Pesti Napló, 1870. december (21. évfolyam, 289-313. szám)
1870-12-01 / 289. szám
tézet eredeti rendeltetéséhez képest életbe is léptethessék. Ezután az előirányzatba felvett illetmény felemelések , hosszasb beható vita után az albizottság többsége által elfogadtattak, mihez képest az ezredesek és alezredesek is az ezekkel hason díjosztályban álló hadbírák és orvosok fizetései a közös hadügyminiszter által ajánlott tételek szerint felemeltettek. A szárazföldi hadsereg rendes költségvetésének felvétele előtt határoztatott, hogy a közös hadügyminiszter az albizottság üléseiben a tárgyalások folyama alatt, vagy személyesen, vagy képviselője által részt vegyen. Egyúttal a tárgyalások megkezdése előtt a hadügyminiszter felszólíttatni határoztatott, adja elő : a jelen hadszervezet mellett hány harczképes embert képes és minő idő alatt egy bizonyos ponton felállnni. Úgy szinte a hadügyminiszter a hadsereg állandó hadi szervezetének és állandó elhelyezése tervének előadására is felszólíttatott. Legközelebbi ülés decz. 1. d. e. 10 órakor. (A 25-ös bizottság) tegnap este ülést tartván, az igazságügyminiszter előadó mindenek előtt, minő hatáskörrel szándékozik felruházni a járásbíróságokat. Elmondá, hogy az első bíróságok rendezéséről szóló törvényjavaslatra vonatkozólag javaslatba hozandja a képiselőház előtt az illetőség módosítását, s annak kidolgozását ugyan a bizottságra óhajtaná bizatni. A módosítás szerint a járásbíróságok polgári ügyekben bíráskodhatnának ingó vagyont illetőleg ötezer forintig, világos adóssági, és a követelést teljesen igazoló okiraton alapuló keresetekben véletlen sommáig, ha a bíráskodás sommás szóbeli eljárásra korlátoltatok, öt évnél nem régibb kamatok, és haszonbérek felett határozatlan öszvegig. — Bérlet és haszonbérletteli elmozdításban, a szerződés lejárta, vagy a feltételek nem teljesítése miatt. Kártérítési keresetek felett a bérlet tartama alatt. Az 1840. IX. törvényczikkben foglalt azon mezei rendőrségi esetekben, melyek polgári eljárás alá tartoznak. Visszahelyezési, mindennemű határjárási, megyeigazitási kérdésekben, melyekkel a tulajdonjog iránti kereset össze nem köttethetik. Szolgálati, fuvarozási, szállítási és munkabérek felett az összegre való tekintet nélkül. Szállásadási viszonyból egyrészről az utazó, másrészről a szállásadó közt felmerülhető minden keresetekben. És általában mindazon esetekben, melyekben a perrendtartás sommás eljárást rendel, és a békebírák hatásköréhez utasítva nincsenek. Számadási keresetekben : holtnak nyilvánításban, amennnyiben örökösödésre vonatkozik; birtokra vonatkozó ügyekben, és örökösödésben, ha a birtok 50 holdnál nem több, és a felperes vagy panaszló azon birtok helyett magát öt ezer forinttal kielégíthetőnek nyilvánítja. Telekkönyvi ügyekben : Perenkívüli elintézés alá tartozókban véletlenig. Perre vittekben 50 holdig vagy ötezer forint értékig. A járásbíróságok telekkönyvi hatóságára nézve megjegyzi az igazságügyminiszter, hogy egyelőre csak a nagyobb járásbíróságok lennének az igazságügyminiszter által telekkönyvi hatósággal felruházandók, s a kisebb járásbíróságokra nézve a telekkönyvek, vagy a nagyobb járásbíróságoknál, vagy az illető törvényszéknél fognak további intézkedésig vezettetni. Büntető ügyekben : A járásbíróságok vizsgálnák és ítélnék a vétségeket és kihágásokat. Kijelenté továbbá, hogy egyszerre kívánja a törvényszékeket és bíróságokat rendezni. Arra nézve pedig, hogy a telekkönyvi hatósággal is ellátandó járásbíróságok most kijelölhetők-e? őszinteséggel mondja, hogy vannak olyan helyek, melyek kijelölhetők, de továbbra nézve a helyviszonyokat kell kitudni, és azokhoz alkalmazkodni. Végre kijelentette az igazságügyminiszter, hogy