Pesti Napló, 1879. március (30. évfolyam, 52-78. szám)

1879-03-26 / 74. szám

74 szám. Budapest, 1879. szerda, márczius 26. Szerkesztési iroda* Barátok-tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bem­entetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak es Kéziratok nem adatnak vissza. Itradó-hivatal * Barátok-tere, Athenaeum-épü­let. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. esti kiadás. 30. évi folyam.­ Ellefizetési feltételek* Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli á* Bit Lie adás együtt: 1 hónapra 2 frt. — 8 hónapra 6 frt. — 6 hónapra 12 frt. Az esti kiadás postai külünküldéséért felülfizetés évnegyedenként 1 forrint Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bár­mely napján történik is, mindenkor a hó első napjától snámítóatik. Hirdetései* Szintúgy mint előfizetések a Pesti ÜSTapló kiadó-liivatahi hu Budapest, Barátok­ tere, Athenaeum-épü­leti küldendők. A Pesti Napló táviratai. — Halt éjjel érkezett. — London, már ez. 25. Erzsébet királyné ma este 6 órakor Doverbe érkezett és 8 órakor folytatta útját Calaisbe. London, márcz. 24. Salisbury ezeket vála­szolta a felsőházban Stratheden kérdésére: Az an­gol flotta hivatása, hogy védje Konstantinápolyt, de a­mint visszavonulnak az oroszok, szükségtelen jelenléte. Az oroszok továbbra halasztották ugyan Keleti-Rumélia kiürítését, mint várni lehetett, de ez azon ténynek tulajdonítandó, hogy a törökök is eltértek a szerződéstől, késleltetve Szpuz és Pod­­goricza átadását. Oroszországnak még más teljesí­tendő kötelezettségei is vannak, így Keleti-Rumélia, Bulgária és Románia kiürítése. Azon kérdést illető­leg, hogy minő biztosítéka van a kormánynak, hogy Oroszország csakugyan teljesíteni fogja ezen köte­lezettségeit, azt válaszolta Salisbury, hogy a kormány vette Oroszország ígéreteit, a­melyeket ez azóta is elismer. Az nem a kormány teendője, hogy kételked­jék azok teljesítés­ében. Ha nem hajtatnék végre a szerződés és azt hinné a szultán, hogy a flotta jelen­léte a Márvány és a Fekete tengeren biztosítja annak végrehajtását, a szultán föl van hatalmazva segít­ségül hívni szövetségeseit. A kormány azonban bizo­nyára nem várja azt az eshetőséget, és így a flotta ottmaradása nemcsak nem tanácsos, hanem Anglia indokainak ellenséges megbízálására szolgáltatna al­kalmat. A képviselőházban védelmezte Bourke Cziprus megszállását. Ő azt hiszi, hogy a külföldi kormányok nem fogják ellenezni e szigeten az angol igazságszol­gáltatást. A sziget minden nagyobb költség nélkül erős fegyvertárul és szép kikötőül fog szolgálni. Har­­court és James kétségüket fejezték ki, hogy a hatal­mak eltűrjék, hogy alattvalóik angol törvények sze­rint kormányoztassanak. Northcote azt vánszol­­ja, hogy az természetes, ha a hatalmak törökországi alattvalóikat a konzuli törvényszékek által akarják védeni, de azok az okok megszűnnek, ha angol ura­lom alá jutnak alattvalóik. Cziprus átadásakor a porta nem tartotta fönn a más nemzeteket megillető jogokat. Szt-Pétervár, márcz. 25. Ma este a Neva partján Drentelen tábornokra lőtt egy ismeretlen ember. A tábornok nem sebesült meg, az ismeretlen elmenekült. London, márcz. 25. A Walesi herczeg üdvö­zölte Erzsébet királynét Londonon való átutazása alkalmával. Madrid, márcz. 24. Mária Krisztina herczeg­­nőt, Montpensier herczeg leányát, makacs láz rohanta meg. A beteg állapota eléggé aggasztó. London, márcz. 