Pesti Napló, 1870. január (21. évfolyam, 1-24. szám)

1870-01-22 / 17. szám

17. szám. Szerkesztési iroda: Ferencziek­ tere 7. «zám. I. emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó­hivatal : Ferencziek tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közle­mények (előfizetési pénz , kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. ESTI KIADÁS. Szombat, január 22. 1870 21. évi folyam. Hirdetmények díja: Előfizetési föltételek: Vivekre, postán, helyben, házhoz hordva. Egész évre ... 22 frt. Félévre. .­­ . . 11 frt. Negyed évre ... 5 „ 50 kr. Két hóra................. 3 „ 70 kr. Egy hóra .... 1 „ 85 kr. 9 hasábos petitsor egyszeri hir­detésnél 5 nj kr. Bélyegdíj külön 30 nj kr. Nyilt­ tér : 5 hasábos petit­sor 25 nj kr. Pest. Január IS. A Rochefort perbefogatása heves viták után a törvényhozó test, a nemzet­gazdasági térre ment át. A discussio e tárgy fe­lett valószínűleg ép oly hoszadalmas és fárasztó leszen,mint az előbbi,mert a materiális érdekeket illetőleg a pártok ép oly szenvedélyesen s engesz­­telhetlenül állanak­ szemben egymással, mint a politika terén. A vita már az első napon igen élénk volt s Jules Simon fényes beszédben kelt ki a védvámok rendszerének hívei ellen. Táviratilag már megemlékeztünk ama zavar­­okból, melyek 18-án Pár­is némely utczáin tör­téntek. Tíz óra körül mintegy 80—100 egyén végig vonult a boulevard Montmartre-on, a Mar­­seillaiset énekelve s „vive Rochefort“ — kiált­va. Lassan-lassan e tömeg megszaporodott s za­­jogva a bastil­e felé vonult.A gyranase előtt meg­állott, itt már oly nagy vola, hogy a közledést teljesen megakasztó. A lárma és zaj igen megnőtt, mig végre egy osztály rendőrség jött a legköze­lebbi őrházból,mely elől a zavargók azzonal szét­futottak. Egy egyén a tolongás között nehéz sé­rüléseket szenvedett. Rochefort perbefogatásának jelentősége és következményei még mindig anyagot szolgáltat­nak a párisi lapoknak, vezérczikkek írására. A S­i­é­c­r­e am az ülés eredményét, melyben a kamra az engedélyt megadta, oly győzelemnek tekinti, mely a minisztériumot inkább gyöngíti, mint egy megveretés.A „M­o­n­i­t­e­u r Universel“ azt hiszi, hogy jobb lett volna a vitát meg sem kezdeni s végét csak azzal okadatolhatja, mert ha már elkezdék, úgy be is kellett fejezni. — A Reveil a dolgot úgy adja elő , mintha Olli­­vier úr öntudatlanul Thiers eszközéül szolgált volna, ki az imperialismust és radicalismust egy­más által akarja tönkretétetni, hogy egy szép napon az Orleans családot nagy erőfeszítés nél­kül a trón birtokába juttassa. A Rappel azt kívánja Páris város többi képviselőjétől, hogy kollégájuk bérbefogatása folytán mindnyájan tegyék le megbízásukat. Anglia minden tekintetben megelőzi a conti­nental államokat. Most az állandó hadsereg létszámának leszállításában adott példát Euró­pának. Már a múlt évben leszállitá 11—12000 emberrel az egyesült királyságokban s a gyar­matokban levő hadsereg létszámát. A hadügy­miniszter ez évre megint 10,000 embert akar elbocsátani. A britt Észak-Amerikában levő hadsereg visszavonatik s csak Halifaxban fog államköltségen katonaság tartatni. De a gyar­matokra fogják bízni, hogy britt katonaságot kérjenek azon föltétel alatt, ha azt saját zsebük­ből tartják fenn. Az ultramontán közlönyök sokat beszéltek a szerzetrendek reformájáról, melyet a zsinat fogna létesíteni s mely a rendeket ismét a va­lódi áj­tatosság tűzhelyeivé teendi. Ez ígéretek azonban