Pesti Napló, 1871. szeptember (22. évfolyam, 201-225. szám)

1871-09-01 / 201. szám

A IV. általános osztrák tanitógyű­lés Linezben, augusztus 28., 29., 30. és 31-én. (Saját tudósítónktól.) Ez általános tanitógyüléshez 1500 tanító je­lentkezett s ezek között körülbelől 100 magyar­országi és Kimnach Károly budai polgár s isko­laszéki jegyző. E kies fekvésű tiszta és feltűnő csendes város ez időben más fontos kérdések­kel is el van foglalva, t. i. az országgyűlési vá­lasztásokkal. E mozgalmak jelenleg sokkal élén­­kebbek, mint itt egyébkor szoktak lenni. Nagy falragaszok csábítgatják a választóképeseket s a nép e placatumokat tömegesen körülállja. A vidéken a klerikálisok győztek s a mint látszik, e győzelmen vérszemet kapva,itt a fővárosban is élénken izgatnak, de a mint hallom, siker nél­kül. A tanítógyűlés tehát nem képes a város osztatlan figyelmét magára vonni, a városház azonban e gyűlés tiszteletére mégis zászlókkal a különféle nemzeti színekben fel van diszitve. F. hó 28-án esteli 8 órakor megtartatott az előtanácskozmány a városi népünnepé­­lyi csarnokban, hol a többi gyűlések is meg fognak tartatni. Hazámfiai talán csodál­kozva fognak olvasni egy városi népünnepélyi csarnokról, mely egy nagy udvar közepén emelt igen díszes épületből áll. Lincz városában t. i. minden év szept. havában népünnepély tartatik már régi időktől kezdve, újabb időkben pedig összekötötték ezt országos kiállítással mindenből, a mi szépet, jót és hasznost az országocska elő teremt. Vannak ekkor gazdasági eszközök, ter­mények, barmok s másféle kiállítások. A szokásos üdvözlő beszédek után a nagy­gyűlés elnökei, jegyzői és rendezői megválasz­tásához tértek át. Ez minden vita nélkül meg­történt. Első elnöknek megválasztatott Bobics cs. k. tanfelügyelő és iskolai igazgató Bécsből. A nagygyűlési napirend megállapítása azonban oly zajos jelenetekre adott alkalmat, hogy az előtanácskozmány még csak 10 óra után ért vé­get. A 29 beküldött tétel közötti kiválasztás ko­nok vitára adott alkalmat, de kiváltképen ezen tétel: Miképen és ki által kezeltes­sék a vallástan a népiskolákban nevelé­sz­eti és módszertani szem­pontból? — nagy izgatottságot szült. Felső-Ausztria összes tanítói — a fővárosiakat kivéve — élőkön egynéhány pap, azt követelték, hogy e kérdés maradjon ki a napirendből, hogy a nép ellenszenvét az iskolatörvények ellen még jobban föl ne ingereljék. (Ellenmondás, elnöki megintés a szólásszabadság érdekében.) Ha e kérdés mégis megvitattatnék, úgy azon szintén kitűzött tétel: miképen lehet a népet az iskola­törvények megkedveltetésére bírni, hasztalan leend. (Folytonos zaj és piszegés.) Lederer Pestről köszönetét fejezi ki az állandó bizottságnak a tételek helyes összeállítá­sáért, ő azonban oly rendben akarja a napirend­re tenni, hogy minden nap egy paedagogia­­didaktikai, egy törvénykezési és egy szervezési kérdés jöjjön a napirendre. A­mi a vallási kér­dést illeti, ő nem fél, ha a kérdés csupán paedago­­giai szempontból,,nyugodtan és tárgyilagosan megvitattatnék. Ő a testi büntetési kérdést is a napirendre kitüzetni kívánja. Ernst bécsi tanító hangsúlyozza, hogy a taní­­tógyűlések feladata e kérdésbe is világosságot és igazságot hozni. E kérdés az egész életet érinti. Előbb hallgassuk meg a tanítókat azután ítéljünk. Inti a gyűlést, hogy e kérdést el ne ejtse. Szóltak még többen, azután a vallási kérdés nagy szótöbbséggel mint a tárgyalások első kérdé­se kitüzetett. Alig hogy a szavazás megtörtént,a f­e­­­s­ő-a­usztriai tanítók a pa­pokkal együtt a gyüléstermet nagy tüntetéssel oda hagyták. Kitüzettek pedig ezen tárgyak . Első napra: 1. Miképen és ki által kezeltessék a vallásta­­nítás a népiskolában nevelészeti és módszertani szempontból. Előadó Hein, bécsi tanító. 