25. A Daily News jelenti, hogy a birmai királynak nem szándékoznak ultimá­tumot küldeni, mert egyelőre a birmai csapatoknak a határon való mozdulatait akarják megfigyelni. A Times jelenti:­­ hő 22-én és 23-án nagy károkat okozott a földrengés éjszaki Perzsia több helységében. Két falu elpusztult, és körülbelül 1100 emberélet veszett el. Midőn Drenthlen tábornok ma délután egy órakor a nyári kert mellett elkocsizott, hogy a minisztertanácsi ülésbe menjen, egy lóháton ülő fiatal­ember utolérte és revolverrel belőtt a k­o­c­s­i­b­a. A golyó átme­nt a ko­csi két ablakán. A tábornok sértetlenül maradt, nem veszte el lélekje­lenlétét és a kocsisnak megparancsolta, hogy üldözze a menekülő gonosztevőt. Ez elhagyta a kocsit, de lebukván a léről, cse­rben hagyta azt és bérkocsin el­menekült. Pária, márcz. 25. A városi képviselőtestület zárt ülésben elhatározta, hogy ragaszkodik azon ha­tározatához, mely szerint az amnesztiát nyert kom­munisták részére 100.000 frankot tesz folyóvá. A senatus sürgősnek nyilváníta Peyrat indítvá­nyát a kongresszus egybehívása iránt. De ez nem praejudikál a végeredménynek, mert a bal­közép, mely ellenzi a visszatérést Párisba, kijelenti, hogy egyelőre a sürgősség mellett szavaz, mert a kérdést gyorsan akarja eldönteni. A szenátusi baloldal elhatározta, hogy ha a kongresszus egybehivatik, azon csak egy kérdést en­ged tárgyalni, hogy t. i. a kamara visszatérjen-e Pá­risba. A kamarában L­e p­é­r­e hiteljavaslatot ter­jeszt elő az amnesztiáit kommunisták részére. — Ma érkezett. — (Ered. sürg.) Ó-Kanizsa, márcz. 26. Ó-Kani­­zsa mezőváros képviselői gyűlése mai napon szomszéd Szeged városa s egyéb tiszavidéki árvízkárosultak javára a községi pénztárból ötezer fitot adományo­zott. Jelenleg van városunkban 649 menekült, kik ingyen lakást kapnak, közülök 446 a község által élelmeztetik. London, márcz. 25. A f­e­l­s­ő­h­á­z ma tár­gyalta a z u­r­u-h­á­b­o­r­ú ügyében benyújtott rosszu­­lási indítványt. A terem és a karzatok zsúfolva vol­tak, a hallgatóság közt valának a belga király, Connaught és az edinburgi herczegek leányai. Landsdowne előterjeszti ismert rosszalási indítványát és ezeket mondja: Angolország provo­kálta a zuluk királyát és a legalkalmatlanabb pilla­natban idézte elő a háborút. A háború nem védelmi, hanem kizárólag támadó jellegű volt. A kormány is­merte sir Bartle Frere szándékait, meg kellett volna azokat akadályoznia, most pedig, hogy rosszalja az eljárását, vissza kellett volna őt hívni. Cranbrook ez indítvány elvetését javasolja, ő is sajnálja a történteket. Sir Bartle Fréret csak azért kell cc­áfolni, hogy a kormány szentesítése nél­kül adta át az ultimátumot. A háború elháríthatlan lehetett, de nem kellett volna azt elhamarkodni. Ha­bár tehát az ócsárlás jogosult, a visszahívás, a­mennyiben az állástól való megfosztást jelenti, még nem jogosult. Bartle Frere értelmes és becsületes tehetség, az országnak több ízben nagy szolgálato­kat tett. Lord Beaconsfield nem akarja a kor­mány politikáját vitatni; e politika czélja a szövetke­zés, nem az annexió. Bartle Frére ott lenn egészen helyén van, arra való ember; csak azért ócsárolták eljárását, mert oly hatalmat tulajdonított magának, mely csak a legmagasabb hatóságot illeti meg, t. i. a béke és háború feletti hatalmat. A felsőház ezután 156 szavazattal 61 ellenében elvetette Landsdowne rosszulási in­dítványát, a kormány többsége e szerint 95 szavazat. Az alsóházban Campbell kérdésére Northcote miniszter azt feleli, hogy a legújabb egyptomi válság iránt a tárgyalások még folyamat­ban vannak, és így arról nem lehet közléseket tenni. A kormány Francziaországgal teljes egyetértés­ben van. Cherbourg, márcz. 26. Az angol királyné tegnap este 6 órakor ide érkezett, ma reggel 10 óra­kor partra száll és este Párisba érkezik. A királyné a legszigorúbb inkognitóban utazik. Berlin, márcz. 26. A marhavész behur­­c­­­o­l­á­s­a elleni intézkedések elégtelensége folytán a szövetségtanácsnál indítvány létetett, hogy az élő marhák behozatala és átvitele, a friss marha, juh és kecskehús behozatala Ausztria-Magyar­országból egyelőre megtiltassék,de az az egyes államok a kétségkívül vészmentes vidékek­ből származó és nem kereskedésre, hanem a német határon belül legeltetésre szánt tenyészmarhákra nézve bizonyos garancziák mellett kivételeket te­hessenek. Szt-Pétervár, márcz. 