Pesti Napló, 1868. január (19. évfolyam, 5307–5330. szám)

1868-01-29 / 5328. szám

23- 5328 Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7. sírm. 1. emelet. C­SÉP szellemi részét illeti! minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó­hivatal: Ferencziek tere 7 száru földszint. A lap anyagi részét illető köz­lemények (előfizetési pénz, ki­adás körüli panaszok , hirdet­mények) a kiadó-hivatalhoz in­­tézendők. Szerda, január 29.1868. 19. évi folyam. Hirdetményi díjat 7 hasábos petitsor egyszeri hird.­­tésnél 7 nj kr. Bélyegdij külön 30 njkr. Nyílt­ tér : 6 hasábos petit­s­or 25 aj kr. •Olt U1 Előfizetési feltételek: Vidékre, postán, vagy helyben, házhoz hordva : Félévre . . 10 frt 50 kr. •. é. Évnegyedre : 5 frt 25 kr. o. é. Rendkívüli előfizetés 99PESTI NAPLÓ következő folyamára: Február — martinai 2 hóra..........................................................3 frt 50 kr. Február—áprilisi­­/­ évre..........................................................5 frt 25 kr. Február—június-5 hóra................................................................8 frt 75 kr. A „Pesti Napló“ kiadó­hivatala. ún Pent, jan. 28. 1808. Bécs, január 27. A magyar delegatio ma végkép m­egállapitá ügyrendét. A rá vonatkozott tanácskozmányok folyamán főleg két észrevétel, illetőleg módosí­tási javaslat kötötte le a­ figyelmet. Mindeniket Zsedényi Ede tette. Egyikük az ügyrend 14-dik, másikuk pedig annak 27-dik §-ára vonatkozott. Amazt eg­észen mellőztetni kívánta volna; emezt pedig indokolása nélkül tartani meg. Mindkét javaslatát az 1867 diki XII. t. czikkre hivatko­zással indokolá. Azt állitá, hogy a 14-dik felvé­tele, illetőleg meghagyása által túllépné a bi­zottság a törvény által elébe vont határt. Furcsa állítás, mikor nyilván mondja azon szakasz, hogy a bizottság kérvényeket csak hatáskörébe eső tárgyakban fogad el. Inkább értettük volna in­dítványát azzal indokolva, hogy a közös minisz­terek ellen panaszkodni, ellenükben kérelmezni nem szabad. Igen, mert ha a delegatióknál nem szabad, nem szabad az sehol. A 27-dik szakaszra vonatkozólag meg azt mondá a nevezett bizottsági tag, hogy a magyar kir. minisztériumnak a delegatió üléseiben jelen­létét és szólhatását az 1867-diki XII. t. sz. 40 ik §-a indokolja, a­mikor rendeli, hogy a delegatiók elé terjesztendő költségvetés annak befolyásával is készítendő, s hogy ennélfogva a delegatiónak nincs joga más indokolásra. Nem említem, hogy a magyar kir. minisztériumnak a delegatióban jelenlétét és szélhatását az idézett tör­vénynek 8 ik és 41-ik szakaszai is indokolják; csak azt jegyzem meg, hogy az ügyrend 27-ik szakasza sem tartalmaz más indokolást, mint az idézett szakaszokból merí tettet. Igaz azonban, hogy az azokból merített indokolás úgy van tartva, hogy minden kétség ki legyen zárva az iránt, hogy a delegatióban megjelenni, s ott a magyar korona országai érdekében működni a magyar minisz­tereknek olyan joguk és kötelességük, a­mivel hogy miként éltek, a­mit hogy miként teljesítet­tek, arról nem is a delegatiónak, hanem az ország­gyűlésnek tartoznak felelni, valamint mindarról is, a mihez az 1867-ik XII. t. ez. 8. és 40-ik §-ai szerint beleegyezésüket adták. S hogy felelősségük tere ott hagyatott, a­hol hagyatnia kellett, az igen jól történt. Máskülön­ben nemcsak az országgyűlés jogköre lett volna megsértve, hanem a közös minisztereknek a de­legációk irányában való felelőssége is megoszta­tott volna azon magyar kir. miniszterekkel, a­kik azzal semmiképen sem tartozhatnak ott. A tett változtatások közt leglényegesebb az, a­mely megengedi, hogy mindenki kétszer szól­hasson egy tárgyhoz. A holnapi nap magántanácskozásokra lévén szánva, ülés csak 29-kén lesz, mikor az ügyrend által kivánt választások megtörténte után, a kö­zös minisztérium előterjesztése kerül felvételre. 