy a főkapitány az ellene Weinberger kávés által a belügyminisztériumhoz beadott és neki közvetlen kiadott panaszra, nyilatkozatát nem törvényes elöljáróságának, t.i. a városi tanácsnak vagy közgyűlésnek mutatta be, úgy nemkülönben az alkotmányos tiszti eljárás szabályzatát sérti a főkapitánynak azon 25331/tan. szám alatt létező jelentése mellett bemutatott átirata, melyet a nádor-utczai Glaserféle s illetőleg az ott levő korcsmák iránti ügyben a cs. kir. katonai parancsnoksághoz intézett. Ez alkalomból tehát a városi hatóság minden tisztviselőjének szigorú felelősség terhe alatt közgyűlésiig meghagyandó volna, hogy a kormánynyal községi vagy közügyekben a törvényhatóság mellőztével hivatalos levelezéseket ne folytassanak, és a tanács rendelkezéseinek, tekintettel az 1848. évi XXIII. t. sz. 25. §-ának azon határozatára, mely szerint a tanács a megyei kisgyűlések hatóságával kit, feltétlenül engedelmeskedni kötelességüknek ismerjék. b) Sérelmes az, hogy a belügyminiszter ur a főkapitánynak közveten felterjesztéseit elfogadta, és ezekre a törvényhatóság hatásköréhez tartozó ügyekben részint végérvényesen intézkedett, mint ezt a Rteinberger féle panaszra 3589. szám alatt kiadott rendelet tanúsítja, — részint oly módon nyilatkozott, mely az érdemleges határozattal egyértelmű, mint az a 3971. szám alatt a dinnyeárulás ügyében kelt rendeletből kitűnik. A belügyminiszter úrnak ezen rendeleteiben a bizottmány a kormányhatalomnak túlterjeszkedését és a törvényhatóság jogainak figyelmen kívül hagyását látja , sőt azon vélelmet is táplálja, mintha a miniszter úr a törvényhatóság rendelkezése alatt álló és állható városi tisztviselők felett, fegyelmi hatalmat kívánna közvetlenül gyakorolni.Ezen eljárás a municipális önkormányzati jogok tekintetében méltó aggodalmat kelthet a törvényhatóság kebelében. E sérelmet és a birodalmat hallgatással mellőzni nem lehet és azért szükségesnek vélné a bizottmány heffy belügyminiszter ur e nagyméltóságához ely tiszteletteljes felirat intéztessék , amelyben municipális jogok követelményeinek kifejtése mellett, a fent érintett sérelmek elésoroltassanak. E(íyilly,f6ra Jóslatát szerencséje van egyúttal a bizottmánynak •/. alatt bemutatni Sz . 11.1. ^ Weinberger kávésnak panasziratára keletkezett miniszteriális eljárást illetőséi » bizottmány már fentebb megtevén észrevéttw itt csak egyedül magára a rá szorítkozik. Ezen beadvány súlyos vádakat főkanyv* hn t681gn,ak, e^ik «tisztviselő a főkapitány ellen, melyek — akár valók valótlanok legyenek — szigorú eljárást íra^1 elem Erre861*6“ & Vádlott’ utóbbiban ag vádló ki a bizottmány^ hogy a szóban^1T adassák ki vizsgálat és véleményes jelentést*1 gett a közgyűlés által kiküldendö leVfAT 6' tagú bizottmánynak oly felirataimeg feljebb et e bizottmánynak joga legyen a vizsgák?1’ h°gy séges adatok egybegyüjtése cz Ai-Á\f',alatra 8zokközreműködését igélybe veena él fel a hatóságnak idézését kényszer útján is a !nevezetesen tallán 18 foganatosíttatni, társunk előadására azon megjegyzést bátorkodom tenni, hogy ezen kérdést semmi tekintetben nem tartom összefüggésben állónak az államadósság évi járadékainak elvállalásával. A múlt ülésszak alatt júl. 2-kán azzal méltóztatták ugyanis a minisztériumot megbízni, hogy gondoskodjék a vasutak építése tekintetéből a szükséges pénzerő megszerzéséről. Ezen megbízás alapján és folytán történt mindaz, mit a minisztérium a kölcsönre vonatkozólag teljesített, és ennek következtében terjesztett a Láz elé javaslatot. Ennélfogva úgy méltóztassanak e kérdést tekinteni, hogy a minisztérium egyedül a július 2-án nyert megbízás folytán járt el, s a minisztérium ezt oly tárgynak tekinti, mely semmi tekintetben nem függ össze az államadósság évi járadékainak elvállalásával és annak kérdésével. Elnök jelenti, hogy a quota-bizottmány irományai kinyomatván, holnap szét fognak küldetni; egyéb tárgy nem lévén, az ülés eloszlott.