2. A természettudományi tantárgyak fontos­sága a népiskolában ? Előadó: Jirsik igazgató Rudolfsheim­ból. 3. Miképen lehetne a szegény, többnyire ma­­gára hagyatott ifjúság elhanyagoltatásának elejét venni ? Előadó: Wenhart Wenzel, igazgató Steyerből. Második napra. 1. Miképen legyenek szervezve a törvény ér­telmében a néptanítók számára előirt tovább képező tanfolyamok ? Előadó : Ernst bécsi tanító. 2. Az eddigi tapasztalatok kívánatossá teszik-e, hogy az 1870-ki ideigl. tan­szabályzat megvál­­toztassék? Előadó: Hekkel Ferencz, bécsi tanító. 3. A tanítók szűkölködése tanítóhiányhoz ve­zet. Előadó Quantschnigg, innsbrucki tanító. Harmadik napra: 1. Mi­képen lehet a falusi népet az uj iskolai törvényhozásnak megnyerni; miképen tudná a tanító legjobban az uj iskolatörvény elleni terv­szerinti ellenséges megtámadtatásokat meghiu­­sítani. Előadó Haffer Wenczel, gleinki tanító. 2. A 8 évi iskolakötelezettség elvben fentar­­tandó. Előadó dr. Backe, cs. k. országos tanfel­ügyelő. 3. A tanfelügyelők kineveztetésénél jeles nép­tanítók leginkább vétessenek tekintetbe. Nem zárhatom be ez első jelentésemet a­nél­kül, hogy egy fontos különbségre ne figyelmez­tetném a hazai tanítókat a német és múlt évi 1-ső magyar tanítói gyűlés tárgyalásainak ügy­­menetelénél. A német tanítók itt, úgy mint az­előtt Bécs, Brünn és Gratzban a gyűlési hivatal­nokok megválasztását gyorsan minden vita nél­kül, mint valami egészen lényegtelent végezték , de annál részletesebben tárgyalák a napirend megállapítását, miután ettől az egész gyűlés si­kere függ. Minálunk Pesten ez egészen más­képen volt. A 47 fontos kérdés kitüzetett és minden vita nélkül elfogadtatott, s meg volt vetve a hosszú haszontalan szószaporitásnak a tág me­der, hanem az elnökök és jegyzők megválasz­tatása három hosszú órát vett igénybe s csak nagytekintélyű férfiak közbevetésének köszön­hettük, hogy a csekélység felett a vita az este befejeztetett. Okuljunk a más példáján, s ön szives engedélyével e gyűlés lefolyásáról egyéb észleleteimet is közölni fogom. Külföld. Thiers a párisi lázadás okairól. A párisi lázadás okainak megvizsgálására ki­küldött enquetebizottság legközelebb Thiers urat is kihallgatta. Thiers nyilatkozatait ama missió történetével kezdé, melyet a tavalyi ősz idején nyert volt, hogy a külhatalmakat a Francziaor­­szág javára való beavatkozásnak megnyerje. Anglia tartózkodónak mutatkozott s azt mondá, hogy magatartását Oroszországéhoz fogja al­kalmazni. Oroszországban a lakosság minden része rokonszenvezett Francziaországgal, de a czár azt mondá, hogy érette háborúba nem vet­heti magát. Kétségkívül kötve volt Poroszországhoz. Ké­sőbb Pétervárott azt állíták, hogy Poroszország elfogadható feltételek mellett akar békét kötni s Thierst arra ösztönzök, hogy Versaillesba utazzék. „Mi czélból ?“ felelt ez: mindennemű meghatalmazásom van szerződések, kölcsönök kötésére, a háború folytatását c­élzó kötelezett­ségek átvállalására. De békekötésre nincs meg­hatalmazásom.“ Az olasz király, folytatá Thiers, feltétlenül kedvező hangulatban volt irántunk. Minisztertanácsot és haditanácsot hívott össze. S Íme — mondá neki Thiers — önnek 300.000 jó katonája van. Küldjön 100.000-et Lyonba. A Svájcz és az Alpesek által fedeztetve, a csapa­toknak nincs mit félniök s óriási diversiót tehet­nek a mi javunkra. De az olasz kormány nem akart ilyesmibe ereszkedni, noha a király s a tábornokok nagyon óhajtották volna. Thiersnek a sajnálatára Versaillesen át kelle Párisba visszatérnie. Akkor Bismarck így szólta hozzá : Csak azért szólok önnek, hogy meg­mondjam, miszerint önnel nem beszélhetek. Magára a mart. 18-ki forradalomra áttérve, ennek okait Thiers mindenek előtt a