a megyék és törvényhatóságok többségének nyilatkozatai, kérvényei a járásbíróságok száma iránt kezeinél vannak, s azokat figyelembe vette, s a kormány befolyásának fentartásával belenyugodott, hogy e járásbiróságok s különösen a telekkönyvi hatósággal felruházandók itt a bizottság által határoztassanak meg és helyeztessenek el, s jövendőre törvényhozásilag történjék a hatáskör kiterjesztése, s a járásbiróságok számának szaporítása. Abban is megállapodás történt, hogy ha csak valamely község vagy községek és puszták különösen nem kérelmezik, mindenik törvényszék és járásbíróság ugyanazon megyéből, járásból kerekíttessék ki. Elfogadtatott azon javaslat is, hogy az igazságügyminiszter pontozataihoz képest határozza meg a bizottság a törvényszékek s nagyobb és kisebb bíróságok számát s székhelyeit, és az igazságügyminiszter fogja az országgűlésen a maga indítványát megtenni az illetőség tárgyában. Ezután megkezdődött a székhelyek meghatározása, megállapodás eddigelé a következőkben történt: 1. Mosony megyében lesz egy tvszék Magyaróváron, és három bíróság, u. m. Magyaróváron, Rajkán és Nezsideren. Ezek közül egyelőre egy sem ruháztatott fel telekkönyvi hatósággal, tehát ez az egész megyére nézve Óváron lesz. 2. Sopronmegyében egy tvszék Sopronban, 8 biróság: Kis-Márton, Kapuvár és Csorna t. k. hatósággal; Sopron, Nagymárton, Felső-Pulya, Ságh, Eszterház pedi anélkül. 3. Győrmegyében 1 tvszék t. k. hatóság Győrben. 1r. bíróságok Szentmártonban, Győrött és Téthen. 4. Komárommegyében 1 tvszék Komáromban. T. k. hatósággal is felruházott biróság Perbetén és Tatán. 2 kisebb jrbiróság: Komáromban és Kocson. 5. Székesfejérmegyében 1 tvszék: Sz.-Fejérváron. 5 jrbiróság, melyből Bicske és Sárbogárd t. k. hatósággal, Székesfejérvár, Moór és Eörsi anélkül. (A 25-ös bizottság) ma este tartott gyűlésében folytatta a törvényszékek és bíróságok székhelyeinek és számának megállapítását, s ezúttal elvégezte a Dunántúli megyéket. Megállapodásai a következők: Zala megyében két törvényszék. Az első Zala-Egerszeg, ehhez tartoznak a következő járásbíróságok: Zala-Egerszeg, Baksa, Alsó-Lendva (telekkönyvi hatósággal), Tapolcza (telekkönyvi hatóság), Sümegh (telekk.), Belatincz. Második tervezék : N.-Kanizsa, járásbíróságok : X. Kanizsa, Letenye, Keszthely (telekk.), Csáktornya (telekk.) Veszprém megyében két tervszék: Veszprémben, járásbiróságok: Veszprém, Enying, Zircz (telekk.), Palota. Pápán, járásbiróságok: Pápa, Devecser. Vas megye két tervszék: Szombathely; járásbiróságok: Szombathely, Felső-Őr (telekk.) Jánosháza, Körmend, Kis-Czell(telekk.) Sárvár (telekk.), Kőszeg (telekk.), Szent- Gothárdon, járásbiróságok: Sz.-Gothárd, Német-Újvár (telekk.), Mura-Szombat (telekk.) Somogy megyében egy törvényszék és tiz járásbíróság, melynek székhelyei holnap fognak megállapittatni. Tolnamegyében egy törvszék. Szegszárdon, járásbiróságok: Szegszárd, Paks (telekk.), Bonyhád (telekk.), Dunaföldvár (telekk.), Hőgyész (telekk.), Tamási (telekk.) Baranya megyében egy törvszék Pécsett, járásbiróságok : Pécs, Pécsvárad, Szent- Lőrincz, Sásd (telekk.), Mohács (telekk.), Siklós (telekk.), Dárda (telekk.), Vaiszló és Mágocs. (A pénzügyi bizottság) elvégezvén a kereskedelmi minisztérium költségvetését, holnapi ülésében a közlekedési minisztériumot veszi tárgyalás alá. (A II. osztály) az erdélyi tagosításról és arányosításról szóló törvényjavaslatot tovább tárgyalta, s a 6. §-t a már közöttük módosítás szerint állapítván meg, a törvényjavaslatot elfogadta. A kormány részéről Gecze János osztálytanácsos volt jelen, s adott felvilágosítást. Előadóvá Berde Mózes választatott. (A kép v. ház III. osztálya) ma befejezte az úrbéri javaslat tárgyalását, s az