Pesti Napló, 1868. január (19. évfolyam, 5307–5330. szám)
1868-01-29 / 5328. szám
23- 5328 Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7. sírm. 1. emelet. CSÉP szellemi részét illeti! minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek tere 7 száru földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok , hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Szerda, január 29.1868. 19. évi folyam. Hirdetményi díjat 7 hasábos petitsor egyszeri hird.tésnél 7 nj kr. Bélyegdij külön 30 njkr. Nyílt tér : 6 hasábos petitsor 25 aj kr. •Olt U1 Előfizetési feltételek: Vidékre, postán, vagy helyben, házhoz hordva : Félévre . . 10 frt 50 kr. •. é. Évnegyedre : 5 frt 25 kr. o. é. Rendkívüli előfizetés 99PESTI NAPLÓ következő folyamára: Február — martinai 2 hóra..........................................................3 frt 50 kr. Február—áprilisi/ évre..........................................................5 frt 25 kr. Február—június-5 hóra................................................................8 frt 75 kr. A „Pesti Napló“ kiadóhivatala. ún Pent, jan. 28. 1808. Bécs, január 27. A magyar delegatio ma végkép megállapitá ügyrendét. A rá vonatkozott tanácskozmányok folyamán főleg két észrevétel, illetőleg módosítási javaslat kötötte le a figyelmet. Mindeniket Zsedényi Ede tette. Egyikük az ügyrend 14-dik, másikuk pedig annak 27-dik §-ára vonatkozott. Amazt egészen mellőztetni kívánta volna; emezt pedig indokolása nélkül tartani meg. Mindkét javaslatát az 1867 diki XII. t. czikkre hivatkozással indokolá. Azt állitá, hogy a 14-dik felvétele, illetőleg meghagyása által túllépné a bizottság a törvény által elébe vont határt. Furcsa állítás, mikor nyilván mondja azon szakasz, hogy a bizottság kérvényeket csak hatáskörébe eső tárgyakban fogad el. Inkább értettük volna indítványát azzal indokolva, hogy a közös miniszterek ellen panaszkodni, ellenükben kérelmezni nem szabad. Igen, mert ha a delegatióknál nem szabad, nem szabad az sehol. A 27-dik szakaszra vonatkozólag meg azt mondá a nevezett bizottsági tag, hogy a magyar kir. minisztériumnak a delegatió üléseiben jelenlétét és szólhatását az 1867-diki XII. t. sz. 40 ik §-a indokolja, amikor rendeli, hogy a delegatiók elé terjesztendő költségvetés annak befolyásával is készítendő, s hogy ennélfogva a delegatiónak nincs joga más indokolásra. Nem említem, hogy a magyar kir. minisztériumnak a delegatióban jelenlétét és szélhatását az idézett törvénynek 8 ik és 41-ik szakaszai is indokolják; csak azt jegyzem meg, hogy az ügyrend 27-ik szakasza sem tartalmaz más indokolást, mint az idézett szakaszokból merí tettet. Igaz azonban, hogy az azokból merített indokolás úgy van tartva, hogy minden kétség ki legyen zárva az iránt, hogy a delegatióban megjelenni, s ott a magyar korona országai érdekében működni a magyar minisztereknek olyan joguk és kötelességük, amivel hogy miként éltek, amit hogy miként teljesítettek, arról nem is a delegatiónak, hanem az országgyűlésnek tartoznak felelni, valamint mindarról is, a mihez az 1867-ik XII. t. ez. 8. és 40-ik §-ai szerint beleegyezésüket adták. S hogy felelősségük tere ott hagyatott, ahol hagyatnia kellett, az igen jól történt. Máskülönben nemcsak az országgyűlés jogköre lett volna megsértve, hanem a közös minisztereknek a delegációk irányában való felelőssége is megosztatott volna azon magyar kir. miniszterekkel, akik azzal semmiképen sem tartozhatnak ott. A tett változtatások közt leglényegesebb az, amely megengedi, hogy mindenki kétszer szólhasson egy tárgyhoz. A holnapi nap magántanácskozásokra lévén szánva, ülés csak 29-kén lesz, mikor az ügyrend által kivánt választások megtörténte után, a közös minisztérium előterjesztése kerül felvételre. 