Pesti Napló, 1871. szeptember (22. évfolyam, 201-225. szám)

1871-09-11 / 208. szám

208. szám Hétfő, September 11.1871 22. évi folyam. Szerkesztési iroda: Ferencziek-tere 7. szám, I. emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal: Ferencziek-tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közle­mények (előfizetési pénz , kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó­hivatalhoz intézendők. ESTI KIADÁS. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán, vagy helyben, házhoz hordva. Egész évre ... 22 frt. Félévre . . . . 11 frt. Negyedévre ... 5 „ 50 kr. Két héra .... 3 . 70 kr­ Egy hóra ... 1 „ 85 kr. Hirdetmények dija: 9 hasábos petitsor egyszeri hir­detésnél 9 ujkr. Bélyegdij külön 30 ujkr. Nyilttér: 5 hasábos petitsor 25 ujkr. Pest, sept. 11. Politikai hetiszemle. A hét politikai eseményeit a s­a­l­z­b­u­r­­g­i császári találkozás dominálta. A nagy­­fontosságú entrevue jellemét a félhivata­los „Deutsche Reichscorr.“ következőleg írja le : „A látogatás, melyet Vilmos csá­szár Welsben, s a viszontlátogatás, me­lyet Ferencz József császár Ischlben tőn, némileg magán, a két uralkodóház csa­­ládi körének határait át nem lépő jellem­mel birt. Ellenben azon értekezletek, me­lyek a két birodalmi kanczellár közt vég­bementek, előfutárai voltak ama nagy po­litikai eseménynek, mely az utolsó na­pokban Salzburgban lefolyt, s melyen az előértekezletek állami szentesitéseket nyer­ték. Ez okból vette körül magát a két uralkodó, kivált Ferencz József császár, császári méltósága egész apparátusával, ez okból vett részt a tanácskozásokban a két kanczelláron kívül a dualisticus állam két speciálminiszterelnöke is. És ezen tanácskozások eredményei két uralkodó s a két legfontosabb európai ál­lam kabineteinek politikai alapon történt teljes egyetértésében s a két uralkodóház közti barátságos viszony helyreállításában culminálnak. Mi a porosz koronaherczeg bécsi látogatásával kezdetét vette, a welsi, ischli és salzburgi látogatásokkal szeren­csésen befejeztetett.“ Mint táviratilag már említek a conservativ Kreuz. Z. egy bé­csi levelében körülbelől hasonlóan nyilat­kozik az eseményről Ma (szept. 7-én) — írja a levelező — a gasteini értekezletek czélja és eredményét, melyek Salzburg­ban másodszori és ünnepélyesebb meg­erősítésre fognak találni, de semmi képen sem conkret esetre irányuló megálla­podást akartak létrehozni, s így már ez okból sem feltételeznek végrehactiót, egész biztosan akként vélem for nullázhatni, hogy Ausztria és Németország első­sorban azon elhatározásban találkoztak, miszerint saját részükről minden támadást bármilyen irány felől visszautasítva, szoros és szilárd egymáshoz csatlakozás által minden tá­madással bármily oldalról jöjj­ön is, a leg­határozottabban szembe lépjenek. Egyidejűleg pedig demonstratív mó­don az egész világ előtt kifejezni szándé­koltatok Németország részéről , hogy Ausztria és pedig a csonkítatlan és erőteljes Ausztria fentartására súlyt fektet; Ausz­tria részéről, hogy a csatlakozást Német­országhoz békés czélokból, mint azt a de­­legátiók helyeselték, a császár s minden vezér államférfia is akarja.“ Hogy külön­ben mily heroicus eszközökkel iparkodnak bizonyos oldalról a kényelmetlen osztrák német egyetértést megszakítani, arról bi­zonyságul szolgálhat, hogy a „Turque“ három havi felfüggesztés után először megjelent számát, egy orosz-porosz állító­lagos szövetségi­ szerződés állítólagos szö­vegével díszíti, melyben Oroszország Po­roszország hadszövetségesévé teszi magát Ausztria ellen . Poroszország a diadal kivívása után Cseh-Morvaországot, Szi­léziát, Salzburgot, Oroszország pedig, mely német keleti tartományait engedi át, Galicziát és Dalmátiát „örökös souvere­­nitással“ nyeri.