Pesti Napló, esti kiadás, 1868. november (19. évfolyam, 28-52. szám)
1868-11-21 / 45. szám
45. szám. Szombat, november 21. 1868. 19. évi folyam. Xiaoó-hvatal: Ferencziek tere 7. sz. földszint. Elfizetési dij: 1^Mián keldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra ..... 1 irt 85 kr. 3 hónapra . . . . . 5 „ 50 „ 6 hónar.nt.....................11 „ — „ As esti kiadás különküldéseért rellanzciós havonkint...............................SOkr. ESTI KIADÁS. Szerkesztési iroda: Uri-utca 6. sz. H. ok. Az előfizetési- és hirdetmény-díj a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden közlemény » Szerkesztőséghez. fcrfeeraX??, vérmentetlen levelek saak ismart kezektől fogadtatnak el. Pest, november 21.1868. A magyar delegátió külügyi bizottságai, évi november hó 20-án délutáni 2 órakor tartott ülésében, a közös kormány részéről jelen voltak : b. Beust, b. Orczy, Hoffman és Weininger. A közös külügyminisztérium költségvetési előirányzata részletesen tárgyaltatott és befejeztetett. Az előirányzatban foglalt tételek kevés módosítással elfogadtattak. A „titkos költségekre“ nézve Beustb., utalva a jelenlegi politikai helyzetre, mely e tételt még inkább, mint az első delegáció alkalmával indokolja, kérte e tételt a tavalyi évre megállapított összegben megszavaztatni, mit a bizottság el is fogadott. A római nagykövet fizetési pótléka, a közös kormány hozzájárultával még 5000 írttal leszállíttatott. A keleti akadémiára nézve a bizottság örvendetes tudomásul vette K. Orczy Béla osztályfőnök azon jelentését, hogy a keleti akadémiánál jövőre különös figyelemben fog a magyar, szerb és román nyelv részesíttetni. Azon felmerült kívánságra, hogy a bukaresti consulátusnál magyarok is alkalmaztassanak, b. Beust kijelenté teljes készségét, a kívánságnak nem csak a bukaresti, de általában a többi állomásoknál is eleget tenni. Az egész költségvetés, a múlt évre megállapított összegnél mintegy 86,000 frttal kevesebb. Vizement a czimek közt, kivéve a titkos kiadásokat, megadatott. A bizottság, jelentését jövő hétfőn fogja beadni. Kiosztattak, de nem tárgyaltattak következő emlékiratok: „A consulsági ügy személyzeti és javadalmazási állapotának új osztályozása tárgyában, és az alsóbb diplomatiai tisztviselők személyzeti létszámának és fizetési viszonyainak szabályozása tárgyában.“ A képviselőház jogügyi bizottsága tegnap tárgyalás alá vette a főrendiháznak a polg. törvénykezési rendtartásra vonatkozó módosításait, s úgy találta, hogy úgy az irány, mint az érdemleges módosítások legnagyobb része nincs a munkálat vezérelveivel ellentétben, az összeállítás logikai rendét és egységét nem zavarja, sőt amennyiben egynémely, a szabatosságra, teljességre, a felek kényelmére, a perek és végrehajtás gyors lefolyására való tekintettel okszerűen átalakíttatott, a mű értékét csak növeli. Nem is tett észrevételt a jogügyi bizottság a módosítások legnagyobb részére, s azoknak elfogadását ajánlja a képviselőháznak. Ellenben kimondja, hogy az 1, 56, 22, 36, 46, 118, 131, 137, 194, 233, 244, 297, 447 és 594. §§-ra tett módosítások épen a szabatosság és teljesség szempontjából változtatást igényelnek. A szükséges változtatásokat a jogügyi bizottság azonnal formulázta, s a mai ülésben jelentését már be is adta. Az erdélyi viszonyok szabályozásáról szóló törvényjavaslatot a központi bizottság már két ülésben tárgyalta, ma tartja harmadik, és remélhetőleg utolsó