Pesti Napló, 1873. október (24. évfolyam, 225-251. szám)
1873-10-09 / 232. szám
activákat és passivákat, nehogy azután a liquidatio, amelyet most egyenként kikerülnek, valamennyijüket egyszerre utolérje. Ujvidék, oct. 7. (Ered. tudósítás.) Aki tanúja volt octóber 2. és 3-án megtartott városi közgyűlésünk folyamának, világos képet nyerhetett Miletics és omladinista hívei gyalázatos működéséről, és meggyőződhetett, hogy városi képviselő testületünk többsége előtt a község jóléte helyett csupán az omladina clique érdekei lebegnek. Mindjárt a gyűlés kezdetén 3 tisztviselő választásánál látható volt, hová törnek ők, így a megüresült mérnöki állomásra nem azon férfiút Kakacskay Alajost választották meg, ki félév óta, mint e hivatal helyettesítője, szorgalma és képzettsége által többet tett Újvidék mérnök-ügyi javításán, mint valamennyi előde, s kit egy gyakorlati találmányáért király ő felsége a tudomány és művészetekre szánt nagy aranyéremmel tüntetett ki, de egy obscurus embert, névszerint Joanovitsot, ki mint azelőtt kula kerületi mérnök, semmi erredményt föl nem mutathat, hja de érdem, hogy omladinista. A rendőrbiztos választásakor Miletics és hívei, miután creaturáik kijelölését a főispánnál nem eszközölhették, a szavazástól tartózkodtak. Az erdész választását is, mivel nem ultra volt javaslatba hozva, mindenkép meg akarta akadályozni a hamis próféta, de szintén sikeretlenül. Napirendre volt kitűzve a főispán hivatalból elmozdíttatásának ügye is. Ön ugyan csodálkozni fog, miként lehetséges az, hogy egy városi képviselet ily, hatásköréhez épen nem tartozó tárgygyal is foglalkozik, nálunk azonban az sem tartozik a lehetetlenségek közé, hogy egyszer Miletics a persa sah letételét fogja indítványozni. De térjünk a dologra. A július havi közgyűlés napirendje már ki volt merítve, s a főispán az ülést épen be akarta rekeszteni, midőn őt Miletics az iránt interpellálta: miért nem tárgyaltatott ez ülésben a városház építésének kérdése ? S mivel a főispán azon kijelentésére, hogy a kérdés nincsen napirenden, Miletics dühbe kezdett jönni, az ülés minden óvás daczára berekesztetett, mire aztán a hamis próféta 21 társával a minisztériumnál a rendkivüli ülés nem engedélyezése miatt panaszt emelt a főispán ellen; de a miniszter értesülvén a dolog állásáról, panaszlókat kérelmükkel elutasító. Miletics már most még nagyobb dühbe jött s az aug. hari közgyűlésen, a főispán Pancsován távolléte alatt, határozattá emelteté, hogy a minisztériumhoz új kérvény intéztessék a főispán elmozdítása végett 1-ször azért, mert a julius havi közgyűlés gyors berekesztése által ő megsértő a municipium jogait, 2-et mivel nem tud jól szerbül s igy az ülések vezetésére képtelen. A minisztérium ezen beadványt is visszautasitá s ebbeli leirata az okt. 2-ki ülés napirendjének végére volt kitűzve. A főispán, hihetőleg mert értesülve volt az ügy állásáról, ezen egész ülés alatt feltűnően sokat szólott szerbül, a megnyitást is e nyelven tartván. A miniszteri leirat felolvasása után tehát szégyenkezve (?) állott fel Miletics és a főispán elmozdítását tárgyazó kérvényét visszavonta, mert úgymond az 1-80 pontot illetőleg tévedés forog fönn, s a 2-dik pontra nézve most ime maga a főispán által szoríttatott sarokba. A visszavonulás valódi oka azonban ott keresendő, mert a hamis próféta látván, hogy hívei is megsokalva ezen minden alapot nélkülöző vádaskodást, a teremből egymásután osonnak el, s így ő, ha a miniszteri leirat esetleges tárgyalás után szavazás alá bocsáttatik, nagy kisebbségben marad. Hincilláé. .. Arra nézve pedig, hogy az omladinisták menynyire készek a község vagyonát pazarolni, ha érdekük úgy kívánja, szolgáljon például a közgyűlés következő határozata. A muszka zarándok és szerb Göthe (lucus a non lucendo) Kosztics Lázár — jelenleg tizes kerületi ultra szerb párti képviselőjelölt — Miletics dictandójára kérvényt nyújtott be a városi közgyűléshez, hogy egy alkalmas egyén kiküldése által a városház építési ügye személyesen szorgalmaztassék a minisztériumnál. Mintha biz azt ők bánnák, hogy most vagy 10 év múlva épittessék-e valóban az uj városháza, de