Pesti Napló, 1873. szeptember (24. évfolyam, 200-224. szám)
1873-09-11 / 207. szám
ma anyagi segély, magyarán : pénz helyett phrasisokat és vádakat nyújt, annak nincs joga a magyar hajózás iránti lelkesedését hangoztatni, annak nincs joga hazafiságra appellálni, s legkevésbbé van joga vádolni a kormányt, hogy miért nem részesíti a vállalatot újabb anyagi támogatásban. Az egyesült magyar gőzhajózási társulat több életképtelen társulat fusiójából alakulva, mint magánvállalat indult meg. A gyarlóságok, melyek lehetetlenné tevék ama kisebb, külön hajózási intézeteknek a megélhetést, még nagyobb ír érvben elmérgesedtek a fusio után. Nagy passivummal, üzleti tőke nélkül és aránytalanul beosztott hajóparkkal indult meg a versenyre egy gazdag, takarékos, jól szervezett vállalattal szemben. Joggal követelhetnie az államtól, hogy egy vállalatnak, amely a hanyatlás és pusztulás csíráját elejétől fogva magában hordd, még a kamatbiztosítás elaltató kényelmes ágyát megvesse? A kormány megtette azt, amit józanul tennie lehetett: nevezetes pénzsegélyben részesíté a vállalatot és kész azt — amint a társulat elnöke a részvényeseknek jelenté — újból egy nagyobb kölcsönben részesíteni, azon egy feltétel alatt azonban, hogy a részvényesek tettel bizonyítsák, hogy a vállalatot, melyet önmaguk alapítottak, valósággal szívökön is hordják. Alaptalanul mondják azt, hogy ha az állam milliókat fordít a vasutak jövedelmének biztosítására, miért ne részesíthetné a magyar gőzhajózási vállalatot is kamatgaranciában? A párhuzam épen nem találó. Kamatbiztosítást csupán oly társulatoknak nyújt az állam, amelyek a vasúti közlekedést egy bizonyos fontos és eddig hasonló forgalmi eszközzel nem bíró irányban látják el, de versenyző, párhuzamos vonalaknak nem nyújt garanciát. Kamatbiztosítással, illetőleg kizárólagos monopóliummal teremtették és tartották fönn az osztrák gőzhajózási társulatot azon időben, midőn hasonló nagyságú vállalat ily segély nélkül meg nem alakulhatott volna a Dunán. De ma magát a versenyzést államilag, kamatbiztosítással előmozdítani annyival kevésbbé helyes, mert a concurrentiát jó részben úgyis végzik a Duna mentén haladó vasutak és mert ez állam egyátalában megtagadja ezentúl a szállítási vállalatok jövedelmének biztosítását. Ha azonban a kormány nem részesíti épen kamatbiztosításban a kérdéses vállalatot, bizonyára készségesen hozzájárul anyagi támogatásával ahhoz, hogy egy már meglevő magyar gőzhajózási intézet megmentessék az enyészettől. Csakhogy elől kell járnuok azon közvetlenül érdekelteknek, akik e vállalat szükségességéről és életrevalóságáról át vannak hatva; tanúságot kell tenniük ezen életrevalóság iránti meggyőződésükről tettel, anyagi áldozatokkal. Használják föl akik a vállalat iránti lelkesedésük nyilvánítását tetézték azzal, hogy a közönyösöket hazafiatlansággal vádolják, használják föl — ismételjük— a jövő közgyűlés előtti időközt a szükséges összeg akár csak felérek előteremtésére s meg vagyunk győződve, hogy a vállalat kedvezőbb idők beálltáig fönntartható, s majdan erejében folyton fokozható is leend. De ha a részvényesek a magyar gőzhajózás iránti érdeklődésüket és a hazafias áldozatkészséget úgy érzik, hogy a saját alkotmányuk megmentését mástól várják és nem képesek előteremteni a megkívántató anyagi eszközöket, akkor a magyar gőzhajózási társulat feloszlásáért ne vádoljanak azután mást mint ünnönmagukat: a részvényeseket. Fővárosi ügyek. Pest városának közgyűlése. Pest, sept. 10. Kada Mihály alpolgármester megnyitván az ülést, felolvastatik a belügyminiszter leirata, melyben a városnak tudomására hozatik, hogy ő felsége örömmel vette a városnak üdvkivonatait, melyeket születése napja alkalmából kifejezett. Ezután a közgyűlés a napirendre tért át, melyen elsősorban a gázgyári társulatnak felfolyamodása állott. Ezen tárgy már a múlt közgyűlésen is élénk vitára adott alkalmat. A társulat ugyanis telket vásárolt a várostól azon feltétellel, hogy ott lakházat építene. Most azonban arra kéri a várost, engedtessék meg neki e telekre gyárt építeni, ugyanezen telek egy részén a város utczát akar nyitni; a társulat