Pesti Napló, 1871. szeptember (22. évfolyam, 201-225. szám)
1871-09-01 / 201. szám
A IV. általános osztrák tanitógyűlés Linezben, augusztus 28., 29., 30. és 31-én. (Saját tudósítónktól.) Ez általános tanitógyüléshez 1500 tanító jelentkezett s ezek között körülbelől 100 magyarországi és Kimnach Károly budai polgár s iskolaszéki jegyző. E kies fekvésű tiszta és feltűnő csendes város ez időben más fontos kérdésekkel is el van foglalva, t. i. az országgyűlési választásokkal. E mozgalmak jelenleg sokkal élénkebbek, mint itt egyébkor szoktak lenni. Nagy falragaszok csábítgatják a választóképeseket s a nép e placatumokat tömegesen körülállja. A vidéken a klerikálisok győztek s a mint látszik, e győzelmen vérszemet kapva,itt a fővárosban is élénken izgatnak, de a mint hallom, siker nélkül. A tanítógyűlés tehát nem képes a város osztatlan figyelmét magára vonni, a városház azonban e gyűlés tiszteletére mégis zászlókkal a különféle nemzeti színekben fel van diszitve. F. hó 28-án esteli 8 órakor megtartatott az előtanácskozmány a városi népünnepélyi csarnokban, hol a többi gyűlések is meg fognak tartatni. Hazámfiai talán csodálkozva fognak olvasni egy városi népünnepélyi csarnokról, mely egy nagy udvar közepén emelt igen díszes épületből áll. Lincz városában t. i. minden év szept. havában népünnepély tartatik már régi időktől kezdve, újabb időkben pedig összekötötték ezt országos kiállítással mindenből, a mi szépet, jót és hasznost az országocska elő teremt. Vannak ekkor gazdasági eszközök, termények, barmok s másféle kiállítások. A szokásos üdvözlő beszédek után a nagygyűlés elnökei, jegyzői és rendezői megválasztásához tértek át. Ez minden vita nélkül megtörtént. Első elnöknek megválasztatott Bobics cs. k. tanfelügyelő és iskolai igazgató Bécsből. A nagygyűlési napirend megállapítása azonban oly zajos jelenetekre adott alkalmat, hogy az előtanácskozmány még csak 10 óra után ért véget. A 29 beküldött tétel közötti kiválasztás konok vitára adott alkalmat, de kiváltképen ezen tétel: Miképen és ki által kezeltessék a vallástan a népiskolákban nevelészeti és módszertani szempontból? — nagy izgatottságot szült. Felső-Ausztria összes tanítói — a fővárosiakat kivéve — élőkön egynéhány pap, azt követelték, hogy e kérdés maradjon ki a napirendből, hogy a nép ellenszenvét az iskolatörvények ellen még jobban föl ne ingereljék. (Ellenmondás, elnöki megintés a szólásszabadság érdekében.) Ha e kérdés mégis megvitattatnék, úgy azon szintén kitűzött tétel: miképen lehet a népet az iskolatörvények megkedveltetésére bírni, hasztalan leend. (Folytonos zaj és piszegés.) Lederer Pestről köszönetét fejezi ki az állandó bizottságnak a tételek helyes összeállításáért, ő azonban oly rendben akarja a napirendre tenni, hogy minden nap egy paedagogiadidaktikai, egy törvénykezési és egy szervezési kérdés jöjjön a napirendre. Ami a vallási kérdést illeti, ő nem fél, ha a kérdés csupán paedagogiai szempontból,,nyugodtan és tárgyilagosan megvitattatnék. Ő a testi büntetési kérdést is a napirendre kitüzetni kívánja. Ernst bécsi tanító hangsúlyozza, hogy a tanítógyűlések feladata e kérdésbe is világosságot és igazságot hozni. E kérdés az egész életet érinti. Előbb hallgassuk meg a tanítókat azután ítéljünk. Inti a gyűlést, hogy e kérdést el ne ejtse. Szóltak még többen, azután a vallási kérdés nagy szótöbbséggel mint a tárgyalások első kérdése kitüzetett. Alig hogy a szavazás megtörtént,a feső-ausztriai tanítók a papokkal együtt a gyüléstermet nagy tüntetéssel oda hagyták. Kitüzettek pedig ezen tárgyak . Első napra: 1. Miképen és ki által kezeltessék a vallástanítás a népiskolában nevelészeti és módszertani szempontból. Előadó Hein, bécsi tanító. 