Pesti Napló, 1868. november (19. évfolyam, 5466–5490. szám)

1868-11-01 / 5466. szám

Pest városa rendkívüli közgyűlése. A pestvárosi képviselőtestület oct. 31 dikén tartott rendkívüli közgyűlése Agorasztó főbíró elnöklete alatt megnyittatván, Fabiny úr, mint azon küldöttség elnöke, melyet a múlt közgyű­­lés a végből küldött ki, hogy Szentkirályi főpol­gármestert kérje fel, mikép lemondási szándéká­val felhagyva, hivatalát tovább is folytassa, saj­nálattal jelenti, miszerint Szentkirályi M. meg­maradt előbb kijelentett szándéka mellett. Utóbb Seregi tartott egy hosszabb beszédet, mely­ben azt igyekszik kimutatni, hogy ily körülmé­nyek között a városi képviselőségnek le kell mondania, s indítványt ad be, mely szerént 1-er fejezze ki a választmány fájdalmát a főpolgár­mester lemondásáért s nyilvánítsa elismerését iránta. 2. A közgyűlés nem érzi magát jogosult­nak a főpolgármesteri állomás ideiglenes betöl­tésére, hanem ajánlja az általános választás el­rendelését. Végre, hogy mondjon le a képviselő­­testület, R­á­t­h Károly jeles beszédét azzal kez­di meg, hogy a hatóságnak nemcsak jogai, ha­nem kötelezettségei is vannak, s ha egy tisztvi­selő vádoltatik, de a törvényes ítélet­et igazolja akkor nemes kötelessége ezen tagját rehabili­tálni. Ilyen a jelen eset s és ezért sajnálja hogy és most történik Sz. M. lemondása, mikor egy tisztviselő igazoltatik. Ezután kiemeli Sz. M. jeles tulajdonait, fájlalja visszaléptét, de miután az már megtörtént, gondoskodni kell helyének betöltése felől, mi azonban a törvények és ház­szabályok szerint nem választás, hanem helyette­­sítés által eszközölhető, minek folytán indítvá­nyozza , hogy jelentse ki a főpolgármester le­mondása miatti sajnálatát a képviselő testület mondassék ki, hogy helye helyettesü­tés útján töltessék be, továbbá tűzessék ki ide a helyette­sités foganatba vételére kitűzendő közgyűlésre végre addig is a főbíró vagy alpolgármester vé­gezze a főpolgármesteri teendőket. Aul, Matollay Fabinyi, Busbach, Nyiri Józsa, Harizs Sándor melegen szólanak fel az utóbbi indítvány mel­lett. Ellene Sztupa, Tavaszy. A hosszabb ideig folyt vitatkozás után, melynek folytán Nyiri Jó­zsa humorral polemizált Sztupa és Tavaszy ellen. Végre Agorasztó elnök a közgyűlés he­lyeslő nézetével vél találkozni, midőn annak ne­vében Szentkirályi Mór lemondása feletti Bajná­­nálata fejezi ki. (Köz­helyesléssel elfogadtatok." Ezután tekintettel a tett indítványokra, ek­ként tűzi ki szavazásra a kérdést. A főpolgár­mesteri hivatal köz választás útján töltessék-e be. Igen, vagy nem. Tizenkét tag névszerinti szavazást kívánt minek eredménye lett hogy 81 szavazó igen­nel, 84 nemmel szavazott s e szerént a több­ség a helyettesítés mellett nyilatkozott. Ráth Károly szükségesnek tartja ez ügy miatt rendkívüli közgyölést összehívni má­hoz egy hétre. Miután a modalitásokat illetőleg még Ger­lóczy, Fabiny, Tavaszy felszólaltak, a rend­kívüli közgyűlés tartása szombatra kitüzetett , az ülés 7 órakor szétoszlott. [____________________ Vidéki tudósítás. Somogyból. Ha Juhász Andrisnak már a tavaszszal meg­kezdett viselt dolgai fel nem rázzák a kedélye­lyeket, lármát nem ütnek, Somogyról szépen hallgat úgy a journalistika, mint az a sok dobve­re, kik a rablókalandokat a megyeház lépcsőite, az országház küszöbéig vitték. Volt mit hallgat­nunk Somogy vármegyéről, s volt mit hallgatni B. Wenkheim belügyéren