ellenben e részt nála kéri hagyatni. Mindkét kérelmet a közgyűlés visszautasította. Gróf Széchenyi Ödön tűzoltó parancsnok előterjesztése folytán a tüzőrségnél 1100 forint fizetéssel ellátott segédtiszti állomás szerveztetik kát, meglepték az egyes őröket, apró csapatokban ember ember ellen harczoltak, minden pillanatban játszottak az élettel, szüntelen vakmerő támadásokban próbálgatták erejüket, apró csetepatékkal fárasztották a rendes harczhoz szokott katonát ! Mily unalmas lehetett ezek előtt a békéd mily gyávasága nyugalom ! mily lankasztó a henyélés! Nem fakadhat-e az ilyen egyén könnyen e szavakra: „El orden me mata!“ (A rend megöl.) Mily örömmel csaphattak föl ez emberek 1833- ban don Carlos zászlója alá, hol kielégitheték kalandvágyukat és hősöknek tekinthették magukat. Egy tolvajnak azt vetették szemére, hogy ő tolvaj. — Igen én tolvaj vagyok,de tisztességes tolvaj, un bonrado ladron. Annyit tudok, hogy mindenki tisztességesen űzheti mesterségét, híven szolgálhat a maga módja szerint a királynak. Pedig a kalandorok nemcsak az erdőben találhatók, ott vannak a politikai küzdelem terén is; kalandorok, kik arra számítanak, hogy minden polititikai változással hivatalnok változtatások is járulván, rájuk is kerülhet a sor. Spekulálnak a politikai válságra, mint a tőzsde emberei a hausse- vagy baisse-re. Az összeesküvés életpálya nekik, a kalandorság iparig, továbbá bizottság küldetett ki, mely a tűzoltás ügyében részletes tervet terjeszszen elő. A pestvárosi főreáltanodában a tanügyi bizottság javaslata folytán 9 ideiglenes rendkívüli tanári állomás határoztatik szerveztetni. Ney Ferencz igazgató betegeskedése folytán a tanítástól a jövő évre is felmentetik és tanszéke egy segédtanárral fog betöltetni. Árvay Károly rendes tanár állásában végleg megerősíttetik. A csatornázási rendszer ügyében a közgyűlés elhatározta, hogy azt addig el nem intézi, míg a Bécsben ülésező nemzetközi orvosi congressus nem nyilatkozott, hogy melyik rendszer a legczélszerűbb. Az óriás-és horgonyutczák szabályozása iránti közmunkatanácsi átirat tudomásul vétetett. A kültelki bizottmány által kidolgozott szabályrendelet a hernyók és kártékony rovarok elpusztítása tárgyában némi módosítással elfogadtatott, mire több csekélyebb fontosságú ügy elintézése után a közgyűlés véget ért. BELFÖLD, Budapest, September hó 8. (A mezőhegyesi ménesintézet.) A „Pesti Napló“ 20- ik számában Thaisz úr a földmivelésügyi miniszter mezőhegyesi látogatása alkalmából azon szíves ígéretet teszi, hogy az ezen ménesbirtokon folytatott gazdálkodási rendszert 30 évi szomszédos tapasztalatai alapján bírálat alá veendi, egyelőre azonban ezen gazdálkodás állítólagos gyarlóságának jellemzésére azon ijesztő adatot bocsátja világnak, hogy a mezőhegyesi 20 millió értékű uradalom az 1700 lóból álló ménes eltartásán kívül semmit sem jövedelmez, sőt némely évben nevezetes államsegélyre is szorul. Ismerve Thaisz urnak tiszta szándékait, tudva azt, hogy a mezőhegyesi ménes birtok megbírálását neki csupán a közügy szent érdeke fogja sugallani, sajnálattal kellett a fent érintett szédítően téves adatokból meggyőződnöm, hogy 30 évi szomszédsága daczára is mily gyarló tudomással bir Th. ur az uradalom értékéről s jövedelméről,oly roppant téves adatokat terjesztvén, melyektől közléjében ha a közügynek elismert bajnokaként nem szerepelne, vagy rószhiszeműségét, vagy valamely titkos czélt rejtegető önérdeket kellene feltételezni. Minthogy azonban Thaisz úr, a tiszta lelkű önzetlen hazafi, a tapasztalt szakértő gazda csakis téves értesülés alapján sorolhatott fel a bírálat bekezdéséül ily ferde és alap nélkül teremtett adatokat; bizonyosan élénk hazafias örömmel fogja biztos forrásból venni azon rectificatiót, hogy Mezőhegyes 27900 holdas gazdaság értéke nem húsz m 1- 1 i , hanem a legmagasabb becslés szerint (holdját 200 frttal véve is) csak öt és félmillió, s hogy ezen gazdaság jövedelme az utóbbi években mióta a földmivelési minisztérium kezelése alá került, nem nulla vagy deficit, hanem átlag 234,946 forint, sigy cat. holdanként 8 frt 52 */s kr. Hogy a nem,mint Thaisz úr mondja,1700 