Pesti Napló, 1870. augusztus, esti kiadás (21. évfolyam, 200-206. szám)
1870-08-25 / 200. szám
következtében számos helység ment marad a requisitiótól. Chalonsból 130,000 ember tolatott előre. Mac Mahon tábornagy csapataival Vitrynél áll s miden órán várja egyesülését Bazaine hadseregével. Ezen s a már előbb érkezett olasz sürgönyök daczára, melyek Bazaine megmenekülését állítják, nem igen tartjuk valószínűnek azt. Még ha feltesszük, hogy a tábornagy megvert csapataival 19-én a Metztől öt mértföldnyire eső Thionvillehez ért, nem hihető , hogy Thionvilletől Montmartig,melyet tizenkét mértföldnyi hosszú, a poroszok által meg nem támadtatott volna, ma pedig 18 óta semminemű összeütközés hírét nem vettük. Leboeuf tábornagy a harmadik Decaen hadtest parancsnokává neveztetett ki. Verdunben a császár egy napig pihent, és aztán egy 3. osztályú vagyonban Chalonsba ment. Egy szemtanú mondta nekem, hogy alvasúti hivatalnokoknak még annyi idejük sem volt, hogy kiseperjék a vagyont, melyben az abban szállított katonaság piszokját hátrahagyta. Itt a császári szállás igen szomorúan néz ki. A császár nem mutaja magát. Megérkezte óta senki sem látta őt. De a koronaherczeggel találkoztam, ki lovászn-mesterével kilovagolt. Úgy nézett ki mint az ő korabeli gyermekek : vidám és mosolygó. Schmitz tábornok Páris kormányzóságának táborkari főnökévé, Foy ezredes alfőnökévé neveztetett ki. Trochu tábornok főhadiszállása a Lomomné balszárnyán van. A berlini államnyomda Páris erődítvényeinek részletes térképét adta ki,—5000 példány már a hadsereghez küldetett. A Mars-Latour melletti csata. (Franczia forrásból.) Verdun felé mentünk. Ezen város közelében erős állások vannak, és a poroszok remélték, hogy azokat elveszik tőlünk, de megfeledkeztek Bazaine-ról. Miután tehát lemondtak azon reményről, hogy bennünket megelőzzenek, elhatározták, hogy 16-án reggel megtámadják élelemtárunkat és néhány század vadászainkat,melyek az itatásról jöttek. A meglepett fuvarosokat és zavarba hozott lovasokat nagy félelem fogta el; ekkor megszólalnak a hadijelek, a katonák félredobják zsákjaikat és az ellenségre rohannak. A poroszok már erősen álltak, derék ezredeink,melyek már meg voltak az előbbi csaták által gyengítve, ingadozni kezdtek. Néhány lépésnyire állott du Breuil tábornok. Előre kiált, és a két ezred mint az árvíz rohan az ellenségre. Biztos volt reájuk nézve a halál, de ők mégis előre nyomultak. A mitrailleuse-eknek is volt idejök megérkezni. A poroszokat ijedtség fogja el , visszavonulnak és Frossard hadteste meg van mentve. Bazaine mindenütt van. Egyszerre eltűnik a braunschweigi huszárok közt. El van fogva ? De Bazaine ismét megjelen hidegen és nyugodtan mint mindig. Canrobertnek is hősi harczot kell vívnia, 140 ágyú tönkre téve hadtestét, de ő nem enged. Steinmetz és Károly Frigyes vissza vannak vetve az erdőkbe. Már 7 óra és a golyók még, mindig mint a zápor hullanak közénk. De már látjuk csöveinkkel, hogy a poroszok visszavonulnak. A tüzelés csendesebb lesz, katonáink ismét elfoglalják rendes táborukat, de a mitrailleusok még mindig dolgoznak, de most csak futó seregek ellen. Az éj fedi be a tömegek véres sebeit. Strassburg ostroma. A város rendszeres ostroma kezdetét vette s mindkét fél megtette a hivatalos lépéseket ennek constatálására. A francziák felgyújtották a szomszédhelységeket s az ezek és a város között fekvő házakat. Ezenkívül romba lőtték Kehit, ami ismét újabb bizonyítéka annak, hogy a francziák népjogellenesen viselik a háborút, amit különben Saarbrücken feldúlásával is tanúsítottak. (Olvasóink levelezőnknek Saarbrückenből kelt leveléből tudják, miben állt e feldúlás; néhány eltévedt golyó volt az egész.) Igaz, hogy lakosok és értékes tárgyak már nem igen vannak Kehiben, de azért Kehi