Pesti Napló, esti kiadás, 1868. október (19. évfolyam, 1-27. szám)
1868-10-09 / 8. szám
8. szám. Péntek, October 9. 1868. 19. évi folyam. Kiadó-hivatal: Ferencziek tere 7. sz. földszint. Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra . . . . . 1 frt 85 kr. 3 hónapra ..................... 5 „ 50 , 6 hónapra..........................IX „ — „ Az esti kiadás különküldéséért felülfizetés havonkint...............................30 kr. ESTI KIADÁS. Szerkesztési iroda: Uri utcza 6. sz. N. em. Az előfizetési- és hirdetmény dij a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A Pesti Napló magántáviratai. Zimony, oct. 9. (Eredeti távirat.) Karagyorgyevics megérkezett. Kállay Benő főconsul fogadta a törvényszéket ; a szembesítés hajón fog eszközöltetni. Minden rendben, baj és tüntetés nélkül folyt le. Páris, oct. 8. Florenczből érkező magántudósítások szerint az aláírások a dohánykölcsönre jól folynak, úgy, hogy ma valószínűleg be is zárják az aláírásokat. Itt, és Londonban különösen nagy a magánosok részvéte. Barczelona oct. 5.(Marseilleon át.) A lakosság, Prim fogadtatása után, folytatja munkáját. A munkások hangulata a legjobb, köztük és a gyártulajdonosok közt tökéletes egyetértés uralkodik. Varsó, oct. 8. Külföldi lapok azon jelentése, hogy a lengyel királyság igazságszolgáltatási törvényszéke megszüntettetett, alaptalan. Az igazságszolgáltatási törvényszék áll, mint előbb. Páris, oct. 9. A „Constitutionell“ azt mondja a romániai politikára vonatkozólag: Bratiano nem hiheti, hogy a császári kormányt, politikája kielégítse. A nyugati hatalmasságok naponta inkább foglalkoznak nézeteik, és a román politika közti különbséggel. Törökország veszélyeztetve van, de mást nem veszélyeztet. A hatalmasságok érdekét tökéletesen Törökország bírja. Madrid, oct. 8. Tüntetés volt a vallásszabadság és egyenlőség érdekében. A nép a városban processiókban jár végig, zászlókat hordanak előtte, e felirattal: „Le a concordátummal, éljen a szabad Róma !” A város ki van világítva. A minisztérium meg van alkotva. Serrano a miniszterelnök; Topete tengerészeti miniszter ; Figuerella pénzügyér; Lorenzana külügyér; Ulloa igazságügyér; Logasta belügyér; Ayala gyarmati miniszter; Zorilla közmunkák minisztere; végre Bonitez Madrid kormányzójává neveztetett ki. Bécs, oct. 9. (Előbörze). Hitelrészvény 207.30; államvasp. 254; 1864 ki 93.80; 1860 ki 82.80; Napoleond’or 927; lombard 18385; Tramway 111 ; bankrészvény 754. Hangulat szilárdabb. Frankfurt, oct. 8. (Esti tudósítás). Hitelrészv. 2107%; államvasp. 260%; amerikai 77. Hangulat kedvező. Berlin, oct. 8. Búza oct. 67% oct.—novb. 64’/2, tavaszra 62'/2;rozs,ok . 572,oct.—novb. 55%, táv. 51 %, zab oct. 33%, oct.—novb.33% táv. 33 %; árpa oct. 48, táv. 54; olaj oct. 93 is, táv. 9Vsl szesz oct. 17%, táv. 16%. Hangulat zavart. Köln, oct. 8. Búza változatlan. — Készpénz 710—715, oct. 66, oct.—novb. 66, tavasz 66 ; rozs, készp. hiányzik, oct.—nov. 510, tavaszra 5 10; olaj szilárdabb, oct. 109/10, oct. —novemb. 109/10 tavaszra 109/20, szesz, készpénz 223/4. Boroszló, oct. 8. Búza 90, rozs 72, zab, 41 repcze 185, olaj oct. 9% tavaszra 97/12, szesz oct. 161, oct.—nov. 165/12 tavaszra 15%. Antwerpen, oct. 8. Petroleum 49 frt. Páris, oct. 8. Liszt csendes, készpénzért 7475, okt. 65, oct.—novb. 6425, tavaszra 63.25; szesz 72.50, s tavaszra 71. Amsterdam, oct. 8. Gabona határidőre hiányzik ; rozs oct 210, mart. 207; repcze oct. 57%,mart. 613/g; olaj oct. 31%, mart. 32. Időjárás: szép. Hamburg, oct. 8. Búza csendes és rozs szilárd. Búza oct. 125, oct.—novb. 122%, tavaszra 118%; rozs oct. 95, oct.—novb. 92, tavaszra 91; olaj oct. 20% oct.—novb. 20%, tavaszra 21% Szesz 35% ft. Úgy értesülünk, hogy a király ma délután Budára érkezik, s innen, miután a horvát országgyűlés küldöttségét elfogadta, még ez este Bécsbe utazik. (Hazai lapok.) Jókai Mór végre kitalálta, hogy „állj, megy-e,“ s most már azon vesződik harmadik czikkében, hogy „merre menjen ?“ Azon kérdést latolgatja, hogy „miért hoznának a balközép nézetei végtelen szenvedéseket az országra?“ És ezekre aztán ily boldog naivsággal felel, oly élhetetlen átalános frázisokban a szó legtalálóbb értelmében, mintha Csak pártjának 5-ik (vagy már 6-ik?) programmját írná meg. Azt mondja: „A balközép óhajtja Magyarorország állami önállását, az uralkodó is óhajtja .“ (ergo nem veszedelmes.) „Mi igazságot és szelídséget, méltánylatot és alkotmányosságot hirdetünk az uralkodó többi országai irányában : ez hozná-e reánk a végtelen szenvedéseket ?