hazafias érzületben látja, mely azonban elfogult s a leg­veszélyesebb forradalmi szenvedélyek által tév­útra vezettetett. A poroszok azon szándéka, hogy a békekötés után Párisba vonuljanak, növelte az elkeseredést. Thiers a németeket e szándék­ról lebeszélni iparkodott. A kétségbeesett nép — mondotta volt — torlaszokat fog emelni. Önök kétségkívül elfoglalják azokat, de csak nag­y vesztességek mellett s a város egy részé­nek elpusztításával. Mit fog ez önökn­ek hasz­nálni ? A porosz tábornokok és diplomaták mind­ezt elismerték, de a király hajthatatlan maradt. Azt mondá, őt egész Európa kihívta. Halállal fenyeget­i őt. Meg akarja mutatni, hogy nem fél a golyótól. Végül az occupatiót a Mars és elysai mezőkre szok­ták. A lakosság izgatottsága azonban csak oly nagy volt s azon szándékban, hogy a városban lévő ágyukat az ellenségtől biztosítsa, azokat a város belsejéből elszállította. Az egész világ tudja, mily terjedelmet öltött ezen ágyukérdés. A forradalmi párt ügyesen kizsákmányolta azt. A kormányelnök azután a lázadás ellen tett rendszabályokról emlékezik meg s azon meg­győződésének ad kifejezést, miszerint a poro­szoknak nincs részök a lázadásban. Most — mondja végül Thiers — a rend biztosítva van. A fegyveres erő jelentékeny, a hadsereg kitű­nő, a kormány kész a rendzavarókkal bármikor szembe lépni. Ha a kamra bölcs mérsékletben marad s a kormányt a köztársaság fentartása körüli fáradozásaiban támogatja, ha a végleges kormány megalkotására minden előkészíttetik, továbbra nincs mitől tartanunk. Különfélék. Pest, aug. 31. (A honvédség köréből.) Udvardy József honvédfőhadnagy uj tábori táviró készü­léket talált fel és mutatott be a honvédelmi mi­nisztériumnál, mely mint mondják, sebesebben dolgozik mint a Morseféle készülék. Ezen ké­szülékkel a honvédelmi minisztérium rendelete folytán még a váczi gyakorlatok megkezdése előtt próbák fognak létezni, hogy a beválás ese­tén már a váczi táborban használhassák.­­ Mi­után több eset fordult elő, hogy a magyar kincs­tár lovai közül, melyek magángazdáknak adat­tak ki, sokat betegen szolgáltattak visza, a hon­védelmi miniszerium elrendelte, hogy ezentúl a lovak mindig bizottságilag megvizsgáltassanak, mielőtt visszavétetnek és ha betegeknek talál­tattak, azonnal visszaadassanak az illető gaz­dáknak. (A magyar jogászgyűlés állandó bizottsága) 1. évi September hó 4-én d. u. 5 órakor a budapesti ügyvédi­ egylet helyiségei­ben ülést tart. (Kővár vidékén) a román izgatók heves támadással rontottak Ujfalussy Miklós főkapi­tányra, őt okozva, hogy Kővár vidéke nem ka­pott törvényszéket. Ujfalussy Miklós ezért le­mondott a vidék főkapitányságáról, de most 200-nál több földbirtokos folyamodványt inté­zett a belügyminiszterhez, melyben kérik a mi­nisztert, hogy a lemondást el ne fogadja, mert különben Kővár vidéke ismét színhelye lesz az alacsony érdekekből származó nemzetiségi izga­tásnak. (Nagyon szomorú tudósítás egy szomorú ünnepélyről.) Rozsnyóról, aug. 29-ről írják nekünk: Tegnap, e folyó évben már másodszor, ismét gyászolt Krasznahorka. Teg­nap temették itt leendett urát, ifj. gróf An­­drássy Györgyöt, ki junius 4 dikén el­hunyt Madeirában. A gyász isteni tisztelet s te­metés az ősi vár kápolnájában g­ll­ kor vette kezdetét, s majd 12-ig tartott. Ott voltak: gróf Andrássy Manó és fia: Géza, gr. Mai­dé­c­h­e­n, gr. S­z­é­c­h­e­ny­i, gr. P­á­l­f­f­y Rudolf és Arthur, a közel Rozsnyóról számos ur. Dob­­sina város képviselői, az uradalmi tisztség és nagyszámú egyéb közönség. A gyászszertartás befejeztével a vári sírboltba helyezték el a lapos koporsót, ama sírboltba, melyet id. gr. An­drássy György édesanyjának emelt. Most már ott fekszik az édes­anya, a szeretett nő s a nagy reményű 25 éves