Pesti Napló, 1869. október (20. évfolyam, 225–251. szám)
1869-10-09 / 232. szám
fi Pest, oci 8. 186© Esküdtszék és ellenzéki liberalismus. Azon két sajtóvétségi per, mely f. hó 4-kén és 6-kán folyt le a pesti esküdtszék előtt, két különböző ítélet által döntetett el. Az elsőben a felelősséget vállalt Csávolszky úr a közlekedési miniszter által ellene intézett rágalom vádja alól felmentetett , a másodikban ugyanaz, Hollán Ernő urnák rágalmazása miatt elítéltetett. A dolog minden komolysága daczára már előre mosolyogtunk azon magatartáson, melybe ezen kétféle ítélet következtében az ellenzéki lapok előreláthatólag belebotlani fognak. Mint előre látható volt, az első ítélet után diadalmasan felkiáltottak : milyen ítélet után a miniszter nyolc napig sem maradhat helyén, le kell mondania.“ A második ítélet után pedig egyet fordulnak, és neki mennek az esküdt bíráknak. Ezek okvetlenül rosz hazafiak, amazok jó hazafiak! ez magából értetődik. A „Hon“ legbőbeszédűbb ez ügyben, s leg is jobban blamirozza magát. Czikke elején biztosit, hogy ő mily meleg barátja az esküdtszék liberális intézményének ! e azután jó a »hanem.“ »Nincs oly tökéletes intézmény, melynek árnyoldalai ne volnának, úgymond, és ezután elősorolja az esküdtszéki intézmény ellen mindazon vádakat, gáncsokat, ellenvetéseket, melyeket reactionárius és hyperconservativ oldalról száz meg százszor felhoztak régibb és újabb időben, s így folytatja: „Igaz, hogy ha az esküdtszék ezen, s egyéb (hát még több is van?) hiányait mérlegbe vetjük előnyei ellenében: a mérleg az utóbbiak felé fog hajlani, de elvégre is tagadhatlan, hogy e hátrányai az esküdtszéknek igen sok esetben megvannak.“ (Meg bizony, minden oly esetben, ahol baloldalit elitélnek.) Például: »A mai (G-iki) esküdtszék, egyike volt azoknak, a melyeken sokkal inkább volt képviselve az esküdtszékek rész, mint jó oldala. “ Melyek voltak in spécié ennek rósz oldalai? azt nem mondja el a»Hon“ írója, hanem igy folytatja: ,,Ha minden esküdtszék ilyen volna , nagyon könnyen jönne az ember kísérteibe óhajtani, bárcsak törölnék el e szabadelvű intézményt.“ Már ennél őszintébb vallomást egy baloldali szabadelvű embertől nem is képzelhetni. De ez még nem elég. ..Tudom, úgy folytatja a czikkíró,hogy e nyilatkozatért, meg fognak támadni a kormánypárti lapok , fel fogják hányni, hogy nekünk olyan esküdtszék kell, mely minden alkalommal felmentse a vádlottat, ha az esetleg baloldali.“ Már ez valóban mulatságos! Ments Isten, hogy megtámadjuk! Csak idézzük czikkét, mint a humoristikus modor igen sikerült példányát. Ily előzmények után könnyen megfogható, hogy ha czikkíró bevallja, hogy »nem tud kiokosodni az ugyanazon ügyben két ellenkező ítélet felett. Tapogatódzik ugyan, hogy »mily elemekből (miért nem mondja ki, hogy hazaárulókból ?) állt ez az esküdtszék ? mi volt oka, hogy ugyazon körülmények épen ellenkező meggyőződést keltettek feennek, mint tegnapelőtti collegáikban; én meg nem foghatom, de nem is kutatom, pedig alighanem jó nyomon járnék.“ Íme ő már nyomában van az okoknak, de csak nem mondja el. Talán nagylelkűségből? Dehogy! Hanem félelemből. »Az ember nem tudhatja, n. m. nem kerülnék-e én is ugyanolyan esküdtszék elé, mint a mai volt?