Pesti Napló, 1870. január (21. évfolyam, 1-24. szám)
1870-01-22 / 17. szám
17. szám. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7. «zám. I. emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal : Ferencziek tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz , kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. ESTI KIADÁS. Szombat, január 22. 1870 21. évi folyam. Hirdetmények díja: Előfizetési föltételek: Vivekre, postán, helyben, házhoz hordva. Egész évre ... 22 frt. Félévre. . . . 11 frt. Negyed évre ... 5 „ 50 kr. Két hóra................. 3 „ 70 kr. Egy hóra .... 1 „ 85 kr. 9 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 5 nj kr. Bélyegdíj külön 30 nj kr. Nyilt tér : 5 hasábos petitsor 25 nj kr. Pest. Január IS. A Rochefort perbefogatása heves viták után a törvényhozó test, a nemzetgazdasági térre ment át. A discussio e tárgy felett valószínűleg ép oly hoszadalmas és fárasztó leszen,mint az előbbi,mert a materiális érdekeket illetőleg a pártok ép oly szenvedélyesen s engesztelhetlenül állanak szemben egymással, mint a politika terén. A vita már az első napon igen élénk volt s Jules Simon fényes beszédben kelt ki a védvámok rendszerének hívei ellen. Táviratilag már megemlékeztünk ama zavarokból, melyek 18-án Páris némely utczáin történtek. Tíz óra körül mintegy 80—100 egyén végig vonult a boulevard Montmartre-on, a Marseillaiset énekelve s „vive Rochefort“ — kiáltva. Lassan-lassan e tömeg megszaporodott s zajogva a bastile felé vonult.A gyranase előtt megállott, itt már oly nagy vola, hogy a közledést teljesen megakasztó. A lárma és zaj igen megnőtt, mig végre egy osztály rendőrség jött a legközelebbi őrházból,mely elől a zavargók azzonal szétfutottak. Egy egyén a tolongás között nehéz sérüléseket szenvedett. Rochefort perbefogatásának jelentősége és következményei még mindig anyagot szolgáltatnak a párisi lapoknak, vezérczikkek írására. A Siécre am az ülés eredményét, melyben a kamra az engedélyt megadta, oly győzelemnek tekinti, mely a minisztériumot inkább gyöngíti, mint egy megveretés.A „Moniteu r Universel“ azt hiszi, hogy jobb lett volna a vitát meg sem kezdeni s végét csak azzal okadatolhatja, mert ha már elkezdék, úgy be is kellett fejezni. — A Reveil a dolgot úgy adja elő , mintha Ollivier úr öntudatlanul Thiers eszközéül szolgált volna, ki az imperialismust és radicalismust egymás által akarja tönkretétetni, hogy egy szép napon az Orleans családot nagy erőfeszítés nélkül a trón birtokába juttassa. A Rappel azt kívánja Páris város többi képviselőjétől, hogy kollégájuk bérbefogatása folytán mindnyájan tegyék le megbízásukat. Anglia minden tekintetben megelőzi a continental államokat. Most az állandó hadsereg létszámának leszállításában adott példát Európának. Már a múlt évben leszállitá 11—12000 emberrel az egyesült királyságokban s a gyarmatokban levő hadsereg létszámát. A hadügyminiszter ez évre megint 10,000 embert akar elbocsátani. A britt Észak-Amerikában levő hadsereg visszavonatik s csak Halifaxban fog államköltségen katonaság tartatni. De a gyarmatokra fogják bízni, hogy britt katonaságot kérjenek azon föltétel alatt, ha azt saját zsebükből tartják fenn. Az ultramontán közlönyök sokat beszéltek a szerzetrendek reformájáról, melyet a zsinat fogna létesíteni s mely a rendeket ismét a valódi ájtatosság tűzhelyeivé teendi. Ez ígéretek azonban nehezen