Pesti Napló, 1868. január (19. évfolyam, 5307–5330. szám)
1868-01-03 / 5307. szám
egyes adatokat szolgáltathatnak ugyan magánosok és testületek vagy társulatok, de hivatalos adatok gyűjtésére csakis a hatóságok alkalmasak és kötelezhetők. Ennélfogva a helyhatóságok végleges szervezéséig nagyobb hivatalos gyűjtések nem is volnának elrendelendők, mert az eredmény bizonytalan, a jövő biztosítása végett azonban felkérendő a m.kir. belügyi minisztérium, hogy a megyék rendezésére vonatkozó törvényjavaslat kidolgozásánál legyen tekintettel a helyhatóságok statistikai munkálkodására, s azt törvényes kötelességükké tegye. Dr. Konek Sándor a jelenleg is begyűjthető anyag feldolgozását mindamellett szükségesnek tartván, nevezetesen a népesedési mozgalom adatait az illető lelkészektől 1866-ra i3, 1867-re is bekivántatni, mi általában elfogadtatván, erre nézve a minisztérium a tanács által sürgősen felkéretni határoztatott. Dr. Kautz Gyula felvilágosítgat kér a stat. szakosztály vezetőjétől, várjon létezik-e már valami megállapodás arra nézve, hogy a stat. hivatal közleményekkel lépjen és minő alakban a világ elé? mire a szakosztály vezetője azon felvilágosítással szolgál, hogy rendszeres statistikai évkönyv megindítása eddig még lehetetlen ugyan, mindamellett már sajtó alá készül egy része oly munkálatoknak, melyek talán „Hivatalos statistikai közlemények“ czim alatt időhöz nem kötött, de 1868. folyamában több ízben megjelenendő füzetekben lesznek közrebocsáthatók. Ez alkalommal kérdi előadó, miután a stat. tanács fen kívánta magának tartani, hogy ami a stat. hivatal által közrebocsáttatik, arról előbb a tanács, mint némileg erkölcsi felelősséget vállalt testület szerezzen tudomást: miként kívánja ezen jogát gyakorolni ? És határozattá lett, hogy a sajtó alá készitett munkák áttekintés végett adassanak ki egy három tagú bizottságnak, melynek tagjaiul dr. Kautz Gyula, dr. Konek Sándor és Korizmics László urak választattak. Hatósági élet Szabólcs,1867. dec. 20. Megyénk bevégezte e hónap elején kezdett bizottsági üléseit. Az első nap túlnépes volt, a következőkben itt-ott csengett egy-két bizottsági tag. Választások voltak, s már két izbeli tapasztalat megtanított bennünket, hogy a választás igen, de a közügy kevéssé érdekli e megye bizottsági tagjait. A múlt havi gyűléseink alkalmával leköszönt főjegyzőnk helyett, Korányi Miklós, a kisvárdai járás lemondott főszolgabirája helyére Mikecz János választatott meg, a dáliai járásban engedélyezett egy új csendbiztosi állomás székhelylyel Szent-Mihályon, Kralovánszki Frigyes által töletett be. Most három rendes ülnöki állomásra Rózsa István, Gruden Ernő és Apagyi Antal ügyvédek, két pótülnöki helyre Kállay Sándor és Oláh Károly, központi szolgabirónak Kállay Ede, esküdtnek Berethey János, aljegyzőnek Kállay Victor választattak. Felolvastattak az alispáni jelentések, melyekből kitűnt, hogy a megyében semmi ragályos baj nincs, a közbiztonság nincs veszélyezve, s a megyei tisztviselők dicséretet érdemlő buzgalommal jártak el, a törvénykezés terén, is a hátrányok leapadt számát tekintve, a legszebb előhaladást tapasztaltuk. A miniszteri —----XSBO esetek közül, az elnökminiszter s a honvédelmi ügy főnöke az ujonczozási előleges munkálatok elrendelő leirata ellenében, tisztelettel felír a megye, kérve a minisztert, hogy míg az ujonczátalány az országgyűlés által megszavazva, vagy a miniszter a szükséges felhatalmazással