Pesti Napló, esti kiadás, 1869. április (20. évfolyam, 73-97. szám)
1869-04-08 / 79. szám
70. szám. *iadő-Hintal: Ferencziek tere 7. *7. talásziitt Előfizetési dij: •vetán küldve, fagy Budapesteti házi és sorolva reggeli és ceti. kiadás együtt: 1 hónapra . .....................* írt. 3 hónapra ............................ * 3 hónapra .................................... • 7* » Am e*ti kiadás küldok tudja a fel felülfizeté* ÍBAcc kir.t............................30 kr. Csütörtök, április 8 -án 1809. 20. évi folyam. Szerkesztési iroda: Uri-utem 6. sz. II. mű előfizetési- és hirdetmény-dij a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap éredemi részét illető minden feslemény a szerkesztöséghez intézendő. Bérmentsien levelek csak ismert kezekte fogadtatnak eL ESTI KIADÁS. Pest, április 8.1869. A hivatalos lap mai számában a belügyminisztériumnak következő, az ország összes törvényhatóságaihoz intézett érdekes körlevelét olvassuk : „A horvát-szlavon-dalmát királyi miniszter közlése szerint multihó 26. és 27-ike közötti éjszakán a dubokai üveggyárból, Pozsega mellett, oda betört ismeretlen tettesek által egy láda mireny (arsenicum) lopatott el. „A tolvajok szándéka egyenesen csak ezen méregszer eltulajdonítására volt irányozva. „A gonosz tett gyanúja két ismeretlen egyénre esik, kik nyolcz nappal a tett elkövetése előtt az üveggyárban voltak, s többször ily czélzatu beszédet hallattak, t. i. „hogy az üveg mit enynyel készíttetik, mutassák meg nekik a mirenyt.“ „Ezen egyének öltözete bácskai modorú volt, s Újvidék tájékáról való lakosoknak mondák magukat ; beszéltek szerbül és magyarul. „Allitolag Verőczemegyében a zwecserei üveggyárban is voltak, hol azonban a mirenyhezi juthatás nem sikerült nekik. „Minthogy ezen tett fölötte gyanús s annak beláthatlan szomorú következményei lehetnek, a törvényhatóságok a lehető legéberebb őrködésre hivatnak fel, oly meghagyással, hogy a tettesek kinyomozása esetében azokat fogassák el s minden oly körülményt, mely kipuhatolásukra vezethet, rögtön jelentsenek fel. „Az, ki a tetteseket felfedezi vagy őket kézrekeríteni segíti, jutalomra tarthat számot.“ A földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi minisztérium a budapesti fővárosi takarékpénztár, a budapesti építőtársaság és a bajai kölcsönös segélyző-egylet alapszabályait a törvényes bemutatási záradékkal látta el. Hazai lapok. A „Századunk“ e czím alatt: „Megalakulható a ház?“ a következőket írja: „Egy különös hír kering most mindenfelé. „S ez az, hogy a képviselőház rögtön meg sem alakulhat. „A szélső baloldalról ugyanis rendkívüli animositással gyűjtik a panaszleveleket a jobboldali választások ellen, hogy a megalakulásnál a kifogás alá nem eső képviselők számát tekintve, az ellenzék lehessen többségben. „Minthogy azonban a baloldali választások ellen megint a jobboldali választók a legtöbb helyütt úgyis óvást adtak be, mint hírlik, nem lehetetlen, hogy a ház egyelőre meg sem alakulhat, hiányozván a kellő 100 tag. „Egyelőre csak jelezni kívántuk a különös tényt, mely elég gondolkozni valót nyújthat mindazoknak, kik az új pártalakulást egyáltalán lehetetlennek tartják.