Pesti Napló, esti kiadás, 1876. szeptember (27. évfolyam, 210-235. szám)

1876-09-01 / 210. szám

tes anomália folytán, nem is fejezhetjük ki számokban, hogy a tanulmányozott tények mérhetőségével foglalkozó statisztika minő szolgálatokat tesz a társadalomnak , mégis kellően tudjuk méltányolni a mérhetlen befo­lyást, melyet e tudomány az emberiség e­gész fejlődésére gyakorol. Ha e szempontból tekintjük a statiszti­ka munkálatainak eme kitűzött czéljait, nem állhatjuk meg uraim, hogy valóságos csodá­lattal ne viseltessünk a tudomány iránt, mely előtt oly fényes jövő nyílik. Ezt érezzük, uraim, midőn fogadjistent mondunk önöknek Magyarország fővárosában és midőn kivált azon óhajt fejezzük ki, melyet felséges uralkodónk ő Felsége nyilvánítani kegyeskedett, hogy ugyanis fáradozásaikat siker koronázza! Ezzel megnyitottnak nyilvá­nítom a IX. nemzetközi statisztikai congressus ülésszakát. A beszédet a hallgatóság folytonos figyelem­mel kísérte, végén élénk tetszésnyilvánítások hang­zottak. Ő fensége beszédére a külföldi államok nevé­ben Semenov Oroszország egyik képviselője igen meleg és emelkedett hangon válaszolt. Kiemelte, hogy a Habsburg-ház mindenkor nagy érdeklődést tanúsított a tudomány előmozdítása iránt, a mit mos­tan is kimutatott, midőn a IX. nemzetközi stat. con­gressus díszelnökségét a felséges uralkodóház egyik tagja, a főherczeg vállalta el. Különös elismeréssel szólt Semenow úr Magyarországról, mely im­már méltó helyet foglal el a műveit nemzetek sorá­ban, melyek rokonszenvét komoly tudományos törek­véseivel rövid idő alatt megnyerte. Ez élénk tetszés­sel fogadott beszéd után József főherczeg, Nyáry hadsegéde kíséretében a jelenlevők zajos él­jenzése közt eltávozott. Ezzel a megnyitás hivatalos ténye be volt fe­jezve s Trefort Ágoston vette át a tanácsko­zások vezetését. Elfogadtattak a congressus szabály­zatai , felolvasták a hivatalos delegátusok névsorát, mire az alelnökök és titkárok választása közfelkiáltás útján végbement. Azután Ficker üdvözölte a bécsi akadémia nevében a congressust, s Dowe Ferencz, híres meteorolog egy levele olvastatott fel, melyben sajnálattal jelenti, hogy öreg kora miatt nem vehet részt a tanácskozásokban. A congressus elhatározta, hogy Dowe urnak 70 éves születésnapjához szeren­­csekivánatait elküldi és sajnálatát kifejezi elmara­dása felett. Erre dr. Engel, Németország egyik legkitűnőbb statisztikusa olvasott fel nagyérdekű és terjedelmes emlékbeszédet Quetelet és Wyssert, hír­neves statisztikusokról s a stat. congressusok meg­alapítóiról. Engel zajosan megtapsolt emlékbeszéde után, melynek kezdete franczia nyelven mondatott el, de melyet szónok csakhamar németül folytatott,­­ a­r­r angol hivatalos küldött angol nyelven emelt szót, s szintén Quetelet emlékezetének szentelt kegyeletes szavakat. Végül Semenov orosz hivatalos küldött David jeles statisztikai és nemzetgazdasági íróról emlékezett meg, mire Trefort elnök kevéssel egy óra előtt felfüggesztette az ülést, s a congressus hi­vatalos delegátusai Budára mentek, hol egyenkint bemutattattak József főherczegnek. A nyil­vános ülés két óra után folytattunk, délután négy órakor pedig az osztályok kezdik meg működésüket. Az aggteleki ásatásokról a következő nagy érdeklő tudósítást veszszük: Aggteleki barlangunk bátran kiállja az összeha­sonlítást a kentucki, az adelsbergi, a planinai világ­hírű grottákkal. E barlang csodás alakzatát eddig is bámulta a világ, régészeti jelentőségét azonban nem kutatták. Az idén hazánkban ülésezendő ősrégészeti congressus által felszított mozgalom támasztotta je­les régészünkben­­. Nyáry Jenőben azt a gondo­latot, hogy a történelmi társulat gömöri kirándulá­sával kapcsolatosan e barlangban ásatásokat kellene rendezni. Az ige testté­len. Hathatós segédkezet nyújtott e tekintetben e vármegye lelkes alispánja, Szontágh Bertalan, ki a legerélyesebben hatott az ásatások létesítésére. A történelmi társulat felkarolván ez eszmét, nagygyűlésén K. Nyáry Jenő szakvezetése alatt Thallóczy Lajos tört. társ. segédtitkárt s Töttössy Béla kir. járásbirót küldötte ki az ása­tások foganatosítására. Aug. 24, 25 és 26-án 6 ásatást rendezett a bi­zottság, naponként mintegy 8 óráig szüntelenül dolgoz­ván. Az ásatás színhelye az úgynevezett »Csontház« volt. Ez üreg terepe dombos,a szintáj lefelé domboruló. Legelőször az 1 öl magasságú »culturföld« ásatott föl. Ebben konyhahulladékokat s állatcsontokkal ve­gyesen embercsontokat, fa­szenet, a legprimitívebb cserépedényeket, kőkori csont- és kőeszközöket talál­tak az ásatók. Az első nap után a föltalált eszközök már­is szép reményekkel kecsegtettek. Másnap egy hat mé­ter szélességű folyosóban az oldalfalak törettek. E falak a csepegőkő által mindinkább összeszűkültek, úgy, hogy egy méternyire hatoltak be a kőzetbe a csá­kányok,midőn az első vázra akadt a munkások legügye­sebbje, Bartók György. Ezután még 12 emberi