igazságügyminiszter javaslatára fontos változásokat tett. Sajnáljuk, hogy az anyag összetorlódása folytán az erről szóló tudósítást csak esti lapunkban adhatjuk. (Az V. osztály) a magyar földhitelintézetről beadott törvényjavaslat felett tanácskozott, s abban állapodott meg, hogy jelen törvény kedvezményei minden olyan hitelintézetekre kiterjesztendők, melyek hasonló czélt tűztek ki maguk elé, és alapszabályaikat a törvényhozás elé terjesztik, ennek folytán a törvényjavaslat szakaszai akként módosíttatván, elfogadtatott Országgyűlés. A képviselőház ülése nov. 30-án. Elnök Somssich Pál, jegyzők Ivácskovics György és Jámbor Pál. A kormány részéről jelen vannak Horvát B. és Kerkapoly K. miniszterek. Elnök d. u. 1 órakor megnyitja az ülést. Elnöki bejelentések, kérvények. A tegnapi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök bemutatja Fálk Miksa a kőszeghi kerületben megválasztott képviselő megbízó levelét. (Éljenzés.) Az állandó igazoló bizottsághoz utasíttatik. Kállay Ákos benyújtja N.Kálló mezőváros kérvényét, melyben az e. f. törvényszéket Kállóban meghagyatni kéri. Csiky Sándor benyújtja Eger városának három rendbeli kérvényét. Egyikben kéri, hogy Eger sz. k. várossá emeltessék; a másodikban, hogy a kir. törvényszék ott meghagyassék, és a harmadikban, hogy a sóhoz ott visszaállíttassék. Zámory Kálmán benyújtja Nagy-Megyeri mezőváros kérelmét egy járásbíróság felállítása iránt. Jankovich Miklós benyújtja Duna-Vecse mezőváros kérvényét, egy járásbíróságnak Vecsén való felállítása iránt. Szirmay Ödön benyújtja a tolcsvai izr. hitközség kérvényét, melyben az izr. congressus határozatai ellen állítólag részükről beadott kérvényben foglalt aláírásokat hamisaknak jelentik ki. Mindezen kérvények részint a kérvényt, részint a 25-ötös bizottsághoz utasíttatik. A pénzügyi bizottság az indirect adótörvényjavaslatról és a vasúti kamat biztosítási tartalék alapról. Széll Kálmán előadó olvassa a pénzügyi bizottságnak a czukoradóról, a bor és hús fogyasztási adóról, a pénzügyi törvényszékek ideiglenes fentartásáról, a bélyeg és illeték, valamint a díjak iránt fönálló szabályok meghosszabbításáról, a házközösségnek Horvát és Szlavónországokban rendezése alkalmával felmerülő okiratok bélyegmentességéről , a közadók biztosítására és behajtására vonatkozó törvény némely rendeletének módosításáról és a vasutak és csatornák állami kamatbiztosításából eredő fizetések fedezésére szolgáló tartalékalapról szóló miniszteri törvényjavaslatok tárgyában beadott jelentéseit. A bizottság az adótörvényeket általánosságban elfogadja, a részletekre nézve némely módosításokat ajánl, melyek legfontosabbika az, hogy miután a jelenleg fennálló adótörvényekre nézve a törvényhozás — a pénzügyi bizottság kezdeményezése folytán — azt határozta, hogy érvényük csak egy évre terjesztendő ki, ezen adótörvények hatálya is csak 1871. év végéig maradjon érvényben. A kamatbiztosítási alapról szóló törvényjavaslatot a bizottság elfogadásra nem ajánlja, mert nézete szerint oly alapnak felállítását, amelynek nemcsak jövedelmei költhetők el, de melynek egész álladéka is felhasználható, a pénzügyi bizottság nem tartja helyes és indokolt intézkedésnek, miután előre látható, hogy ezen alap a legközelebbi néhány év alatt teljesen kimeríttetnék, és akkor az állam folytonos dotatiójára szorulna. Ennélfogva inkább a pénzügyminiszternek az 1868 . LI. t. cz-ben kimondott kötelezettség alól való fölmentetését hozza javaslatba. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen jelentéseket fölolvasottaknak venni, és azok kinyomatását elrendelni. Az egyenes adók és a dohányjövedékről szóló törvények beadása. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter benyújtja a földadó, házadó, jövedelmi és személyes kereseti adó, valamint a dohányegyedárusságra vonatkozó törvények hatályának egy évvel leendő meghosszabbítása (Mozgás a szélsőbalon) s az első háromnak némi módosítása iránti törvényjavaslatokat. E törvényjavaslatok ki fognak nyomatni és a pénzügyi bizottsághoz utasíttatni. Igazolások. Rónay Lajos az állandó igazoló bizottság előadója olvassa e bizottság jelentését, mely szerint Farkas Gyula szempczi kerületi és Szapáry Gyula gróf galgóczkerületi képviselő igazoltatott. A ház tudomásul veszi a jelentést. Farkas Gyula a 9., Szapáry Gyula gróf az 5. osztályba soroztatik. A tegnapi szavazás kihirdetése: Majláth István jegyző. Olvassa a tegnapi szavazás eredményét, mely szerint jegyzővé 226 beadott szavazat közül 151-el: Parcsetics Sándor, a könyvtári bizottságba 243 szavazat közöl 239-el: Szontagh Pál (csan.) a közalapítványi bizottságba 252 szavazat közül 152-et: Muzsay Sándor és a közösügyi bizottságba póttagul 170 szavazat közül 162-et: Parcsetics Sándor választatott meg. A legközelebbi napirend megállapítása: Irányi Dániel kéri a házat, hogy a legközelebbi napokban időt engedjen neki a múlt évben beadott azon határozati javaslatának indokolására, mely szerint a miniszterek köteleztetnének, hogy az ország állásáról a képviselőháznak minden évben jelentést tegyenek. Ghyczy Kálmán azt hiszi, hogy a múlt évben beadott javaslatok ismételtethetnek most, de máskép tárgyalás alá sem vehetők. (Helyeslés jobbról.) Jónak vélné tehát, hogy Iványi indítványát talán újból beadja. A ház többsége e vélemény mellett nyilatkozik. Elnök többek magánfelhívása folytán czélszerűnek vélné, ha a ház a vadászati törvényjavaslatot venné, legközelebb tárgyalás alá. Ghyczy Kálmán nem osztja-e nézetet, mert azt hiszi, hogy e javaslat tárgyalása hosszabb időt veené igénybe s a sürgős pénzügyi törvények miatt tárgyalását több ízben meg kellene szakítani. Horvát Boldizsár igazságügyminiszter szintén kéri a házat, hogy a vadászati törvényjavaslat tárgyalása elhalasztassék, mert különben az úrbéri viszonyokról szóló törvényjavaslatok maradnak nagyon hátra. A ház többsége a vadászati törvényjavaslat tárgyalásának elhalasztása mellett van. Elnök. A legközelebbi ülés napja a szokott módon fog kihirdettetni. Ülés vége d. u. 12 órakor. Fővárosi ügyek. Pest, nov. 30. A mai pestvárosi közgyűlésen Havas Pál aljegyző felolvasta a közmunkatanács átiratát, melyben a volt régi német szinház telkén építendő bazár homlokzatának vonalát a magyar királyhoz czimzett szállodával menő egyenes vonalban szabja meg s a térnek szabályozását akkorra ígéri, ha a kérdésben lévő épületnek első emelete fel leend építve. Tavaszy pártolja a meghatározott vonalt, de megjegyzi, hogy a tér alakjától függ az épület homlokzatának az idoma. Indítványozza tehát, hogy a közmunkatanács keressék meg, miszerint a tér szabályozott tervét mielőbb elkészíteni és közleni szíveskednék. Weisz Bernát képviselő buzdítva a Molnár Aladár osztálytanácsos által, a szeretetházak tárgyában tett indítvány által javasolja, hogy mind a József, mind az Erzsébet árvaházba nem csak árvák, hanem más elhagyott szerencsétlen gyermekek is bevézessenek. Weisz urnak ezen humanisztikus indítványa a jövő közgyűlés napirendére tűzetett ki. A közgyűlés napirendre tér. Barna főjegyző fölolvasta a jelentést a tiszti fizetések szabályozása tárgyában. A közgyűlés határozza, hogy azt azon tisztviselőknek, kiknek fizetésük 1861-ik évben állapíttatott meg, és mostanig nem változott, de 1000 fozon alóli a fizetés, fizetésük után 20% pótlékot nyernek; azoknak, kiknek fizetésük 1000 frton felül van, de 2000 frtig nem terjed 15% pótlékban részesülnek; végre azoknak, kiknek fizetésök 