25. A hivatalos lap kü­­lön kiadása jelenti. Budapest, márcz. 26. (A képv. ház pénzügyi bizottsága) kedden d. u. 5 órakor az 1879. évi államköltségve­­tésről szóló törvényjavaslatot tárgyalta, és azt rész­letes felülvizsgálat után néhány kevésbé fontos ész­revétel mellett elfogadta. Ezután a mezőtúr-szarvasi II. rendű vasút ki­építéséről szóló tvjavaslat tárgyaltatott. A kérdéses vasút garancziáját az érdekelt Szarvas város vállalja el; e vonal az állam terheltetése nélkül építtetik ki, s igen fontos összeköttetést létesít a tiszai vasúttal. A közlekedési bizottság elfogadásra ajánlja. Rövid tár­gyalás után a pénzügyi bizottság is elfogadja a tvja­­vaslatot, annál is inkább, mert ha e vasút kiépítése a tavaszszal megkezdőtik, Szeged és vidéke árvízká­rosultjai jelentékeny munkához jutnak, s csupán az engedélyokmányon tett a közlekedési bizottság javaslata alapján néhány lényegtelen irályi mó­dosítást. (A képviselőház közlekedési bi­zottsága) kedden d. e. 9/210-kor tartott ülésében, melyen a kormány részéről P­é­c­s­y Tamás közleke­dési miniszter és S­z­a­b­ó Jenő mint tanácsos voltak jelen, folytatta és el is végezte a kassa-oderbergi va­sút függő ügyeinek rendezéséről szóló tvjavaslatot. Az ülés megnyíltával szót emelt Lichten­stein József, ki a törvényjavaslat ellenében a vasút­nak az állam általi megvásárlását javasolta, ezt hosz­­szabb beszédben indokolván s illetőleg Ráth Károly­­sal együtt a törvényjavaslat ellenében külön véle­ményt nyújtott be. Ivánka Imre a törvényjavaslat mellett szólal fel, s mellékesen a tiszavidéki vasútnak az állam ál­tal megvásárlásának szükséges voltát hangsúlyozza. Egyszersmind határozati javaslatot nyújt be, mely­nek értelmében addig is, míg a tiszavidéki vasút az állam birtokába jutna, a kassa-oderbergi pálya vo­natai Miskolczig közlekedhessenek. Ráday Gedeon (ifj.) gr. az eperjes-tarnovi vasút fúziója ellen tesz kifogást, melyet csak fentar­­tással fogad el. F­o­r­gá­ch Antal gr. objektíve előadja a tár­sulat és kormány közt folyó egyezkedés történetét. György Endre az okmányokból összeállít­ván a vasútépítés történetére és a költségekre vo­natkozó adatokat, azokat felolvassa és a törvényja­vaslat mellett szólalván fel, előadja azon hátrányo­kat, melyek annak mellőzése folytán föltámadhat­­nának. Ráth Károly különvélemény mellett szólal fel. Erre a bizottság többsége a törvényjavaslatot átalánosságban elfogadván, megkezdődik a részletes tárgyalás, melynek folytán a törvényjavaslat részle­teiben is elfogadtatik, a három első §§. jelentéktele­nebb módosítása után egy új 4. §. fogadtatván el, György Endre indítványára, mely szerint póthitel nyittatik a múlt 3 év alatt kifizetendett összegekre, úgy hogy abból első­sorban az állam viszonykövete­­lése elégittessék ki, mi­által a kölcsönös követelések kielégittetnek. (A Tisza és mellékfolyóinak sza­bályozása iránt­ érdekelt országgyűlési képvi­selők II. értekezlete kedden d. u. 5 órakor tartatott meg a képviselőház társalgó termében. Lónyay Menyhért gr. elnök az ülést meg­nyitván, bejelenti, hogy a 7-es bizottság küldetésében eljárt s a pénzügyminiszternél megjelenvén, ott az értekezlet megállapodásait tolmácsolta. A pénzügyminiszter a küldöttségnek kijelenti, hogy maga is belátja szükségét annak, hogy a szabályozási társulatok által felveendő és állami garanc­iával biztosított kölcsön fölvételéről szóló törvényjavaslat az Országgyűlés elé terjesztessék. Ha­tározottan megígérte a bizottságnak, hogy úgy neki, mint a kormánynak az a