Pesti Napló, esti kiadás, 1876. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

1876-01-03 / 1. szám

a pártelnök, b. Sennyey Pál lakására. B. S­e­­n­y­e­y még mindig beteges, de már elhagyhatja az ágyat. A párt nevében Bujanovics Sándor üdvözlő (a club elnök, b. L­i­p­t­h­a­y Béla távol van). Báró Sennyey Pál meleg hangon köszönte meg elvbarátai megemlékezését, s örömét fejezte ki a fe­lett, hogy az új évet azzal kezdheti meg, hogy velük kezet szoríthatott. Habár, — úgymond — egészségi állapota nem is engedte meg, hogy a közelebbi hó­napokban lefolyt politikai vitákban személyesen részt vegyen, de mindenkor magasztosan érezte a solidaritást velük, s az eszmék és meggyőződések közösségénél fogva szellemileg mindenkor közöt­tük volt. Egészsége hála az égnek megjavult, s habár még mindig némi kíméletet igényel, reménye, hogy legközelebb tevékenyebben fog pártjával közremű­ködhetni. Kéri őket, őrizzék meg a kezdődő új évben is a szilárd ragaszkodást azon elvekhez, melyekért eddig küzdöttek. Nagy jelentőségű az év, melynek küszöbén állunk. Bekövetkezhetnének események a külbéke fenntartására irányzott politikában, melyek komoly jelenség gyanánt tűnnének fel. A monarchia másik felével nagy jelentőségű anyagi kérdések elin­tézése áll napirenden, melyekről óhajtani kell, hogy a kölcsönös méltányosság szellemében fognak ki­­egyenlíttetni. Hazánk belügyeiben is nagyfontosságú kérdé­sek várnak elintézésre, melyekre nézve az eddig tör­tént kezdeményezéseket alig tekintheti reformkísér­leteknek. De bármiként fejlődjenek az események, hatá­rozottan ragaszkodni fogunk hazánk alkotmányos jo­gaihoz, melyek egyébiránt az alkotmányos tényezők szerencsés egyetértésénél fogva, fenyegetve nincse­nek és pártolni fogunk minden oly törekvést, mely a külbéke fenntartását czélozza, s hazánk anyagi érde­keinek megvédése mellett a monarchia két felének összhangzását meg nem zavarja. Végül újra köszönetét fejezte ki elvtársainak barátságukért s ragaszkodásukért, intve őket, hogy őrizzék meg továbbra is az elveikben eddig vetett rendületlen bizalmat, az eddig mindenkor tanúsított összetartást és egyetértést. A párttagok közül mintegy huszan voltak jelen. A Times háborús czikkeiből. A »Times« keleti levelezőit néhány nap óta csodálatos jóakarat szállta meg monarchiánk iránt; ma Peruból és Belgrádból, holnap Ragusából és Se­­rajevóból, holnapután Cettinjéből és Bécsből (buda­pesti levelezője a »Times«-nak úgy látszik nincs, a­mivel némi összeköttetésben állhat az is, hogy pl. a lefolyt év eseményeit összegező szemlében Magyar­­ország egy árva szóval sincs említve,­ valamennyien azt az eszmét pengetik, hogy monarchiánk a magya­rok ellenállása daczára is megszállja Boszniát és Herczegovinát. Leghatározottabban fejti ki e themát a »Ti­mes« legújabb számában a porosz levelező, ki a keleti kérdés dolgaiban, mint a »Times« spiritus rec­­tora szokott szerepelgetni; ő informálja lapját az orosz irányadó körök és lapok nyilatkozatairól. Legújabb levelében igen ártatlan eseten kezdi: az ismert Schmerlingféle incidensen; ezt ismerteti és azután igy folytatja a szót: »A keleti események minap megingatták a bé­csi és a budapesti magyar miniszterek állását. A­mint a törökországi lázadás tetemesb mérveket kez­dett ölteni, az udvarnál a katonai és a conservatív párt a mellett volt, hogy a monarchiának fegyveres erővel kell interveniálnia. Ezen aristocratikus politi­kusok előtt már azon puszta tény, hogy Oroszország a felkelőket lecsillapítani akarja, elég bizonyíték arra, hogy az osztrákoknak fel kell h­asználniuk az alkalmat és annectálni a zavargó tartományokat. Hogy ezen tény nemzetiségi és politikai tekin­tetben mily horderővel bírna Ausztriára nézve, az már elégszer volt fejtegetve. És miután Orosz­ország mindent elkövet, hogy Törökország csor­bítatlan maradjon, holott könnyen egyezkedhetnek Ausztriával, a bécsi tábornokok mindinkább meg­erősödnek azon nézetben, hogy Oroszország csak a jó alkalmat lesi és akkor kezdi a­z actiót, ha Ausztria és Európa másfelé lesznek elfoglalva. H­a­­nem Andrássy gróf ellen­szegül e tö­rekvéseknek. Csak annyiban hallgatott rájuk, hogy szükségesnek látta a felkelők sérelmein segí­teni és az orosz befolyást gyengíteni, még mielőtt elkésünk. Hanem oly lépéseket, melyek végeredmé­nyeikben annexióra volnának számítva, nem tett. Ezt a tábornokok zokon vették tőle. Most, hogy az Orosz­országgal folytatott tárgyalások nem vezettek gya­korlati sikerre, a katonai és az aristocratikus párt szemrehányásai hangosabbak mint valaha. A grófot azzal vádolják, hogy politikáját nem az észmonarchia, hanem magyar földjéi érdeke ve­zeti, hogy az annexiót, melyet a császárság érdekei követelnek, azért ellenzi, mert a magyarok félnek, hogy kedvelt előjogaik veszendőbe mennek, ha a szláv tömeg, mely monarchiánkban már úgy is feles szám­ban van, még inkább megszaporodik. Sőt arra utalnak, hogy mikor Tisza Kálmán minap azon