hanem 2100 egész 2400 lóra rugó s a gazdagságtól számadásilag teljesen elkülönített álladalmi törzsménes fenntartására mily összeget költ az ország, úgy hiszem a gazdaság megbírálására készülő Thaisz úr is egészen külön dolognak fogja tartani, mert nem képzelhetem, hogy ő mint okszerű gazda, a roppant költséget igénylő ménest a gazdaságnak jövedelmező fundus instructusaként tekintse, jól tudván, hogy a törzsménes tőkéje nem pénzben, hanem az országos lótenyésztés fejlesztésében kamatoz. Megnyugtatására azonban közölhetem azon adatot, hogy még azon esetre is, ha a ménesnek deficitje a gazdaság jövedelméből fedeztetik — marad még az utolsó évek átlagában évenként 59,860 frt — mely összeg az álladalmi méntelepek költségeinek fedezésére szolgál. Látva tehát, milye más alapon készül Thaisz úr a mezőhegyesi gazdaság megbirálásához, — a közügy érdekében, mely a szigorú de igaz bírálatot nemcsak megtűri, de mégis kívánja, — igen czélszerűnek tartanám, ha Thur a birálat megkezdése előtt könnyen megszerezhető biztos adatokat szerezne magának, — nehogy legjobb akarata mellett — hibás adatokon alapuló bírálata által a hazai közönség félrevezettessék. Ennyit kivántam a tényálladék rectificatiója végett kinyilatkoztatni, — a gazdálkodási rendszer helyessége vagy gyarlósága felett a rectificált adatok alapján ítéljen más, ki arra befolyást nem gyakorol, nekem ezt tenni helyzetem tiltja, s csupán azt mondhatom, hogy úgy mint eddig, jövőben is, a mezőhegyesi uradalom okszerű kezelésének és jövedelmének fejlesztésére lesz irányozva komoly törekvésem. Kozma Ferenc, miniszteri tanácsos, s az országos lótenyésztésügyi osztály főnöke, halt meg; mások, mint Murat, ki 1869-ig a párisi mérnököket képviselte, kiléptek az egyesület kebeléből. Fribourg, az Internationale legelső kezdeményezőinek egyike, azt csakhamar cserben hagyta az első congressus után, és a Girardin által szerkesztett «Liberté» munkatársa lön. Hogy viszszavonulását igazolja, megírta az internationale történetét. Perrauban az első bronz munkások strike-jének vezére és Camelinat társa a commune alatt, mióta Belgiumban mint száműzött él, minden beavatkozástól távol tartotta magát az egylet ügyeibe. Che m aé, Proudhon egyik fiatal s lelkes követője, nem vált ugyan mg tényleg az internationaletől, de kirekesztve érezte magát az által, hogy az internationale a magántulajdon elvét eltörölte. O Páris ostroma előtt elhagyta a várost; némelyek azt állítják, hogy összeköttetésben van még néhány párisi lappal, mások szerint meghalt volna. Még csak Tolain maradna tehát egy lelkes Proudhon-követő, ki 1866-ban a franczia munkás szövetséget képviselte s a bizottság szónoka volt. Baselban azonban már megvonták tőle társai bizalmukat és Chemale Murat és Langloist kívül senki sem szavazott vele a földbirtok kérdésében. A háború alatt a párisi szövetség által az egyletből kiküszöböltetett, s e határozatot a londoni tanács helyben hagyta s kihirdette. A munkás mozgalomra nézve tehát ő is meghalt. A franczia követek közül Richard Albert, egy fiatal vidéki selyemszövő vonta magára a közfigyelmet. Kezdetben ő is Proudhon követője volt; azonban Baselben a magánföldbirtok eltörlésére szavazott, Lyonban e párt vezére volt; többször bebörtönöztetett s a köztársaság kihirdetésekor nagy szerepet játszott. Később többekkel együtt Párisba ment; alig azonban, hogy fegyverhez kellett volna nyúlnia, hogy elveit védelmezze, egyszerre a béke emberévé vált, Chislehurstbe utazott, s a sociális béke barátainak franczia szövetségét alapította, melynek székhelye Turin lett. Nemrég egy felhívást intézett a franczia munkásokhoz, melyben a császárságot mint az egyedül lehetséges és állandó forradalmat ajánlotta Borsosainak. A svájczi követek 1866-ben három osztályra szakadtak. Az első osztályt a genfi munkások képezik, kik óracsinálással foglalkoznak. Ott voltak e mellett a német svájcziak és a Svájczban tartózkodó németek, kik leginkább czipőkészítéssel és szabóskodással foglalkoznak. Az első congressuson a főszónok Duploir volt, egy jómódú genfi könyvkötő, kinek határozott elvei nem igen voltak. A hegyi lakókat