nehezen fognak megvalósulni. A reform a jezsuiták műve s csak­ azért létesítik, hogy fé­lelmes ellenségeiktől megszabaduljanak. A zsi­nat az összes szerzetrendeket négy csoportba akarja szorítani, úgy hogy jövőben csak Bene­­dictinus, Augustinus, Dominican és Franciscanus rend leszen.Mindezen rend egy Rómában székelő rendfőnök­ alatt álland.A Times tudósítója kiemeli, hogy ez ujítás épen a tiszteletre méltó, de a je­zsuiták útjában álló benedek-rendet fogja érzéke­nyen találni,mert addig annak mindenik congre­­gatiója független volt.E függetlenség még azáltal is csorbíttatni szándékoltatik, hogy a tartomány­főnök a megyéspüspök joghatósága alá helyez­tetik.­ A „Gazzette de Francéinak azt írják Rómából, hogy a rendőrség Dupauloup püspök­nek egyszerűen megtiltó, miszerint Manning érsek ellen röp­ira­tot készíthessen. Az Oroszországban nemrég felfedezett soci­­alista összeesküvés fonalai tudvalevőleg a kül­földön vannak. Az orosz kormány megkeresé­sére a franczia a Párisban és Montpellierben la­kó néhány lengyel menekültnél házmotozást tar­tott, melynek következménye az volt, hogy két lengyel egyén egy e czélra egyenesen Párisból delegált rendőrbiztos által elfogatott. Az elfo­­gottak mind az extrém socialista párthoz tartoz­nak, s nemcsak proclamatiókat, hanem hamis orosz rubeljegyeket is terjesztettek. A f­olyo­­kat azonnal Párisba szállíták. Ez elfogatások­ igen lehangolólag hatottak a Francziaországban élő becsületes lengyelekre, sőt a Párisban levő „lengyel democrata társaság“ a kormánynak azon ajánlatot tette, hogy kész őt segíteni a hamisítók fölfedezésére irányzott munkában. Pauliny Tóth Vilmos az esküdtszék által elitélt Hurbán érdekében interpellátiót in­téz a vall. és közokt. miniszterhez, miért tiltotta be az aláírások gyűjtését azon folyamodványra, melyben több lelkész Hurbán megkegyel­mezte­­tésért akart folyamodni a királyhoz. Kérdi, mely törvény engedi meg, hogy a minisztérium megakadályozza az ő felségéhez való folyamo­dást ; mely törvény engedi meg, hogy a minisz­térium a superintendentiák útján ilyeténkép be­avatkozzék az autonóm prot. egyház jogaiba, és mi adott okot a kormánynak ezen beavatko­zásra ? Ezen interpellatio ki fog adatni a vallás és közoktatási minisztériumnak. Irányi Dániel a rendjelosztogatásra nézve interpellatiót intéz az összes minisztériumhoz . Váljon most is fordíttatik a tekintet a rendjel­osztogatásnál és kinevezéseknél a születésre ; ha igen, mely törvény alapján és mely miniszter ellenjegyzésével történik ez ; végül miként egyeztethető ez meg az 1848. III. tezikk 3., 7. és 25 szakaszaival ? Ezen interpelláló ki fog adatni a miniszté­riumnak. Hoffmann Pál a mentelmi (immunitási) bi­zottság részéről jelenti, hogy a mentelmi bizott­ság a Berzenczey László, Rákóczy János és Mi­­letics Szvetozár perbefogatására kért engedélyt az illető törvényszékeknek megadandónak véli, mert csakugyan vannak alapos gyam­okok, az illető perek törvényes biróság előtt fognak tár­gyaltatni s végül mert jogtalan zaklatásnak nyoma nem látszik. Ezen jelentések ki fognak nyomatni s a ház tagjai között szétosztatni. A ház napirendre tér. * # * Napirenden van a pénzügyministerium bud­­getjének tárgyalása. A pénzügyőrség költségeiről szóló czímnél T­­­s­aba Kálmán jegyzőkönyvileg kimondat­ni kívánja, hogy a pénzügyőrség költségeinek többlete addig, míg az adóreform végre lesz hajtva, csak ideiglenes természettel bír. Lónyay