“ Mily finom és mily durva insinuatio! Legyünk hát mi nagylelkűek, és mi ne kutassuk, hogy viszont mily elemekből állott az oct. 4-ki esküdtszék, és mik voltak ítéletének okai ? Igazat szólva, ezt kutatni sem nem illendő, sem meg nem felel azon kegyeletnek, melylyel liberális embernek az esküdtszéki intézmény iránt viseltetnie kell; de azon tiszteletnek sem, melylyel a polgár törvényes biróság iránt tartozik. De nem is szükséges ily inquisitio. A különböző ítéletnek vannak nyilvánvaló okai. Ugyanis rém áll az, hogy az oct. 4-én és az oct. 6-kán tárgyalt két Ügy— ugyanazon egy ügy, ugyanazon körülményekkel. Az elsőben a közlekedési minister (vagyis nevében a közvádló) indított keresetet rágalmazás végett. A védelem főpontjai ebben oda vihetők vissza , hogy a vádlott nem akart rágalmazni, hanem csak inteni, figyelmeztetni. A másodikban Hollán Ernő államtitkár volt felperes, ő, kit vádló a ministerium gonosz szelleméül, azon személy gyanánt jelölt meg, ki a közlekedési ministérium minden mulasztásainak, s hazaelleni bűneinek oka , ki egy magánvállalkozás zsoldjában áll, s annak előnye érdekében használja fel a haza kárára befolyását. Az incriminált czikk éle tehát nem gróf Mikó, hanem Hollán Ernő ellen volt intézve : ez a különbség. De különbség volt a védelemben is. Vádlott — elbizakodva talán előbbeni felmentetésén— nem védte magát, hanem még erősebb kitételekkel, és meglehet, hogy az esküdtekre ható ostentatióval ismétlé azon vádjait, melyek be nem bizonyíttatván — az esküdtek által rágalmazásnak ítéltettek. Vannak tehát a két ítélet különbözésének benső indokai, melyeket nem szükség messze keresni. De már most legyen szabad a mi részünkről is némely észrevételt tenni az esküdtszéki intézményre, mai minőségében. Mindenekelőtt azt hiszszük, a polgármesteri hivatal kötelessége volna az esküdtek listáját rectificálni, mert Pesten nem négy, hanem legalább tízezer esküdt képes egyén található, így amint eddig kezeltetik a lista, e szép jog egyeseknek túlterheltetése; ezek meg nem jelenhetvén a tárgyalásra, póttagokra kerül a sor; és — a mai összeírás szerint e részben visszaélésektől kell tartani. Hiány továbbá az is, hogy az elnöknek nincs elegendő hatalma és joga a védőt a fönforgó tárgyra , a védelem substrátumára szorítani. Dietrich úr például ezen ügyben egész országgyűlési dictiót tartott az öszes hazai vasútrendszer miképen történt építéséről, és hogy miképen kellett volna épülnie ? és a legnagyobb apodicticitással oly merészen odavetett milliónyi számításokat állított az esküdtek elé, melyekre azonnal senki sem lett volna képes felelni, s melyek az esküdteket könnyen tévútra vezethetik, vagy legalább is kifárasztják. Ilyen fogások a védelemből kizárandók lennének, és erre az elnök volna feljogosítandó. Hogy az elnök e jogával vissza ne éljen, elegendő ellenőrsége magukban az esküdtekben van, és van a tárgyalás nyilvánosságában. Van egyéb hiány is. Ezeket csak azért 232 szám kerkesztési iroda . Ferencziek tere 7. szám, I. emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csek ismert ___ketektést fogadtatnék el. Kiadóhivatal: Ferencziek tere 7. szem földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz , kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. isi«fizetési föltételek Tidékm, pr.-tán , vagy helyhvnti házhoz hordva: Egész évre ...Szfrt. Félévre.................. nisrt. Negyed évre . . . 5„ Lékr. Két búra. . • • V3» 70 kr. Egy hóra ....1 „86 kr. N ír de ti ihm.vök díja : 7 hasé hős pp’ltsor egyszeri hirdetésnél 7 nj kr. Bélyegeij külön 30 nj kr. Kyth-tér s 6 hasábos petit-sor 26 nj kr Előfizetési felhívás PESTI NAPLÓ 1869-ki julius—deczemberi folyamára. Előfizetési feltételek: Pesten házhoz hordva, vidékre postán küldve A julius—deczemberi fél évre .... 