ellátva nincs, méltóztassék e rendeletet megszüntetni, nehogy a megye kénytelen legyen teljesítését megtagadni. A többiek leginkább magánügyekre vonatkozván, hallgatunk róluk, valanint belügyünkre vonatkozó intézkedéseinkről is, ismerve a lapok annyira igénybe vett terét. Időnk szigorú télies; a juhos gazdák e viharos időjárás miatt nem kissé aggódnak;— az életárak ingatagok, ma esik, holnap felszökkenaz; — ma nap a tiszta búza 10—11, rozs 6 és fél 7 ft, kukoricza 4, zab 3, árpa 3'/a — 4 fton vehető. Legdrágább a széna, mely daczára a gazdag termésnek, majdnem ott áll, hol a múlt évben. — A dohányt szorgalmasan simítjuk, s óhajtva várjuk a beadhatás perczét, hogy adótartozásainkat abból róvhassuk le. Sokan vannak, kik azon nem kissé lehangoló hírt terjesztik, hogy a dohányt roszul osztályozzák, átalánosságban véve nyolc forintnál többre kilőni nem lehet, hogy daczára a tavalyi szerencsétlen időnek, az adóhátrányok egy fillérig behajtatnak stb. Mi mindezt hinni sem tudjuk, s bízunk kormányunk igazságszeretetében, bízunk méltányosságában, s hiszszük, hogy a termelő szorgalma jutalmát veszi, s a szegény sújtott nép részesülni fog az elemi csapások folytán kegyelmesen megígért kedvezményekben. —■ Gyapjúnak semmi kelete. Máskor ilyenkor már köttettek előleges alkuk, most még kínálva sem veszik, azt adván okul, A „Pesti Napló“ tározója. Január 8-kán 1868. Könyvismertetés. „Gazdasági levelek.“ Irta Korizmics L. Pest, 1867- Nagy 8-drét, 283 lap. Araft 50 kr. L Minél gondosabban számba veszszük anyagi és szellemi gyarapodtatásunk tényezőit, annál szívesebben kell vennünk, ha az irányadásra, tájékozásra hivatottak köztünk megjelenve, észleléseik, tapasztalásaikkal gyámolítnak. Volt-e erre bármikor nagyobb szükség, mint épen napjainkban ? . Az utóbbi 30 év alatt istenadja hányadszor, de ismét megjelen a közhaza ügynek szolgálatában fáradhatlan Korizmics Lásló, hogy a Gazd. Lapok“ 1866-ik évi őszi és '867-ik évi Lész folyamában közrebocsátott „Gazdasági leveleit“ egy szép kiállítású kötetbe, a hazai közönségnek átadja. Tehát régi ismerőssel van dolgunk, ki a tévéhez kötött osztatlan köztiszteletet a tudomány veretékes munkájával érdemelte meg. "-Whing a tisztelt olvasó — mire könyvével kapcsolatba ■z objectivitás szabá lyai ellen vétem merészkedem, de e merényletet indokolom. Anyagi és szellemi ügyeink sikeres fejlesztése lévén sürgősen a napirenden, vajmi kívánatos, hogy e nagy jelentőségű munkát ne csupán jó szándékú, hanem a kellő átgondoltság mértékét megütő, s a gyakorlatiasság avatottságában fogant tanácsok kalauzolják. Nemzetgazdasági viszonyainkról az utóbbi pár évben több rendbeli szakmunka, szakértekezés jelent meg, melyeknek — főleg a pénzügy rendezésére vonatkozó — egy része, meglehet, hogy egyik, másik honfitársunk figyelmét lekötötte, de átalában szánalmat és derültséget okozott. És miért? Azért, mert vakok írtak a színekről. Az egyesületi tevékenység is, főleg a gazdasági egyesületek kebelében, a felszított politikai hangulat miatt, egy idő óta ellankadott, és bányán vannak e hazában még, kik oly teendőknek teljesítését is, melek egyenesen az egyén és társulat körébe tartoznak, egészen máshonnét, másoktól várják ? A viszonyoknak ily alakultságában szava-bevehető, megbízható tanácsadóra van szükség, s ilyennek ismertetik a „Gazdasági levelek“ nagyérdemű szerzője. Ezért tartom nagy nyereségnek azt, hogy midőn alakítani törekszünk, szót