Pesti Napló, 1874. július (25. évfolyam, 148-174. szám)
ugyanis — daczára az igazságügyminiszter ismételt felszólalásának — elhatározta, hogy a közjegyzők által minden közokirat csak magyar nyelven állítható ki, a felek kivonatára azonban bármely nyelven hiteles fordítmány is kiadható. E módosítvány nem új eszmét tartalmaz. Midőn a képviselőház a törvényjavaslat illető §-át tárgyalta, a miniszteri eredeti javaslat, mely szerint a közjegyző az állam nyelvét tartozik ismerni, de külön nyert jogosítvány alapján egyébb nyelveken is vehet fel közokiratokat, nem fogadtatott el, hanem Tisza Kálmán s mások felszólalására a központi bizottsághoz új szövegezés végett visszautasíttatott. A központban ekkor három osztály előadója határozottan azon javaslatot állapíta meg, melyet most a főrendiház elfogadott. E javaslat azonban akkor mind a központban, mind a képviselőházban kisebbségben maradt. Annyi bizonyos, hogy ha mi a törvénykezésnél az állam hivatalos nyelvének előjogát egészben biztosítani akarjuk, a főrendiház módosítványa e czélra különösen alkalmas. Bárminek legyenek azonban más szempontból felfogva az elfogadott módosítvány gyakorlati nehézségei — s megengedjük, hogy e fölött még lehet vitatkozni — mi a főrendiházat nemzeti érdekeink s különösen az államnyelv ezen erélyes védelmében csak üdvözöljük. .. (Folytatás esti lapunkhoz.) Nyáry Gyula b. nem járul a törvényjavaslathoz, a mig abba a közjegyzőknek fizetendő díjak föl nem vétetnek, mert tart attól, hogy különben túl magas díjak fognak a felektől vétetni. Fauler Tivadar igazságügyminiszter nem tartja czélszerűnek a díjszabást már most a törvénybe foglalni ; a tapasztalás fogja csak megmutatni, melyek a megfelelő dijak. Arról azonban megnyugtathatja az előtte szólót és a házat, hogy a dijak magasak nem lesznek, különösen miután a közjegyzői kényszer nincs kimondva és súlyos dijak által gyökereiben megrontatnék ezen új intézmény. Tomcsányi József a közjegyzői intézmény behozatalában a közhitelű helyek mellőzését látja ; hibáztatja, hogy míg ezelőtt a közhitelességű okmányok több személy hozzájárultával állíttattak ki, ezentúl egy egyén is elégséges. A kamararendszert nem pártolhatja, mert ezáltal az illető testület önmaga gyakorolja maga ellen az ellenőrzést, a fegyelmi eljárást, — pedig corvus corvo oculos non eruit — és maga egészíti ki. Szóló általánosságban elfogadja ugyan a törvényjavaslatot, de a részleteknél módosításokat szándékozik előterjeszteni. Pauler Tivadar igazságügyminiszter nem von• - ^Asseche a közhitelességű helyek érdemeit a multialom újkori élénkülése mellett ez int elégtelen. A kamarák nem önmaguk magukat, mert a kamara a közpályázat eérkezett összes folyamodványokat ter„ ... jut az igazságügyminiszterhez, ki nemcsak a kamarától, hanem máshonnan is szerezhet magának informatiót a kinevezendőnek qualificatiója iránt. Ha áll is egyrészt, hogy corvus corvo oculos non eruit, akkor másrészt a figulus figulum ordít is (Derültség) számbavehető az ellenőrzés és fegyelmi eljárás szempontjából, valamint azon érdek, hogy mindenki féltékeny azon testület becsületére, melynek maga is tagja. Eötvös Dénes b. Nyáry Gyula b. ellenében védi a törvényjavaslatot. A tvényjavaslat általánosságban elfogadtatik. Olvastatik és észrevétel nélkül elfogadtatik az 1-6. §§. Kaglevich Béla gr. indítványozza, hogy nem gy, mint a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat e §-a intézkedik, hanem hogy minden okirat, amely a közjegyző által kiállíttatik, kizárólag magyar nyelven szerkesztessék. Nem zárja ki azt, hogy más nyelven is kiállítható a közjegyző által okmány, sőt kötelességének kell tartania az illető felek óhajtásának megfelelni, de az ily módon kiállított okmány soha sem fog bírni az eredeti hitelességgel, hanem mindig a hiteles másolat jellegét hordhatja csak magán. A magyar törvényhozás a nemzetiségek nyelvhasználatában bőkezű volt, megengedte és biztosította nekik a törvényhatóságok körében, és bíróságok előtt saját nyelvük használatát, s nincs