11 frt. — A julius septemberi negyedévre .... 5 frt 50 kr. Egy hónapra..................................... . . . . 1 frt 85 kr Az „Athenaeum“, Irodalmi da nyomdai részvénytársulat, mint tulajdonos és kiadó. Szombat october 9. 1869 említem, mert általuk az intézmény iránti rokonszenvet veszélyeztetve látom. Pedig mi illiberális Deákpártiak nem csak nem óhajtjuk,hanem ,,nem is jövünk kisértetbe azt óhajtani, hogy bár csak törölnék el e szabadelmű intézményt!“ Mi csak azt nem akarjuk, hogy az teherré váljék azon polgárokra, kik e jogot gyakorolni hivatják; nem akarjuk, hogy mint jogi intézmény leélje magát. A telekadó rendszernek a hazai viszonyokhoz alkalmazott gyors és olcsó alkotmányos átmagyarosítása. .. A Telekadó rendszer telekkönyvi munkálatai. A határ leírás. Az egyes adó községek alakítására vonatkozik, a határhoz tartozó öszszes hüllők és határt érintő egyes puszták határ pontjainak egybe foglaló kijelölésével. — Ezen okmány továbbra is megmaradható lenne, a mennyiben az ebben becsúszva volt hibák az adó alól kimaradva volt egyes puszta részek, vagy kétes, vagy peres határpontok a catasteri vagy tagosítási felmérési munkálatok által vagy még az adó provisorium concretalis felmérése által már kiegyenlítve lettek. B. Düllő leírás. A határban létező nagyobb kiterjedésű úttal, vagy más természeti jelekkel környezeti terek, mezők vagy hüllők helyben szokásos neveiknek jegyzékét tartalmazza. C. Mivelési ág meghatározása. A termő terek a községi földbirtokosok által közönségesen gyakorolt mivelésének ágait az előhozott termény nemei szerint határozza meg. Ezen két legközelebbi okmány egy okmányba foglaltan lenne az idő közben legelő feltörése, erdők kiirtása, vagy más tereknek ezöllővé, vagy erdővé alakítása folytán ezen tényleges változás alapjáni mivelési ágak meghatározásával újból szerkezendő. D. Osztályozási jegyzőkönyv — A termő tészek mivelési ágaiban, azok termő erejük, természeti minőségük és jövedelmezésökben észlelhető jelentékeny különbözések szerint felállított osztályokat tartalmazza, minden egyes osztály indokolt természetű leírásával és az ezekbe besorozott hüllők feljegyzésével a minden osztályra felvett, az egyes birtok részletek osztályba sorozása helyes keresztül vezetésére irányadóul szolgáló próbaterek megjelölésével. Ezen okmány egyik legfontosabbika a telekkönyvi munkálatoknak. Ennek általános főhibája, hogy ezen jegyzőkönyvben az osztályt képző különbözetek arányszámai bejegyezve nem lévén, s igy ki nemeztetvén, a községi választmány által az egyes felállított alsóbb osztályoknak valóságban létező a felsőbhöz viszonyló minőségük, —s ekként ezek holdankénti tiszta jövedelmük egymás irányábani megállapitására semmi irányadó támpontról az 1850 évi mártius 4-én kelt pátens szabály rendeletet nem gondoskodván, hogy hogy példával éljek a szántóföld I-fő osztálynak 5 forint jövedelméhez, a Ilod osztályé 4 frt légyen-e, vagy csak 3 frt 20, 30, 40, 50 kr, s a III-ad osztályé 1 frt 10,20,30, 40 vagy 50 kr. egészen a becslőbiztos önkényére vagy szelidebben kifejezve, szakavatott lelkiismeretes eljárására lön általában bízva. Továbbá a határbani birtokrészek osztályba sorozása irányadó kulcsa az osztályok próbatérés megválasztására nem fordíttatott kellő figyelem, sem a községi választmány, sem a szakközegek által úgy, hogy igen számos