0­08­87. és apostoli kir. Felségéhez benyújtott JELENTÉSE a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. miniszternek az ország 1867. évi közgazda­­sági állapotáról. (Folytatása és vége.) Magára az ország összes kereskedelmi forgalmára nézve még most nem vagyok képes Felségednek a hivatalos kimutatást előterjeszteni, sőt jövőre nézve is, meg­vallom, a tisztán magyarországi ki- és be­viteli forgalom tökéletes kimutatása sok nehézséggel fog járni azon oknál fogva, mivel a közbenső vámvonalnak az immár Felséged 1. f. szentesítésével ellátott vám- és kereskedelmi szövetség által véglege­sen kimondott, s különben igen üdvös el­törlése folytán híjával vagyunk e forgal­mat ellenőrző vámhivataloknak. Az or­szág érdeke azonban okvetlenül megkí­vánván, hogy a valóság e részben leg­alább lehetőleg megközelítve, kipuhatol­ható legyen, kötelességemnek ismerem, erre módot találni, mely részben a tár­gyalások már­is folynak, és reményem lehet, hogy sikerre fognak vezetni. A főbb czikkekre nézve a valóságot megközelítő következő örvendetes adato­kat vagyok képes már most is nyúj­tani : Búza vizetett ki . . 10,616,000mázsa Rozs....................... 814,000n Zab............................ 2,544,000 11 Egyéb gabnanemek : 2,457,000 Az itt kitett számok csupán az állami és déli vaspályákon, valamint a gőzha­jók és részben vontató hajók által a Du­nán szállított mennyiségeket fejezik ki, s így nem tükrözik vissza Magyarország összes külforgalmát, minthogy annak egy része Gácsország felé és az ország nyugati határain át tengelyen eszközöltetik, s így ellenőrzésére jelenleg nincs mód. Sajnálattal kell­ tapasztalnunk, hogy a rendesnél hasonlíthatlanul na­gyobb kiviteli mennyiség gyors és pontos elszállításának a hazánkban jelenleg létező szállítási eszk­özök nem feleltek meg. Fel­séged közlekedésügyi m.­kkr minisztere ezen fennakadás okáról és elhárítása mód-­­­­airól kétségkívül bővebb előterjesztést teend. Nem legyőzhetlenek az akadályok, nem megszerezhetlenek a módok. A közlekedési eszközök szaporítása, a­mint egyfelől elejét veendi hasonló fennakadá­soknak , úgy másrészt mind több-több termelő vidéket v­onand be a hálózatba, s így a kereskedés is biztosabb alapot és nagyobb kiterjedést nyerend. Ezen elő­nyök még fokoztatni fognak a szállítási bér lehető jutányossága által, s Felséged magyar kormánya valamint érvényre juttatta ezen nevezetes közgazdasági igényt az általa engedélyezett alföldi vas­úttársaság szerződéséb­e, úgy tovább is oda lesz irányozva törekvése, hogy a jogos követelések kímélésével érvény szereztes­sék amaz igénynek a többi, már létező pályákon is. ezen Engedje Felséged , hogy ezek után azon vállalatokról és társulatokról szól­jak, melyeknek részint keletkezésök, ré­szint üzletkörük kiterjesztése szintén azon időszakba esik, mióta Felséged magyar felelős minisztériuma a