oly intézkedése e hazának, mely nyelvünk és irodalmunk fejlesztését gátolná; mind azáltal tudjuk jól, hogy a folytonos kül- és belföldi izgatások és agitatiók folytán, régiós száma azon követeléseknek, melyeknek legerősebb oldala az, hogy soha ki nem elégíthetők; de ezek volta semmiesetre sem ok arra, hogy a nemzetiségeknek engedett kedvezményen kívül újabb engedményeket tenni észszerű vagy kötelességszerű volna, mert ezen agitatiók, bár nemzetiségi egyenjogúság s más efféle czímen indulnak meg, melyek azonban bátran utópiáknak nevezhetők végczéljukban, ha figyelembe veszszük, könnyen felfedezhetjük azt, hogy ott, hol teljes biztonságban érzik magukat, mit neveznek végczéljuknak. Dáko-Románia, Délszlávország s minden ehhez hasonló törekvések mindenütt a nemzetiségi czimen indulnak meg, és mint végczél állíttatnak elő. Módosítványa így szól: 7. §: a közjegyzőt feljogosítja kineveztetése és kötelezi öt minden közjegyzői okiratot magyarul kiállítani. Köteles azt a magán fél kívánságára bármely más oly nyelven is eszközölni, amely nyelvnek leírását kellően igazolta és amelynek használhatására az igazságügyminiszter felhatalmazását bírja. Az ily kiadvány azonban nem eredeti okmány, hanem csak is hitelesen lefordított másolat és az eredeti okirat minőségével nem bir. Tomcsányi József: Ahányszor alkalom nyílik az állam magyar jellegének kifejezést adhatni, mindannyiszor ezen nézethez csatlakozik. Az eddigi sajnos tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzetiségek a nemzetiségi törvényt nem végső confessiónak tekintették, hanem inkább élőpénzül fogadták és a valóságos fizetést folyton sürgetik, és néha oly vehementiával, oly szenvedélylyel, amely már csaknem állambontásra ad alapos gyanút. Pártolja a módosítványt. Szapáry István gr. a módosítványt annyival inkább pártolja, mert ezen okmányok azon bíróságokhoz kerülnek, melyek nem kötelesek más nyelvek ismeretével bírni, mint az állam hivatalos nyelvével.Pauler Tivadar igazságügyminiszter : Nincs senki, aki ne osztoznék azon nézetben, hogy a magyar államnak jellegét mindenben fenntartani és megszilárdítani kötelesség. Elve ez azon törvénynek is, mely a nemzetiségek ügyében alkottatott, ahol először kimondatik, hogy a magyar államnak kizáróügyeikben saját nyelvüket használhassák, inzen törvényjavaslat is fenntartotta a magyar nyelvnek állami jelentőségét, mert nemcsak megkívánta, hogy a közjegyző magyarul tudjon, hanem másodszor a 79. §-ban világosan meghatározta, hogy minden közjegyzői okirat bevezetése és záradéka legyen magyar, tehát minden ilyen közokiratban a magyar államiság jellege tűnjék fel. De azonkívül a 158. §. azt mondja: »Az ügyviteli nyelv a magyar. E nyelvet köteles a jegyző használni mind a hivatalos pecsét köriratában, mind a könyvek vezetésénél, mind a bíróságokkal és a közjegyzői kamarával közjegyzői minőségben folytatott levelezésében.« Tehát mindenütt ott, hol az államhatalommal, hol a kamarával, tehát saját testületével érintkezik. Ha ennél tovább menve, azt mondanék, hogy az okiratoknak egészen magyarnak kell lenni, vagy azt állítanék, hogy ezen okiratok eredetije a magyar, a többi pedig csupán fordítás és megváltoztatnék a nemzetiségi törvények egy fő- és sarkelvét, t. i., hogy a polgárok magánügyeikre nézve saját nyelvükkel élhessenek. Ellenzi a módosítványt. Szögyény-Marich László pártolja a módosítványt. A közjegyző mindenesetre bizonyos tekintetben közege az államnak és a közigazgatás egyik kerekét képezi; ünnepélyes okmányait tehát csak magyar nyelven állíthatja ki. Igaz, hogy a közjegyző által felveendő okmányok többnyire vagy kirekesztőleg magánjogi természetűek, illetőleg a feleknek ott érdekében van, hogy értsék a nyelvet, melyen okmányuk szerkesztve van s mely épen azért szerkesztetik közjegyző által, hogy helyes fölvétele folytán minden bonyodalmak kikerültessenek. Hertelendy József pártolja a módositványt. Pauler Tivadar igazságügyminiszter felhozza azon esetet,hogy például egy közgyűlés vagy választmányi ülés határozatának