fognak megvalósulni. A reform a jezsuiták műve s csak azért létesítik, hogy félelmes ellenségeiktől megszabaduljanak. A zsinat az összes szerzetrendeket négy csoportba akarja szorítani, úgy hogy jövőben csak Benedictinus, Augustinus, Dominican és Franciscanus rend leszen.Mindezen rend egy Rómában székelő rendfőnök alatt álland.A Times tudósítója kiemeli, hogy ez ujítás épen a tiszteletre méltó, de a jezsuiták útjában álló benedek-rendet fogja érzékenyen találni,mert addig annak mindenik congregatiója független volt.E függetlenség még azáltal is csorbíttatni szándékoltatik, hogy a tartományfőnök a megyéspüspök joghatósága alá helyeztetik. A „Gazzette de Francéinak azt írják Rómából, hogy a rendőrség Dupauloup püspöknek egyszerűen megtiltó, miszerint Manning érsek ellen röpiratot készíthessen. Az Oroszországban nemrég felfedezett socialista összeesküvés fonalai tudvalevőleg a külföldön vannak. Az orosz kormány megkeresésére a franczia a Párisban és Montpellierben lakó néhány lengyel menekültnél házmotozást tartott, melynek következménye az volt, hogy két lengyel egyén egy e czélra egyenesen Párisból delegált rendőrbiztos által elfogatott. Az elfogottak mind az extrém socialista párthoz tartoznak, s nemcsak proclamatiókat, hanem hamis orosz rubeljegyeket is terjesztettek. A folyokat azonnal Párisba szállíták. Ez elfogatások igen lehangolólag hatottak a Francziaországban élő becsületes lengyelekre, sőt a Párisban levő „lengyel democrata társaság“ a kormánynak azon ajánlatot tette, hogy kész őt segíteni a hamisítók fölfedezésére irányzott munkában. Pauliny Tóth Vilmos az esküdtszék által elitélt Hurbán érdekében interpellátiót intéz a vall. és közokt. miniszterhez, miért tiltotta be az aláírások gyűjtését azon folyamodványra, melyben több lelkész Hurbán megkegyelmeztetésért akart folyamodni a királyhoz. Kérdi, mely törvény engedi meg, hogy a minisztérium megakadályozza az ő felségéhez való folyamodást ; mely törvény engedi meg, hogy a minisztérium a superintendentiák útján ilyeténkép beavatkozzék az autonóm prot. egyház jogaiba, és mi adott okot a kormánynak ezen beavatkozásra ? Ezen interpellatio ki fog adatni a vallás és közoktatási minisztériumnak. Irányi Dániel a rendjelosztogatásra nézve interpellatiót intéz az összes minisztériumhoz . Váljon most is fordíttatik a tekintet a rendjelosztogatásnál és kinevezéseknél a születésre ; ha igen, mely törvény alapján és mely miniszter ellenjegyzésével történik ez ; végül miként egyeztethető ez meg az 1848. III. tezikk 3., 7. és 25 szakaszaival ? Ezen interpelláló ki fog adatni a minisztériumnak. Hoffmann Pál a mentelmi (immunitási) bizottság részéről jelenti, hogy a mentelmi bizottság a Berzenczey László, Rákóczy János és Miletics Szvetozár perbefogatására kért engedélyt az illető törvényszékeknek megadandónak véli, mert csakugyan vannak alapos gyamokok, az illető perek törvényes biróság előtt fognak tárgyaltatni s végül mert jogtalan zaklatásnak nyoma nem látszik. Ezen jelentések ki fognak nyomatni s a ház tagjai között szétosztatni. A ház napirendre tér. * # * Napirenden van a pénzügyministerium budgetjének tárgyalása. A pénzügyőrség költségeiről szóló czímnél Tsaba Kálmán jegyzőkönyvileg kimondatni kívánja, hogy a pénzügyőrség költségeinek többlete addig, míg az adóreform végre lesz hajtva, csak ideiglenes természettel bír. Lónyay M. pénzügyminiszter: Az adótörvényt végre kell hajtani, erre pedig közegek szükségesek. Még ha az adóreform annyira készen volna is, hogy a ház előtt feküdnék, a pénzügyőrség költségei 1870-ik évre mégis alig volnának nélkülözhetők. Simonyi Ernő és Németh Albert Tisza K. javaslata mellett szólnak. Zichy Nándor gr. A pénzügyminiszter legjobban tudja, mi szükséges az administratióra. Különben is ezen költségből csak kisebb hivatalnokok húznak fizetést. Feleslegesnek látja Tisza K. határozati javaslatát. Pulszky Ferencz előadó úgy találja, hogy a pénzügyőrség költségeinek szaporodása nem anyira személyszaporításból eredt, hanem inkáb abból, hogy a minisztérium kénytelen volt majd mindenütt drsasági pótlékot adni. Különben is ezen pénzből oly egyének húznak fizetőt, kik mint napidíjasok nem tarthatnak igényt nyugdíjra s így nem terhelik az államkincstárt állandóan. Nem látja szükségét Tisza K. határjavaslatának. Várady Gábor: Tisza K. nem tagadja meg a pénzügyőri költségek többletének megszavazását, hanem egyszerűen csak ideigleneseknek kívánja a költségeket tekinteni. Szónok úgy látja, hogy a min. előterjesztésben csakugyan a pénzügyőrség rendszeresítése czéloztatik. Gonda L. és Csiky L. a pénzügyőrség intézménye ellen beszélnek. Tudósításunk leezártakor (12 óra) a vita tovább foly. (A képv. ház I. osztálya) f. évi január 24-én reggeli 9 órakor ülést tart. Bujanovics Sándor, osztályjegyző, sulatokra báromló terheltetés és a méltánytalan adóequivalens adó megszüntetését kéri. Gonda László benyújtja Csiky Sándor kérvényét, melyben eredeti kincstári nyugták alapján 261 ezüstért és 50 krtöke és ennek hátralevő 5% kamatainak az állam pénztárából leendő kifizetését elrendeltetni kéri. Mindezek a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Gonda László ezután következő interpellációt nyújt be: Interpelláló a belügyminiszter úrhoz. Vanó szándéka az, belügyminiszter úrnak a képviselőház elébe terjeszteni a haza több vidékén csapásként jelentkező vízáradások által, úgyszintén a közlekedési utak megrongált állapota folytán az iparkereskedelmi forgalom és gazdászatra nézve bekövetkezett károsodásokat feltüntető hivatalos, tehát megközelítőleg hiteles adatokat, melyeknek az országos rendőrség központján kétségtelnül bejelentve s az érdekelt szakminisztériumok hozzájárulásával egybeállitva kellenniök. — és ha igen , mikor teendi ezt ? A képviselőhöz jan. 22-iki ülése. _ Losich Pál elnök d. e. 10 órakor megnyitja az e st. A kormány részéről jelen vannak : Lóny c. M., Gorovo I., Bedekovich K., Fes.ics Gy. gr. A tegnapi ülés tezőkönyve hitelesíttetik. Csáky Gyula gr. főrendiház jegyzője áthozza a főrendiház határozatát a testi fenyíték eltörlése s a keleti vasút engedély-okmányában kijavítandó sajtóhiba tárgyában. Elnök bejelenti több felső-fehér megyei telepítvényes község kérvényét az úrbéri maradványok rendezése tárgyában. Go ro v e I. kereskedelmi miniszter kéri a házat, hogy az Angliával kötött kereskedelmi pótszerződést, és a tőzsdebíróságokról szóló törvényjavaslatban a főrendek által tett módosításokat mielőbb tárgyalás alá vegye. Ghyczy Kálmán kívánja, hogy a főrendek azon üzenetei, melyek fontosabb módosításokat tartalmaznak az osztályokhoz utasíttassanak. Ezen indítvány elfogadtatik. Vidats J. és Győrffy Gyula egyéni érdekű kérvényeket nyújtanak be. Bécsi dolgok. (A képviselőház felirati vitája.) A képviselőház tegnapi