emel közöttünk. A Szerző műve nem rendszeres egész, nem negélyez csalhatlanságot, irálya épen mesterkéletlen egyszerűsége és világossága által csillog, gazdag győző érvekben, a sikeres alkotáson, módosításokon fáradozván, férfiasan harczot izén több czéltalan berendezésnek, de nyomban részletezi az új szervezést, azon biztonsággal, mely elválhatlan oly férfi működésétől, ki már sokat alkotott, s kinek nincs oka pirulni azokért, a miket annyi kitartással létrehozott. Az ismertetés alatti kötetben 280 lapon 42 levél foglaltatik. Az 1-ső levél a magyar gazdaság múltját — 1848 előtti korszakát — vázolja, a 2-ik levél az 1848 után gazdailag is súlyos korszak hibáival, a 3-dik levél ugyan e korszak erényeivel foglalkozik. E három levél tulajdonképen a bevezetést képezi. Szerző gondosan mérlegeli az okokat, melyek a mostani állapotnak eredményezői, eligazodást, megnyugvást keres arra nézve, váljon el- és hátramaradottságunk oroszlánrésze nekünk tulajdonítható e, vagy vannak e enyhítő körülmények, melyek a súlyos állapot bekövetkezését feltarthatlanul okozták ? Ez az aggódó hazafi féltékenységével bölcselő észnek természetes eljárása, vizsgáljuk meg állapotainkat, végképen reménytelenek-e azok, vagy van-e kilátásunk saját erőnkön kihatolni a zűrből és — boldogulni. Széchenyire emlékeztet ezen észjárás, s kétségen kívül elméletileg és gyakorlatilag correct, mert — s ezt jegyezzük meg jól — gazdasági talpraállásunk és anyagi megizmosodásunk nemcsak anyagi, hanem politikai és állami momentum is. Miután szerződ-ik levelében azon vigasztaló következtetésre jut, hogy kellő közremunkálással, értelmi fejlettséggel, s a takarékosság erényével szép jövendő vár reánk, 4-ik levelében már a siker igényelte postulatumokat taglalja, s az alap, melyre épit, a rigazaság helyes arányok.“ A gazdán — mones szerső •*— törik meg elsősorban a jobb állapotra való eljuthatás, mert a gazdai értelmiség hiányzása a legnagyobb fogyatkozás, mely egy gazdaság felszerelésében előfordulhat. Hozzá kell szólnunk ezen kelléket is a felszerelés tárgyaihoz számítanunk. Első helyen áll tehát a gazdai értelmiség, aztán a terület helyes megállapítása, a munkaerő, épületek, eszközök és gépek, szükséges forgó tőke, gabona- és takarmánytermelés közti arány, trágyaelőállítás stb. A termelő gazdára nézve kétségen kíül a helyes arányok alkalmazása a feladat na ez alapon rendezzük majd gazdaságainké, nem lesz okunkk aggódva látni a termőülj kimerülését, nem lesz okunk egy-két nénynek karjaiba vetnünk magunkat, mer' mbboldalosithatjuk g.-üzletünket, de a kp*“ munkaerő is rendelkezésünkre fog átkaktellát birni fogjuk azon kellékeket, melyek emberileg szerepeltethetők, holott most a f / bizonyos leromlásával a gazdasági esélyek fényes tojás-tánczát járjuk. Régi igayágok ezek, és sokszor elmondattak, __igen kiszór, de mégis nem elégszer, s mert itt sarkaik, tulajdonképen a gazdálkodási siker, erre kell fektetni gazdálkodási eljárásunkat. Az 5-dik levélben tüzetesen foglalkozik szerző gazdasági sebeinkkel, minők : a gyakori sirály, csaknem állandó marharész, pusztító tavaszi fagyok, nagy közterhek, drága napszám, rendezetlen politikai állapotok (1866-ban), pénztelenség stb. A természetes gondolatmenet azt gonszé hozza magával. Jegy szerző egyus szerekről" is, (upíljon, s miután a szt elvntizhatji szükségét Tyeme'te, tásb- illitjia több gazdai erény , takarékosságot. Hasztalan — mond szerző — Addig