hitelesítéséről van szó. Ha valamely társulat közgyűlést tart, meghívhatja a közjegyzőt, hogy a jegyzőkönyvet hitelesítse, s a közjegyző hitelesítésével a jegyzőkönyvet közokirat erejével ruházza fel. Ha már most a módosítvány elfogadtatnék, ezen társulatoknak minden jegyzőkönyvei, akárhol és akármilyen ügyben tartassanak ülései, az egész országban kizárólagosan csupán csak az állam hivatalos nyelvén fognának vezettethetni. (Ellenmondás), ha pedig fordítást kell hozzá mellékelni, akkor a fordításnak minden nehézségei felmerülnek. Kéri az eredeti §-t megtartani. Keglevich Béla gr. : Ha a közjegyző meghivatik, hogy a társulat jegyzőkönyvét hitelesítse, nem mondatik az sehol, hogy ő szerkeszsze a társulat jegyzőkönyvét, hanem csak arról van szó, hogy ő mint magyar királyi közjegyző, bizonyítványt állítson ki arról, hogy az a jegyzőkönyv hiteles és így természetszerűleg követelendő, hogy ezt magyar nyelven eszközölje. Szavazásra bocsáttatván a kérdés, a többség elfogadta a módosítványt. Ezután a törvényjavaslat több szakaszán lényegtelen és inkább irályi módositás eszközöltetett; nevezetesen kihagyatott a 60 §, mely a Keglevich Béla gróf elfogadott módositványa következtében elesett. A 184 §-nál Tomcsányi József kimondatni kívánja, hogy bünfenyitő vizsgálat esetében a közjegyző épen úgy, mint egyébb tisztviselők, felfüggesztendő hivatalától. Pauler Tivadar igazságügyminiszter ellenzi a módosítványt. Szavazás útján a többség elfogadta. A 210. §-nál Sztáray Antal gróf határozati javaslatot nyújt be, mely szerint utasíttatni kívánja az igazságügyminisztert, hogy a közjegyzői díjszabályzat iránt még ez ülésszakban s e törvény életbeléptetése előtt, tvjavaslatot terjeszszen az országgyűlés elé. Pauler Tivadar igazságügyminiszter : Csak több év lefolyása után lehet véglegesen meghatározni, hogy mily díjakat szedhessen a közjegyző, hogy a mellett megélhessen és állásának megfelelőleg folytathassa hivataloskodását. Magától értetődik, hogy a pályázat kihirdetése előtt fog a díjszabályzat közzététetni, hogy tudhassák az illetők, mihez kell magukat tartaniuk. Most azonban törvény útján nem volna czélszerű ezt meghatározni, minthogy valószínűleg be fog állani azon eset, hogy 3 év múlva ismét meg kellene ezt változtatni. (Helyeslés.) A határozati javaslat elvettetik, a törv.javaslat többi §-ai változatlanul elfogadtatnak. Ezután a mai ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik és Nyáry Gyula b. megbizatik a kivonatnak átvitelével a képviselőházhoz. Ezzel az ülés d. u. 3 órakor eloszlott Holnap d. e. 11 órakor ülés tartatik. Tárgya: az ügyvédi rendtartásról, a nők nagykorúságáról, az ínséges kölcsönről és az egyetemi kórodáról szóló törvényjavaslatok tárgyalása. Különfélék. Budapest, junius 30. (Titkos tanácsosi méltóság adományozása.) Ő Felsége f. é. junius 20-tól kelt legfelsőbb elhatározással gróf Ludolf Manó konstantinápolyi rendkívüli követ és meghatalmazott miniszternek, mint az 1. oszt. vaskoronarend lovagjának, a rend szabályai alapján a titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen adományozni méltóztatott. (Bírósági kinevezések)Ő Felsége birákká a jászberényi törvényszékhez Kéger József ottani törvényszéki telekkönyvvezetőt; a nagykárolyi törvényszékhez Krasznay István ottani járásbirósági albirót, továbbá járásbirákká : a szeniczi járásbírósághoz Pachmann Lénárd ottani albirót, a kunszentmártoni járásbirósághoz Széll Farkas csongrádi járásbirósági albirót, és a rimaszécsi járásbirósághoz Madarassy Dezső otani albirót, végre alügyészszé , a kecskeméti kir. ügyészséghez Horváth Béla ottani törvényszéki jegyzőt nevezte ki. (Kanonoki kinevezés.) Ő Felsége Zsuvicsics Paskat, tiszteletbeli kanonokot és terszati lelkészt, a modrusi székesegyházi káptalan bukari-i társas káptalanánál mester kanonokká nevezte ki. (Horvátországi kinevezések.) Ő Felsége dr. Spun-Strizsics Napóleont, a zágrábmegyei törvényszék első osztályú ideiglenes ülnökét a báni táblához főállamügyészszé; Schmidt Ferenczet, a báni tábla ülnökét és a zágrábmegyei törvényszék vezetőjét, ezen törvényszék elnökévé nevezte ki. (Tanárkinevezés.