egészen alkotmányellenes (!) véleményt fejezte ki, hogy a közös hadügyminiszternek csak a magyar kormány beleegyezésével szabad Törökor­szágba magyar csapatokat küldenie, ő Andrássy gróf sugalmazása folytán követte el e sértést az udvar és a dynastia ellen. Bármikép áll is a dolog, a magyar kormány azon kijelentett szándéka, hogy a Bécsben uralgó háborús tervekbe be fog avatkozni, holott az össz­­monarchiára kiterjedő hatalom a közös kormány és a delegátiók kezeibe van alkotmányosan letéve — jelentékeny feltűnést keltett a hofburg köreiben. Itt nem kevés habitus azt hiszi, hogy ezen kifakadás után, conservativebb, könyebben vezethető magyar kabinet kell, vagy ha ez nem lehetséges, Andrássyt kell elbocsátani. Ők azt mondják, hogy a császár azért adott Magyarországnak függetlenséget, mert remélte, hogy katonai hatalmát gyarapítani fogja a magyarok jó­indulatának hozzájárulása, de ily kö­rülmények közt e kis nemzetiséget nem fogják szaba­­dalmaiban meghagyni. Kétséget sem szenved, hogy a német, lengyel, szláv és román ezredekkel le fogják verni a magyarokat. (!!) A győr-soproni vasút megnyitása. A múlt hó végén történt e vonal közigazgatási bejárása, és azért, bár tegnap volt az ünnepélyes megnyitás, a mű befejezése 1875-re esik. Ez tehát az egyetlen vasút, melylyel a múlt évben forgalmi háló­zatunk szaporodott. Örvendetes esemény ez az álta­lános pangás és visszaesés közepette, különösen látva, hogy mennyi nehézségen kellett e vállalatnak átgá­zolni, míg léte teljesen biztosítva lett. A győr-sopron-ebenfurthi első rendű vasútra­­. Erlanger Victor 1872. October havában nyerte el a törvénybe foglalt engedélyt. Kamatbiztositást nem adott az állam, hanem csak 30 évi adó s egyéb men­tességet. A győr­-soproni vonalnak 2110 év alatt kel­lett kiépülni s az engedélyes fél milliót tett le bizto­sítékul. Jogosítva volt az engedélyes 14.300.000 frt­­nyi tőkét három ötöd részben elsőbbségi s két ötöd részben törzsrészvények kibocsátásával beszerezni. Alig látott azonban a vállalat megindításához és ki­ütött 1873-ban a nagy pénzügyi válság. Erlanger egy ideig gyengén folytatta az építést, de a vasút pa­pírjai nem voltak elhelyezhetők, mert a garantíro­­zott vasúti papíroknak sem volt keretük, annál ke­­vésbbé olyan részvényeknek, melyeknek jövedelme semmikép sem volt biztosítva. Közel állott tehát a lehetőség, hogy az enge­délyes oda hagyja veszni a fél millió cautiót s a már beépített jelentékeny tőkét. Az építés félbeha­gyatott és már bizonyosnak volt vehető, hogy a kitű­zött időre a vasút meg nem nyílik. Az engedélyes végre a bankház reputatiójának megóvása végett választó inkább a lehető talán nagyobb, mint a biztos, habár kisebb veszteséget. A törvényhozás sok könnyebbséget adott az engedélyesnek, meg­engedte, hogy az elsőbbségi részvények helyett el­sőbbségi kötvényeket bocsásson ki, hogy némely épít­mények elhalasztassanak, vagy egyszerűbb módon hajtassanak végre, azonkívül fél évvel meghosszab­bította a megnyitás határidejét. Csekély részét a prioritásoknak és még sokkal csekélyebb töredékét a részvényeknek ekkor eladhatta az engedélyes, ő maga folytatta az építést, megalakította a részvény­társulatot, és végre a múlt év végén a győr-soproni rész át volt adható a forgalomnak. Ez a vonal 11­2 mfld, helyesebben 83-75 kilo­méter hosszúságú, és mértföldenkint mintegy effec­tive 600.000 írtba kerül. A hivatali közegek és maga a közmunkaminiszter elismeréssel nyilatkoznak az építés sonditásáról. Ez az első magyar vasút, melynek sínjei mind Bessemer-aczélból valók. Az ünnepélyes megnyitásra a déli vasút budai indóházából külön vonatot indított a társulat újév napján d. u. 5 órakor. Megjelent P­é­c­h­y Tamás közmunkaminiszter, R­i­b­á­r­y miniszteri tanácsos, Banovics a vasúti felügyelőségtől, a nyugati vasút két igazgatója Fackhes Pux, a déli vasútnak több hivatalnoka, azután a győr-sopron-ebenfurthi vasúttársulat elnöke: gróf Zichy Berr, Victor, Rechtnitz, Kónyi, Lányi stb., és a fővárosi s a bécsi sajtó több képviselői. A vonat 10 óra táj­ban megérkezett Győrre, a­hol báró Erlanger Victor fogadta a vendégeket. Ez alkalommal hiva­talos elfogadás a miniszter előleges értesítése folytán elmaradt. A társaság a »fehér bárány» hoz czímzett vendéglőben éjfélen túl együtt mulatott. Másnap 9 órakor a minister fogadta az ünne­­piesen díszített és nagy néptömegtől ellepett indóház teremében Győrmegye s város főispánját s főbb tiszt­viselőit. A szónokok hálájukat fejezték ki a kormány­nak és törvényhozásnak, hogy e vasutat engedélyez­ték ; a minister pedig azt a reményét nyilvánította, hogy a város és vidéke fogja használni tudni e for­galmi eszközt és hozzájárul a maga érdekében is an­nak jövedelmezővé tételéhez. Zeneszó­s mozsárdurra­nás közt megindult a vonat; a Rába ideiglenes híd­­ján rövid időre megállapodott és a minister kiszál­lott, hogy megtekintse azt. Nemzeti lobogós őrházak mellett és diadalívek között haladt azután