iparkodás, gazdaság és termelő'bü*^S míg a jártás helyes korlátok közé nem jótatik. A a danaidák hordójáról találóan illik a Int tartásra. Valamint azt, úgy ezt sem ejti ki soha. A takaryosságot igy kiemelve, az e vétőkre helyesen mondja szerző: Nem meg az ilyenek, hogy a haza sajátlag a föld, s hogy a föld tartósan csak azé hat, a ki azt jól miveli, a belőle befolyó lemmel okszerű takarékossággal él. Kiss ráz, nemde, tisztelt olvasó, és a háztartásnyokbal avatkozás szinét mutatja az ily De vigasztalódjunk azzal, hogy legalább es hasznom. Rendszerint a fényes házt ranyimádása hozza a családokra az sülyedés átkát, szembe kell tehát a szőr S.Arlauunk. Az „önsegély“ czimü könyvek, rirakás és takarékos Amerikában, arit éveiként sok ezer példányban megjelel látok kedvencz olvasmányait képez előadásokat tartalmaznak, s oly viszi tanik az egyes és népcsaládok jóléte paták vize a tengerrel, melybe ikni azonban ismét felszáll a vizpára, hogy környékén leereszkedvén, ezt éltesse ÉRKÖ tőlatt miként a tavalyi készletet sem képesek árusítani. A napokban kétszeri tűzvész riasztotta fel Kálló lakóit, azonban első ízben egy ház, utóbb egyik vagyonos polgár csűre, mely dohánynyal volt tele, ez utóbbi biztosítva volt, elégvén, nagyobb veszélytől mentek maradtunk. Isten áldása hazánkkal!1. 1. Vidéki tudósítások. — Rozsnyó, 1867. dec. 28. Tegnap a haza szeretetétől átlelkesült és legvirágzóbb korában elhalt Schlosser Ottilia kisasszonyt kisértük sirjához; és kiérdemlett részvéttől ösztönzött nagy sokaság lepte el a városi tért a szomorú háztól indult fényes temetésen. A jótékony és hazai czélok előmozdításánál ott állott ő mindig az élen , mint lankadatlan résztvevő és az elutasítás ellen kérlelhetlen gyűjtő; mindig vidám, vonzó és szép; a közönség ismert kedvencze, a család disze, társai fényes csillaga volt. A magyar miniszterem kinevezésekor határtalan örömében cselédet sorba ölelte, csókolta, s atyját kérte, adna gyári munkásainak e dicső napon emlékes ünnepélyt. A koronázásra való leutazásától nem volt az egészsége felett aggódó szüleinek hatalma őt visszatartani, azóta sorvadozott, s mintha örömének túlszellemülését teste nem bírná, korának 19-dik évében kihervadt. Azért adunk kifejezést fájdalmunknak, hogy sírja emlékétől szelleme szálljon át leányainkra. Néhány nappal előbb Szörcsey Antal honvédkapitányt temettük el, ki itt szülői lak és sírhelyén átutazván, korának 52-dik évében hirtelen halt el: honvédtársai fényesen rendezték eltalarítását, mely a közönség részéről szintén teles részvéttel történt meg. Városunkat nagy izgalomban tartja a kormány által a felső-magyarországi vas és bányaiparnak nyújtandó vaspálya iránya, annak különösen a Miskolczról ide vonuló murány- és rozsnyó-dobsinai vagy felső-sajói ágak miatt; amaz ugyan épen a megye, de utóbbi a vasipar legjerlentékenyebb közepére esnék, és Magyarország egyik bányaiparos góczát, a Szepessépet, lehető legközelebb érintené Pesttel. Igen alaposan lépett fel egy harmadik vetélytárs. Rimaszombat kérelmezi a miskolcz-sajói vonaltól, Gömör megye déli részén nyugatnak átvonuló és a losonczi vasúttal érintkező ágat Fülekig, hogy a felső sajóvidék nyers vasát a gazdag salgótarjáni kőszénteleppel hozza érintkezésbe. Igaz, felső-magyarországi vasiparunk államgazdasági érdekeinek e három ág felelne meg tökéletesen, de ezek között a murányi ág áll közérdekileg az utolsó helyen. Igen természetesnek találjuk, ha a murányi ágat pártoló ózdi hengergyár zokon veszi, hogy a kormány által tervezett diósgyőrvidéki síngyár és a felső-sajóvölgyi vasgyárosok által Salgó-Tarjánban alakítandó vasfinomító gyárak által jobbról-balról versenyszomszédokat kap; de azt biztosan hiszszük, hogy a kormány el fog tudni igazodni azon mozgalmak között, melyeket a murányi ágat pártoló vasgyár minden eszköz felhasználásával, és sok részben alaptalan érveléseivel és egyedül önérdekében felhasználni el nem mulaszt; a kormány el nem ejtheti a közgazdasági axiómat . V.egy ol monopólium öli, a szabad verseny gazdagítja a közvagyont. 1. 1. Hivatalos. — A honvédelmi magyar kir. minisztériumtól valamennyi törvényhatóságnak. Azon előfordult eset alkalmából, hogy bizonyos vétségben bűnösnek talált szabadságos altiszt, illető polgári hatósága által, a folyó évi október 5-én 15.848. szám alatt kelt miniszteri rendelet ellenére, testi fenyítékkel illettetett, s ennek következtében az, a katonai törvényszék által utólagosan bekivánandó vizsgálati ügyiratok alapján altiszti rangjától is meg fog fosztatni, ismételve felhívandónak találtatik a közönség, hogy a fentebb hivatkozott rendeletnek alattas közegei által annál szigorúbb érvényt szerezzen, mivel az ily módon megfenyített szabadságos és tartalékos altisztek polgári hatóságoktól tett büntetésükön fölül, mint a legénység felett tekintélylyel többé nem bírható egyének, altiszti rangjuk elvesztése által kétszeresen és a polgári egyéneknél sokkal súlyosabban fenyíttetnének. Midőn tehát az említett rendeletnek szoros megtartása ezennel ismételve meghagyatik, egyszersmind kijelentetik, hogy az az ellen jövőben vétő polgári tisztviselők irányában foganatosítandó fegyelmi vizsgálat és feleletrevonás végett a m. kir. belügyminiszter ur fog megkerestetni. Kelt Budán, 1867. évi december 21-én. — A magyar k. pénzügyminiszter által kineveztettek. Az adóhivatalokhoz: 1-ső osztályú adószedőkké: Szlabigh Jakab, Ágoston Sándor, Dobiás Ede, Sobész János és Czerguenecz János; Ilik osztályú adószedőkké: Vitái Lajos, Schwentner János, Martinek Frigyes/Leh János, König Ede, Kapuszinszky János, Studnicska Rezső, Raab János, Turcsányi István, Takács Ede, Heinczel János, Cseh János, Schubert Ferencz; III. osztályú adószedőkké: Göttinger József, Kecskés János, Fakla János, Kálmán Győző, Orloszky József, Frankovszky Ferencz, Szpevák Sándor, Bek Nándor, Lenkey Gyula, Paár László, Grancsák József, Kleeberg Vilmos, Seregélyi Gyula, Szathmári Kálmán és Kardhordó József; I. osztályú ellenőrökké: Tonházy János, Divéky József, Maichl Ferencz, Flomm Antal, Parcsetics Mátyás, Walter Antal, Raffinszky Ede, Sólyon Balázs, Garlathy Ágoston, Gruber Ágoston, Fiz Róbert és Grienling József ; II. osztályú ellenőrökké: Noszek Ferencz, Dögler Nándor, Habinay Kálmán, Braun Ferencz, Bacsinszky István, Hornacsek János, Malovics Ede, Borodics János, Liszka István, Priviczer Nándor, Szűcs Márton, Pazsiczky István, Filla Gusztáv, Pilllofer István, Hammermayer Ágoston, Scholcz János, Bresztovszky Ede, Scultéty Ambrus, Tomasics Miklós és Kocsis Ágoston; III. osztályú ellenőrökké: Plattner Vilmos, Oesterreicher Simon, Zobel Gyula, Magos Antal, Toppler Rezső, Schubaty József, Sümegh József, Fiala Endre, Prohászka József, Császár Péter, Pusch Jakab, Albert György, Maximovics Miklós, Mitchon Ferencz, Friedher Bónis, Paukner János, Babocsay Gyula és Hamer Károly ; hivataltisztekké: Schosser Adolf, Hajek Vincze, Bialoszkutsky Bódog, Gönczy István, Barcs Pál, Naláczy Farkas, Dobé Bertalan, Konrád István, Kesztner György, Ruzsinszky József, Horváth István, Hengye Frigyes, Bach Antal, Varga József, Nagy Ignácz, Janotek József, Záborszky Rezső, Guoth József, Maszarik Gusztáv, Miksz János, Lászka Nándor, Schneider Gergely, Plessek Ferencz, Pochner Ferencz, Michna Vilmos, Schreiner József, Knauer János, Ribiczey Sándor, Sárossy András, Schwarzbek József, Clementis Ágoston, Horváth András, Hermann Adolf, Német Mihály, Kallinay József, Uherkovics Ferencz, Kelemen Igrácz, Amberger Ferencz, Magyar Károly és Kindlovics János ; továbbá segédtisztekké: Wiesel Zsigmond és Sveticska Ede; végül az adófelügyelőségekhez számtisztekké : Berger Gyula és Schmidt József. A cs. k. be ügyi minisztérium értesítése szerint, a keleti marhavész f. hó 12-ig gácsországi bialai, kalászi, zydaczovi, brzezáni, stryi, delinai, borszezovi, zaleszcziki, lembergi, rodki, liskoi birczai, przemysli, tarnopoli és sokoli járásokhoz tartozó 45 községben ; Bukovinában radanezi, suczavi, zasztavnai és solkai járásokhoz tartozó 10 községben ; Morvaországban misteki, magyar-osztroi, hofi és josloviczi járásokhoz tartozó 6 községben ; Sziléziában olbersdorfi és tescheni járásokhoz tartozó 3 községben; Alsó-Ausztriában stockeraui, oberhollabrunni, laai, retzi és haugsdorfi járásokhoz tartozó 10 községben uralgott. Pesten, 1867-dik évi dec. 21-kén. A földművelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minisztériumtól. A egri m. k. pénzügyi felügyelőséghez markus és batizfalvi Mariássy György és Vargla Janoe j.évz.ugyi fogalmazókká neveztettek ki. Küröpsi élék. Pest, jan. 2. — A Felségök pesti utazásáról ma valamennyi bécsi lap azon tudósítást közli, hogy " Felségük a király és királyné Rudolf koronaherczeg és Gizella főherczegasszonynyal együtt f. hó 15-én fognak Budára érkezni, s onnan Gödöllőre költözni. A király csak rövid ideig tartózkodnék Gödöllőn, a királyné azonban lebetegedését itt várná be. — Pest városa képviselő testülete és tanácsa újév napján Szentkirályi Mór vezérlete alatt küldöttségileg tisztelkedett Deáknál, boldog újévet kívánva neki a fővárosi közönség nevében. Deák a szíves üdvözletre következőleg válaszolt : A politikai téren működni nehéz, de kérdésen kívül igen szép feladat, midőn polgártársainknak bizalma helyez oda valakit. A Pest városa derék lelkes polgárai bizalmánál fogva foglalja el helyét és a mit tehetett, azt azon bizalomnak köszöni, melylyel polgártársai megajándékozták. Nehéz még a feladat, bizonytalan a jövő, mert fájdalom, e hazának sorsát nemcsak egyedül a hazai, hanem az európai események fogják megszilárdítani vagy megbontani. Arra kéri az egek Urát, mentsen meg bennünket minden más bajtól s szállja meg e hűn polgárainak lelkét, hogy azon szabadságot, melyet elértünk, ne csak megtarthassák, hanem tovább fejthessék és a haza javára minél gyümölcsözőbbé tehessék. Ismételve köszönetét mondván Pest polgárainak e megtiszteltetésért, fadkért, tartsák meg szeretetükben, barátságukban és bizalmukban, mely nehéz pályáján is sok kellemetlenségei között egyedüli vigasza, egyedüli támasza. Végűl polgártársainak Istentől álmást, egészséget, békességet és szerencsés újévet kiván. Ezen egysztrű szép szavak nagy hatást gyakoroltak a jelenleg polgárságra, kiktől Deák kézszoritással vettucsut. — Brassó sz. k. városa hazánk nagy fiát, Deák Ferenczet