az omladinának érdekében fekszik végkijelölése azon helynek, mely ellen az egész intelligentia s minden nem-szerb lakója a városnak felfolyamodott. Ellen tehát határozva, hogy Vucsetics Illés városi főjegyző (Miletics hive) munkájától elvonva, városi költségen felküldetik az ügy szorgalmazása végett-Hasztalan vitatá a kisebbség, hogy ha már épen valaki által szorgalmazni kívánják ez ügyet arra legalkalmasabb egyéniség lenne az e napokban amúgy is Budapestre térő (okt. 5-én tényleg felutazott) országos képviselője a városnak Kondorossy György. Miletics azonban nyíltan kijelenté, hogy ő nem bízik Kondorossyban, s így a választás (Vucsetics) megmaradt. A titkos rugó pedig — mint jól értesült egyének beszélik — ott keresendő, hogy Vucsetics e napokban Budapesten még a váltójogból kívánja az ügyvédi vizsgát letenni, s egyszersmind dolga van a fönn a Matica ügyében. Az erre kivántató költségeket tehát Miletics most a város pénztárából kívánja juttatni hívének, így folynak itt a mi ügyeink, megszüntetésére történnék valami, úgy, hogy nem csak a szellemi érdekeket illetőleg, hanem még a mindennapi anyagi szükségletek kielégítésére szolgáló foglalkozásokban és iparágakban is napról napra szembetűnőbb a hanyatlás. A cserkesz lakosság, melytől Oroszország ezelőtt 12 évvel nagy áldozatok árán, de bizonyára többi lakossága előnyére megszabadult, itt borzasztó csapást képez. Ruméliában, hol a keresztény lakosság között szórattak szét, rablásaik igen alkalmatlan szomszédokká teszik őket. Anatóliában annyira el vannak terjedve, hogy valóságos országos csapássá lettek, úgy hogy ott a földművelés majdnem tökéletes pangásra jutott. Néhány nap előtt a kormány betiltotta az Adona tartományból, a régi Ciliciából való gabnakivitelt, mely kiviteli tilalom annyiban fölösleges, mivel kivinni való gabona ott nincs. Feltűnő Konstantinápolyban, mely három haldús viz közepette fekszik, a halak drágasága, úgy, hogy ez eledel a lakosság legnagyobb részére nézve el nem viselhető fényűzési czikket képez.Ennek okai a kormány pénzügyi redszabályai, melyek folytán a halászat csak veszteséggel űzhető. A halász, ahelyett, hogy halát ott adhatná el, hol azokat legjobban megfizetik neki, kénytelen azokat az úgynevezett baluk-hané-ba, azaz a „halház«-ba szállítani, hol a hivatalnokok által önkényüleg megállapított értékük már 220/* adót, mégpedig nem természetben, hanem készpénzben, tartozik lefizetni. Ezután a beszolgáltatott halak a „halház“ hivatalnokai által nyilvános árverés útján eladatnak. Az egyetértő halkereskedők természetesen tetszésük szerint lenyomhatják a halak árát, és így a közönséggel szemben mesterséges egyedáruságot alapíthatnak meg, holott a szegény halásznak adója és egyéb költségei levonása után megmarad 4—5 piaszterje (körülbelül 40 kr.) naponkint a maga és családja fenntartására; minthogy azonban meg nem élhet, inkább eladja halászsajkáját és más kereset után lát. A manissai kerület (a régi Magnesia) állapotai semmivel sem jobbak. A kerület helytartója Musztafa bey négy hó óta Smyrnában fogva van és a súlyos bűntettek egész sorával (vesztegetés, állampénzek elsikkasztása, erőszakoskodás) vádoltatik. Pőre nagy feltűnést okoz, mindazonáltal úgy látszik, hogy a hatóság azt épenséggel nem veszi komolyan. Számos terhelő tanú idéztetik meg, kik semmit sem vallanak, mert semmit sem tudnak, így p. egy imán, kinek kihallgatása több napig tartott, holott minden egyébről szólt, csak a vád tárgyáról nem. Az uj helytartó alig vonult be Manissába, már a hivatalos sajtó hatalmas hangon kürtölé: „Most következtek be valósággal Manissában a boldogság és az üdv napjai! Uj helytartónkat a gondviselés küldi számunkra.