összelövetése mégis barbárság. Az ostromló hadsereg Mittel- és Oberhausbergen falvaktól nem messze nyitá meg az első futó árkokat s ezek gyorsan közelednek a városhoz; az egész környéki lakosságot összehajtották a munkára; ezenkívül az egész környékről összeszedték az ásókat, kapákat és lapátokat. Minden éjjel s néha nappal is az előőrsök lövést váltanak, néha poroszok is felelnek tábori ágyúkkal a várágyúknak. A francziák már kétszer kísértettek meg kitörést; először a Rajnamentében lefelé, másodszor délnyugat felé, de mindkétszer érzékenyen megverettek. Első ízben 1500 francziából állt a kitörő csapat, mely Blotzheim felé törekedett. Cappler százados vezénylete alatt egy század katonaság kiindult; egy erdő szélében foglalt állást, úgyhogy a francziáknak közvetlenül el kelle ellőttök menni. Egy óráig folyt a lövöldözés Cappler százada s a francziák között, mig ezek végre visszavonultak s három ágyút hagytak hátra. Most az ostromló had badeniek és poroszokból áll. Beyer badeni hadügyminister helyett, ki hazatért, Werder porosz tábornok a főparancsnok, a badeni hadosztályt Laroche tábornok vezényli. Az ostrommunkákat Schielz porosz tábornok és Mortens,egy fiatal mérnökkari tiszt vezeti, kitől igen sokat várunk. Elsassban a belforti helyőrség, mozgó nemzetőrökből és parasztokból egy sereget akarnak a francziák szervezni, mely Strassburgot felmentse. A közel vidék népessége már is nagy ellenszegülést tanúsít, de a kellő szigor alkalmazására meghódol. St. Moritzban Schlettstadt mellett egy porosz lovasosztályt megtámadtak a nemzetőrök és polgárok; azonnal egy zászlóalj indíttatott oda és a polgármester felszólittatott, nevezze meg névleg, kik lőttek az orosz lovasságra és adja ki, mert ha ki nem adja, a lakosság ki fog űzetni a faluból s a falu felgyujtatni. A badeni hivatalos lap constatálja, hogy a poroszok népjogellenesen lőttek Kehibe. Nem a német ágyuk találták Kehit, mert ez a német ágyutelepek lőtávolságából esik; a francziák szándékosan gyújtották fel Kehit, a nyílt várost, a népjog megsértésével. Werder parancsnok azonnal jegyzéket intézett a strassburgi parancsnokhoz, melyben személyesen felelőssé teszi a történtekről s tudatja, hogy a kárért, melyet megbecsültetett Elsassban sarczolni fog. Svajcz semlegessége. A svájczi szövetségtanács legújabban oly tények tudomására jutott, melyek sejtetik, hogy idegen befolyások működnek Svájcz semleges állásának compromittálására. Hírszerint az egyes cantonok kormányai a hadviselő felek egyikének vagy másikának irányában a semlegességgel össze nem férő magatartást követnek; a szövetségtanács tehát egy köriratot intéze a katonok kormányaihoz, mely a többek közt azt mondja : „Kötelességünknek tartjuk a cantonkormányt felkérni, hogy a háború idején nagyobb éberséget tanúsítson s azonnal egész erélylyel fellépjen oly kísérletek ellen, melyek Svájcz semlegességét szó vagy irás által, vagy más módon veszélyeztetik. Különösen felkérünk, hogy cantonja sajtójának azt ajánlja, hogy pártállását ki ne mutassa s nem eléggé ismert kezekből jövő czikkek, vagy izgató czikkek és általános gyanusítások közlését visszautasítsa. Nem kevésbé fölkérjük, hogy a közmutató helyeken, főleg a határokon történő dolgokra figyelmes szemet fordítson s a közönséget értesítse, hogy idegenekkel szemben elővigyázó legyen. Gyanús idegeneket szemmel kisérjen s ha a viszonyok követelik a határokon át szállittassa. A kedélyek jelen izgatottsága minden körülöttünk fekvő államban s ama nemzetek közöttünk élő tagjainak megfelelő izgatottsága a háború idején elővigyázati rendszabályokat tesz szükségesekké, milyenek különben a szabad Svájczban szokatlanok. De meg vagyunk győződve, hogy összes lakosságunk, valamint sajtónk hazafias tekintetekből, szívesen fog pillanatnyi önkorlátozást magára venni. Miután a svájczi szövetséggyűlés a legteljesebb egyetértésben önmagával s az egész országgal a Svájcz semlegességét proclamálta, illő, hogy azt legális módon hajtsuk végre s mellette még a rész szint is kerüljük.