“ stb. Ha ily prédikácziós Stylre minden vénasszony pityeregve nem fakad, mikor politikai tanulmányait egészíti ki a a „Hon“ tudományából, akkor soha sem bok többé a „Hon“ politikátlansága ellen. Ugyan ne izéljen Jókai! Az ilyen böjti prédikácziót ne árulja politikai lapban, vagy ha már teszi, ne kívánja hogy komoly emberek, komolyan foglalkozzanak vele. Bizony nem illik olyan emberhez az ily jezuitizmus, aki e nélkül is meg tud élni becsületesen. A „Hazánk“-at tétele miatt furdalja a lelkiismeret, s két hasábon át beszéli a világnak, hogy ilyen meg ilyen szüksége van még Magyarországon a közjogi oppozitiónak, kétségkívül azért, hogy sikerüljön magával is elhitetnie. Rat80Hnement-jából a következő passusokat emeljük ki: „A közvélemény — tekintélyes része tiltja nekünk a közjogi oppositiónak felhagyását.“ Ugyan kérem, hol beszéltek önök a közvéleménynyel? — Bizonyára Biharban: mártott igenis, nem annyira megcsinálta, mint megdolgozta Tisza Kálmán a közvéleményt, csakhogy p. o. Hevesben meg másképen beszél a közvélemény, és a többi 50 megyében ismét másképen. — Annyi közvéleményt, amennyi az önök háta mögött van, mindig lehet csinálni! Másik passus : „És kérdjük, nem köszönhet-e a nemzet többet a kedvező körülményeknek s Andrássy gróf diplomata ügyességének, mint a Bécsben tapasztalt jó szándéknak?“ Itt egy kis zavar van. Először nem a Bécs elleni opposition, van már a szó, hanem a Magyarország törvényhozása által alkotott, s a magyar király által szentesített törvények elleni oppositióról, másodszor nem jó szándékról és rosz szándékról, hanem kölcsönös érdekek összhangba hozásáról van a szó; és végre, ha épen Andrássy gróf diplomata ügyessége képes a kedvező körülményeket úgy kiaknázni, akkor várjon mit lábatlankodnak önök előtte ügyetlenségükkel, s csinálnak neki nehézségeket ? Végre azt mondja a „Hazánk“ czikkírója, hogy a haladást mindeddig a közjogi alap tette lehetlenné. — Bocsánat, a közjogi alap, vagyis a 67-ki kiegyezés csak a hatalmaskodást, a jogsértést tette lehetlenné, mert szabályozta a differentiákat. Az önök által hánytorgatott sérelmekre, (mint: a hajók zászlója, a budai zászló, a vasúti czédulák magyar és német nyelve, s több efféle, mi senkinek sincs, s nem is lehet ínyére), csak annyit, hogy engedjék ez alapon 20 évig nyugodni az országot, de e mellett ne opponáljanak a vármegye omnipotentiája mellett, ne izgassanak a becsületes népoktatási törvény ellen, s mondjanak le több efféléről, ami igazán gátolja a haladást, és húsz év múlva nemhogy mindazoknak nyoma nem lesz, amit most egyenként s lassanként kell kiirtani, kiküszöbölni, de vágyaik mostani mértéke elégtelen lesz az állapotok, a beteljesült vágyak megmérésére. Országgyűlési tudósítás. (A képviselőház oct. 9-én tartott ülése.) Elnök: Szentiványi; jegyzők: Dimitrievics, Bujanovics. A kormány részéről jelen vannak: gr. A nd rássy, gr. Festetics, Gorove István, Horváth Boldizsár miniszter urak. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, hitelesíttetett. Elnök az időközben érkezett kérvényeket bejelentvén, a ház a napirendre, az úrbéri örökváltságról szóló törvényjavaslat tárgyalására tér át. Az általános tárgyalást Horváth Boldizsár igazságügyi miniszter kezdi megy rövid, velős beszédben fejtvén ki az elveket, melyeket a minisztérium e törvény alkotásánál alapul vett. Fölemlíti, hogy az eszmeharcz e téren már a 30-as években folyt ugyan, de csak az 1848. 7-ik t.-czikk által lett a szabad föld eszméje kimondva. A kormány tisztában volt magával jelen törvényjavaslat alkotásakor, és éz azért ama törvényczikknél biztosabb democratialis vonalt nem találhatott. A kárpótlás kérdését a kormány a korábbi birtokos érdekében döntötte el, hogy elismerést, jutalmat, elégtételt adjon azon szorgalomért, mely a nép javára a földet saját munkája árán felszabadította. E törvényjavaslat elfogadása által a nemzet adott szavát váltja be, és bebizonyítja, hogy aki szavába bízik, minden csalódástól ment. (Helyeslés.) Pap Mór a jász-kun kerületek érdekében emel szót és óhajtja, hogy ama kerületek örökváltsági kérdését a ház a jelen törvényjavaslattal együtt tárgyalja. Ama kérdés a 831—34ki törvényczikk alapján státusadósságot képez és inkább politkai, mint magánjogi természetű, miért azon indítványát ajánlja a ház ügyelmébe, hogy a jász-kunok örök váltsága az 1715-iki 34. t. sz. alapján fizettessék ki.