“ E czikkecskére legjobban megfelel a házszabályok ide vágó (18 ik) §-a, mely igy szól: „... a korelnök__a) a kifogástalan megbízólevelek bemutatóit, igazolt képviselőknek jelenti ki; b) kijelenti, hogy mindazon képviselők, kiknek választási jegyzőkönyve a törvény rendeletének megfelel, habár ellenük kérvény adatott is be, a ház alakulásánál a utána, az elrendelendő szabályszerű eljárás folytán hozandó további határozatig, tagsági jogukat gyakorolandják. d) a fentebbi a) és b) pontokban említett képviselőket a háztisztviselőknek megválasztására hívja fel ; szükséges azonban, hogy ezen képviselők száma az összes képviselők számának általános többségét képezze.“ Így alakul meg a ház az új házszabályok értelmében, s e szerint a megalakulást az erőszakolt kérvényezés nem akadályozhatja meg. — A bíróságoknak és jelenleg folyamatban levő szervezéséről a „Sz.“-ban egy figyelemreméltó czikket olvasunk, melyből a következőket veszszük át: „Hazánkban egy szervezett szakértelmű bírósági testületnek nyoma sincs Első bíróságaink sajátságos szervezete nem olyan, hogy onnét, mint egy jól ápolt növényiskolából, a szükséges anyagot csak átültetni kellene. „A megyei törvénykezés primitiv voltának az ott uralkodó dilettantismusnak ez egyik corollariuma. „Midőn a megyék ősi jogaikba visszahelyeztettek s az igazságügy decentralisatiója a választások zajában inauguráltatott, az igazságügyminiszter, ha jól vagyunk értesülve, óhajtott volna némi közvetlen befolyást föntartani magának a helyhatósági törvénykezés személyes viszonyaira, szervezetére s ügymenetére nézve. „Győzött azonban a municipialismus féltékenysége iránti túlzott figyelem, s most ott állunk, hogy míg a miniszter a vele még érintkezésben sem álló megyei törvénykezés gyarlóságai miatt a legperfidebb támadásokat is tűrni kénytelen , nem bírhat semmi hiteles alappal, semmi biztos forrással azon elemek felöl, melyekből az újraépítés anyagát választani kénytelen. „Van még ennél azonban ha nem is komolyabb, de mindenesetre meglepőbb baj, és ez a g refus. „Úgy halljuk, hogy több derék szakember s kifogástalan hazafi, a felhívást, hogy Magyarország legfőbb bíróságánál széket foglaljon, határozottan visszautasitá. „Mily lélekemelő volna e tünemény e hivatalt vadászó korszakban, ha általános volna, s ha épen rész helyütt nem alkalmaztatnék. „Mi tiszteljük a függetlenséget, melyet az okosan vitt élet a pálya végén a nyugalomban ad, de a bírói függetlenséget a legmagasztosabb függetlenségnek tartjuk, a szakférfiaktól pedig ügyszeretetet s áldozatot is követelünk. „A magyar jogászat jobbjainak erkölcsi kötelessége, a hazai igazságszolgáltatás újrateremtésének nagy munkájához még áldozattal is járulni, s ha azt a magyar jogászok kitűnőségei akár kényelemszeretetből, akár a politikai helyzet iránti bizalmatlanságból mindjárt a kezdetben megtagadják , úgy kétségtelen nagy okunk lehet mind társadalmunk hanyatlása, mind a magyar jogászvilág korlátolt világnézete miatt töprenkedni. „Ha aztán ily viszonyok között a bíróságok összeállítása nem fog mindenben megfelelhetni a közvárakozásnak , annak bizonyosan nem az igazságügy miniszter lesz az oka, hanem azok, kikről elmondhatni, hogy „szent harczra nyitva állt az út,“ de arra lépni sem elég szívük, sem elegendő kötelességérzetük nem volt.