szándéka, hogy e törvény­­javaslat még április havában előterjesztessék, úgy hogy az májusban törvényerőre emelhető legyen. Az értekezlet elnök jelentését örvendetes tudo­másul vette. Ezután hosszabb eszmecsere fejlődött ki a to­vábbi teendők iránt s az elnök inditványára a 7-es bizottság megbizatott azzal: eszközölje ki a kormány­nál, hogy a kormány ezen ügyre vonatkozó javasla­tait, mielőtt azokat a képviselőház elé terjesztené, a bizottsággal közölje, mely azokra teendő észrevételeit a kormányhoz való felterjesztés előtt egy összehívandó értekezlet tudomására juttassa.Ezzel az ülés véget ért. (Azon országgyűlési képviselők,a­kik a szegedi katasztrófa idején a mentésben részt vettek, kedden d. u. 7 órakor értekezletre gyűltek össze a képviselőház társalgó termében, a segélyek állandósítása, a kiosztás módozatai s a város jövő fejlődése körüli teendők iránti tanácskozásra. Jelen voltak: Beöthy Algernon, Krajcsik Ferencz, Ver­­hovay Gyula, Kende Tibor, Sváb Károly, Horváth Gyula, Bakay Nándor, György Endre, Ugron Gábor, Országgyűlés.­ ­ A képviselőhöz ülése márczius 25-én. Elnök: Ghyczy Kálmán. Jegyzők: Molnár Aladár, Horváth Gyula. A kormány részéről jelen vannak: Tisza K., Szapáry Gyula gr., Trefort A., Pauler T., Kemény G. K., Péchy T., Szende B., Bedekovich K. Elnök az ülést délelőtt 11 órakor megnyitván, bemutatja Pécs sz. kir. város közönségének feliratát, melyben Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyének feliratát pártolván, a közigazgatási bíráskodás életbeléptetése iránt mielőbb törvény alkotását kéri. Ezen felirat előzetes tárgyalása végett a kér­­vényi bizottságnak fog kiadatni. Bemutatja továbbá a miniszterelnök levelét, mely szerint az ő Felségeik ezüstmenyegzőjére ve­rendő ezüst emlékérmek a képviselők által két forint lefizetése mellett megszerezhetők. Elnök: Az iv az elnöki szobában le van téve, melyre azon képviselő urak, kik az érmet megszerezni kívánják, magokat beírhatják s egyszersmind azt is, hogy hány példányban óhajtják azt. Simonyi Ernő: Elhatároztatott-e az már a törvényhozás által ? Elnök: Hisz kérem ezek nem pénzek, hanem érmek. Simonyi Ernő: A státus költségén állíttat­nak ki ? Elnök: Egy érem ára két forint. Zichy Ágost gr. bemutatja a kérvényibizottság jelentését a 13-dik sorjegyzékben foglalt kérvények­re nézve. A szombati ülésben fognak tárgyaltatni. Ezután folytattatott a berlini szerződés beczik­­kelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Orbán Balázs nem fogadja el a törvényjavas­latot, a­melylyel a kormány el akarja fedni a testvér­gyilkosságot és azon iszonyú vértengert, melyet hain­i roszlelkűség okozott. Eötvös Károly határo­zati javaslatát fogadja el. (Helyeslés a baloldalon.) Apáthy István szavazatának indokolása czél­­jából a nemzetközi szerződések természetéről és je­lentőségéről és a paritásról kíván szól­ni, a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat tekintetéből. Az alkotmá­nyos államok gyakorlata azt tanúsítja, hogy a regu­latív természetű szerződések érvényességéhez szük­séges a képviselőtestület jóváhagyása, de a konstitu­tív jellegű nemzetközi szerződések kötésének joga a korona souverain hatalmi körébe tartozik. Az észak­amerikai államokban e jog az elnököt és a szenátust illeti , nincs oly alkotmányos állam, mely ezen szer­ződések érvényét a képviselőtestület jóváhagyásától függeszti fel. Ugyanezen értelemben magyarázza szóló az 1867-ki törvényeket is, s azt hiszi, hogy ellen­kező magyarázat mellett a monarchia diplomácziája nem volna képes a nemzetközi viszonyokban őt meg­illető helyet elfoglalni. A­mi a paritást illeti, e tekintetben sajátságos nézete van, s meggyőződése szerint a paritás nem ab­ban áll, hogy a birodalom két felében a képviselő­­testületek jogai minden