“ Sajnos, hogy ezen állító­lagos szerződés dementije először is Bécs­­ből indul ki. A franczia események e héten is kiváló figyelmet igényeltek. Thiers a köz­társaság elnökévé történt kineveztetése után üzenetet intéz a nemzetgyűléshez, mely noha csak formális dolgokat érintő, egészben véve kedvező hatást ten. A mi­niszterek, kik a végrehajtó hatalom fejét, nehéz munkájában támogaták, a köztár­saság elnökének kezébe tették le tárczái­­kat, ez azonban felkérte őket, hogy hiva­talaikat tovább is viseljék, mi csakugyan megtörtént. A formális okokból történt le­mondásnak természetesen nem volt követ­kezménye. A minisztertanács alelnökévé Dufaure, igazságügyminiszter nevezte­tett ki. A párisi erődök kiürítése ügyében kez­dett alkudozások sikeres véget értek. Mint Párisból távírják a kiürítési munkálatok már megkezdődtek.­­ A nemzetgyűlés egész héten egy nagy fontosságú kérdés­sel foglalkozott. Napirenden volt Ravinel azon indítványa, miszerint a nemzetgyű­lés s a kormányzati főhivatalok — a mi­nisztériumok — székhelye véglegesen Versaillesba tétessék át. Közigazgatási és pénzügyi okok Párisban a maradást aján­lák, azonban a nemzetgyűlés monarchi­­cus többsége fél Páriától s a commune lázadását az által akarja rajta megboszél­­ni, hogy most a „világ fővárosát“ meg­fosztja az ország fővárosának jellemétől. Az indítvány el is fogadtatott, s ma Páris csak provincziális város. — A bonapar­­tisták ismét nagy actiót fejtenek ki. Rouber, az egykori „vicecsászár“ Corsi­­kában elfogadta a jelöltséget s Napóleon herczeg hatalmas röpiratben kelt saját s családja védelmére. Angliában a politika nyári szünide­jét élvezi. Egyelőre Gladstone miniszter­­elnök két beszéde, melyeket fiának vá­lasztó­kerületében tartott, tekinthető fon­­tos­ politikai mozzanatnak. Az egyik beszédben Gladstone saját belpolitikai irá­nyát s a parlamentet azon vád ellen vé­delmezi, miszerint utolsó ülésszaka egé­szen gyümölcstelen lett volna. Az angol államférfin nem ismeri el a vádat, s azt a­mennyiben alapos lenne, egyedül az el­lenzék magatartásának rovására írja azt. A másik beszédben sajnálatát fejezi ki Francziaország protect­ionista politikája felett. A dublini phönixparkban egy nép­gyűlés alkalmával igen nagy mérvű ve­szekedés fejlődött ki a rendőrség és a pub­likum közt. A négyszáz rendőr, ki hiva­tásának eleget akart tenni, majdnem ki­vétel nélkül kisebb-nagyobb sebbel hagy­ta el a küzdelem terét. Olaszország csak nehezen képes magát új fővárosában elhelyezni. A vatk­­­án középpontját képezi az olasz egység minden ellenlábasának. Ezen mindenre kész egyének nagy következetességgel tartják szem előtt czéljukat s miután pénzzel dúsan el vannak látva, az olasz kormánynak sok kellemetlenséget okoz­nak. A héten miniszter válság is volt. Gadda közmunkaminiszter, ki oly lassan tudta a kormányt Rómába átköltöztetni, de Vincenzesnek, Acton tengerészeti mi­niszter Riboltynak engedte át tárczáját. A pápa és Garibaldi egészségi állapota ismét kedvező fordulatot von. A spanyol király a héten nagyobb körutat tett új hazájában. Elutazása előtt általános amnesztiát hirdetett ki, mely a carlistákra is, kiknek párthívei hír szerint épen most készülnek új lázadásra, kiter­jed. Ezenkívül Zorilla miniszterelnök köz­­iratilag meghagyta a vidéki hatóságok­nak, hogy a király megérkezésekor min­den pénzbe kerülő fogadtatási ünnepély­től tartózkodjanak. E kedvező előjelek alatt indult út­nak Amadé király s hétfőn Valenciába ért, hol az