“ — A „Hazánk“ szerkesztője nem tudja megbocsátani nekünk azt, hogy semmi módon sem akarjuk elhinni, hogy a nagyatádi választással Szathmárynak sem nem tehetségei, sem nem érdemei, sem nem múltja, sem nem politikája koronáztatott meg, hanem a választók tudatlansága, tájékozatlansága és — mint egész Somogyban — megmámorosított volta, és előáll, sőt fogadást ajánl, hogy bizonyítsuk be „egy kerek hó lefolyása alatt, hogy a nagyatádi képviselő bármily rendellenes vagy izgató kifejezést használt, akár nyílt beszédben, akár magánkörben vagy levélben.“ A fogadást még akkor sem fogadnók el, ha P. Szathmáry Károly úr meg tudná mutatni, hogy mikor „rágalmaztuk“ őt ilyennel. Soha sem mondtuk, hogy ő izgatott. Ez ferdítés, vagy ha tetszik, ráfogás, melyre őt keserűsége, vagy épen megszorultsága ragadta. Mi csak azt tudjuk, és erre nézve bizonyíték előttünk hiteles levelezőnk azon levele, melyet Szathmáry úr is recapitulált, hogy a nagyatádi választók csak úgy fel voltak izgatva, mint a kaposváriak, mint a lengyel-tótiak, mint a tabiak stb.; levelezőnk pedig azt mondta, hogy jelöltjüknek (nagyobb része) még csak nevét sem tudta. És ez igaz, és e mellett maradunk. Jótékonyságában — az írói segélyegylet iránt — nem akarjuk a „Hazánk“ szerkesztőjét gátolni; de mi a magunkét nem esetleges fogadások által gyakoroljuk, hanem tehetségünk szerint, kötelességünk érzetében. Zágráb, ápril 6. (Országgyűlési tudósítás.) Elnök: Vakanovics, 11 óra után nyitja meg az ülést. A múlt ülés jegyzőkönyve olvastatik, mire a színházi bizottmány kérvényének a helytartótanácshoz való utasítása fölött rövid vita keletkezik. Sokan, s köztük Zsivkovics is, inkább a bánhoz való utasítást véleményezik. Végre a jegyzőkönyv hitelesítése megtörténik.Fodróczy ezután egy indítványt tesz, miszerint, míg az ország kormányzati szervezése rendbehozva nincs, csakis az alkotmányos bűnnal lépjen az országgyűlés összeköttetésbe. Elfogadtatik. Erre az iskola-bizottmány szervezi magát. Elnöke Vukotinovics lesz. Ezután olvastatik a trappisták szerzete főnökének kérvénye, miszerint engedje az országgyűlés a trappisták szerzetének ugyanazon jogokat élvezni, melyek birtokában az ausztriai cziszterczi-rendiek vannak. Rövid vita után a kérvénybizottsághoz utasíttatik. Ruma hangsúlyozza a kérvénybizottság gyorsabb működésének szükségességét. Kralevics, a bizottság elnöke, időrövidséggel mentegetőzik. A zágrábi reáltanoda tanárainak kérvénye fizetés-fölebb emelés végett, szintén az iskolabizottsághoz utasíttatik. Elnök megemlíti azon bizottság kinevezésének sürgetőségét, mely ő Felségek Zágrábban való tartózkodásának emlékére verendő emlékpénzek iránt javaslatot terjeszszen a ház elé. A választás azonnal megtörténik. Elnök közli ezután, hogy a bánnal a községrendezés ügyében értekezvén, a bán oda nyilatkozott, miszerint az urbariális viszonyok és házközösségre nézve a báni conferentia elaboratumát a ház elé fogja terjeszteni. Ezután a fölött keletkezik vita, várjon új bizottságot nevezzenek-e ki, mely ezen elaborátumra nézve indokolt véleményezést terjeszszen, vagy pedig a szakosztályokhoz utasítsák ? Elnök és alelnök indítványnyal lépnek e tárgyban a ház elé, melyek ellenében Hrvoics és Rajner indítványa fogadtatik el, mely szerint 3 bizottság választassék , az urbariális, házközösségi és községszervezési ügyekre nézve. Bogovics indítványára a választások másnapra halasztatnak. A holnapi ülés 11 órakor lesz. Külföld. (Bismarck és a national-liberálisok; franczia budgetvita; Frére-Orban; Portugal; németalföldi reform; a zsinat elhalasztás