Pesti Napló, esti kiadás, 1876. december (27. évfolyam, 262-289. szám)

1876-11-02 / 262. szám

Összesen : 54,785.147 48,504.028 II. Kimutatás a magyar koronához tartozó állampénztáraknál 1876. évi julius hó 1-től September végéig előfordult bruttó kiadásokról, összehasonlítva azokat az 1875. évi eredményekkel, kerek számokban. Tényleges eredmény Kiadások 1876. 1875. évi Ill ik negyedben A kir. udvartartás költségei 1.162.601 1.162.567 a cs. és apostoli királyi Felsége cabineti irodája 17.824 17.736 A főrendi és képviselőház szükségletei 213.587 327.137 Közösügyi rendes és rendkívüli kiadások 8.590.979 8.388.663 Az 1849. évtől az 1867. évig tettleg fenállott központi kormány közegeinek nyugdijai Nyugdijak (az illető miniszteri tárczáknál) Az 1867. évi XV. tezikkben elvállalt államadóssági járulék 7,669.541 8,234.054 Földtehermentesités és örökváltság 2,734.844 2,768.838 Vasúti kölcsön, 30,54 és 135 millió ezüst frtnyi, gömöri vasút záloglevél és sorsolási kölcsön kamatai törlesztése és kezel, költsége 7,908.791 7,536.752 Közös függő államadósság kezeltköltsége (compensari) 27.745 — Függő államadósságok kamatai 77.072 15.616 Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükséglete 1,398.492 1,118.812 1 IV*’ 187. 1875. Fémjelzés 3.701 4.583 Út-, híd- és révvám 10.589 7.432 Dohányjövedék 7,149.536 6,866.271 Lottójövedék 929.191 888.811 Sójövedék (a bányászatnak megtérítendő sóelőállítási költség nélkül, miután ez csak az év végével leszámolás útján egyenlíttetik ki) és pedig : 3,450.475 3,300.006 Áramjószágok 1,079.217 1,346.238 Államerdők 1,530.216 1,472.384 Bányászat és pénzverés (a sójövedék által megtérítendő összeg nélkül) 5,077.404 3,873.422 Államnyomda 110.835 98.249 Államépületek 13.548 10.171 Ingó államvagyon 389.552 240.622 Államvasutak és gyárak tiszta jövedelme 863.157 458.456 Különféle rendes bevételek 221.641 195.926 Különféle rendkívüli bevételek 319.518 377.280 Távirda 416.490 340.799 Posta 1.275.504 1,237.878 Ménesek 284.979 334.809 Fiume 19.034 21.062 Állami számvevőszék 32.204 33.029 Miniszterelnökség 64.359 52.925 Ő Felsége személye körüli minisztérium 13.851 12.149 Horvát-Szlavon-Dalmát minisztérium 9.489 10.422 Belügyminiszter 1,642.842 1,790.705 Pénzügyminés pedig: Pénzügyigazgatás, adóbeszedési és kezelési költségek, a nyugdíjakkal együtt 2,966.581 2,670.694 dohányjövedék 2,732.586 3,017.363 lottójövedék 462 777 443.487 sójövedék 398.228 390.096 államjószágok 492.206 496.311 államerdők 1,053.009 1,277.164 bányászat és pénzverés 5,356.435 4,672.542 államnyomda 112.476 99.493 államépületek 2,311 5.264 különféle rendes kiadások 89.385 140.689 rendkívüli kiadások 692.466 479.313 vasúti kamatbiztosítás 5,895.622 5,845.177 Közmunka- és közlekedési minisztérium 1,975.486 3,118 944 Földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium 379.116 296.674 Távirda 534.063 424.177 Posta 1,158.490 1,140.214 Ménesek 604.485 526.579 Vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1,016.134 929.415 Igazságügyi minisztérium 2,509.124 2,643.743 Honvédelmi minisztérium 1,978.735 1,832.407 Összesen 61.992.985 61.940.195 Hozzájárul még az aranyjáradék kölcsön félévi kamatja 1,460.958 — Főösszeg 63,453.944 — Különfélék. — nov. 2. (A hir. lapból.) A m. kir. igazságügyminiszter Wizinger Károly budapesti ügyvédet a szegedi kir. törvényszékhez II. oszt. jegyzővé, Evva Gyula homonnai kir. járásbirósági írnokot az ungvári kir. járásbírósághoz II. o. segéd-telekkönyvezetővé, és Tessényi Ferencz pestvidéki kir. törvényszéki dirnokot ugyanoda írnokká nevezte ki. — A magyar királyi igazságügyminiszter Képes Gyula zsolnai királyi járásbirósági aljegyzőt a gálszécsi királyi járásbírósághoz, Bankovics István török-becsei kir. járásbirósági végrehajtót a sajó-szent-péteri, Várady Gedeon sajó-szt.péteri kir. járásbirósági végrehajtót pedig a török-becsei kir. járásbírósághoz helyezte át. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter az 1876. évi 28. t. czikk alapján újból szervezett torda-aranyos megyei tankerületben Moldován Gergelyt tanfelügyelőnek kinevezvén, a barsmegyei kerületbe csitált Grmanecz Károly kir. tanácsost és eddigi nyitramegyei tanfelügyelőt ugyanily minőségben helyezte át. (A halottak ünnepe.) Tegnap és ma számosan keresik fel a halottak városát, a temetőt, melynek csöndjét e napokon zaj és zsibongás váltja fel. Különösen élénk volt tegnap a Kerepesi-ut melletti temető. A ki csak tehette, fölkereste és megkoszorúzta rokonai, kedvelt ismerősei sírját. Királyné ő Felsége megbízásából Festetich Mari grófnő palotahölgy koszorút küldött Deák koporsójára. Számos egyéb koszorú is küldetett