* Metz, Metz a Seille és a Mosel összefolyásánál fekszik, a Mosel departement és 3 canton főhelye, 54817 lakossal, ószerű város, egy prefet, továbbá császári törvényszék, püspök és sok közigazgatási hivatal székhelye stb. A városnak számos iskolája, művészeti és tudományos intézete, sok zárdája és élénk kereskedelme és ipara van. Mint első rendű fegyvertár Metz bir több fegyver- és lőporgyárral mérnök, és tüzér iskolával. Metz, mióta erődítvényekkel van körülvéve, még soha sem vezetett be. Van neki 17 kapuja, melyek közül a német kapu a legnevezetesebb. Építtetett 1445-ben, 1860-ban kijavíttatott, és egy kastélyszerű torony van felette. A Guise sáncz, a 16. századból való, 1562-ben Guise herczeg építette. A Belle Croux és a Mosel erősség Carmontaigne által építtettek. (1752) Az első a város keleti részét fedezi és nagy térre terjed. A Mosel-erősség egy a Mosel által elválasztott külváros mellett fekszik, és a várat északkelet felé fedezi. Négy más 1866-ban Metz körül épített erősség egy nagy elsánczolt tábort véd. Ezek a Corrierres, Saint-Quentin, Saint-Julien , Queulen erősségek. A Mosel és Seille folyókban zsilipek vannak, hogy elöntéseket lehessen eszközölni. Metz templomai közt a roppant nagy kupolatemplom tűnik ki, ezenkívül több más templom a 13. századból való. Az épületek közt a városháza legnevezetesebb. A Guise-sánczban nagy fegyvergyár van. Egy másik fegyvergyárban szintén nagyszerű műhely van a legújabb gépekkel ellátva. A tüzér és mérnök iskolának igen becses gyűjteményei vannak. A katonai kórház 1200 beteg számára van berendezve. Van négy más kaszárnya. A város 24 tere közt legnagyobb a királytér. A Moselen 14 híd visz keresztül. Merz az ivóvizet Gortze melletti forrásokból nyeri, 2 mértföldnyi hosszú földalatti csövek által. Mazzini elfogatása A kölni újság a nagy agitator elfogatásit következőleg írja le : Mazzini a Nápolyból Palermoba érkezett rendes gőzhajón volt. A palermói rendőrség már jó előre értesülve volt megjöttéről. Egy magasabb rendőrségi hivatalnok a hajó megjötte után a fedezetre lépett s egy alacsony növésű, ősz hajú utazótól úti levele előmutatását követelte. Az utazó, angolpassust mutatott elő, mely Zanetti Enrico nevére hangzott. Midőn a hivatalnok kételyeit fejezte ki, várjon az útlevél valóban az övére, Mazzini ingenlőleg válaszolt, s csak midőn a rendőr kinyilatkoztatta, hogy kételyei eloszlatására további lépéseket kell tennie, Mazzini félbeszakította őt a következő szavakkal : Értem önt, ön tudja, ki vagyok. Önnek parancsai vannak. Rendelkezésére állok. Erre Mazzini a legnagyobb csendben egy már készen állt hajóra vezettetett, mely néhány óra múlva elindult. Hová, azt teljes biztonsággal nem tudni; mindenütt azt állítják, hogy Gaetába. Ide igtatjuk rövid megemlítését azon nagy fontosságú kamarai vitáknak, melyek az utolsó napokban a római ügy fölül Florenczben folynak. Az olasz kormány tudvalevőleg a,, alsóháztól 40 millió megszavazását kívánta, azon indokolással, miszerint nincs ugyan szándékában, eddigi semlegességéből kilépni, mindazáltal szüksége van ez összegre, hogy Olaszország minden eventualitással szembe készülten és nyomatékosan védhesse érdekeit. A kamra egy része ez alkalmat a római ügy radicális megoldására akarta fölhasználni, s a várt összeg megzavarását azon feltételhez kötötte, hogy Olaszország szállja meg rögtön Rómát s ne engedje magát a Napóleonnal kötött conventió által zavartatni. A kormány kinyilatkoztatta ugyan, hogy ragaszkodik azon régi határozathoz, mely szerint Róma Olaszország fővárosa, hanem azért a jelen perczet a római kérdés erőszakos megoldására sem tartja alkalmatosnak. A kamra 112 szavazatnyi többséggel helyeselte a kormány magatartását, s megszavazta a kívánt összeget. Román lapszemle. Közelebbről jeleztük a bukaresti „Romanulu“ allarmirozását, mely szerint a romániai határon „Riulu badului“-nál magyar hadak öszpontosíttatnak. Erre a pesti „Fed.