a vonat az ünnepélyesen díszített és roppant ellepett állo­másokra. Enesén a tanító beszéddel, egy kis­lány koszo­rúval üdvözölte a minisztert; Csornán a prémontreiek prépostja, Kapuváron herczeg Eszterházy főis­pán, és ugyanitt valamint Pinnyén a megyi tisztvise­lők és az illető helységek elöljárói üdvözölték a mi­nisztert, mindnyájan hálát mondottak a kormánynak és köszönetet nyilvánítottak l. Erlangernek, hogy válságos időkben, garantia nélkül kiépítette a vasu­tat. A miniszter viszont ennek elismerése mellett kimondá, hogy a kormány és a vállalat akkor lesz legjobban megjutalmazva törekvéseiért, ha e vidék a vasútnak minél nagyobb hasznát veendi. A vonat 123/* órakor érkezett Sopronba. A miniszter a küldöttségeket benn a városban fogadta. D. u. 3 órakor a cas­inóban diszebéd volt, a melyen Sopron megye­i város főbb tisztviselői s az egyes ál­lomásokon beszállott hivatalos vendégekkel felszapo­rodott összesen vagy 60 főnyi társaság vett részt. A felköszöntések sorát P­é­c­h­y miniszter nyitotta meg éltetve a királyt, királynőt, a koronaherczeget és az uralkodó házat. Eszterházy hg. éltette a Közmunka minisztert, a miniszter gr. Zichy Ferr. Victort, ugyancsak ő­t. Erlanger Victort. Erlanger, a család »Rast ich, rost ich« jelszavából kiindulva elmés felköszöntéssel kifejtette, hogy bár nagy áldozatában van ez a vasút és egyha­mar új építésekbe vágni nem lehet, nem tesz le a reményről, hogy Magyarországon közmunkákban to­vább is része lesz. P­é­c­h­y miniszter megjegyzi, hogy nagyon is kívánatos volna, ha az érdekelt vidékek hozzájárulásával az állam terheltetése nélkül minél nagyobb mérvben épülnének olcsó vasutak. E­r­l­a­n­­g­e­r a sajtóra emelte poharát. Fenyvessy viszonozva e felköszöntést, Rechtnitz igazg. tanácsosra s az Erlangerház főve­zetőjére emelt poharat, mint a­kinek legtöbb érdeme van abban, hogy e vasut tettleg kiépíttetett. Számos egyéb pohárköszöntés közt a társaság fél 5 óráig maradt együtt, mire 5 órakor a vonat Sopronból visszaindult és a fővárosi vendégek éjfél után 2 óra körül a budai indóházba érkeztek. Különfélék. — január 3. (Kinevezések.) A belügyminisztérium vezetésé­vel megbízott miniszterelnök, a belügyminisztériumnál, Dé­ván Károly és Kise Lajos II-od osztályú számtiszteket I-ső, Lorsich Géza, Sztancsek Sándor, Reigl Gyula és Dubasievits Lajos III-ad osztályú számtiszteket pedig II-od osztályú szám­tisztekké ; Weber Oszkár III-ad osztályú számtisztet II.od osztályú számtisztté ; a honvédelmi miniszter Szabó Ede és Bánó Zoltán végzett jogászokat, ezen minisztériumhoz fizetés nélküli fogalmazó-gyakornokokká ; a közmunka- és közleke­dési miniszter Grün Bernát, Kovács Elek, Mojsisovits Vilmos, Lenczer Sándor, és Papp Ábrahám kir. mérnököket kir. fő­mérnökökké, továbbá Sourpek József, Enyedy Albert, Bánó Sándor, Stanke József, Várjon Lajos, Seyfried Mihály, Vaczu­­lik Antal, Hruska Alajos és Morandini Mihály kir. segéd­mérnököket kir. mérnökökké nevezte ki. A tengerészeti hatóság a kereskedelmi tengerészeihez kinevezte hajókapitányokká : Mareglia Mátyás, Lussinpiccolo­­ból; Martusolich Leopoldot, Lussinpiccoloból; Miculicich Miklóst, Buccariból; Nisiteo Pétert, Zárából; Standich Jánost, Costrema S.­B.-ból; Suttora Isidort, Lussinpiccoloból. Hajó­­hadnagyokká : Botta Antalt, Orebich-ből ; Chersanaz Antalt, Lovranaból; Haracich Antalt, Lussinpiccoloból; Jacovich Calliostót, Portoréból; Premuda Lajost, Lussinpiccoloból; Bandich Mátyást, Costrena S.-B. ból; Stangher Károlyt, Vo­­loscából. A kolozsvári p. v. igazgatóság Jüngling Frigyes ren­delkezés alatt levő pénzügyi fogalmazót és Trandafir Miklós fogalmazó gyakornokot II. oszt. fogalmazókká nevezte ki. — Adler János zsolnai adóhivatalt VII. oszt. tiszt névlegesen ne­veztetett ki. (Kitüntetések.) Király ő felsége a hi­vatalos lap közlése szerint Neumann Salamon ó­bu­dai községi tanítónak a nevelés és oktatás terén tett sok évi sikeres szolgálatai elismeréséül a koronás ezüst érdemkeresztet; hengervári Hengelmüller László követségi titkárnak pedig a vaskorona-rend 3-ik osztályát díjmentesen adományozta. (Jókai Mór) legújabb regényét királyné ő felségének ajánlá, ki ez ajánlatot kegyesen fogadta. Jókai, a »M. Híradó« jelentése szerint, a Sz. István­­rend közép­keresztjét nyeri kitüntetésül. (A hivatalos lap­ újévi száma közli a szeszadónak a határőrvidékre kiterjesztéséről szóló 1875. 46. törvényczikket és megkezdi az általános jövedelmi pótadóról szóló 1875. 