Coullery képviselte, ki mint orvos működött. Neki szintén nem voltak határozott elvei; mindössze radicális ember volt nézeteiben és gyógymódjában. Hozzácsatlakozott Guillaume és Geebel. Ezek voltak az úgynevezett franczia párt, mely inkább a francziák, mint a németek nézeteihez hajlott. Coullery, ki a franczia és német nyelvet egyiránt bírta, volt a főember, kinek szavára hajlott ezen egész párt. A német svájcziakat Bürkly Károly képviselte. Az ott lakó németek közöl csupán öreg vezérük, Becker, mutatkozott kapacitásnak. E pártnak erőteljes organisatiója volt és saját programmja. Coulbry a lausanne-i congressus után visszavonult s államhivatalnok lett. Dupleix egy teljesen különvált társulat tagja s már nem játszik szerepet. Becker német osztálya elpusztult, s közlönye a „Vorbote“, nem létezik többé. Íme ezek azon férfiak, kik még élnek azon lelkesült férfiak közöl, kik hét évvel ezelőtt Genfben összegyűlve voltak. Azon képviselők, kik ez idén Genfben megjelentek, egy új szövetséget képeznek. Guillaume lett a hegyi lakók vezére; követői leginkább fiatal emberek. Haagban a föderalisták szónoka volt. A congressust reggel 8 órakor nyitotta meg Fukgoet, az ottani osztály elnöke. Ezen osztály nem egyéb, mint azon egyesület, mely lassanként kezdett tért foglalni és Svájczban és Haagban két részre osztotta az Internationalet, a német és latin elemre. Az elnök mindenekelőtt arra kérte fel a tagokat, hogy a személyeskedést kerüljék. Ezután felolvastatott a követek névjegyzéke és minden képviselve volt egyesület egy tagot választott azon bizottságba, mely a tagok igazolását eszközölte. A megjelent tagok, egy kivételével, igazoltatván, Farga Pelissier jelentést tesz a spanyol társulat állapotáról. Cordovában ugyanis, e jelentés szerint egy gyűlés tartatott, melyen ötven képviselő jelent meg, s e gyűlés az 1872 ben Haagban tartott congressusnak és a new-yorki főtanácsnak eljárását jegyzőkönyvileg kárhoztatta. Előadta azután a sikeresen keresztülvitt strikeokat, melyek a munkások anyagi helyzetének javításával és a munkaidő megrövidítésével végződtek. A köztársaság proclamálása azonban nem hajtott hasznotaz Internationale-nak, mivel gyűléseik betiltattak, s legkiválóbb embereik bebörtönöztettek. Abcoyban a községi tanács maga idézte fel a munkások lázadását egy strike elnyomása által. A községi tanács ugyanis katonaságot rendelt ki, a katonák tüzeltek s a munkások ellenállottak. 1872-ben Spanyolországban 65 helyi szövetség volt 224 osztálylyal és 29 egyesülettel,1873-ben ezen számok ekkér emelkedtek: 162 szövetség, 454 szakosztály és 77 egyesület. A tagok létszáma ezen idő alatt 25.000-ről 50.000-re emelkedett. Pindy a párisi commune egyik tagja, ki jelenleg Jurában lakik, az ottani szövetség állapotáról tesz jelentést. A hangi congressus határozai itt is semmiseknek nyilvánittattak. A st. Junerban tartott gyűlés ezen határozata hozzájárulás végett a többi országok szövetségeivel is közöltetett, minek eredménye az jön, hogy Spanyol, és Angolország, Belgium, Hollandia és Amerika szövetségei szintén viszutasították ezen határozatokat. Csak Portugália, Németország és Dánia nem feleltek semmit. Sorge, a new-yorki főtanács egyik tagja, az ezen országokban létező szövetségek tagjait szakadároknak nyilatkoztatta, mi azonban nem hatott. Hales sajnálatát fejezi ki a fölött, hogy Angolországra nézve haladást nem jelezhet az utóbbi évek alatt. A Haagban tartott congressus előtt ugyan alakíttattak egyes kisebb szakosztályok, de a haagi congressus után Marx minden további működést megakadályozott. Az Angliában létezett 26 szakosztály közöl a legtöbb a jelenlegi congressus megtartása mellett volt, Marx követői által azonban működésük meghiúsíttatott. Hasonló eredményekről tesz jelentést Van den Abel Hollandiára nézve. Minden törekvés hanyatlásnak indult s csupán az amsterdami szakosztály maradt összeköttetésben New-Yorkkal. A szakosztályok ámulva értesültek azon hírről, hogy a főtanács valamennyi szakosztályt kirekesztette az Internationale köréből. Berryben Belgiumra nézve azt jelenti, hogy az ottani szövetség fennállása óta megszokta