ülését, melyben a javaslat tárgyalását véglegesen befejezi. A fennforgó vitás pontot az erdélyi kir. biztos meghagyása képezi. A házszabályok tervezetét az osztályok legtöbbje már végleg megvitatta. A tegnap említett változáson kívül, a ház alakulását illetőleg lényegesebb változás nem indítványoztatok . Az interconfessionális törvényés a vegyes házasságot szabályozó törvényjavaslatokat is elvégezték az osztályok. Mint értesülünk, e két törvényjavaslat majdnem valamennyi osztályban lényeges és nevezetes módosításon és változáson ment keresztül. A vegyes házasságokra nézve kimondatott, hogy bármely felekezet papja előtt köttettek, érvényesek. A vegyes házasságban született gyermekek vallására nézve az határoztatott, hogy a fiuk az atya, a leányok az anya vallását követik, minden ezzel ellenkező reversalis vagy bármi néven nevezendő megállapodás érvénytelennek nyilváníttatván. A Taaffegr, és Brestl, bécsi miniszterek a tegnapi esti vonattal Pestre érkeztek. A vörös könyv. Az idei vörös könyv, mely valószínűleg ma fog a delegációk elé terjesztetni, a következő részekből áll: A külügyérség exposéjából a német ügyekről. Hatása a belügyi és hitelügyi átalakulásnak a külföldre. Éjszak-schleswigi ügy. Érintkezés Spanyolországgal. Az olaszországi viszonyokról. A római kérdésről. A keleti ügyekről. Továbbá kereskedelmi - politikai részből, végül a megfelelő okmányokból. Ez érdekes könyv azon részéből, mely ma már rendelkezésünkre áll, egyelőre legjobbnak véljük szóról-szóra a spanyol ügyekre vonatkozó kis részecskét közölni, nem csak azért, mert ez idő szerint a közfigyelem szeme elsősorban ez államon függ , hanem azért is, mivel a vörös könyv ezen soraiban egy oly elv diadalát látjuk, mely nem volt mérvadó diplomatánkban, mig annak czime nem volt magyar-osztrák. Ez elv a népek érdekének fölényes irányadása, szemben a dynasticus politikával. A vörös könyv ezen részének tenorjával szemben csak a savoyai dynastia trónra jutását említjük s az akkori osztrák diplomata magatartását, hogy az óriási különbséget szembeszöktessük. A másik rész, melyet alább közlünk, a keleti ügyekre vonatkozik. E rész is kiváló figyelmet érdemel, s különösen a román kérdés az, melyiránt egynél több okból méltán érdeklődhetünk.E kis állam, melynek kormánya sokkal több ambitiót fejt ki, mint mennyit népe culturája megbir, s mely sokkal nagyobb szerepre vágyik, mint minőnek a puszta ambitió megfelelni képes lehet, legújabban úgy alarmeirozta a politika mezejét, hogy egy kis bepillantás a román politika műhelyébe akkor sem birna csak másodrendű érdekkel reánk nézve, ha nem volnánk szomszédja. Így pedig, különösen Beustnak a bécsi védrendszeri bizottságban tartott két beszéde után, méltán figyelünk meg minden mozzanatot, mely egynémely diplomatiai európai fő fődoctor gyógykezelésének symptomájául mutatkozik a lázban tartott Románián. A vörös könyv szövege így szól: Spanyol ügyek. Az osztrák-magyar kormány mindjárt a spanyol mozgalom keletkezése után teljesen tisztában volt magával az iránt, hogy milyen állást kelljen e mozgalommal szemben elfoglalnia. Érdekeink azt követelik, hogy Spanyolországgal a lehető legbarátságosabb viszonyban legyünk. A kormánynak tehát föladata az, hogy ezen ország jóléte és függetlensége iránt rokonszenvet, ne pedig oly törekvéseket tanusítson, melyeket az említett ország kormány formájába való közvetlen vagy közvetett,, beavatkozás vágyaként