irányban egészen egyenlően szabályoztassanak, hanem a paritás azt követeli, hogy azon kérdésekben, a­melyek közöseknek tekin­tendők és a­melyekre nézve közös orgánum van a delegáczióban szervezve, Magyarországot ugyanazon befolyás illesse, a­mely illeti a lajthántúli tartomá­nyokat. Tehát ezen szempontból sem tartja szükséges­nek a szerződés jóváhagyását. Áttér ezután Szilágyi Dezső beszédének tagla­lására. Elfogadja a törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Nyáry Jenő b, a főrendiház jegyzője­ jelenti, hogy a főrendek a Párisban 1878. évi június 1-én kötött átalános posta-egyesületi szerződés beczikke­­lyezéséről szóló törvényjavaslatot változatlanul elfo­gadták. A törvényjavaslat szentesítés végett ő Felségé­hez fog felterjesztetni. Joannovics György részletesen foglalkozik az okkupáczióval. Azt hiszi, hogy ahelyett, hogy más országba mentünk rendet csinálni, sokkal jobb lett volna csendesen, de ébren és tettre készen itthon ma­radni, kímélni népünk vérét és pénzét, és akkorra tar­tani fenn harczi kedvünket, mikor annak parancsoló szüksége előállott volna. (Élénk helyeslés a balolda­lon.) Az európai nagyhatalmaknak, ha erők osztrák­magyar monarchiát akarnak, nem kellett volna olyas­mit határozniok, a­mi ugyan nagy megtiszteltetés a monarchiára nézve, de a mi utóvégre mégsem más, mint a monarchiának adott fényes meghatalmazás, önmaga meggyöngítésére. (Helyeslés. Ügy van! A baloldalon.) Azt hiszi, hogy a monarchia ezzel oly útra lépett, melyen meg nem állhat. »Igen uraim, — úgymond — mihelyt egyszer megindultunk ezen az ösvényen, okvetetlenül aláve­tettük magunkat e puskaporos akc­iót szakadatlanul kisérő viszonyok szeszélyes uralmának. (Helyeslés a szélső balon.) Tudjuk pozitíve­t, hát, hogy akara­tunk ellenére acquiráltunk. De nem helyesen fejez­tem ki magamat, mi i­em vagyunk acquizitorok. Mik vagyunk tehát ? Talán zálogbirtokosok ? Ezt el kell utasítanunk magunktól, nehogy úgy tűnjük fel, mint az uzsorás, a­ki arra számít, hogy a birtok tu­lajdonosa nem lesz képes az invesztíc­iók roppant költségeit kifizetni és kiváltani a zálogot. Tehát usu­­fruktuariusok, haszonélvezők vagyunk? (Derültség a baloldalon.) Nagyon szabados kifejezés, de annyira ellenkezik a valósággal, hogy már azért sem fogad­hatjuk el. Bosznia okkupácziója és haszonélvezete hogyan fér ez össze ? (Derültség a baloldalon.) Biz­tatnak ugyan több oldalról, hogy Bosznia nem so­kára fog annyit jövedelmezni, hogy fedezhesse a közigazgatás költségeit, és hogy az okkupáczió e sze­rint megtörni a maga gyümölcsét. Én csak egy gyü­mölcsöt látok érni a monarchia népei számára, és ez Eris almája. Nézete szerint a berlini szerződés egy csonka mű, oly intézkedés, amelynek befejező része hiányzik; egy be nem fejezett mondat az, melynek ki nem írt részét gondolatjelek töltik ki, a végén pedig nagy kérdőjel áll. Ezt kívánja a kormány inartikuláltatni ? Ezt a be nem végzett mondatot czikkelyezzük be ? Most oly tárgy terjesztetett a képviselőház elé, mely az ország érdekeit legközelebbről érinti. A berlini szerződés, illetőleg a berlini szerződésnek az okkupá­­czióra vonatkozó 25. czikke a nemzet törvényhozásá­nak bírálata és ítélete alá van bocsátva. Mondjuk ki — úgymond — az ítéletet felette. Ha azt találja a képviselőház, hogy a szóban forgó lépés szükséges volt, ám mondja ki határozottan helyeslését; ha azt találja, hogy nem volt szükséges, hogy az ország érdekeivel ellenkező lépés az, mondja ki fölötte hely­telenítő ítéletét. Én az utóbbit tartom kimondandó­nak. (Élénk helyeslés a baloldalon) és minden magya­rázatot kizáró értelemben és formában kívánom nyil­váníttatni. Elfogadja Szilágyi Dezső határozati javaslatát. (Zajos helyeslés a baloldalon.) Szederkényi Nándor a magyar közjogra