2. A természettudományi tantárgyak fontossága a népiskolában ? Előadó: Jirsik igazgató Rudolfsheimból. 3. Miképen lehetne a szegény, többnyire magára hagyatott ifjúság elhanyagoltatásának elejét venni ? Előadó: Wenhart Wenzel, igazgató Steyerből. Második napra. 1. Miképen legyenek szervezve a törvény értelmében a néptanítók számára előirt tovább képező tanfolyamok ? Előadó : Ernst bécsi tanító. 2. Az eddigi tapasztalatok kívánatossá teszik-e, hogy az 1870-ki ideigl. tanszabályzat megváltoztassék? Előadó: Hekkel Ferencz, bécsi tanító. 3. A tanítók szűkölködése tanítóhiányhoz vezet. Előadó Quantschnigg, innsbrucki tanító. Harmadik napra: 1. Miképen lehet a falusi népet az uj iskolai törvényhozásnak megnyerni; miképen tudná a tanító legjobban az uj iskolatörvény elleni tervszerinti ellenséges megtámadtatásokat meghiusítani. Előadó Haffer Wenczel, gleinki tanító. 2. A 8 évi iskolakötelezettség elvben fentartandó. Előadó dr. Backe, cs. k. országos tanfelügyelő. 3. A tanfelügyelők kineveztetésénél jeles néptanítók leginkább vétessenek tekintetbe. Nem zárhatom be ez első jelentésemet anélkül, hogy egy fontos különbségre ne figyelmeztetném a hazai tanítókat a német és múlt évi 1-ső magyar tanítói gyűlés tárgyalásainak ügymenetelénél. A német tanítók itt, úgy mint azelőtt Bécs, Brünn és Gratzban a gyűlési hivatalnokok megválasztását gyorsan minden vita nélkül, mint valami egészen lényegtelent végezték , de annál részletesebben tárgyalák a napirend megállapítását, miután ettől az egész gyűlés sikere függ. Minálunk Pesten ez egészen másképen volt. A 47 fontos kérdés kitüzetett és minden vita nélkül elfogadtatott, s meg volt vetve a hosszú haszontalan szószaporitásnak a tág meder, hanem az elnökök és jegyzők megválasztatása három hosszú órát vett igénybe s csak nagytekintélyű férfiak közbevetésének köszönhettük, hogy a csekélység felett a vita az este befejeztetett. Okuljunk a más példáján, s ön szives engedélyével e gyűlés lefolyásáról egyéb észleleteimet is közölni fogom. Külföld. Thiers a párisi lázadás okairól. A párisi lázadás okainak megvizsgálására kiküldött enquetebizottság legközelebb Thiers urat is kihallgatta. Thiers nyilatkozatait ama missió történetével kezdé, melyet a tavalyi ősz idején nyert volt, hogy a külhatalmakat a Francziaország javára való beavatkozásnak megnyerje. Anglia tartózkodónak mutatkozott s azt mondá, hogy magatartását Oroszországéhoz fogja alkalmazni. Oroszországban a lakosság minden része rokonszenvezett Francziaországgal, de a czár azt mondá, hogy érette háborúba nem vetheti magát. Kétségkívül kötve volt Poroszországhoz. Később Pétervárott azt állíták, hogy Poroszország elfogadható feltételek mellett akar békét kötni s Thierst arra ösztönzök, hogy Versaillesba utazzék. „Mi czélból ?“ felelt ez: mindennemű meghatalmazásom van szerződések, kölcsönök kötésére, a háború folytatását célzó kötelezettségek átvállalására. De békekötésre nincs meghatalmazásom.“ Az olasz király, folytatá Thiers, feltétlenül kedvező hangulatban volt irántunk. Minisztertanácsot és haditanácsot hívott össze. S Íme — mondá neki Thiers — önnek 300.000 jó katonája van. Küldjön 100.000-et Lyonba. A Svájcz és az Alpesek által fedeztetve, a csapatoknak nincs mit félniök s óriási diversiót tehetnek a mi javunkra. De az olasz kormány nem akart ilyesmibe ereszkedni, noha a király s a tábornokok nagyon óhajtották volna. Thiersnek a sajnálatára Versaillesen át kelle Párisba visszatérnie. Akkor Bismarck így szólta hozzá : Csak azért szólok önnek, hogy megmondjam, miszerint önnel nem beszélhetek. Magára a mart. 18-ki forradalomra áttérve, ennek okait Thiers