egyetemeket, iskolákat, színhá­zakat meglátogatta s a cirkusban tartott nagy bikaviadalt is megnézte. Az alsó néposztályok nagy rokonszenvvel fogad­ták a királyt. Valenciából Tarragoniába és Barcellonába utazott. Aali pasa török nagyvezír meghalt,­­ és az 1869 elején meghalt Fuad pasa voltak a török reformpárt vezérférfiai. Kyprisli pasa, ki Rali helyét legin­kább betölthette volna, tegnapelőtt szinte meghalt. Fest, sept. 11. (Hogy Horvátországban mily mó­dokon győznek a délszláv izgat­ók,­ ezt néhány adat a választások előkészítéséről és a szavazás folyásáról, igen jellemzőleg illustrálj­a. Itt van p. o. a szláv ellenzék egyik leghirhedtebb győzelme, Mazuranics úr a schmerlingiánus ex­­canzellár és jelenleg ellenzéki pártfőnök belo­­vári megvalasztatása, melyet a nemzetiségi iz­gató sajtó nem mulaszt el úgy bemutatni, mint Belovár polgárainak egyhangú lelkesedett sza­vazása eredményét. Pedig mily munkába, mily ártatlan apró fogásokba került az érdemes ex­­cancellár és jelenleg ellenzéki pártvezér megvá­lasztatása. Valami Span nevű hajóslegény és buzgó pártapostol hetekkel a választás előtt, itatta és lelkesítette a város „demokrata“ pol­gárait, kik aztán a rendpárt, az egész értelmiség vezér tagjait ad rém vagy ad hominem capaci­­tálták. A város polgármestere Turkovics őrnagy, Trnski főispánnak belső barátja, mindezeket észre nem vette. Következett a választás. A sza­vazati bizottmányba az unionista párt képviselő­jéül Trnski főispán egy tagot nevezett, ki persze a maga egyhangú minoritásában nem igen szól­hatott fel. Valami nyolc­van ember jelent meg, köztök harmincz választóképtelen. A fő­ispán által nevezett elnök erre kinyilatkoztatja hogy a választás megnyílt, mire a demokrata polgártársak lármával, („zsivio Mazuranics“-csal) felelnek. Erre az elnök egyszerűen megkérdi van-e valakinek kifogása Mazuranics ellen, is­mét hangos zsivió a válasz. Ezek a szapora zsiviók pedig annyira kielé­­gíték a lelkiismeretes elnököt, hogy sem a sza­vazók névszerinti felhívását, sem a szavazatok jegyzőkönyvi hitelesítését nem tartotta szüksé­gesnek, s egyszerűen kihirdette, hogy Mazura­nics úr meg van választva. S igy járja ez min­denfelé. Ivánskában p. o. Hiter képviselő 97 szavazattal választatott meg 226 ellenében; kik között oszlott meg az a 226 szavazat, arról hall­gat a délszláv krónika. Ivanics városban (Be­lovár megyében) Posilovics nemzetiségi jelölt egyhangúlag választatott meg Hervoics unionis­ta ellen ; legalább így hirdették ezt a horvát la­pok sürgönyei. Arról persze hallgattak, hogy a kormánypárt nem is szavazott, hanem azonnal a választás megnyitásakor tiltakozást jelentett be, minthogy a választók lajstromában kiskorúak, ka­tonatisztek és k­ö­z­s­é­gi t­anítók vezettettek be, kiknek a törvény világos rendel­kezése értelmében szavazatuk nincs. Nagyon jellemzi a horvát viszonyokat, hogy a választás­nál a horvát papság szolgáltatta a legbuzgóbb ügynököket, a hatóság pedig — úgy látszik or­szágszerte — nem szokta észrevenni azokat az „apró félreértéseket,“ vagy nevezzük „törvény­­magyarázásoknak, melyeket az áltaa rendelt bizottságok visznek véghez, így aztán könnyű szerrel győz az ellenzék. (Posta-vitelbér­mentesség.) A hazai közhatóságok részéről az osztrák-magyar kö­vetségek és ügynökségekhez intézett levelezé­seknél hibás eljárás tapasztaltatván arra nézve, hogy mely levelezések portamentesek, és me­lyek nem, a közös külügyminisztérium megke­resésére a belügyminisztérium az ország vala­mennyi törvényhatóságához egy körrendeletet bocsátott ki, mely szerint 1­ er. A német államokon kívül székelő osz­trák-magyar követségek és ügynökségekhez in­tézett levelezések — ha sürgős voltuknál fogva közvetlenül küldetnek el — kivétel nélkül a feladáskor bérmentesítendők. 