M. pénzügyminiszter: Az adó­törvényt végre kell hajtani, erre pedig közegek szükségesek. Még ha az adóreform annyira ké­szen volna is, hogy a ház előtt feküdnék, a pénzügyőrség költségei 1870-ik évre mégis alig volnának nélkülözhetők. Simonyi Ernő és Németh Albert Tisza K. javaslata mellett szólnak. Zichy Nándor gr. A pénzügyminiszter legjobban tudja, mi szükséges az administratió­­ra. Különben is ezen költségből csak kisebb hivatalnokok húznak fizetést. Feleslegesnek lát­ja Tisza K. határozati javaslatát. Pulszky Ferencz előadó úgy találja, hogy a pénzügyőrség költségeinek szaporodása nem anyira személyszaporításból eredt, hanem inkáb abból, hogy a minisztérium kénytelen volt majd mindenütt dr­sasági pótlékot adni. Különben is ezen pénzből oly egyének húznak fizető­t, kik mint napidíjasok nem tarthatnak igényt nyug­díjra s így nem terhelik az államkincstárt állan­dóan. Nem látja szükségét Tisza K. határ­­ja­vaslatának. Vár­ad­y Gábor: Tisza K. nem tagadja meg a pénzügyőri költségek többletének megszava­zását, hanem egyszerűen csak ideigleneseknek kívánja a költségeket tekinteni. Szónok úgy látja, hogy a min. előterjesztésben csakugyan a pénzügyőrség rendszeresítése czéloztatik. Gonda L. és Csiky L. a pénzügyőrség intéz­ménye ellen beszélnek. Tudósításunk leezártakor (12 óra) a vita to­vább foly. (A képv. ház I. osztály­a) f. évi január 24-én reggeli 9 órakor ülést tart. Bujanovics Sándor, osztályjegyző, sulatokra báromló terheltetés és a méltánytalan adóequivalens adó megszüntetését kéri. Gonda László benyújtja Csiky Sándor kér­vényét, melyben eredeti kincstári nyugták alap­ján 261 ezüst­ért és 50 kr­töke és ennek hátra­levő 5% kamatainak az állam pénztárából le­endő kifizetését elrendeltetni kéri. Mindezek a kérvényi bizottsághoz utasíttat­­nak. Gonda László ezután következő interpellációt nyújt be: Interpelláló a belügyminiszter úrhoz. V­a­nó szándéka az, belügyminiszter úrnak a képviselőház elébe terjeszteni a haza több vidékén csapásként jelentkező vízáradások által,­­ úgyszintén a közlekedési utak megron­gált állapota folytán az iparkereskedelmi for­galom és gazdászatra nézve bekövetkezett ká­rosodásokat feltüntető hivatalos, tehát megköze­lítőleg hiteles adatokat, melyeknek az országos rendőrség központján kétségtelnül bejelentve s az érdekelt szakminisztériumok hozzájárulásával egybeállitva kell­­enniök. — és ha igen , mikor teendi ezt ? A képviselőhöz jan. 22-iki ülése. _ Lo­­sich Pál elnök d. e. 10 órakor meg­nyitja az e st. A kormány részéről jelen van­nak : L­ó­ny c. M., Gorovo I., B­e­d­e­k­o­­v­i­c­h K., Fes.­­­i­c­s Gy. gr. A tegnapi ülés tez­őkönyve hitelesíttetik. Csák­y Gyula gr. főrendiház jegyzője át­hozza a főrendiház határozatát a testi fenyíték eltörlése s a keleti vasút engedély-okmányá­ban kijavítandó sajtóhiba tárgyában. Elnök bejelenti több felső-fehér megyei tele­­pítvényes község kérvényét az úrbéri maradvá­nyok rendezése tárgyában. G­o r­o v e I. kereskedelmi miniszter kéri a házat, hogy az Angliával kötött kereskedelmi pótszerződést, és a tőzsdebíróságokról szóló tör­vényjavaslatban a főrendek által tett módosítá­sokat mielőbb tárgyalás alá vegye. G­h­y­c­z­y Kálmán kívánja, hogy a főren­dek azon üzenetei, melyek fontosabb módosítá­sokat tartalmaznak az osztályokhoz utasíttas­­sanak. Ezen indítvány elfogadtatik. Vidats J. és Győrffy Gyula egyéni érdekű kérvényeket nyújtanak be. Bécsi dolgok. (A képviselőház felirati