“ így nyilatkozik : „Mennyiben az osztrák-magyar kormány magatartását ismerjük Romániávalszemben — a fölebbi hírt nem tartjuk képtelenségnek. Nem kell feledni a Bratiano kormány elleni megtámadásokat, melyek igen könnyen a román nemzet létele elleni erőszakká fajulhatnak! Azért is Románia gyorsan felfegyverkezzék, hogy az események a fenyegető veszély által meg ne lepessék. Készüljünk saját védelmünkre, mert csak így biztosíthatjuk részünkre Francziaország rokonszenvét. Különfélék. Pest, aug. 25. (Kinevezések.) A kecskeméti állami főreáltanodához dr. Dékány Rafael igazg. tanárrá, Angyal Béla rendes, Koczó Sándor pedig helyettes tanárrá neveztetett ki. Sauer Román segédtiszt adóhiv. ellenőrré, Leviczky György és Sziitiny Venczel adószedőkké, Parek Károly kassai adóhiv. tisztté, Szlovacsek Bernát adószedővé, Trinksz Károly ellenőrré, Péterffy Zsigmond p. v. ig. iktatóvá neveztetett ki. (Exequatur.) Ő felsége lovag Salvini Lajos olasz királyi pesti főconsul kinevezési okmányához megadta az exequaturt. (Névváltoztatások.) Limprecht János nemessége épségben tartásával „Murány vári“-ra, Spitzer István „Csatáriéra, Rick István „Bátori“-ra változtatta nevét. (A kártyázás áldozata.) Vajda-Hunyadról írják aug. 16 áról: Tegnap egész éjjel egy kártyázó társaság ült együtt egyik piaczi korcsmánkban, mely a kártyázás mellett még hatalmasan idogált is. Borcsánszky Miklós borbélylegény, ki folytonosan vesztett, dühbe jött , összeveszett az egyik pajtással, de ez erősebb volt s földhöz vágta Borcsánszkyt. Ez eltávozván a korcsmából s hazulról egy hosszú éles kést hozván magával, visszatért a kártyakompániához s késével szétkergette őket; többeken jelentékeny sebet ejtett. Krupiczer csizmadia ki nem vett részt a kártyázásban, csillapítani akarta a borbélyt, de ez reá rohant s kését a czizmadia szivébe döfte, mire ez azonnal meghalt. A gyilkos megfutamodott s a csendőrök csak a második határban érték utól. A rabiatus borbélylegény oly hatalmasan ellenszegült a csendőröknek, hogy a tusában több szuronydöfést kapott s csak ezután lehete Dévára vinni. A meggyilkolt csizmadiát mindjárt másnap temették pap és harangozás nélkül, mert a pap Vajda-Hunyadon sem temet ingyen; a csizmadia pedig szegény volt. (A m. t. a k a d e m iá n a k ismét halottja van, Podhradszky Ferencz f. hó 14-én Pozsonyban 75 éves korában meghalt. (Eugenia franczia császárné) egy külföldi biztosító intézetnél egy millió forintra biztosítá életét. Az illető intézet 100000 frtot visszabiztosítani akart az első magyar általános biztosító társaságnál, de ez a visszabiztosítást nem fogadta el. (Egészséges város.) Rimaszombatban júl. 26-ától kezdve aug. 19-ig, vagyis 26 nap alatt halálozás nem történt. A hírért a „Göm. L.“ kezeskedik. (A piski-petrozsényi szárnyvonal.) Az első erdélyi vasút piski-petrozsényi szárnyvonalán f. hó 20-án végbement a törvényesen elölírt, műszaki és rendőri próbamenet. E szárnyvonal jövő vasárnap, azaz f. hó 28-án át fog adatni a közlekedésnek, mely naptól kezdve egyszersmind, a fővonalon mindkét irányban naponkint 2 vonat teher és személyszállító fog közlekedni. (A „Franzosoknek.