00887. és apostoli kir. Felségéhez benyújtott JELENTÉSE a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. miniszternek az ország 1867. évi közgazdasági állapotáról. (Folytatása és vége.) Magára az ország összes kereskedelmi forgalmára nézve még most nem vagyok képes Felségednek a hivatalos kimutatást előterjeszteni, sőt jövőre nézve is, megvallom, a tisztán magyarországi ki- és beviteli forgalom tökéletes kimutatása sok nehézséggel fog járni azon oknál fogva, mivel a közbenső vámvonalnak az immár Felséged 1. f. szentesítésével ellátott vám- és kereskedelmi szövetség által véglegesen kimondott, s különben igen üdvös eltörlése folytán híjával vagyunk e forgalmat ellenőrző vámhivataloknak. Az ország érdeke azonban okvetlenül megkívánván, hogy a valóság e részben legalább lehetőleg megközelítve, kipuhatolható legyen, kötelességemnek ismerem, erre módot találni, mely részben a tárgyalások máris folynak, és reményem lehet, hogy sikerre fognak vezetni. A főbb czikkekre nézve a valóságot megközelítő következő örvendetes adatokat vagyok képes már most is nyújtani : Búza vizetett ki . . 10,616,000mázsa Rozs....................... 814,000n Zab............................ 2,544,000 11 Egyéb gabnanemek : 2,457,000 Az itt kitett számok csupán az állami és déli vaspályákon, valamint a gőzhajók és részben vontató hajók által a Dunán szállított mennyiségeket fejezik ki, s így nem tükrözik vissza Magyarország összes külforgalmát, minthogy annak egy része Gácsország felé és az ország nyugati határain át tengelyen eszközöltetik, s így ellenőrzésére jelenleg nincs mód. Sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy a rendesnél hasonlíthatlanul nagyobb kiviteli mennyiség gyors és pontos elszállításának a hazánkban jelenleg létező szállítási eszközök nem feleltek meg. Felséged közlekedésügyi m.kkr minisztere ezen fennakadás okáról és elhárítása mód-airól kétségkívül bővebb előterjesztést teend. Nem legyőzhetlenek az akadályok, nem megszerezhetlenek a módok. A közlekedési eszközök szaporítása, amint egyfelől elejét veendi hasonló fennakadásoknak , úgy másrészt mind több-több termelő vidéket vonand be a hálózatba, s így a kereskedés is biztosabb alapot és nagyobb kiterjedést nyerend. Ezen előnyök még fokoztatni fognak a szállítási bér lehető jutányossága által, s Felséged magyar kormánya valamint érvényre juttatta ezen nevezetes közgazdasági igényt az általa engedélyezett alföldi vasúttársaság szerződésébe, úgy tovább is oda lesz irányozva törekvése, hogy a jogos követelések kímélésével érvény szereztessék amaz igénynek a többi, már létező pályákon is. ezen Engedje Felséged , hogy ezek után azon vállalatokról és társulatokról szóljak, melyeknek részint keletkezésök, részint üzletkörük kiterjesztése szintén azon időszakba esik, mióta Felséged magyar felelős minisztériuma a