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter a középtanodai tanárképezde gyakorló iskolájához Staub Mórt rendes tanárrá nevezte ki. (Áthelyezések.)Ő Felsége Húsz János galanthai kir. járásbirósági albirónak saját kérelmére a nagyszombati kir. járásbirósághoz eddigi bírói minőségében leendő áthelyezését jóváhagyni méltóztatott. Az igazságügyminiszter Regedy Péter nagyszalontai járásbirósági telekkönyvi írnokot 11 J * ~------- -bácsszerémi egyházmegyében kanonszerű egyházi látogatását 1. év június 6-ikán kezdte Cservenkán, s folytatta Torzsán, Pivniczán stb. A főpásztor fogadtatása mindenütt igen szívélyes volt. Több helyen diadalívek sem hiányoztak, a legkisebb egyházak is azonban zászlókkal és bandériummal fogadták, s a más vallású lelkészek és politikai hatóságok is versenyeztek a tisztelgésekben. (Nagy lovassági hadgyakorlatok.) Mint Bécsből jelentik, a Tata melletti nagy lovassági hadgyakorlatok legfelsőbb elhatározás folytán i. é. augusztus 25-én veendik kezdetüket és szeptember 8-ig fognak tartani. (A honvédelmi minisztérium által engedélyezett katonai intézetben a vizsgálatok f. hó 24, 25. és 26-án oly kitűnő sikerrel tartattak meg, mint azt ezen, a minden igényeknek megfelelő intézetben előbb is tapasztaltuk. A behatások az önkéntes-, a honvéd- és tartalék tiszti tanfolyamba naponként eszközölhetők az intézet helyiségeiben. (Király utcza 6. sz.) a felolvasások az önkéntes tanfolyamban július hó 1-én veszik kezdetüket. (A »zenekedvelők egylete«) vasárnap a »Széchenyi« nevű hajón kirándulást rendezett Visegrádra. Igen szép társaság (tekintve a szépnemet különösen szép) volt együtt, mely igen kedélyesen tölte a napot. Az idő is kedvezett, amenynyiben se eső nem volt, se igen meleg. Valami 250-en vehettek részt e kirándulásban, ide számítva azokat is, kik Váczról a társasághoz csatlakoztak, egy jóravaló czigány zenekarral együtt. Vácz városa különben is ünnepi köntösben fogadta a d. e. 10 óra tájban odaérkező hajót. A kikötő egy felzászlózott flotta képét mutatta, s véget nem érő taraczk-dörgés boszanta a gyöngébb idegzetűeket. A váczi dalárda énekelőadásokat tartott a parton, s elnöke Spohr úr, és Nosoda Gyula a rendező-bizottság elnöke, üdvözlő szónoklatokat váltottak, egetrázó éljenzések közt. A hajón a délelőtti órákat zene- és ének-előadásokkal töltötték Schweida R. igazgatása mellett s mindenféle bohó képtalányok megfejtésével, amiket Lehmann mester festett nagy vászondarabokra. Visegrádra érve, hol ismét zajos fogadtatás volt, a templomban egy énekes misét adtak elő, melynek szertartásait Maszlaghy Ferencz, az irodalmi működéséről is ismeretes papnöveldéi tanár végezte. A mise után a várromokat tekintő meg a társaság, (a Lichtensteinféle nyaralón át vezető rövidebb utat használva) Henszlmann Imre tudósunk szives kalauzolása és magyarázatai mellett. Ennek bevégeztével a társasebéd következett a hajón két turnusban, d. u. pedig a túlsó parton fekvő gr. Migazzi-kastély közelében levő árnyas rét pázsitján a pesti lóversenyek igen sikerült s minden részleteiben hű paródiáját mutatták be a társaság tagjai, jelmezben, szamárháton. Az egész a rákosi turf képét mutatta, a köröndöt hosszú vékony póznákra, tűzött vörös zászlócskák jelölék ; a versenybírák páholyában hölgyek képezték a juryt. Volt több futás különféle tréfás dijakkal s egyéb mezei mulatságok. Valódi népünnep volt, melyre mint néző közönség a környékből több ezer ember sereglett össze. Később táncz volt szabad ég alatt, mely késő estig tartott, melynek még visszamenet a hajón is következett folytatása, ahol tüzesen folyt a csárdás, tarkafényű röppentyűk durrogtatása mellett. Éjfél volt, a mikor a »Széchenyi« a pesti parton kikötött. Az igen sikerült mulatság ügyes rendezéséért a rendező bizottság egy diszes koszorút is kapott a jelen volt hölgyközönségtől. (»Felsőmagyarországi népgazda«.) Ez czime egy Kassán jan. 21-én