47. szentesített tör­­vényczikk közzétételét is. (Előnév adományozás.) Király ő felsége Pólyák László gödöllői uradalmi gazdatiszt, Pólyák Miklós ügyvéd és Pólyák Gábor ügyvédje­löltnek, nemességük épségben tartása mellett, az »apczi« előnevet adományozta. (Péchy Tamás közlekedési mi­niszter) a győr-sopronyi vasút­vonal megnyitá­sában való részvétel végett, Ribáry Sándor miniszteri tanácsos és Sárosy-Kapeller Ödön fogalmazó kisére­tében f. é. elsején este Győrbe utazott s onnan teg­nap visszatért. (A Duna á­r­a­d­á­s­a.) Az uj év szomorú hí­reket hozott a Duna áradásáról Pest megyében. Saját levelezőink a következőket jelentik : Solt, decz. 30. Nálunk jelenleg nagy a baj. A Duna vize által körül vagyunk fogva, de gátat eddig a víz még nem szakított. A lakosság éjjel-nappal ki van rendelve, hogy erősítse a töltéseket. A Duna vize Apostagnál áradott ki, azon a vidéken, a­hol a gőzhajóállomás van. Apostag, valamint Duna Vecse egész határát elöntötte a víz, s innen Mária­háza puszta felé vette irányát. A beltelkekbe ez ideig nem hatott. Jelenleg az áradás már apadófélben van, de ha az idő fölenged, hogy a Duna jege megindulhat (most itt oly kemény a jég hogy kocsival lehet rajta járni), akkor (bizonyosak lehetünk erről) az egész környéket elönti a víz. Fáradhatlan, derék szolga­­birónk, Hajós Kálmán, itt van Solton, s a legtel­­jesb elismerésre méltó buzgalommal éjjel-nappal, a közigazgatási hatóság egész erejével nyújt segédke­­zet a munkálatokban. D­u­n­a-V­e­c­s­e vidéke decz. 31. Több egy heténél már, hogy vidékünk folyam­ mellékeit árvíz borítja, mely körülményt csak úgy tudjuk magunk­nak magyarázni, hogy a megindult jégnek valahol — azt mondják D.-Egyházán, meg kellett torlódnia. Már igy is, a­hogyan ma állunk, sok kárt tett az ár­víz, mert az őszieket, hol elboritotta,bizonyosan kiáz­tatja. De a viz nem akar apadni, sőt mint bizo­nyosan halljuk emlegetni, Vecse és Solt között a közlekedés megszakadt, utat találván a dagadó víz az országutat képező töltésen keresztül. Az idő teg­nap óta keményre változott; ha most felülről megin­dul a zajlás és lent a Duna folyását még jobban el­torlaszolja, akkor egész vidékünk nagy veszélyben forogna. A kormány sürgős segélyét kérjük, a megye megteszi, a­mit tehet. Bátya, decz. 29. Ma esti 6 órakor azon ijesztő hír jött községünkbe, miszerint a solti lapá­lyon vonuló Duna-védgátat a jég elszakasztotta. Községünk bírája azonnal sietett a Dunára, vissza­­jövet azon hirt hozta, miszerint a Duna vize falunk irányában is csakugyan kijött medréből és a védgá­­tat mossa már, sőt néhány percznyi ottléte alatt szemlátomást áradt, minélfogva őrök rendeltettek ki szemmel tartani az árvíz rombolni törekvő működé­sét. Mi sárköziek e hitre megrettentünk, mert ha vi­dékünkön is megszakad a védgát, kimondhatlan ká­roknak lennénk kitéve. (Mindezen levelek csak ma, január 3-án jutottak kezünkhöz.) (A fiumei szegényeket segély­­z­ő »M­ária egyl­et«­ tagjai — mint Fiuméból írják — Sylvester napján díszes albummal lepték meg gróf Szapáry Gézánét, a nevezett egylet nemes­­lelkű alapítóját. Az album, mely kék bársonyba van kötve, borítékján a gr. Szapáry és gr. Győry czime­­reket viseli művészi kiállításban. Belül a czimen az ajánláson kívül, az egylet tagjai vannak bejegyezve. (Az orsz. közép t. tanár-egylet) I. szakosztálya e hó 4. kedden d. u. 5 órakor ülést tart, tárgyai: Bihari Péter »A philos. tudomá­nyok encyclopediájának ismertetése és bírálata« dr. Stőrr A. kassai jegymn. tanártól. (A kórházi gondnokságokat) illető­leg a belügyminiszter következő körrendeletet inté­zett a törvényhatóságokhoz : Panasz merült fel, hogy a kórházi gondnokságok a betegek felvétele alkal­mával felvett jegyzőkönyvek alapján kiállított min­tázatokat nem azonnal, hanem sok esetben az ápolt felgyógyulása után küldik meg az illető­­hatóságok­­nak ; panasz létetett továbbá, hogy a thatóságok az osztrák birodalmi tanácsban képviselt országok kór­házainak küldendő gyógyköltség-térítményeket bér­­mentetten adják a postára. Minthogy a szóban levő kórházi jegyzőkönyvek mintázatainak megküldése körüli késedelmes eljárás az ápoltak illetőségének kinyomozását, illetőleg megállapítását nem csak ne­hezíti, sőt sok esetben lehetetlenné teszi, minthogy továbbá a fentebb érintett gyógyköltség-térítmények bérmentetlen feladása a fennálló szabályokba ütkö­zik : felhívom a­­hatóságot, hogy a kórházak gond­nokságait utasítsa, miszerint az 1875. évi III. t. ez. 2-ik fej. 11. §-a értelmében a felvételi jegyzőkönyvek alapján kiállított mintázatokat a tvhatóságoknak a beteg felvétele után azonnal küldjék meg; egyúttal figyelmeztetnem kell a­­hatóságot a f. é. mártius 29-én 15952. sz. a. kelt rendeletem 7-ik pontjának 5-ik bekezdésére, mely szerint a birodalmi tanácsban képviselt országok kórházainak küldendő gyógykölt­­ség-téritmények kivétel nélkül bérmentve adandók fel postára. Budapest, 1875. decz. 23. Tisza Kál­mán, s. k. (Egy katonatiszt hőstette.) Az »Eis. N.