“ E hivatalos dicséretet pedig azzal érdemelte ki az új helytartó, hogy minden pénteken kimegy a bazárra, és meghatározza a kenyér és hús árát, és hogy a napokban séta közben tűz lármát hallva, a helyszínére sietett az oltás iránt intézkedni. Helybeli lapok jelentik: egy fiatal bolgár, ki Heidelbergában végezte tanulmányait, hazatérvén Sofiába, iskolát nyitott, a hatóság azonban az iskolát rögtön bezárta, a bolgárt elfogta és könyveit lefoglalta. A püspöknek csak nagy bajjal sikerült végre személyes kezessége mellett a bolgár szabadon bocsáttatását kieszközölni, az iskola azonban zárva maradt és a könyvek is még le vannak foglalva. Két nemrég elnyomott görög lap, a „Konstantinopolis“ és az ,, Anatoli“ tulajdonosai engedélyt kaptak lapjaikat változtatott czímekkel kiadhatni. Előbbi jövőre „Ellispontos“ czim alatt fog megjelenni. Október elejétől fogva egy olasz lap is jelen meg itt „Eco della Italia“ czim alatt. A török sajtó folyvást Európa és az európaiak ellen izgatja a közönséget. Egy helybeli lap e napokban czikket közölt, mely ez irányban igazán remekel. A czik megint a chinai mohamedán panthaik vereségéről és a chinai csapatok által a város elfoglalása alkalmával elkövetett kegyetlenségekről szól. A czik szerzője olvashatta valahol, hogy néhány európai kalandor chinai szolgálatba lépett; ebből most azt következteti, hogy a chinai csapatokat Panthaiban európai tisztek vezénylők, hogy a kegyetlenkedések az európaiak által parancsoltattak az izlám elleni gyűlöletből; hogy tehát azokért az európai kormányokat terheli a felelősség, hogy tehát a kegyetlenkedések jóvátétele végett az egyesült Európainak hadat kell indítania a chinai császár ellen, egész országát elfoglalnia és feldarabolnia. Furcsa okoskodás, hogy a Talfában meggyilkolt mohamedánokat nem azultán, mint az izlám szellemi feje, hanem a keresztény Európa lenne hivatva megbeszélni; a török hírlapírók azonban még mindig azon eszmét táplálják, hogy Európa összes uralkodói csak azultán kegyelméből bírják trónjaikat, és ebből magyarázható ki e czikkeiken átvonuló gőgös hangtal közhelyesléssel fogadott szabálytól önként eltér s másoknak mellőzésével több perfigyelőséget ruház ugyanazon egy ügyvédre. Ez által maga megrendíti azon bizalmat, melylyel az uj bírósági intézmény iránt viseltetni véltünk. Igaz, hogy ezen discretionáns írói hatalommal visszaélés végett őt felelőségre voni nem lehet,mert az említett szabály nem törvény, de törvényként kellene azt respectálnia sajá tekintélyének megőrzése szempontjából is. És, hogy ez nem is lenne a legrosszabb törvény, bizonyítja a kárhoztató ítélet, melyet a nagyközönség az eléréssel szemben fegyelmi eljárás nélkül is hoz. Nem tartózkodunk ennek nemcsak azok érdekében,kik asődperügyelő kinevezéséből közvetlen hasznot húzak, hanem az adósok és hitelezőik érdekében is, mivek egyaránt érintettek e kérdés által — kifejezé adat bármily háládatlan legyen is, mások részére gesztenyét a tűzből kivenni, mert hinni akarjuk, így elég erre figyelmeztetni azokat, kiket illet, vag érdekelhetne, de kik ezt észre nem vették még. Dr. Híd Kálmán: Török állapotok. Midhat basa múlt hó 20-án elmozdittatott és helyébe a nagyvezér masztezsárja, azaz: a belügyminiszter neveztetett ki igazságügyérré, míg a belügyminiszteri hivatal még nem jöltetett be. Fordult még elő azonkívül egy egész csomó elmozdítás és kinevezés, de azokról nem is érdemes megemlékezni, mert hiszen már két év óta mindig így tart az örökös hivatalváltozás. A többi állapotokról is csak a régi nótát kell elmondani. Az állampénztárakban oly nagy a pénzhiány, hogy az új, és eredményére nézve még nem is biztosított kölcsön rovására még Galateában kisebb kölcsönt kellett fölvenni. Másrészt azt sem tapasztalni sehol, hogy a közigazgtás számtalan viszaéléseinek és hiányainak BELFÖLD. Budapest, oct. 8. (íl biról dlscretionalls hatalom.) Van törvényünk a bírói hatalom gyakorlásáról és a birói felelősségről. Nagy vívmányoknak és az igazságszolgáltatás biztos alapkövének tekintettük ezen törvényeket. És valóban, mit törvényben szabályozni lehet a birói kötelességre nézve az megtörtént e két törvényben. De vajmi sok van még abból hátra, mit törvénybe foglalni lehetetlen. Egész sora a kötelességeknek és felelősségnek, melyeknek csak a biró kötelesség érzete, becsülete, feladatának érzete szabhat törvényt, és melyek felett csak a közvélemény mondhat ítéletet tapasztalatai nyomán. — Ilyen a birói discretionans hatalom. — Számtalanszor jó a biró azon helyzetben, hatalmát belátása szerint gyakorolni, anélkül, hogy ebben írott