kormányt átvette, így, hogy először a hitelintézetekről szóljak, keletkezett a legnagyobb érdekeltség mellett, s engedélyeztetett augustus 10-én az „általános magyar hitelbank“ 30 millió alaptőkével, 15 milliónyi kibocsátott részvénynyel és 6 millió befizetéssel, így lett engedélyezve az „angol magyar bank“ húsz millió alaptőkével, tíz millió kibocsátott részvénynyel és 4 millió befizetéssel. Engedélyeztetett ezeken felül a „pozsonyi jelzálog-és váltóbank“ 5 millió ft alaptőkével, 1 millió ft befizetéssel. Ezen korszakba esik a „pozsonyi iparbanknak“ s a „szegedi kereskedelmi és iparbanknak“ végleges megalakulása, úgy a temesvári ipar- és kereskedelmi banknak üzlet-megkezdése. Az „első magyar iparbank“ Pesten, s a „budai kereskedelmi és iparbank“ alapszabályainak módosítása, különösen az utóbbi üzletének a zálogkölcsönre való kiterjesztése, tárgyalás alatt van. Keletkező félben van a „felső-magyarországi első zálog-kölcsön intézet“ Kassán, 400.000 ft alaptőkével, a „bihar megyei kereskedelmi, ipar- és termény-hitelbank“.Váradon 200 000 ft, alaptőkével valamint egy „kereskedelmi és iparbank“ Aradon. Legújabban egy „átalános magyar ingatlansági hitelintézet“ alakítása terveztetik Pesten; a „magyar általános kiviteli társaság és gazdasági hitelbank“ megalakulása 10 millió franknyi alaptőkével pedig legközelebb várható. Uj népbankok engedélyeztettek Sáros- Patakon, Kun-Sz.-Mártonban. Ezekkel egy természetű segélyző egyletek pedig Zilahon, Bonyhádon, Silas Balháson, Hőgyészen, Ó-Perénden, Nagybecskereken. Újabban ismét Jászberényben van egy uj népbank keletkezőben, s általában mondhatni, hogy mindenfelé kezdik már az önsegélyezés ezen üdvös eszméjét felkarolni és létesíteni. Azonkívül Pécsett máris megalakult, Német-Csanádon pedig most alakul fogyasztási egylet is. A takarékpénztárak is örvendetes módon szaporodtak. Jolsván, N.-Becskereken, Kolozsvárt, Gyöngyösön , Hajdu- Böszörményen, Nagybányán, Turócz Sz.Mártonban Verseczen, H.-M.-Vásárhelytt új efféle intézetek vannak keletkezőben, újabban ismét N.-Károly és Jászberényből vannak bejelentve. Nagy száma a már létezett takarékpénztáraknak alapszabályait czélszerűen módosította; a szombathelyi,óbudai és nyíregyházai takarékpénztárak zálog-kölcsön intézetet létesítenek kebelükben. Ezen zálog-kölcsönzési üzletágat a már fentebb említett budai iparbankon kívül a pesti népbank is befoglalta üzletkörébe, mely népbank egyáltalán újabb és czélszerűbb szervezetet nyert. Tárgyalás alatt van a bécsi „Pfandleich- Anstalt“ fiókintézetének felállítása Pesten, s ezen több rendbeli engedélyezésekkel szemben munkába vétetett a pesti kir. zálogháznak is reformja, mely által úgy a közönség szegényebb osztályára nézve lényeges jótéteményeket, mint az intézet pénzügyi állapotának javulását remélem elérhetni. Biztosító intézet is alakult egy nagyobb , „A Haza“ Pesten, egyelőre 1,000,000 ft részvény tőkével, mely életbiztosítással foglalkozik, s üzletét Felségednek Lajthán túli országaira is kiterjeszti, valamint viszont a „Donau“ czímű biztosító intézet üzletének a magyar korona országaira való kiterjesztése iránt még folynak a tárgyalások. Az erdélyi „Victoria“ biztosító társaságnak a jégkár elleni biztosítás engedélyeztetett. Szintén tárgyalás alatt van még egy másik ily intézet, a „magyar kölcsönös biztosító társaság,“ egy kisebb „tűzkár mentesítő kölcsönös biztosító“ Szentesen, s egy általános kölcsönös biztosító bank „Transsylvania“ NI.