fiú. A szertartás igen szomorú volt, s ránk nézve még szomorúbbá tette, midőn az ifjú magyar főur koporsóján ezt olvashattuk: Graf George Andrássy 25 Jahre Alt Gestorben Madeira Am 4. Jani 1871. Magyar fő urak­ András­syak, és még sírbolt­jukban sem magyarok­­ (Munkácsy Mihály) octoberben Párisba teszi át lakását, hol a rue Duperré-ben már be is rendezte műtermét, de csak akkor költözik oda, ha bevégezte a három képet, melyen jelen­leg dolgozik. E három kép közül egy tájkép és kettő genrekép. A jelenleg munka alatt levő két genrekép egyikének czíme: „Iskola előtt“ a másiké „A fecsegök.“ Amaz négy parasztfiút s egy kis leánykát ábrázol, a mint nénjüket kö­rülveszik az „almáriom“ előtt. A legidő­sebb még leczkéjét tanulja, a másik kettő nyugtala­nul pillant a szekrény tetejére, honnan örzse néne a kenyeret emeli le. A padon a kedvencz ül, a ki nyugodtan várja az „események fejlő­dését,“ tudva, hogy ő okvetlenül részesül a jó kenyérben. Az előtérben pedig a ház legap­­róbbja, kis szöszke két éves leányka áll kicsi markában nagy konyhakéssel, sóvárgó pillana­tot vetve a kenyér felé. Neki ugyan nincs még „iskola előtt“, de azért rendesen ott van a többi között a kenyérosztásnál. A „fecsegők“ czimü kép két szakácsnőt ábrázol. Egyikök a piacz­­ról jött s betekintett egy ugrásra s Zsuzsihoz, hogy elmondja frissében a piacz újdonságait. Zsuzsi otthagyja a tűzhelyet, lábos, kaján, min­den le lesz dobva, csak hogy teljes figyelemmel hallhassa a fontos híreket. — A képeket, noha még nem készek, máris számos műárus tekinti meg személyesen Berlinből, Páris és Brüsselből, s mindenik kész lefoglalni mindannyit. — A bécsi kiállításra tervezett képet már Párisban fogja megkezdeni Munkácsy. A londoni kiállí­tásra készült képei pedig (egy genre és egy táj­kép), melyekről a műértők szintén lelkesülten szólanak, miután elkéstek, csak a jövő kiállítá­son kerülnek a közönség elé. (Lázitás és nyilvános erőszakos­kodás.) Még 1863-ban a legfőbb törvényszék úrbéri tanácsa a futaki uradalom és Petrovácz község között hosszú évek óta folyó pert úgy döntötte el, hogy bizonyos földeket az urada­lomnak ítélt. Ezen télet kihirdetésén sok petro­­váczi lakos annyira felbőszült, hogy fogana­tossá­gának meghiúsítása czéljából összebe­széltek, és nemcsak az uradalmi tiszttartót, hanem a hatósági közegeket is tettleges bántal­­makkal illették. Bács-Bodrog megye törvény­széke az ügy bonyolódottsága miatt csak évek múlva hozta meg a következő ítéletet : Csasz- Gatyár András, Benka János, ifjabb Lemén Pál és Dudás János a lázitásban bűnösöknek talál­tatnak, és ezért két-két évi súlyos börtönre ítél­tetnek ; Gyurics Pál és ifjabb Drámák egyen­­ként IV. évi súlyos börtönre ítéltetnek; Kopasek M., Mandács András, Dér József, Spevák-Ma­­ringo János és Zbornik Pál a nyilvános erősza­koskodásban, illetőleg a lázításban bűnösöknek találtatnak és egy évi börtönre ítéltetnek. Barna P., Csekovszky Pál, Saján Misa, Divján Márton, Melegh Pál, Barbavszky Mihály, Zsuga György és Zajetz János hat-hat havi, Farkas János és Gedorovszky Pál három-három havi fogságra ítéltetnek. Mindezen elitéltek felebbeztek a ki­rályi táblához, mely az első birósági ítéletet jóvá is hagyta. A legtöbb törvényszék tegnap tár­gyalta az ügyet, és a sok enyhítő körülményt tekintve, a kimért büntetést valamennyi érde­keltre nézve felére szállította le. (Kérdőjés az éhezőnek.) Kolozs me­­gyébe kebelezett Egeres községében közelebb­ről a következő gyilkossági eset adta magát elő. Az ottani fogadóban ugyanis egy este, hat olasz vasúti munkás és két asszony barátságosan el­költött vacsora után vígan boroztak, és úgyne­vezett malomjátékkal töltötték az időt. A tűz­hely előtt ült egy idegen olasz, nem messze