vitája.) A képviselőház tegnapi ülésében Klier emelt szót. Először is Greuter beszédét c­áfolja, ki azt mondd ugyan, hogy csak németül tud, de én hallottam, hogy előszeretettel beszél római nyelven. Azon szemrehányása, hogy Ausztria a szláv nemzetiségűekkel úgy bánt, mint Ma­­racheff, igazságtalan­ szónok tudta szerint csak egy néptörzs van Ausztriában, mely Oroszor­szággal kaczérkodik, s az orosz kancsukát csó­kolja. Csak a cseh ellenzék hibája, ha nincsenek e házben. Az alkotmányt a birodalom rovására nem szabad módosítni. A cseh állapotokra hivatkozik a régi időkből, s a cseh rendek alárendeltségét említi. A pra­­gmatica sanctio alkalmával a cseh rendeknek megparancsolták, hogy hozzá csatlakozzanak, de kötöttek szerződést velők és a rendek azon kívánságukat fejezték ki, hogy „ő Felsége véd­je meg kiváltságaikat.“ (Derültség.) A declaransok törvénytelen állásponton van­nak. A declaransok önálló állást kívánnak, Cseh­országot és Morvaországot porosz példa szerint bekeblezni, ez eléggé jellemzi. A galicziai resolutio alkotmányos úton t­erjesz­­tetett be, tehát komoly tárgyalás alá veendő. Szónok a többség felirati javaslatát pártolja. Weigl galicziai az Oroszországgal való rémítés ellen kel ki. Azután azon vádra tér, mely szerint a kisebb­séget különszakadási törekvésekkel vádolják. Vagy nem bíznak önök bennünk s akkor elme­gyünk, vagy ha igen, ne használjanak ily nem parlament­áris kifejezéseket. Hivatkozik egyik hivatalos viszonyú lapra, mely a katonai despotismus vas­öklével kivánta a nemzeti pártok leverését. Schindler: A csatát megnyertük, vagy legalább nyerőfélben vagyunk, de azért az ellen nem szűnék meg működni, sőt magas házakban pártfogásra találva, tovább folytatja tervei ko­­vácslását. A lefolyt eseményekre vet egy tekin­tetet. A koronát a törvénynyel szemben termé­szetellenes állásba akarták terelni, s fejeink felett sújtottak kezet az alkotmány elleneinek. Ismét ama szerencsétlen eszmét, Belcredi kísér­leteit akarják halottaiból feltámasztani. Midőn a császár az alkotmányt aláírta, nem­csak a dualismus mellett, hanem a foederalismus ellen nyilatkozott, és ime, ma mint jogosult állam­­alapelvet úgy állítják fel a foederalismust ! Sze­­rencsétlen gondolat volt a vitát a miniszteri kabinetből a piaczra vinni, a két memorandum közlése helytelen volt. Azt hivék, hogy vele az az ellenfélre ütnek, és az államra ütöttek, és jó darab idő kerlend, hogy e csapás után helyre­jöjjön tekintélye. (Helyeslés !) Vannak olyanok, kik azt hiszik, hogy a con­­cordatum fennmaradt romjai ifjú alkotmányun­kat nemsokára túlélendik. A haladó Ausztriát folytonosan ostromolják a múltból örökölt bajai ; minden léptét a reactió nyűgözi, okosan változ­tatva álarczát, ma mint nyalka katona, holnap mint jámbor püspök jelenik meg (Helyeslés!), most pedig ,raint nemzetiségi állam állít be az udvarhoz. (Élénk helyeslés.) Nálunk mindig kiegyezkedés, mindig mozga­lom van és soha sincs nyugalom. A miniszteri kisebbség maga sem tudott biztosítékot nyújtani annak sikerére nézve, a­mit javasol. Egyezkedjünk ide kivel? Én nem mondhat­ok mást, mint azzal, ki itt van, ki ide jön. El akar­nák tőlünk rabolni a törvényt és a törvénytelen­séget törvényesítni. (Helyeslés a balon.) Azt mondta Grob­olszki, hogy egész királyságok el­lene vannak az alkotmánynak. Ez nem egyezik a valóval. Tekintsünk körül, íme Csehország, Galiczia, a szlovén tartományok, Tirol, minde­­nütt van pártja