törvény megszorítaná. Érzi bár és tudja ő is, mások is, mit követel az igazság, de nem parancsolja a törvény. Itt csak egy esetről akarunk szólani, mely a mai viszonyok közt közfigyelmet érdemel és a napi kérdésekkel szoros összefüggésben áll, a csődosztogatásról. Bíróságaink újjászervezése, és bíráink függetlenségének törvényes biztosítása óta, az eddig átalános panaszra és nem mindig alaptalan gyanúsításra okot adott eljárásnak a csődpelügyelők, — ezen a közadósok és hitelezőik rémképeinek — kinevezése körül, — elejét veendő, más országok példája szerint azon szabály állíttatott fel és követtetett legalább fővárosi törvényszékeink által, hogy az ugyanazon betűvel kezdődő nevekkel bíró ügyvédek közül neveztetett ki a perügyelő, mint amely betűvel a bukott neve kezdődik, és csak ha az illető betűvel kezdő névjegyzék már kimeríttetett volna, tértek át más betűre. Ezen szabály bármily kevés benső jogosultsággal bír, azon egy előnynyel jár, hogy elesik általa minden gyanúsítás, és senki sem panaszkodhatik mellőzésről, kivált ha a betűkön belől is lehetőleg ugyanazon szabály követtetik és a csődök két nemre osztatnak, úgynevezett jó és rosz csődökre, melyekből azután egyformán jut mindenkinek. Ezen szabálynak természetes consecquentiája az lenne, hogy mindaddig, míg vannak megbízható ügyvédek, kikre a sor még nem került, senki más pelügyelőségre ki ne neveztessék. De úgy látszik a pesti kir. törvényszék ezen saját maga által alkotott és az egész ügyvédi kar ál Fővárosi ügyek Pestvárosának közgyűlsem Okóber 8-án. A gyéren látogatott ülést ad a alpolgármester a szokott időben megnyitván,st olvastatik a belügyminiszternek a fővárosi rendőrségre vonatkozó két leirata. Az egyikben a város fölszólittatik : terjeszszen elő kimutatást arról, hogy az állam által átveendő rendőrség számára mily helységeket engedhetne át; a másodikban az iránt szólittatik föl a város, állítsa össze azon adatokat, amelyek alapján azon összeg, amelylyel a főváros hozzájárulna a rendőrség költségeihez, megállapíttatik. Mindkét ügyben bizottság küldetik k . A „százház” lakói kérvényt terjesztettek volt elő egy számukra felállítandó iskola iránt, amely iskolára a Kerepesi út végén levő Gabler-fél házban szemeltetett ki helyiség. A közgyűlés a javsolt helyiséget elfogadván, megszavazta az érte jár 1000 frtnyi évi bért és 200 frt tatarozási pótlékot. A közgyűlés múlt ülésén Királyi Pál elnöklete alatt bizottságot küldött ki, mely javaslatot terjeszszen elő az iránt, hogy a főváros mi módon képviseltesse magát a Liszt-ünnepélyen. E bizottság most előterjeszti jelentését, amelyben a következőket ajánlja: 1.)A főváros ez ünnepély emlékére alapítványt tesz,melyből évenkint 200 fitos ösztöndíjban fognak részesíttetni, három-három szegénysorsú zeneakadémiai növendék, kik a zenészeiben figyelemre méltó haladást tanúsítnak. A jutalmazandókat élethossziglan Liszt Ferencz fogja meghatározni, halála után pedig a zeneakadémiai tanári kar ajánlatára a városi tanács. 2.) A főváros a „Krisztus“ oratórium előadatásához kieszközli a nagy vigadótermének ingyen átengedését. 3) A főváros az ünnepélynél, a vendégek fogadtatásánál képviseltetni fogja magát. 4) A költségek fedezéséhez a főváros 1500 frttal járul. Weisz B. F. a közgyűlés figyelmébe ajánlja a nemzeti zenedét, mint amely már 34 év óta fennáll és melynek növendékeit nem kellene ez ösztöndíjakból kizárni. Azt indítványozza, hogy a 600 főt négy ösztöndíjra osztassék fel és abból kettő a zenede növendékeinek juttattassék. Szóló helyteleníti, hogy a város azon vendégekkel szemben is a gazda szerepét akarná játszani, akiket nem ő hívott meg; 2500 forint helyett csak 500 forintot vél megszavazandónak; a termet szintén nem véli a város által kieszközlendőnek. Tavaszy Endre erélyesen felszólal a bizottság javaslatai mellett; úgy hiszi, hogy a zenede úgy is be fog olvadni a zeneakadémiába, a 160 ftos ösztöndíjakat pedig kicsinyli; a vigadó termet illetőleg arra figyelmeztet, hogy az a városnak nem kerülne pénzébe ; a városnak ugyanis joga van a termet évenkint 15-ször saját czéljaira ingyen felhasználni. Szóló arra emlékeztet, hogy