2000 frt s azt a legmagasabb összegig is haladja, fizetésük összege után 10°/o kapnak. Az írnokokra nézve Vécsey inditványa folytán kijelenti a közgyűlés, hogy a pótlék százalékban azon írnokok is részesítetnek, kiknek fizetése 450 írtról 500-ra emeltetett, mert ez inkább arányosítás volt, mint fizetés felemelése. Széher Mihály képviselő indítványa a városház földszinti oldalának nyílt folyosóvá átalakítása iránt véleményezés végett adatott ki. A középítési bizottmány és tanácsi előterjesztés a stáczió utcza külső részének szabályozása tárgyában a főv. munkák tanácsától érkezett átiratra Steiger indokolt indítványára visszaküldetett a középítési bizottmányhoz az esetleges kisajátítás tekintetében való számítások elkészítésére. Szupa György képviselő elősorolván e napokban elhunyt Rottenbiller Lipót pestvárosi ny. főpolgármesternek szolgálatait, indítványozta, miszerint a boldogultnak a város költségén készítendő arczképével a tanács terme diszíttessék fel. A közgyűlés Sztupa indítványát általános helyesléssel fogadta s Havas elnöklete alatt Sztupa, Haris és Burián urakat küldötte ki az indítvány érvényesítésére. A „fehér hajóhoz“ czimzett háznak kisajátítása által kívánatossá vált a Vrányi-féle háznak kisajátítása is. A közgyűlés elfogadta a középítési bizottmány és a tanács előterjesztését, mely szerint e ház az utolsó évnegyedben 14,830 frtot jövedelmezvén, ezen összegből levonván a 15% fentartási költségeket és a különféle adót, marad 11,050 frt tiszta jövedelem s ennek 5% számítva megfelel a 270.000 frt tőke, mint becslési ár; miért is a minisztérium felkéretik a kisajátítás engedélyezésére, kijejelentvén, hogy ez által a város nincs megkötve a fentebbi összeghez, hanem fentartja magának a szabad alkudozás terét a tulajdonossal. A sörfogyasztási adópótléknak 80 kvrólírtra való emelését a minisztérium helybenhagyta s azt állandósítani kivánja. A közgyűlés a felterjesztendő feliratban kifejti, hogy ezt állandósítani nem lehet, hanem az adott körülményekhez képest kell esetről esetre szabályozni. Az országos műiparegyesület által czélba vett közhasznú házépítő társulat létesítése tárgyában kijelentetett, hogy a városi hatóság összeférhetőnek nem tartja pénztársulatokban résztvenni, az eszmét azonban erkölcsileg támogatni ígérte. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter leiratában kijelenti, hogy az 1868. évben a marhavész korlátozásából fölmerült 4000 frtnyi költségeket a városnak meg nem térítheti. Tudomásul vétetett. Az Erzsébet agg ápoldában az egyik felügyelőnek fizetése 250 frtról 360 frtra, a másiknak pedig 350 ftról 400 írtra emeltetett. A közlekedési miniszter felolvasott leiratában értesíti a város közönségét, hogy a váczi országutat államkezelés alá vette bizonyos feltételek teljesítése mellett. A közgyűlés a kivánt módozatokat elfogadta. A napirendre kitűzött 9 tárgy mind elintéztetvén, az ülés esti 16 órakor eloszlott. Különfélék. Pest, nov. 30. (Hadi szemle.) Holnap csütörtökön d. e. fél 10 órakor az összes budapesti helyőrség Piret K. altábornagy és pesti hadosztálynok vezénylete alatt a budai vérmezőn teljes menetfelszerelésben ki fog állíttatni, ahol Gablenz b. főhadparancsnok szemlét tart felette. Azt hiszik, hogy ő Felsége, ha ki nem megy Gödöllőre, szintén meg fog jelenni a szemlénél. (Katonai és honvédségi dolgok.) Az enquete bizottság, mely az új honvédoktatási szabályzat kidolgozására hivatott egybe, decz. 10-én ül össze. E bizottság tanácskozásaiban minden kerületből egy törzs és egy főtiszt fog résztvenni. Valamennyi katonai kerületben az úton állított tiszti iskolák decz. 5-én veszik kezdetüket és april utolján érik végüket. Ezen iskolákban a kevéssé kiképezett tisztek és