volt az önálló működést, anélkül, hogy a főtanács beleegyezését bevárta volna. A hangi congressus szomorú eredményei után e szövetség elhatározta, hogy megszakít minden összeköttetést a főtanácscsal. Ezen utóbbi azon szerencsétlen kísérletet tette, hogy Brüsselben egy külön főtanácsot akart felállítani. Azonban a kinevezett tagok minden erőlködése megtört a belgiumi szövetség erélyén és elhatározottságán. Jelenleg Belgiumban öt helyi szövetség működik. A munkások anyagi helyzetének javítása sok helyütt elévetett, más helyeken azonban az valóban szánalomra méltó. Costa kijelenti, hogy Olaszországban a munkások egy tervszerű harcrot indítottak meg a kor KÜLFÖLD. A nemzetközi munkás-congressus Genfben. A „Times” legutóbbi száma a congressus első üléséről a következő tudósítást hozza : „Mióta hét évvel ezelőtt az első nemzetközi munkás-congressus Genfben ülésezett, azóta nagy változás állott be annak kebelében. Lawrence Matt hew, a londor i cooperative Tailors-association elnö ke, az angol küldöttek egyike, meghalt; Odger György és Cremer kiléptek a társulat kebeléből. Azok közül, kik az internationalet egyszerűen képviselték, Cartez, azt rég odahagyta. Dupont Eccarius és Jung a föderalistákhoz csatlakoztak, s így ellentétbe jöttek saját mesterükkel dr. Marx-al, ki a centralisatiót hirdeti. A franczia képviselők közül, kik az első congressuson jelen voltak, néhányan, mint Varin, a commune pénzügyi titkára, elveinek szolgálatában A don Quichotte-ok faja még most sem halt ki Spanyolországban. Most is akadnak elegen, kik szélmalmok ellen harczolnak, képzelt ellenségek ellen viaskodnak, csakhogy dicső ősapjuknál sokkal inkább önzők. Dulczineájuk a vörösbársony szék vagy egyéb zsíros hivatal. Ahol don Quichotte van,ott Sancho is akad. — Ezek is ábrándoznak egy kis szerény hivatalocskáról; útközben sok ütleget kapnak, de ezeket lelkiismeretesen összeszámitgatják és ha hőseik ezért értek, akkor elősorolják, a »jó ügyért« mit szenvedtek, mennyi szolgálatot tettek annak stb. Így történik aztán, hogy emberek, kiknek névaláírásuk az ismert kereszt alakját tünteti fel csupán, 50—60000 reállal fizetett hivatalokat foglalnak el. Minden főkalandor, ha fölkap az uborkafára, magával húzza czimboráit, csak azt nézi, ki volt a legvitézebb, de azt már nem kérdi, hogy tud-e az ő embere írni vagy olvasni. Hogy aztán az oly kormány, mely ilyenforma szedte-vette személyzettel rendelkezik, nem mehet sokra és csakhamar bukni kényszerül, hogy más merészebb kalandornak engedje át helyét, az magától értetődik, mány ellen. A bolognai congressus, Marx követőinek egy csekély töredéke, hasztalan igyekezett az internationále haladását és működését Olaszországban meghiúsítani. A Garibaldisták a társadalmi nagy kérdések megoldására képtelenek, miután a nemzetgazdászatból mit sem értenek, a Mazzinisták pedig nem ismernek el semmi tekintélyt. Javkovszki, a genfi socialisták képviselője jelenti, hogy a genfi szakosztályok teljesen izoláltak. Midőn hírül vették, hogy a főtanács azon joggal ruháztatott fel, hogy az egyes szakosztályokat kénye kedve szerint feloszlathassa, felnyíltak szemeik. Különben a munkások ott nem igen törődnek a kérdés tudományos és társadalmi fontosságával, mint hogy jól vannak fizetve. A forradalmi socialisták amerikai csoportja, melynek képviselője a múlt esztendőben a congressusba nem bocsáttatott be, egy átiratot intézett a congressushoz, melyben azon kívánságát fejezi ki, hogy a főtanács csak kötelességekkel, ne pedig egyszersmind jogokkal is ruháztassék fel. Ezzel a congressus első ülése feloszlott. Időközben a szakosztályok tanácskoztak az újonan megállapítandó szabályok felett. Legközelebb ülés fog tartatni, melyen egy általános strike kérdése fogja a tanácskozás kérdését képezni. Különfélék. Budapest, sept. 10. (A pancsovai főispán) ma délelőtt tartotta ünnepélyes bevonulását a várba. A fogadtatásról a „P. LI.