2-­or. Kevésbé sürgős­­ügyekben az ily levele­zések továbbítás végett az ő felsége személye körüli minisztériumhoz küldendők. 3- er. A német államokban székelő követségek és ügynökségekhez intézett levelezések, ha azok közügyekben folynak, ezen megjelöléssel: „por­­tomentes közügyekben“ látandók el és porto­­mentesen adandók fel. 4- er. Ha pedig ezen levelezés nem közügy­ben, hanem valamely fél érdekében foly, példá­ul : törvénykezési kézbesítés, tudakozás és effé­le, azt úgy mint a többi a követségekhez inté­zett levelezéseket bérmentesíteni kell. 5- ör. Kocsipostai és pénzküldeményeknél a portamentességnek nincs helye, ilyen küldemé­nyek tehát mindig a feladáskor bérmentesiten­dők. —Ir. Róma, szept. 5. (St. Pudenziana. — A jezsuiták. — A Correspon­­dance de Rome elkobozása. —• A vatikáni fogoly. — Montcenis-pálya. — Idegenek közlekedése. — A pol­gári élet politikája.) Az Opinione tegnap hosszabb czikket hoz internationalis jogok és kötelességekről. Erre a Sz. Pudenzianához czimzett apácza kolostor és templom szolgáltatott okot. Minden bibornok tudvalevőleg bizonyos egyházról nyer külön czimet és igy Bonaparte bibornok Sz. Puden­ziana czimzetes püspöke. Ennek következtében az apáczák, kik ennekelőtte e kolostor birtoká­ban voltak, szeptember 20-ika óta a franczia háromszinű lobogót tűzték ki, és úgy tekintet­ték magukat mint a kik franczia védelem alatt állanak. Ehhez semmiféle joguk nem volt, mert azok olasz alattvalók és tényleg nem élveznek franczia védelmet. Sőt Bonaparte bíbornok, egy római herczeg és az egyház alattvalójának fia, sohasem álmodott arról, hogy ő franczia. Őt an­nak idején nem a franczia kormány nevezte ki a kolostor élére, egyetlen egy franczia követség sem tartotta őt francziának és ő nem is tett hó­dolati esküt a franczia császárnak. És ha ő franczia is volna, azért a régi római bazilika, melyet római pénzen építettek, melyet római patrícius megnyittatott, és melyhez egy római apácza kolostor tartozik, semmi áron sem lehetne franczia és azért nem is állhatna fran­czia védelem alatt. Bonaparte előtt sok ideig Wisemann bíbornok volt szt. pudenzianai czímzetes püspök, de senki sem hallott arról, hogy a kolostor apáczái úgy tekintették volna magukat, mint a­kik angol védelem alatt állanak. Ez okból nem volt az apátnő jogában tilta­kozni, és ez okból senki sem fog tiltakozásával törődni. Különben a jelen esetnél szó sincsen ar­ról, hogy a kolostort elkobozzák, hanem csak arról, hogy annak tervrajzát elkészítsék. Ellenben annyi bizonyos, hogy idegen nemze­ti lobogókkal nagy visszaélést űznek. Azt sem érthetni, miért nem kívánja a városi közönség vagy rendőrigazgatóság, hogy azokat elvegyék az ablakokból. Ki múlt évi sept. 20-ikától bár­mit féltett, rongyot kötött rúdra, és kitűzte ab­lakán, és ma is láthatni a jezsuita collegiumon az észak-amerikai egyesült­ államok lobogóját és a collegium de propaganda fide, mely a garan­­tia-törvény és Olaszország lojalitása következ­tében még fenáll, egy protestáns állam lobogója alatt áll. Mivel épen jezsuita uralmékről beszélek, köz­lenem kell önökkel, hogy a világi lyceum kö­penyege alatt a collegium­ romanumot megmen­tették és a különféle facultásokban rangfokokat és akadémiai diplomákat osztogattak, épen mint­ha a közoktatásügy igazgatása még mindig ke­zükön volna. És e diplomákban idegenek ép úgy, mint belföldiek részesültek, kik a tisztelen­dő atyák iskoláit még mindig látogatják, anél­kül, hogy