községekben ennek megválasztása nélkül történt a birtokrészek osztálybai sorozása, úgy hogy igen számos községeknél utólagosan minden helyszín ismeret nélkül a telekkönyvi munkálatok elkészítése után történt az irodában ezeknek formaszerinti gépies utánpótlása. Ezen mulasztás mily lényegesen hatott be a földadóalap és ekként a jelenlegi földadó aránytalan volta előidézésére — azt hiszem azt részletesen mutogatnom felesleges volna. — Ezen hiba helyreigazítása, s az egyenlő aránylagos adózás elve megvalósításatekintetéből általam ajánlandó lenne : a) Hogy törvény által fejeztetnék ki, hogy a termőtérek termékenységében észlelhető csekély különbségek az osztály felállításánál mellőztetvén egyedül ‘A *A *A és ’A-ed arányszámok szerinti termékenységi külömbözetek vétessenek fel külön osztályt alkotóknak. b) Minden mivelési ág alsóbb osztályainak ezen arányszámai a természetben, a nyers termények mennyiségének különböző voltában és a föld értékében is tisztán mutatkozó tényleges állapot szerint határoztassanak meg, maga által a községi adóbizottmány által, s ezek ezen jegyzőkönyvben osztályonként rövid indokolással jegyeztessenek be, hogy így a mivelési ágak egyes osztályai holdankénti tiszta jövedelmének, egymás irányában aránylagos meghatározása ezen támpont szerint annál könnyebben, gyorsabban és biztosabban a becslőbiztos önkénye kizárásával közhelyeslést és megnyugvást eredményezőig eszközöltethessék. c) A birtokrészletek helyes osztályba sorozására szolgáló próbaterek minden egyes osztálynak újból megválasztása a községi adóbizottmányoknak meghagyandó lenne. d) Adó-teleki Önyv. Az ebben létező hiányok: a) a birtokosok bejegyzésére nézve az V*-ed rész úrbéri állományt biró 3 vagy 4 volt úrbéres testvérek vagy ezek gyermekei, kik maguk közt felosztott állapotban bírják a telket, de a magyar törvények értelmében felosztani nem lehetvén — ez mint közös birtok van a valóság ellenére — neveikre bevezetve. Ezekből mindaz adófelosztás mind a fizetés teljesítésénél számos zavarok és adóhátralékok származtak. — Továbbá :A rész teleknek egy részét eladott, vagy a belsőségtől a külső állomány elárusított birtok részletei, mennyiben ez törvényes eladásnak a megyei telekkönyvi hatóság által sem tekintetett — az adótelekkönyvben is ezek még mindig a rég megszűnt birtokosok nevén lővén elő — innen jelentékeny adóhátralék veszi eredetét. b) az időközbeni adásvétel, örökösödés folytán történt birtokváltozások 18 év alatt az adótelekkönyvben a német szabályrendeletek értelmében bevezethetők nem lévén, csak a birtokiveken vezettettek úgy a hogy, de ezek sem kielégitőleg s igy a jelenlegi adótelekkönyv tételei a bírtoki kivonatokkal a birtokosok neveire nézve teljesen öszhangzás nélkülivé tétetett, de maga a magas pénzügyminisztérium és adóhivatalokhoz menesztett újabb nyilvántartási rendeletével az időközbeni újabb birtokváltozásokat sem az adókönyvekben sem a birtokivekben rendbe nem hozatta, mivel többnyire ez a községi jegyző által lenne vezetendő, ha általuk vezettetnének ; e szerint biztosan lehet állítani, hogy ezen adó telekkönyv és munkálat a jelenlegi valódi birtokosok nevének bejegyzését nagyban nélkülözi, és így jelen hiányos alakjában ez adó adó kivetés biztos bázisát nem is képezheti. c) A telekkönyi térfogat felvétele általában az egyenlő arányosság elve szerinti adóztatással össze nem egyeztethető , mert a tagositatlan és 1850. év előtt tagositott, községekben