vá­zat leltek az ásatások további folyamatában. A vázak mellett kő- és csonteszközök voltak, nevezetesen : egy gyönyörű csonttű, mintegy négy csonttőr, több nyil­­csúcs, morzsoló kövek, simitók s egy — első pillantás­ra legalább annak tetszik — csontékszer. Minden váz fejénél pörkölt köles, árpa s egy eddig meg nem határozott terménymagot találtak. A tetemek arczc­al a föld felé feküdtek, a koponya kőpárnán nyugodott, párhuzamosan e párnával egy cserép s néha egy lapos kő födte a főt. Mindannyi váz épen emeltetett ki a földből, a koponyák telje­sen sértetlenek s jellegök a macrocephalokra üt, állkapczájok széles, a fogak élesek. A végtagok csontjai, a medenczecsontok megvannak, mig a mell­kas természetesen leghiányosabban maradt fen. Mind e tárgyak becsomagoltatván, (4 láda telt meg velők) a nemzeti múzeumba küldettek, s az ős­régészeti congressuson állíttatnak ki, mely alkalomra az ásatás tudós intézője Nyáry Jenő röpiratot ir az ásatásról. Az ásatás tudományos eredménye kétségkívül nagy kihatással leend a régészeti tudományra s egyelőre a leletekből annyi biztosan consta­­tálható, hogy az aggteleki barlang kőkorszaki emberek temetkezési helye volt. —0-s­­ben most történt először. Leggyakrabban előfordult gyermekeknél a gyomor- és bélhurut, mely a külön­ben is magas mérvű gyermekhalálozást e hóban oly fokra emelte, hogy az összes halálozási eseteknek 21.7 °/C-át (221 esettel) a bélhurutban elhalt egy éven aluli gyermekek tették; míg az összes egy éven aluli korú halottak a halálozás 45.7 °/0 -ával (466 eset) szere­peltek. Ezen nagymérvű gyermekhalálozás legfőbb oka a szülők gondatlanságában és a gyermekek c­él­­szervetlen táplálásában, ápolás hiányában és a nyo­masztó anyagi viszonyokban rejlik. Ragályos járvány nem uralkodott. A fővárosunkban állandóan magas arányú tüdővész mellett, mely ugyan e hóban arány­lag csökkenést mutat, — a váltóláz még fenntartja magát, a kanyaró hanyatlóban van. Vörheny kissé emelkedett, typhus csökkent. A főváros területén e hóban vizsgáltatott ösz­­szesen 61 lakás, kifogásoltatott 28, betiltatott 21. Utczai csatorna vizsgáltatott 15, kifogásoltatott 12, kijavíttatott 8. Házi csatorna vizsgáltatot 44, kifogá­soltatott 20, kijavíttatott 13. Kút vizsgáltatott 12, kifogásoltatott 7, kijavíttatott 6, betiltatott 1. E hó négy hetében a halálozások felülmúlták a születéseket 82 esettel. Ha a lefolyt három év hason hónapjait össze­hasonlítjuk, úgy találjuk, hogy 1874. évben január­tól augsztusig elhalt 8247, élve született 7881. 1875. évben januártól augusztusig elhalt 7618, élve szüle­tett 7940. 1876. évben januártól augusztusig elhalt 7535, élve született 8140. Az egyes kerületekben a betegforgalom és egészségi állapotra, nemkülönben a közegészségi tiszti működésre vonatkozólag a kerületi orvosok jelenté­seiből következőket emeljük ki: I. kerület (Buda): Betegforgalom szaporo­dott, gyógykezeltetett 13 fekvő és 53 járó szegény beteg. Járványos betegség nem fordult elő s az ész­lelt kórok többnyire enyhe lefolyásuak voltak. A köz­­tiszta­ság, a­mennyiben a kerület nagyobb része nincs csatornázva, sem kövezve s vízhiányban szen­ved, kielégítőnek nem mondható. A vízvezetéki víz nem volt egészen kielégítő. II. kerület (Buda): Betegforgalom a múlt havival csak­nem egyenlő maradt. Gyógykezeltetett 18 fekvő és 157 járó szegény beteg. Az emésztési szer­vek bajai és a váltóláz csökkent, ellenben a hagy­­máz, heveny kütegek és bujakór emelkedett. Halan­dóság tekintetében a rendes viszonyok álltak be. A köztisztaság átalában kielégítő, a vízvezetéki víz a hó folytán iható minőségű volt. A felügyelet alatti 10 lelence és árvagyermek gondozása és egészségi állapota jó volt. III. kerület (6.-Buda): A beteg létszám kétszer annyi volt, mint a megelőző hóban. Ennek oka az igen sűrűen fellépő gyomor- s bélhurutban rejlik, melynek kiterjedése kivált a gyermeknél felette nagy. A gyermekek 2/5 -ét képezik a kezelt szegény bete­geknek. Gyógykezeltett 82 fekvő és 336 járó szegény beteg. A köztisztaság általában kielégítő volt, csak czélszerűbb fecskendező kocsikra volna szükség. A felügyelet alatti 11 lelence és árvagyermek gondozá­sa jó, köztük egy beteg volt. IV. kerület (Belváros): A közegészségi állapot az előbbi hóhoz képest rosszabbodott, a­mennyiben a betegforgalom szaporodott. Általában leggyakrabban fordultak elő a légzési és emésztési szervek hurutos lobos bántalmai. A köztisztaság ré­szint a nagyobb mérvű építkezések folytán, részint a kevesebb gondozás miatt nem volt kielégítő; az ut­­czák a nagy por és a bennök elterjedő bűz által mindinkább kiállhatatlanokká váltak, mely körül­ményre a két­ elöljáróság figyelmeztetve felkéretett, hogy az utczákat gyakrabban öntöztesse, miért is az utczáknak naponkint háromszori öntöztetése rendeltetett el. A vízvezetéki viz a hó folytán álta­lában kielégítő volt. V. kerület (Lipótváros): Beteglétszám tetemesen