-Szebenben. Új gyári vállalataink közül első sorban nagyszerű gőzmalmi vállalatainkat említem, így keletkezett a pesti „Victoria“ gőzmalom 450,000 ft alaptőkével; a temesvári gőzmalom 400,000 ft alaptőkével. Keletkező félben vannak: az „Unió“ gőzm. Pesten 600,000 fttal, az „Erzsébet“ „ „ a „Királyserfőző és gőzmalom részvénytársaság“ Pesten ..... az első nagyváradi gőzm. a kecskeméti gazdasági gőzmalom .... az első aradi gőzmalom és fűrészgép részvény társaság (egyelőre 400,000 ft.) A pesti molnárok és sütők gőzmalmi részvénytársasága egyelőre 400,000 fttal. A nyitrai, irsai, kőszegi, bajai gőzmalmok, stb. Több, már azelőtt fennállott gőzmalmi vállalat részvénytársasággá alakult át, s ezzel együtt tetemesen kiterjesztő üzletét. Ilyenek: a pesti Árpád gőzmalom , a budai Király „ „ „ Lujza «. . „ „ Blum-féle „ tőkével. Tőkeszaporitás történt továbbá: a pesti hengermalomnál . 550,000 fttal, az első budapesti gőzm.-nál 550,000 „ a concordia gőzmalomnál . 250,000 „ a Pannónia gőzm.-nál . . 750,000 a borsod-miskolczi gőzm.-nál 200,000 Végül említendő, hogy: a szegedi kiviteli gőzmalom és vízvezetéki társulat Bécsből Pestre tette át székhelyét. Egyéb gyári vállalatok, melyek a szóban lévő idő alatt keletkeztek: Első újpesti szeszfinomító részvénytársulat .................................... 500,000 ft, Első magy. gépgyár részvénytársulat ...................... Első magy.len- és kenderfonoda Késmárkon . Első m. kartély fonoda . A pécsi briquette-gyár . Az első m. gyógyszerészeti és 600,000 200,000 600,000 200,000 300,000 mü vegyészeti vállalat Pesten ...................... alaptőkével. Tőkeszaporitás történt: 500.000 fttal a volt pesti szeszfinomitó részvénytársaságnál, mely egyúttal czimét első magyar szeszfinomitó részvénytársaságra változtatta. Alakulóban pedig vannak. A pesti gyapjúmosó részvénytársulat egyelőre 200.000 fttal. Az óbudai szeszégető és szeszfinomitó részvénytársaság 300,000 fttal. Az első m. részvény-serfőződe egyelőre 1 millió fttal. Az erdélyi gyapjú kézműgyár 60,000 forinttal. A vasúti vagyon, gőzhajó és gazdasági gépgyár Pesten. Szintén Pesten az elő magy. részv. társaság, vasúti kocsik és egyéb eszközök előállítására egyelőre fél millió fttal. A pesti bőrgyár részvénytársaság 600.000 forinttal. A bukócz-hilyói vasszergyár Kassán. A nagyváradi szeszfinomító részvénytársaság. Az első magyar vegyészi gyártmány és stearin gyertya-gyár részvénytársaság 600.000 fttal. Egy vegyészeti gyár gorezsó felhasználása mellett. Gyarapodtak és szaporodtak e mellett közlekedési és ezzel összefüggő egyéb vállalataink is. — így a győri gőzhajózási társaság 100,000 ftnyi uj részvények kibocsátása mellett megszaporitá forgalmi eszközeit. — Szegeden Felséged 1. f. engedélyezése mellett egy új gőzhajózási társaság alakult. Legújabban pedig Pesten keletkezik egy új ily nemű vállalat, „a pesti tehergőzhajózási és rakmány kölcsönadó részvénytársaság“ egyelőre 12 millió forint alaptőkével, és a magyar vontató gőzhajózási részvénytársaság, 1,200,000 frt alaptőkével. Jövő évben a „középdunai,“ most „magyar gőzhajózási társaság“ is jelentékeny