tőle egy írnok, az ágy mellett pedig a vendéglős. Az idegen olasz éjfél után enni valót kért, mit a vendéglős nemcsak megtagadott, de ellene ha­talmasan ki is kelt. Egyszerre az asszonyok egyike elsikoltja magát, s mikor a többi jelenle­vők oda néztek, az olaszt a földön szívén keresz­­tülszúrva, meghalva látták. Csodálatra méltó az, hogy a fogadós másnap maga tett jelentést a szolgabíróságnál a nála történt gyilkosságról, valamint az, hogy az összes jelenlevők közül egyedül az írnok mond annyit, hogy látta, mi­dőn a fogadós helyéről felugrott, a kést a mes­tergerendáról levette, s az olaszt keresztülszúrta. A többiek úgy nyilatkoznak, hogy midőn figyel­­müket oda fordítva, arra néztek, a fogadóst a gerendára tett kézzel találták. Az írnok kivéte­lével, ki határozottan a fogadást vallja gyilkos­nak, a többiek az egész esemény kimeneteléről semmi bizonyost nem tudnak, sőt a munkások is a helyszínéről való elmenetelük alkalmával a vendéglősnek kinyilvánították, miszerint csak azon esetben bocsássa őket szabadon el, ha reá­juk gyilkossági gyanúja nincsen. (Tolvajok.) A „Nemere“ szerint Ke­resztényfalva községében f. hó 24-én néhány egyén a templom kerítésén áthágva, az annak udvarán levő községházba az ablakon át be­rontott. A község ládájában levő pénzt akarták kiszedni oly formán, hogy arra akkora lyuka­kat fúrtak, melyeken kezük befért. Szerencsé­re azonban csakis 5 frt néhány krajczárt, meg egy ócska puskát vittek el, az ugyancsak a községládában levő 1000 frt ezüst és körül­belül 2000 frt papiros­ pénzre pedig nem akad­tak reá. (Egy orosz ké­m.) Przemyslben (Gali­­cziában) f. hó 2- án elfogtak egy Richard Ede nevű c­ehországi születésű egyént, ki hosszabb ideig Moszkvában tartózkodott. Állítása szerint Moszkvát azért hagyta el, hogy Magyarország­ban egy bizonyos Beust úr jószágain keres­sen foglalkozást. A­helyett azonban, hogy való­ban Magyarországba jött volna, ott járkált Ja­­roslaw és Przemysl környékeiben, azután az épülő premysl-lupkowi vasút vonalát nézegette, mindenütt kérdezősködvén az utak hegyléte és a megerősítendő pontok után. Találtak nála Kumersberg-féle térképeket a jaroslawi, prze­­mysli és azon kerületekről, melyeken a vasút át fog menni. Ezenkívül két fénykép is volt ná­la, mely Przemysl városát két külön oldalról ábrázolja, továbbá egyéb vidékek és helyiségek fényképét, végre iratokat, melyek erős gyanút vetettek rá, hogy orosz kém.­­ Az egyént az illető törvényszéknek adták át, s a „Gazeta Narodova“ úgy értesül, hogy a törvényszék fel­m­­entette a vád alól, de az államügyész feleb­­bezte az ítéletet. (A francziák gyűlölete a németek ellen.) Ullmann, a világhírű impresario Erard párisi zongoragyárostól szokta venni zongoráit. Erard most Ullmannhoz intézett levelében ki­köti, hogy csak úgy kap ezentúl tőle zongorát, ha Németországban nem enged azokon játszani. Most Ullman nagyon meg van akadva, mert zongoraművésze a híres Jaell, kereken kijelenté neki, hogy csak Erard-féle zongorán játszik. Hasonlókép meg volt akadva Ullmann második énekesnőjével, Batty kisasszonynyal, ki vissza­utasította a havi 3000 tallér fizetést, mert néme­tek előtt nem akar énekelni. Carvalho asszony szívesen énekelne, de fél a párisi lapoktól, me­lyek a múltkor Ging-Saens zongoraművészt megtámadták, mert Baden-Badenben egy hang­versenyben fellépett. (A vidéki színészet) dráma­­i operette azon tagjai, továbbá súgók, karmesterek s kar­dalnokok, kik a téli idényre Szuper Károly szín­társulatához Kaposvárra szerződni óhajtanak, felkéretnek, hogy feltételeiket tartalmazó leve­leikkel nevezett színigazgatót sept. 16-ig Sziget­vár­ott keressék fel. (Thiers úr) a szószéken igen ékesszóló, de egyszersmind igen izgékony ember — írja a „Figaro.