tiszti helyettesek nyernek oktatást. A szabadságolt állományba tartozó tisztek is résztvehetnek ezen iskolákban az oktatás ideje alatt a tényleges szolgálatban álló tisztek illetékeit élvezik, de ezen illetékeket azok nem élvezik, akik az iskola székhelyén laknak. (A pesti vízvezeték ügyében.) A városi vízmű vizének minőségére nézve több lapokban elterjedt aggályok ellenében hiteles adatok alapján a közönség megnyugtatására a következőket közölhetjük: Minthogy a városi vízvezeték vize utolsó napokban kellemetlen szagúnak és ízűnek tapasztaltatott, a vízvezetéki bizottmány a városi t. főorvos, a városi vegyész és Aujeszky Lipót tanár közbenjárásával egy alválasztmányt küldött ki, hogy az érintettbajok okat azonnal kiderítse, és azoknak orvoslása iránt megfelelő javaslatot tegyen. Ezen alválasztmány mind a hajóhivatali telken, mind a kőbányai főtartalék medenczében vizsgálatot tévén, azt tapasztaló, hogy a hajóhivatali telken fenálló azon két szivókútnak vize, mely a múlt év óta a várost vizzel ellátja, tiszta és szagnélküli, ha milyen a szűrt Duna viz lenni szokott; a 3-ik nagy szűrő kútban és a főtartalékmedenczében megvizsgált viz azonban kellemetlen ízűnek találtatott, és ennélfogva mind a két víztartónak vize vegyészileg megvizsgáltatni rendeltetett. Az alválasztmány nézete szerint, mely részletes tudósítását és javaslatát csak a folyamatban levő vegyészi vizsgálat alapján teendi meg, a viz kellemetlen ize onnan ered, hogy a 3-ik nagy szülőkút még épülőfélben lévén, ott régi viz és faneműek léteznek, és hogy a kőbányai nagy vízmedencze fris falazata a víznek kellemetlen izet ad, mely azonban a medenczének hosszabb használata után elenyészni fog; végre hogy a vízvezetéki csőhálózat azon részeiben, hol a vizfogyasztás csekély, az azokban hosszabb ideig álló viz a csövektől mellékizt kap, mely baj a nagy vizmedencze által eszközlendő rendszeres öblítés által elhárittatni fog. Ennélfogva mindenekelőtt a csőhálózat folytonos és rendszeres kiöblítése, s az épülőfélben levő harmadik nagy kút azonnal kiépítése rendeltetett el, mely eddig a Duna nagy vízállása miatt be nem fejeztethetett. (A pesti népoktatási kör.) A városház tanácstermében múlt vasárnap d. e. összehívott polgársági közgyűlésen megválasztott ideiglenes nagy választmány Türr István elnök, Gamper főpolgármester, több országgyűlési képviselő, tanárok és polgárok jelenlétében az akadémia kis üléstermében ma tartotta meg ülését, melyben legelőször is az utasítás szerint a választmány kiegészítéséül több előkelő városi polgár választatott újra meg , köztük Csengery Antal,Posner K.Lajos,Eisert stb. urak, a kik is külön meghívó levelek által fognak megválasztatásuk felől értesittetni; ez után több apró előintézkedések mellett az alapszabályok elkészítésére Irányi D., Horváth I., Szabó E., és Dapsy L. urak kérettek fel egy albizottság tagjaiul, akiknek dolgozata aztán javaslatképen fog a decz. 9-ki gyűlés elé terjesztetni. (A pesti nemzeti zenede részéről) közhírré tétetik, miszerint a f. 1870. évre a pályázat 20 és 10 aranyból álló dijakra egy dalműre f. évi augusztus 31-ig bezárólag kihirdettetvén,a határidőre 10 pályamű beküldetett, következő jeligékkel u. m. 1. Kezdj buzgón, s már sokra ménés, halad, a ki megindul. 2. Az agyvitéz. 3. Hallgatni arany, dalolni gyémánt. 4. A magyar költő. 5. Dal az ajkon, hit a szívben. 6. Távolból. 7. Viruljon a magyar zene. 8. Küzdés az ember élete. 9. Nincsen annyi tenger, csillag az égen, amennyiszer eszemben vagy te nékem. 