“ a következő táviratot közli: A kiszállóig nagy közönség és bandériumok magyar zászlókkal mentek a főispán elé. A Deákpárt küldöttsége Újvidékig és Zimonyig utazott eléje. A hajó megérkezése taraczk lövésekkel fogadtatott. A város előtt emelt diadalívnél fehérbe öltözött leányok és a tűzoltók zenekarral várták a menetet. Egy leány üdvözlőbeszédet intézett a főispánhoz és virágcsokrot nyújtott át neki. A lakosság német részében nagy a lelkesedés, a szerbek néhány, bátor férfiú kivételével, távol maradtak. Ma este nagy takarodó, holnap reggel nagy ébresztő, délben díszebéd, este fáklyásmenet rendeztetik. A főispán holnap teendi le az esküt A fogadtatására kivonult szerb tűzoltók fanatizált szerbek által szétverettek. Az omladina nyomorultan viseli magát. Mindamellett a sikerült fogadtatás megmutatta, hogy Pancsován erős kormánypárt van, melylyel a kormánynak és a szerbeknek számolniuk kell. (A jég.) Amit a szárazság és rozsda megkímélt, megsemmisíti most a jég. Az ország minden részéből érkeznek panaszok a jég által okozott károk tekintetében. Tinnyén obó 7-ikén elpusztított mindent a jég. A szőlőknek még vesszejét is eltörte. Kszádon e hó 8 ikán oly rettentő vihar dúlt, hogy a legerősebb fákat is kitépte helyükből. A jégeső a hajdinát és szőlőt teljesen elpusztította. Simontornyán Tolnában f. hó 7-kén d. u. 5 órakor oly zivatar tört ki, minőre a város legöregebbjei sem emlékeznek. A vihar és jég iszonyú pusztításokat vitt véghez. A 3—4 latnyi darab jegek oly mennyiségben estek,hogy a talajt 6 hüvelyknyi vastagságban is borították. A szőlősgazdák minden reménye tönkre van téve. Váczon I. Ló 7-én évtizedek óta nem látott jégeső volt. Egy ideig a jégesővel vegyest hullott, de később eső nélkül, és pedig oly erővel, hogy ablakot zúzott, esernyőket átlyuggattatott stb. A szőlő és a mezőkön levő gabna sok kárt szenvedett. (Baranya megye főispánjának önfeláldozást tanúsító nemes példája.) Pécsről írják nekünk: A cholerajárvány Baranyában is mindinkább tért ad; már is közel 700-ra megy a halálesetek száma s még többre az ápolást igénylő betegeké. A vész enyhítésére s elfojtására Baranyában megten minden intézkedést a lelkes főispán, mélt. Perczel Miklós úr. Múlt hó 22 -én szívhez szóló fölhívást bocsátott Baranyagye lakóihoz, melyben a megye összes polgárait felszólítja, hogy alakítsanak mindenütt kisebb kerületekben vagy helységenként segélyegyleteket, s ott, ahol kell, levesosztó intézeteket. A főispán azonban nem elégedett meg e tartalomdús fölhívás szerkesztése és kibocsátásával, hanem ő maga, már harmadik hete, hogy a járvány által látogatott községek s városok egyikéből a másikba utazik s mindenütt személyesen látogatja meg a pusztító járvány áldozataival megtelt házakat s a leggondosabban intézkedik a kór által sújtott szegény betegek ápolása s gyógyításáról. Nem elégszik ömeg, hogy vigasztalja, gyógyszerekkel ellássa a megrémült népet, hanem községenkint 25—30 írtból álló adományával veti alapját a levesosztó-egyleteknek s igy minden községben mód nyujtatik arra nézve, hogy az üdülő betegek erőteljes táplálékot nyerjenek. A főispán ő méltóságának eddigi adományai már megközelítik az IOOO írtot. — És mily jótékonyan hat az ily lelkes, önfeláldozással járó nemes példa mind az elöljáróságra, mind a megrémült népre, azt csak az képes belátni, ki az utóbbinak bálatelt nyilatkozatait hallhatta. (Nagy erdei tűz.) A bruszturai fenyves erdő vágásában, mint a »Szig.Közl.“-ben olvassuk, a múlt hó végén a munkások által rakott tűzből a szél a sziklákat a már levágva volt fák közé szórta. — A száraz szurkos gályák azonnal lángba borultak, és oly óriási tűz támadt, hogy 1600 szálfa menthetlenül a lángok martaléka lett, és csak a király mezei helyettes erdőmester Schréter és Steinhaus fő erdész erélyes és ügyes intézkedéseinek köszönhető, hogy a tűz tovább terjedését, a Brusztura, és Királymezőről kivitt néppel megakadályozták. A bruszturai fenyves erdő Mármaros megyében a legnagyobb, legszebb és legértékesebbek egyike, s a tűz tovább terjedése milliókra menő kárt okozhatott volna. (A postaigazgatóság különös figyelmébe ajánljuk azon panaszokat, melyeket a hajdu-szoboszlói kir. postahivatal kezelésének nyomorúságos voltáról hozzánk intéztek. Az ottani postamester úr másnemű ügyekkel lévén elfoglalva, a postakezelést helyettese által végezteté. — Eddig