kormányt át­vette, így, hogy először a hitelintézetekről szóljak, keletkezett a legnagyobb érde­keltség mellett, s engedélyeztetett augus­­tus 10-én az „általános magyar hitelbank“ 30 millió alaptőkével, 15 milliónyi kibo­csátott részvénynyel és 6 millió be­fizetéssel, így lett engedélyezve az „angol magyar bank“ húsz millió alap­tőkével, tíz millió kibocsátott részvény­nyel és 4 millió befizetéssel. Engedélyeztetett ezeken felül a „pozso­nyi jelzálog-és váltóbank“ 5 millió ft alap­tőkével, 1 millió ft befizetéssel. Ezen korszakba esik a „pozsonyi ipar­banknak“ s a „szegedi kereskedelmi és iparbanknak“ végleges megalakulása, úgy a temesvári ipar- és kereskedelmi bank­nak üzlet-megkezdése. Az „első magyar iparbank“ Pesten, s a „budai kereskedelmi és iparbank“ alapsza­bályainak módosítása, különösen az utóbbi üzletének a zálog­kölcsönre való kiter­jesztése, tárgyalás alatt van. Keletkező félben van a „felső-magyar­országi első zálog-kölcsön intézet“ Kas­sán, 400.000 ft alaptőkével, a „bihar me­­gyei kereskedelmi, ipar- és termény-hi­telbank“­­.­Váradon 200 000 ft, alaptőké­vel valamint egy „kereskedelmi és ipar­bank“ Aradon. Legújabban egy „átalános magyar in­gatlansági hitelintézet“ alakítása tervez­tetik Pesten; a „magyar általános kivi­teli társaság és gazdasági hitelbank“ meg­alakulása 10 millió franknyi alaptőkével pedig legközelebb várható. Uj népbankok engedélyeztettek Sáros- Patakon, Kun-Sz.-Mártonban.­­ Ezekkel egy természetű segélyző egyletek pedig Zilahon, Bonyhádon, S­ilas Balháson, Hő­­gyészen, Ó-Perénd­en, Nagybecskereken. Újabban ismét Jászberényben van egy uj népbank keletkezőben, s általában mond­hatni, hogy mindenfelé kezdik már az ön­segélyezés ezen üdvös eszméjét felkarolni és létesíteni. Azonkívül Pécsett máris meg­alakult, Német-Csanádon pedig most ala­kul fogyasztási egylet is. A takarékpénztárak is örvendetes mó­don szaporodtak. Jolsván, N.-Becskere­­ken, Kolozsvárt, Gyöngyösön , Hajdu- Böszörményen, Nagybányán, Turócz Sz.­­Mártonban Verseczen, H.-M.-Vásárhelytt új efféle intézetek vannak keletkezőben, újabban ismét N.-Károly és Jászberény­ből vannak bejelentve. Nagy száma a már létezett takarékpénztáraknak alapszabá­lyait czélszerűen módosította; a szombat­­helyi,ó­budai és nyíregyházai takarékpénz­tárak zálog-kölcsön intézetet létesítenek kebelükben. Ezen zálog-kölcsönzési üzletágat a már fentebb említett budai iparbankon kívül a pesti népbank is befoglalta üzletkörébe, mely népbank egyáltalán újabb és czél­­szerűbb szervezetet nyert. Tárgyalás alatt van a bécsi „Pfandleich- Anstalt“ fiók­intézetének felállítása Pes­ten, s ezen több rendbeli engedélyezések­kel szemben munkába vétetett a pesti kir. zálogháznak is reformja, mely által úgy a közönség szegényebb osztályára nézve lényeges jótéteményeket, mint az intézet pénzügyi állapotának javulását remé­lem elérhetni. Biztosító intézet is alakult egy na­gyobb , „A Haza“ Pesten, egyelőre 1,000,000 ft részvény tőkével, mely élet­biztosítással foglalkozik, s üzletét Felsé­gednek Lajthán túli országaira is kiter­jeszti, valamint viszont a „Donau“ czímű­ biztosító intézet üzletének a magyar ko­rona országaira való kiterjesztése iránt még folynak a tárgyalások. Az erdélyi „Victoria“ biztosító társaságnak a jégkár elleni biztosítás engedélyeztetett. Szintén tárgyalás alatt van még egy másik ily intézet, a „magyar kölcsönös biztosító társaság,“ egy kisebb „tűzkár mentesítő kölcsönös biztosító“ Szentesen, s egy általános kölcsönös biztosító bank „Transsylvania“ NI.