« szerint a múlt hétfőn Alsó-Bükön az ott állomásozó dzsidások három tisztje ebédelt a korcs­mában. Az egyik kutyájával játszott; egyszerre a kutya elkapta tőle asztalkendőjét, és szétszakította azt. Ebéd után a pinezér az asztalkendő megfizeté­sére kérte a tisztet, de ez válasz helyett arczul vágta őt. Délután a tiszt a legénységet akarta megtekin­teni, s midőn a korcsma előtt elment, a pinezér reá rohant, s úgy össze-vissza ütötte, hogy összerogyott. A hős pinezér azonnal kereket oldott, s megszökött a faluból. A dolgot bejelentették a századosnak, ki a megütlegelt tiszttel rögtön Sopronba utazott. Hogy ott mit végeztek, azt nem tudni. De másnap onnan visszatérve a katonák kirukkoltak, s néhány ulahnus a korcsmába jött, s kinyittatta az ajtót. A katonák megragadták az öreg korcsmárost, ki az egész dolog­ban ártatlan volt, s úgy össze-vissza verték, hogy va­lószínűleg bele fog halni. (Az ipari iskoláztatás­ tárgyá­ban a VII kerületi iskolaszék az iparosokat és mun­kaadókat falragaszok útján figyelmezteti, hogy 12 éven aluli tanulóikat a népiskolába, az idősebbe­ket pedig ismétlő vagy ipariskolába kell jár­atniok, különben 20—200 írtig terjedő bírságot fizetnek. A tanulók ellenőrzési lapokat kapnak, melyeket az iparosok, ha erre felszólíttatnak, felmutatni tartoz­nak, mert különben feljelentetnek megbírságolás vé­gett. Ismétlő és ipariskola a VII kerületben kettő van: kedden és szombaton este a keresztutczai, hét­főn és szerdán pedig a Wesselényi-utczai népisko­lában. (A budapesti philologiai társaság) január 5-én, d. u. 5 órakor a magy. tud. akadémia Kisfaludy-termében következő tárgysorozattal ülést tart: 1. Herodot fordítása. Tip­ka Antaltól. 2. Egy veterán szanszkrit tudósunk. Ismerteti P. Thew­­rewk Árpád. 3. Az indogermán aspirátákról. Dr. Mayr Aurél. (Szédelgés képekkel) A »Főv. Lapok«-nak Kassáról következőket Írják: Sokan és sokfélekép zaklatják — ép azt a közönséget, mely az irodalmat és művészetet kedveli, így november ele­jén nálunk is járt egy nő, ki a miniszterelnök és K. Sennyey Pál arczképeit árulgatta, példányát egyik­nek egy, másiknak másfél forintért, még pedig — egy előmutatott igazolvány szerint — a pesti gyer­­mek­menhely javára. Sokan vettek tőle. De nem min­denkinek adta át az arczképet, mondván, hogy a vas­úton küldött példányok nagy része elrongyolódott, átnedvesedett, majd később fog tehát küldeni. Kap­tak is tőle néhányan, de a legtöbb ma is hiába várja. Megemlítjük, hogy e képeket özv. Kádasné, Vertán Anna adta ki. A „Pesti Napló“ táviratai. Bécs, jan. 2. A bochniai sóbányákban decz. hó 30-kán bányatűz ütött ki; nyolcz ember életét vesztette. Bukarest, jan. 2. A senatus egyhangúlag el­fogadta azon indítványt, hogy a fejedelem gyako­rolja a rendjel-adománym­ás jogát, l­g­ közelebb törvényjavaslatot fog előterjeszteni erről, valamint arról is, hogy az ország pénzdarabjai a fe­jedelem arczképével diszesíttessenek. Berlin, jan. 3 A birod.­bank a váltóleszámí­­tolási kamatlábat 6 °/9 -ra emelte. Bács, jan. 3. Az 1854-iki sorsjegyek húzásán a következő sorozat­számok huzottak : 98 263 285 631 852 1239 1372 1433 1490 1670 1746 1921 1935 2060 2200 2245 2486 2503 2581 2694 2824 2840 2850 2886 3321 3358 3370 3511 3674 3685 3770 3821.­ Bécs, jan. 3. A községi sorsjegyek húzásán az 1661 s. 71 sz. sorsjegy nyerte a főnyereményt. Páris, jan. 3. A »Journal de Paris« szerint Andrássy gróf jegyzékét mára várják. A jegyzék mérsékelt hangon van írva, a mi az európai cabine­­tek részéről rokonszenves fogadtatást biztosit neki. A jegyzék nem indítványoz collectiv nyilatkozatot, hanem azt, hogy mindegyik hatalom analóg jegyzé­ket intézzen Törökországhoz. Okunoff orosz nagykö­vetségi tanácsos stockholmi orosz követté­­ tett ki. Bécs, január 3. (Megnyitás.) Hitelrészv. 195­6 osztrák 96,50. Bécs, január 3.(Előbörze.) Hitelrészvény 195 60. Földhitel —. Angol-magyar —. Angol-osztrák 96. M. hitelrészény 180.75. Franco-magy.—. Lombard 113.96 .Hamvasp. 296.30. Municipalbank —.—. Unicbank 75 80­ Által. épitö bank —. Angol épitö bank —Magyar sors. jegy —.—. 1860-as—.—. 1864-es —. Ezüst —.—. Napo­leonhor 9.14—. Kente —.—. 1 Legújabb. — jan. 3. A nagy fontosságú budai tárgyalásokról a »Pester Corr.« ma délutáni rendkívüli szá­ma a következő tudósításokat közli : Tegnap este Auersperg Adolf herczeg, de Pre­­tis báró, Chlumeczky lovag és Lasser báró, Nieder­baum lovag min. tanácsos, valamint Thaurus és Obenkraut osztálytanácsosok kíséretében Bécsből ide érkeztek. Ma reggel 10 órakor de Pretis és Chlu­­mecky miniszter urak a kereskedelmi miniszternél tettek látogatást, még ugyanekkor Auersperg és Las­ser T­i­s­z­a min. elnököt látogatták meg. — később fentebb nevezett minisztertársaik is oda követték őket báró Simonyi kíséretében. Csakhamar ezután Andrássy gróf, W­e­n­ck­­h­e­i­m báró és S­z - 1l K. pénzügyminiszter is meg­jelentek Tisza Kálmán miniszterelnöknél. Ezen első találkozásnál, értesüléseink szerint, semmi érdemleges tárgyalás sem történt, de fél egy­­kor a miniszter urak teljes számban Andrássy gróf lakásán ismét találkoztak, és e perekben foly­nak a nagyfontosságú tárgyalások mindazon ügyek­ről, melyek most Ausztria és Magyarország közt fennforognak. Ma este az összes miniszterek az udvari ebédre hivatalosak. KÖZGAZDASÁG. Üzleti hírek. A gabnatőzsdéről. Budapest, január 3 nap és ma búza iránt jobb vétel­erv uralkodott, az ár, lárdan tartják magukat, mintegy 30.000 kilo­­kettős adatott el, egyéb fajokból kevés kelt el. A forgalom ár, nehézkes volt, az új mértékek miatt. Határidőre 5000 kilobánsági tengeri köttetett 5.06 A határidőüzletben búza tavaszra 9.75—9.85 , 4.85—4.86 tengeri bánsági, május-júniusra 5.25 — 5.30 e, vidéki 5.00—5.05 mind kilójával. Az értéktőzsdéről. Budapest, január 3. A mai forgalomban helyi értékek némileg megszilárdultak, ban­kok azonban csekély üzlet mellett alig változtak, befektetési értékekben szilárd árfolyamokkal eszközöltek kötéseket. Az előtőzsdén oszt. hitel részvények 195.30-tól 19­6.20-ig vásároltattak, zárlatkor ismét 195.50-re hanyat­lottak. A déli tőzsdén osztr. hitel részv. 