a nagy hazafi hantjaira. A főváros ünnepélyesen kidiszítteté a Deák kápolnát, s kivilágíttatta a Batthyány-mal- Boleumot. A munkások piros szalaggal díszített gyászlobogó elővitele mellett vonultak ki halottjaik sírjához. A művészi sírói kör megkoszorúzta az elhunyt írók sírjait. Tegnap d. u. 3 órakor pedig az egyetemi és műegyetemi ifjúság is megindult magasra lobogtatott gyász lobogóval és örökzöld babérkoszorúkkal karjain az ünnepély szintere felé. Legelőször is a 48/9-ki vértanuk sírját kereste fel s a szózat elzengése után Bényei technicus tartott megható beszédet a gyülekezethez, beleszőve abba a jelen eseményeit. Ezután a hymnust énekelték, amely minden egyes felkeresett ünnepelt sirkantjánál ismételtetett. Kisfaludy Károlyról Németh Elek bölcsész emlékezett meg. Innen Batthyány mausoleumához tartott a menet. A tolongás roppant volt, s csak nagy nehezen juthatott fel a szónok, Imrik Péter, a virágfüzérekkel ünnepélyesen feldiszitett sirdomb lépcsőzetére, hol emlékbeszédet mondott s a babérkoszorút helyezte el. Innén Deák Ferencz sírhelyét kereste fel az ifjúság. A kápolna, melyben Deák hamvai nyugszanak ez alkalomból feketével volt bevonva s »D. F.« nevét viselő gyászfüggönynyel volt ellátva. A kápolna előtt négy kandeláber égett és két gyászruhába öltözött polgár állott kivont karddal őrt. A kápolna bejárata el volt árasztva babérkoszorúkkal. Az ifjúság nevében itt szintén Imrik Péter tartotta az emlékbeszédet. Innen Vörösmarty sírjához járult az ifjúság és itt Simonyi bölcsész tartotta a beszédet. Innen az ifjúság halottja Forinyák sírját kereste fel a beláthatlan tömeg és e sírnál Lukács Gyula ecsetelte az ifjúság érzelmeit. Innen eltávozva Tody Ferencz még jeltelen, koszorúkkal fedett sírját kereste fel az ifjúság, és Kozma bölcsész megindítóan vázolta itt a nagy tudós félszázados működését. E sír szomszédságában emelkedik Tóth Ede sírdombja, melynél Szüts Gyula tartott megható emlékbeszédet, melynek hatását fokozta a korán elköltözött költő özvegyének hangos zokogása, ki a sir mellett állott. Az ifjúság még többeknek sírját kereste fel és megkoszorúzta, igy Sárossy Gyula, Lisznyay, Tóth József stb. sirhantjait. (Emlék b e s z é d) Ma délelőtt 11 órakor az egyetem dísztermében dr. Konek Sándor egyetemi tanár, a statisztika volt tanára dr. Surevich Tamás felett, igen díszes és nagyszámú hallgatóság előtt emlékbeszédet tartott, melyben az ünnepelt érdemeit méltató és az egykorú hazai, úgy mint külföldi tudományi állapotokat és viszonyokat érdekesen vázolta. (Szerencsétlenség.) Hellvirth Adolf a fővárosi vízvezetéknél alkalmazott pallér és Ottihel Gábor napszámos tegnap d. e. 1. 12 órakor a vízivárosi Blum-féle gőzmalom mögött a dunaparton levő 13 láb mélységű városi kút helyreigazítását eszközölvén, egyszerre a kiásott földfalazat — mely kellőleg kideszkázva nem volt, beomlott, — s Hellvirth Adolfot betemetve agyonnyomta. Ottibelt azonban csak félig temetvén el, a rögtön érkezett segély folytán még életben kimentetett. Hellvirth hullája a Rókus kórházba szállíttatott. A kellő vizsgálat ez ügyben már megindittatott. A „Pesti Napló“ táviratai. Nls, nov. 1. (Hivatalos. P. C.«) Az ottomán csapatok tegnap Dellgrádot elfoglalták. Brüssel, nov. 1. A »Nord“ a keleti helyzetről szól s azt reménye, hogy a hatalmak támogatni fogják Oroszország követeléseit, s hogy a fegyverszünet létrejön. A porta halogató taktikája nem mozdítja elő a béke végleges létrejöttét, sőt inkább arra kényszeríti a hatalmakat, hogy élesbítsék követeléseiket a biztosítékok ügyében. Loudon, nov. 2. A cabinet szombatra tanácskozásra hivatott össze. (Ered. sürg.) Nls, nov. 1. Az utóbbi harczok alatt mutatkozott leginkább, hogy milyen nagy az elkeseredés a szerb katonaság között az oroszok ellen, mert több orosz tisztet saját katonáik agyonlőtték, midőn őket előre akarták kergetni. A törökök rohamát csak az oroszok és az önkénytesek állották ki, akiknek fele elhullott. (Ered. sürg.) Konstantinápoly, nov. 2. A porta elfogadta az orosz ultimátumot. Páris, nov. 2. A külügyminiszter ma a budget- i bizottságnak felvilágosításokat adand a külpolitikáról. Moszkva, oct. 31. Straussberg-per. A magán- vádlók ügyésze és ügyvédei, hogy feleik igényeit a kárpótlásra biztosítsák, kimutatni iparkodtak, hogy az igazgatótanács igényével idézte elő a bank bukását, hamis mérlegeket készített, részvényeket eladott , betéteket sietve kivett. London, nov. 1. A reggeli lapok még nincse- nek értesülve Törökország válaszáról az ultimátumra. Majdnem mind azt hiszik, hogy a porta engedni fog. A »Times« nézete szerint a hatalmak kétségkívül az orosz kívánság elfogadását fogják a szultánnak ajánlani. A lap végül azt mondja, hogy az utolsó hírek ellentmondók, de nem képzelhető, hogy a porta Oroszországot a végsőre kényszerítendi. A »Daily Telegr.