10. Szomorú a magyar nóta, háromszáz esztendő óta. Ezek közül a műbizottmány által az első díjra a 6-ik szám alatt „Távolból“ jeligével ellátott pályamű — a második díjra pedig a 8-ik szám alatti „küzdés az ember élete“ jeligével ellátott mű érdemesnek ajánltatván, az ig. választmány a nevezett díjakat ezen művek szerzőiknek oda ítélte; a jeligéket rejtő levelek felbontása után kiderült, hogy az első mű szerzője Szuborics Manó, a másodiknak pedig I.Huber Károly urak. Közli Ritter Sándor egyleti titkár. (Nyilvános köszönet) hg. Montenuovo Vilmosné szül. Batthyány Julia grófné, Draskovics Károly grfné, szül. Batthyány Erzsébet mint elhunyt Batthyány Fülöp hg örökösei a szombathelyi tornaegyletnek 984 ölnyi telket adtak ajándékba egy tornacsarnok építésére. A tornaegylet bizottsága e méltó ajándékért általunk hálás köszönetét fejezi ki az ajándékozóknak. (Az idei első hó) ma délután esett Pesten. (Egy gazdátlan vármegye) czim alatt Tolnából a következő elkeseredett hangon irt sorokat vettük: Ha a balsorsa valamely halandót Tolna vármegyébe vezérel, bizony ne csodálkozzunk rajta, ha magát valahol Turkestanban lenni képzeli, az országutak nyomorult állapota példátlan egész Magyarországon, nincs egy ember az összes vármegyében, kinek csak eszébe jutna, hogy a közutak járhatlansága egyike a legnagyobb akadályoknak, melyek bizonyos helységek egy vagy más termékeinek kivitelét hátráltatják. Innét van, hogy a szegszárdi szőlősgazda remek boxát sem bírja 5—6 forinton felül eladni, mert a szállítási nehézségek lehetlenné teszik a borkereskedőre nézve a magasabb ár megadását. De azért ez mindegy — gondolják a városatyák, a gazdagabbak azért megélnek, úgy, ahogy a szegényekről pedig gondoskodjék az ur Isten. A tanítás- és nevelésügy: nec nominetur in vobis. Minek is tanuljok a szegszárdi ember fia, hisz maga a biró uram is a nótáriustól kérdi, vájjon nevének kezdő betűjét nagy vagy kis betűvel irja-e ? Azután meg hát ki is győzné a tanítónak félesztendőnként azt a 10 garast előteremteni ? érdemes Orbán gazdáram sem járta a profesztorokat, mai nap mégis ott ül a városházánál karszékben a tanító, minek vállalt oly tintanyaló mesterséget, restell kapálni, kopjék fel az álla. Úgy is elég baja van a városnak, leégett a drága városmalom — a tanács nem biztosította s most meg van akármit a takarékpénztár üssön helyre, fel kell tehát mondani 300 szegény lakosnak s a ki nem bir a hátából szijat vágni, annak hezitálják el a termést még a szőlőtőkén. Már 48 előtt az Ürményi korszakban szó volt róla, hogy Tolna megye székhelyén Szegszárdon egy algymnasiumot kellene építeni, — jött is össze szép összegecske — de is eltűnt épen úgy mint Háry vitézsége, azóta a tolnamegyei ember csak hallgat, hallgat sóhajt és iszik, s e dicső ügybuzgalom azt eredményezte, hogy összes területén egyetlen egy valamire való tanintézet mind e mai napig nem létezik. A capite foetet piscis, pedig láthatnák azok a nagy pipás urak a megyeház ablakából, hogy naponta seregestől hozzák a tömlöcébe a gyilkosokat, gyújtogatókat és minden fajta útonállókat. Vegyék azért komolyan megfontolandóik közé a megye kormányzói az állapotok siralmas voltát s gondolják meg, hogy tulajdonképeni hivatásuk nem abban áll, hogy a rabok és ínségesek számát szaporítsák, hanem hogy a népbajok minőségeit felfedezve,azok megszüntetésén honfiakhoz illőleg fáradozzanak! (A bicskei róm. kath. egyháztanács) egy nyilatkozatot küld be szerkesztőségünkhöz, melyben a lapok által intolerantiának tulajdonított eljárását — a zsidó gyermekek kizárását a kath. elemi iskolából — menti és indokolja. Kiemeli, hogy van nagyon látogatott zsidó elemi iskola is Bicskén, és csak nehány zsidó tanuló látogatta a kath. iskolát. Ezek s a kath. tanulók közt gyermekes súrlódások támadtak, melyeket eddigelé mindig az iskolai elöljáróság intézettel. Csak újabb időben adta magát elő egy eset, melyből bírósági peres ügy