195.30 adva 195.50-re tartva,"magyar hitel részv. 180-on, magyar­ földhitel részv. 55-ön, municipalis részv. 10.50-en maradtak, takarék- és hitel részvények 20.50—21-ig pesti keresk. bank részvények 745-ig javultak. Ganz-féle vasöntöde részv. 135-et eszközöltetett egy kö­tés, azután pedig 140-en keresve maradtak. Erzsébet gőzm. részv. 116—118-on. Molnárok és sütök gőzm. részv. 270-en, pesti közúti vasut részv. 193-an keresettek voltak. Magy. földhitel intézet 79’/3-on, magy. földhitel inté­zeti záloglevelek 87.75-ön, magyar sorjegyek 77.25-ön vásá­roltattak. Hamburgra szóló táltok 55.25-an porosz pénztári je­­gyek 56.05-ön keltek. A bécsi gabnatőzsdéről. (Ered. sürg Bécs, január 3. Szokványbuza 9.74—9.80, tavaszra 9.80— 9.85. Szokványrozs 7.81 —7.92, magyar 71 kilogrammos mi­nőségű hectoliterje 8.15—8.26. Zab 9.05—9.07, tavaszra 9.01—9.03. Tengeri, tavaszra 5.30—5.34, kész áru 5.36—5.40. Mind 100 kilogrammjával. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, január 3. Az előbörze kezdetben igen szilárd, később azonban valamivel lanyhább volt: osztrák hitel (8 frtos szelvény nél­kül) 195.30, anglo 95.40, magy. hitel (10 frtos szelv. nélkül) 180.50, osztr. államvasut (5 frtos szelv. nélkül) 295.50, lom­bard vasut 115.50. A kis sorsjáték húzásai. Deczember 31. Budai: 58 67 5 40 13 Iiinczi: 26 5 33 66 11 Trlesti: 76 32 70 30 44 Felelős szerkesztő : Urváry Lajos. Adva Tartva1 Adva Tartva K­ÉC­SI TŐZSDE. Franco-maprar 200 frt . . . . 30- 31 Osztrák Voyd 5%....................................................................................................... ^?naranTm­CIPalU200 “ “ . i ! ^ . - - - ~i ! 81 Fö % Fö Decz. 31 rrs frt":::::::::::::: *80 TM [ • • •:: • • • . - • . • «** «« _ . ____ ij Első erdélyi pálya 200 frt ezüst 63 — 69 30. Adva Tartva E. Közlekedési vállalatok részvényei. jj “ 5£/|f !°i° I ! ! *. I ! *. . ! " nn A. Államadósság lO0frt.------------------------Alföld-fiumei pálya 200 frt......................................................... 123 50 Jj®'Déli vasút Jamiar—jd­U1 ' 3% 500 fr. .­­. *.­­ 108 50 ____ Albrechtpálya 200 frt. . . . . .................................... - “ _|( „ april.-okt. 3% 500 ...................................... 106 40 106 70 Evvaém. liradék. legyekben máj—nov. 5 pro. ... 69 35 69 45 Owtrak dunagiahagiaasi társulat 500 p. p......................... 3.7­­­32a­­ 200 frt­ez. 5./. . . .............................. 91 40 91 60 egysege. 1 .161 febr.—aur. 5 prc. ... 69 30 69 40 Erzsébet-palya 200 frt .. ................................................... 170 50 111 ou, p ig75_1876 6% 500 fr.................................... 224 -------­” ” ezüstben jan.—jul. 5 prc. ... 73 65 73 80 Eperjes-tarnovi 200 frt. . . . . ............................... — ~ ~ || „ 1877-1878 6% 500 .......................................................................... ” ” . april-oct. 5 prc. ... 73 65 73 80 Eerdmand északi palya 1000 frt ezu.t............................... 1800 1100 Tiszavidéki....................................5%............................. 83 50 83 75 Sorsolással 1839-ből egész sorsj. p. p.................................... 238 — 242 — Ferencz­ József pálya 200 frt ezüst . ................................ 158 50 158 75 Tramway 22 év kisor.....................st/p................................................................... , 1839-böl ötöd.................................................... 235 50 236 50 Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . — Magy.­gácsországi 200 frt e. .5%............................ 70 50 71 — 1854-1­61250 frtps 40/0„....................................... 107 75 108 25 Lajos-Karoly palya 200 frt .. .................................................. 207 50 207 Magy. északkeleti 300 frt. . .5%........................... 70 — 70 25 * 1860-ból 500 „ 5»/„„ ...................................... 111 90 112 90 Kassa-oderbergi palya 200 frt ............................................ 123 50 124­­ Magyar keleti 300 frt . .5%.............. 65 - 65 50; 1860-ból00 5»/„­ ... 117 80 118 — Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt................................ 138 50 189 26 Magy. kelet! H. kib. 300 frt . . 