az ünnepély alkalmából a legkitűnőbb művészek fognak összejönni és a főváros csak magát tiszteli meg, ha azokat illeté," fogadja , nem kötelessége az ugyan a városnak, de ha pusztán a szorosan vett kötelességét teljesítené Pest városa, akkor nem volna méltó a fővárosi névre. Az József a bekövetkező ínségről beszél és erre való tekintetből elvetendőnek tartja a javaslatot. Királyi Pál arra figyelmeztet, hogy a közgyűlés elvben elhatározta már, hogy a Liszt-ünnepélyen képviseltetni fogja magát; a módozatok felett vitatkozni lehet, de maga az elv most már nem támadható meg. Az előtte szólóval szemben arra emlékeztet, hogy Liszt Ferencz nemcsak nagy művész, de kitűnő emberbarát is, ki zongorájával sok nyomort enyhített már, hogy ezen 1500 fiúnak az ínséghez édes kevés köze, mert az iránt sem fogja a főváros kötelességét mulasztani. A termet illetőleg úgy hiszi, nem lesz nehézség, mert ha a főváros az ünnepély emelését saját czéljának vallja, akkor a szerződés alapján áll. Az ösztöndíjakat csak oly intézet növendékei számára véli alapítandónak, mely intézet országos felügyelet alatt áll, és ezért a zeneakadémiát választja. Szóló újólag ajánlja a bizottság javaslatát, mert — úgymond — ipar és kereskedelem még nem teszik Pestet fővárossá; fővárosnak a tudományt és művészetet is fel kell karolnia, és ezért nem maradhat hátra, hol oly férfiú ünnepeléséről van szó, kire bármily külföldi város büszke lenne és ki mégis ide jött mi közénk. Ily ünnepélynél a főváros kell, hogy magát képviseltesse, ezt pedig csak úgy kell tennie, mint gazda, aki méltányolni tudja a nemzet nagy fiát. Egyébiránt a költség oroszlán részét a művészi kör bizottsága viseli, nem a város. Ajánlja a bizottság javaslatát. (Élénk éljenzés) A javaslat elfogadtatott, a városi küldöttség kiegészítésével pedig a tanács bizatik meg. Vecsey Sándor élesen felszólal azon botrány miatt, hogy a város főterén, az országúton a közlekedés még a jövő télen is meg lesz akasztva. Fölszólítandónak véli a közmunkatanácsot, hogy a boulevardot a rostély-utczáig mielőbb adja át a közlekedésnek. (Helyeslés.) Az indítvány elfogadtatott. Fölolvastatik Kecskemét városának átirata, melyben ez meleg szavakban ad kifejezést elismerésének, hogy a főváros a jury fogadtatása alkalmából a nemzetnek oly becsületet szerzett. (Éljenzés.) A tanács által javasolt változásokat a tanári személyzetben a közgyűlés jóváhagyta. Márgai Károlynak három havi szabadságidő engedélyeztetik; a belvárosi polgári leányiskolánál a leköszönt Boros Vida helyébe Sztojanovics, ennek helyébe pedig Praner Ágoston neveztetik ki. A közgyűlés ezután tudomásul veszi azon szerződést, mely a kormány, főváros, közmunkatanács és népszínházi bizottság közt a dalmű és népszínházra vonatkozólag megállapíttatott. A népszínház építésére vonatkozólag végleg elfogadtatott a közmunkatanács által ajánlott terv, miután Gerlóczy előadta, hogy annak ügye már anynyira előre haladt, hogy a terv változtatása csak késleltetné e fontos közművelődési intézet létesítését. Szóló felemlíti, hogy a népszínház mielőbbi felépítésével még az is céloztatik, hogy most, midőn az építkezési vállalkozás úgy is pang, ezzel is segítve volna a munkahiányon és a beállható ínségen. Az artézi kútra havi ezerért költség szavaztatik meg a mérnöki hivatal javaslata folytán. Egyéb kisebb érdekű tárgyak elintézése után a közgyűlés 6 órakor véget ért. Különfélék. Budapest, oct. 8. (Személyi hírek.) Gróf Szapáry Gyula belügyminiszter és Jekelfalussy Lajos miniszteri tanácsos ma reggel Egerből visszatértek. — Peitter váczi püspök ma reggel Kassára utazott. (Gróf Andrássy Gyula) nem az összes hesdati havasokat, hanem, mint a »M. Polg.