is többnyire bevallás utján vétetvén fel a birtok térmennyisége a határ területének jelentékeny része ez által adó alól kimaradva lett; s ezen terek még az adóprovisorium rectificálása alkalmával is az adóközségek felfogadott emberei által vezettetvén, ez a (ments meg a’mit lehet) elvét követve, leginkább a terméketlen térek számát szaporítván, helyesen ki nem egyenlittetett, mig az újabb időben tagosított községek újból feldolgozott adó telekkönyveiben már a valódi térfogat van adó alá pontosan felvéve. d) De a tagosított községek uj adó telekkönyvei is lényeges hibában szenvednek. A mivelési ág meghatározása, osztályok felállítása s osztálybasorozás a valóságtól eltérő keresztülvitele folytán, melyeket magának a magas pénzügyminisztériumnak azon rendelete eredményezett, hogy az új adó telekkönyvi és becslési munkálatokban a régi adóalapot és a községi eddigi tiszta jövedelem status quoját érintetlenül megkellett továbbra is tartani, és így ha a helyi viszonyokból egészen ismeretlen, idegen vidékbeli becslőbiztos az adóprovisoriumnál tulszigorral járván el, a fentebbi telekkönyvi faktorokat a valóságtól eltérőleg vette is fel, ha a termőterek különböző jövedelmező volta egymáshozi helyes aránya szerint több rét vagy legelő osztály felállítását követelné is, ha egyes hüllők jelentékeny része a helyesen megválasztott próbaterek szerint alsóbb osztályokba lennének is igazságosan sorozandók — miután e hibás adóalap régi status quoját továbbra is ki kellett hozni a miniszteri rendelet szerint az igazságos adózás rovására, a pénzügyminisztérium ezen rendelete számos birtokosoknak a tagositott községek saját költségeként uj telekkönyve készítésével indokolt elégedetlenséggel találkozott , hol pedig legelő vagy erdőtérek a tagositás folytán jövedelmezőbb tévekké minden industria nélkül átváltoztattak, itt is a régi státusquot kelletvén az adóalapra behozni, ezáltal aránytalan és érdemtelen kedvezményben részesíttettek, s ez is az állami irányábani igazságos adózási elv megsértésével. e) Az eredetileg is több megyék községeiben sűrű rovatokkal szerkesztett adótelekkönyvi tételei az időközbeni reclamatiók eredménye folytán fekete, vörös, kék és zöld tentákkal rectificáltatván, annyira ki lettek igazítva, hogy most már a naptárhoz hasonló tarka lapjairól a valódi tétel alig kiböngészhető, maga pedig az egész telekkönyv a sok ilynemű kijavítási műtét által csaknem egészen szétrongyolva van. KOÓS KÁROLY. 20. évf folyam. Bécsi dolgok. Sem az alkotmánypártiak, sem a declaransok nem tudják tisztán, hányadán vannak Prágában. Az előbbiek még könnyebben viselik a helyzet zavarát, mert legalább formális rendes munkálkodás körében mozognak a landtagon Az utóbbiak ellenben politizálnak, diplomatizálnak, conferálnak ,és nem mennek semmire. Ez állapot legpraegnansabb symptomai mindig a badarnál badarabbhírek szoktak lenni, melyeket úgy kapkodnak a „politikusok“ a levegőből, mint a fecske a legyet. A „cseh diplomáczia“ azonban túltesz e tekintetben mindazon, amit e nemben produkált a világ. Hogy csak példának okáért említsünk meg egyetmást, hát míg egyrészről komolyan terjesztik, hogy semmi kevesebbre nincs kilátás, mint hogy a magyar ministerelnök, maga mellé vevén Stratimirovics Györgyöt, expedíczióra készül Prágába, hogy kezébe vegye a cseh kérdést, melyet hiába töröltek ki a békecongressus napirendjéről, ha Andrássy gróf akarja, addig másrészről biztos kutforrásból