utal, mely szerint a magyar nemzet ősidőktől fogva befo­lyást gyakorolt a békeszerződések megkötésére, és kifejteni igyekszik, hogy e jogát a Habsburgokkal kötött szerződés által nem vesztette el. Nem fo­gadja el a törvényjavaslatot (Helyeslés a szélső­bal­oldalon.) Pulszky Ágost nem tartja indokoltnak a mi­niszterelnök azon megjegyzését, hogy Szilágyi beszé­dében és az ellenzék eljárásában inkonzequencziák mutatkoznak. Az inkonzequenczia a kormány eljárá­sában van, a­mely ezen egész ügyben oly sajátságos következetlenségeket és inkorrektségeket tüntet fel, a­melyek lehetetlenné tették, hogy azok, a­kik egy premisszából indultak ki, a kormányt az egész eljá­rás bármely stádiumában támogathassák. (Halljuk! Halljuk !) Hivatkozik azokra, a­kik állandóan és a tárgyalás bármely stádiumában épen úgy, a­mint ez a kiegyezési tárgyalásoknál történt, az egész bos­­nyák kérdés bármely pillanatában határozott állás­pontot foglaltak, vajjon nem voltak-e egymásután kénytelenek támogatásukat ezen kormánytól megvon­ni, a­mely lépésről-lépésre, esetről-esetre, helyzetről­­helyzetre önmagával folyton inkonzequencziába jött ? (ügy van­ a baloldalon.) Áttérve Apáthy beszédére, megjegyzi, hogy az északamerikai státusokban minden nemzetközi szer­ződések különbség nélkül a kongresszus által hagyat­nak jóvá. E mellett számos európai alkotmánytör­vény, minő a belga, dán stb. ugyanazon jogokat mondja ki, melyeket nálunk az ellenzék követel. Apáthynak a paritásra vonatkozó nézete ellenkezik nem csak a miniszterelnök álláspontjával, hanem a tényleges helyzettel is. Pártolja Szilágyi indítványát. (Élénk helyeslés balfelöl.) Helfy Ignácz: T. ház! (A miniszterelnök és több képviselő a teremből távoznak.) Megjegyzem, mielőtt a miniszterelnök úr a teremből kimegy, azt az egyet, hogy máskor, mikor a házban valamit pro­ponál ő legyen első, a­ki megtartsa. Ő proponálta, hogy az ülések három óráig tartsanak,­­ügy van­ balfelől. Felkiáltások balfelől: Holnap! Jobbfe- 161': Ma!) Elnök: Miniszterelnök úr nem ment el, csak rövid időre kiment. (Zaj: Felkiáltások balfelől: Holnap!) Helly folytatva beszédét, kijelenti, hogy Eöt­vös javaslatát fogadja el. Tisza rövid válasza után, melyben azt is ajánlja, hogy a ház holnap első­sorban az indemnitásról szóló javaslatot tárgyalja, az ülés 3 órakor véget ért. II. A képviselőház ülése márczius 26-án. Elnök: Ghyczy Kálmán. Jegyzők: Horváth Gyula, Baross Gábor, Molnár Aladár. A kormány részéről jelen vannak : Tisza Kál­mán, Szapáry Gyula gr., Kemény­­Gábor b., Pauler Tivadar, Péchy Tamás, Trefort Ágoston, Szende Béla, Bedekovich Kálmán b. Az ülés kezdődik d. e. 10­/2 órakor. Az utóbbi ülés jegyzőkönyve felolvastatlan, észrevétel nélkül hitelesíttetik. Az elnökségnek előterjesztése ez alkalommal nincs. Hegedűs Sándor előadó bemutatja a pénz­ügyi és közlekedési bizottság jelentését a mezőtúr­­szarvasi másodrendű vasút kiépítéséről szóló törvény­javaslat tárgyában. A törvényjavaslat az osztálytárgyalások mellő­zésével fog napirendre kitüzetni. Az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs. Az interpellácziós könyvbe Vidlicskay József jegyzett be egy interpellácziót a honvédelmi minisz­terhez, a megnevezett védkötelezetteknek a honvéd­ség kötelékében a törvényes időn túl való visszatar­tása iránt. Az ülés végén fog előterjesztetni. Következik a napirend. Az indemnitásról szóló törvényjavaslat, miután Madarász József kijelenti, hogy azt elvi álláspont­jánál fogva nem fogadhatja el, s Csanády Sándor azon megjegyzése után, hogy Szapáry Gyula gr. ily törvényjavaslatok aláírásánál pénzügyminiszteri mi­nőségét is tüntesse ki, elfogadtatott. Folytattatott ezután a berlini szerződés tárgyalása. Hódossy Imre nem tartja helyesnek a minisz­terelnök azon