szaporodott. Gyógykezeltetett 40 fekvő és 157 járó szegény beteg. A beteglétszám növekedését a forró nyári napokban rendesen túlnyomó számban fellépő emésztési zavarok okozzák, melyek az előfor­dult betegségek */3 -át tették ki, nagyobb részek néha görcsökkel és nagyobb fokú elgyengüléssel párosulva, de mégis jó lefolyású volt; néhány esetben azon­ban, különösen gyermekeknél az igen bőven sá­vos hasmenések gyors kimúlással végződtek. A köz­­tisztaság általában kielégítő volt, kivéve a bér­kocsik állomáshelyeit; ez ügyben a két. elöljáróság a két­­orvos közbenjárására elrendelte 5 — 100 órtig terjedő büntetés terhe alatt e helyek tisztántartását. VI. belső kerület (Terézváros): E kerü­let közegészségi állapota, a betegek csekély számát tekintve, kedvezőnek mondható. Gyógykezeltetett 2 fekvő és 16 járó szegény beteg. A köztisztatáság álta­lában kielégítő, sőt jónak mondható. A vízvezetéki víz azonban zavaros és meleg, tehát alig iható. VI. külső kerület (Terézváros): A köz­egészségi állapot e hóban a nagy meleg daczára ha nem is lényegesen, de mégis javult, a­mennyiben a kanyaró járvány egészen megszűnt s az idénynek megfelelő heveny bélhurut esetek száma mindeddig csekély; a beteglétszám, mely mártius óta folyton nőtt, júliusban először mutat csökkenést, mit talán részben azon körülménynek tulajdoníthatni, hogy a szegény nép most valamivel jobb keresetet talál s igy családostul jobban táplálkozik. Gyógykezeltetett 43 fekvő és 100 járó szegény beteg. A köztisztaság a befelé eső részekben kielégítő, mig a külrészekben valóságos portenger található. A vízvezetéki viz oly zavaros és meleg volt, hogy ivásra alig lehetett hasz­nálni. A felügyelet alatti 7 lelencz és árvagyermek közül 2 beteg volt. VII. belső kerület (Terézváros): A be­tegforgalom ugyan szaporodott, mindamellett a be­tegségek fokát és lefolyását tekintve, az egészségi állapot kedvezőtlennek nem mondható. Gyógyke­zeltetett 14 fekvő és 110 járó szegény beteg. A köztisztaság az eddiginél lehetőleg roszabb volt, mert a­mi szemét eddig a kerületben apróbb részle­tekben elszórtan hevert, ennek gyűjtőhelye az István tér lett, mióta élelmezési piaczcvá vált anélkül, hogy e tér a czéljának megfelelően előbb elkészíttetett vol­na, noha rendbehozatala már évek óta ígérve van. A vízvezetéki víz általában zavaros, élvezhetlen volt. A felügyelet alatti 4 lelencz és árvagyermek gondozása a körülményeknek megfelelő. VII. külső kerület (Terézváros): Beteg­­forgalom jelentékenyen apadt. A kóralakok közül ki­válóan bélhurutok s leginkább gyermekeknél ural­kodtak. Himlőeset­e fordult elő; ezek közül csak egy volt beoltva. Kanyaró a hó elején mutatkozott, később egészen megszűnt. Felemlítendő egy víziszony esete, mely három éves fiúnál 4 héttel a marás után lépett föl és 40 óra lefolyása alatt halállal végződött. A köztisztaság általában nem volt kielégítő. A vízveze­téki víz a hó folytán zavaros volt. A felügyelet alatti 54 lelence és árva egészségi állapota kielégítő volt, köztük csak két beteg észleltetett. VIII. belső kerület (J­ózsef­város): A be­teglétszám ismét nagyobbodott, mely gyarapodás a hó utolsó felében különösen uralgó gyomor- és bélhu­rutnak róható fel. Kiválóan a gyermekeknél fordult elő a gyomor- és bélhurut 92 esettel. A hó utolsó fe­lében 5 heveny gyomor- és bélhurut mutatkozott, de kedvező lefolyással. A kanyaró járvány a hó közepe felé mindinkább csökkent, azon túl alig jelentkezett. Idült bélhurutban több haláleset fordult elő a gyer­mekeknél. Gyógykezeltetett 35 fekvő és 353 járó sze­gény beteg. A köztisztaság átalában kielégítő volt. A vízvezetéki víz a hó folytán kielégítő volt. A fel­ügyelet alatti 25 lelencz és árva gyermek gondozá­sa kielégítő, köztük csak egy beteg volt. VIII. külső kerület (József­város): Beteg­­forgalom szaporodott,gyógykezeltetett 61 fekvő és 699 járó szegény beteg. Leginkább légző- és emésztő szervi bajok észleltettek. A köztisztaság általában tűrhető, a vízvezetéki víz használható volt. A felügyelet alatti 24 lelence és árvagyermek egészségi állapota és gondozása kielégítő volt. A Josefinum árvaházban 63 árva fiú van, kik közt 14 beteg gyógykezeltetett. E helyen az ár­nyékszékek kifogás alá esnek és kijavitandók volná­nak ; a vízvezetékre ily intézetben égető szükség lé­vén, annak mielőbbi bevezetése óhajtandó. IX. kerület (Ferenczváros.) A beteg létszám szaporodott. Túlnyomóak voltak az emésztési- és lég­zőszervi bajok. Kanyaró 14 esetben fordult elő, de csak egy esetbeni kedvezőtlen lefolyással. Gyógyke­zeltetett 40 fekvő és 211 járó szegény beteg. A köztisztaságot illetőleg a kerület nagyobb részében, különösen a külrészekben hátramaradás tapasztalható. A vízvezetéki víz átalában kielégítő volt. A felügyelet alatti 1 lelenczgyermek gondozása és egészségi állapota kielégítő. X. kerület (Kőbánya.) A betegforgalom csök­kent , gyógy­kezel­te­tett 1 fekvő és 14 járó szegény