keletkezett. Az egyháztanács czélszerűbben nem vélte az ezen esetből sokaknál keletkezett aggodalmakat s elkeseredést lecsillapítani, mintha a zsidó gyermekeket— ameddig saját hitfelekezetük iskoláját fenntartja — a kath. iskolából végkép kizárja. Épen nem talált volna az egyháztanács más módot a gyermeki súrlódások csillapítására?! (Técsi Sándor volt csenbiztos),kit csongrádmegyei levelezőnk lapunk nov. 9-diki számában gyávasággal vádolt ama bizonyos fiatal ember elfogatása esetében, hozzánk beküldött nyilatkozatában a gyávaság ezen vádját visszautasítja. Azt mondja, hogy csak a helyismeret hiánya miatt nem ment be maga a szobába a fiatal embert elfogni; tagadja, hogy a kukoricákba lövöldözött volna, hova a fiatal ember elbújt, tagadja, hogy a közgyűlés, mely őt hivatalában meghagyta, csak 12 alsóbbrendű hivatalnokból állott, mert több mint 60-an voltak jelen. A gyávaság vádját azzal is visszautasítja, hogy ő 1848- ban honvéd volt: egyszer három életveszélyben forgó pénzügyőrt egy dühöngő néptömegből kiszabadított egymaga, fegyver nélkül, s végül késinek nyilatkozik bátorságát minden téren kimutatni. Végül visszautasítja azon vádat, mintha hűtelen pénzkezelés miatt vizsgálat alatt állana, mert soha pénzkezeléssel nem volt megbízva. (A lévai takarékpénztár részéről saját ház építése tárgyában f. nov. hó 11. napján elnökileg egybehívott rendkívüli közgyűlésre a részvényesek elegendő számmal meg nem jelenvén, újabb közgyűlés napjául f. évi decz. hó 3-ka tűzetett ki. (A városi kapitányság) kebelében a törvényszéki rendőrügyek központosítása holnap, decz. 1-én fog életbe lépni. (Platényi Nándor) a nemzeti színház zenekarába elsődhegedüsnek szerződtetett. (Ház összeomás.) A m. k. kincstár Pesten a siputerában 16. sz. alatt a szivargyár megnagyobbitására kétemeletes házat emeltet. Ma déli12 órakor a még épülőfélben, de már tető alatt levő háznak az udvarra nyíló hátsó része leszakadt egész a pinczéig és több munkást temetett romjai alá. 79 munkásról beszélnek, kik közül többet holtan és sebesülten már kiástak. Az összeomlás okát a hivatalos vizsgálat ki fogja deríteni. (Elgázoltatás.) Szombaton este Budán a városmajor közelében a budai lóvasút egy vagyonja elgázolta a Drasche-féle téglagyár felügyelőjét, úgy hogy azonnal halva maradt. A városkapitányság által rögtön megejtett vizsgálat kideríte, hogy a felügyelő holt részeg volt, és nem hallotta a kocsis kürtölését. (Fehér Othello.) Lenz József napszámosnak 65 éves korában jutott eszébe a házasodás, és ekkor elvett egy 28 éves nőt. A fiatal nő nem volt nagyon megelégedve férjével, miből házsártoskodási viszály egyrészt és féltékenység keletkezett másrészt. A nő végre megunta az örökös szemrehányásokat, melyekkel féltékeny férje illette, és egy szép reggelen ott hagyta és meginditá ellene a válópert. A férj azonban ennek daczára az övének tartotta a nőt, és nem szűnt meg őt visszatérésre unszolni; midőn pedig ennek eredménytelenségét belátta, boszut forralt, melylyel nejét folytonosan üldözte olyannyira, hogy e miatt több ízben rendőrileg megdorgáltatott, sőt egy ízben, midőn nejét nyilt téren megtámadván, közbotrányt okozott, pár napi elzárással is fenystetett. Nejének rövid időre békét hagyott. Legújabb időben újabb békés közeledést tanúsított s e hó 28-án az estét nejének pótkávémérésében töltötte, s nejét újból felszólita a visszatérésre s midőn ez megtagadta a visszatérést, egy üveg kénsavval le akarta önteni arczát. A nő azonban szerencsésen kitért, úgy hogy a sav csak egy vendég ruháját égette ki. A vén férj erre megitta az üvegben maradt kénsavat s eszméletlenül a kórházba szállíttatott. (Egy fiú, ki atyját meglopja.) Az ismerősei körében általában becsülésnek örven-