módon kiterjeszti üzletét, s e czélból tőkéjét 400,000 forintról 1 millió forintra emelte. Egyéb keletkező félben levő vállalatok közül megemlítem még az első magy. ga-bona és lisztraktári társaságot; a magyar általános hitelbank által tervezett hasonló vállalatot; a Pesten alakuló építő részvénytársaságot, melyek után áttérek a hazai ipar egy nevezetes ágára a vasiparra. Magyarország vasipara, mely az összes ausztriai vasiparral együtt 1858 óta hanyatlott, a lefolyt év 2-ik negyede óta gyors és váratlan emelkedésnek indult. Nemcsak, hogy a nagy nyersvas készletek növekedő árakban mind elkeltek, hanem a vaskohók alig bírnak a folyó szükségletnek megfelelni. Számos szünetelő kohó ismét feltereltetik, újak épülnek, s ha ezek folyamatba jönnek, az 1868-ik év folytán Felső-Magyarország nyers vas termelése könnyen érhet el 1,200,000 mázsát. A finomított vasnak fogyasztása is mindegyre nő, mivel a többek közt a bő termés folytán módja nyílik a gazdaközönségnek évek óta elhanyagolt vas szükséglete pótlására. Az épülő kassa oderbergi, s a tervben levő hatvan - miskolcz-gömöri vasútvonalak segítségével a felső-magyarországi vasipar kőszénre fogja fektetni termelését, mi egyrészt a vasnak olcsóságát eredményezendi, másrészt pedig Borsod- és Nógrád megyék kőszén-gazdag vidékeire terelendi a vasfinomyítást, amint is tényleg két vállalat van már tervben, (egyik a salgótarjáni , másik a diósgyőri kőszén-telepek közelében), mely összesen 5.600.000 mázsa nyers vasat fog feldolgozni. Jövőre a vasúti hálózatnak kiterjesztése, úgy saját vasszükséglete, mint azon körülmény által, hogy a vasipart közvetlen összeköttetésbe hozza egyrészt a kőszéntelepekkel, másrészt a morva-sziléziai és bécs pesti piacokkal s a fogyasztó tiszavidék nyers terményeivel, alapos kilátást nyújt a felsőmagyarországi vasipar tartós megszilárdítására. A kézműipar terén sokat kell még a jövőtől várnunk, de biztos reményünk lehet arra, hogy a tevékenység e téren is, ha ú viszontagságos idők nem látogatandják meg e hazát, szakadatlanul folyni és fejlődni fog. Az egyesülési szellem itt is nyilatkozik, s nem kétlem, hogy a munkásság e téren is meg fog indulni. Legörvendetesebb mozzanat e részben az össz. magy. ipar egyesület megalakulása az ország központján, Pesten. Tagjainak száma jelenleg 1700, s hogy eddig még többre nem növekedett, oka főleg az, mert alakulása épen az ország politikai életének legmozgalmasabb időszakába esik. Most azonban már elmúlván ez idő, az egyesület élén álló férfiak ügyszeretete és buzgósága kezeskedik arról, hogy ez intézet mindegyre nagyobb terjedelmet nyerene, mind több résztvevőt vonand körébe, s czéljait is az iparélet több-több ágában fogja létesíteni. Ezen czélok legfőbbike az iparos szaknevelés előmozdítása, melynek hiánya a magy. iparos osztály előmenetelét szerfelett akadályozza. Az egyesület kebelében épen most készült el egy tervezet, mely szerint nagyobb számú magyarországi és erdélyi városban 3 osztályú esti és vasárnapi ipariskolák állíttatnának fel, melyeknek mérsékelt költségei az illető helybeli iparosok, maga a helyhatóság és az orsz. iparegyesület hozzájárulása mellett fedeztetnének. A helyes kezdet remélhetőleg utánzásra fog találni az országban, és Felségednek a nemzet minden osztálya felett egyaránt