megindított hetenkint egyszer magyar és német nyelven megjelenő lapnak. A lap czélja: Felső-Magyarország földmivelési érdekeit előmozdítani, számos amerikai lap példájára elfogadott kétnyelvűségével egyrészt a magyar, másrészt a német nyelv elsajátítását kívánja megkönnyíteni. Szerkesztője és kiadó tulajdonosa Seidl Bernát Camillo. Előfizetési ára félévenkint 3 fit. (A budapesti kereskedelmi és iparkamrának) jelentése a kamarai kerület kereskedelmi s forgalmi viszonyairól az 1870— 72-ik években és pedig a jelentésnek első része megjelent e napokban. A munka második fele az iparviszonyok ismertetésének tartatott fönn. Az előttünk fekvő első rész gazdag kereskedelem-történeti és statistikai anyagot tartalmaz, és sok ágazatban az egész ország anyagi viszonyainak földerítésére is kiterjeszkedik. A díszesen kiállított 261 lapra terjedő munkához egy nagy graphikai tábla van csatolva, mely a búza 1862—71-dik évbeli heti átlagos árait ábrázolja. (A budapesti kereskedő ifjak társulat évkönyve) az 1872. és 1873. évekről megjelent. A füzet tartalmazza a társulat alapszabályait, jegyzőkönyveit, kimutatásait és dr. Weisz Bélának a társulat helyiségében tartott érdekes felolvasását a gazdaság morphologiájáról. (A lőcsei kir. kath. főgymnasiumban) az 1873—74. tanévi nyilvános zárvizsgálatok julius 3-tól 23-ig, a magántanulók vizsgálatai 24 és 25-én, az érettségi írásbeli vizsgák junius 25. és 30. s julius 1., 3. és 4-én, a szóbeliek pedig julius 28., 29. és 30-án fognak tartatni. A nyilvános zárvizsgálatokra a t. ez. szülőket, ezek helyetteseit s a tanügy minden barátját teljes tisztelettel meghívja. Az igazgatóság. (A gyönki reform, gymnasiumban) a f. iskolai évet berekesztő nyilvános vizsgák julius hó 20—21-iki napjain fognak megtartani. Gyönk, jun. 27. 1874. Az igazgatóság. (Megjelent) az »Egyházi Reform« havi közlöny 4. évfolyamának 6. száma Aigner Lajos kiadásában : Közönséges számtan. Irta Mauritz Rezső a budapesti VI. kerületi állami főreáltanoda tanára. A középtanodák, valamint a polgári és felsőbb népiskolák számára. 2 füzet. Az első füzet 60 kr, a második 80 kr. (AH. egyetemes magyar tanítógyűlés alkalmával rendezendő tanszerkiállításban) több hazai iparos fog részt venni. A Schul és Schlik elég a méterrendszerre vonatkozó hossz-, orsúlymértékeket és mérlegeket különféle példányban fog kiállítani. Ezenkívül atanítók közt átszámítási táblázatot ingyen osztat szét s több fővárosi iskolát az uj mértékekkel ajándékoz meg. (Vásártartási engedély.) Barsmegyébe kebelezett Garam-Szent-György község kérvénye nyomán megengedtetett, hogy ott évenkint áprilisban Szent-György, és októberben Dénes-nap utáni kedden országos vásárok tartathassanak. (A magyar történelmi társulat) július 2-án, csütörtökön d. u. 5 órakor a m. tud. akadémia palotája Kisfaludy-termében havi ülést tart. Ennek tárgyait képezendik a folyó évi választmánynyitó közgyűlés mikorra leendő kitűzése s több folyó ügy körüli intézkedés; továbbá Ortvay Tivadar választmányi tag ily czimű tanulmányának felolvasása : »Dáczia epigraphicája és térképe Mommsen kiadásában.« (Egy fiatal hölgy öngyilkossága.) A lapok nem rég írták, hogy egy magas rangú államhivatalnok leánya Budán a Dunába ugrott és a hullámokban nyomtalanul eltűnt. Most e naialUit t. 1 C ^ C l e o vy www«a bécsi városi tanács, a városi t. főorvos és középitési hivatal elfogadták dr. Pichl azon indítványát, hogy a holttestek elégetése legjobb, legolcsóbb módjának kipuhatolása végett próbák létessenek. A próbákat Siemens lipcsei gyártulajdonos fogja eszközölni. Személyi hírek. (H y m e n.) Dr. Resofszky József közös hadseregbeli ezredorvos Szatmárit múlt héten eljegyezte magának Kiss Irma kisasszonyt Budapestről. (Halálozások.)Perthl József nagyczenki néptanító f. hó 26-án meghalt. Az elhunyt 40 év óta működött a népnevelés terén, és közbecsülést vívott ki magának, amit bizonyít azon körülmény is, hogy 1869-ben mint bizalmi férfiú a megyei iskola tanács tagjává len választva. Helyi hírek. (Budapest főváros bizottsága) holnap, azaz július 1-én közgyűlést tart, melynek nevezetesebb tárgyai a következők : A közmunkatanácsba és a középüsi bizottságba egy-egy tag választatik. Mudrony Pál biz. tag indítványa a temesvár-orsovai vasút engedélyezése alkalmából a fővárosnak a szomszéd államok fővárosaival közvetlen összeköttetésbe hozatala, valamint az iránt, hogy az osztrák államvasút magyarországi vonalain magyar társulattá alakíttassék. A tanács előterjeszti a közgyűlés által kiküldött bizottmány jelentését a fővárosi kórházak rendezése tárgyában. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a belső körút kezelése tárgyában. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a folyó évben foganatosítandó kövezés, csatornázás és útépítések sorrendjének megállapítása iránt. Tanácsi előterjesztés az iránt, hogy abudapesti közvágó hid leírásának Henikke Gyula művezető építész által rajzokkal leendő kiadása magyar nyelven is eszközöltessék s az e czélra szükséges összeg megszavaztassák. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a vízvezetéki rendszabály megállapítása tárgyában. Sopron sz. kir. város közönsége a választási törvényjavaslat tárgyában az országgyűléshez intézett feliratát pártolás végett megküldi. (A svábhegyi fogaskerekű vasúton tegnap és tegnapelőtt rendkívül élénk forgalom volt. Ezer és ezernyi kiváncsi nép ment tegnap Budára, hogy az uj vasutat megszemlélje. A hídfőnél az ekkora forgalomhoz épen nem szokott közúti vasúton nagy volt a zavar, majdnem egy óráig kellett gyakran várakozni, mig egy kocsival megindult, de az akadályoknak azután sem volt se hossza se vége. Künn a svábhegyi vasút indóházánál roppant tolongás volt a jegyváltónál. Akik a pénztárnál vagy a lóvasúton jegyhez juthattak, azok most a vonatokhoz iparkodtak jutni. A váróterem ajtaja be le- vén zárva, sokan — közöttük nők is — az ablakon ugráltak ki, csakhogy a vonathoz juthassanak. Mihelyt ez leérkezett a hegyről, a közönség rohamot indított és alig néhány pillanat alatt a két kocsi zsúfolásig telt meg. Egy-egy padon, mely 7—8 személye van számítva, átlag tizennégyen szorongtak, ki állt, ki ülve. És ez egész délután így ment szakadatlan. Az egész svábhegy hangos volt a kirándulók vior tömegétől, kik gyönyörködtek a páratlan szépsgű kilátásban. Tegnap már több rend volt, miután vasárnap oly tömegesen ment a közönség a kocsira, 130 lóerőre számított mozdony alig bírta el. Azgazgatóság úgy intézkedett, hogy minden vonat elidulta előtt csak 100 jegyet adatott ki, hogy a vontok túl ne terheltessenek. Még este 6 órakor is voltk sokan, kik a fél hétkor indulandó vonathoz jegeket váltandók, türelmesen várakoztak. Sokan aznban nem győzték a várakozást és az aránylag üres zugligetben kerestek szórakozást. (A pénzügyi és gazdabizottság albizottságot küldött ki, mely javaslatot tegyen a fvárosi költségvetés összeállításánál ezentúl követendő új rendszer iránt.) A Vízivárosban a kisajátitt Zebdly-féle ház egy része közlekedési szempontból le fog bontatni, másik részét a bizottság eladnni javasolja. (A házadó-lajstromok) Az illető kerületek adóhivatalaiban közszemlére kitték ; felszólamlások jul. 8-tól 22-ig a magyar kir. pénzügyi igazgatóság iktató hivatalában (fővámhz 9. sz.) nyújthatók be. (A Haggenmacher-féle gőz ma- r om.) A különféle lapokban felmerült aon hir ellenében, mintha a fővárosi közmunkák tanácsa részéről a leégett Haggenmacher-féle gőzműom újbóli felépítésére az engedély megtagadtatott olna, kénytelenek vagyunk illetékes helyről nyert étesítés folytán kijelenteni, hogy amennyiben a kédéses építési engedély iránti folyamodvány még ekkorig a tanácsnál be sem lévén mutatva, ez annak árgyalásával nem is foglalkozhatott, így tehát az épíkezés megtagadása iránt közlött hír is, mint tévedsen alapuló, a közmunkák tanácsára nem vonatkozott. (Sikkasztás.) Wirma Lipót egy az Erzsébet téren levő nevelőintézet tuajdonosa,a napokban levelet irt Bécsben lakó öcscsének, mely szerint több rendbeli sikkasztást követet el, melyeket