“) A porosz lapok a leghevesb polémiákat folytatják — a német asszonyok és leányok ellen. Azt állítják, hogy majdnem mindenütt, de különösen Stuttgartban és Berlinben a nők nagyobb kitüntetésekben részesítik a franczia, mint a német sebesülteket. A francziákat elhalmozzák szivarral, gyümölcscsel, elszállítják őket az egyleti kórházakba, amig a német sebesültek a katonai kórházak és kaszárnyákban fekszenek elhagyatva. Különösen Berlinben a fogoly franczia tiszteket elhívják a jobb házakhoz s előkelő delnők kocsikáznak velök. A lapok mindezt a nőknek keservesen szemökre vetik s elnevezik őket „franzosolinek“nek, kik nem röstelik tán épen ama franczia tiszt karját elfogadni, ki valamely rokonukat, testvérjüket ölte meg. Aztán elmondják, hogy a franczia tiszt olyan, hogy Francziaországban nem fogadják el egy jó társaságban sem. — Mind e panaszoknak pedig sok alapja lehet; mert ép most jelent meg egy rendelet, mely meghagyja, hogy (a többnyire női felügyelet alatt álló) magánkórházakban csakis német sebesültek fogadhatók be; — a francziákat a katonai közkórházakban kell elhelyezni. A közönség köréből. .. szerkesztőség! A „Pesti Naplódnak múlt szombati számában egy czikk jelent meg, mely„ A közönség köréből“ czimezve, ennek tudomására adja Kaszás István honvédhadnagy sajnos esetét. Ezt azonban tévedések kikerülése okából annyiban vélem helyreigazítani, amennyiben a botránykoztató tény való ugyan, egyedül a czikk aláírása helytelen , mert minthogy a honvédtiszti kar a lelkesedést a honvédségben barátságos s humánus bánásmódja által folyton-folyva ápolja, ez eset egyedülisége korántsem késztette volna minden tagját az 1-ső honvédzászlóaljnak gyűlésre sietni ott, nem tudom, miféle czikket az újságba decretálni, annyival inkább nem, mivel Kaszás büntetése elégtételül szolgált. Ezen aláírás tehát: „A Pesten állomásozó 1-ső honvédzászló,alj összes tagjai“ csak fictió s legfeljebb a czikk író ar erős képzelő tehetségének szüleménye. Teljes tisztelettel: R., honvéd. A gabnaüzlet igen szilárd volt, a búzaárak tartották magukat, a többi gabonanemek változatlanok maradtak. A börze szintén szilárdan tartotta magát, a hangulat általában jó volt a forgalom meglehetős. Magyar kölcsön 100.25, dijsorsjegy. 39.50 fiizetve, I. magyar bizton 640 kérve, pesti köz. 290 kínálva, m. hitelr. 74, franco 53.50 fizetve, osztr. hitelr. szilárdan, 246.50-en maradt, tramway 160 zárva, Gschindféle szeszfin. 146 véve, Drascheféle téglagy. 82 adva, pest-budai főv. takarékp. 147.50 fizetve. Valuták és devisek szilárdak. Napoleond’or 10.05, cs. arany 6 frt, tallér 1.8572 zárva. A „Pesti Napló“ magántáviratai. BÉCS, aug. 24.*) A holnapi „Wiener Zig“ közli, Rodich tábornoknak Dalmátia helytartójává kineveztetését; egyidejűleg közli Fluck osztályfőnöknek a dalmátiai helytartóság vezetésétől való felmentetését. PÁRIS, aug. 24.*) A lapok határozottan megcáfolják, mintha a francia katonák a porosz parlament erre lőttek volna. Arlonból jelentik, hogy a poroszok megsértett atott, hogy Bajor- és Németországnál eszközölje ki az oltalmat az egyházi államok számára. Brüssel, aug. 24. *) Hivatalosan megcáfoltatik azon hít, mintha a poroszok a határok átlépése által a Belga semlegességet megsértették volna. Bécs, aug. 25. A „Presse“ egy távirata szerint a pártmegerősítések eddigi parancsnoka, a mecklenburgi nagyherczeg, a királyi főhadiszállásra ment. Az itt állomásozó mecklenburgi csapatok indulási parancsnot vettek. Berlin, aug. 25. Reggeli 8 óra. (Hivatalos.) Bar-le-Duc, aug. 24. esti 9 óra. Az ellenség elhagyta Chalonst, előhadaink már azon túl vannak, a hadsereg folytatja előnyomulását. Berlin, aug. 24. A „Provinzial-correspondenz“ összefoglalja a háború eredményeit és azt mondja: Metz ostroma legközelebb meg fog kezdetni, a koronaherczeg seregének előhada elérte a Marnet és Aubot, a koronaherczeg hadserege nemsokára Páris előtt fogja az ellenséget felkeresni. A porosz partoktól a veszély el van hárítva. Berlin, aug. 24. Az aug. 18-án elesettek között