díszpolgárrá vála sztotta. Deák-club van Szegecb»n alakulóban; ez iránt újév napján volt é értekezlet, melyben a club megalakítása határozata ment Az „egyenlőségi kör“ elnevezés azért nem talált pártolásra, mert Szegeden az osztályok és vallásfelekezetek szerinti elkülönzés nem igen tapasztalható, minél fogva az egyenlőségi kör feladata ott túl van szárnyalva. — Vukovártt Jankovich Dániel és Rapán Jenő unionista követeknek fáklyászenével tisztelegtek. Számos fáklyás és még számosabb tisztelt polgára a városnak vett részt a tisztelgésben. Megjegyzendő, hogy Rapun Jenő honvédkapitány volt. — A pesti magyar philharmoniai társulat által Erkel Ferencz főzeneigazgató vezérlete alatt vasárnap 1868-ig évi január 5-én déli 12 órakor a nemzeti színházban adandó negyedik és utolsó philharmoniai hangverseny műsorozata : 1. Schumann Róbert „Genoveva“ czimű operához írt nyitánya. 2. „A dalnok átka,“ ballada Uhland-tól, (új) férfi hangraés zenekarra, szerző Böhm Gusztáv énekli. Ellinger J. ur a szerző személyes vezérlete alatt. 3. Erkel Sándor nyitánya (uj), a szerző személyes vezérlete alatt. 4. Beethoven L. „Hősi symphoniája.“ A Balassa-Gyarmaton január 7-én a kisdedóvó javára hangversenyt adnak, melyhez Szűk Rózát sikerült a rendezőségnek megnyerni. A hangversenyben még Toperczer Ilka k. a. és Fáyl Frigyes is közreműködnek. A „Hazá“-nál dec. havában benyujtatott 881 darab bevallás 1.146.342 ft tőkére 600 44 s 3300 tallér; függőben maradt a múlt hónapból 689,820 frt, összesen 1.776.162 ft, 600 44 s 3300 tallér. Ebből kiállíttatott 523 db. halálesetére 824,390 ft tőkes 3300 tallér, 114 db.életesetére 154,700 ft; 60 db túlélési csoportokba 69,631; 57 db.ellenbiztositásra 67,891 ft,függőben maradt 559,280 ft, elutasittatott 100,270 ft, összesen 1.776,162 ft tőkés 3300 tallér. A bank működésének kezdete óta, t. i. 1867. September 1-től az összes benyújtott bevallások összege 4.291,924 ft, 2600 arany, 8800 tallér és 8000 frank. — Komárom és Ujszőny között — írják nekünk — a téli közlekedés a révészek durvasága és visszaélései miatt annyira nehezítve van, hogy a kényszerűségből utazók is előbb fontolóra veszik, képesek lesznek-e a napirenden levő, s a még azonfelül bekövetkezhető és egyedül a révészek szeszélyeiből származó méltatlan bánásmódot és durva személyeskedést elviselni ? E hó 15- és 18-án e sorok írója legalább is negyvened magával egy révész ladikba szorittatván, midőn a három evező révész, kik valószínűleg erő és bátorságszerzés végett, szeszes italt vettek magokhoz, a ladikkj ícu v.owinaiuu a jégzajlás miatt elöl- ülő utasokat a szó teljes értelmében kire és különféle csufnevekkel illette, sőt :kktatá őket, hogy ha nem segítenek, a jég fognak meghalni; másodizben pedg, délnyugati szél által a Duna bal partján tett jégzajlás miatt, a Komáromból Szenző ladik a szőnyi gőzhajós állomás hidai alul ért partot, azaz hogy gyengín le a parti jeget, a révészek nemhogy félve volna a ladikot rendes kikötő helyére, kényszerítők az utasokat kiszállni, s az oly hosszú deszka, mely a ladiktól az érte volna, a révészek birtokában ne mindegyik utas kisebb nagyobb mért jeges vizbe esett ugrás közben, mely ív kellemetlenséghez járult még az is, amint éjszaka nagy havazás lévén, a Dunapart alatti 3—4 láb magas hótorlásban, sokan csak négykézláb mászva juthattak fel a partra, s innét egy negyed vagy fél óráig törtettek a hóban, mig eljuthattak az ujszőnyi indóházhoz, hol