ülésében Klier emelt szót. Először is Greuter beszédét cáfolja, ki azt mondd ugyan, hogy csak németül tud, de én hallottam, hogy előszeretettel beszél római nyelven. Azon szemrehányása, hogy Ausztria a szláv nemzetiségűekkel úgy bánt, mint Maracheff, igazságtalan szónok tudta szerint csak egy néptörzs van Ausztriában, mely Oroszországgal kaczérkodik, s az orosz kancsukát csókolja. Csak a cseh ellenzék hibája, ha nincsenek e házben. Az alkotmányt a birodalom rovására nem szabad módosítni. A cseh állapotokra hivatkozik a régi időkből, s a cseh rendek alárendeltségét említi. A pragmatica sanctio alkalmával a cseh rendeknek megparancsolták, hogy hozzá csatlakozzanak, de kötöttek szerződést velők és a rendek azon kívánságukat fejezték ki, hogy „ő Felsége védje meg kiváltságaikat.“ (Derültség.) A declaransok törvénytelen állásponton vannak. A declaransok önálló állást kívánnak, Csehországot és Morvaországot porosz példa szerint bekeblezni, ez eléggé jellemzi. A galicziai resolutio alkotmányos úton terjesztetett be, tehát komoly tárgyalás alá veendő. Szónok a többség felirati javaslatát pártolja. Weigl galicziai az Oroszországgal való rémítés ellen kel ki. Azután azon vádra tér, mely szerint a kisebbséget különszakadási törekvésekkel vádolják. Vagy nem bíznak önök bennünk s akkor elmegyünk, vagy ha igen, ne használjanak ily nem parlamentáris kifejezéseket. Hivatkozik egyik hivatalos viszonyú lapra, mely a katonai despotismus vasöklével kivánta a nemzeti pártok leverését. Schindler: A csatát megnyertük, vagy legalább nyerőfélben vagyunk, de azért az ellen nem szűnék meg működni, sőt magas házakban pártfogásra találva, tovább folytatja tervei kovácslását. A lefolyt eseményekre vet egy tekintetet. A koronát a törvénynyel szemben természetellenes állásba akarták terelni, s fejeink felett sújtottak kezet az alkotmány elleneinek. Ismét ama szerencsétlen eszmét, Belcredi kísérleteit akarják halottaiból feltámasztani. Midőn a császár az alkotmányt aláírta, nemcsak a dualismus mellett, hanem a foederalismus ellen nyilatkozott, és ime, ma mint jogosult államalapelvet úgy állítják fel a foederalismust ! Szerencsétlen gondolat volt a vitát a miniszteri kabinetből a piaczra vinni, a két memorandum közlése helytelen volt. Azt hivék, hogy vele az az ellenfélre ütnek, és az államra ütöttek, és jó darab idő kerlend, hogy e csapás után helyrejöjjön tekintélye. (Helyeslés !) Vannak olyanok, kik azt hiszik, hogy a concordatum fennmaradt romjai ifjú alkotmányunkat nemsokára túlélendik. A haladó Ausztriát folytonosan ostromolják a múltból örökölt bajai ; minden léptét a reactió nyűgözi, okosan változtatva álarczát, ma mint nyalka katona, holnap mint jámbor püspök jelenik meg (Helyeslés!), most pedig ,raint nemzetiségi állam állít be az udvarhoz. (Élénk helyeslés.) Nálunk mindig kiegyezkedés, mindig mozgalom van és soha sincs nyugalom. A miniszteri kisebbség maga sem tudott biztosítékot nyújtani annak sikerére nézve, amit javasol. Egyezkedjünk ide kivel? Én nem mondhatok mást, mint azzal, ki itt van, ki ide jön. El akarnák tőlünk rabolni a törvényt és a törvénytelenséget törvényesítni. (Helyeslés a balon.) Azt mondta Grobolszki, hogy egész királyságok ellene vannak az alkotmánynak. Ez nem egyezik a valóval. Tekintsünk körül, íme Csehország, Galiczia, a szlovén tartományok, Tirol, mindenütt van pártja az alkotmánynak az