mindenek előtt a hazafias érzületben látja, mely azonban elfogult s a legveszélyesebb forradalmi szenvedélyek által tévútra vezettetett. A poroszok azon szándéka, hogy a békekötés után Párisba vonuljanak, növelte az elkeseredést. Thiers a németeket e szándékról lebeszélni iparkodott. A kétségbeesett nép — mondotta volt — torlaszokat fog emelni. Önök kétségkívül elfoglalják azokat, de csak nagy vesztességek mellett s a város egy részének elpusztításával. Mit fog ez önöknek használni ? A porosz tábornokok és diplomaták mindezt elismerték, de a király hajthatatlan maradt. Azt mondá, őt egész Európa kihívta. Halállal fenyegeti őt. Meg akarja mutatni, hogy nem fél a golyótól. Végül az occupatiót a Mars és elysai mezőkre szokták. A lakosság izgatottsága azonban csak oly nagy volt s azon szándékban, hogy a városban lévő ágyukat az ellenségtől biztosítsa, azokat a város belsejéből elszállította. Az egész világ tudja, mily terjedelmet öltött ezen ágyukérdés. A forradalmi párt ügyesen kizsákmányolta azt. A kormányelnök azután a lázadás ellen tett rendszabályokról emlékezik meg s azon meggyőződésének ad kifejezést, miszerint a poroszoknak nincs részök a lázadásban. Most — mondja végül Thiers — a rend biztosítva van. A fegyveres erő jelentékeny, a hadsereg kitűnő, a kormány kész a rendzavarókkal bármikor szembe lépni. Ha a kamra bölcs mérsékletben marad s a kormányt a köztársaság fentartása körüli fáradozásaiban támogatja, ha a végleges kormány megalkotására minden előkészíttetik, továbbra nincs mitől tartanunk. Különfélék. Pest, aug. 31. (A honvédség köréből.) Udvardy József honvédfőhadnagy uj tábori táviró készüléket talált fel és mutatott be a honvédelmi minisztériumnál, mely mint mondják, sebesebben dolgozik mint a Morseféle készülék. Ezen készülékkel a honvédelmi minisztérium rendelete folytán még a váczi gyakorlatok megkezdése előtt próbák fognak létezni, hogy a beválás esetén már a váczi táborban használhassák. Miután több eset fordult elő, hogy a magyar kincstár lovai közül, melyek magángazdáknak adattak ki, sokat betegen szolgáltattak visza, a honvédelmi miniszerium elrendelte, hogy ezentúl a lovak mindig bizottságilag megvizsgáltassanak, mielőtt visszavétetnek és ha betegeknek találtattak, azonnal visszaadassanak az illető gazdáknak. (A magyar jogászgyűlés állandó bizottsága) 1. évi September hó 4-én d. u. 5 órakor a budapesti ügyvédi egylet helyiségeiben ülést tart. (Kővár vidékén) a román izgatók heves támadással rontottak Ujfalussy Miklós főkapitányra, őt okozva, hogy Kővár vidéke nem kapott törvényszéket. Ujfalussy Miklós ezért lemondott a vidék főkapitányságáról, de most 200-nál több földbirtokos folyamodványt intézett a belügyminiszterhez, melyben kérik a minisztert, hogy a lemondást el ne fogadja, mert különben Kővár vidéke ismét színhelye lesz az alacsony érdekekből származó nemzetiségi izgatásnak. (Nagyon szomorú tudósítás egy szomorú ünnepélyről.) Rozsnyóról, aug. 29-ről írják nekünk: Tegnap, e folyó évben már másodszor, ismét gyászolt Krasznahorka. Tegnap temették itt leendett urát, ifj. gróf Andrássy Györgyöt, ki junius 4 dikén elhunyt Madeirában. A gyász isteni tisztelet s temetés az ősi vár kápolnájában gll kor vette kezdetét, s majd 12-ig tartott. Ott voltak: gróf Andrássy Manó és fia: Géza, gr. Maidéchen, gr. Széchenyi, gr. Pálffy Rudolf és Arthur, a közel Rozsnyóról számos ur. Dobsina város képviselői, az uradalmi tisztség és nagyszámú egyéb közönség. A gyászszertartás befejeztével a vári sírboltba helyezték el a lapos koporsót, ama sírboltba, melyet id. gr. Andrássy György édesanyjának emelt. Most már ott fekszik az édesanya, a szeretett nő s a nagy reményű 25 