5%............................................................... . 1864-ból 100 ” . . .......................................... 132 75 133 25 Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p......................................... 360 - Magyar nyugati 20­0 frt . .6%............................. 75 75 76 25 compt járad­ékjegy 42 lira.................................................... 20 50 91 - Osztrák-északnyugat 200 frtt .................................... 147 75 148 25 Alán,jószág! jelzáloglevél 120 frt 5%............................... 129 50 130 _ Rud­olf pálya.200 {J .­­ . \ . . \ \ \ 131 25 131 50! Első erdélyi pálya 200 frt ezüst......................................... 113 75 114 25! I. Magál­SorSjegyek. Állampálya 200 frt p. p. ••••••••••• 303 50 304 501 B. Földtehermer­tes. 100 frt P­­p* Déli pálya 200 frt .............................................................. 113 — 114 Hitelintézet 100 frt.......................... 167 25 167 50 Tiszai pálya 200 frt........................................................ 198 — 199 ' Clary 40 frt p. p............................................... 28 25 28 75 Csiphorszáei 5%....................................................................... 101 — 77 ... Bécsi Tramway 200 frt . .........................................................................................j! Dunagőzhajózási 100 frt .. .................................................. 94 50 95 — Bukovinai 5 * .............................. • 84 — 84 5 | magyar-gácsországi első pálya 200 frt.......................... 99 50 100 —,­ Innsbrucki városi 20 frt.................................................... 20 — 20 50 gácsországi ..­­. .­­. . 86 - 96 60 „ észak-keleti „ 200 frt ezüst................................ 119 75 120­­ Keglevich 10 frt .............................................................•­U - 1450 Krajnai karinthia­i és tengermelléki 5%................................................. . keleti­ pálya 200 frt. . ..................................... 39 50 40 —Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt........................................ 14 75 15 25 Horvát-tótországi 50/ ® TM ... 83 50 81 — , nyugati székesfehervar-gracz 200 frt..................... 119 75 120 50 ( Buda város köles. 40 frt................................................... 27 50 28 — Morvaország 1­6%'. 99 ~ , I,Alffy ttfrtP.P...................................................................... 26 75 27 —­­ Alsó-ausztriai 5.............................................................. »» “ ZZ „ .... . .. I Rudolf-alapitvány 10 frt........................................................ 18 60 14 -Felső-ausztriai 5.............................................................. »» 50 1 F. Záloglevelek. Salm 40 frt. p. p.­­ . •...............................• . . . 38 50 39 -Salzburgi 5­0............................................................. ~­1 Salzburgi díjsorsj. 20 frt.................................................... 18­­ 18 50 I Erdély?r *gi/............................................................. 79 25 80 Á Osztrák földhitelintézet sorsj. 5% ..................................... 100 — 100 50. ILSslau^árosV'so'frt .’ .’ ‘ ‘ * * ’ [ ] \ fj ^ ig 25 . BSU. f*::::::::::::: «- ? d „,,i ,.5,£r­­T ?.:::::::: 55 S a ~ 1 “ — Temesi Bánság 'sí/ ' ’ * ! ' !! * ' * ' * * ’ 79 75 80 25. Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás . . . ...............................................................­ Waldstein 20 frt p. ....................................................... . 23 - 24­­Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal............................... y8 — d* 5#1 Magyar földhiteltársula­ti 31 év 5Vi°/s ........................... 7 35 85 50! Wmndisch81'Stz 20 frt .......................................................... 22 25 22 75 1867-diki sorsolási záradékkal................................ 80 ~ 80 jU| ’ ^mkedehm^bank’^S év* III....................... gg 25 88 751 . jelzálogbank 5'/a°/o................................................... 80 — 80 501 Váltók (llároDl llóra)« C« MáS közkölcsönök. . . .... . . Amsterdamra 100 frt hollandi .... 2­/,°/0 . . .. ElSOWuSCgi kötvények» Augsburgra 100 bír. mark délnémet • • 5% ...____________ Duna szabályozási 5% 100 frtos 106 75 107 — Berlin 100 kir. mk­k....................................BV/0 . . . _ __________ Magyar vasúti 120 frt (300 frank) 5%............................... 101 — 101 25 Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5%...................................................71 — Boroszló 100 kh­. márk.......................................5% . . . Gömöri záloglevél 5% 150 frt....................­ . . . .-----------------------Báttaszék-Dombovár 200 frt .. 