ellenzék mellett. Mi csak az alkotmány, a törvény útján akarunk előhaladni. Mindig csak Magyarország helyzetével teszik magukat kapcsolatba, ez nem áll. Magyarországnak államjoga van, ellenfeleinknek nincs. (Helyeslés a balon és középen) Szeretném egyszer látni ezen államjogi törvényeket. Ha majd egyszer ide hozzák Tirolország államjogát is, mely állítólag 100 kötetből áll, akkor erről is szólunk. (Derültség.) De mindezen államjogoktól abban különbözik a magyar, hogy az annak 1000 éves fennállását mellőzve , 1848-ban a kor igényeihez alkalmaztatott, ezt pedig ama többiekről nem lehet mondanom. (Helyeslés.) A lengyelektől senki sem tagadja meg a szabadságot , — ugyanazon szabadságot élvezik mint mi. ^ x’g jy.n'jljqi.j-'-r.y.rv-rx yf-TowKa«. l _ -v ivju i . -i t.~i . ............- .. ■ ■ :■■■■—a- im;-: w j • Bejelentések és interpellare a képv. ház jan. 21-ki ülésében. Elnök jelenté, hogy beérkezett: Liptómegye közönségének felirata, melyben Kassa városának a kassa-oderbergi vasút kiépítése tárgyában beadott kérvényét pártolja. Továbbá szinte Liptómegye közönségének felirata , melyben Buda városnak Fiumének Magyarországhozi visszacsatolása iránt beadott kérvényét pártolja. Végre Szathmármegye közönségének felirata, a Szamosvölgyi vasútvonal tárgyában. Ugrón Lázár benyújtja Udvarhelyszékben kebelezett illésfalvi Szőcs Sámuelnek kérvényét, melyben a komáromi várban szenvedő Szőcs Albert nevű fiának legmagasabb kegyelet utjáni megszabaditási eszközlését kéri. . Királyi Pál benyújtja Mellyes Belisár Nagy- Maros városi jegyző mint a galádi pusztán települni szándékozók felhatalmazott megbizottja kérvényét, melyben esedezik a nagyméltóságu m. kir. pénzügyminisztériumot felhatalmazni, hogy a nagykikindai kincstári úgynevezett galádi pusztát—600 felhatalmazó részére a gyarmatosítás czéljából eladhassa. Henter Géza benyújtja Oláhfalu kiváltságos magyar város közönségének kérvényét, melyben a városi törvényszék megszüntetésével Udvarhelyszék egyik járásbíróságának székhelyét Oláhfaluba áttenni kéri. Szüllő Géza választói nevében nyújt be egy kérvényt, melyben Pozsony megye felső részére oly nagy fontosságú bazin - terneki hegyeken átvezető útvonal végleges kiépítésére 30.000 forintot és azt az évi költségvetésbe felvétetni kéri.Wahrmann Mór a magyar korona alatti műmalmok közgyűlésének kérvényét nyújtja be, melyben kéri először, hogy az utak jobb karba helyezéséről kimerítő törvény gondoskodjék; másodszor hogy a vasúti tarifák aránytalansága kormányilag egyenlősíttessék; harmadszor: a jövedelmi adó kivetési módjából a részvénytár A törvényszékek elhelyezéséről 11 Bács-Bodrog megyében. A hazai állandó bíróságok elrendezése és elhelyezése már nem sokára napirendre kerülend az országgyűlési tanácskozmányoknál. Miután ezen felette fontos és kényes kérdésnek a gyors és olcsó törvényszolgáltatás érdekében leendő megoldása nemcsak a törvényhatóságokat élénken foglalkoztatja, hanem főleg a megyékbeli községeket, sőt az ország egyes polgárait is legközelebbről érdekli, s nem csak kívánatos, hanem szükséges is, hogy az állandó biróságok elhelyezése körül, főleg nagyobb megyéket illetőleg, s hol több törvényszékek felállítása forog kérdésben, a sajtó utján a felszólalásoknak hely adassék, s az ügy minden személyes érdektől ment, nyilt és leleplezetlen eszmecsere által tisztáztassék. Hazánk törvényhatóságai közt népességi