beteg. Ellenben a halálozás tetemesen szaporodott; csupán bélhurutban elhalt 20 gyermek; többnyire törvénytelen szülöttek, kik száraz dajkaságra kiadat­nak s táphiány és gondatlanság következtében el­pusztulnak. A köztisztaság a helyi viszonyoknak megfelelő, a vízvezetéki vizátalában jó volt. E hóban a fővárosi bonczkamrában 51 orvos­rendőri bonczolat és egy orvosrendőri szemle vé­geztetett. Elhalt julius hó négy hetében: 591 fi, 506 nő, együtt.,1097. Élve született ugyanez idő alatt 1015, s igy a halálozás a születéseket 82 esettel múlja felül. Egy éven aluli korú halott volt 466. Halvaszületett 60. Julius hóban a tiszti főorvosi hivatalban elin­téztetek 262 ügydarab, kiadatott 286 egészségi igazolvány. A tanácshoz előterjesztés létetett a kis sörcsar­nok és a Wöhrner­s társa-féle gépgyár között levő büzhödt pocsolyának homokkal betöltése iránt; III. kerületben a vágó­­s gazdasági marhák külön legeltetése iránt, örömvölgy-utcza 10. sz. a. levő szappanfőzde eltávolítása tárgyában; Újpest és Rákos-Palotáról a lóhús becsempé­szésének megakadályozása iránt ismételt előterjesz­tés létetett. A tiszti főorvos javaslatára a csatornák rendsze­res kiöblítése megkezdetett. A kér­­orvosok havi ülésében a talaj- és légfer­tőzés meggátlása iránt a tiszti főorvosi hivatal által előterjesztett s a tanács által határozat alakjában kiadott szabályzat körüli egyöntetű eljárás megálla­­píttatott. Budapest főváros közegészségi állapota 1876-ige évi julius hóban. (Dr. Patrubány Gerő tiszti főorvos jelentéséből.) A főváros közegészségi állapotát a lefolyt hó­ban kedvezőtlennek kell mondani , mennyiben a beteglétszám szaporodott és a halálozás emelkedett úgy, hogy a születések számát felülmúlta, mi ez év­ Különfélék. — sept. 1. (Kinevezések.) A pénzügyminiszter Ottó József és Blagaics pénzügyi titkárokat, Palecsek András és Gugle­r György pénzügyi biztosokat kb­. adófelügyelőkké, még pedig az elsőt pénzügyi tanácsosi, a többi hármat pénzügyi titkári ranggal, továbbá Sztalopek Vilmos pénzügyi biztost és Lati­­cza Döme, Kovák Márton és Kovák Ferencz pénzügyi fogal­mazókat adó­ felügyelői helyettesekké, még­pedig az elsőt pénzügyi biztosi, a többi hármat pénzügyi fogalmazói ranggal n­evezte ki, a selmeczi kir. bányaigazgatóság számvevő osz­tályához ; Surjánszky Kálmán és Knezovits Adolf számsegéd­­tiszteket III-ad osztályú számtisztekké ; Jancsi Ignácz és Ma­­linák Gyula bányahivatali irodasegédeket pedig számsegéd­tisztekké nevezte ki. A pozsonyi pénzügyigazgatóság által Sztraka Antal ideiglenes VII ed os­tályú adótiszt hason minő­ségben véglegesittetett. (Andrássy Gyula gr. külügyminisz­ter) a Duna és Thaya között folyamatban levő had­gyakorlatoknál ő Felsége kíséretében mint vezérőr­nagy szerepel s mint ilyen a kiséret hivatalos név­lajstromában »a hadgyakorlatokban résztvevő idegen és honi tisztek« között van felemlítve. Ebből, mint a »P. C.« írja, világos, hogy a külügyminiszter nem ő Felsége külön, a politikai viszonyok alakulása által igényelt meghívása folytán ment ő Felsége főhadi­szállására, hanem már korábban e tekintetben létre­jött megállapodáshoz képest. A külügyminiszter kísé­retében egyetlen hivatalnoka sincs. (Dr. Lenhossék József) egyetemi ta­nárt, e jeles tudósunkat, újabb kitüntetés érte; a ber­lini »Gesellschaft für Anthropologie, Ethnologie und Urgeschichte« levelezőtagnak választotta őt. , (J­ó­k­a­i Mór) háromkötetes regényt irt, mely az »Életképek«-ben s ezután az Athenaeum kiadásá­ban külön fog megjelenni. A regény czime : »A kik vérben dolgoznak.« (Névváltoztatás.) Kröst Károly nyirbar­­tai lakos vezetéknevét Szántaira változtatta. (Murad szultán) betegségi állapotáról a »N. Fr. Pr.« közli Leidersdorf tanár véleményének részleteit. Ezek a következők: Capeleone házi­orvos­nak a szultán állapotáról tett tüzetes közlemé­nyei, valamint Leidersdorf ismételt vizsgálatai nem hagynak fenn a tekintetben semmi kétséget, hogy Murad szultánnak kedélye beteg, a­mi az ideg­­rendszer megrendülésének következménye. E meg­rendülést a több heti fogság okozta, a­mely alatt Murad herczeg folytonosan életéért remegett. E kí­nos állapotban arra törekedett, hogy elkábítsa ma­gát, s orvosainak figyelmeztetése ellenére, mértékte­lenül élvezte a szeszes italokat. A fogságot, s a folyto­nos halálfélelem által okozott izgatottságot majdnem túlhaladta a rögtöni szabadonbocsáttatásánál bekö­vetkezett kedélyrázkódtatás, a­melyet ő kezdetben élete ellen intézett merényletnek tartott. Mindezen kedélyizgalmak első következése az álmatlanság volt; ehhez járult azután Abdul-Aziz halálának rémhíre. Senki sem merte a szultánt a gyászhírről értesíteni. Murad, a szenvedett bántal­mak daczára, még nagy rokonszenvvel viseltetett nagybátyja iránt s Abdul- Aziz halálánál személyesen érdekelve hitte magát. S mintha a szörnyű eseményekből még nem lett volna elég, bekövetkezett Hussein Avni meggyilkoltatása is, ki Muradot a trónra ültető. Avni meggyilkoltatása igen közelről érinti a szultánt. Ez esemény alkal­mával így szólt: »Uralkodásom megkezdésekor min­dent virággal tele láttam; most szobám tetőzete, ha föltekintek, szuronynyal telt.« Abdul-Aziz meggyil­koltatása óta Murad elvesztő minden vidámságát, s roppantul félt attól, hogy vádolni fogják kegyetlen­ségről vagy szószegésről, s mindkettő tőle távol állott. Testi állapotának megvizsgálása kielégítő eredményt szolgáltatott: az érzékek működése ren­des ; beszélőtehetsége észrevehető zavar nélküli; a belszervek, az idült gyomorhurut kivételével, valamint az izmok erőteljesek és zavartalanul működnek. Nincs nyoma semmi tüdésnek, vagy a szervi működés csökkenésének. Az érvelés s a vér hőmérséke rendes phisiologia­i minőségű. E vizsgálat eredménye minden szervi betegséget kizár. A beteg­ség az idegrendszerben székel. Ez idegbetegség a gyógyítható bajok közé tartozik, ez esetben különö­sen a beteg jó phisikai állapota, ifjú életkora s a be­tegség rövid tartama miatt. A gyógyulás azonban csak észszerű orvosi kezelés mellett remélhető. A gyógyulást nem lehet semmi különleges szertől re­mélem s figyelembe veendő, hogy három hónapnál előbb ily betegség nem gyógyítható. (Gőzmozdony általi halál.) Tegnap délelőtt fél 12 órakor a magyar államvaspálya hely­beli indóháza udvarán, a rutkai vonat­ megérkezte­kor egy, a munkás­osztályhoz tartozó 35—40 éves ismeretlen férfi öngyilkossági szándékból a vonat előtt a sinekre feküdt s a mozdony kerekei által ösz­­szetöretett. Hulláját a kórházba szállították. (Egy végrehajt­ó viselt dolgai.) Kut­ka János volt józs.-ferenczvárosi­­birósági vég­rehajtó az Ádám és Eberling czég javára Kakajay A. ellen 1876. január 15-én foganatosított árverés al­kalmából 241 frt - krt a befolyt vételárból magánál megtartott és azt máig sem adta át a bíróság kezéhez. Ennek alapján ellene hivatali sikkasztás miatt bűn­fenyitő eljárás indíttatott. A tárgyalás tegnap tarta­tott meg.A Vádlott azt állítja, hogy ő a pénzt január 17-én akkor, midőn azt letétbehelyezés végett a bí­rósághoz akarta vinni, elvesztette. A törvényszék hat havi börtönre ítélte őt. (Öngyilkosság.) Bren Mihály, bajorországi mattersdorfi szül. 46 éves, kath. női szatócs és ser­főző, tegnapelőtt d. e. 10 órakor Kőbányán, saját há­zában öngyilkossági szándékból torkát borotvával el­vágta s kevés idő múlva elvérzés folytán meghalt. A szerencsétlen öngyilkos iszákossági tébolyban szenve­dett s ily állapotban vetett véget életének. A téboly­roham alatt nejét kínozta, kezeit összekötötte, letér­depeltette s azzal fenyegette, hogy kivégzi, önmaga pedig az ablakokat kinyitotta, s irtózatos ordításo­kat vitt véghez. A lárma annyiban hasznos volt, hogy arra a szomszédok összefutottak s a szegény sányor­­gatott nőt kétségbeesett helyzetéből megmentették, hol az össszes miniszterek és főtiszt­viselők fo­gadták. Miután a fétra, melylyel Murad szultán egészségi tekintetekből letétetik a trónról, felolvastatott, megtartatott Abdul Hamid szultán elismerésének és kikiáltásá­nak szertartása. Az új szultán ezután a had­sereg és a lakosság üdvkiáltásai között és ágyuszó mellett bevonult a palotába. Mahmud Dumát pasa kineveztetett palota-marsallnak. Bukarest, aug. 31. A hivatalos lap megczá­­folja a »Timpul« azon hírét, hogy a nép és a sereg közt a Cotroceni-mezőn véres összeütközés történt volna; az eset egyszerűen abból áll, hogy a csendőr­ség és néhány műszaki katona közt czivódás volt, mely alkalommal a rendőrtanácsnok helyreállította a rendet. Lima, aug. 26. Az előbbi kormány ellen inté­zett tüntetés zavargásra adott okot, mely azonban gyorsan elfojtatott. A nyugalom helyreállittatott. A bel- és az igazságügyminiszter beadták lemondá­sukat. Bécs, szept. 1. Az 1864-iki sorsjegyek mai húzásának eredménye: 1170 s. 59 sz. a főnyereményt nyerte; 3963 s. 65 sz. 20,000 frtot; 2665 s. 6. sz. 15,000 frtot; 388 s. 19 sz. 10,000 frtot; 1170 s. 11 sz. 5000 frtot. A többi kihúzott sorozatok: 27, 350, 454, 1568, 1732, 2332, 2967, 3227, 3250, 3596. BÉCSI TÖZSIJE. Adva T.\rtv* Adva Tfcrtv* . .......................... ............................... .1 — ■■■— , ----------------i a« áűüSuáá. wtoizeo frt . ..{.»•*< ------­­x— * ffr.* f-' 4 J J ‘ ; 8*r.o 87 oo A », Magy. ált. municipal]» ICO frt 44% . . i . i « • • --------------------**•“*■* fii 7?6° 78-Aug. 31. Mag Jelzálogb »CO frt »0% 7? . . . I . i ♦ j -------------------««tanpálya, »­» frt, 5%........................................... i • Jil „jo Osztr. iem«. Áok j .. Ili I »1 - W -I • ”**..........................t * * 7 * 1 í * 73 75 U 95 — — ■—..­­■ — **> * ................................ * 57 5u 63-- fM X m* «oá;;;;::: i: « - « » _ .pumpálva 590 frank »%................................ . | • I 1['? 