“ Közbeszakítóit égő szavakkal tudja visszautasítani a hallgatás korlátai közé. A ház egyik oldalától részakaratulag üldöztetve, gőgös, keserű és a mellett mégis számitó volt; kiszámí­totta mondatai hatását s a seb mélyéig követte a mérges tőrést. A jobboldal megrendülve rö­vid, metsző, biztos kézzel vetett mondatai alatt, végre kitört, felugrott, mint a circusi oroszlán, mikor a szeliditő vasa éri. Mint a szél, mely az érett gabnakalászokon leng át, úgy húzódnak végig a zajon Thiers ur szavai, melyekkel meg­nyugtatni akarja a nemzetgyűlés szenvedélyeit — s inkább felkelti : — „Kérem, hogy engem félbe ne szakítsanak. — Úgy vélem, méltóságuk megkövetelné, hogy meghallgassák azt az embert, kire az ország kormányzását bízták. — Nem az önök megszakításai azok, melyek a közrendért kezeskednek; én vagyok az, ki saját fejemmel vagyok érte felelős. — Sokkal jobban ismerem az embereket, semmint ne tudnám, hogy bizo­nyos hangulatban nem lehet őket meggyőzni. De én társaimért, az országért, magamért be­szélek.“ Ez a „magamért“,pour m­oi, igen so­kat mond ! Hát még az az isten hozzád, melyet a szónok a szószékről lelépve mondott a nemzet­gyűlésnek : „tudom, mi elhatározást kíván tő­lem e jelenet. Nincs több szavam e gyűléshez.“ És miután ilyeténképen fittyet hányt volna Aga­memnon fiainak, Achilles visszavonult sátrába. A bámulás nagy volt, a felindulás leirhatatlan. Az a híres damoclesi hajszál megszakadt, Du­­crot tábornoknak volt annyi lélekjelenete, hogy bogot kössön. Achilles jobb tanácsra hallgatva, visszatért a miniszterpadra. A trik amendement­­ja nagy szótöbbséggel elfogadtatott. Agamemnon nem engedte át a gyorslábú Achillesnek (a gyorsan „menő“ Thiersnek?) Brisaeist, de egy időre odaadja neki, még pedig azon feltétel­lel, hogy versenytársa valamivel később önként fog tőle megválni. (Színház és művészet.) A budai színkörben nagy látványosságra készülnek, mely vasárnap fog előadatni. A darab czíme „Páris romjai vagy : császárság, köztársaság, commu­ne .“ eredeti látványos színmű, ének, táncz és melodramatikus részekkel 3 szakaszban. A kiál­lítás — mint halljuk — igen fényes lesz, és La­­tabár minden lehetőt megtett a rendezés körül. Ezért már holnap nem is lesz előadás. A látvá­nyosság szövegét Lukácsy Sándor írta. Helyi hírek. (Szeszes italok kiszolgálta­tása fegyenczek részére.) Pest város teljes tanácsa egy korábbi határozatát, mely szerint a város fenyító fogdájában szeszes italokat a fegyenczek részére kimérni általában nem szabad, oda módosító, hogy jövőre olyan egyének részére, kik testi állapotuknál fogva a szeszes italokat egészségük veszélyeztetése nél­kül nem nélkülözhetik — a fegyházi orvos ajánlata és a fenyítőtörvényszéki elnök ellen­őrzése mellett szeszesital kiszolgáltatható le­szen. (A városi közgyűlés­ által tegnap a netalán elterjedő cholera elleni óvintézkedé­sek keresztülvitelére ad hoc kirendelt bizott­mány a közgyűlésiig megállapított határozatok foganatosítása czéljából holnap, pénteken, dél­előtt 11 órakor a városházán ülést fog tartani. (T­a­n d­i­j - f­i­z­e t­é s.) A pestvárosi igaz­gatótanárok kérvénye folytán a tanács elhatá­rozta, hogy a tandijak az 1871—72. tanévben próbaképen nem mint eddig havonkint, hanem félévenkint előre fizettessenek. Tavaly az igaz­gatótanárok e kérelmükkel, tekintettel a szegé­nyebb sorsú lakosokra, elutasittattak. (M n r o v a r d a.) J. W. Miers amerikai cir­­custulajdonos Bécsből, folyamodott a tanácshoz, engedtessék meg neki, hogy csupa amerikaiak­ból álló társulatával a városligetben az artézi kút közelében előadásokat tarthasson. (Lakásköz­vetítő intézet.) Korn­­hofer Ede folyamodott a tanácshoz, engedtessék meg neki egy lakközvetítő intézet felállítása. Minden szoba után úgy a bérbeadó háziuraktól, mint a bérlő felektől t­árt közvetítési dijt akar szedni, konyha, pincze, padlástól dij nem járna. Boltok után a dij természetesen nagyobb volna. A tanács az engedélyt megadta. (Női kézimukatanítónők.) A női kézimunka tanítása a jövő tanévtől kezdve a városi elemi leánytanodákban rendes tantár­gyat be fogván hozatni, az ennek folytán be­töltendő huszonkét női kézimunkatanítói állo­másokra a tanács pályázatot hirdet. Pályázati határidő f. 6. szept. 