tekintetben második, területére nézve pedig negyedik helyet foglalja el Bács-Bodrogh megye, miután népessége körülbelöl 570.000 lelket számit, területe pedig 1700 mértföldet meghalad; van benne három népes sz. kir. város, jelesül: Szabadka, Zombor és Újvidék. Azonban ezen szab. kir. városok fekvése aránylag csekély contiguitást képez a megyével a mennyiben Szabadka város határa Csongrád megyére s a Kis-Kunságra szolgál, Zombor város Bácsmegyének nyugati oldalában Baranyához 2 mértföldre, Újvidék pedig a megyének legvégső déli csúcsába szoritva Szerém megyének s a péterváradi és titeli határőrvidéknek közvetlen szomszédságában fekszik. Hason tekintet alá esik a különben népes és virágzó kereskedelmü Baja városa is, mely a megyétől mintegy elszakasztva s annak éjszaknyugati sarkában beékelve, legnagyobb részt Pest és Tolna megyékkel van bekerítve. . Ami továbbá a szintén népes és nagy birtokuk Becse és Zenta városokat illeti, ezeknek határa ismét Torontál megyére dől s így hasonlóul idegen megyével van közvetlen érintkezésben. Látható ezekből, hogy a Bács megye belsejében fekvő legnépesebb és leggazdagabb községek a megyebeli sz királyi, valamint a fenebb említett mezővárosoktól is távolabb esvén, eddig is kiszámíthatlan kárát vallották annak, hogy a Zomborban székelő egyetlen megyei törvényszék bíráskodása alatt állottak. Az pedig, hogy jövőre is akár ott hagyassanak, akár az említett valamelyik más sz. királyi avagy mezővároshoz csatoltassanak törvénykezési tekintetben, a legnagyobb joghátránynyal és anyagi kárral járna reájuk nézve. A nélkül tehát, mintha a bácsmegyei sz. királyi városoktól, mint szintén Bajától is azt, hogy saját törvényszékekkel bírjanak, elvitatni, avagy a tiszai koronás kerületet egy saját kebelében állítandó törvényszéktől megfosztani kívánnám, okvetlen szükségesnek és mellőzhetlennek tartom, hogy a megye közepén, az azt körülövező községek számára egy törvényszék állíttassák, ennek székhelyéül pedig Kula mezővárost vélem legalkalmasb pontnak, hozzácsatolván még a megye délkeleti legtömörebb népességű s legnagyobb földértékű részéből legalább a következő 42 községet: Bajsa (Roglaticza és Huboka pusztákkal), Cservenka, Feketehegy, Hegyes, Filippova, Kuczora, Keresztur, Lality, Szeghegy, Topolya (Emusics pusztával), Torzsa, Veprovácz, O és Uj Verbász, Hódságh, Bresztovácz, O és Uj Szivacz, Karavukova, Rácz Militics, Despot Szent Iván, O és Uj Loóre, Ó és Kis-Kér, Pivnicza, Paraga, Parabuty, Bács, Bács-Ujfalu, Detonya, Szilbás, Szent-Tamás, Túrja, Plavna, Vajszka, Bodgyán, Bukin, Omorovicza, Pacsér, Tovarisova, Obrovácz, végül Kula (Béla és Pettau pusztákkal.) Bács-Bodroghmegyék közönsége az 1869 october 5-ikén s következett napokon folytatva tartott bizottmányi közgyűléséből a képviselőházhoz intézett előterjesztésében szintén elismerte ugyan annak szükségét, hogy a megyében szervezendő törvényszékik közül egy a megye közepén, jelesül Kula mezővárosban helyeztessék el, de amennyiben a Kulán felállítandó törvényszék előnyössége a többi törvényszékekhez, és ezeknek székhelyeihez képest csak felületesen érintetik az idézett felterjesztésben, sőt a kulai törvényszék a nagyon kiemelt bajai s szabadkai törvényszékek mellett csakis a hatodik, illetőleg legutolsó helyen létetik javaslatba, a tisztelt megyei bizottmány Kálát úgyszólván csak mostoha gyermek gyanánt tekintette. Azonban