nézetét, hogy a berlini szerződés be­­czikkelyezése nem szükséges, csak czélszerű; utal e tekintetben régibb törvényeinkre, melyek a nemzet­közi szerződések jóváhagyását tartalmazzák. Nem­csak ebből, de későbbi törvényeinkből is kétségtelenül kiderül, hogy a magyar országgyűlésnek van joga arra, hogy a nemzetközi szerződések jogérvényre ne emelkedhessenek az ő hozzájárulása nélkül. Idézi több állam alkotmánytörvényét, melyek hasonló elvet mondanak ki. De azt sem tartja az alkotmányos szel­lemmel megegyeztethetőnek, hogy e szerződés végre is hajtatott a kormány által, mielőtt az az országgyű­lés által jóváhagyatott volna. Ha előbb terjesztetett volna be, az lett volna a kérdés, hogy e szerződés 25 ik czikke reánk nézve helyes, elfogadható-e úgy, a mint fogalmazva van ? Ma a helybenhagyás nem e szövegre kéretik, hanem ar­ra, a­mint e szöveg értelmeztetett a végrehajtásban. A végrehajtás előtt szóló maga is elfogadta volna a 25-ik czikket, mert azt úgy magyarázta, hogy ez ál­tal Magyarország és Törökország közös egyetértéssel fognak működni a muszkm hatalom túlterjeszkedése ellen. A végrehajtás által azonban ellenkezője történt annak, a­mit a 25-ik czikk szövegéből várni és re­mélni lehetett. Békés megszállásból lett hódító had­járat, Törökországgal való egyetértésből lett ellensé­geskedés azon néppel, melylyel nekünk egyetértve kellett volna működnünk egy harmadik ellen. (Élénk tetszés a baloldalon.) Így végrehajtva, nincs kedva elfogadni a szerződést, melyet igy értelmezve, káros­nak tart. (Helyeslés a baloldalon.) Így a berlini szerződésből erősség helyett lett Achilles-sark, melyen könnyebben vagyunk sebezhe­tők, mint Lombardiában és Velenczében. (Helyeslés­ a baloldalon.) Minthogy nem lát garancziát arra nézve, hogy a szerződés az eddigitől eltérő szellemben, fog végrehajtatni, elfogadja Szilágyi Dezső határozati javaslatát. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Tisza Kálmán miniszterelnök nem fogadhatja el, hogy mi a törökökkel háborút viseltünk s azok ellenzése mellett hajtatott végre a berlini szerződés 25-ik czikkelye. A török meghatalmazott aláírta a berlini szerződést, az a szultán által ratifikáltatott­ háború hogy nem volt, abból is kiderül, hogy egyik hatalom sem hívta vissza nagykövetét. Abból, hogy a török kormánynak saját alattvalói nem engedelmes­­kedtek, nem lehet azon következtetést vonni, melyet Hódossy kifejtett. Régibb törvényeink is azt bizonyít­ják, hogy az azok által beczikkelyezett békekötések már előbb tényleg végrehajtottak, így különösen az 1808-iki mely területátengedést is tartalmaz. Hivatkozik Angliára, hol senkinek sem jutott eszébe tagadni a korona azon jogát, hogy nemzetközi szerződéseket köthessen s azokat végrehajthassa. A­mely állam ellenkező theóriát követ, azzal senki sem fog szerződésre lépni. Azon okoskodást épen nem érti, midőn valaki a szerződések törvénybeigtatását kívánja, de ezen törvényjavaslatot, mely e kívánatnak megfelel, nem fogadja el. Ajánlja a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Hódossy Imre megjegyzi, hogy azt fejtegette, hogy szükséges ezen szerződés törvénybeigtatása, s épen azt találja furcsa logikának, ha a miniszter­­elnök azt mondja, hogy nem szükséges a szerződés törvénybeigtatása s azt mégis javasolja, nem pedig azt, midőn valaki azt mondja, jogom van a szerző­dést törvénybe igtatni, de ezt nem teszem. (Helyes,­lés a baloldalon.) Mocsáry Lajos hosszabb beszédben Eötvös határozati javaslatát pártolja. Jókai Mór a közönséges észjárású polgár­em­ber gyakorlati nézeteit adja elő a helyzetről. Érti azt, ha valaki károsnak tartja a berlini szerződésben fog­lalt politikát; érti azokat is, kik azt fejtegetik, hogy más politika helyesebb lett volna. De sajátságosnak tartja azok