éves fiú. A szertartás igen szomorú volt, s ránk nézve még szomorúbbá tette, midőn az ifjú magyar főur koporsóján ezt olvashattuk: Graf George Andrássy 25 Jahre Alt Gestorben Madeira Am 4. Jani 1871. Magyar fő urak Andrássyak, és még sírboltjukban sem magyarok (Munkácsy Mihály) octoberben Párisba teszi át lakását, hol a rue Duperré-ben már be is rendezte műtermét, de csak akkor költözik oda, ha bevégezte a három képet, melyen jelenleg dolgozik. E három kép közül egy tájkép és kettő genrekép. A jelenleg munka alatt levő két genrekép egyikének czíme: „Iskola előtt“ a másiké „A fecsegök.“ Amaz négy parasztfiút s egy kis leánykát ábrázol, a mint nénjüket körülveszik az „almáriom“ előtt. A legidősebb még leczkéjét tanulja, a másik kettő nyugtalanul pillant a szekrény tetejére, honnan örzse néne a kenyeret emeli le. A padon a kedvencz ül, a ki nyugodtan várja az „események fejlődését,“ tudva, hogy ő okvetlenül részesül a jó kenyérben. Az előtérben pedig a ház legapróbbja, kis szöszke két éves leányka áll kicsi markában nagy konyhakéssel, sóvárgó pillanatot vetve a kenyér felé. Neki ugyan nincs még „iskola előtt“, de azért rendesen ott van a többi között a kenyérosztásnál. A „fecsegők“ czimü kép két szakácsnőt ábrázol. Egyikök a piaczról jött s betekintett egy ugrásra s Zsuzsihoz, hogy elmondja frissében a piacz újdonságait. Zsuzsi otthagyja a tűzhelyet, lábos, kaján, minden le lesz dobva, csak hogy teljes figyelemmel hallhassa a fontos híreket. — A képeket, noha még nem készek, máris számos műárus tekinti meg személyesen Berlinből, Páris és Brüsselből, s mindenik kész lefoglalni mindannyit. — A bécsi kiállításra tervezett képet már Párisban fogja megkezdeni Munkácsy. A londoni kiállításra készült képei pedig (egy genre és egy tájkép), melyekről a műértők szintén lelkesülten szólanak, miután elkéstek, csak a jövő kiállításon kerülnek a közönség elé. (Lázitás és nyilvános erőszakoskodás.) Még 1863-ban a legfőbb törvényszék úrbéri tanácsa a futaki uradalom és Petrovácz község között hosszú évek óta folyó pert úgy döntötte el, hogy bizonyos földeket az uradalomnak ítélt. Ezen télet kihirdetésén sok petrováczi lakos annyira felbőszült, hogy foganatosságának meghiúsítása czéljából összebeszéltek, és nemcsak az uradalmi tiszttartót, hanem a hatósági közegeket is tettleges bántalmakkal illették. Bács-Bodrog megye törvényszéke az ügy bonyolódottsága miatt csak évek múlva hozta meg a következő ítéletet : Csasz- Gatyár András, Benka János, ifjabb Lemén Pál és Dudás János a lázitásban bűnösöknek találtatnak, és ezért két-két évi súlyos börtönre ítéltetnek ; Gyurics Pál és ifjabb Drámák egyenként IV. évi súlyos börtönre ítéltetnek; Kopasek M., Mandács András, Dér József, Spevák-Maringo János és Zbornik Pál a nyilvános erőszakoskodásban, illetőleg a lázításban bűnösöknek találtatnak és egy évi börtönre ítéltetnek. Barna P., Csekovszky Pál, Saján Misa, Divján Márton, Melegh Pál, Barbavszky Mihály, Zsuga György és Zajetz János hat-hat havi, Farkas János és Gedorovszky Pál három-három havi fogságra ítéltetnek. Mindezen elitéltek felebbeztek a királyi táblához, mely az első birósági ítéletet jóvá is hagyta. A legtöbb törvényszék tegnap tárgyalta az ügyet, és a sok enyhítő körülményt tekintve, a kimért büntetést valamennyi érdekeltre nézve felére szállította le. (Kérdőjés az éhezőnek.) Kolozs megyébe kebelezett Egeres községében közelebbről a következő gyilkossági eset adta magát elő. Az ottani fogadóban ugyanis egy este, hat olasz vasúti munkás és két asszony barátságosan elköltött vacsora után vígan boroztak, és úgynevezett malomjátékkal töltötték az időt. A tűzhely előtt ült egy idegen olasz, nem