“ erre vonatkozó hírét kiigazítja, csak 19,647 holdat vett 15000 írton; a többi még meg nem vett részek iránt azonban szintén folyamatban volnának az alkudozások. (Kenessey Kálmán) észt tanácsos a földmivelés, ipar és közminisztériumban hosszabb szabadsággal Angliába utazott, távolléte ideje alatt a földmivelési osztály vezetését Máday Izidor min. titkár vette át. s Szabó Imre szombathelyi püspököt, mint Szombathelyről jelentik, szélhűdés érte, állapota aggodalmat kelt. (Bártfáról) Írják nekünk: A műtörténeti és régészeti szempontból oly híres bártfai templom külseje sokat nyert az újonnan épült két gót stylü tornyocska által, melyek nemcsak e monumentális építménynek, de a városnak is nagy díszére válnak. A régi két tornyocska tetőzete a múlt században készülvén, ízléstelen hagymaforma alakkal birt, holott az új tetőzet a gót stylnek tökéletesen megfelelő hegyes nyolcz oldalú gúla alakú, s idoma színezete, valamint felfelé törekvő sugár és elegáns arányai és méretei által teljesen öszhangzó a templom ódon külsejével, s olyannyira sikerült a kivitel és az ódonság utánzása, hogy a különbség nem vehető észre, s mintha ezen tornyocskák a templommal egykoruak lennének. — Hazai monumentális építményeinknek ily megfelelő és helyes ujjításán csak örvendhetünk. A tornyocskák Myskovszky Viktor tanár és régészünk tervei szerint épültek. (A Debreczenben állomásozó 16-dik huszárezredhez alezredesül Brassóból Duka Szilárd alezredes neveztetett ki, aki legközelebbi megérkezéséről magyar levélben értesíti előre a polgármestert. (Humen.) Dőry Dénes tolnamegyei alispán tegnap tarta a buda-krisztinavárosi plébániatemplomban esküvőjét Jálics Irma kisasszonynyal. Az esketést Halasy Lőrincz déva-bányai plébános végezte. Násznagyok: Perczel Béla és Tömöry Jenő urak voltak. Leövi Sámuel, m. kir. biró tegnap tartá esküvőjét Weiszkopf Zsófia kisasszonynyal. Az esküvő a temesvári izr. templomban ment végbe. (A „Temes Várer Zeitung“ az Uhrmann-féle csődtömeghez csatoltatott s a „T. L.“ szerint el fog adatni. (Értekezlet Titelen.) A pancsovai »Granicsár“ a titeli főválasztási főbizottságnak felhívását közli, melyben a csajkáskerület összes választói, egy a Titelben f. hó 12-én tartandó értekezletre hivatnak meg. (A kis orosz papság) Marmaros- Szigeten, m. hó 14-én (26-án) tartott ülésében azt határozta, hogy a kis-orosz ünnepek, illetőleg az ókalendárium továbbra is fennmarad, amiről Pankovics püspök az illetők által jön értesítve. (Halálozás.) Hertel Eufrosina kisasszony, a »budai zeneakadémia« magánénekesnője rövid szenvedés után f. h. 7-én meghalt. Temetése csütörtökön délután 5 órakor a buda-tabáni „szarvas tér“-en fog megtartatni, melyre az egyleti tagok ezennel meghivatnak. Az igazgatóság (A bécsi ballon captif-en), mely nem akar rendbe jönni, végre megkönyörült Wells Bécsben időző amerikai léghajós, és e tárgyban már értekezett is a kiállítási igazgatóval. Az amerikainak nem volna kisebb terve, mint a ballonon személyesen haza Amerikába utazni,még pedig a Chinán át. Több Bécsben időző amerikai, köztük egy hírlapszerkesztő, késznek nyilatkozott volna Wells urat elkísérni. (A kisbaba.) Egyik vidéki lap beszéli: E napokban történt, hogy nyolc tagból álló társaság gyűlt össze egy igen jó hírben álló polgári házban. A vendégeket fogadta a háziúr és neje, ezeken kívül még jelen volt a kis bébé. A vendégek közt egy éhtes nő is volt, a kis bébé nagynénje. Ez nagyon panaszkodott makacs fogfájása miatt. Kis bébé szomorúan hallgatja a panaszt, majd pedig fölszólal: „Mamámnak is fájt a foga, de mióta Máthé bácsitól kapott fogakat, azóta nincs semmi baja.“ — Hogy a kis bébé kézzel vagy bottal kapta-e ki leczkéjét ez őszinteségéért, arról mélyen hallgat a krónika. (Az élelmi czikkek ára.) Temesmegye októberi közgyűlése által a hús ára septembe 16-tól oct. 16-ig terjedő időszakra következően állapíttatott meg: Mehala és Új-Aradra nézve a marhahús fontja 19 kr, a borjúhús 23 kr, a sertéshús 24 , illetőleg 22 kr, a megye többi községeiben a marhahús 19 kr, a két éven aluli marhahús 12 kr, juh- és bárányhús 13 kr, borjúhús 21 kr, sertéshús 23 s illetőleg 21 kr. Péksüteményekre nézve a folytonosan tartó drágaság miatt finom zsemlye (5 lat) 2 kr, a közönséges zsemlye (7 lat) 2 krajezár, a finom kenyér (28 lat) 6 kr, a közönséges kenyér (35 lat) 6 krajczár. (A prot. egyház köréből.) A tiszántúli ref. egyházkerület a jövő hóban, nov. 5-ikén rendkívüli közgyűlést fog tartani. Ennek tárgya a népiskolák rendezése lesz. Mint halljuk, bizottság küldetett ki K. Tóth Mihály elnöklete alatt