20. Fizetés évenként 200 frt. (Új vásári rendszabály.) Bécs város tanácsa Pest város megkeresésére meg­­küldötte vásári rendszabályait, erre vonatkozó utasításait stb. Tudatvalevőleg Pest város szintén egy általános, korszerű vásári ügy­rendszabály­­zat kidolgozását és mielőbbi életbeléptetését ha­tározta el, s most a bécsit e czélra alapul fogja használni. (Eltűnt ifjú.) Egervári József 15 éves, dús szőke hajú, csinos, szabályos arczvonású, világos kékszemü, (rövidlátó, szemüveget szokott visel­ni), öltözete : fekete kalap, fekete nyári felöl­töny, sárga nadrág s ugyanily szinü mellény. Iszer Gyula Pest szállóutczai kereskedéséből, a­hol tanoncz volt, aug. hó 30-án reggel 8 órakor minden gyanítható ok nélkül eltávozott, s azóta holléte nem tudatik. A ki meg tudná a fiú hol­létét, felkéretik, hogy azt annak elkeseredett atyja, Egervári Ödönnel Pest, nyárutcz a 26. sz. a. mihamarább tudatni szíveskedjék. (A pékek nem adnak ráadást.) Ma mindenkinek, a­ki a sütőboltokba belépett, egy körözvényt kézbesítettek, melyben 19 sütőmes­ter kijelenté, hogy a lisztárak gyors emelkedé­se, valamint minden egyéb kiadások rendkívüli emelkedése következtében kénytelenek f. évi September elsejétől az 1 krajcráros sütemények sütését és az eddig szokásos ráadást beszün­tetni.­­ Mint tudva, a pesti sütők eddigelé min­den 5 kr süteményre egy 1 kr ráadást, minden 10 krra egy 2 kros süteményt adtak ráadásul. (*) Ú­j intézet. Tegnapi lapunkhoz volt mellékelve a f. é. october elején megnyitandó, felsőbb helyen engedélyezett Lányi-Dushegyi­­féle reál-gymnasiumi nyolcz osztályú tan- és nevelő­intézet program­mja. — Valóban örvendünk, hogy hazánk fővárosa ismét egy hiányt pótló intézettel gyarapodott. A szellemi vezetést — a tulajdonosokon kívül, kik mind­ketten több éve működnek a nevelés terén, s egyikük húsz éven át a külföld legjelesb tanin­tézeteiben gyarapítá­s bővítő nevelészeti ismere­teit — a kormány beleegyezésével, a pesti kir. államgymn. tanárai vállalták el. Szer­encsésnek jelezzük az intézet tulajdonosainak a tanerők meghívásában nyilatkozott választását; egysz­e­­smind őszintén üdvözöljük a közoktatásügyér urat, azon tapintatos eljárásáért, hogy hazánk fővárosában egy állami nyilvános főreálgymna­­siumnak mindeddigi hiányát azzal igyekezett pótolni, hogy magánosoknak egy­­ily tanintézet felállíthatását, s abban az állami tanerők alkal­­mazhatását megengedi­e. — Ily szakavatott, országosan ismert jeles tanférfiakra nyugod­tan bízhatja a szülő gyermekét. Melegen ajánljuk tehát ez új intézetet minden szülőnek figyelmébe. A P. Napló magántáviratai. Bécs, aug. 31. A mai „Wiener Abp.“ egy czikkben kikel a német ellenzék pessimisticus modora ellen, mely — miután a kiegyezési po­litika ellen successive felhozott összes vádak megczáfoltatnak, — a pénzügyi térre ment át, és a kormány világos nyilatkozata daczára, a német tartományoknak a kiegyezés folytáni ál­lítólagos túlterheltetését újabb támadásra kiin­duló pont gyanánt használja fel. A czikk arra emlékeztet, hogy maguk a né­met-osztrákok is minden időben elismerték az általános egyetértésnek és az alkotmány megva­lósításában való részvételnek becsét, és min­denkor készségüket fejezik ki, hogy e tekintet­ben