messze tőle egy írnok, az ágy mellett pedig a vendéglős. Az idegen olasz éjfél után enni valót kért, mit a vendéglős nemcsak megtagadott, de ellene hatalmasan ki is kelt. Egyszerre az asszonyok egyike elsikoltja magát, s mikor a többi jelenlevők oda néztek, az olaszt a földön szívén keresztülszúrva, meghalva látták. Csodálatra méltó az, hogy a fogadós másnap maga tett jelentést a szolgabíróságnál a nála történt gyilkosságról, valamint az, hogy az összes jelenlevők közül egyedül az írnok mond annyit, hogy látta, midőn a fogadós helyéről felugrott, a kést a mestergerendáról levette, s az olaszt keresztülszúrta. A többiek úgy nyilatkoznak, hogy midőn figyelmüket oda fordítva, arra néztek, a fogadóst a gerendára tett kézzel találták. Az írnok kivételével, ki határozottan a fogadást vallja gyilkosnak, a többiek az egész esemény kimeneteléről semmi bizonyost nem tudnak, sőt a munkások is a helyszínéről való elmenetelük alkalmával a vendéglősnek kinyilvánították, miszerint csak azon esetben bocsássa őket szabadon el, ha reájuk gyilkossági gyanúja nincsen. (Tolvajok.) A „Nemere“ szerint Keresztényfalva községében f. hó 24-én néhány egyén a templom kerítésén áthágva, az annak udvarán levő községházba az ablakon át berontott. A község ládájában levő pénzt akarták kiszedni oly formán, hogy arra akkora lyukakat fúrtak, melyeken kezük befért. Szerencsére azonban csakis 5 frt néhány krajczárt, meg egy ócska puskát vittek el, az ugyancsak a községládában levő 1000 frt ezüst és körülbelül 2000 frt papiros pénzre pedig nem akadtak reá. (Egy orosz kém.) Przemyslben (Galicziában) f. hó 2- án elfogtak egy Richard Ede nevű cehországi születésű egyént, ki hosszabb ideig Moszkvában tartózkodott. Állítása szerint Moszkvát azért hagyta el, hogy Magyarországban egy bizonyos Beust úr jószágain keressen foglalkozást. Ahelyett azonban, hogy valóban Magyarországba jött volna, ott járkált Jaroslaw és Przemysl környékeiben, azután az épülő premysl-lupkowi vasút vonalát nézegette, mindenütt kérdezősködvén az utak hegyléte és a megerősítendő pontok után. Találtak nála Kumersberg-féle térképeket a jaroslawi, przemysli és azon kerületekről, melyeken a vasút át fog menni. Ezenkívül két fénykép is volt nála, mely Przemysl városát két külön oldalról ábrázolja, továbbá egyéb vidékek és helyiségek fényképét, végre iratokat, melyek erős gyanút vetettek rá, hogy orosz kém. Az egyént az illető törvényszéknek adták át, s a „Gazeta Narodova“ úgy értesül, hogy a törvényszék felmentette a vád alól, de az államügyész felebbezte az ítéletet. (A francziák gyűlölete a németek ellen.) Ullmann, a világhírű impresario Erard párisi zongoragyárostól szokta venni zongoráit. Erard most Ullmannhoz intézett levelében kiköti, hogy csak úgy kap ezentúl tőle zongorát, ha Németországban nem enged azokon játszani. Most Ullman nagyon meg van akadva, mert zongoraművésze a híres Jaell, kereken kijelenté neki, hogy csak Erard-féle zongorán játszik. Hasonlókép meg volt akadva Ullmann második énekesnőjével, Batty kisasszonynyal, ki visszautasította a havi 3000 tallér fizetést, mert németek előtt nem akar énekelni. Carvalho asszony szívesen énekelne, de fél a párisi lapoktól, melyek a múltkor Ging-Saens zongoraművészt megtámadták, mert Baden-Badenben egy hangversenyben fellépett. (A vidéki színészet) drámai operette azon tagjai, továbbá súgók, karmesterek s kardalnokok, kik a téli idényre Szuper Károly színtársulatához Kaposvárra szerződni óhajtanak, felkéretnek, hogy feltételeiket tartalmazó leveleikkel nevezett színigazgatót sept. 16-ig Szigetvárott keressék fel. (Thiers úr) a szószéken igen ékesszóló, de egyszersmind igen izgékony ember — írja a „Figaro.“ Közbeszakítóit égő szavakkal tudja visszautasítani a hallgatás korlátai közé. A ház egyik oldalától részakaratulag üldöztetve, gőgös, keserű és a mellett mégis számitó volt; kiszámította mondatai hatását s a seb mélyéig követte a mérges tőrést. A jobboldal megrendülve rövid, metsző, biztos kézzel vetett mondatai alatt, végre kitört, felugrott, mint a circusi oroszlán, mikor a szeliditő vasa éri. Mint a szél, mely az érett gabnakalászokon leng át, úgy húzódnak végig a zajon Thiers ur szavai, melyekkel megnyugtatni akarja a nemzetgyűlés szenvedélyeit — s inkább felkelti : — „Kérem, hogy engem félbe ne szakítsanak. — Úgy vélem, méltóságuk megkövetelné, hogy meghallgassák azt az embert, kire az ország kormányzását bízták. — Nem az önök megszakításai azok, melyek a közrendért kezeskednek; én vagyok az, ki saját fejemmel vagyok érte felelős. — Sokkal jobban ismerem az embereket, semmint ne tudnám, hogy bizonyos hangulatban nem lehet őket meggyőzni. De én társaimért, az országért, magamért beszélek.“ Ez a „magamért“,pour moi, igen sokat mond ! Hát még az az isten hozzád, melyet a szónok a szószékről lelépve mondott a nemzetgyűlésnek : „tudom, mi elhatározást kíván tőlem e jelenet. Nincs több szavam e gyűléshez.“ És miután ilyeténképen fittyet hányt volna Agamemnon fiainak, Achilles visszavonult sátrába. A bámulás nagy volt, a felindulás leirhatatlan. Az a híres damoclesi hajszál megszakadt, Ducrot tábornoknak volt annyi lélekjelenete, hogy bogot kössön. Achilles jobb tanácsra hallgatva, visszatért a miniszterpadra. A trik amendementja nagy szótöbbséggel elfogadtatott. Agamemnon nem engedte át a gyorslábú Achillesnek (a gyorsan „menő“ Thiersnek?) Brisaeist, de egy időre odaadja neki, még pedig azon feltétellel, hogy versenytársa valamivel később önként fog tőle megválni. (Színház és művészet.) A budai színkörben nagy látványosságra készülnek, mely vasárnap fog előadatni. A darab czíme „Páris romjai vagy : császárság, köztársaság, commune .“ eredeti látványos színmű, ének, táncz és melodramatikus részekkel 3 szakaszban. A kiállítás — mint halljuk — igen fényes lesz, és Latabár minden lehetőt megtett a rendezés körül. Ezért már holnap nem is lesz előadás. A látványosság szövegét Lukácsy Sándor írta. Helyi hírek. (Szeszes italok kiszolgáltatása fegyenczek részére.) Pest város teljes tanácsa egy korábbi határozatát, mely szerint a város fenyító fogdájában szeszes italokat a fegyenczek részére kimérni általában nem szabad, oda módosító, hogy jövőre olyan egyének részére, kik testi állapotuknál fogva a szeszes italokat egészségük veszélyeztetése nélkül nem nélkülözhetik — a fegyházi orvos ajánlata és a fenyítőtörvényszéki elnök ellenőrzése mellett szeszesital kiszolgáltatható leszen. (A városi közgyűlés által tegnap a netalán elterjedő cholera elleni óvintézkedések keresztülvitelére ad hoc kirendelt bizottmány a közgyűlésiig megállapított határozatok foganatosítása czéljából holnap, pénteken, délelőtt 11 órakor a városházán ülést fog tartani. (Tan dij - fize té s.) A pestvárosi igazgatótanárok kérvénye folytán a tanács elhatározta, hogy a tandijak az 1871—72. tanévben próbaképen nem mint eddig havonkint, hanem félévenkint előre fizettessenek. Tavaly az igazgatótanárok e kérelmükkel, tekintettel a szegényebb sorsú lakosokra, elutasittattak. (M n r o v a r d a.) J. W. Miers amerikai circustulajdonos Bécsből, folyamodott a tanácshoz, engedtessék meg neki, hogy csupa amerikaiakból álló társulatával a városligetben az artézi kút közelében előadásokat tarthasson. (Lakásközvetítő intézet.) Kornhofer Ede folyamodott a tanácshoz, engedtessék meg neki egy lakközvetítő intézet felállítása. Minden szoba után úgy a bérbeadó háziuraktól, mint a bérlő felektől tárt közvetítési dijt akar szedni, konyha, pincze, padlástól dij nem járna. Boltok után a dij természetesen nagyobb volna. A tanács az engedélyt megadta. (Női kézimukatanítónők.) A női kézimunka tanítása a jövő tanévtől kezdve a városi elemi leánytanodákban rendes tantárgyat be fogván hozatni, az ennek folytán betöltendő huszonkét női kézimunkatanítói állomásokra a tanács pályázatot hirdet. Pályázati határidő f. 6. szept. 