a közoktatásügyi miniszter eddig ve­lük legkevésbbé törődött volna. A tenger ismét megkívánta áldozatát: a „Cor­­respondance de Rome“-ot elkobozták. Olvastam a főügyész rendeletét és teljesen egyetértek vele. Csak azt nem érthetem, mikép tűrhettek meg az országban egy idegent, ki feladatául tűzte ki magát egyenetlenséget és gyülölséget szítani, két nemzet között, melyek habár nem szövet­ségesek is, mégis barátságos viszonyban ál­lanak. A vatikáni „fogoly“ nemcsak összes pápai praerogativáit tartotta meg, hanem az egész régi bureaukrátia áll rendelkezésére, így pél­dául ő szentségének lapjai jelentik, hogy Mon­­signor Vitelleschit az „államtitkárság“ által a püspökök congregatiójának titkárává tétette. Különben e kinevezés nagyon különös, mert msgr. Vitelleschi nem akarja püspöki székét el­foglalni. Az a hír, hogy a Montcenis pálya megnyitá­sánál az olasz és franczia miniszterek fognak megjelenni, itt jó benyomást tön, ez által nem egy félreértés fog elmellőztetni Az idegenek közlekedése már emelkedőben van. A Borghese és Pamfili villákban, de külö­nösen a Monte Pincion az utóbbi napokban nagy volt az élénkég. Azonban a tömegekre különös vonzerőt gyakorol a katonai zene a Piazza Co­­lonnán, melyet ott a nemzetőrség zenekara mu­tat be. Itt is, mint a többi olasz városokban igen kel­emenen az, hogy a politikát a községi és ma­gánéletbe is áthurczolják, így az utóbbi időben egy éjjeli őrök testületének fölállításáról volt szó, melynek alapszabályai a rendőrség elé voltak terjesztendők megerősítés végett, és a legjobbat lehetett reményleni. Az indítványozók néhány nap előtt fölhívást intéztek kereskedők­­és háztulajdonosokhoz, hogy az éjjeli örök fön­­tartására bizonyos összeget jegyezzenek alá. Tegnap azonban más szinű és más tartalmú felhívás volt olvasható, melynek czélja más tár­saságot létesíteni ugyane czélra. A vállalkozók egyszersmind alapszabályaikat terjesztik nagy számú példányokban. A dolog ugyan­is úgy áll: Az első társaság közlönyéül igen mérsékelt lapot választott és ekkor a második nagyon is radicális lap védelme alatt lép föl; de a histó­riának vége az lesz, hogy az egész vállalat meg­bukik. Fővárosi ügyek. A fővárosi közmunkák tanácsából. Buda sept. 9. Az ülés d. u. 4 órakor gróf Sza­­páry Géza ur elnöklete alatt megnyittatván, a műszaki osztály vezetője Reitter Ferencz urnak, egy nyugat Európa nagyobb városaiban saját költségén Preussner József tanács­tag kíséreté­ben teendő utazásra négy heti szabad idő ada­tott , s egyszersmind utazása alkalmával netán beszerezhető kitünőbb műszaki művek vagy ter­vekre utólagos elszámolás mellett 300 frtnyi összeg engedélyeztetett. A számvevő osztály által az 1871. január hó­tól augustus hóig terjedő pénztári kimutatás ,bővebb átvizsgálás végett a pézügyi bizottság­nak adatott ki, mely egyszersmind a számvevő osztálynál rendszeresített igazgatói állás betöl­tése iránti véleményét előterjesztendő A m. pénzügyi minisztérium a törvényhozás által megszavazott összegek folyóvá tétele iránt újólag meg fog kerestetni. Özvegy Oelmayer Annával kőműves utczai 1061/8 sz. alatt fekvő háza iránt 16333 írttal megkötött szerződés jóvá hagyatott. A Krail Pál és Mária által kérelmezett telek felosztás és utcza megnyitás oly megszorítással hagyatik helyben, hogy a Mária és serfőző ut­cza között az egész utcza rész megnyitandó ré­szen. Pest város hatósága által a koronázási domb szabályozására vonatkozólag előterjesztett jelen­tés — miután ezen szabályozás már tényleg esz­közöltetett — tudomásul vétetik. Robe Alajosnak a szándékolt műhely felállí­tása — a mennyiben­­ eltávolításra kötelező nyilatkozatot állít ki — megengedtetik. Pest város közönségének értesitése, hogy a régi homok bánya abbanhagyása mellett uj ho­mok bánya nyittatott, örvendetes tudomásul vé­tetett. Kund Vilmosnak kérvénye, hogy váczi úti házánál a körút niveauja megváltoztassák, annál inkább sem volt figyelembe vehető, mert ilynemű kérvények ellenében, melyek minél számosab­ban érkezhetnének be, az egész fekszin megha­tározása lehetetlenné tétetnék. Puches Józseffel a Lónyai és Wieser féle tel­kek melletti lépcsőzet előállítása iránt 14412 írttal megkötött szerződés helyben hagyatván, ez Buda város közönségével oly felhívással fog közöltetni, hogy a terhére eső lépcsőzet előállí­tása iránt minél előbb intézkedjék, szabadságá­ban állván a természetbeni előállítás helyett az erre eső 2122 ft 20 krt készpénzben lefizetni. A műszaki osztály által az alagút jobb és bal oldalán fekvő területek szabályozása iránt elő­terjesztett javaslat elfogadtatván, ez az illető tervek kapcsában a m. pénzügyi minisztérium­hoz bemutatni rendeltetik. Pest város közönségének az alsó Duna part szabályozására vonatkozólag vele közlött ter­vekre tett észrevételei tudomásul vétetvén, azoknak gyors foganatba vétele a városi kö­zönségnek hathatós pártolásába ajánltatott. A­mi a pénzügyi minisztérium által az új­pesti kikötő széles­ítésére vonatkozó, áttett tervek el nem fogadtathattak, minthogy mör a fennálló kikötő nem csak jelenleg, de jövőben is a köz­lekedés igényeinek annyival inkább is megfe­­lelend, mert a főkikötő minden esetre a soroksá­ri Duna ágban fog létesíttetni, mert­k­or a czél­­zott szélesbítés által a városi vízvezetéki mun­­kálatok is akadályoztathatnának, és a part kö­zött létező álló vizek felfrissítése, valamint az ártalmas kigőzölgések meggátlása tekintetéből a jelenlegi kikötő felső része egy zsilippel, ez ismét jégtörőkkel látatnék el. Külföld: A petroleuse-ök a haditörvényszék előtt. A versaillesi negyedik hadi­törvényszék előtt sept. 4-én kezdődött meg az ú. n. petroleusek, gyuj­togatásokkal és r­ablásokkal vádolt asszonyok perének tárgyalása. A vádlottak neve : Rétiffe, Suéten, Marchais, Papavine leány és Bocquin asszony. A vádlevél főpontjai következők: Máj. 22-én reggel öt órakor a Lille-utcza lakóit iszo­nyú zaj, melyet a házak ajtaira irányzott petro­­leuse-üzérek okoztak, kelte fel álmaikból. Az Eudes és Megy által vezetett bandák jöttek, melyek a versaillesi csapatok elöl hátrálva, meg voltak bízva, hogy az előkészületek szerint a városrészt felgyújtsák. E nyomorultak hat-hét nő kíséretében a becsületrend és államtanács palotáiba s négy magánházba törtek. Miután a boros pinczéket, ruhatárakat, ékszereket ki­fosztogatták, a talált bútorokat és matraczokat az ablakokból az utczára dobták. Az utczán azon kiáltás hangzott: „Párist légbe kell röpí­teni, mindent fel kell égetni!“ Petróleummal ön­tözött torlaszok emeltettek mindenütt. A 135. bellevillei zászlóaljjal s az enfanti per­­dus-bel torlaszokon maradt s a körüllevő házak­ban éjjel borzasztó orgiákat ült. A bor patakok­ban folyt; Chabrol gr. kapusa, Thomé, iszonyú kínok közt meggyilkoltatott s nejét s sógornőjét ugyanazon sors éri, ha a részeg lázadók el nem alszanak, mire a szerencsétlen foglyok meg­szöktek. Másnap a harcz ismét megkezdődött; a vádlottak közül négyen a torlaszokon küz­döttek. Ételt hoztak a lázadóknak, gyalázatos beszédeket tartottak s a pusztítás művét előké­­sziték. A becsületrend házának corridorjai pet­­roleum-özönben úsztak, mely a pinczébe is le­jutott. Este hat órakor a lázadóknak vissza kel­le vonulniok. Trombitahang