álláspontját, kik azt mondják, hogy ezen szerződésnek utólagos pertraktáci­ója által alkotmá­nyunkon rés­zztetik.Vajjon ha a berlini szerződésben az mondatott volna ki,hogy Romániába vonuljunk be, ak­kor is az előleges petraktáczió kivántatott volna? és várjon ha létrejönne Anglia és a monarchiánk között a Balkán félszigetre nézve a véd- és daczszövetség, akkor is azt kívánná az ellenzék, hogy e szerződés a házban kinyomassék, kiosztassék és napirendre tű­zessék. (Élénk tetszés és derültség a jobboldalon.) név szerinti szavazás utján a részletes tárgyalás alap­jául elfogadtassék és ismét szakaszonkint m­egm­a­­gyaráztassék és a miniszterelnöktől itt minden gon­dolat, melyet jó az ellenségnek megtudni, kisró­­foltassék. (Élénk derültség a jobboldalon, zaj a baloldalon), harmadszor megszavaztassék, a főren­dekhez átküldessék, ott tárgyaltassék és ő Felségéhez szentesítés végett felterjesztessék ? És várjon azon idő alatt, míg ezen sok tassék-tessék végbemenne, az a hatalom, melynek az a szokása, hogy 3 nappal a hadüzenet előtt lépi át a határt, hol állana? Ha csupán az osztrák-magyar monarchia uralkodója vol­na igy megkötve, akkor az a másik hatalom, melyet meg akar támadni, bizonyára azt mondaná: én előbb szétverem parliamentedet, elfoglalom fővárosodat s csak azután kérdem meg a parliamenti, beleegye­zik-e ebbe ? (Zajos tetszés a jobboldalon. Mozgás a balon.) Nem akar nevetséget csinálni azon nagy eszméből, hogy a népek befolyással bírjanak a béke és háború intézésére, mert ez létrehozná az örök békét, melyért egész életében küzdött. Meg van győződve, hogy ha a parl­amentet megkérdeznék, 10 eset közöl­é­ben nem volna háború. De ha csak a mi monarchiánk akarná megkötni az uralkodó kezét, akkor mindannyiszor kiszolgáltatná monarchiánkat egy autokrata hatalomnak, mely meg akar bennünket támadni. Bízik különben ezen eszme jövőjében, de azt hiszi, hogy azt ne mi kezdjük elő­ször érvényesíteni, kiknek helyzete legveszélyesebb. Ha más nagy állam megkezdi, legyünk mi ám a má­sodik. Ezért a törvényjavaslatot most elfogadja. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Hegedűs László és Csanády Sándor Eötvös határozati javaslatát pártolják, és Rohonczy Gedeon. Hosszabb eszmecsere után ab­ban állapodott meg az értekezlet, hogy a teendőkre nézve javaslat készítésre albizottságot küld ki s an­nak tagjaivá megválasztotta: Bakay Nándort, Hor­váth Gyulát és Verhovay Gyulát. Különfélék. — márcz. 26. (Rudolf trónörökös felolvasása.) Rudolf trónörökös a prágai katonai tud­­egyletben szombaton este tartotta második felolvasását a spi­­chereni csatáról. A főhig igen kimerítően vázolta a nagy csata kezdetét és egész lefolyását. A felolva­sás végén a főhig az elmondottakhoz érdekes re­flexiókat fűzött, főleg a gyalogság jelentőségéről és szervezetéről, s különösen megdicsérte a porosz gya­logságot. A­mint mondá, a epichereni csata kiválóan a gyalogság csatája volt, melyben a porosz gyalogság fölénye a franczia felett vívta ki a diadalt. A főlig nagy eismeréssel szólt Frossard tábornokról, a fran­­czia sereg főparancsnokáról is, kit, mint kiemelte, Bazaine tábornagy nem eléggé támogatott. (A szegedi gátak helyreállítása­ ügyében a közlekedési minisztériumban f. hó 23-án értekezlet volt Tisza miniszterelnök elnöklete alatt. Jelen voltak a közlekedési és pénzügyminiszterek, a közlekedési minisztérium szakértői, az alföldi és az osztrák államvasút képviselői. Herrich mint tanácsos azt javasolta, hogy Szegednek külső és belső árterét az alföldi vasút gátszakadásainak betömése által kü­lönítsék el egymástól, 34 000 köbméter föld kellene hozzá. Herz műszaki tanácsos kifejti, hogy ezen munkának semmi eredménye se lesz. Hieronymi államtitkár kijelenti, hogy akkor a körtöltést

Next