hallott birtel árulják azt is, hogy „Herbst minister mondta,“ miszerint ő felsége „úgy nyilatkozott volna,“ hogy inkább lemond, mintsem engedjen a cseheknek. Mindezekből való annyi, hogy a békülésre valóban mutatkozik némi hajlam. A volt polgármester — Klaudy — megfordult Bécsben s nem tért haza minden jó tapasztalás nélkül.Az eleve tervezett felirat elejtését legalább kapcsolatba hozzák ezen utazással. Hogy concretebb támaszpont a békülésre a precarius, de egészen épen nem megvetendő —hajlamnál eddigelé nincs, az több mint valószínű. A helyzet postulátuma az, hogy a németeknek engedékenyeknek, a cseheknek inconsequenseknek kell lenniök; hogy ez utóbbi igen nehéz feladat, s hogy meg fogja áldozatait követelni, az is nagyon valószínű. A morvaországi landtag baloldalának clubja a napokban tanácskozást, tartott az egyenes reichsratb-választások tárgyában s igen behatóan meghányta a kérdést, a nélkül, hogy eredményre jutott volna. A nézetek megoszlottak, Auspitz, Skele, Dr. Zaillner és Weber époly erősen álltak mellette, mint Dr. Sturm, van den Strass, Dr. Ryger s mások ellene. Lembergből távírják, hogy az új választási törvény szentesíttetett. Igen jó hatást tett itt egy, a belügyőrség általa napokban kiadott rendelet, mely meghagyja, hogy a lengyel nyelvnek mint törvénykezési nyelvnek alkalmazására, illetőleg az erről szóló törvény pontos végrehajtására szigorúan figyeljenek az erre rendelt hivatalos közegek. A krakói „C z as“ programmját czikkében ismételve, azt tanácsolja a tartománygyűlésnek, hogy a reichsrathba föltétlenül küldje el követeit s a resolueziót vegye föl feliratába. Az insbruckiak is mozognak, hanem a „hitegység“ országának derék képviselői fáznak’az egyenes választásoktól s be sem várva a kérdés egyenes tárgyalását, redireete akarják megelőzni s mintegy praeoccupálni a kérdést. A ma déli postával a következő távirat érkezett innen , Dietl és 26 jobboldali társa a következő indítványt terjesztik elő. Az összes házból egy 5 tagú bizottság választandó, melynek feladata, tekintettel a már 1867-ben Ő Felségéhez intézett feliratra és az országos jogoknak abban kijelölt megóvására, — az országnak azóta megjelent törvényekhez való állását megvizsgálni, és a tartományi önállóság fentartására alkalmas rendszabályokat javaslatba hozni. Javasoltatik, hogy ezen indítvány, mint sietős, a közelebbi napirendre tűzessék ki. Dr. Harum és 12 szabadelvű társa indítványt tesznek a birodalmi tanácsba való közvetlen választások behozatala, és a kir. tanácsi képviselők számának szaporítása iránt. Prágából azt a hírt hozta a déli távirat, hogy Klaudy újra megválasztatott polgármesternek. Ellenjelöltet az a csehek állítottak csak: az alkotmánypártiak nem vettek részt a választásban. Egyébiránt nem sokára,ignnét lesz polgármester választás, mert Klaudynak kevés kilátása van reá, hogy felsőbb helyen megerősítsék. A karinthiai tartománygyűlés politikai bizottsága a következő pontozatokban felelt meg a belügyminiszter kérdéseire az egyenes feldarab választásokra vonatkozólag: I. A reichsrathba rendeltessenek egyenes választások: a) a csoportok és megbízott választók rendszerének mellőzésével; b) a széles census megtartásával mindazok számára, akik már a községekben nem választóképesek tekintet nélkül az adófizetésre; c) a passiv választóképesség kiterjesztésével a reichsrathban képviselt országok és királyságok minden választóira. H. A képviselők száma kettőztessék meg .