hajlandók áldozatot hozni. A czikk constatk­ozza, hogy a németek az al­kotmányban törvényes eszközt bírnak a végett, hogy egy őket méltánytalanul terhelő befolyá­sukat az államügyek vezetésére csorbító köt­­ményt megakadályozzanak. Végül kinyilatkoztatja, hogy a kormány és a bizalmi férfiak közt folyt alkudozásoknak semmi oly eredményei sem voltak, melyek a német­­osztrákokat aggaszthatnák. Bécs, aug. 31. A bécsi általános hivatalnoki egylet életbiztosítási osztálya aug. végével túl­haladta a 10 millió biztosítási összeget. A havi zárszámadások a legnagyobb és legrégibb bizto­sító társulatokéval versenyeznek. Páris, aug. 31. A nemzetgyűlés tegnapi ülésé­­nek bezártával Quinet több társa nevében in­dítványt terjesztett elő a nemzetgyűlés feloszla­tására vonatkozólag. Madrid, aug. 30. A „Gaceta“ egy amnestia­­rendeletet közöl, melynek bevezetésében ezek mondatnak: A kormány ismeri a jelenlegi poli­tikai helyzet ellenzőinek titkos szereit, és ér­tesülve van azok gyengesége­ és tehetetlen­ségéről. A kormány elég erős arra, hogy az alkot­mány és dyastia elleni minden felkelést el­nyomhasson. Az amnestia minden politikai bűn­tényre kiterjed. Ilyeneküt tekintetnek: a hami­sítás, gyanúsítás és a választásoknál az akarat szabad nyilvánulására gyakorolt pressió is. A magánjogi igényese ez által nem érintet­tek. Egy rendelet a hadügyminisztérium budge­­tében 3.622.025 pesetányi megtakarítást rendel el. Egy másik rendelet újraszervezi a gyarmat­­ügyi minisztérium személyzetét. Belgrád, aug. 31. Egy Ausztria-Magyarország és Szerbia közt épen megkötött távirdai szerző­dés szerint egy egyszerű táviratnak árszabálya innen a birodalomba 10 piasterre, vagyis egy o. é.­sztra száll­ittatik le. Bécs, aug. 31. (Megnyitás.) Hitelintézeti rész­vény 297.20. Napoleondor 9.63—. Lombardok 182.30. Angol-ausztriai 261.50. Tramway —. — Galicziai —.—. Bécs, aug. 31. (Hivatalos zárs.) Magyar föld­­teherm. kötv. 79.75. Salgó-Tarján —.—. Ma­gyar hitel 115.25. Magyar záloglevél 89.25. Er­délyi 175.50. Magyar ker. vasút 89.25. Magyar sorsj. 101.15. Magy. vas. köles. 110.10. Angol­magyar 95.50. Franco-magyar 9150. Alföld 182.50. Magyar éjszakkeleti vas. 163.25. Keleti vasúti elsőbbs. kötvény 87.—. Porosz pénztári utalvány 180.75. Magyar gőzh. elsőbbségi kötv. —.—. Magyar földhitelintézet 138.50. Tiszai vasút 251.—. Bécs, aug. 31. (Esti zárl.) Hit­­részv. 296 60. Éjszaki vas. 2140.25. Államvasut 385.50. Lom­bardok 182.30. 1860­ ki 102.75. 1864 ki 140.25. Magyar jutalomsorsjegyek —.—. Napoleond'or 9.63—. Magyar hitelrészvény 115.25. Galicziai 256.25. Anglo-Ausztrián 260.90. Franczia-osztr. 123.80. Tramway 215.80. Magyar földhitelinté­zet 138.50. Bornin, aug. 31. Csehnyugati vasút 105.—. Galicziai 106.—. Államvasut 211.75. Önkénytes kölcsön —.—. Metalliques 49.50. Nemzeti köl­csön 58.50. Hitelsorsjegyek 102.—. 1860-diki 86.­*. 1864-diki 78.50. Bécs 81.—. Hitelrész­vények 162.—. Romániai 40.75. Lombardok 100.—. Páris, august. 30. (Kezdet.) 3% járadék 55.52.— Olasz járadék 59.50.— Új kölcsön —.—.— 4­20% járadék —.—. Államvaspálya 877.50. Páris, august. 30. Zárlat. 3% járadék 56.—. % járadék 82.—. Olasz járad. 60.50. Credit mod. 175.—. Lombard 383. Államvasut 800.—. Koronajószági záloglevelek —. Ausztriai köt­vények 490. Uj kölcsön 89.05. Frankfurt, aug. 30. (Zárlat.) Váltóárfolyam 96. 02. 1859-ki E. metalliques —.—. Uj ezüst kölcsön —.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi me­­talliques —.—. Uj adómentes kölcsön —.— Amerikai 1882-ig 96.—. Osztrák hitelrészvény 277.75. Osztr. államvasut 367.25. 1854-ki sors­jegyek 77.—. 1864-ki 136.75. 1860-ki 85.-. Ferencz­ József vas. 199.50. Lombardok 172.65. Galicziai 244.—. Papixjáradék —.—•. Ezüstjára­

Next