olyan expeditora volt,ki állomását tiz éven át a közönség teljes megelégedésére töltötte be Nem rég azonban őt olyan egyén váltotta fel, ki úgy látszik, szakmájában nem bír semmi jártassággal, s eljárásával a levelező közönség érdekeit mélyen sérti, így például azon rendszabályt hozta be, hogy a déli egy óra és 45 perckor Szoboszlóra érkező vonathoz csak délelőtt tíz óráig fogad el pénzes leveleket. A hivatalos óra reggel nyolckor kezdődvén, az expeditor úrnak a két óra alatt feladott pénzes levelek becsomagolására tehát csaknem négy órára van szüksége. Ez annál nagyobb baj, mert Szoboszlón csak egyszeri postaközlekedés lévén, ha valaki pénzes levelét reggel tíz óráig fel nem adta, huszonnégy órát kell várnia, míg elszállíttatik. Ezen indokolatlan intézkedésnél azonban még súlyosabb megrovást érdemel az expeditor úr egy másik tette. Szoboszlón, mint a postavevény bizonyítja, sept. 1-én egy pénzes levél adatott fel, melyet az expeditor úr saját vallomása szerint egy napig, de a czímzett válasza szerint két napig hevertetett fiókjában s a pénz, melynek sept. 3-án Budapesten kellett volna lennie, csak e napon expediáltatott Szoboszlóról. Az ilyen botrányos hanyagság mélyen sérti a közönség érdekeit. A kereskedő, aki például váltó fedezése végett pontosan teszi postára a kellő pénzt, az expeditió hanyagsága folytán a legkellemetlenebb helyzetbe jöhet, váltójá óvatolhatják s neki pénzbeli kára s sokféle baja származhatik a postakezelés hanyagságából. Kívánatos tehát, hogy a postaigazgatóság véget vessen e barbár állapotoknak s utasítsa a szoboszlói postamestert, hogy ha már ő maga nem akar hivatalos ügyeivel bíbelődni, legalább olyan expeditort tartson, kinek könnyelműsége vagy hanyagsága nem veszélyezteti a levelező közönség érdekeit. (Tanodai értesítések.) A budai állami tanítóképezdében a polgári iskolai tanképesítő vizsgálatok f. évi október hó 1.2. 3-án, a tanítónőképezdében September 25.26. és 27-én, a munkatanítónői vizsgálatok szintén szeptember 25. 26. és 27-án fognak megtartatni. — Ezen tanképesítő vizsgálatokra jelentkezhetnek : a.) mindazon tanítók és tanítónők, kik a népiskolai (elemi) tanítóságra képesítve vannak, s erről tanítói oklevelet nyertek; b.) az oly közvagy magángyakorló tanítók, kiknek nincsen ugyan tanítói oklevelük, de legalább a gymnasium, reál vagy polgári iskola 6 osztályát jó sikerrel bevégezték. — Ezek azonban az általuk választott tanszakon kívül az átalános nevelés- és oktatástanból is kötelesek vizsgálatot tenni. Az elemi népiskolai tanképesitő vizsgálatok f. évi September 28. 29. és 30-án; — a tanitónőképezdében f. évi September 21. 22. 23 és 24 én fognak tartatni. Ezen elemi népiskolai tanképesítő vizsgálatra bejelenthetik magukat : 1. Mindazon tanító és tanítónő-jelöltek, kik a tanító- vagy tanítónő képezdében három évi tanfolyam bevégzése után 1, legföljebb 2 évet gyakorlati tanítással töltöttek; 2. kik a népoktatási törvény keletkezte előtt már gyakorló tanítók voltak; 3. végre azok is, kik magukat a tanítói pályára magánúton képezték. A kérvények a kitűzött határidő előtt legalább 14 nappal Bója Gergely budapesti tanfelügyelőhöz (lakik Pesten zöldfa-utcza 38. sz. a.) beküldendők. A tanitóképezdénél 1873/4. tanévre a felvételi vizsgálatok i. é. szept. 25-től 30-ig tartanak. Fölvétetik minden oly éptestü növendék, ki 15. évét már meghaladta és az anyai nyelv-, számvetés-, földrajz és történelemből annyi jártassággal bir, a menynyit a gymnasium, reál- vagy polgári iskola négy alsó osztályában tanítanak. A belépni kívánó növendék erről vagy nyilvános iskolai (bélyegmentes) bizonyítványt köteles előmutatni, vagy felvételi vizsgálatnak kell magát alávetnie. Korát mindenki keresztlevéllel, testi épségét orvosi (bélyegmentes) bizonyítványnyal köteles igazolni. Aki államsegélyben óhajtana részesülni, a nevezett mellékleteken kívül még szegénységi bizonyítványnyal is ellátott és az igazgatótanácshoz intézendő folyamodványát September 18-áig alulírotthoz (Pest, zöldfantera 38. szám) adja be. 4. A tanitónőképezdében a felvételi vizsgálatok f. október 4 én és 5-én fognak megtartatni. A