tovább már nem lehet titkolni, úgy hogy nem marad egyéb hátra, mint hogy életének vége vessen. Mint a budapesti kiházasító egylet pénztárnoka, az eddigi nyomozások szerint 30,000 frtot sikkasztott el, továbbá hamis váltókra szintén vagy .30,000 frtot vett fel. A rendőrség azonnal intézkedéseket tett, hogy a kár teljes nagyságát megállapítsa, e sikkasztót pedig kézrekerítse. A nyomozás folyamatban van és remélik, hogy nagyobb mérvű sikkasztások nyomába is fognak jutni. (T .z.) Június 28-án éjjel 11 órakor a Károly-laktanyában lévő Friedmann féle bazárban tűz ütött ki. A bezárva volt ajtó feltöretett, s a tűz eloltatott. A kár csekély. (Hirtelen halál.) Hrahovina József pesti szül. 34 éves kőmüvessegéd, a király utczai 90. sz. házban munkaközben nehéz betegségbe esvén, negyed órai halálküzdelem után mohait. Hullája kórházba szállíttatott. (Öngyilkosság.) Söwensohn baranyamegyei kishagymási szülő, héber vall, nőtlen 27 éves, tegnap délután nyomorult helyzete miatt a Dunába ölte magát. Jegyzőkönyvében sajátkezűleg azon végkivonatot írta föl, hogy szülői vallásuk szerint viseljék utána a szokásos gyászt, és megjegyi, hogy utoljára hajós-utca 15. sz. a. lakó Glaser Mórnál tartózkodott. Színház és művészet. (Nemzeti színház.) Hétfőn este »utolsó drámai előadásul« Seribe »Pajtáskodása« került színre a nemzeti színpadon, csaknem egészen új szereposztással. A darab évekkel ezelőtt repertoire-darab volt nálunk, s akkor a legkitűnőbb erők játszottak benne. Most a régiek közül csak Prierre Cornélia és Feneky maradt meg; a többi szerepben a nemzeti színház fiatal tagjai versenyeztek egymással. A bátor, jellemes ügyvédet Kőrösmezei úr adta, de még színtelenebből, mint aron lankadni. (Bokody színtársulata) jelenleg három újdonsága készül; ezek: »Petaud király udvara,« a »Braztovics« opera paródiája, és »Szász szűz«. Ez utóbi holnap július 1-én kerül először színre. Tövényszéki csarnok. A újpesti zendülés. — június 30. A tárgylás ma gyors folyamat von , a vádlottak vallatása sem vett sok időt igénybe, a főszereplőkre nem ide került a sor, a beidézett tanuk közül számosan nem jelentek meg, sőt egy-két vádlott is hiányzott. A védőügyvédek közül is kevesen voltak jelen. Akaratokon gyér közönség, ezis v ' .d jobban ritkult, mintogy a tárgyalásnak alig van érdekes mozzanata, tanúk jobbára »nem ismerik, nem látták« a vádlotakat, és így veszik elejét a hosszabb kihallgatásknak. A tágyalás menetét a következőkben ismertetjük : Kaiczka Sándor beismeri, hogy nézte a temetési menetet, de tiszteletteljes távolból; a községháza ott soha sem volt, Ehrenbeck és Stieber azt állítja, hogy vádlottat nem ismerik, soha sem látták,a beidézett terhelő tanuk nem jelentek meg, és igy vdlott kihallgatása elnapoltatik. Kisza János már több ízben volt kihallgatva, vallatása ma sem volt befejezhető, a tanuk beidézéénél névcsere fordult elő, és így a terhelő tanuk nem jelentek meg. Hum Adolf ellen egy Ribik János nevű vádlottra terhelő tanúnak beidézve, de az újpesti biztos ma másod ízben Ribik helyett egészen más nevű egént küld be. Különben vádlott maga sem jelent meg. Kovács János, a »ragyás verklis« ellen Sipes lép fel mint terhelő tanú, azt állítva, hogy vádlot részt vett a községházának szétrombolásában A vádlott erre csak nevet és azt hozza felmentő érvl, hogy ő a tanút nem is látta. Tanú azt állítja, hog a ragyás verklis ragadta el Mészáros fegyverét, Kun János ezt Alt Gusztávra mondta. Wimpeck Géla, ki ezúttal nem jelent meg, azt mondja, hogy ez Karlsdorfer tette. Sem Mészáros, sem neje nem ismerik vádlottat. Lörk János egyike volt azoknak, kik a korsót a temetőbe vitték , összesen hatan vitték : író József, maga vádlott, Herz, Kiss András, Gyimbos István és Albert József. Hallott hurrah-kiáltásokat, de a kiáltozók tömegéből egyet sem ismer. azt látta, hogy a tömeg szaladt, de hogy hova, azt nem tudja. Lörk Boris látta, hogy a tömeg köveket dobált és miután neki is adtak köveket, ő is dobált, azt hitte, nem lesz hántása. »Ha többet tettem volna, úgymond — bevallanám, hisz most már úgyis fogva vagyok.