az alkotmánynak az ellenzék mellett. Mi csak az alkotmány, a törvény útján akarunk előhaladni. Mindig csak Magyarország helyzetével teszik magukat kapcsolatba, ez nem áll. Magyarország­nak államjoga van, ellenfeleinknek nincs. (He­­lyeslés a balon és középen) Szeretném egyszer látni ezen államjogi törvényeket. Ha majd egy­szer ide hozzák Tirolország államjogát is, mely állítólag 100 kötetből áll, akkor erről is szólunk. (Derültség.) De mindezen államjogoktól abban különbö­zik a magyar, hogy az annak 1000 éves fennál­lását mellőzve , 1848-ban a kor igényeihez alkalmaztatott, ezt pedig ama többiekről nem le­het mondanom. (Helyeslés.) A lengyelektől senki sem tagadja meg a sza­badságot , — ugyanazon szabadságot élvezik mint mi. ^ x’g jy.n'jljqi.j-'-r.y.rv-rx yf-TowKa«. l _ -v ivju i . -i t.~i . ............- .. ■ ■ :■■■■—a- im;-: w j • Bejelentések és interpellare a képv. ház jan. 21-ki ülésében. Elnök jelenté, hogy beérkezett: Liptóm­egye kö­zönségének felirata, melyben Kassa városának a kassa-oderbergi vasút kiépítése tárgyában beadott kérvényét pártolja. Továbbá szinte Liptómegye közönségének felirata , melyben Buda városnak Fiumének Magyarországhozi visszacsatolása iránt beadott kérvényét pártolja. Végre Szathmármegye közönségének felirata, a Szamosvölgyi vasútvonal tárgyában. Ugrón Lázár benyújtja Udvarhelyszékben kebelezett illésfalvi Szőcs Sámuelnek kérvényét, melyben a komáromi várban szenvedő Szőcs Albert nevű fiának legmagasabb kegyelet utjáni megszabaditási eszközlését kéri. . Királyi Pál benyújtja Mellyes Belisár Nagy- Maros városi jegyző mint a galádi pusztán tele­pülni szándékozók felhatalmazott megbizottja kérvényét, melyben esedezik a nagyméltóságu m. kir. pénzügyminisztériumot felhatalmazni, hogy a nagykikindai kincstári úgynevezett ga­ládi pusztát—600 felhatalmazó­ részére a gyar­matosítás czéljából eladhassa. Henter Géza benyújtja Oláhfalu kiváltságos magyar város közönségének kérvényét, melyben a városi törvényszék megszüntetésével Udvar­helyszék egyik járásbíróságának székhelyét Oláh­faluba áttenni kéri. Szüllő Géza választói nevében nyújt be egy kérvényt, melyben Pozsony megye felső részére oly nagy fontosságú bazin - terneki hegyeken átvezető útvonal végleges kiépítésére 30.000 forintot és azt az évi költségvetésbe felvé­tetni kéri.Wahrmann Mór a magyar korona alatti műmalmok közgyűlésének kérvényét nyújtja be, melyben kéri először, ho­gy az utak jobb karba helyezéséről kimerítő törvény gondoskodjék; másodszor hogy a vasúti tarifák aránytalansága kormányilag egyenlősíttessék; harmadszor: a jövedelmi adó kivetési módjából a részvénytár­ A törvényszékek elhelyezéséről 11 Bács-Bodrog­ megyében. A hazai állandó bíróságok elrendezése és el­helyezése már nem sokára napi­rendre kerülend az országgyűlési tanácskozmányoknál. Miután ezen felette fontos és kényes kérdés­nek a gyors és olcsó törvényszolgáltatás érdeké­ben leendő megoldása nemcsak a törvényható­ságokat élénken foglalkoztatja, hanem főleg a megyékbeli községeket, sőt az ország egyes polgárait is legközelebbről érdekli, s nem csak kívánatos, hanem szükséges is, hogy az állandó biróságok elhelyezése körül, főleg nagyobb me­gyéket illetőleg, s hol több törvényszékek felál­lítása forog kérdésben, a sajtó utján a felszóla­lásoknak hely adassék, s az ügy minden szemé­lyes érdektől ment, nyilt és leleplezetlen eszme­csere által tisztáztassék. Hazánk törvényhatóságai közt népességi te­kintetben második, területére nézve pedig ne­gyedik helyet foglalj­a el B­á­c­s-B­o­d­r­o­g­h megye, miután népessége körülbelöl 570.000 lelket számit, területe pedig 170­0 mértföldet meghalad; van benne három népes sz. kir. vá­ros, jelesül: Szabadka, Zombor és Újvidék. Azonban ezen szab. kir. városok fekvése aránylag csekély contiguitást képez a megyével a mennyiben Szabadka város határa Csongrád megyére s a Kis-Kunságra szolgál, Zombor vá­ros Bácsmegyének nyugati oldalában Baranyá­hoz 2 mértföldre, Újvidék pedig a megyének legvégső déli csúcsába szoritva Szerém megyé­nek s a péterváradi és titeli határőrvidéknek közvetlen szomszédságában fekszik. Hason tekintet alá esik a különben népes és virágzó kereskedelmü Baja városa is, mely a megyétől mintegy elszakasztva s annak éjszak­nyugati sarkában beékelve, legnagyobb részt Pest és Tolna megyékkel van bekerítve. . A­mi továbbá a szintén népes és nagy birtoku­k Becse és Zenta városokat illeti, ezeknek ha­tára ismét Torontál megyére dől s így hasonlóul idegen megyével van közvetlen érintkezésben. Látható ezekből, hogy a Bács megye belsejében fekvő legnépesebb és leggazdagabb község­ek a megyebeli sz királyi, valamint a fenebb említett mezővárosoktól is távolabb esvén, eddig is ki­­számíthatlan kárát vallották annak, hogy a Zom­­borban székelő egyetlen megyei törvényszék bíráskodása alatt állottak. Az pedig, hogy jövőre is akár ott hagyassa­nak, akár az említett valamelyik más sz. királyi avagy mezővároshoz csatoltassanak törvényke­zési tekintetben, a legnagyobb joghátránynyal és anyagi kárral járna reájuk nézve. A nélkül tehát, mintha a bácsmegyei sz. ki­rályi városoktól, mint szintén Bajától is azt, hogy saját törvényszékekkel bírjanak, elvitatni, avagy a tiszai koronás kerületet egy saját kebelében állítandó törvényszéktől megfosztani kívánnám, okvetlen szükségesnek és mellőzhetlennek tar­tom, hogy a megye közepén, az azt körülövező községek számára egy törvényszék állíttassák, ennek székhelyéül pedig Kula mezővárost vélem legalkalmasb pontnak, hozzácsatolván még a megye délkeleti legtömörebb népességű s legna­gyobb földértékű részéből legalább a következő 42 községet: Bajsa (Roglaticza és Huboka pusz­tákkal), Cservenka, Feketehegy, Hegyes, Filip­pova, Kuczora, Keresztur, Lality, Szeghegy, To­polya (Emusics pusztával), Torzsa, Veprovácz, O és Uj­ Verbász, Hódságh, Bresztovácz, O és Uj Szivacz, Karavukova, Rácz Militics, Despot Szent Iván, O és Uj Loóre, Ó és Kis-Kér, Piv­­nicza, Paraga, Parabuty, Bács, Bács-Ujfalu, De­­tonya, Szilbás, Szent-Tamás, Túrja, Plavna, Vajszka, Bodgyán, Bukin, Omorovicza, Pacsér, Tovarisova, Obrovácz, végül Kula (Béla és Pet­­tau pusztákkal.) Bács-Bodroghmegyék közönsége az 1869 october 5-ikén s következett napokon folytatva tartott bizottmányi közgyűléséből a képviselő­­házhoz intézett előterjesztésében szintén elismerte ugyan annak szükségét, hogy a megyében szer­vezendő törvényszékik közül egy a megye kö­zepén, jelesül Kula mezővárosban helyeztessék el, de a­mennyiben a Kulán felállítandó törvény­szék előnyössége a többi törvényszékekhez, és ezeknek székhelyeihez képest csak felületesen érintetik az idézett felterjesztésben, sőt a kulai törvényszék a nagyon kiemelt bajai s szabadkai törvényszékek mellett csakis a hatodik, illetőleg legutolsó helyen létetik javaslatba, a tisztelt megyei bizottmány Kálát úgyszólván csak mos­toha gyermek gyanánt tekintette. Azonban