-Szebenben. Új gyári vállalataink közül első sor­ban nagyszerű gőzmalmi vállalatainkat említem, így keletkezett a pesti „Victoria“ gőzmalom 450,000 ft alaptőkével; a temes­vári gőzmalom 400,000 ft alaptőkével. Keletkező félben vannak: az „Unió“ gőzm. Pesten 600,000 fttal, az „Erzsébet“ „ „ a „Királyserfőző és gőzma­lom részvény­társaság“ Pesten ..... az első nagyváradi gőzm. a kecskeméti gazdasági gőzmalom .... az első aradi gőzmalom és fűrészgép rész­vény társaság (egyelőre 400,000 ft.) A pesti molnárok és sütők gőzmalmi részvénytársasága egyelőre 400,000 fttal. A nyitrai, irsai, kőszegi, bajai gőzmal­mok, stb. Több, már azelőtt fennállott gőzmalmi vállalat részvénytársasággá alakult át, s ezzel együtt tetemesen kiterjesztő üzletét. Ilyenek: a pesti Árpád gőzmalom , a budai Király „ „ „ Lujza «. . „ „ Blum-féle „ tőkével. Tőkeszaporitás történt továbbá: a pesti hengermalomnál . 550,000 fttal, az első budapesti gőzm.-nál 550,000 „ a concordia gőzmalomnál . 250,000 „ a Pannónia gőzm.-nál . . 750,000 a borsod-miskolczi gőzm.-nál 200,000 Végül említendő, hogy: a szegedi kiviteli gőzmalom és vízvezetéki társulat Bécsből Pestre tette át székhelyét. Egyéb gyári vállalatok, melyek a szó­ban lévő idő alatt keletkeztek: Első újpesti szeszfinomító részvénytár­sulat .................................... 500,000 ft, Első magy. gépgyár rész­vénytársulat ...................... Első magy.­len- és kenderfo­noda Késmárkon . Első m. kartély fonoda . A pécsi briquette-gyár­­ . Az első m. gyógyszerészeti és 600,000 200,000 600,000 200,000 300,000 mü vegyészeti vállalat Pes­ten ......................­ alaptőkével. Tőkeszaporitás történt: 500.000 fttal a volt pesti szeszfinomitó részvénytársaságnál, mely egyúttal czimét első magyar szeszfinomitó részvénytársa­ságra változtatta. Alakulóban pedig vannak. A pesti gyapjúmosó részvénytársulat egyelőre 200.000 fttal. Az ó­budai szeszégető és szeszfinomitó részvénytársaság 300,000 fttal. Az első m. részvény-serfőződe egyelőre 1 millió fttal. Az erdélyi gyapjú kézműgyár 60,000 forinttal. A vasúti vagyon, gőzhajó és gazdasági gépgyár Pesten. Szintén Pesten az elő magy. részv. tár­saság, vasúti kocsik és egyéb eszközök előállítására egyelőre fél millió fttal. A pesti bőrgyár részvénytársaság 600.000 forinttal. A bukócz-hilyói vasszergyár Kassán. A nagyváradi szeszfinomító részvény­­társaság. Az első magyar vegyészi gyártmány és stearin gyertya-gyár részvény­társaság 600.000 fttal. Egy vegyészeti gyár gorez­só fel­­használása mellett. Gyarapodtak és szaporodtak e mellett közlekedési és ezzel összefüggő egyéb vállalataink is. — így a győri gőz­hajózási társaság 100,000 ftnyi uj rész­vények kibocsátása mellett megszapo­­ritá forgalmi eszközeit. — Szegeden Fel­séged 1. f. engedélyezése mellett egy új gőzhajózási társaság alakult. Legújab­ban pedig Pesten keletkezik egy új ily nemű vállalat, „a pesti tehergőzhajózási és rakmány kölcsönadó részvénytársa­­ság“ egyelőre 1­­­2 millió forint alaptőké­vel, és a magyar vontató gőzhajózási rész­vénytársaság, 1,200,000 frt alaptőkével. Jövő évben a „középdunai,“ most „magyar gőzhajózási társaság“ is jelenté­keny módon kiterjeszti