véleményes javaslat elkészítésére; az ügy felett aztán az egyházkerület fog végérvényesen határozni. — A bányai ág. hitv. ev. egyház köréből pedig a következő figyelmeztetést vettük: Folyó év októberjéről elhalasztott kerületi gyűlés Budapesten a következő napokon fog megtartatni, úgymint: Október 27-én délután 5 órakor előtanácskozmány az evang. egyház dísztermében. Oktober 28, 29- és 30-án a közgyűlés. Oktober 30 án délután 4 órakor kér. gyámintézeti tanácskozmány. Oktober 31 én kér. gyámintézeti isteni tisztelet és gyűlés. Október 31-én délután a tanárok vizsgája. Ezeket köztudomásra hozva, fölhívjuk a t. ez. egyházakat, hogy magukat küldőik által képviseltetni szívesek legyenek. Kelt B.-Csabán, 1873. október 4-én. Br. Podmaniczky Frigyes kerületi felügyelő. Dr. Szeberényi Gusztáv, superintended. (Rablás.) A gubacsi csárdában, mely a külső soroksári után fekszik, tegnap este tizedfélkor merész rablás követtetett el. A csárdát Balogh László bírja bérben Pest városától s ott lakik családjával. Tegnap este az ivók nagyrésze már eltávozott volt a csárdából, csak 6 ismeretlen, kocsisforma egyén maradt vissza s folytatta a borozást. A korcsmáros már le is feküdt s egyik leánya is már feküdni készült, s épen a családi szobába akart menni, midőn a borozók közül egyik fölkelt, a leánynak útját állta s úgy üté arczul, hogy elesett. Erre a társak is felkeltek s kettő revolvereket vévén elő, a csárda kijáratát állta el, a többi pedig betört a korcsmáros lakszobájába. A korcsmárost revolver agyával fejbe ütötték s az egyik rabló késsel két szúrást is ejtett újra. A rablók egy szekrényből 350 frt készpénzt, 2 ezüst zsebórát és két arany karikagyűrűt vittek el. A csárdabeli férficselédek a rablókat meg akarták támadni, de azok revolvereikkel sakkban tartották őket. A csárda-szobában volt egy Linhart nevű soroksári fakereskedő is, ettől a rablók 8 frtot vettek el. Kettőt a rablók közül, hír szerint, ma már elfogtak. (Volt barát és hamisító.) Mint a »Salsb. Ztg.“ írja, egy fiatal magyar revittatus múlt pénteken kilépett a salzburgi ferenczrendiek klastromából, még ruhájába öltözve szombaton egy odavaló vésnökhöz ment, kinél egy előmutatott bizonyítványon látható minta szerint „a nagyszombati érseki gymnasium“ stampigliáját rendelte meg. Egy nyomdában a vállalkozó exbarát a fenntemlített bizonyítvány mintája szerint több magyar szövegű formulárót akart nyomatni, ott azonban szándékolt hamisítás miatt letartóztattatott. (Sp o r t.) A debreczeni lóverseny második napján tegnap a közönség még csekélyebb számmal jelent meg a versenyre, noha az idő rendkivüli kedvező volt. Debreczen város 100 db. arany dijára futott 3 ló. A három pályázó közül az egyik ló Sztáray János gr. »Crom veil «-e félúton kiállt s visszafordult. Vezetett tovább s fél lófejjel előbb érkezett be Wesselényi Béla b. „Prince Paris«-ja gr.Szapáry Iván »Verbénája“ ellen. — Kis handicap, 400 frt egyleti díjért futott 5 ló : Flyer, Frank-Mazon, Corvett, gr. Károlyi Pista „Primose“-je s gr. Festetich Pál „Woodroof“ -ja- Elsőnek a Woodroof,a másodiknak »Primose« érkezett be. — Ostordij s 200 frt egyleti díjra nevezés hiánya miatt egy ló sem futött. — 300 frt államdíjért versenyzett 2 ló. Nyertes lett Szapáry Iván gr. „The Jew “-ja Festetich P. gr. „Andorkája“ ellen. — Vigasz verseny, Landicapra futott 5 ló. Elsőnek érkezett be Forgách László gr. hires „Vivacity“-je, 2-iknak Sztárky János gr. „Rubicon“-ja, 3-iknak Forgách László gr. »Franc Mazon»-ja, 4-iknek Károlyi Pista gr. »Cammors«-a, 5-iknek Baltazzi Arisztid „Contremine«-ja. Helyi hírek. (Abudai partmunkálatok) gyorsan haladnak bevégeztetésük felé, a czölöpözet biztosítva van a jégveszély ellen, és már az apácza zárdáig készen van; a czölöpzet közei szintén el fognak készülni e hó végéig, ha ugyanis korai fagyok meg nem akasztják a munkát. (Rendőri hírek Budáról.) Restár Albert szab. katona és ismeretes tolvaj a Krisztinavárosban lévő 410. sz. házba betört s lopni akart. De rajta érték és bekísérték a kapitánysághoz. — A ... P ... . dijnok a vízivárosi 681. sz. házban a házmesternél lakott s annak távollétét arra használta fel, hogy ruháit összeszedte s azokkal meg akart szökni. Feladás folytán a rendőrség elfogta. Németh Róza győri születésű cseléd légyottot adott egy öreg urnak, mely alkalommal annak értékes aranyláncait és óráját ellopta. 