Salm—Salm herczeg is van, ki annak idejében Mexicoban volt. (Ered. sürg.) Pétervár, aug. 24. A „Pétersb. Journal“ kinyilatkoztatja, hogy a békekötés tekintetében nem létezik ugyan egyezség , habár bizonyos, hogy Oroszország nem kívánja a franczia terület csorbítását. (Ered. sürg.) Brüssel, aug. 24. A poroszok megsértették a semlegességet és sebesülteket vittek át Belgiumon, hogy a franczia pályákat élelem és csapaszállitatásokra használhassák. Francziaország erélyesen tiltakozik, Angolország nyugtalanítva van. (Ered. sürg.) Bécs, aug. 25. A koronaherczeg hadserege elérte a Marne folyót, és Chalonst megkerülve egyenesen Párisbanomul. Frigyes Károly három hadteste Chalonson át utána indult. Bécs, aug. 25. A mai reggeli lapok által említett hír az orosz trónörökös állítólagosan legközelebb bekövetkezendő ideérkezéséről, illetékes helyen absurdumnak tekintetik. Szintúgy a bécsi lapokban feltűnt, de ignorált hírek egy itteni állítólagos minister válságról, teljesen légből kapottak. Páris, aug. 25. A tegnapi kamaraülés folytatásában Kératzy indítványa ingerült vita után 206 szavazattal 41 ellenében elvettetett. — Gambettának kivánatára, hogy a csatatérről érkezett hírek közöltessenek, azt mondja a belügyminiszter : Bazaine nagyon el volt foglalva, azért nem küldött jelentést a 18-diki csatáról, és azóta nem volt ütközet porosz csatárokkal az Aube és Marne megyékben. — Ha a franczia csapatok Chalonst elhagyják, ez az általános védelem biztosítása czéljából történt. Bécs, aug. 25. (Elöbörze.) Hitelr. 244.50, államvasp. 348, lombard 193.50, 1860-ki 90.20, 1864-iki 113, napoleondor 10.08 72, anglo-auszt. 217, franco 92.50, tramway 161. Szilárd. Bécs, aug. 25. (Megnyitás.) Hitelr. 242, lombard 192.50, napoleondor 10.11, anglo-ausztrian 216. Lanyha. Frankfurt, aug. 24. (Esti börze.) Hitelr. 227, államvaspálya 323, lombard 178.50, gácsországi 218.50. Igen bágyadt. Páris, aug. 24. (Zárlat) 3°/o rente 60.80, olasz rente 48.50, crédit mobilier 138, osztrák napra 293, consols 91.50, 472 % rente 92, államvaspálya 676, lombard 396, magyar keleti 281. A pesti áru-és értéktőzsdéről aug. 25. Államadósság. Magyar vasutk.....................................p. 101.— k 107.'/2 Széllőváltság. kötv.................................... 71.— „ 71.*/* Magyar sorajegyk................................., 39.— „ 39.*/* Biztosítási papírok. I. Magyar.......................................p. 640.— „ 646.— Pannónia..............................................„ 240.— „ 246.— Unió .................................................... 246.— „ 247 Haza.......................................................... 110.— „ 115.— Bizt. int........................................................ 255.— „ 260.— Vasutak. Magyar-keleti Tp........................................ 84..— „ 85.— Pécs barcsi.......................................p. 162.— â 165.— Budai közúti vp...................................„ 134.— „ 136— Pesti „ „ ................................. 288.— „ 290.— Hegyi vp................................... . . „ 186— „ 564.— Alföld-Fiumei 168.— „ 162. *) Reggeli kiadásunknak csak egy részébe vétethettek már fel. Nyomatot „Athenaeum“ irodalmi és nyomdakörvénytársulat nyomda(eselőtt Emich G.) Barátokör 7. szám 1870. Bankok. Takarékpénztárak. Malmok. Arany................................. . . . p. 5.99 . 6. Napoleon......................................................... 10.03 „ 10.C Ezüst.............................................. . „ 123.»/* „ 124. Anglo-Hungarian.................................p. 76.—& [78 Franco-magyar ............................„ 54', „ 55. Pesti népbank........................................ 30.-------------, Pesti keresk. bank . . . . „ 660.— „ 666 Szerb bank..............................................