kezdve Csépán Anti első alispánunkon folytatva a szolgabirókig, a utolsó pandúr káplárig a közbiztonság közép­nek. Mintha egyedül e megye volna a „bai földje“, s Zalavármegye Markó Adám­jával, az a föld számtalan utonállóival, haramiáival kiveti Vo­lna. Fájdalommal ismerjük el népünknek erkölc­ben sülyedését a bűnösei hajlamát, de e téré nem Somogy áll egyedül, s e bűnökért, sülyedé­sért felelőssé tenni akár az illető minisztert, aki a megyei hatóságokat, az ellenzéki pártszenve­délynek netovábbja. A bűnöknek, sülyedésnek okai egy nagy múl­tán gyökereznek, melyet sem b. Wenkheim, sem Tisza Kálmán nem gyógyítanak a hatalom a szabad institutiók pár évig tartó balzsamá­val, hanem meg fog gyógyítani egy hoss­­zu jövő, nemes törekvésekkel, iskolázássá példaadásuk és a jó utcai ösztönzésekkel, A „fene“, az „ördög“ benne van a társadalombal s ezeket egy miniszter, vagy alispán ki nem üz hanem milióknak karöltve működése, a nevek­ ügyének hozott áldozatai, írtam volt utóbbi bizottmányi gyűlésünkből a éles vitát, melyet a k. biztos el, vagy el nem fo­gadása keltett. Paiss B. a k. biztos elfoga­dása mellett, Tallian­­ ellene küzdött s a ne­mes vármegyére akarta továbbra is ruházni rablók üldözését. Írtam, hogy ha Kund Vincz közvetítő javaslatával elő ne­m áll, melyben három éles szó volt foglalva: „felelőség, név szerinti szavazás“, — Paiss jó akaratú inditvá­nyával elesik. E gyűlés az élesebben látók előtt intő péld volt arra, hogy bizony még számosan vannak pedig azok közt is, kik hangosan kiáltották egy koron : éljen a m. kir. felelős minisztériumt,— a megyét régi hatáskörével, jogaival fenntartan vágyók­ sokan vannak, kik a megye jogkörénél leszál­­tásával saját befolyásokat látják romb dőlni s éráik, hogy ez esetben vége lesz az arai juezi napoknak. Pedig az új korszaknak, törvény, rend s hitá­lért küzdő napjaiban, a kormány­nak felelősség mellett, a régi megye „opponálásaival“ tartha­tatlanná vált. laten mentsen azon időszaktól, midőn a megy­é­­ben a megyeházak nem az értelem, a tudomány által kiszolgáltatott igazságnak palotái voltak,­­ közjó számára, hanem egy—egy nagy kórház hova a megyének szellemi rokkantjait szállásolta be az atyafiság és befolyás!.. A haza érdeke, köz­ügyeink sebes folyama megkívánják, hogy többé nemcsak a megyeház kapuja alatt égjenek a lámpák, hanem a koponyában is. Az ész és érte­lem előtt meghódoltak a múltat eléggé bélyegző restsé­g, tehetetlenség; kell, hogy a­zok, mint győzők szolgálják a haza és nemzet érdekeit. A rablóegybeni vitának azonban csak nyitá­nya volt a múlt 14-iki nagy bizottmányi gyűlé­sen, maga a nagy opera ékes hang­szelésével a jövő november hó 2-iki gyűlésen adatik elő; min­den azon rég várt tapasztalásnak is birtokában leendünk talán: kik azok, kik a megyét, s kik a felelős kormányt védték ? Hogy gyűlés­termünk a múlthoz hasonló el­veket nyújtaná — tanulmányilag — nem hisz­­szük. Könnyű rá felelni, miért ? Záborszki elte­metve; Somssich Miklós, a derék „veterán“ Pesten nyugszik babérjain ; Somssich Pál, Zichy Antal, Bittó stb. az országgyűlésen v­annak el­foglalva, a régi „harczedzettek“ sorából egyedül áll körünkben az ősz Paiss, ki elmésen sokszor szert is opponál maga-m­agának, mert ellenében úgy sincs opositio. Az új nemzedék­ et még nem tanulta meg a közügyekért „szentelt fájdalommal“ , az „ön­feláldozással“ küzdeni. A zöld asztal körül csak egyetlen egy