5u 154 50 A. Államadósság 10Ofrt. E. Közlekedési vállalatok réMTCnyeL . \tl 50 Jtl 75 Alföld-d­umei pálya 100 ttt...............................................! 10* J? 1* 04“ vasút Januar-Juli 5% 609 ti. . i i . i . so Jl* 16 Járadék, Jegyekb.n máj.-nov. 9 pre. . i 70 6« 80 ** fr‘ ■ • • • • •, * ■- •- ! • 1 T ^ _ 1! n * ‘•Sihv’-V' *** • * ! * 1 ! * ‘ 93 90 94 90 ,­­ , febr.—ans. 5 pro. , 1 «3 75 ss 9n Duna-draval 900 ...,.11 111 11 ,11 • 909 frt ss. 6% | • 93 90 94 90 a , ezüstben Jan.—jut. S pr*. . , 2- 70 40 D“le4ter .............................. • a I 1 • íil; ~ 77 • 1*75—1670 0»/o 500 ti. • • ■ » 1 • • — ~. • a a spril—ont 6 pr*. a . 70 95 70 40 Osstrik dunagftahajóiást társulat M0 i .. » »*77—18« «% ***•- • * * 1 } * * tanalással 1839-ből égési orsj. p. .................................. 2ro _ _ Erssébet-pálya 900 frt p. ......................................a • 1 *61 Tissavidákl....................................» • i i I • 77 — 'i , lS39-b«I 5tHd................................................ 9ti - 9M Eperjes-tarnovi S00 frt...................................i S i a • 770- Tramway 99 ar kisor.....................8% .... I • S'J M , 1854-b51950frtos 4%................................... uij 50 ur 1 Pardb­ánd északi pálya 1000 frt ....................................i 1812 Ms*g. gácsersiigt 900 frt a. . 6»/L . . . . . . 64 — 64 50 i 1880-ból 500 r 6%. • . • • . I in ok 11t 7c F«rt»c*-10*»ef p&j« 108 frt asztat • •­ ••••• 13^ 50 133 Magy- éasakkelati 800 frt. • . frtL ••••«■ 6-1 25 65 7;i ; 1860-ból 100 ; &o ” * . 775 Pác-barcsi pálya 900 frt .sOst . I 1«’- 1«» - Magyar k.l.t! 106 St . . . J i i­­ . «1- 61501 ; 1864-bill 100 , . . .*. . . . . . 116 ■’° 117 - Lajc-Károly pálya 900 frt .. ..............................................*01 75 909 - Magy. keleti n. kik 300 frt .. 6*/. ... .. . --------------------. Cornot Járadékjegy 42 líra.....................• • • é 1 17 évn ej re Kasaa-oderbergi pálya 280 frt . • • • • • • • • 23 -- 94 7"­ **+87** nyugati 208 frt • . •% • 4­­ * # • — — 67 — illamjonzági jelzáloglevél 120 frt 5#/t Lemberg-cfierBevieai pálya 208 frt ••••••• 5° 121 50. Oaztr. kincstári jegyek 6% .....................i­0­1 • I oa u. qq ok Oaatrák-magyar Llyod 500 frt p. p. . 823 — 331 ~ 9810 98 85 o«trák.a.J?nyng.t. *ooBz­.orH.....................i 1 • 181 ~ * I. flagánsori jegyek. B. Földtehermentes. 100 frt p. p. n„deif pálya,"top ftt . 1 *.| i 11035 11075 Első erdélyi pálya 900 frt asu­si ................................... 8S — 88 — iOksUntésat 100 frt........................................i I | | . 163­­ • 163 50. Csehországi 69/0 ............................................ 1. 100 — — illampálya 900 frt p. .............................. 981 — 382 — Clary 40 frt p. p. . . . • . i • . . . á 1 i 98 91 91 75 Bukovinai S ..............................................................­ , e. a. 85 — Déli pálya 900 frt ................................................................. 75 — 75 35 Dunagoshajósási 100 frt p. p. 4»/. . . . a i i . »5­­. 95 50 Dácsországi............................................................. . . .7 „ 86 35 TUnai pálya 300 frt.................................................................................181­­• Innsbrucki városi 30 frt . . . . . . . . . . . 18 io 13­, Krajnai, karinthiai ás tengermelléki S4/. . . . . . 90 *Beni Tramway 300 frt.................................... 111 — 113 Keglevich 10 frt . . . ••• •••••1•1 1* — 13 50­­ Horvá­tetországi S47. . . . ... . . . gg ____Magyar-gácsorraági első pálya 399 frt . . . . . . 89 50 90 — Krakkói sorsjegy kBlcsSn 30 frt . . . i­­ . . . . 14 60 15 Morvaország! 5°/. . . ..........................­ .­­ , 101 . észak-keleti , 900 frt ezüst . . . . . . . 103 - 103 50 Buda város kSlcs. 40 frt....................................­ . . 27 50 38 50, Alsó-ausztriai 5. ................................................... iia 102 50 s keleti­ pálya 300 k­t......................................... 31 50 38 - - JJl^f *..........................•••«•• 3‘-- 31 60 Felső-ausztriai 6 ................................................... . 07 ____. nyugati székesfehérvár-gráea 90* M. .... 101 60 109 — Rudolf-alapítvany 10 frt.............................................. . . 13 60 14 -Salzburgi 6*.............................*­. 97 ____ Balm 40 frt p. p. . . • ...............................• . . . 39 - 39 So! Sziléziai 6 * " - Salzburgi dijsorsj. 90 frt.............................................. . lf. 75 IC 50 Erdély?1 5«/. ’.!.’ !!!! ! !!! ! 5" ?! F. Záloglevelek. et. Genois 40 frt. p. ............................................................... 81 39 -stáb­/erezári 5 ' ............................... 1? 85 07 Stanislau városi 80 frt......................................................... 18 V, 19 251 Timis ** 5........................... •««••• 96 50 97 osztrik földhitelintézet sors. 58/. 105 — 106 25 Triest város 100 p. p. 4*/.4/1 .............................................. 118 — 119 -1 Temesi Bánság (A. !!!'.'.'.!!!.'!! ?! 77 „ • 33 éve. visszafizetés 59/....................................... 89 75 10 86 . . 50 p. p. .................................................... 58- 69 - 1 Tomest 1867-dik! sorsolási záradékkal................................ N­ 21 3 to ®"*fc 6 /° ■ ■ •,•••••...................... 31 5S 93 — Waldstein 30 frt f f......................................................... 31 75 83 95 Magyars4­. rarspezzai • • • 78 - 8 50 H»mz.ti bank p. p. 6% sorseláz. . .­­ ..........................................................Windlaebgrltz 90 frt ........................................................... 84 50 35­­^taáfcdlkí ..r.ali.1 «á~ AAkkA.......................... 74 75 (j í., o. é. 5%......................................................... 97 70 97 85 . 1887 dl ki torzoláal záradékkal........................... 73 _ 74 — Magyar földhitelt arenlan 84 áv 5'/14/. . ..............................................84 50 _ . ... _ s aidhltelintézet 50/i%.............................................. 86 — 86 60 V­ál­tók 1három kör mi. C. Más kSzkSlCSÓBÜks . MJ, arany.......................................... ( i ! ) , 99 - 100­­ Váltók (VáTOm nóraj. ... . . ... ... .. . , kereskedelmi bank 93 áv......................................................................... ^ana szabályozási S4/, ISO frtos . . . . 1­­ I I 105 85 105 50 , Jelzálogbank 61/,4/.................................................... 78­­ 78 50 Amsterdamra 100 frt hollandi . . . • 5 “/o • 77. ~ ~ Magy*4 vaaut­ 1*0 frt (SM frank) fj , . i , j , 102 ... 11,2 50 Augsburgra 102 bir. mirk . . 1 « ■ s * °/s • • 68 70 68 80 OSmSrt záloglevél 5“/, 150 frt.....................1 . . . ____________ Berlin 100 bir. márk..............................., 4 4/0 , . 58 70 58 85 Magyar nyeremény lő» frt............................... • i . 70 20 70 50 W. Elsőbbségi kötvények- Boroszló 100 bír. márk............................... »/„ 58 70 53 8' Magyar ki­stári szalvány 187»'b­ b é/e i S 1 ! 101 — 10! It­alföld-fiumei pálya 900 frt oldat 5%................................ 64 75 •* - ftSkfarU°lM?bll. márk' !!*,!*. ! 4 V? --------------------r­e 1870-kl­le L. 34/§ _ _ _ _ Albrechtp. 300 frt 54/„. . ' . . * * . , , 1 1 . 09 .5 - Hamburgra 100 b. márk. ..,••«­4 °/6. , , — — — —, , kölcsön 1*71. 30 mii. ...•■ • i | . _____________Báttaszék-Dombovár 900 frt e. 5*/t............................................................................Londonra 10 font sterling............................ *46 . . 120 96 121 25 . 1873-iki 64 mii. 5*/. . . . . . | | ~ . ____________Osztrák dunagolzhajózási 1000 frt p. . . . . 1 1 1 . --------------------Lyonia 100 frank............................. % . . , -------— -, szőlődézama-váltsa* 100 frtps. 1 1 . i | j ____________. „ 300 frt s. 6%............................... »8 50 94 — yuano 100 .........................................................54/° . . ------— Pest városi 6*/............................................... . . , i i ____ Szasébet-pálya ezüst 10« frt............................... 87 50 88 50 Harseille 100 frank . , , , , , , , S»/„ . , . ------------------­Török vasúti 40« frank.....................i i 1 1 1 . .. 75 lg 26 , . 1869-lki........................................................ 84 75 85 25 Hfincheni 100 ft. d. .............................• i He . . — - —i . . 145 frank befla. . ... i i .. . _ L _ _ . . 1869-lkl........................................................ 83 - 83 W P4rl, 100 frank ........................................... 47 75 47 85 „ „ 100 frtc......................................... • • -------89,0 Pétervár, 100 rabol....................................... , 74/. . — - - — ■porjos-tarnovi 300 frt............................................. . -------— — Zürich 100 frank ................................. | i | 3'/» . - ------­D. Bankok részvényei. Perdbnánd északi pálya 900 frt. p. p. .......................... 100 *­ 100 50 v * n 1 9 frt p. o. ...,*• — 98 — Angol-osztrák bank 300 frtos 110 frt befizetés ... 78 50 73 _ « - • s »ia»* • • . * • 76 98 Pénzek árfolyamuk Angol-magyar bank 100 frt. . . . . . 38 - 40 4 ' ' é-................................ 94 - 94 50 Bécsi bankegylst 100 frt. • • • • • « i t­t , fa _ 51 - - 4 tXn 4 .......................... 07 r.n pa «■- »TM»y......................................................... . . « « 5 85 ] 8] Osztrák földhitelintézet 900 frt, ez. 40............................................................Király­ Lajos 1, 300 ............................................... 9 1­10 98 77 20 fokos arany..................................................................1­9 61 9 65 Magyar földhitelintézet 900 frt. ............................... 29 75 30 60 * * ' ‘ ‘ -l..­.............................. H “ J, Sovereign ............................................... , I­­ . 