« kedd esti konstantinápolyi táviratai szerint a két havi fegyverszünet aláíratott. Ragusa, nov. 1. Tegnap a montenegróiak bekerítették Podgoriczát, s bombázni kezdették azt a Medunban elfoglalt török ágyukból. A város sokat szenvedett, s egy török üteg leszereltetett. Medunt a montenegróiak egészen szétrombolták; a hét legerősebb őrházat dynamittal kelletett felrobbantaniok. A meduni ostromló sereg e vár bukása után mélyebben benyomult Albániába, s elvágta az összeköttetést Podgoriczával. London, nov. 1. A »Contemporary Review« Gladstone egy czikkét közli Oroszország turkesztáni politikájáról. A czikk Chnyler Turkesztánról szóló művének bírálata. Gladstone azt mondja benne, hogy Oroszország szervezete úgy látszik nem ad tényleges ellenőrzést távolabb eső tagjairól. Oroszország törekvései lényegileg jók, de a siker kétes. Gladstone kiemeli, hogy Oroszország mindenütt megszüntette a rabszolgaságot s azután mint méltatlant támadja meg azon aggodalmat, melyet Oroszország terjeszkedése ellen táplálnak. Gladstone nem látja be, hogy Afganistán és Herat határtalan időre mért nem választhatná el orosz Ázsiát indiai Ázsiától. Angliával való háború esetén Oroszország vagy erősebb vagy legalább az angollal egyenlő lenne. Gladstone végül tagadja, hogy Oroszország eljárása Turkesztánban embertelen lenne. Bécs, nov. 2. Az 1860-diki sorsjegyek számainak húzásai : Főnyerő 13.956. sor. 10. szám; 50.000 frtot nyer 14.362. sor. 11. szám; 25.000 frtot nyer 16.672. sor. 18. sz. Egyenkint 10.000 frtot nyernek 11.531. sor. 18. sz. és 15.062. sor. 4. szám. 5000 frtot nyernek 4001. sor. 2. sz., 4001. sor. 3. sz. 5332. sor. 8. sz., 5332. sor. 14. sz., 6163. sor. 15. sz., 6163. sor. 17. sz., 6261. sor. 2. sz., 6657. sor. 17. sz., 7226. sor. 17. sz., 7674. sor. 11. sz., 10.233. sor. 14. sz., 11.696. sor. 10. sz., 15.851. sor. 13. sz., 19.72(?) sor. 15. sz. Bécs, november 2. (Előbörze.) Hitelrészvény 143.50.— Angol-magyar —.—. Magy. hitelrészvény 108.—. Lombard 77. — . Municipalis bank —.—. Által, épitőbank —.—. Magyar sorsjegy —.—. 1864-es —.—. Napoleond’or 10.01*/2. Magyar földhitel—.—. Angol-osztrák 71.25. Franco-magyar —.—.— Államvasp. —.—. Unio-bank —.—. Angol épitö-bank —.— 1860-as —.—. Ezüst —.—. Rente —. . Bécs, november 2. (Megnyitás.) Hitelrészvény 143.50. Angol-magyar —.—. Magyar hitelrészvény 108.—. Lombard —.—. Municipalis bank —.—. Által. épitö-bank —.—.Magyar sörjesgy —.—. 1864-es —.—. Napoleon d’or 10.01—. Magyar földhitel —.—. Angol-osztrák —.—. Franco-magyar —.—.— Államvasp. —. —. Unió bank —.—. Angol épitö-bank —.— 1860-as —.—. Ezüst —.—. Rente —.—. IRODALOM, MŰVÉSZET. »Egy világü albuma. » (Irta Kvassay Ede, Budapest, 1877. Aigner Lajos.) (M. I.) Kvassay Ede elbeszélő irodalmunkban ismert a magyar olvasóközönség előtt. Ufjabb novelláinak (»Tankréd lovag meséi,» 1869.) és regényének. (»A hol az ember kezdődik.« 1871.) sikere után azt hittük, hogy ha nevével újra találkozunk a könyvpiacon, az utóbbi években igen meddő szépirodalom ismét egy társadalmi regénynyel vagy más nagyobb művel fog gazdagodni. Az előttünk fekvő könyv kiadásának jogosságát különben a legkevésbé sem akarjuk vitatni. Német- és Francziaországban napirenden van régibb hírlapokban szétszórva megjelent tárczáknak rendszeres, kötetekbe foglalt kiadása. Lindau, Blumenthal, Schröder, Eckstein Ernő, a bécsi Spitzer Dániel, a a »N. Fr. Presse« geniális tárczairója s mások már többször léptek fel apróbb czikkeiknek gyűjteményes kiadásával s közelebb megértük, hogy az ily collectio (Blumenthal: »Vom Hundertsten in‘s Tausendste.« Skizzen.) három hónap alatt két kiadást ért, nem is említve a franczia feuilletonistákat, kiknél ez mindennapi dolog. És helyesen. Mert egy elmés tárczában néha több szellemet találunk, mint egy kötet vékony lére eresztett novellában. Némely ízó nem gazdaságos, pazarul bánik puskaporával , több fűszert használ egy kis causeriehez, mint egy en gros dolgozó regénygyáros regényeihez, s bár a sok fűszer is árt az ételnek, mégis jobban fog az izleni, mint a sótalan eledel. S azért jó volt föleleveníteni e mulattató dolgokat, melyek sok attikai sóval vannak fűszerezve. Szerzőt külön bemutatnunk felesleges, amitől fölmentve érezzük magunkat az által, mert megteszi ezt ő maga »mottójában.« »Nevem Tankréd... Nem mondhatom ugyan, hogy ismer mindenki, de annál jobban ismerek én mindenkit és mindent: a társadalom fényét, örömeit, nyomorát, a magas »udvar« légkörét, az előkelő bondokokat s a külvárosi hónapos szobákat, az írói művészi kottémákat, a katonaéletet, a kuliszszák titkait művészi és politikai színpadokon.... Rövidlátó szemeimet meg tudom sokszorozni, hogy meglássam a szalonok édes és bús történetkéit, a szerelmi mosolyt, a szerelemféltés grimace-ait a fenhéjázás botorságát és a mindent« ... stb. Mi még hozzátehetjük, hogy ez a Tankréd, (szerzőnek ismert írói álneve) egy igen ügyes és sokat merő lovag s rokonságban látszik lenni Le Sagénak alcalai diákjával, a derék Zambullával, ki a sánta ördög. Asmodeus mester segítségével, a házak tetejéről leemeli a födeleket s az ember belsejéről leszedi a burkolatot, mélyen pillant be a lakások és szivek kamaráiba. A gyűjtemény tartalma :I. A muzsák kosztosai, Az iró- és művészvilágból (7 czikk). II. Szalon- és járdakoptatások (12 czikk). III. Cs. kir. novellák. Kalandok osztrák waffenrockban (5 novellete).IV.Harlekin-köpeny. Tarkabarka badarságok. V. A seprők ünnepe 11 - e. Bohózatos életkép 4 felvonásban, így amint a czikkek együtt vannak, elég jól illenek egymás mellé.Félreismerhetlen bennük a rokonság : egy eszmekor, egy modor.Egyáltalán Kvassay szépirodalmi működésének van bizonyos iránya. Ostorozza a csúszás-mászást fölfelé s jogosulatlan dölyföt lefelé; üldözi modern járdataposóink hivalgását s a »diic« kedvéért elkövetett baklövéseit, neveti a divat majmait és gúnyolja társas életünk számos kinövését. Czikkeinek legnagyobb része tehát irányczikk. Dicséretes törekvései előtt becsülését meg nem vonhatja az elfogulatlan kritika. Szerző különben olyan, amilyennek egy jó tárczaírónak lennie kell: szeretetreméltó és sohasem unalmas. Megfelel a Voltaire követelésének, mely azt állítja föl elvként, hogy »minden genre jó, kivéve az unalmast.« Ez a voltaire-i kijelentés az idők folyamában az Írók valódi kánonjává lett s nagyon sokan vannak, a kik ennek következtében a szabadságot kiterjesztik a végletekig s minden törekvésük oda irányul, hogy unalmasak ne legyenek, ezen túl pedig szeszélyesen, kuszáltan, vadgeniálisan írnak. Ebbe a hibába esik némely helyen Kvassay is, ki a kidolgozásban sokat mulaszt, azt hívén, hogy a conceptió lazaságát pótolni fogja az egyes helyek kitűnősége. Némely czikke azon benyomást teszi ránk, mint mikor hajónk óriás alpesek között szeli a tó vizét s szemeink kétségbeesésére lassan-lassan halmok váltják föl a hegyeket, mig végre a partok egészen ellapulnak. Szellemdúsan, a humor erőteljével s a kidolgozás gondosságával kezdődik néhány darabja s vége felé mindinkább veszt érdekességéből. Másutt meg a czikk közepén vagy végén culminál a szerző szelleme az egyöntetűség rovására. De — amint mondtuk — mindvégig szeretetreméltó és sohasem unalmas. Az első két szakasz czikkeiben az író- és művészvilágba, a szalonokba, az aszfaltra s három hazai fürdő fasoraiba vezeti az olvasót, hol ő mindenütt egészen otthonos. Visszhangja s tükre itt a társaságnak. A mint ez belekiált, úgy adja vissza a hangot; a minő positurában elébe áll, olyannak tükrözi vissza. A harmadik szakasz beszélőkéi vonzóan vannak írva s jól illenek a »Világfi albumá«-ba azon állásánál fogva, melylyel a katonák mai napság a társaságban bíznak. E fejezet, sőt a kötet egyik legsikerültebb darabja a »Stiftből« czímű elbeszélés a katonai nevelésről, melyben lélektani igazsággal festi egy kis katona szerelmi történetét és sok humorral , a legkisebb részletre kiterjedő gondos figyelemmel ecseteli az 1859. előtti katonai nevelés mysteriumát. A negyedik szakaszban van néhány oly részlet a mi kitűnő lehetett a maga idejében az árvíz károsultak javára szerkesztett »Bazár Ujság«-ban, (»jótékonyczélu« viczczeknek nem kell nagyon jóknak lenniök) de a minek fölvétele e gyűjteménybe kevésbé indokolt. Pedig ezeknek elmaradásával a »Harlekinköpeny« tán legsikerültebb része volna a könyvnek. A Harlekin-köpeny itt pár helyen Hamlet-köpenyévé válik, mely alól a dán királyfi — ki tudvalevőleg akkor is tudta mit beszélt, a mikor félrebeszélt s akiről a vén fecsegő Polonius is átlátta, hogy »van rendszer ez őrültségben« — igen találó és csípős megjegyzéseket mond. Mindenütt talál valamit, ami fölött mulatni lehet. Ebben a szakaszban szerző egy igazi világfi, egy irodalmi bonvivant. Ráillenek Shakespeare szavai: »A bolond bölcseségé oktató, Ám a bölcs bolondsága mire jó ?« Az ötödik szakasz a bohózatot tartalmazza, melyre a szerző a következő megjegyzést teszi : »Ez a papírkosárból előszedett religuia első és tán utolsó nyomdafestéket látott bűnöm a drámaírás terén. Úgynevezett első fecske s egyszersmind »p. p. c.«-t zengő búcsúzó hattyú.« Vígan búcsúzik a drámairástól. Mi sem nagyon biztatjuk, hogy ebben az irányban legyen tevékeny. Színpadi sikert nem jósolnánk a műnek, mely a színpadi hatás csekély kiaknázási törekvésével van írva. Tankréd azonban itt sem tagadja meg magát s dobálódzik az elmésségekkel. Jó ötlet pl. amit a második felvonás első jelenetében (323.1.) mond : »A szórakozottság nagy baj egy házasulandó fiatal emberre nézve.........Vigyázzon .... úgy ne járjon, mint egy Péterfilléreket gyűjtő bécsi szerkesztő, kinek egy fejkötőt és egy élő pápai zuávot kellett a vasútra szállítania és szórakozottságból a csipkés fejkötőt Pius pápának küldte, feleségének pedig ki fürdőben tartózkodott, a teljesen felszerelt pápai zuávot.« Fényoldalát képezik a könyvnek a benne helyenkint fel-fel csillogó szellemszikrák, az ügyesség, melylyel néha pár vonással erőteljesen s híven jellemez és az ép kedély, mely itt-ott, mély fogékonysággal bir a költő i szépre, mint az pl. a »Trencséni paradicsomban« a forró nyári napok éjeinek leírása (1261.) is bizonyítja. Az »Athenaeum« nyomdájában csinosan kiállított huszonöt évre terjedő erős kötet bolti ára 2 frt. Irodalmi hírek. (Jókai Mór) »Szép Mikhál« regénye, mely az »Életképek«-ben jelen meg, az eddig közlött részek után ítélve, Jókai legsikerültebb művei közt foglal helyet. Ez bizonyára annak is eredménye, hogy Jókai e regényt nem naponként, s nem a szerint írja, a mint kézirat kell a nyomdának, hanem egyfolytában írta meg a nyáron b.füredi nyaralójában. A regény német s franczia fordításban is meg fog jelenni, s e műves irodalmunk a külföld előtt becsületet vall. (Erődi Béla), egyike a legtehetségesebb fiatal íróknak, a magyar nyelv és irodalom r. tanára a budapesti főreáltanodán »Olvasókönyv«-et adott ki »a magyar irodalmi oktatáshoz.« A könyv 398 lapnyi tartalommal, vaskos kötetben, Aignernél jelent meg. Finom, tapintatos ízléssel, nagy választékkal van egybeállitva a mű, mely hazai tanirodalmunkban,bizonyára az egyik legkiválóbb helyet foglalja el. Ára 2 frt 40 kr. (A szépirodalmi divatlapok) száma ismét megcsökkent. A »Divat-Nefelejts« megszűnt, s előfizetői a »Magyar Bazár«-ral kárpótoltatnak, melynek divatrésze a páratlanul álló német »Bazár« lenyomata ; irodalmi részét pedig finom tapintattal a Wohl kisasszonyok szerkesztik. (Jules Verne), egyike a legtermékenyebb íróknak. Még be sem fejezte a »Michel Strogoff«-ot, mely egy franczia folyóiratban jelen meg; jövő évre már is új művet hirdet. E ma czime »A travers le monde solaire, a ventures d’Hector Servadac.« Művészeti hírek. (A »harcz tér ről«) czimű látványos bohózat mára hirdetett első előadásra a népszínházban, Horváthné megbetegedése folytán holnapra péntekre halasztatott. Ma a »Molnár és gyermeke« adatik. (A Nibelungen ének- drámai átdolgozását kísérte meg Ibsen Henrik a »Nordische Heerfahrt« szomorújátékban, melyet a bécsi Burgtheater hozott színre. A kísérlet azonban nem a legsikerültebb. A ma ókori színezettel kezdődik, s csak félig rejtett modern irányzattal ér véget. Fő alakja, Hjördig, kedélytelen s nőietlen nő a legutóbbi modern nőemancipationális korszakból, ki csak játsza az ógermán amazont. A mű nagyon kevés hatást tett; bár az előadás egyike volt a legkitűnőbbeknek, a minőket a bécsi Burgszinház felmutatni tud. (Bécsi színházi újdonságok.) A burgtheater újdonsága novemberben a »Fromont«, deczemberben »Katho, der Priesterkönig.« — Az udv. opera a »Dalila« operára készül. — A Stadttheater megszerezte a »Le chef de division« előadhatására az engedélyt. A Carltheater a »Kis menyecskére« készül, melynek szerepeit Gallmeyer tanítja be az egyes előadóknak. (A párisi Odeonban) közelebb két egy felvonásos vígjátékot adtak elő, melyek nagy sikert vívtak ki. A vígjátékok czímei: »Le Repentir,« írta Scholl Aurélien, és »L’Alerte,« írta Legros Miksa. Az előbb említett vígjáték írója egy botrányos per által lett nevezetes. Néhány évvel ezelőtt egy gazdag angol hölgyet vett nőül, akitől rövid idő múlva a túszék által elválasztatott Úgy látszik, hogy szerző saját élettörténetét hozta a színpadra. A vígjáték meséje a következő: Egy fiatal ember elhagy egy leányt, a ki nagy szenvedéllyel csügg rajta. A leány ezután máshoz megy férjhez, egy gazdag emberhez, ki oly szives s rövid idő múlva meghal, nagy vagyonát özvegyének hagyván. Az özvegy,ki még mindig szereti a fiatal embert, ki őt elhagyta, azt próbára teszi és pedig úgy, hogy egy gazdag nőhöz hivatja meg s ő, mint e gazdag nő komornája lép fel. A fiatal ember kiállja a próbát, a gazdag nőtől idegenkedik s megsajnálva, hogy egykori imádottja komornája lett, annak nyújtja kezét. A vígjáték nagyon tetszett, úgy szintén a »L’Alerte« is. KÖZGAZDASÁG, üzleti hírek. A gaboatőzsdérő 1. Budapest, november 2. Tegnap és ma a gabnaüzletben semmi élénkség nem volt, a tulajdonosok és a vevők egyaránt visszatartózkodók, s amiatt a forgalom csekély volt, kész búza eladatott körülbelül 18.000 m. m. változatlan árakon, a többi gabnafajok változatlanul maradtak, uj tengeri ára 4.80—4.85. A határidőüzletben búza tavaszra 11.50 —11.60; rozs tavaszra 9.60—9.70 ; zab nov.—debr. 7.60— 7.67, tavaszra 7.85—7.92 ; tengeri, bánsági május—júniusra 6.44—6.48. A budapesti értéktőzsdéről. Budapest, nov. 2. A tegnapi ünnepi magánforgalom Bécsben és Triestben roppant viharos volt, mint az említett helyekről táviratozták, osztr. hitel részv. 141.50-ig csökkentek, 20 frankos aranyak pedig 10.12-ig emelkedtek, később azonban valamivel leesiklapuit a hangulat. A háború kilátások folytán a helybeli speculatió félénk és tartózkodó volt kezdetben, később azonban Bécsből magasabb árfolyamok érkezvén az értékek ismét lényegesen javultak, a nélkül azonban, hogy az üzlet nagyobb mérvet öltött volna. Helyi értékek közül gőzmalmok részvényei igen szilárdak voltak, de eladók hiánya folytán nem jöhettek forgalomba. Valuták kezdetben rohamosa is emelkedő keltek, később pedig valamivel ellanyhultak. Az előtőzsdén oszták hitel részt. 142-től 143,70-ig voltak forgalomban és zárlatkor 142.90-en maradtak,magy. hitel részvényeket 108.50-en kerestek. A déli tőzsdén osztrák hitel részv. 143.50— 143.70- ig vásároltattak, magyar hitel részv. pedig 108.50— 109.70- en voltak keresettek. Malmok közül »Erzsébet« 180-ig, » Luiza« 155 ig, »Molnárok és sütök* 300-ig »Victoria« 253.ön »I. Budapestig részv. pedig 815-en voltak keresettek. Váltók Londonra 125.60-en, 20 frankóé aranyak 10.029.99-en, markjegyek 61.60 — 61.35 en keltek. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Béva, nov. 2. Az előtőzsdén folytonos ingadozás után szilárdabb hangulat maradt túlsúlyban : osztrák hitel 144, angol 71.50, magyar hitel 108.50, 20 frankos arany 9.99. A kis sorsjáték húzásai. Octóber 31, Brünnl: 6i, 63, 24, 77, 59. Felelős szerkesztő: Urváry Lajos. I Adv» Tartva Adv» Tarn» BÉCSI TŐZSDE. .,j—■— _ „ .........................., —— oct 31 KKASi:::....] ›· --SSsSSSS-*?«*« •: SS SS ! 0L‘ Magy. jelzálogb. 200 frt ................................i . I I j — — — — y J joga . ............................................... . 70 76 71 —1 Osztr. nemz. bank.................................... . • t tmi 810 — 316 — » TM i[ i« sl , ! - ' - . .......------------------------------------------■ Unicbank 200 frt ...................................................................... 5* SO S3 • g pily, rep’srt cáflát.' ' .* 1 .' .' .' ! !-------07 76 Állam pálya 500 frank #•/« ...».....................«. • 1£4— 155 — A. Államadósság 1OOfrt. “** T“iT* E. Közlekedési vállalatok részvény«!. . Pffff • ; ; • ; ; • ; • ; JJJ « “ Alföld-fiumei pálya 200 frt............................................... 92 — 94 — Déli Taint Januar-Joll 8% 50« fr. . 113 70 114 —• Egy léges járadék, jegyekben máj.—nov. 5 pro. . . -j f.0 6i 76 Albrechtpálya 200 frt........................... •••••, J______ » ISIHaT0*4, Ili“ 540 * 0! 75 144 ~ * ■ „V febr.—aug. 5 prc. . . gl 00 ,176 200 .....................l ““ . í”/* .................................... 82 ^ n - ezüstben j&n.—jul. 5 prc. . . 8D «5 60 Dniester 200 ....................................•««*•14; ... .. » 1®‘ö—o/0 BW ír. •••••• » ------ * * n april—pct. 5 prc. . . Cf. 300 JD Osztrák dunagőzhajózisi társulat 500 p. p. . • • • I ?tt 1 fo L. ^zv|1877~1878 «% W0 »••••• • “ — -~ Sorsolással 1839-ből egész «orsj. p. p............................... ..o _ _ Erzsébet-pálya 200 frt p. p............................... • • • • **' * J Tiszavidéki . ........ fPL •••••• 79 „ 1839-ből Ötöd . . ................................. _ Eperjes-tamovi 200 frt........................................i i . i ~ ~ Tramway 22 év kiaor. i ... 5«/, .... I .------------------ , 1854-ből 250 frtos 4%................................... ,n4 60 fr 5 M. ferdinánd északi pálya 1000 frt eiOat...........................1 l(fl5 1765_. Magy. gácaországi 200 frt .. . B%...............................................62 — , 18B0*ból 600 „ 5“/0„ *.......................... [ ‘ Ferencz József pálya 200 frt erast . . ........................... I*9 — 100 51 Magy. északkeleti 300 frt. . . VL.......................... «0 - 60 60 ; 1860-ból 100 . 5«/°. ! ?s_ Pécs-Karos pálya 200 m ezüst . •............................ -- - - Magyar keleti 300 frt . . 8$.......................... tS »6 55 75 „ 1864-ből 100 „ . . ..................................... páig _ Lajos-Károly pálya 200 frt .. ..............................................2Ct 75 204 , Hagy. keleti H. kib. 800 frt . . 5%............................................— -Qomot járadékjegy 42 líra . .......................................... X. «Mot 75 Kassa-oderbergi pálya 200 frt .•••••••• ''0 ^«7” frt • . 8% ••«•?• — 66 — Államjószági jelzáloglevél 120 frt 5°/0........................... Lemberg-czeroviczi pálya 200 frt ••••••« 11* 1 ^ W Osztr. kincstári Jegyek 5%.............................................. 0* 50 öfi 7^ Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. ................................... • ~ JJJ H 96 96 76 ö-trák-északnyugati mfrt _ ..... j . in -i*b s_o| 1. Magánsorsjegyek. B. Földtehermentes. 100 frt p. p. Raa"kis pálya"*oo frt...............................".‘.'.'.’,11 101 — 101 50 • Első erdélyi pálya SOO frt ezfist .....................................i --------- — — Hitelintézet 100 frt..............................................i i , i 158 — 168 5b Csehországi 5%............................................................. . top —----------Állampálya 200 frt p. p. .................................................... 259 50 265 — Clary 40 frt p. p. . . . ........... 29 26 29 75 Bukovinai 4°................................................................... 22 60 83 Le Déli pálya 200 frt .............................................................. 73 75 74 2., Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 4»/. ............................... 90 - 92 -«ácsországi . ! . . . . . . ! . ! ! . ! «4 - S5 - Tiszai pálya 200 frt............................................................... 175- 171 Innsbrucki városi 20 frt...................................................... 17 50 18Krajnai, karinthiai és tengemelléki 5% ..... 90 — — — Bécsi Tramway 200 frt ...«•••••••• 50 ^ 10 frt . *•*•••••••••• 14 — 14 60 Horváttétországi 5% . . . . . ... ____Magyar-gácsországi első pálya 200 frt............................... 82 1O 83 60 Krakkói sorsjegy kölcsön 10 frt......................................... 11 - 14 Zár Morvaországi 5%................................................... HJ7 Z 101 , észak-keleti 200 frt ezüst................................ 91 00 93 '.b Buda város kelta. 4° frt................................................... 19 _ 2950 Alsó-ausztriai 50........................................................ lon 60 101 50 . keleti pálya 200 frt.................................................... ..........p' A.......................................................................................... 28 ~ 28 « Felső-ausztriai 5............................................................... *cs U____» nyugati székesfehérvar-grád 200 frt.............................. 89 50 90 50 Kurolf-alapítvany 10 frt.......................................................... 13 41 18 80 Salzburgi 5 .......................................... V. _____ Baim AC frtp. p. . . ................................. . . . 38 75 39 25 Sziléziai 5 Salzburgi dissorsj. 10 frt.................................................... 15 60 16 50 Erdélyf1 6% ‘ 1 1 * ! 1 I 28 80 1° F. Záloglevelek. 1 St. Gen.l. 40 frt. p. .............................................................| 81 70 32 20 , , P'o......................................................... 73 — 74 — ° Stanislau városi 20 frt.........................................................I tg 1r 19 s6 Bajoron,tagio........................................................... 9« 50 97 Eu Osztrák földhitelintézet cora. 5%........................... 106 25 106 76 Triest város 100 p. p. a'/,*/................................................ iu _ 09 -Temesi Bánság 5®/„ * 99 a 38 éves visszafizetés 5°/. ••••«.«« 89 — 89 50 . . 50 p. p. 40 /„ ......... . . 58 — 69 — ^1 záradékkal:::::: %z gs : -- '‘te»';;:::::::::; ?tTs n!; sorsolási záradékkal ! ! ! I .* ! JJ % ?! ti M^„ f51dhit^2, W év 5V,% *. *. *. *. *. *. I 2 2 I C. Más közkölcsönök. ; 5““ 5.w/o:::; •,;: • *,; 28_° % 81? TMtók (három uh _ . „ . , ____ _ kereskedelmi bank 23 DT •••••««• — —------- „ 10. Duna szabályozási 5% 100 frtos 103 75 104 25 _ jelzálogbank 50*%............................................... • 78 ~ 78 50 Amsterdamra 100 frt hollandi • • • • ± 0» * 101 1°* — Magyar vasúti 120 frt (300 frank) 5°/........................... 97 50 J Augsburgra 100 bír. márk . . / . 4 )• • 60 30 60 40 Gömöri záloglevél 5% 150 frt.......................... • . .____________ Berlin 100 bir. márk............................... . /o « • 60 35 60 50 Magyar nyeremény 100 frt.............................................. 70 60 71 _ Elsőbbségi kötvények» Boroszló 100 kir. márk...............................J° * * 60 Sí Gu OO • , 50 frt.............................................. 7(t Ró 71 ° J „ Brüssel 100 frs . .........................................W/o • •---------------------| Magyar Ancstári utalvány 1873 10 L 6% « « • . __ ____Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5°/#........................................ 62 — «3 — Frankfurti 100 kir. márk . , » . . . * °/o • • — —--------, 1874-ki 10 L. 6% ■•••••••••_________ _ Albrecht p. 300 frt 5. ..••«•»• | • 64 — 64 60 Hamburgra 100 b. márk. •••••• * °/e« • 60 30 60 40 B kölcsön 1871. 30 mii ...«•«•4. _ _ ___ ___ Báttaszék-Dombovár 200 frtp. 5% ••««•..« — — Londonra 10 font sterling «•««•« *°o «• 1?4 10 124 40 9 1873-iki 54 mii. 5°/0 .*•••••«• _ ^ __ _ Osztrák dunagőzhajózási 1000 frtp. p«.««*« — ~ — — Lyonra 100 frank..........................................a/o • « » — — — — # szőlddézsma-válts&g 100 frtea. *•••••____» n 300 frt e. 5%................................ 93 75 94 50 lirano 100 líra ...............................................B°/o « . • — Pest városi 6°/0................................................................... _ ^ — Erzsébet-pálya ezüst 100 frt.......................... — —-------Marseille 100 frank................................ . ®°/o • • • — — Török vasúti 400 frank.............................................. . . 1862-iki......................................................... 87 76 88 21. Müncheni 100 ftd. n................................3°/p . __________- . . . 145frank beflz........................................... 1S ^ a n 1869-iki......................................................... 86 60 87 — p*rfsioo frank ..........................................3°/o . « » 49 20 49 30 „ „ 200 frtos.......................... 86 76 — — Pétervár, 100 rubel.................................... 7°/0 . —. -Eperjes-tamovi 800 frt.............................................. . •--------------------Zürich 100 frank ..•..••• i 4*/a . , ____________ D« Bankok réSZvényei. Ferdinánd északi pálya 200 frt p. p. ................................. 98 — 99 — J „ „ „ 100 frt o. é. •••••'-------94 Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés ... 72 fr 12 50 ^ ” ,, » » I®9 » effkrt 5«/. .... . 104 - 104 if. Pénzek árfolyama. Angol-magyar bank 100 frt. ......................... _ 1 _ _ Ferencz József » *00 „ • ..................................... 90 - 90 50 Bécei bankegylet 100 frt. * • 64 - 65 60 ’ Han ” eZ°**.......................... ai Z °** ............................................................................................ ■ 5 »1 i 93 Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40 .... ._________ Károly Lajos 300 .......... 97 — 97 “0 20 frkos arany............................................................................. 99, 9 94 Magyar földhitelintézet 200_frt_ ................................ 30 50 31 " * m k'b' * ' ............................... If □» Sovereign ................................IS 3b 12 45, Sereik. és iparhitelintéz. 160 frt............................... . .41, Sl1 ,45 59 " » 15‘ ” • • 1884............................... 91 ~ 92 21 Orosz imperiale....................................................................................1 Magyar árt. hitelint. 200 frt............................................... npi 110 ifi solar * * 500............................... 7T ” Mária-Terézia-tallér ........................................................................................... tat Pesti kereskedelmi bank 500 frt...........................................................................Kassa oderbergi 200 frt . • • • • ••*•••• 64 500 Ezüst. ....................................................................................... 105 60 105 75 Alsó-ausztriai leszámítoló társulat 500 frt................. ^ _ 647 _ Lembergi-czem.-jassyi pilya 300 frt ért*..................... - - - - Egyleti tallér........................................................... I. 1 l 1 Z1 Franco-osztrák-magy. 600 frank 50%.................................................................» » » » • • • .♦ 74 50 75 — porosz pénztári utalvány....................................................................................... Franco-osztrák ,00 fr......................................................... - - - - .* lg. ||SW , a . . . IV. , 1871 ....------------------- | Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában Budapest barátok-tere 7-dik sz. Atheneum-épület.