sarjadékot sem látunk, kiről felten­ni jogosítva volnánk: ez a jövőé , ez a megyéé, még annyi fáradságot sem vesznek, hogy a gyű­lés menete alatt, trónnal közökben, az asztal kö­rül jegyez­getnének ? ! Tudjuk mi, hogy a genieket, a szónokokat nem úgy termi az idő, mint a gombát. De lelkesült­­ségnek tettre kész akaratnak a közügyek iránt legalább kellene lenni, s mit látunk gyűléseink alatt,­ hogy a régiekből egy pár egyén meg is kezdi, be is végzi a csatát anélkül, hogy a harcz­­vonalban ott látnánk az új nemzedéket képvi­selve. Jól van ez így ? Sehogy sincs jól! Bárha legközelebbi gyűlésünk alatt megczá­­foltatnánk, mily örömmel mondanék el az ellen­kezőt. Hát kint, hogy áll a megye? mit csinálnak s pártok ? ezekről is felvilágosítást kívánna ön, nem­de ? Legközelebb szolgálunk vele egész őszinteség­­gel, s a vidékekről részrehajlatlan egyénektől nyert értesüléseink után. A p­­apió“ távsürgönyfe.­­ Bécs, oct. 31. A védrendszeri bizott-­­­ság az elébe terjesztett javaslatban a 66-ik . §-ig haladt. A 27-ik §-ból e tétel „az örök­lött jószág“ ki­hagyatott. Bécs, oct. 31. Az urak háza mai ülé­sében Schmerling delegáti fogságáról le­mondott.­­ A belügyminiszter fölkérte a­­ házat, hogy az ujonczozási törvényt az­­ előrehaladt idő­ miatt mielőbb elintézze.­­ A ház e szerint fog eljárni. Végül elfo­gadtatott az ügyleti rend. Bécs, oct. 31. Búzaforgalom 35.000 mérő. Cnekély kelet mellett az árak 5—10 krral alább szálltak. Az árpa]5 krral szállt alább, zab vál­tozatlan. Bécs, oct. 31. (Be.ibörze.)Hitelrészv. 212.50, államvasp. 263.10, 1864-ki 98.40, magy. hitel­­részv. 87.80, Tramway 101, bankrészvény 1860-iki 86.10, Napoleond'or 92.24, lombard — angl.—hang. 112, angl.—austr. 168, Bank 8061/a, Galiczia 2101 /4, Erzsébet 164­/4. Ber­lin, oct 31. Buza 71, 65, 62, rozs 55%, 53 ‘1, 50% , zab 35, 32%, árpa változatlan­­ olaj 9%, táv. 9%, szesz 16%, táv. 16‘15. B o­r o­s­z 1­ó, oct 31. Búza 84, rozs 69, zab 42, repere 190, olaj oct. 9*fa, táv. 9% szesz 15%, 16, 15814. L­i­v­e­r­p­o­l, oct. 30. Búza­­­s liszt olcsóbb­­ tengeri 3—6 penni. S­z­t.-P­é­t­e­r­v­á­r, oct. 30. Rozs oct. 8314. Berlin, oct 31. Csehnyugati vasp. 68%, Galicziai 92 %, Allamvas. 153%, Önk. köles. 110%, metalliques 49%, nemzeti kölcsön — Hitesorsj. 81 %, 1860-ki 74%, 18641ki 58­­ . Ez. kölcsön 60. hitelrészvény 92%. Bécs 87 %. — Hangulat Szilárd. Pária oct. 31. (Délben.) 3%-kos jár.70.65­­4,13010 jár. —, olasz jár. 53.30, államvasp. 578, credit-m­ob­­ , lombard 420, osztr. napra —, osztr. időre —, consol —, magy.kölcsön —. Han­gulat szilárd. Frankfurt, oct.31. Hitelrészvény 102%, államvasp. 269, amerikai 78%, lombard 189. Hangulat élénk. H I v­in t­a I o 8. Rendelet A görög keleti szerb metropolia egy­házi, iskolai és ezekre vonatkozó ala­pítványi ügyeinek szabályozása tár­gyában. (Folytatása.) D) A zárda-papság személyzete. 28. §. Egyes zárdáknak archimandriából hegumeniává leszállítását, vagy hegumeniából archimandriává emelését, továbbá egyik zárdá­nak a másikhoz való leányosítását, valamint minden egyes zárdát, illetőleg szerzetesek szá­mát a patriarcha a zsinattal együtt határoz­za meg. A nemzeti alapítványok főigazgatósága fog a zárda-elöljárók és szerzetesek ellátása módjairól ideiglenesen intézkedni, a e viszonyok végleges rendezésére vonatkozó javaslatot ké­­szítend a legközelebbi congressusra. E) Átmeneti határozványok. 29. §. Ott hol jelenleg egy egyháznál több lelkész van, s közöttök nincs esperes, e szabály kibocsátása után azonnal, a lelkészek közül az, ki legrégebben szenteltetett föl, elsővé lesz a többiek közt; mig a fiatalabbak közül azok, akik a kevesbetés számát meghaladják, számfelettiek lesznek. Ily számfeletti papok a helységekben megürülendő állomásokra fognak alkalmaztatni, ha számfelettiek nem találtatnak, minden meg­ürült állomásra pályázat hirdettetik. 30. §. Mindaddig, míg a papok száma a kevesbítés által meghatározott számig leszállít­va nem lesz, az üressé­gbejövő állomások csupán csak a meglevő lelkészek-, káplánok­ és diako­nokból fognak pályázat útján betöltetni; s csak ha ezek közül egyik sem akarna ezen állomá­sokra pályázni, lehet az egyház­községekben végzett papnövendékeket ajánlani választás végett. 31. §. Azon helyeken, hol egy vagy több, de csak annyi lelkész van, mennyi a kevesbi­tés szerint megállapittatott, a kevesbitésre és ja­vadalmazásra vonatkozó szabványok 1869. jan. 1-vel életbe lépnek; és pedig ott, hol több lel­kész van, de egyenlő fizetési osztályban, feltét­lenül , ahol pedig többen vannak, de nem egyen­lő fizetési osztályban, a meghatározott fizetési összegeket mindaddig egyenlően kell maguk közt felosztaniok, míg csak egy is a jelenleg hi­­vataloskodó lelkészek közül azon községben ma­rad , s csak azután lép életbe az osztályon kinti fizetés, a felszenteltetés sor­rendjére való tekin­tettel. Ellenben ott, hol több lelkész van, mint amennyinek a kevesbítés után lenni kellene, a község tartozik minden számfeletti lelkésznek az összes rendszerezett papi fizetések 20%-át, esperesi káplánnak 10°/o-át mindaddig fizetni, mig a lelkészek száma a kevesbetés által meg­szabott számig leszállítva nem lesz. Ezen összes fizetéseket a lelkészek a fölebb megjelölt módon egyenlően osztandják f­el ma­guk között, mig az esperesi káplánt a lelkészi illetőség felerésze illeti. 32. §. Ott, hol a lelkészek fizetéseiket, vagy egyéb haszonélvezeteiket azért húzzák a politi­kai község pénztáraiból vagy különös forrásai­ból, mert más felekezetek lelkészei is azokban részesülnek , ebbeli fizetéseiket és haszonélveze­teiket ezután is a politikai községtől fogják húz­ni, az eddigi, habár nagyobb mérvben is, mind­addig, míg a község ily terheket más felekeze­tek irányában viselene, amire nézve a járandó­ság kellő arányára kell törekednie a más fele­kezetekkel szemben; s az egyházközség csakis a rendszerezett fizetési összegnek hiánylatát kö­teles pótolni. 33. §. Minden, a lelkészek és az egyház­községek közt fennálló és a lecticale- és szola­­illetékeket tárgyazó szerződések, lett legyen fentartva bennök vagy nem, hogy csak a nem­zeti congressusig érvényesek, a jelen szabály életbelépése napjától kezdve, elvesztik minden kötelező erejöket. 34. §. A jelenlegi esperesek, életök hosszáig a rendszerezett 3u/0 hivatali illetéken túl még l'/o ot és igy összesen 4°J0 át kapják a kerüle­tekben levő összes egyházközségek parochiálé­­jának. Az 'lg lelkészi telekből az esperes '1. telket, vagy az ezért járó pénzkárpótlást káplánjának tartozik adni. 35. §. Mindaddig, míg az esperesek száma a megállapított kevesbítési számig le nem szállit­­tatik, a consistorium minden ürességbe jövendő számfeletti kerületet a szomszédos esperesek kö­zött osztsnd fel. K ü I ú d f­e­l­é­k. Pest, od­ 31. — A mint Brassóból értesülünk, a N. F. P.-ben először felmerült s onnan az itteni lapokba is átvett azon hír, hogy Trauschenfels képvise­lő a Földvárra általa összehívott érkezletben a szászföldi hatósságok uj beosztását hozta volna javaslatba — vagy szándékos ferdítésen vagy a történtek nem tudásán alapszik. A nevezett ér-­­tekezleten jelen volt levelezőnk an­ól értesít,­­ hogy Trauschenfels képviselő úr igenis jelen­volt. Választói figyelmét az önkormányzati ha­tóságok legközelebb történhető miképpi alakítá-­­­sára irányozta, minthogy törvényhozásunk je­lenleg belkérdéseink rendezésével foglalkozik. Ez alkalommal a helyzet helyes felismerése czéljá­­ból T. úr azon kérdést tette fel : ha váljon Brassó vidékére előnyösebb a municipális igé­nyeinek és kötelezettségeinek önálló közigazga­tási hatóság, avagy előnyösebb-e a szász székek és vidékek municipális jogait is a szász nemzeti egyetemre compromittálni ? — Ezen kérdésre nézve azon nézet nyilvánult, hogy részint az ok­ból, mert oly távol eső vidékek igényei, mint Besztercze, Brassó, Szászváros és a­mi köztük van — egy munip. testület által alig lennének kielégíthetők, — s mert a nép nagy többségének élénkebb részére ily távol fekvő központ .‘Ital ki lenne zárva; részint azért, mert azon érdekek, melyek — valószinüleg — a muncipiumok ha­táskörébe fognak jövőben tartozni, egészen más elintézési iránynyal s más helyi igénynyel bírnak Szászvárosa például mint Brassóban s ennek ér­dekei ismét, mások mint a Beszterczéé, mely az ország északi határán fekszik, mig a más kettő a déli és délkeleti határon feküsznek. Brassó vidékének egy szebeni központi muni­­cipiumba leendő közvetett vagy közvetlen be­olvasztása részint czéltalan, részint czél­elle­nes lenne, — s azokból Brassó vidékének muni­cipális önkormányzata a czélszerűség és szük­ségesség kívánalmaként ismertetett fel. A fennebbiek szerint — folytatja levelezőnk — a „N. F. P.“ tudósítása alaptalan, mert ha átalakítások szükségesek, minthogy a kisebb szász székek csoportosítása oly czélból, hogy a közigazgatásnak nagy költségek nélkül eleget tehessenek, nagyon óhajtható,még sem jutott eszé­be sem Trauschenfelsnek Sem az értekezlet bár­melyik tagjának a többi szász székek miképpi fel­osztásáról egy csupán Brassó vidéki értekezleten tanácskozni s annál kevésbé határozni, —■ s levelezőnk hivatkozik az értekezlet összes tag­jaira az iránt, hogy a fennemlitett szászföldi fel­osztás szóba sem hozatott. — Múltkor közöltük az államvaspályatársu­lat egy nyilatkozatát a „M. Ujság“-ból, mely az egyenruha kérdésről szólt. A „Magya­r Újság“ megütközik azon, hogy ezt „érdekes czáfolatnak“ mondtuk. Bárki nézze meg, úgy hiszszük lehet nézetkülönbség érdekessége felett, de abban, hogy e z á f o­l­a­t, senki sem fog kétkedni, miután a „M. Újság“ egy hírét egészen ellenkezőnek csáfolja. Ha a „M. Újság“ mégis azt hiszi, hogy különösen ellenében szeretünk kételkedni, illu­­ziókban ringatja magát, sőt azt kell hinnünk, hogy ő keres velünk polémiát. Részünkről rég nem foglalkozunk már a „M. Ujság“-gal, nem, mert röstelnek, nem, mert lenéznek, hanem mi- I vei, hála istennek, immár feleslegessé vált pole­­­mizálni a­­ „Magyar Ujság“-gt. Ha a­­ „M. U.“ irodalmi illemről és irodalmi tisz­tssé­g-­­ ről beszél, ha a „czáfolat“ szó ellen t­rpiszke- a­dik, csak nevetnünk lehet. Teszi ezt egy lap, s mely ma is szó szerint vesz át tegnapi Számunk­ból egy hírt és hozzá teszi, hogy „magát­ levél­­b­­ől értesült“, egy lap, mely csak múltkor a P8- s csővics-perben“ a „P. Lloydsnak egy névtelen “ czikkére rá mondja, hogy „Ludassy“­­ egész határozottsággal. Az „U. Loyd“-ot pedig r­­egtámadja, mert benne „Dux Adolf a press- 7­ureau tagja “ az esküdtszék ellen ir; és mindez i­s e­lég nem a legfurcsább, h­anem az, hogy sem i u d a s s i azt a czikket nem irta, a mint hogy ii is megnevezhetjük a szerzőt magán-utón, sem z „Ung. LI.“ nem irt az esküdtszék ellen, hn­­em épen verdictumát védte, védte pedig Dux­­­d­o­r­f, az ismert műfordító, a Kisfaludy-Társa­­ág tagja, a­ki bizonynyal pressbureauról soha nem­ is álmodod. A „M. U.“tehát meg se nézi a n­airfil­mt és a gyanúsítást minden ok, minden alap fi nélkül, igen természetes dolognak tartja. — Nyilatkozat. A m. k. t. egyetemi jog­­hallgatókat segélyző egylet f. hó 29 én tartott választó közgyűléséről a hazai lapok különféle e­lk­eket terjesztvén, szükségesnek tartom mind­­ magam, mind a szavazatszedő bizottmány igaz­­­zolása, mind a valódi tényállás , tudomásul Hozatala végett kinyilatkoztatni, hogy a IV. éves joghallgatók szavazati névsora háromszor felolvastatott, s ismételt kérdésemre : „Van-e a­ki még szavazási jogával élni akar ?“ senki­­t sem jelentkezett; a szavazást az összes negyed-­­ évi szavazók kifejezett akaratára befejezettnek ny­ilvánítottuk, hozzá tévén szinte közakaratilag, hogy utólagos szavazás el nem fogadtatik. — Nem erőszak tehát, mint a „Hazánk“ és utánaa­m több lap újdondásra írja, hanem saját késődél­­g mek tartotta vissza az illetőket s­zavazási joguk a gyakorlatától. A szavazás helyiségébe való jöv­­ vetel a szavazás tartama alatt szabad volt. Az­­ eljárás helyességét kétségtelenné teszi azon kö­rülmény is, hogy a választási jegyzőkönyvet a­­ szavazatszedők s jegyzők, kiknek többsége a s­zegedűs párthoz tartozott, minden megjegyzés­­ nélkül hitelesítették, és a szavazás eredménye­­ a dékán jelenlétében szokott módon hirdettetett ki. Ezután a pártok tagjai megtették elnöki can­­nidatiójukat, Csávossy Béla és Halász Orbánra, s elkezdették a szavazást, mely azonban a nagy­í­táj miatt tovább nem folytatta­ hatvan, a dékán 5­­ közgyűlést feloszlatta. Zombory László ideigl. j ilnök. — Hibaigazítás. Tegnapi számunk ki- 1 mutatásában a svájcziak számára begy­ült összo- ' jekril hibásan van 25 fr. ck 250 helyett. — F­i­­ ó Lajos, nagykőrösi lelkész 2 itot­­­­üldött a vizkárosult svájcziak számára. Szintén­­ í­atot küldött J. F. a szegény család számára. — A pesti börze választmánya emlékira­t­­ot nyújtott a kézi­­miniszternek a vasúti szállí- t­ás nehézségei iránt: a mini­zter ígérte, hogy t­­eljes figyelemben részesítendi a kereskedelmi­­ világ panaszait. — A „Szék“ úgy hallja, hogy a székely ha­­árokon romániai részről elkövetett határsértések d­­olgában királyi biztos fog kiküldetni. ” Palánkán a kamarába pénztárból f­esikkasztott értékpapírokat, melyekre már 2000 s­­­dij tűzetett ki, a feltört szekrénynyel együtt m­­egtalálták a közeli erdőben. — Bukarestben a „Kronstadt. Zig s­zerint nemrég megtörtént, hogy a ca. kir. ügyér­ég nem ismert el érvényesnek egy, a magyar k­ormány által hitelesített magánokmányt, mint­egy az a bécsi osztr. kormány által hitelesítve n­em volt. Hiszszük, hogy ez ügyben legközelebb első felvilágosítást nyerünk. 11 — A magyar kir. északi vas-­ú­t indóházi helyiségében tegnap délután 3 ó­rakor Langer Oszt. tanácsos elnöklete alatt , a Stempf lovag üzletigazgató jelenlétében tarto­­g­ott a második kísérlet Hamar tanár villa- o­lyos fékkészülékével, melyet a kor­­mány hallomás szerint elfogadott, s egyelőre az é­iszaki vaspályán alkalmazni is fog. ti ---- ■— ö Egyletek és intézetek. ii A m. kir. gazdászati és kerté-­­ zeti muzeum egylet f. é. novb.­l-ső nap- j­án az első pestmegyei takarékpénztár helyise­­b­­eiben Hajós József kir. tan­ ur elnöklete mellett 1« alakitó ülést tart, melyre a kert­észetbarátok, alapító és részvényes tagok tisztelettel meghi­ , ratlan» . — Az országgyűlési gyakornokok testülete c . é. november hó 1 én d. előtt 11 órakor köz-­­­gyűlést tart az országházában, melyre a testület t­agjai tisztelettel meghivatnak. Pest,1868. oct.­­ 10-án. Csávosy Béla, e. i. alelnök.­­ „ A magyar orvosok és természetvizsgálók d­ögerben tartott XIII -k nagygyűlésének azon agjai, kiknek a közüléseken, vagy a szakosztá­­a­yokban tartott értekezéseik az évkönyv szá­­r­mára elfogadtattak, hivatalos tisztelettel felszó­­lítatnak, miszerint értekezéseiknek egész szö­­v­egét 1868-ki november 30-ig bezárólag alul- Ú­­thoz (Karczagra) beküldeni szíveskedjenek. A­z esten lakó tagok dr. Rózsay József urnák a Deák-tér Gyertyánffyház 1 ső emelet adhatják­­ hí“ KTMg’, 1868ki october 24-émDr.Kátai G­­ábor a XlII-ik nagygyűlés egyik titkára.­­ A budapesti magy. erorsiró- 4 T 8 p / a­t f­­oci- 25 én tartá meg avi gyű­­l­ését.Elnök Bennet­t Gyula, a J­.S/E- 1, Weben örömmel üdvözli a gyűlésen megjelent b­­­a­r­k­o­v­i I­s­t­v­á­n­t, a gabelsbergeri Jagyar vorsírás megalapítóját és e társulat tiszteletbeli ágját. Markovits ez alkalmat arra használja fel 8 l°gy ,ogy a fzülékezetbeM­iénk figyelmet ger­­j­­esztett beszédben visszapillantást tegyen r­ál­a E­u.a megalapított és az egylet által alapul elfő­­adott rendszernek eddigi fejlődésére. Szóló elő­­er,észt, egyszersmind az ez irányban követendő 8 eit’■ melyek­et külömösen arra is «. O­ltották miszerint működési körét Bécsből ha­zárai ugye az’ és személyesen is működjék ezt a hol eddig csak irodalmiig lehetett hatnia Er’ Aki­ül “ S­­ffití a i­aulat neve alatt kész a müvíf b*- h°gJ 6 a .ára gyorsírás! tanfolyamot nvf0*0"8^' 8»a‘ s •­dvözöltetett. A gyűlés több: yit®.1 ’ ^r°mmel 8/ részint a r­endszer gyaranitá». a a , ozatoki részint a Dl­ («Val. mi. °^ich tort., , JEL?1i? .'aS«a J * a­ he­­velezö tagja jeleni««» addigi temesvári 1, ,he en társulattá való feli f ,­rnek leve­­ke­k miatt függőben higyi^t ** ‘log Andor, társulati jegyei ’ 68‘ °Ct 26' ■tok«», »ég*,, gr*» szálloda termében való tartásári ^ *• ®. nov. az K­özgazdaság A földmivelős , ipar- és kereskedelmi kir. miniszter 17,374. sz. alatt a következő hívást intézi az összes törvényhatóságokhoz . A marhavész az országot újra f­enye­­ti. — E vész Erdélynek több megyéje. m már nem kis mértékben pusztit, Mi­­rarországnak is némely pontjain mutat A vész elh­áritása, az országnak e fe­légető csapástól való megmentése úgy 11 szigar­atás minden e czélra hivatott gjának, valamint minden egyes polg­árnak legkomolyabb kötelessége. Erdély határszélein meg vannak téve az­­ézkedések, hogy a vész a szomszéd 0r-­­ águkból uj táplálékot ne nyerjen: ma­iban Erdélyben gondoskodva van, hogy csapás azon pontokra szoruttass­ék, am­ekben fejét felütötte. E feladat teljesi­­sére az állat­egészségi rendszabály fenn­­ítására részint