« Ezen érvet a tanú gyanánt előhívott, de minden terhelő állítást daczosan tagadó, saját, előbbi vallomását is kereken visszavonó Tóth Julis is értékesíteni iparkodik. Lőrik Borisnak egyébiránt kitűnő erkölcsi bizonyítványa van. Dr. Schulhof Géza, védőügyvéd arra utal, hogy védencze már négy hónap óta van elfogva, noha eddig csak a szándékos kártétel bűne bizonyult rá, kéri tehát védenczét szabadlábra helyeztetni. A törvényszék, a közvádló ellenzése daczára, helyt adott e kérelemnek. Lupszky József vádlott nem jelent meg, és ezért elő fog vezettetni. Luzsák Istvánné tollat szedegetett a szétszórt ágyneműekből, többet nem tett, nem látott. Metzler Ferencz kőmives, jelenleg korcsmáros, nem emlékezik semmire, mert nem volt ott a zendülésnél. Mészáros azt állítja, hogy vádlott e szavakkal: »Du betyár!« megrúgta volna. Vádlott alázatos modorban kapacitálni igyekszik a törvényszéket, hogy hisz ő maga sem betyár, hogyan mondhatott volna ilyesmit Mészárosnak. Vádlott ügyvéde kimutatni iparkodik a terhelő vallomások közti ellenmondásokat és védenemét szabad lábra kéri helyeztetni. A törvényszék ezen kérelemnek azonban nem adott helyet, minthogy még több terhelő tanú van beidézve, kik ma nem jelentek meg. Mészáros Ferencz és Alföldi József kihallgatásaiban nem volt nevezetes a mozzanat. Tóth Mária azt állítja, hogy a zendülésnél nagyon sok nép volt ugyan, de ő senkit sem ismer, nem tud semmit. Pavlovics Pálra már több tanú hivatkozott, mint olyanra, kinek tetemes része volt a Sternféle bolt előtti zendülésben; a Schwarz Lipót kocsisát sokan emlegették a vádlottak közül; ez volt bűnbakjuk. Schwarz Lipót sebhelyes lába daczára háromszor jött már be és ma kitűnt, hogy vádlott Schwarz Jakabnál kocsiskodik. Több vádlott egyhangúlag azt állitá, hogy »a Pali kocsis« szedte le a boltajtón lógó ostorokat, arra azt feleli, hogy ezt csak azért tette, hogy mások ne vigyék el az ostorokat. A zendülésben való részvételét négy-öt tanú is bizonyítja, de ő mindent kereken tagad; az eltagadásban olyannyira elragadja buzgalma, hogy midőn meghallja Schwarcz Lipót nevét, hamarosan azt feleli, hogy sohasem hallotta e nevet. De utóbb mégis reá hivatkozik, mint olyanra, aki jól ismerheti. Estefelé Kardos Károly tanú látta, a mint vádlott haza sompolygott s mindenféle értékes ruhanemüeket czipelt. E ruhaneműeket tanú részletesen leírja és Beniczky jegyző neje, ki a zendüléskor nagy életveszélyben forgott, épen olyanoknak írja le elveszett ruhaneműit. Végül még Pillhoffer, Piringer és Rácz Zsigmond hallgattatnak ki. A tárgyalás két órakor ért véget. A „Pesti Napló“ táviratai. (Ered. sürg.) Gyulafehérvár, jun. 30. A kath. státus gyűlésre közel 100 tag jelentkezett. Nagyobb rész már megérkezett. Délután előértekezlet, igazgatótanács évi jelentése, világi elnök és előadó választása ; a sérelmi ügyek iránt általános az érdeklődés. Valószínű, hogy a gyűlés ő felségénél fog küldöttségileg kérelmezni a sérelmi ügyben. Bécs, jun. 30. A »Wiener Abp.«-nak a nemzetközi egészségügyi conferentia Bécsben holnap történendő megnyitása alkalmából írt czikke — miután történeti visszapillantást vet az idevonatkozó törekvésekre — kiemeli, hogy általában nem a vesztegzárlatok elleni háborúról, hanem arról van szó, hogy a czéltalan és a forgalmat zavaró zárlati rendszer megszüntetése végett népjogi megállapodás létesíttessék. A czél az lenne, hogy a szerződés megkötése által a résztvevő hatalmak a helyeseknek elismert szabályok alkalmazására és arra kötelezzék magukat, hogy a megállapított vesztegzári elvekhez fognak ragaszkodni. Ezen czélt pedig codificálás és nem a konstantinápolyi határozmányok megváltoztatása által törekesznek elérni. A létesítendő és állandó nemzetközi orgánumnak leend aztán feladata a kijelölt irányban haladni és a conferentia határozatainak szellemében a szükséges intézkedéseket megtenni, hogy így, egységes vezetés mellett szereztethessék a járványok elleni hadjárat. Már az ily eredmények