kérvények september 20-áig benyújtandók. Bója Gergely tanfelügyelő. — A kassai kir. kath. férfitanitó-képezdénél a jövő 1873—4 tanév folyó évi október hó 1-én veszi ünnepélyes kezdetét. Felvétetnek oly éptestű ifjak, kik a 15 évet betöltötték és a gymnasium vagy reáltanoda első négy osztályában közölt ismeretekkel bírnak. A belépő növendék erről vagy isk. bizonyítványt tartozik előmutatni, vagy felveti vizsgálatnak kell magát alávetnie. A beiratás f. é. September 27, 28, 29 és 30. napjain a képezdei irodában délelőtt 9 —12. és délután 2—5. tartatik meg. Akik az intézetnél rendszerezett ösztöndíjak egyikéért, vagy egyéb pénzsegélyért kívánnak folyamodni, azok kérvényeiket kellően felszerelve a beiratás alkalmával alulírottnál nyújtsák be. A szegényebb sorsuak az intézet vagyonához képest ingyen könyvekkel és egyéb tanszerekkel láttatnak el. Kovács Tamás h. igazgató. — A kis-kunhalasi ref. lyceumban az 1873 -4-ik tanévre a beírások felvételi, magán- és javitóvizsgálatok október 15 napjain tartatnak, előadások 6-án kezdődnek; a tápintézet szintén október hó 1-ső napján nyittatik meg. K. K. Halas, 1873. szept. 9. Csontó Lajos igazgató. (M e g h í v á s.*J A ferencz- és józsefvárosi takarékpénztár részvényesei folyó évi September 14-én d. e. 10 órakor a nemzeti lovarda termében tartandó közgyűlésre azzal hivatnak meg, hogy kik még részvényeiket le nem tették, azokat folyó hó 11—13 án mindég d. e. 10—12 óráig a ferencz- és józsefvárosi takarék- és hitelegylet helyiségeiben (a múzeummal szemben) működő bizottságnál tegyék le, különben a szabályok értelmében, ezen közgyűlésben csak is az eddig jelentkezett és megjelenő részvényesek fognak feltétlenül érvényesen határozhatni. — Jordán Károly, bizottsági elnök, melyikűek. (A fővárosi összes bizottsági tagok választása) September 27 és 28-án reggeli 8 órától esti 8 óráig fog tartani mind a kilenc kerületben. A részletes intézkedéseket a falragaszok tartalmazzák. Az egyes kerületekben választandó bizottsági tagok számát már előbb közöltük. (Választási mozgalmak.) A belvárosi IV-ik választókerület helyhatósági választói ma d. e.tartott ülésükben 7 bizalmi férfit választottak meg, kik azt a megbízást kapták, hogy a többi kerületek választóival a legtöbb adót fizetőkből együttesen kijelölendő 200 névre nézve megállapodjanak. E hét bizalmi férfi Királyi P., Kármán Lajos, Toperczer János, Havas Ignácz, Forgó István, Stock Endre , Kék István. Valóban ideje volna, hogy a többi választókerületek is mozogjanak. (Rendőri hír.) Múlt éjjel a főkapitányság az őrjárat alkalmával két veszélyes tolvajt fogott el. Az egyiket Holländer Jánosnak hívják. Ez rendesen padlásokba szokott törni s a fehérneműt lopja. A másik Sztachora József nevű. Ez azt állítja, hogy már két év óta nappal a városligeti hidegvizgyógyintézetben mint szolga volt alkalmazva, éjjel pedig a villákba tört. (A bécsi esti vonat ma egy órával megkésett. Törvényszéki csarnok. (Határos itétel.) Kolozsvárott Nyungu Tódor 35 éves napszámos és neje Szintyán Anastazia Ergányi Lőrinczczel, ennek feleségével és Ágoston fiával egy szobában laktak. Nyungu már két év óta észrevette, hogy neje Ergányi fiával, Ágostonnal tiltott viszonyt folytatott. E tapasztalásnak folytonos veszekedés volt a következménye, és egyszer másszor az is megtörtént, hogy Nyungu feleségét megverte e miatt, sőt a viszály végre oly sokra hágott, hogy Ágoston a háztól elhurczolkodott. Sziityánné azonban a legényt ismét visszacsalta magához. Ezen percztől fogva Nyungu kedélye egészen elborult, eleinte busult, de később dühöngeni kezdett; ő, ki azelőtt nyugodt, szorgalmas és józan ember volt, most mindig ingerült volt, keveset beszélt, és csak magának élt. Múlt évi martius 3-án a két Ergányi (fiú és atya) az éjt a házon kívül töltötte, míg a két nő és Nyungu odahaza voltak. A nők lefeküdtek, Nyungu ellenben nyugtalanul a szobában fel s alá járkált, majd kiment az udvarra, majd megint visszajött. Végre ő is lefeküdt. Éjjel 3 óra táján Ergányiné egy nesz által felébresztetvén, borzasztó jelenet szemtanúja lett. — *) Kéretnek a többi lapok e meghívás szives közlésére. *