3 napig folytonosan nyomozták, míg a negyedik napon sikerült őt elfogni, s a lopott tárgy is megkerült. Tomasik János napszámos társainak megtakarított pénzét ellopta. Rajta érték és átadták a fenyitó törvényszéknek. Törvénye péld mornok. (Szívtelen anya.) Bodor Mária, gyómegyei származású 18 éves cseléd, múlt évi sept. hóban Pestre jött és Wagner gyógyszerésznél (kétsas-utcza 16. sz.) szolgálatba állott. Nemsokára közte és Wagner egyik segéde között viszony fejlődött, mely nem maradt következmény nélkül; ezt egy ízben fel is fedezte a segédnek, ki azonban nem akarta magára vállalni az apaságot, holott Bodor Mária erősen állítja, hogy sohasem volt más férfival viszonya. F. é. júl. 30-án nagy mosás volt a háznál, Bodor Mária nehéz munkát végzett és megerőltette magát, mely körülmény korai szülést okozott. Július 1-jén este 9 órakor Bodor Mária a pinezébe ment, ott megszülte a gyermeket, szalmába takarta és azonnal távozott. Nemsokára a Rókus-kórház szülészi osztályára ment, és itt csak július 25-én, tehát több mint három héttel a szülés után vallotta be, hogy gyermeke a pinczében fekszik. A gyermek hullája már rothadásba ment át, az elrendelt bonczlelet és az ezután kiállított pótbonczlelet azonban constatálta hogy a gyermek élve jött világra. Bodor Mária semmivel sem igyekezett az ellene emelt vádakat erőtleníteni; bevalla, hogy azért rejtette el a gyermeket, mivel szégyelte állapotát. Ő nem ismerte az anyai kötelességeket és nem tudta, hogy váljon a gyermek érett-e vagy nem. Védő ügyvéd dr. Schulhof Géza támaszkodva dr. Krisahaber Simon a pesti szr. kórház segédorvosának szakértő nyilatkozatára, bebizonyítani iparkodik, hogy nem tudhatni, vájjon a gyermek élve vagy halva született-e. Ennek következtében a kir. ügyész az egyetemi orvosi kar által intézendő felülvizsgálatot indítványoz. Ez indítványnak azonban a bíróság helyt nem ad, miután a hivatalos bonczlelet közvetlen észlelésen alapul, a védő által felolvasott és csupán a bonczjegyzőkönyv után készült lelet pedig nem egyéb egyéni nézetnél, mely bizonyítékul nem szolgálhat. E határozat ellen védő ügyvéd bejelenti a felebbezést. Következik a kir. ügyész érdemleges indítványa, mely szerint vádlott Bodor Mária gyermekgyilkosságban bűnösnek mondassák s e miatt két évi súlyos börtönre ítéltessék. Dr. Schulhof Géza védő mindenekelőtt kiemeli azon körülményt, hogy a két hivatalos bonczlelet egymással homlokegyenest ellenkezik. A bonczolást tulajdonképen csak dr. Kreuz végezte, ki is azt mondja bonczleletében, miszerint »valószínű,« hogy a gyermek a szülés pillanatában életképes volt. A pótbonczleletet dr. Takács készíti, de nem közvetlen észlelés, hanem a bonczjegyzőkönyv alapján , mégis azt állítja dr. Takács, hogy „bizonyos“ miszerint a szülés perezében a gyermek életképes volt, ami nyilván két ellenkező vélemény. A hivatalos bonczleletben is előforduló ama két körülmény, hogy a gyermek feje alaktalan volt, alsó állkapcsa pedig nem volt összecsontosodva, szintén azt bizonyítja, miszerint a gyermek nem élve, hanem holtan született. Mindezek alapján kéri a törvényszéket, hogy vádlottat a gyermekgyilkosság vádja alól fölmentette s csak a szülésnél szükséges elővigyázat elmulasztásában mondja bűnösnek; továbbá, hogy eddigi vizsgálati fogságát büntetésül beszámítván, őt szabadlábra helyezze. A törvényszék visszavonul és következő ítéletet hoz: Bodor Mária a gyermekgyilkosság vádja alól "‘k Imentetik, ellenben bűnösnek mondatik az anyai kötelességek elmulasztása által elkövetett életbiztonság elleni vétségben s emiatt hat havi súlyos börtönre ítéltetik. Vádlottnő megnyugszik az ítéletben. A kir. ügyész felebbez. (Éjjeli betörés.) Pavlasz József, cseh származású 21 éves mészároslegény, ki már két ízben volt büntetve, egy czinkostársával már két hét előtt a király utczában fekvő Berger féle kávéház kirabolását tervezte. Éjjeli két óra körül a két rabló a