„ —.— „ — Magyar hitelb...............................................„ 75.— „ 76 Magyar jelzálog.................................„ —.— „ 68 Óbudai ........ p. 95.— „ 100 Gödöllői ................................................ —„ — Pesti.......................................................„ 260.— „3300 ■ Terézvárosi................................................. 47.— „ 48 Külvárosi . . . . . . „ 32.— „ 34 Ferencz—Józsefvárosi . . . . „ 41.— „ 42 Iparbank ..............................................„ 26.— „ 26 Fővárosi....................................................... 147—. „148 1 Kőbányai ..............................................„ 39.— „ 40 l Uj pesti ....................................................... 48.— „ 49. ^ Árpád ......................................................p. 320.— 263 . Concordia ......................................... „ 460.— „ 470 Luiza .....................................................„ 138.— „ 142 Unió ............................................................„ 340.— „ 350. Henger ............................................................. 910.— „ 920, Gyárudvar..............................................„67.— „ 69. Erzsébet ............................................... 160.— „ 152, Blumféle...................................................... 250.— „ 260. Király ........................................................ 440.— „ 450. Sütök ........................................................ 185.— „ 190 Victoria ..............................................„ 220.— „ 226. " I. Budapesti .........................................„ 480.— „ 500. Pannónia ................................................„ 600.— „ 610. Serfőzde. ’• Első magyar .........................................p. 610.— á 620. Király 95.— „ 98. Különféle. Hajórakm. köles. I.kib. . . p. 134.— „ 136. I » , n ü. „ • ■ • i) * » - Bőrgyár........................................ . „ 90.— „ 95. Fiumei hajógyár ... . . „ 80.— , 85. Athenaeum ........ 130.— „ 135. Gschwind féle ...... „ 143.— „ 146. Borszesz fiinom............................................. 280.— „ 290. Orsz. gőzhajóz................................ . „ 60.— „ 52., Záloglevelek. Magyar földh. 5'/. . . . . . p. 87.1/, â 88, n **/i......................... n •' Magyar jelz.................................................... 83.— „ 35., Kereskb.......................................................... 92.— „ 93.Elsőbbségek. Lánczhid . ........................................p. 92.— â 92. Pest-budai malom ..... „ 142.— „ 144.Váltó folyam. Augsburg ............................................... p. 103.'/2 a 104. Hamburg ....................................................... 92.'/z „ 93....................................................... n • n •" Frankfurt........................................................ 104.»/* „ 105.« London . . . ...........................„ 120,— „ 128. Páris...................................................................49.»/* „ 60.Valuták. Bécsi tőzsde. aug. 24. Főszerkesztő: B. Kemény Zsigmond, Felelős szerkesztő: Urváry Lajos, ....... .. Un T»r*v. _ Adva Tart Által, államidei.--------------Vaspálya-rénv. ——--------t'l, bankjegy kamat. 65.— 65.24 . a. . ............................... 18« erdélyi „ ... 168.— 160.AUamiolaj«gy«k. “«Ai ” .'! ~~ 1839-ki sorsj. telea. . 226. - 229.— AUBldi „ . . 168 — 159.„ „ BtSdr. . 22».- 229 -1864-ki „ .... 80.50 81 50 . 1860-ki „ teljes . 90.25 90.51 BOIfJtgytl. „ „ ötödr. . 98 - 91.50 1864 kl „ lOOftta' 113.75 114.25 Hitellnt.eoraJ lOOftoi 161.-162- Donagósh. . 100 „ * FéldWwmentMit. TM“u • .. • »oo „ - . —., , ,f • a • • 60 i, — --. kötvények, salm .... 40 „ — magyarországi. . T6 - 76.- \ ] | \ ~I.'