hogy egy törvényszéknek Bács me­­gye közepén leendő felállítása a megyei lakos­ságra nézve nemcsak előnyös, hanem életbe­vágó és mellőzhetlen dolog, s hogy ezen, a szó teljes értelmében központi törvényszékre arány­lag sokkal nagyobb és égetőbb szükség van, mint a tisztelt megyei bizottmány által javaslatba tett többi öt törvényszék bármelyikére; továbbá hogy Bács megye központi törvényszéke szék­helyéül Kula­mváros van főleg hivatva, szabad­jon a megyei lakosság érdekében körülményeseb­ben kifejtenem. A megyei bizottmány felterjesztésében is ki van emelve, hogy Kula­mváros Bács megye kö­zepén fekszik; azt pedig, hogy a megyében új­­don felállítandó elsőbírósági törvényszékek az illető megyék földrajzi középpontján helyezen­­dők el, a törvényszolgáltatásnak lehető gyor­sítása és olcsóbbá tétele okvetlen megkívánja, s úgy hiszem, hogy a miniszteri törvényjavaslat­ban is e körülményre lesz a fősúly fektetve. Hogy Újvidék és Baja városok Bácsmegyé­­nek épen legalsó és legfelső csúcsában feksze­nek, s hogy ennélfogva már földrajzi hely­zetünknél fogva a megye központi törvény­székének székhelyéül nem szolgálhatnak ; továbbá, hogy Ó-Becse és Zenta népes városok a szomszéd Torontál­, Szabadka városa pedig Csongrád megyével lévén határosak, Bács me­gyének szintén szélén fekszenek, föntebb már érintettem ; s a­mi különösen a megye legnépe­sebb helyét, Szabadkát illeti, ehhez a megye belsejében fekvő legközelebbi községek — az egy Sándor helység kivételével — mind na­gyobb távolságra vannak, mint Kulához az elő­sorolt 42 község közül a legtávolabb fekvők. De a megye jelenlegi egyetlen törvényszékének székhelyét képező Zombor város is Baranya­­m­egye közelében, Bácsmegye éjszaki, keleti és déli határától pedig 12—13 mértföldnyi, s igy valóban szerfölötti távolságra fekszik. Mindezekből látható, hogy Bács megye a ke­belében fekvő sz. kir. és más népes városok, sőt a tiszai koronás kerület jogos igényeinek méltó figyelembe vétele mellett is, törvénykezési te­kintetben legczélszerűbben osztható be akként, ha a megyének földrajzi közepét tevő Kula vá­rosában lesz a megyei központi törvényszék el­helyezve, s ha ennek hatósági területe a Kula körül tömörülő, fentebb elősorolt 42 község hoz­zácsatolásával kerekittetik ki. Kula mváros, mely 7258 lakost számit, s melynek tagosított határa 25,877 holdat tartal­maz, jelenleg 13 székhelye lévén a nagy terje­delmű kulai és palánkai uradalmaknak s ez uradalmak igazgatóságának, ha a megyei köz­ponti törvényszék Kulán helyeztetik el , a megyebeli lakosság érdeke a királyi kincstáréval egyesül, mely körülmény szintén figyelmet érde­mel. És midőn Kula egyrészről a törvényszéki tisztviselőknek olcsó és kényelmes lakásokat szolgáltat, másrészről benne több oly jelenté­keny épületei vannak a kincstári uradalomnak, melyek nemcsak hivatalos,hanem — a mennyiben az uradalom 1848 előtt pallosjoggal volt felru­házva,a börtönhelyiségeknek is igen alkalmasak, s a jelenkor szükségletéhez képest csekély költ­séggel átidomithatók. Kula és a körülé tömörülő fentebb elősorolt 42 község több, mint 160,000 lakost számítván, ez oly jelentékeny mennyiség, mely sok megye je­lenlegi népességét meghaladja, s a­mennyiben az ismeretes miniszteri javaslat minden 150.000 lakos után czéloz egy törvényszéket felállítani, a magas kormány ebbeli intenziójának is meg­felel. De a földrajzi fekvés és népességi szám mel­lett a közvagyonosság s