hogy egy törvényszéknek Bács megye közepén leendő felállítása a megyei lakosságra nézve nemcsak előnyös, hanem életbevágó és mellőzhetlen dolog, s hogy ezen, a szó teljes értelmében központi törvényszékre aránylag sokkal nagyobb és égetőbb szükség van, mint a tisztelt megyei bizottmány által javaslatba tett többi öt törvényszék bármelyikére; továbbá hogy Bács megye központi törvényszéke székhelyéül Kulamváros van főleg hivatva, szabadjon a megyei lakosság érdekében körülményesebben kifejtenem. A megyei bizottmány felterjesztésében is ki van emelve, hogy Kulamváros Bács megye közepén fekszik; azt pedig, hogy a megyében újdon felállítandó elsőbírósági törvényszékek az illető megyék földrajzi középpontján helyezendők el, a törvényszolgáltatásnak lehető gyorsítása és olcsóbbá tétele okvetlen megkívánja, s úgy hiszem, hogy a miniszteri törvényjavaslatban is e körülményre lesz a fősúly fektetve. Hogy Újvidék és Baja városok Bácsmegyének épen legalsó és legfelső csúcsában fekszenek, s hogy ennélfogva már földrajzi helyzetünknél fogva a megye központi törvényszékének székhelyéül nem szolgálhatnak ; továbbá, hogy Ó-Becse és Zenta népes városok a szomszéd Torontál, Szabadka városa pedig Csongrád megyével lévén határosak, Bács megyének szintén szélén fekszenek, föntebb már érintettem ; s ami különösen a megye legnépesebb helyét, Szabadkát illeti, ehhez a megye belsejében fekvő legközelebbi községek — az egy Sándor helység kivételével — mind nagyobb távolságra vannak, mint Kulához az elősorolt 42 község közül a legtávolabb fekvők. De a megye jelenlegi egyetlen törvényszékének székhelyét képező Zombor város is Baranyamegye közelében, Bácsmegye éjszaki, keleti és déli határától pedig 12—13 mértföldnyi, s igy valóban szerfölötti távolságra fekszik. Mindezekből látható, hogy Bács megye a kebelében fekvő sz. kir. és más népes városok, sőt a tiszai koronás kerület jogos igényeinek méltó figyelembe vétele mellett is, törvénykezési tekintetben legczélszerűbben osztható be akként, ha a megyének földrajzi közepét tevő Kula városában lesz a megyei központi törvényszék elhelyezve, s ha ennek hatósági területe a Kula körül tömörülő, fentebb elősorolt 42 község hozzácsatolásával kerekittetik ki. Kula mváros, mely 7258 lakost számit, s melynek tagosított határa 25,877 holdat tartalmaz, jelenleg 13 székhelye lévén a nagy terjedelmű kulai és palánkai uradalmaknak s ez uradalmak igazgatóságának, ha a megyei központi törvényszék Kulán helyeztetik el , a megyebeli lakosság érdeke a királyi kincstáréval egyesül, mely körülmény szintén figyelmet érdemel. És midőn Kula egyrészről a törvényszéki tisztviselőknek olcsó és kényelmes lakásokat szolgáltat, másrészről benne több oly jelentékeny épületei vannak a kincstári uradalomnak, melyek nemcsak hivatalos,hanem — a mennyiben az uradalom 1848 előtt pallosjoggal volt felruházva,a börtönhelyiségeknek is igen alkalmasak, s a jelenkor szükségletéhez képest csekély költséggel átidomithatók. Kula és a körülé tömörülő fentebb elősorolt 42 község több, mint 160,000 lakost számítván, ez oly jelentékeny mennyiség, mely sok megye jelenlegi népességét meghaladja, s amennyiben az ismeretes miniszteri javaslat minden 150.000 lakos után czéloz egy törvényszéket felállítani, a magas kormány ebbeli intenziójának is megfelel. De a földrajzi fekvés és népességi szám mellett a közvagyonosság s a