. bánsági •••••. ja.- T4 - 81. cencis. . 40 „ — horvát és slavoniai 78.— 10.- andai ... 40 „ —. — erdélyi.............. 73- 74.- kindisch gr. 20 „ ——. nivvus- Waldstein . . 20 „ ——. alsőbbs kotr. Keglevtch . . 10 „ —.- — Rudolf kor,-hg 10 „ 14. 15,-8•/, áramvaspálya . . 158 50 134.— . . „ „ 1867-kt sor 138.50 14. 3 havi válték. 8»/, dél vasút .... 113.50 114.— 18« erdélyi .... 87 - 88.— Augsb. 100 da. tii 106 15 105.7 Baros-pécsi......................— —.— Prznkf.loo dn. ft. 8•/, 06 — 106.50 , . . . London 10 f. st. 8•/, 126.50 117.Bank- és iparrésr Páris 100 fr cs.. v/, 49 75 50.2 Hitelintézet .... 244.75 243 — Mary, hitelbank. . 72.— 73.— Arany 4g dúlt. Oszt nemi. bankr. 688 - 683. 1 Alsó-inait. esc. bank S20. 826. n. ................. MoF«.dhi,.un,.5V/1 - - «.Papi »» ..: «io- ” ^•.frle4rich‘tot- -Által, forgalmi bank . 87.60 88 50 ....................... 1*4.501». (Gőzhajózási közlekedés. Első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási társulat. Bécsről Pestre naponkint fél 7 órakor reggel Győrről Pestre naponkint 11 órakor délelőtt Esztergomról Pestre naponkint 5 órakor reggel. Váczról Pestre naponkint fél 7 órakor reggel. Pestről Mohács-, Eszék- és Újvidékre naponkint 11 órakor reg....l. Pestről Zimony- és Belgrádra hétfő, kedd, szerda, péntek, szombat , vasárnap 6 órakor reggel. Pestről Orsó vára és a Duna-fejedelemségekbe szerdák tőr, reggel. Eszékről Újvidékre naponkint 5 órakor délután. Eszékről Zimonyra és Belgrádra hétfő, kedd, szerda péntek, szomba és vasárnap 5 órakor délután. Eszékről Orsovára és a Dunafejedelemségekbe szerdán 5 óra, a Zimonyból Belgrád-, Orsova- és a Dunafejedelemségekbe hétfő, szerda és csütörtökön reggel. Háziasról Orsovába és a Dunafejedelemségekbe talltöztek be azonkívül hétfő és szerda délben. Orsováról Giurgevo-, Galatz- és Konsumlnápolyba péntek délben. Orsováról Giurgevo- és Galatba a Serbiából jövő hajókkal kedd és csütörtök délben. Győrről Bécsbe naponkint 7 órakor este Pestről Bécsbe naponkint 6 órakor este. Pestről Győrre naponkint 6 órakor este. Pestről Vácz- és Esztergomra naponkint 3 órakor délután. Mohácsról Pestre naponkint korán reggel. Eszékről Pestre naponkint 5 órakor délután. Újvidékről Pestre naponkint 12 órakor délben. Belgrád- és Zimonyról Pestre hétfő, kedd, szerda, csütörtök, szombat és vasárnap 6 órakor reggel. Baziásról Belgrád, Zimony- és Pestre péntek. Baziásról Belgrád- és Brcskára kedd és csütörtök délben. Orsováról Belgrád-, Zimony- és Pestre péntek 5 órakor reggel. Orsoviról Belgrád-, Sabátz- és Brcskára kedd és csütörtök 5 óra reggel Galaczról Orsóvá-, Belgrád-, Zimony- és Pestre hétfőn reggel. Galaczról Orsóvá-, Belgrád-, Sabácz- és Brcskára péntek és vasára, reg. Konstantinápolyból Orsóvá-, Belgrád-, Zimony- és Pestre kedd. Szegedről Zimonyba szerda és szombaton reggel. Zimonyból Szegedre vasárnap és csütörtökön délben. Sziszekről Zimonyba kedden reggel. Zimonyról Sziszekre szombat reggel. Gyorshajózások. Pestről Galacz és Konstantinápolyba hétfőn 7 órakor este. Baziásról Galacz és Konstantinápolyba kedd és szombat 9 órakor meg Konstantinápoly és Galaczból Pestre péntek 4 óra délután. Konstantinápoly és Galaczból Baziásra kedd és péntek d óra délután A szennéyszálitós hajók megérkezte Pesten, Bécsből naponkint este. Győrről naponkint este. Esztergom- és Váczról naponkint d. e. Újvidék-, Eszék- és Mohácsról naponkint d. u. Belgrád és Zimonyról hétfő, kedd, szerda, esten^k, péntek és vasárnap délután. Orsova és a DunafejedelemségekbőKasi.nap d. u. gyorshajóval perdán reggel. Elsőő magyar Dunagőzhajózási társaság hajói. Pestről Bezdánig naponkint 6 órakor reggel. Bezdánról Pestre naponkint 9 órakor d. e. Pestről Esztergomra naponkint 3 órakor d. u. fiUaterikáráról Pestre naponkint 5 órakor regg.