min­istériumom, részint­­ erdélyi főkormányszék által kiné­zett biztosok működnek, és egyes hazá­gok erélyes intézkedéseinek sikerült is m­ár a részt elnyomni. Az Erdélylyel szomszédos megyék vita­­tva lettek, hogy magokat Erdélytől el­írják s a marhával s attól származó nyers rmékekkel való közlekedés, Csák tbr/b­­­pos vontokon s 10 napi vesztegeltetés­­án engedjék meg. A hivatalos jelentések szerint ez utasi­­,s már foganatba vétetett, s folyton fenu­­rtatik. Azon magyarországi megyékben,­elyekbe a vész előbb már behurczolta­­­tt, eddig elé sikerült azt a meglepett he­­tekre szoritani s a továbbterjedésnek élét venni. Mindezek mellett a baj komoly s a kor­ánynak kötelessége, valamint a törvény­a­dóságot, úgy az érdeklett közönséget iyedneztetni a legéberebb óvakodásra,­­ fennálló rendszabályok lélekiismerete,­ Ijesitésére s megtartására. Ezek folytán, miként az ország minden r vény hatóságát, úgy e közönséget is kö­­ tkezőkre hívom föl: !■ Nyomban a rendelet vétele után egy rlevelet bocsátand ki, melyben figyel­­íztetni fogja a közönségeket a veszély­ezésére s emlékezetükbe hozandja az az-egészségügyi rendszabályokat. Igye­k­e­zni fog meggyőzni a közönséget, hogy ország állategészségi ügyének legbiz­­­sabb s leghívebb őre első vonalon min­­t egyes polgár önmaga, és hogy a vész­­t való óvakodás mindenkinek nemcsak maga, de egyszersmind­ az ország iráni szigorú polgári kötelessége, melynek el­riasztásáért ismét az államiak nemcsak kártérítéseket megtagadni, de a kisaa­tt büntetéseket is alkalmazni mellőzhet -1 kötelessége. 2 szót. Eleve megteend minden intéz­­dést, hogyha hatósága területét a rész m­eglátogatja, alispánja a járás vagy kerü­­e­tbeli tisztviselők, vagy állatorvosok­tól rögtön értesíttessék, s az viszont a sdmivelési minisztériumot táviratilag is Előre intézkedendik, hogy ez esetben első zárlati s egyéb állategészségügyi adszabályok a kerületbeli tisztviselői e­gy községi előjárók által rögtön alkal­m­vétessenek, hogy a szabályok­nál felállittatni rendelt vészbizottságok­atön és oly férfiakból alakíttassanak, knek különösen erélyessége e tekintet­­ű biztosítékot nyújt. 3-szor Ezen általános intézkedésekei tül a közönséget a többször említett ál ií egészségügyi rendszabály pontjai közü­lválólag a következőkre figyelmeztetem . 1 a. Minden, bárhonnan szerzett s egész -gi bizonyitványnyal s rendes útlevéllé ellátott marha, egy külön helyen 1,*­­ipi zárlat alá veendő. Minden vásárra hajtott de el nem adó , haza hozott­ marha ugyanezen szabály k vetendő alá. J E szabályok meg nem tartása szig. .­an büntetendő, s ha ez esetben az il v­irhán kiüt a vész, ezen s a vele érint -e!“v°lí Illarhák Ur‘ndeil kártérité­­­kul lebunkózandók. b. A mészárosok vágó s házi m­arbá? , községi marhától elkülönítve tartand . V Marhával való fuvar­ozás csak rövi vészbizottmány által kijelölendő táv­­ra s bizonyos irányban engedem . 3 * id­ . A vészbizottmiány tagj­a , vagy é­pszínére rendelt állat-u-~és kötelesek­­beli marhák egészségi állapotáról gy 1 szemle által magoknak tudomást i .. 11* ), m Inden marhás gazdának köteles« avnekadtá b°fy­­kár a vaza­t­agnak, akár hol ez még meg nem ui­atalt minden egészségi változást ki" Sök mely hethntéa ^mulasztásáét 4 illetők nemcsak megfenyítendő^ , m délelőtti 11 óráját tűzi s a t­ez. nő közön­­­ét buzgó részvétre tisztelettel felkéri­­ s Veres Beniczky Hermin nőképző egyleti elnök.

Next