a kereskedelmi, közle­kedési és pénzforgalmi viszonyok is irányadók az állandó törvényszékek elhelyezésénél, s oly tényezők, melyeket a kérdés jogos és méltányos megoldásánál mellőzni nemm lehet, a­mennyiben tagadhatlan, hogy minél vagyonosabb az or­szág valamely részének a polgári osztályhoz tartozó lakossága, minél virágzóbb annak ke­reskedelme, biztosabb és rendezettebb közleke­dése, annál nagyobb ott a fekvő birtok értéke, több a birtok­változás, sürmnt a közlekedés­es vállalkozás,élénkebb az ezek által előidézett szer­ződési viszony s j­elentékenyebb a pénz-és hitelin­tézetek által is emelt pénzforgalom. E tényezők pedig mind a peres és peren kívüli jogügyletek számát szaporítják, s így a vagyonos és pénzes vállalkozó szellemű iparos és kereskedő néposz­tálynak aránylag sokkal nagyobb szüksége van az állandó bíróságokra. Ha már Kula­mvárost, s az ezt körülövező, javaslatom szerint hozzácsatolandó községeket a fentebbi irányokban bírálat alá veszszük, kö­vetkező eredményre jutunk. A megye ezen részének mivelés alatti telek­­könyvezett külső földbirtoka 445803 catastralis holdat tesz, mely földbirtoknak a községeknél és illető adóhivataloknál létező földadó-sorzati munkálatok alapján az 1868 : XXV. tezikk 2-ik §-a szerint kiszámított értéke 70.950.900 forintra megy. Minthogy azonban a kérdésben forgó gazdag és pénzes községekben a külső földek adásvételi ára , s így valódi értéke háromszoros négyszer nagyobb a törvény szerinti becsértéknél a külső fekvőségek valódi értéke biztosan tehető kerek­­számban 200.000.000 ftra, ide nem számítva a belsőségek , a szilárd és jelentékeny épületek s az ingóságok több milliónyi értékét, úgy, hogy egész biztonsággal mondható, miszerint Kula és vidéke az egész országban a legnagyobb értékű telekkönyvi birtoktesteket foglalja magában. Kula m város az általam körvonalazott vidék­kel hivatalos kútfők szerint csak egyenes adó fejében összesen 1.237.511 forinttal járul az állampénztár bevételeihez. Kula­mváros, mely már 1848 előtt úri tör­vényszéknek, 1848/9-ben megye-törvényszéknek, azután pedig társas és járás bíróságnak, majd szolgabirói hivatalnak volt székhelye, Bácsme­gyének nemcsak földrajzi középpontján, hanem hazánknak eddigelé legnagyobbszerü vizimű­ve a Dunát és Tiszát összekötő s hajózható Ferencz­­csatorna partján fekszik, mely Verbáczt, Kulát és Cservenkát egyfolytában hasítja; ezen népes s külön takarékpénztárakkal biró községek pedig Alsó-Bács megye legtermékenyebb s legné­pesebb részének már félszázad óta oly erős kereskedelmi és közlekedési pontjai, hogy te­kintve különösen Kulának, mely Verbász és Cservenka közt is középponton fekszik, nem­csak egész Bácsmegyében legnagyobb, hanem országos birű városait s gabnakereskedését, az említett három város üzlete mind terjedelmére, mind értékére nézve Bács megye bármelyik sz kk­.­városának, s minden más pontjának keres­kedelmét meghaladja. Összefoglalva immár az eddigieket , azon eredményre jutunk, hogy ha Bács-Bodrog me­­gyében a megyei bizottmány által javaslatba tett 6 törvényszék nem engedélyeztetnék, s a törvényszékek száma ötre, vagy netán négyre leszállittatnék is, Kulát és vidékét törvényszék nélkül hagyni nem lehet. Kármán Lajos, Ollivier beszéde. Hogy a törvényhozó test oly többséggel en­gedte meg Rochefort perbefogatását, leginkább Ollivier szép beszédének tulaj­do­nítható, melyet a szavazás előtt tartott s mely következőkép hangzik:

Next