20. Fizetés évenként 200 frt. (Új vásári rendszabály.) Bécs város tanácsa Pest város megkeresésére megküldötte vásári rendszabályait, erre vonatkozó utasításait stb. Tudatvalevőleg Pest város szintén egy általános, korszerű vásári ügyrendszabályzat kidolgozását és mielőbbi életbeléptetését határozta el, s most a bécsit e czélra alapul fogja használni. (Eltűnt ifjú.) Egervári József 15 éves, dús szőke hajú, csinos, szabályos arczvonású, világos kékszemü, (rövidlátó, szemüveget szokott viselni), öltözete : fekete kalap, fekete nyári felöltöny, sárga nadrág s ugyanily szinü mellény. Iszer Gyula Pest szállóutczai kereskedéséből, ahol tanoncz volt, aug. hó 30-án reggel 8 órakor minden gyanítható ok nélkül eltávozott, s azóta holléte nem tudatik. A ki meg tudná a fiú hollétét, felkéretik, hogy azt annak elkeseredett atyja, Egervári Ödönnel Pest, nyárutcz a 26. sz. a. mihamarább tudatni szíveskedjék. (A pékek nem adnak ráadást.) Ma mindenkinek, aki a sütőboltokba belépett, egy körözvényt kézbesítettek, melyben 19 sütőmester kijelenté, hogy a lisztárak gyors emelkedése, valamint minden egyéb kiadások rendkívüli emelkedése következtében kénytelenek f. évi September elsejétől az 1 krajcráros sütemények sütését és az eddig szokásos ráadást beszüntetni. Mint tudva, a pesti sütők eddigelé minden 5 kr süteményre egy 1 kr ráadást, minden 10 krra egy 2 kros süteményt adtak ráadásul. (*) Új intézet. Tegnapi lapunkhoz volt mellékelve a f. é. october elején megnyitandó, felsőbb helyen engedélyezett Lányi-Dushegyiféle reál-gymnasiumi nyolcz osztályú tan- és nevelőintézet programmja. — Valóban örvendünk, hogy hazánk fővárosa ismét egy hiányt pótló intézettel gyarapodott. A szellemi vezetést — a tulajdonosokon kívül, kik mindketten több éve működnek a nevelés terén, s egyikük húsz éven át a külföld legjelesb tanintézeteiben gyarapítás bővítő nevelészeti ismereteit — a kormány beleegyezésével, a pesti kir. államgymn. tanárai vállalták el. Szerencsésnek jelezzük az intézet tulajdonosainak a tanerők meghívásában nyilatkozott választását; egyszesmind őszintén üdvözöljük a közoktatásügyér urat, azon tapintatos eljárásáért, hogy hazánk fővárosában egy állami nyilvános főreálgymnasiumnak mindeddigi hiányát azzal igyekezett pótolni, hogy magánosoknak egyily tanintézet felállíthatását, s abban az állami tanerők alkalmazhatását megengedie. — Ily szakavatott, országosan ismert jeles tanférfiakra nyugodtan bízhatja a szülő gyermekét. Melegen ajánljuk tehát ez új intézetet minden szülőnek figyelmébe. A P. Napló magántáviratai. Bécs, aug. 31. A mai „Wiener Abp.“ egy czikkben kikel a német ellenzék pessimisticus modora ellen, mely — miután a kiegyezési politika ellen successive felhozott összes vádak megczáfoltatnak, — a pénzügyi térre ment át, és a kormány világos nyilatkozata daczára, a német tartományoknak a kiegyezés folytáni állítólagos túlterheltetését újabb támadásra kiinduló pont gyanánt használja fel. A czikk arra emlékeztet, hogy maguk a német-osztrákok is minden időben elismerték az általános egyetértésnek és az alkotmány megvalósításában való részvételnek becsét, és mindenkor készségüket fejezik