őrködő bölcsesége jóváhagyását adandja kormánya azon szándékához, hogy ezen nagyfontosságú ez él létesítéséhez az állam mérsékelt segélye is hozzájáruljon. Az orsz. iparegylet más tekintetben is hasznos eszköz lesz az ország anyagi érdekeinek előmozdítására, amennyiben közegei által az iparstatistika összeállításában is közre fog működni, s egy szaklap megindítása, minta- és szerszám-gyűjtemények, iparkiállítások, jutalmak osztogatása, szakbeli tanácsadás útján gyakorlati ismereteket terjesztene. Az ipar fejlődésére kétségtelen jó hatással lévén az ipar és kévedelmi kamarák is, a fennálló kamarák küldötteinek kihallgatása mellett törvényjavaslatot dolgoztam ki, mely e kamaráknak jelenlegi politikai institutioinkkal való összhangzásba hozatalát, s ezzel együtt újabb rendezését czélozza. Ezen törvényjavaslat készen van, és Felséged jóváhagyása után az országgyűlés elé fog terjesztetni, mihelyt az ismét egybegyülend. Ugyanazon stádiumban van az új ipartörvény, s amit előbb kell említenem, az új kereskereskedelmi törvény is, míg a bányaipart szabályozó magyar bányajognak a kor igényeinek megfelelő alaikban való átdolgozhatása végett terjedelmes előmunkálatok folynak, maguknak a bányaiparosoknak nyújtatván alkalmuk kívánságaiknak és javaslataiknak előterjesztesztésére. Végül még egy eseményről kell említést tennem, mely jótékony befolyással volt az elmúlt évben földművelési érdekeink mellett hazai iparunkra is. A párisi világkiállítást értem, melynek hazánkra kiterjedő eredményeire örömmel tekinthetünk annyiban , hogy az ott megjelent 300-at meghaladó hazai kiállító közül öszszesen 161 részesült kitüntetésben, jelesül 17 nyert aranyérmet, 42 ezüstöt, 53 bronzérmet és 49 dicsérő oklevelet. A pesti iparosok azon hazafias áldozatot hozták, hogy a kiállításra saját költségükön öt fiatal iparűző egyént küldöttek ki okulás végett. Ezek számát Felséged kormánya a maga részéről más öttel szaporította. Óhajtható csak az lett volna, hogy a magyar felelős kormány közvetlenül s a maga idején befolyhatott volna a világkiállításnak Magyarországot illető rendezésébe, s így az ott történteket saját felelőssége alá vehette volna. A volt kormányszék által kiküldött három magyarországi biztosnak jelentései egyébiránt megfelelő alakban közzé fognak tétetni. Áttérek ezek után a földmivelés ez időszaki mozzanataira. Közgazdaságunknak még sokáig legnevezetesebb ága a földmivelés leend. Temérdek okszerű javításra és beruházásokra van ennek még szüksége. Maga a fejlődés e téren, természeténél fogva halkabb, s jelenségeiben nehezebben észlelhető, s igy az e terém mozgalomnak kevésbé élénk képe volna nyújtható, még azon ecetre is, ha nem épen közgadasági életünk ez ága lett volna a legutolsó időben leginkább sújtva. Ez év áldása azonban kiválólag földmivelési osztályunkra hatott ki, s ha, miként fentebb említem, a termés és árak kedvezményét a fez osztály leginkább a lefolyt utolsó évek bajainak orvoslására volt is kénytelen fordítani tagadni, nem lehet azt sem. 600,000,000,000 „ 500.000 „ 60.000 fttal, 375.000 ft, 250.000 „ 700.000 „ 750.000 „ n Repcze .... 639.000 Liszt...................... 1,890,000n Dohány .... 331,000n Bor....................... 688,000n Gyapjú .... 304,000n Faneműek 1,358,000 r) Élő állatok . . . 1,423,000 g)