üzletét, s e czélból tőkéjét 400,000 forintról 1 millió forintra emelte. Egyéb keletkező félben levő vállalatok­­ közül megemlítem még az első magy. ga-­­­bona és lisztraktári társaságot; a magyar általános hitelbank által tervezett hasonló vállalatot; a Pesten alakuló építő rész­vénytársaságot, melyek után áttérek a hazai ipar egy nevezetes ágára a vas­iparra. Magyarország vasipara, mely az összes ausztriai vasiparral együtt 1858 óta ha­nyatlott, a lefolyt év 2-ik negyede óta gyors és váratlan emelkedésnek indult. Nemcsak, hogy a nagy nyers­vas készle­tek növekedő árakban mind elkeltek, ha­nem a vaskohók alig bírnak a folyó szük­ségletnek megfelelni. Számos szünetelő kohó ismét fel­tereltetik, újak épülnek, s ha ezek folyamatba jönnek, az 1868-ik év folytán Felső-Magyarország nyers vas ter­melése könnyen érhet el 1,200,000 má­zsát. A finomított vasnak fogyasztása is mindegyre nő, mivel a többek közt a bő termés folytán módja nyílik a gazdakö­zönségnek évek óta elhanyagolt vas szük­séglete pótlására. Az épülő kassa oderbergi, s a tervben levő hatvan - miskolcz-gömöri vasútvo­nalak segítségével a felső-magyarországi vasipar kőszénre fogja fektetni termelését, mi egyrészt a vasnak olcsóságát eredmé­­nyezendi, másrészt pedig Borsod- és Nó­­grád megyék kőszén-gazdag vidékeire te­­relendi a vasfinomyítást, a­mint is tényleg két vállalat van már tervben, (egyik a salgó­tarjáni , másik a diós­győri kő­szén-telepek közelében), mely összesen 5.600.000 mázsa nyers vasat fog feldol­gozni. Jövőre a vasúti hálózatnak kiterjesz­tése, úgy saját vasszükséglete, mint azon körülmény által, hogy a vasipart közvet­len összeköttetésbe hozza egyrészt a kő­széntelepekkel, másrészt a morva-sziléziai és bécs pesti piac­okkal s a fogyasztó ti­­szavidék nyers terményeivel, alapos kilá­tást nyújt a felsőmagyarországi vasipar tartós megszilárdítására. A kézmű­ipar terén sokat kell még a jövőtől várnunk, de biztos reményünk le­het arra, hogy a tevékenység e téren is, ha ú­ viszontagságos idők nem látoga­­tandják meg e hazát, sza­kadatlanul folyni és fejlődni fog. Az egyesülési szellem itt is nyilatkozik, s nem kétlem, hogy a mun­kásság e téren is meg fog indulni. Legörvendetesebb mozzanat e részben az össz. magy. ipar egyesület megalaku­lása az ország központján, Pesten. Tag­jainak száma jelenleg 1700, s hogy eddig még többre nem növekedett, oka főleg az, mert alakulása épen az ország politikai életének legmozgalmasabb időszakába esik. Most azonban már elmúlván ez idő, az egyesület élén álló férfiak ügyszeretete és buzgósága kezeskedik arról, hogy ez intézet mindegyre nagyobb terjedelmet nyerene, mind több résztvevőt vonand kö­rébe, s czéljait is az ipar­élet több-több ágában fogja létesíteni. Ezen czélok legfőbbike az iparos szak­nevelés előmozdítása, melynek hiánya a magy. iparos osztály előmenetelét szerfe­lett akadályozza. Az egyesület kebelében épen most készült el egy tervezet, mely szerint nagyobb számú magyarországi és erdélyi városban 3 osztályú esti és vasár­napi ipar­iskolák állíttatnának fel, me­lyeknek mérsékelt költségei az illető hely­beli iparosok, maga a helyhatóság és az orsz. iparegyesület hozzájárulása mellett fedeztetnének. A helyes kezdet remél­hetőleg utánzásra fog találni az ország­ban, és Felségednek a nemzet minden osztálya felett egyaránt őrködő