ki, hogy e tekintetben hajlandók áldozatot hozni. A czikk constatkozza, hogy a németek az alkotmányban törvényes eszközt bírnak a végett, hogy egy őket méltánytalanul terhelő befolyásukat az államügyek vezetésére csorbító kötményt megakadályozzanak. Végül kinyilatkoztatja, hogy a kormány és a bizalmi férfiak közt folyt alkudozásoknak semmi oly eredményei sem voltak, melyek a németosztrákokat aggaszthatnák. Bécs, aug. 31. A bécsi általános hivatalnoki egylet életbiztosítási osztálya aug. végével túlhaladta a 10 millió biztosítási összeget. A havi zárszámadások a legnagyobb és legrégibb biztosító társulatokéval versenyeznek. Páris, aug. 31. A nemzetgyűlés tegnapi ülésének bezártával Quinet több társa nevében indítványt terjesztett elő a nemzetgyűlés feloszlatására vonatkozólag. Madrid, aug. 30. A „Gaceta“ egy amnestiarendeletet közöl, melynek bevezetésében ezek mondatnak: A kormány ismeri a jelenlegi politikai helyzet ellenzőinek titkos szereit, és értesülve van azok gyengesége és tehetetlenségéről. A kormány elég erős arra, hogy az alkotmány és dyastia elleni minden felkelést elnyomhasson. Az amnestia minden politikai bűntényre kiterjed. Ilyeneküt tekintetnek: a hamisítás, gyanúsítás és a választásoknál az akarat szabad nyilvánulására gyakorolt pressió is. A magánjogi igényese ez által nem érintettek. Egy rendelet a hadügyminisztérium budgetében 3.622.025 pesetányi megtakarítást rendel el. Egy másik rendelet újraszervezi a gyarmatügyi minisztérium személyzetét. Belgrád, aug. 31. Egy Ausztria-Magyarország és Szerbia közt épen megkötött távirdai szerződés szerint egy egyszerű táviratnak árszabálya innen a birodalomba 10 piasterre, vagyis egy o. é.sztra szállittatik le. Bécs, aug. 31. (Megnyitás.) Hitelintézeti részvény 297.20. Napoleondor 9.63—. Lombardok 182.30. Angol-ausztriai 261.50. Tramway —. — Galicziai —.—. Bécs, aug. 31. (Hivatalos zárs.) Magyar földteherm. kötv. 79.75. Salgó-Tarján —.—. Magyar hitel 115.25. Magyar záloglevél 89.25. Erdélyi 175.50. Magyar ker. vasút 89.25. Magyar sorsj. 101.15. Magy. vas. köles. 110.10. Angolmagyar 95.50. Franco-magyar 9150. Alföld 182.50. Magyar éjszakkeleti vas. 163.25. Keleti vasúti elsőbbs. kötvény 87.—. Porosz pénztári utalvány 180.75. Magyar gőzh. elsőbbségi kötv. —.—. Magyar földhitelintézet 138.50. Tiszai vasút 251.—. Bécs, aug. 31. (Esti zárl.) Hitrészv. 296 60. Éjszaki vas. 2140.25. Államvasut 385.50. Lombardok 182.30. 1860 ki 102.75. 1864 ki 140.25. Magyar jutalomsorsjegyek —.—. Napoleond'or 9.63—. Magyar hitelrészvény 115.25. Galicziai 256.25. Anglo-Ausztrián 260.90. Franczia-osztr. 123.80. Tramway 215.80. Magyar földhitelintézet 138.50. Bornin, aug. 31. Csehnyugati vasút 105.—. Galicziai 106.—. Államvasut 211.75. Önkénytes kölcsön —.—. Metalliques 49.50. Nemzeti kölcsön 58.50. Hitelsorsjegyek 102.—. 1860-diki 86.*. 1864-diki 78.50. Bécs 81.—. Hitelrészvények 162.—. Romániai 40.75. Lombardok 100.—. Páris, august. 30. (Kezdet.) 3% járadék 55.52.— Olasz járadék 59.50.— Új kölcsön —.—.— 420% járadék —.—. Államvaspálya 877.50. Páris, august. 30. Zárlat. 3% járadék 56.—. % járadék 82.—. Olasz járad. 60.50. Credit mod. 175.—. Lombard 383. Államvasut 800.—. Koronajószági záloglevelek —. Ausztriai kötvények 490. Uj kölcsön 89.05. Frankfurt, aug. 30. (Zárlat.) Váltóárfolyam 96. 02. 1859-ki E. metalliques —.—. Uj ezüst kölcsön —.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques —.—. Uj adómentes kölcsön —.— Amerikai 1882-ig 96.—. Osztrák hitelrészvény 277.75. Osztr. államvasut 367.25. 1854-ki sorsjegyek 77.—. 1864-ki 136.75. 1860-ki 85.-. Ferencz József vas. 199.50. Lombardok 172.65. Galicziai 244.—. Papixjáradék —.—•. Ezüstjára