5%/a . .......................................................................Brüssel 100 frs................................................4% . . . „ „ w „ Magyar nyeremény 100 frt................................................. 77 — 77 50. Egyes, magyar gőzhajozasi 100 és 200 frt..............................................................Frankfurti 100 kir. márk délnémet . . . 40/.. . . . 50 frt.................................................... 76 50 77 — Osztrák dunagízhajózási 1000 frt p. p....................................................................Hamburgra 100 b. márk...................................4»/0 . . . ® , h Magyar kincstári utalvány 1873 10 L. 6%...........................................................» » 800 frt e. 5%............................... — —-------1 Londonra 10 font sterling •••••• 40/0«/. . . _ _ _ . 1871-ki 3 mii. 5%.........................................................................................Erzsébet-pálya ezüst 100 frt.................................................. 91— 91 50 jLyonia 100 frank..........................................4% ... ” 1873-iki 5.4 mii. 5%............................................. 104 75 105 — „ „ 1862-iki.......................................................... 90 — 90 50 Milano 100 lira................................................5% . . . szőlődézsma-váltság 100 frtos............................... — —-------»­n 1869-iki.......................................................... 93—-------Marseille 100 frank .••••••• 4°/0 ... ____ Pest városi 6%............................................................................ ........................... ", gr? tri08.........................................................................................Müncheni 100 frank­i ................................5./­°/p - 44 90 44 95 Török vasúti 400 frank........................................................ 26 75 27 — Sperjestarnovi 300 frt..............................................................................................pária 100 frank ............................................4% ... 44 JU _ _ . 145 frank defiz..........................................................................................Ferdinánd északi pálya 200 frt. p. p................................. . 100 50 101 — Pétervár, 100 rubel....................................6°/0 . . . “ » n * 100 frt o. e.................................. 95 56-------Zürich 100 frank...........................................40/u ... n , » n 100 „ ezüst 5%..................... 102 30 102 70 . . Ferencz József „ 200 .............................................. 95 25 95 75 D. Bankok részvényei. Pécs barcsi „ 200 „ ezüst............................................................... pénzAk­ár föl vám a. Károly­ Lajos „ 300 „.......................... 99__ 99 56 a cnz©K árfolyama. Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés .... 95 60 95 70 n » kib. . . . .................................... 96 75 97 — , „ r, 19 ^ «19 Angol-magyar bank 200 frt, 40% n...................... 35 50 36 —j r. » JJJ* n • • *8^............................... 94 75 95 25 Cs. arany............................................................ 007* Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40 .......................... 90 —-------1 » « VI. . ... 300 ....................................................................120 fokos arany.............................................................................. Magyar földhitelintézet 200 frt. 50 .................................... 54 75 55 25 Kassa ederbergi 200 frt........................................................ 73 80 74 10 Orosz imperiale ................................................................... Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt............................................ 202 10 202 30 Lembergi-czern.-jassyi pálya 300 frt ezüst....................... _ ----------------Mária-Terézia-tallér............................................................... — — Magyar ált. hitelint. 200 frt................................................... 189 25 189 50 » » » » L klb- 1865 .... 78 75 79 - -[Ezüst. . .......................................................................* • 104 10 104 0 Pesti kereskedelmi bank 500 frt...............................................................................» » r» n n­ n 1867 .... 81 50 82 — [Egyleti tallér. ...................................................• • • • "7” «To Alsó-ausztriai leszámítoló bank 500 frt .......................... 700 — 710 — n » *» * m- » 181*8 .... 75 — 75 50 Porosz pénztári utalvány . • • .................................... 1 bö Franco-osztrák-magy. 500 frank 50% •••••••--------------------* * » • »1872*., -------------------­Franco-osztrák 100 frt............................................................. 29 75 30 —1 Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény­társulat nyomdájában. Budapest, barátok tere, Athenaeum épület 7 is 18TB

Next