1 . K­ 63 12 10. Keresk. és Iparhitelintéz. 180 frt..................................... 00 10 140 30 * * „ * ' ’ ............................... 88 — 89 ~ Orosz imperiale....................................................................................................... Magyar ált. hiteltat »00 frt ... ................................ 12, . m 2S • » .”• * • • • 500............................... ~ ~ 77 ~ Miria-Terezia-taber........................................................ ..................... -1 Pesti kereskedelmi bank 500 frt. . . . . . . . _ ____r­SSK-1­?fr^r*f r, ' .7» ..................... 68 — 63 50 .................................................................. 101 2­0 11 50 Alsó-ausztriai leszámítoló társulat 600 firt...................... I ge8 _ Li.mbergl­o..nl,-joyl pálya 300 írt mrttat..................... - - - “ Egyleti tallér........................................................................ ° _ _ _ Pranee-osztrák-magy. 600 frank 60%.................................................................• • • • *• .... 7­­75 77 25 port,a pénztári utalvány....................................................................................... Pranoo-osztrák 100 frt........................................................ 11 _ 1150 J .* J .* A jffl ( L° ]l 6~ 9 9 9 9 * ’Wl * * • * — — --- — A „Pesti Napló“ táviratai. Konstantinápoly, aug. 31. este. Abdul Hamid ma reggel a Topkapu­serailba ment. Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi ág nyomdai rész­vény társulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere 7, az­ Athenaeum-épület. BOOJS, sept. 1. (Megnyitás.) Hitelrész*. 139 70. Magy. Földhitel —.—. Angol-magyar —.—. Angol-osztrák —. . és. hitelrészvény 120 75. Franco-magy.—.—.Lombard 75... Á­llam­vasp. —.—. Municipalbank —.—. aniobank . . Által. épitő bank —.—. angol építő bank —.— Magyar sors­­jegy —.—. 1860-as—. 1864-es —. Ezüst —. Napo­leondor 9­67 Bent­ —.—. Bécs, September 1. (Előbörze.) Hitelrészvény 139.70 Magy. Földhitel —. Angol-Magyar —. Angol-Osztrák —. —. M. hitelrészv. 120 50. Franco-Magyar —.—. Lombard 75.—. Államvasp. 282.—. Municipalbank —.—. Unio-bank —. — Által. épitő-bank —.—. Angol épitő-bank —.—. Magy. sorsjegy —. 1860-as —. 1864-es —. Ezüst —. —. Kapoleond’or 9­66.— Kente —.—. KÖZGAZDASÁG Üzleti hírek. A gabnatőzsdéről. Budapest, sept. 1. Kész­­buza ma élénkebben volt kínálva, mérsékelt vételkedv mellett, mintegy 8.000 mm. kelt el. Kitűnő fajok árai nem változtak, de középszerűeknek 5—10 krt engedni kellett. Előfordult kötések : Tiszai kevert 200 mm. 74.6 kgrs 9.80. Pesti 100 mm. 77.8 kgrs 10.50, 100 mm. 77 kgrs 10.45, 250 mm. 77.5 kgrs 10.70. Fehérm. 100 mm. 77.5 kgrs 10.75. Tiszai kevert 180 mm. 77.5 kgrs 9.30, 200 mm. 78.5 kgrs 11 05,200 mm. 79 kgrs 11.15, 100 mm. 76 5 kgrs 10.85. Pesti kevert 600 mm. 75.5 kgrs 9.75, 200 mm. 78.3 kgrs 10.50, 400 métermázsa 78.5 kgrs 10.50, 300 mm. 79.2 kgrs 10.50, 100 mm. 79 kgrs 10.75. Dunamenti, rozsos 375 mm. 78 kgrs készf. 10.25. Pesti 100 mm. 73-s kgrs 9.45. Tiszai 400 mm. 78.s kgrs 11.35, 200 mm. 77 kgrs 10.80, 150 mm. 77.t kgr 10.90 , mind 3 havi t­őre. A határidőüzletben szokványbuza őszre 9.84—9.90, tavaszra 10.35 — 10.40, zab őszre 6.­6 — 6.42, rozs őszre 8.03—8.15, tengeri május—júniusra 6.30—6.35. Az értéktőzsdéről. Budapest, szept. 1. A magyar hitelbank félévi mérlegéről, mely legközelebb fog közrebocsáttatni, a mai tőzsdén kedvezőtlen hírek köröztet­tek és ennek folytán az illető részvények lanyha irányt kö­vettek és a tőzsde hangulatot egyáltalán elkedvetleníték. A forgalom szűk korlátok között maradt, egyes malmok maga­sabb árfolyamokkal voltak keresettek, aranyvaluták a lon­doni ezüst-árkeret legújabb csökkenése folytán emelkedtek. Az előtőzsdén osztr. hitel részvények 139.40 — 139.60-on, magyar hitel részvények 120.25-en voltak forga­lomban. A déli tőzsdén osztr. hitel-részvények változat­lanul maradtak, magy. hitel-részvények 120.50—119.50-ig ke­rültek eladásra. Központi takarékpénztárakban 72.50-el esz­közöltek kötést. Concordia gőzmalom részvényeket 280-an vásároltak, Lujza gőzm. részvények 133-al, pesti közúti vasút részvények pedig 135-el voltak keresettek. Magy. vasúti kölcsön-kötvényeket 100.25 —100.50-en, váltók svájczi helyekre 47.62-en, Pak­sra 47.50-en, Ber­linre 59.20-on 20 frankos aranyak 9.69.50 - 9.67-en, birodal­mi márkák 59.25-ön keltek. A bécsi gabnatőzsdéről. (Ered. sürg. BÉCS, szept. ) Búza őszre 10.10—10.20, tavaszra 10.40—10.50. Közt őszre 8.00—8.60, magyar 9.05—9.15. Zab őszre 6.87 — 6 92, kész áru 7.15 — 7.20. Tengeri kész áru 7.00—7.10. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) BŐOS, szept. 1. Az előtőzsde gyér forgalom mellett meglehetős szi­lárd irányban folyt le : osztr. hitel 140.20, anglo 72.70, magy. hitel 120.75, osztr. államvasut 283. 20 frankos arany 9.67. Felelős szerkesztő: Ujváry Lajos.

Next