különben rendes kikötő hely van. Ily figyelmetlenség és méltatlanságok között nem is csoda, ha a borravaló zsarolása fel sem tűnik, s ezen önkéntes adóztatáshoz már csak azért is szívesen járul minden utas, mert ennek lerovásával a kellemetlenségektől megszabadul. Ezen, s hasonló viszszaélések megszüntetése vagy legalább enyhítése első helyen mindenesetre a Komárom városi hatóságot illeti, mert habár a híd és téli közlekedés haszonbérbe van is adva, a közlekedő közönség érdekében hivatva van a városi hatóság nemcsak oly szerződést kötni, mely a közlekedők jogos igényeit kielégítse, hanem őrködni is, hogy a szerződés tételei pontosan megtartassanak. Óhajtjuk, hogy panasz kívánt sikert eredményezzen. — A közlekedés ujaibb felakadásáról a m. k. a következő táj es e. Algasságu hó ín , nem mehetvé tonos hófuvá Kaniz s Sopron köz'luttatott, a ’ Kanizsa-K sem járba Sz.-Fi felé nag vár köz akadt, zókkal vonat Csiky tért ! A közflekt... — A^ontisztetluv közleményeket intéznek hozzánk, mc.? ! ■tl fogva nem közölhetünk, hogy e közleményeket, vételüktől szám' napig őrizzük, hogy az illetők visszavvagy visszavétethessék; azontúl nem v rólok felelősséget. — A magyar kölcsönös sz to sil bank alapszabályai megjelentek. 7V delmes munkálat, 161 §-ból álló, melyil kilönösen a 2, 27, 46, 55, 92, 113. J VI és dikre figyelmeztetjük a közönséget. — Két uj politikai lap első száma elöttünk: a „Századunké, s az „Aradi Lapiok Mind a kettőt szivböl üdvözöljük, nemes? olyant, melynek iránya és elvei a mi irán s ani elveink is, s legfeljebb .» ... meríthetnek fel köztük, ..ám -Itérése nem azért is, mert mind a két lap s Várd m gyöddésü s gyakorlott kezek vesutt s alatt petta pályatérre. Hogy az „Aradi Lapok,“ az aadmegyei Deákpárt közlönye, velünk jelei egy irányban haladnak, mutogatni feleles volna; hogy azonban a „Századunk“, Kka György közlönye, irányunktól szintén eltér, mutatják azon szavak’, melyeket 5 mag lap eső vezérczikkében, politikai irányelve ként érhet : „a nemzet állami függetlensége, nép aabadsága a jogegyenlőség alapján, a e!mozdtása mindazon tényezőknek melyek általamé haladást, a nép- --S&lMerTvatyi' anyag, és erkölcsi jólétét biztosítják.* — A budapesti önként 3 toltó egylet múlt vasárnap délelőtt 3 ezai Ime korelnöksége alatt megtartott serlésben miután az ideiglenes jegyző FeV.uah jós az egyletben annak keletkezéséről az eseményekről kimeritő jelentést tett volna, tő., tag indtványa folytán az egyesülés a slov. nászegdettel határozatilag elfogadtatot létesítésére hat tagú bizottság kii) Ugyaníz alkalommal Széchenyi Ödögrőly íz egylet életbeléptetése körül tanúsít. aki fáradozásáért a közgyűlés hálás fejezte ki, s azt jegyzőkön’1" rendelte, mely hogy , Torma Károly l azaságának köszönhető. Jöveben.. tónk níltán óhajtja, hogy ez ös - - - - ., gos honvédegylethez kellene -W,nni, mi hogy B-Szolnokmegyében segélyez ruD honvédek, fái Istennek nincsenek, s nvédtisz.tek ott nind hivatalban vannak. — A pesti nemzeti di k'f r/ 11-kén polgári lövöldében tartja, jay első fasangihlestélyét, melyre a mégha jók mi részlegzétküldettek. A kik még t.u. kapta volna mghivást s erre igényt lármáinak, szíveskedjek Sámson Sándor (Lipót utóia) Wetzer és Juncz (úri ucza sarkai), s Farkas Gyula (3 kiróna utczábai) uraknál jelentkezni, ha meghvás elömutatására belépti jegyák ka hatók. — „Causa Ro mana“rkureeibei Maniu V. tollából pont jelent meg, mely a nemzetiségit isámít