bölcse­­sége jóváhagyását adandja kormánya azon szándékához, hogy ezen nagyfontos­­ságú ez él létesítéséhez az állam mérs­ékelt segélye is hozzájáruljon. Az orsz. iparegylet más tekintetben is hasznos eszköz lesz az ország anyagi ér­dekeinek előmozdítására, amennyiben kö­zegei által az ipar­statistika összeállításá­ban is közre fog működni, s egy szaklap megindítása, minta- és szerszám-gyűjte­mények, iparkiállítások, jutalmak oszto­gatása, szakbeli tanácsadás útján gyakor­lati ismereteket terjesztene. Az ipar fejlődésére kétségtelen jó hatás­sal lévén az ipar és kévedelmi kamarák is, a fennálló kamarák küldötteinek kihallga­tása mellett törvényjavaslatot dolgoztam ki, mely e kamaráknak jelenlegi politikai institutioinkkal való összhangzásba hoza­talát, s ezzel együtt újabb rendezését czé­­lozza. Ezen törvényjavaslat készen van, és Felséged jóváhagyása után az ország­­gyűlés elé fog terjesztetni, mihelyt az is­mét egybegyülend. Ugyanazon stádiumban van az új ipar­törvény, s a­mit előbb kell­ említenem, az új kereskereskedelmi törvény is, míg a bányaipart szabályozó magyar bányajog­nak a kor igényeinek megfelelő alaikban való átdolgozhatása végett terjedelmes előmunkálatok folynak, maguknak a bá­nyaiparosoknak nyúj­tatván alkalmuk kí­vánságaiknak és javaslataiknak előterjesz­­tesztésére. Végül még egy eseményről kell emlí­tést tennem, mely jótékony befolyással volt az elmúlt évben földművelési érde­keink mellett hazai iparunkra is. A párisi világkiállítást értem, melynek hazánkra ki­terjedő eredményeire örömmel tekinthe­tünk annyiban , hogy az ott megjelent 300-at meghaladó hazai kiállító közül ösz­­szesen 161 részesült kitüntetésben, jele­sül 17 nyert aranyérmet, 42 ezüstöt, 53 bronz­érmet és 49 dicsérő oklevelet. A pesti iparosok azon hazafias áldozatot hozták, hogy a kiállításra saját költségü­kön öt fiatal iparűző egyént küldöttek ki okulás végett. Ezek számát Felséged kor­mánya a maga részéről más öttel szapo­rította. Óhajtható csak az lett volna, hogy a ma­gyar felelős kormány közvetlenül s a ma­ga idején befolyhatott volna a világkiállí­tásnak Magyarországot illető rendezésébe, s így az ott történteket saját felelőssége alá vehette volna. A volt kormányszék által kiküldött három magyarországi biz­tosnak jelentései egyébiránt megfelelő alakban közzé fognak tétetni.­­ Áttérek ezek után a földmivelés ez idő­szaki mozzanataira. Közgazdaságunknak még sokáig legnevezetesebb ága a földmi­velés leend. Temérdek okszerű javításra és beruházásokra van ennek még szüksége. Maga a fejlődés e téren, természeténél fog­va halkabb, s jelenségeiben nehezebben észlelhető, s igy az e terém­ mozgalomnak kevésbé élénk képe volna nyújtható, még azon ecetre is, ha nem épen közgadasági életünk ez ága lett volna a legutolsó idő­ben leginkább sújtva. Ez év áldása azonban kiválólag földmive­lési osztályunkra hatott ki, s ha, miként fentebb említem, a termés és árak kedvez­ményét a fez osztály leginkább a lefolyt utolsó évek bajainak orvoslására volt is kénytel­­­en fordítani tagadni, nem lehet azt sem. 600,000­­,000,000 „ 500.000 „ 60.000 fttal, 375.000 ft, 250.000 „ 700.000 „ 750.000 „ n Repcze .... 639.000 Liszt...................... 1,890,000n Dohány .... 331,000n Bor....................... 688,000n Gyapjú .... 304,000n Faneműek 1,358,000 r) Élő állatok . . . 1,423,000 g)

Next