lehetne magyarázni. O cs. és ap. felv. Felségének kormánya tehát csak a végleges kormányforma életbeléptetését várja, hogy rendes diplomatiai összeköttetéseit azonnal ismét folytathassa, de a madridi cs. kir. ügyvivőnek már azalatt is meghagyatott, hogy a fennebbi értelemben nyilatkozzék,és hasonlókép az ideiglenes kormánynyal hivatalos érintkezésbe lépjen. Megnyugvására szolgált a kormánynak, hogy e részbeni eljárása a többi nagyhatalmak magatartásával teljesen megegyezett. Keleti ügyek. A tények állása a török birodalomban, már a múlt év folyama alatt és a folyó év első hónapjaiban, szultán öfelségének kormányára súlyosan nehezedett. A birodalom némely részeiben oly veszélyes színben tűnt fel a harcz, hogy a török uralom, függetlenségének és területi épségének megóvhatása végett, ellenállási erejének hathatós egyesítésére kényszerült. Az 1868. évi nyári időszak folyamában történt események, ezen helyzetben, habár külsőleg kevésbbé veszélyes, lényegre nézve azonban ép oly komoly figyelemre méltó változást idéztek elő. A krétai szigeten még folytatott harcz, a nyár folyama alatt inkább üdült természetű lett. Törökország ennek legyőzésében főképen oda törekszik, hogy a küzdelem kiterjedését megakadályozhassa, és a menekült krétaiak visszatérését lehetőleg elősegíthesse. Miután a Bolgárországba történt beütés, és ezen tartomány fellázítására irányzott kísérlet is, a török kormány részéről nagy szigorral végrehajtott rendszabályok által meghiusíttatott, ennélfogva nyílt és heves harcz ugyan sehol sem dühöng mindamellett oly állandó válságnak csirái rejlelenek a balkán félsziget jelen állapotaiban,mely, eltekintve az ebből Európa békéjére háromló veszélytől,annál sajnosabb,mivel ez által a szultán ő Felsége kormányának reform-törekvései és a birodalom anyagi és erkölcsi segédforrásainak fejlesztésére irányzott fáradozásai folyvást nehezítetnek. Mindezen körülmények ő cs. és apost. kir. Felsége kormányának komoly figyelmét veszik igénybe. A nemzetközi kötelezettségek, melyek a párisi békeszerződés 7-ik czikkében, az ozmán birodalom függetlenségét és területi épségének biztosítását közérdekű tárgynak nyilvánították, a balkán birodalom viszonyainak erőszakos megzavarását, mint az európai békére nézve súlyos következésü eseményt tüntetik fel, mely főképp cs. és ap. kir. Felségének monarchiáját, mint az érdeklett hatalmak egyikét, szükségképen közelről érdekli. Ha tehát már a török birodalom távolabbi tartományaiban történt események nagy jelentőséggel bírtak az osztrák-magyar monarchiára nézve, még inkább van ez érintve az erőszakos összeütközésnek és a szultán fejedelmi jogainak csorbítására intézett mozgalomnak veszélye által, ha ennek színhelye a török birodalom azon részeiben van, melyek a császári és apostoli kir. Felsége országaihoz való közvetlen szomszédi viszonyuknál fogva, ezekkel élénken érintkeznek, a hol tehát a tettleges állapot bármely megzavarása vagy megváltoztatása, a monarchia beli helyzetére visszahatás nélül nem maradhat. Ennélfogva az ozmán birodalom hozzánk legközelebb fekvő részeinek megnyugtató felalakulására és fejlődésére nézve kedvező engedmények, melyek azoknak anyagi és erkölcsi jólétét előmozdítani, és a porta szándékaiba vetett bizalom emelése mellett, egyszersmind a kétségbeesett önvédelem kísérletét megakadályozni képesek. cs. és ap. kir. Felsége kormányánál mindig a legőszintébb részvétre és legye-