hallatszott, ez a gyújtogatás megkezdésére adott jelt. 7­8 láza­dó 65 franknyi bérért neki ment a becsületrend házának. Egy tiszt vezette őket, s pisztolylövés­sel gyújta meg a petróleumot. Mindenfelől tűz­­oszlop szállt fel. Bizonyos Rothaix a lépcső alá rejtőzködve látta az iszonyú színjátékot. A láza­dók távozásakor előjött s több szolga kíséreté­ben szerencsésen kihengerité a pinczébe rejtett több hordónyi lőport. Bethune gróf házában a lázadók a kapust egész családjával a pinczébe zárták, azután felgyúrták a házat. Az öt nő­vádlott ezen bűnökben jelentékeny szerepet ját­szott. Múlt­juk igen zavaros. Rétiffe verekedés miatt már előbb több ízben meg volt büntetve. Mint markotányosnő chassepot-val fölfegyverezve jött a becsületrend palotájába s az élét egy matraczon szeretőjével a közeli torlaszon tölté. Marchais igen aljas kis leány, ki lopás miatt hat hóra volt ítélve. Anyja és nővérei a rendőrség előtt mint kerítő­­nők ismeretesek. Papavine Bronquin mint ez utóbbi, a házasságtörő, a prostitu­áltak osztályához tartoznak. Ezek, valamint Suéten részt vettek a torlaszharczban. A leg­borzasztóbb Megára Marcha, a volt, ki szeretőjét majdnem főbe verte, midőn ez a torlaszt el akar­ta hagyni. Ez öt nő azzal vádoltatik, hogy a gyilkosságokban, lopásokban, gyújtogatásokban részt vettek. Vádlottak külső megjelenése igen visszataszí­tó ; koruk különbözősége daczára egyenlően rú­tak, magaviseletük visszataszító, öltözetük igen elhanyagolt; a legutálatosb benyomást Rétiffe teszi, ki folytonosan burnótot szippant. A szept. 4-ki ülésen csak két védő jelent meg. A kihall­gatásnak nem volt fontosabb eredménye, mert minden vádlott egyetértően tagad mindent. Mindegyiket külön kihallgatják, de nem valla­nak semmit. A tanúk közül Thomé asszony, kinek férjét a lázadók, miután az illető házát kirabolták, a talált bort kiitták a bútorokat összetörték, ma­gukkal vitték, s megölték, meghatóan mondá el szerencsétlenségét, de a vádlottak közül egyik sem tudta megmondani, hogy az illető esemény­nél jelen lett volna. A tanuk kihallgatása után, mi a szept. 5-diki ülésben fejeztetett be, közvádló még egy­szer reassumálja a vádat, s vádlottak elitélte­tését kívánja. A védbeszédek mai nap mondat­tak el.­­ A műszaki osztály előterjesztése folytán Pes városának nagy terve 20 példányban az állami nyomda által után nyomatni elrendeltetett, a végből, hogy abban az újabb szabályozások és leosztások, a csatornázási hálózat, víz és gáz ve­zetés, valamint minden előforduló változások annak idejében kitüntethessenek. Lantossy, Deutsch Mór és Leipniker felfolya­modásaik elvetése mellett, a városi közönség határozatai helybenhagyattak. Dubrovitzky Mártonnak fel­folyamodása, hogy a józsefvárosi templom­ téren 8. szám alatti há­zára második emeletet építhessen, elvettetvén, a városi közönség határozata helybenhagyatott. Figyelmeztetni fog mindazon­által a városi kö­zönség, hogy felfolyamodónak kérvénye megad­ható volna, hogy ha ő a 12 hüvelyk vastagságú közép­falat, a második emeletben is ugyancsak 21 hüvelyknyi vastagságban folytatná, és a fenálló építési szabályokhoz képest az első és második emeleti menyetet vasrudak által köt­tetnék össze. Pest városának város­részenkénti, járások­ként­ és csoportozottokkénti beosztása és szá­mozása némely módozatokkal helybenhagya­­tott; — a­mennyiben azonban ezen módozatok az annyira szükségessé vált számozást, talán késleltetnék, a fővárosi közmunkák tanácsa ezek­től elállani is hajlandó leend. A jegyzőkönyv hitelesítésével Haris és Stangl tanács­tag urak bízattak meg. Az ülés 7 óra után oszlott szét.

Next