kereskedelmi, közlekedési és pénzforgalmi viszonyok is irányadók az állandó törvényszékek elhelyezésénél, s oly tényezők, melyeket a kérdés jogos és méltányos megoldásánál mellőzni nemm lehet, amennyiben tagadhatlan, hogy minél vagyonosabb az ország valamely részének a polgári osztályhoz tartozó lakossága, minél virágzóbb annak kereskedelme, biztosabb és rendezettebb közlekedése, annál nagyobb ott a fekvő birtok értéke, több a birtokváltozás, sürmnt a közlekedéses vállalkozás,élénkebb az ezek által előidézett szerződési viszony s jelentékenyebb a pénz-és hitelintézetek által is emelt pénzforgalom. E tényezők pedig mind a peres és peren kívüli jogügyletek számát szaporítják, s így a vagyonos és pénzes vállalkozó szellemű iparos és kereskedő néposztálynak aránylag sokkal nagyobb szüksége van az állandó bíróságokra. Ha már Kulamvárost, s az ezt körülövező, javaslatom szerint hozzácsatolandó községeket a fentebbi irányokban bírálat alá veszszük, következő eredményre jutunk. A megye ezen részének mivelés alatti telekkönyvezett külső földbirtoka 445803 catastralis holdat tesz, mely földbirtoknak a községeknél és illető adóhivataloknál létező földadó-sorzati munkálatok alapján az 1868 : XXV. tezikk 2-ik §-a szerint kiszámított értéke 70.950.900 forintra megy. Minthogy azonban a kérdésben forgó gazdag és pénzes községekben a külső földek adásvételi ára , s így valódi értéke háromszoros négyszer nagyobb a törvény szerinti becsértéknél a külső fekvőségek valódi értéke biztosan tehető kerekszámban 200.000.000 ftra, ide nem számítva a belsőségek , a szilárd és jelentékeny épületek s az ingóságok több milliónyi értékét, úgy, hogy egész biztonsággal mondható, miszerint Kula és vidéke az egész országban a legnagyobb értékű telekkönyvi birtoktesteket foglalja magában. Kula m város az általam körvonalazott vidékkel hivatalos kútfők szerint csak egyenes adó fejében összesen 1.237.511 forinttal járul az állampénztár bevételeihez. Kulamváros, mely már 1848 előtt úri törvényszéknek, 1848/9-ben megye-törvényszéknek, azután pedig társas és járás bíróságnak, majd szolgabirói hivatalnak volt székhelye, Bácsmegyének nemcsak földrajzi középpontján, hanem hazánknak eddigelé legnagyobbszerü viziműve a Dunát és Tiszát összekötő s hajózható Ferenczcsatorna partján fekszik, mely Verbáczt, Kulát és Cservenkát egyfolytában hasítja; ezen népes s külön takarékpénztárakkal biró községek pedig Alsó-Bács megye legtermékenyebb s legnépesebb részének már félszázad óta oly erős kereskedelmi és közlekedési pontjai, hogy tekintve különösen Kulának, mely Verbász és Cservenka közt is középponton fekszik, nemcsak egész Bácsmegyében legnagyobb, hanem országos birű városait s gabnakereskedését, az említett három város üzlete mind terjedelmére, mind értékére nézve Bács megye bármelyik sz kk.városának, s minden más pontjának kereskedelmét meghaladja. Összefoglalva immár az eddigieket , azon eredményre jutunk, hogy ha Bács-Bodrog megyében a megyei bizottmány által javaslatba tett 6 törvényszék nem engedélyeztetnék, s a törvényszékek száma ötre, vagy netán négyre leszállittatnék is, Kulát és vidékét törvényszék nélkül hagyni nem lehet. Kármán Lajos, Ollivier beszéde. Hogy a törvényhozó test oly többséggel engedte meg Rochefort perbefogatását, leginkább Ollivier szép beszédének tulajdonítható, melyet a szavazás előtt tartott s mely következőkép hangzik: