Pesti Napló, 1879. május (30. évfolyam, 106-132. szám)

1879-05-01 / 106. szám

és így az államnak kell lehetőleg rajta segíteni. A törvény jó lehet a magyarországi viszonyokra, de nem sokat segíthet az erdélyieken. Hibás az elv, első a tagosítás iránti ódiumot elenyésztetni és azt erély­­lyel végrehajtani. Az 113-tesz kimutatását kötelezővé tenni semmi esetre sem helyes, de ezen minimum általános leszál­lítása sem vezetne czélhoz, különbség teendő az egyes költségek szerint. Nálunk a birtok szét van forgá­csolva, tulajdonképen a birtokos középosztály nálunk nem létezik. A következő számok ezen állítást min­dennél eklatánsabban illusztrálják: Erdély 563.938 birtokosa közül 5 hold vagy ennél kevesebbel 335.407 bir; 5—15 holddal 136.098 és 15—30 holddal 61.371 bir; továbbá 30.200 hold­dal bir: 27.841. 200—1000 ig 2223 és csakis 828 birtokos bir 1000 holdon felül 10 ezerig 563.938 bir­tokos közül. 520.031-nek van 50 frt és kevesebb, 32.127-nek van 50—100 frt és kevesebb, 10.046-nak van 100— 500 frt és kevesebb, 956-nak van 500—1000 frt és kevesebb, 633-nak van 1000—3000 frt és kevesebb, 109-nek van 3000—5000 frt és kevesebb, 33-nak van 5 — 10.000 s csak 3-nak van 10.000 frton felül jöve­delme. Ismétli, hogy nincs középosztályunk, ennek fejlesztésére kell törekednünk. Van nálunk még egy baj, hogy mindenki földmivel, ámbár minél keveseb­ben értenek hozzá. Az iparos, kereskedő mind földmi­­veléssel foglalkozik; utal azon hátrányokra, melyek abból erednek, hogy földmivelésre nem hivatott kö­zegek is foglalkoznak azzal, nemcsak, sőt gyakran sa­ját hivatásszerű foglalkozásuk nyílt kár­tra, idejük legnagyobb részét annak szentelik. Itt volna valóban áldás a tagosítás, mert ez volna hivatva lehetővé tenni a munkamegosztást. A minimum megállapítását illetőleg javasolja, hogy 1000 holdon alul és 8 ezeren felül biró közsé­gekben V.—1—8000 ig­­/5-re szállíttassék le. Tisza László már 20 évvel ezelőtt oly fontos­nak tartotta a tagosítást, hogy azt már azon időben is hivatalból kívánta eszközöltetni. Az alapelvre nézve Schweinitztzal egyetért, de nem fogadhatja el az általa javaslatba hozott módo­zatokat. A holdak számára való tekintet nélkül a mi­nimum véleménye szerint '1-re szállítandó le; ebbe betudandó először az árvák birtoka feltétlenül, má­sodszor a havasok és erdei területek, harmadszor ki­mondandó, hogy a tárgyalásról távol maradottak a tagosítást óhajtók közzé soroztatnak; nem tartja még ezt sem elegendőnek, tekintve, hogy a tagosítás első rangú államérdek, kimondandó a tagosítás, ha csak egy oly birtokos is kívánja, kinek szétszórt birtoka legalább 200 hold, és hogy oly községeken, melyek­ben a parczellák többsége egy holdon alul marad, a tagosítás hivatalból foganatosítandó. Bokros Elek elismeri a tagosítás közgazda­­sági nagy fontosságát, óhajtja, hogy a minimum le­­szállíttassék, de nem merne oly messze menni, mint Tisza László. Czélszerűnek tartaná a minimumot */i-ben határozni meg, a melybe azonban minden­nemű birtok beszámíttassák, miután a birtokok ter­mészetének meghatározása sok pernek lehet oko­zója.­­ Nézete az, hogy Tiszának indítványa, a tár­gyalásról elmaradókat a tagosításhoz ragaszkodók­nak tekinteni helytelen, sőt veszélyes lehetne, a­meny­nyiben könnyen zaklatásra adhatna okot. Ott, hol a negyed be nem szerezhető, a provokáczió joga megad­ható lenne oly egyes birtokosnak is, ki minimum 500 hold szétszórt ingatlannal bír. Nem járulhat azonban hozzá Tisza László azon nézetéhez, hogy ott,hol a parczellák többsége egy holdon alul van, hivatalból viendő keresztül a tago­sítás, miután ezen állapot többszörös tagosítás után is előfordulhat. Bethlen gr. nem tekinthet húsz évvel hátra, mint előtte szóló, hanem húsz évvel előre, s azt véli, hogy Erdély jövője a tagosítástól függ. Határozottan ellene van az obuigát tagosításnak, mivel általa ép oly területekre oktrojáltatnék a tagosítás, a­hol az gaz­daságilag nem mondható előnyösnek, a­helyett hogy jót teremtene, csak elégedetlenséget szülne. Vélemé­nye szerint VB-re szállítandó le a minimum, de ez */„ a tagosítandó területnek V5 legyen, ez lenne a valódi könnyítés. Czélszerű, ámbár radikális lépésnek tarta­ná azt, hogy a 200 holddal bíró birtokosnak meg­­adassék a provokáczió joga; ezt úgy kívánná meg­szorítani, hogy ez a határ nagyságával arányba ho­zassák, fősúlyt azonban arra fektet, hogy az 1/5-be havasi terület egyáltalán ne számittassék be. Hilibi Gaál János a minimumot Vs-ben óhajtja megállapittatni. Meg kell győzni a kisbirto­kost a tagosítás előnyéről s igy előkészítve a talajt, mondassék ki imperative a tagosítás. Paget János azt hiszi, hogy a minimum le­szállítása nagy elégedetlenséget idézne föl. Ha már csakugyan le kell szállítani, '/4-n­él alább menni ta­nácsosnak nem tartja. A Bokros által előadott in­dokoknál fogva Tiszának azon javaslatát, hogy a távollevők a tagosítást óhajtók közé soroztassanak, nem fogadhatja el. E ponthoz még többen óhajtván hozzászólni, elnök az ülést bezárja. A tárgyalás a következő ülésre halasztatott. Különfélék. — május 1. (A h­­­v. lapból.) A belügyminisztérium vezeté­sével megbízott magyar miniszterelnök előterjesztése folytán, ő Felsége Meferdt János, Gidófalvi István és Kicsik Sándor erdélyi földtehermentesítési pénzalap-igazgatósági előadókat miniszteri titkárokká nevezte ki. A magyar királyi belügymi­niszter, Csongrády Kálmán erdélyi földtehermentesítési alap­igazgatósági fogalmazót, valóságos miniszteri fogalmazóvá, Loy Frigyes kiadót, Vida János iktató­t és Isaku Miklós levél­tárnokot miniszteri hivataltisztekké nevezte ki.­­ A Sigray­­féle alapítványnál megüresedett, 300 írttal javadalmazott ál­lomásra „a hivatalos lap mai számában pályázat hirdettetik. (Ő Felsége) által, a kir. ezüst jubileum al­kalmából Tisza - Taaffe miniszterelnökökhöz köz­­lött kéziratról két verzió került nyilvánosságra. Az egyik szerint ő Felsége önmaga fogalmazta az egész kéziratot; a másik szerint őfelsége a kor­mány által neki előterjesztett szövegbe néhány igen meleg hangú passzust írt bele. (Személyi hírek.) Tisza Kálmán mi­niszterelnök és Szapáry Gyula gróf pénzügymi­niszter tegnap este Bécsbe utaztak. (Kossuth Lajos) Tettey Nándor s Társa budapesti könyvkereskedőkhez e levelet intézte : Collegno (al Baraccone) apr. 21. Tisztelt uraim! Van szerencsém ápril 12-én kelt becses levelükre vá­laszolni. Elismerem, hogy oly emberek emlékiratai, kiknek közéletük történelmi eseményekkel kapcsola­tos, nem csak érdekkel, hanem oly kútfő becsével is bírhatnak, mely nélkül az események helyes felfogása körül a történésznek bajos eligazodni. Azt pedig ne­vetséges segélyezés volna kétségbe vonnom, hogy némileg az én emlékirataim is e kathegóriába tartozhatnának. De hát nekem nincsenek emlékira­taim. Az én helyzetemben nem lehetett volna ki­kerülni, hogy hazánk történelmének ezen korszakára vonatkozó jegyzeteim, melynek tényezői közé tartoz­tam, jórészt autobiografikus színezettel is bírjanak. Én pedig az autobiográfiák iránt legyőzhetlen ellen­szenvet érzek. Az emberi természet gyarlóságai közé tartozik, hogy autobiográfiáknál a részrehajlatlan tár­gyilagosság teljes lehetetlenség. Akarva, nem akarva, a »kedves én« subjektivitása okvetlenül bele­tolako­dik a játékba; úgy, hogy azoknál, kik a történelmi fontosságú eseményeknek nem pusztán avatott tanúi, hanem tényezői, vagy épen intézői is voltak, az auto­biográfiák kisebb-nagyobb mértékben mindig vagy az öndicsőítésit vagy legalább az önigazolási viszketeg nyo­­mait viselik magukon. Julius Caesar kommentárjaitól kezdve nem ismerek autobiográf színezetű emlékira­tot, mely e gyarlóságtól ment volna. Lehet, hogy ez lélektani kényszerűség, de mindenesetre hiúság szaga; ez pedig olyan szag, a­mitől én gyomromból undorodom... Nem tehetek róla, véremben van, mint a bécsi kabinetpolitikának a terjeszkedési viszketeg. Lehet, roszul tettem, de be kell vallanom, hogy soha még csak kísértetbe sem jöttem, ennek az undornak leküzdését megkísérlem, legalább azóta bizonyosan nem, a­mióta nemzetünk közéletében cselekvőleg részt vehetek. Aztán ettől is eltekintve, én, életem azon szakában, mely hazánk történelmére tán némi befo­lyással lehetett, sokkal inkább el voltam foglalva a munka, cselekvés mezején, semmint hogy emlék­­irati jegyzetek vezetésére, vagy vezetetésére csak gondolni is eszembe juthatott volna. S a­mit akkor elmulasztottam, azt többé, ha akarnám, sem pótolhatnám. — Egy kézitáskával karomon vettem búcsút, jobb sorsot érdemelt, szerencsét­len hazámtól, harmincz év előtt. S e búcsuvétel kényszerűségének kifejezhetlen kínja közben, lázas agyamba bizony nem férkőzhetett be azon gondolat, hogy ama kézitáska szűk öblébe iratokat tuszkoljak, így hát ha most kellene emlékiratokat kompilálnom, pusztán emlékező tehetségemre volnék mint kútfőre utalva. E tehetség fiókjaiból pedig, a múltak egymást rohamosan kergetett tényrészleteinek szabatos em­lékezetét annyira ki-ki szorongatták az azóta tekín­­lódott harminc­ éven át a jelen , jövendő magán és hazafias gondjai, hogy én e kútfőt sem elég gazdag­nak, sem elég biztosnak nem ítélhetem. Mindezeknél fogva bocsánatot kérek, hogy önök indítványának foganatosítására, még a kijelölt nemes czélra való tekintetből sem vállalkozhatom. Van szerencsém ura­­ságtokat nagyrabecsüléssel üdvözölni. Kossuth. (M­e g h i­v á­s.)­A fővárosi bizottság belvárosi t. ez. tagjait a Dunaszabályozás ügyében f. évi május 3-án délután 5 órakor (a régi városház tanácstermé­ben) tartandó értekezletre tisztelettel meghívom. A fővárosi egylet végr. biz. megbízásából. Budapest, május 1. Kl­é­h István, id elnök. (A zenekedvelők hangversenye.) A budapesti zenekedvelők egylete tegnap nagy hang­versenyt rendezett saját bálvány-utczai helyiségében Káldy Gyula vezetése alatt. A műsor egészen klasszi­kus darabokból volt összeállítva. Hallottuk Bach Bourrée-ját, melyben a tartalom bájos egyszerűsége a legtisztább klasszikus formával egyesül és Rameau Rigodon-ját, mely amazzal tartalomban és formában benső rokonságban áll, bár szelleme kevéssé fejezi ki a zenei klassziczitást. Rameau a maga korában Fran­­cziaorszá­g egyik legnagyobb zeneköltője és zeneírója volt. Berlioz bámulattal emlékezik meg róla iratai­ban és az új irány egyik előfutárjául mutatja be.­­ Művei közül egy kettő megérdemli, hogy fönmarad­­jon és Káldy Gyula, e kitűnő érzékű, buzgó karnagy, őszinte hálára kötelezi a műbarátokat, ha a régi ze­neköltők java munkáit mintegy rendszeresen fölku­tatja és bemutatja a közönségnek. Beethoven C. dúr hangversenyében a zongorarészt Deutsch Vilmos úr játszotta, nagy sikerrel. Nem közönséges virtuozitás­sal, hanem a mű szellemének átérzésével végezte fel­adatát. A zenekar oly gondosan és szabatosan kí­sérte a zongorát, hogy az árnyalásnak ily finomsága ex professo művészekből álló zenekarnak is becsüle­tére vált volna. Mozart Es dur szimfóniája volt az utolsó szám, melyben a menuet (a mozarti játsziság egyik remeke) élénk tetszésben részesült. (A m­á­j­u­s ( 18 - j­e) ma fagyosan, hidegen köszöntött be. A városligetnek sokkal kevesebb ven­dége volt, mint máskor e nap reggele. Csak a­zon látszott meg, hogy május elseje van, mert a csónaká­zók száma ma is elég nagy volt. (H e g­y a m­­­á­s.) Tegnap délután 4 órakor a Gellérthegy oldaláról egy körülbelül 150 klgr. súlyú szikladarab levált, és szörnyű robajjal zuhant le a hegyalján fekvő »zöld koszorú« vendéglő udvarára s ott az istálló tetejét keresztül törve, a földbe fúródott. Szerencsére, emberélet nem esett áldozatul. (Egy szökevény elfogatása.) Krausz­­mann bukott budapesti kereskedő a múlt hó elején a fővárosból megszökött. De Hamburgban a rendőrség elfogta. Krauszmant a helybeli hatóságok megkere­sése folytán május 21-én fogják Hamburgból haza szállítani. Törvényszéki csarnok. A takarék- és hitelegylet bünpöre. (Negyedik nap.) — május 1. A mai tárgyalás kezdetén határozott nyi­latkozatokat hallottunk azon kérdésekről, melyek a bíróságot tegnap foglalkoztatták. A szakértők a könyveket átvizsgálván, ma a következőket jelen­tik ki: A Blau M. P.-féle folyó­számlára 1871 és 1872. években több ízben történtek törlesztések, összesen 9000 frt erejéig; a Geizler-féle számlából 2000 frt törlesztetett. A rimessen-kontóba más váltókat a Blau-féle váltók módjára sohasem vezettek; a többi váltók, melyek a rimessen-kontóba előfordulnak, vagy valóságos küldvény­váltók voltak, vagy oly bankvál­tók, melyek rö­vid idő múltával beváltottak, mint pl. a Schön-féle váltók. Voltak ott az Allgemeine Depositen banktól va­ló küldvények, melyek behajtás végett küldettek be és csakugyan befolytak. A rimessen-kontóban csak a Blau-féle váltók maradtak kiegyenlítetlenül. Ezen váltók eredetileg Geisler és Heim név alatt, azután Blau Jakab-Deutsch, majd Blau-Schön nevek alatt a rimessen-kontóban szerepeltek. Az nem volt kor­rekt eljárás, hogy a bankváltók a rimessen-kontóra vitettek át, mert ezen kontóba csak küldevény váltók tartoznak; az átvezetés a mérleg­készítés idején óva­tosságból történhetett oly czélból, hogy revideálás­­kor észre ne vegyék, miszerint ezen váltók évekig nem hajtattak be és a kamatok is csak rövid időre, nem az egész évre számíttattak. Friedmann védő­ügyvéd: A kérdés az, mi az inkorrektebb eljárás: az­­, ha meghagyják a vál­tókat a rimessen kontóban a mérlegkészítés ideje alatt, vagy az, ha a mérlegkészítés idején átvezetik a bankváltószámlára ? Szakértők: Mindenesetre korrektebb eljá­rás volt a váltókat a bankváltó számlára átvezetni, mint hogyha mérlegelés idején is a nimessen kontón hagyták volna. A bíróság kihallgatja Egger Samu érem és régiség kereskedőt, ki 1868-tól 1874-ig az intézet igazg. tanácsosa volt és aki kijelenti, hogy a Blau M. P. féle váltókról mit sem tudott, mert nem engedte volna meg, hogy Blau mint igazg. tanácsi tag az in­­téz­ettől hitelt vegyen igénybe. A pénztárban találtak egy 5300 és egy 1700 írtról szóló Blau féle bont, kiállítva egy-egy levélbo­­rítékon, Keller sajátkezű jegyzetével: anstatt Kassa. Az elnök felszólítja Kellert, adja elő, mit tud ezen bonokról ? Keller megjegyzi, hogy azokról nem tud felvi­lágosítást adni, mert nem emlékezik ezen bonokra. De alkalmasint úgy eredhettek, hogy Blau, mikor váltói lejártak, nem tudván fizetni, pár napi halasz­tást kért és ezen pár napra ilyen bonokat állított ki, melyeket Keller készpénzül fogadott el. Ez nem egy­szer szokott megtörténni. A bíróság ezután áttért a 2500 frtos depot ügyére , a könyvekből ugyanis kiderült, hogy Blau M. P. vádlottat még egy 2500 forintos tétel terheli, melynek fedezetéül 57 fél részvény volt letéve. D­e­u 8i c­h Sámuel igazgatósági tag előadja, hogy a közgyűlés ideje táján, mikor a tantiéme ösz­­szege iránt már tájékozva voltak, az igazgatótanácsi tagok vásároltak takarék- és hitelegyleti részvénye­ket az intézet érdekében, de a veszteségeket az igaz­gatótanácsi tagok fizették; fedezetül a takarék- és hitelegyleti részvények szolgáltak. A tantiéme kifizetésekor történt a leszámítolás; az árfolyamkülönb­özeteket az intézet levonta a tan­­tiémeből. A hat igazgatótanácsi tag közül négy ki is egyenlítette ezen számlát, de Blau már előre kivette volt a tantiémet, a differencziát nem bírta kifizetni és így az 57 fés részvény ott maradt depotban a 2500 frtos tartozás fedezetéül. A szakértők megbizattak, derítsék ki, hogy a depot lejárta napján az 57 fél részvény minő értéket képviselt. Dr. Darányi Ignácz védő ügyvéd bemutat egy csomó levelet, melyeket az egylet Blauhoz inté­zett. Ezen levelekből kitűnik, hogy Blau M. P. a ta­karék és hitelegyletnek összesen mintegy 309.000 frt erejéig terjedő váltóit saját czégével girálta; e leve­lek egy része 1875-ből ered és konstatálható belőlük, hogy az intézet még 1875-ben Blau girójával ellá­tott váltókra tetemes összegeket kapott a nemzeti banktól, a többi igazgatók tudtával. Blau nem mint igazg. tanácsi tag, hanem saját czégjével girálta ezen váltókat és ezért províziót nem kapott. A törvényszék e levelek közül többet fel is ol­vastat. A levelek mindegyikében az intézet kijelenti, hogy Blau M. P. urat az általa girált váltókra nézve felmenti a maga részéről az obligától, tehát Blau csak szívességből girálta a­z intézet váltóit. Ezután Schönberger és Grünbaum igazg.­ta­gok hallgattattak ki a Heim-féle 7000 frtos tételre nézve. Vallomásaikból kitűnik, hogy Blau 7000 frtot vett fel a Hamfel telkekre Heim név alatt és ők erről tudomással bírtak; a kérdéses telkek szerintük 10— 12.000 frtot értek. Végül a törvényszék áttér a Kaufmann féle ügyre, mely abból áll, hogy Keller összesen 25.000 frt erejéig adott kölcsönöket Kaufmann nevű vagyontalan sógorának váltóira. A tárgyalás tovább foly-­ ­ Adva Tartva Adva Tartva Béc­si tőzsde. --------- . .. ~ — Galicziai földhitelmnt 7 7 7 V 1 7 7 . ' » gJ ‘ Pécs-barcsi pilya 100 bt ezüst . * • ’ * • .12^ . on Bécsi giro­­s pénztáregylet ..........................................” Karoly Lajo. * *®« frt. • . . ^ ".I April 30. Magyar Jelz. bank ............................................................ » « ^ . ........ $5— -— _______ E. Közlekedési vállalatok részvényei. KaLoderSzi 200 frt . ! i. ^ . :' Tt.n ii'.tő ----------_■ Alföld-fiumei pálya 200 frt ...........................................187'78 ‘«’S Lemberg-csern.-lassyi pálya 800 frt ezfist. Adva Tartva Albrechtpálya 200 frt...................................................... 46'76 «•» . Ti Igei S » Báttaszék-Domb........................................................................ JI’­ . „.»«■» ?1'50 , ----------- Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. p. • • • ,**'77 , . • " ’ 1872 . . ' « an 7« — A. Államadósság 100 frt. Erzsébet-pálya 200 frt .. ......................................................181'_ 181-60 » V » » IV- " . . . . . 13 _ Eperjes-tarnowi 200 frt...................................................... ~Osztrák Lloyd 5»/. p. p. ■ • • • ■••••• ------­Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 4% • • . 65.4’» 65.60 Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst . . . • • - « . . « . » 300 frt 5*/« . • 1 . 89 76 «rt'ss / . ., febr.—ug. 5% . . . «5.45 65.60 Ferencz­ József pálya 200 frt ezüst...............................[»« f 1S9.S5 Osztrák észak-nyugati vaspálya 300 frt 5 .. 82.75 63.25 I­l ezüstben jangjaL 5% . . . 65.90 66.05 Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst.....................................«g.SO 169.50 Rudolfp. 300 frt..................................... gr'so ” I „ april-pet. 5»/. . . - 65.90 66.05 Lajos-Károly pálya 200 frt................................................«4.50 285.­ , 1869-72 .­­ . «}•« f f Sorsolással 1854-böl 250 ftos 4»/o .................................. 113.75 114.25 Grácz-köflacM . . ................................................. 1 „^2? ií,if am'frt ezüst ..............................i el'sO 68 20 , 1860-ból 500 , Vh : „ 119.80 120.23 Kassa-oderbergi pálya 200 frt .....................................?®' i: *®7-5® B sb erdélyi pálya M frt ezüst •••.•• 67.60 68.20 , 1860-ból 100 „ 57. 7­7 128.— 128.50 Lemberg-csernovlezi pálya 200 frt...............................?.51.75 12.25 Allampálya 600 frank 8 /. ...­­34'60 , 1864-ből 100 „ 159.50 160.— Osztrák-magyar Lloyd 500 frt .. ....................................... 634.— 686.— , mi 3 /. . . ... J33'" l*®­„ 1864-böl 50 „ .......................................... 167.50 154.— Osztrák-északnyugati 200 frt..........................................1**-~ ^ t'-n «no frt . . . l56'_ 1M' Como járadékjegy 42 Ura................................................ 28.50 29.­ „ . „ (Lit. B.)200 frt ........................ 61.25 61.7., „ 1. kib. 200 frt 5 /» .. • . Államjószági jelzáloglevél 120 frt 5»/„........................ 148.75 144.25 Rudolf palya 200 frt.............................................................1*®-~ ,3®'3® n411 ” 500 fr ........................ne'40 lie’so Osztr. kincstári jegyek 57.................................................... 100— 100.50 Első erdélyi pálya 200 frt................................................. ®*— ®®'8® Déli vasat januar^ML 3 . 500 fr. . .16.40 116.60 ............................................................ 7740 7765 . ...... 7.­ 725 . Tiszai narva 200 frt * ' ! ! .............................. 193— 194— , 1878 bon 67. 500 frt.................................... —­­ — B. Földteh­ermentes. 100 frt p. p. Bécsi­ Tramway 200 frt .......................................... 188.75 189.25 Tiszavidéki 57. 100 frt...................................................... 88 — 88.50 Magya­gácsországi első pálya 200 frt ........................ 94.50 95— Magy.-gácsországi 200 frt e. ................................................. 71.25 21.50 Csehországi 5»/..............................................................I®2-- 103‘- , északkeleti első •„ 200 frt ezüst .... 122.50 123— Magy.-északkeleti 800 frt 5”/. • • .............................. 71.70 72— | Bukovinai 6»/«............................................................ 84.40 84.80 nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt . . . 117— 117.50 7­7 . «^ frtJ!r!*ny 7' 5 ........................ V.'ll 8. 78 1 Gácsországi 5% ........... »9.75 90.60 ” 1 Magyar nyugati 200 frt 5«/. ........ 78.25 --------, Krajnai és tengermellék 5»/o ........ 96.50 97.50 p_ Ipar. CS keresk. Vállalatok l'éSZV. » » 200 frt .......................................... —1 MorvaniAzáid r­............................................................ lOs'— 103__ Azienda Assicuratrice 1000 30% bef................................ —I. Magánsorsjegyek. Alsó-ausztriai 5% .' .' ! 104.50 105- b6f- — -'— Hitelintézet 100 frt..........................................• Wt- 1*1.50 Felső-ausztriai &"/.............................................................. 99.75 100.75 „Donau bizt. társ. 200 frt .................................................. . .......... ............................................................ 87— — Salzburgi 5%...................................................... 96 — 97- ^Tsh­ánTiaZomToO rt ' — -------Dunagc­hsjózásf lOO frt p. p. 4%.......................................... 102.50 108.50 Sziléziai 5°/«............................................................. 96.50­­— ba.gó­tarjan, va^oml 60frt •••... Innsbrucki városi 20 frt .......................................... 23.75 14.26 Stájerországi 5»/................................................. • ®3'8« “ Securitas ”visz,b. 300 'frt . .­­..................................... — — Keglevich lO frt . .......................................... 18- 19-Horvátországi V.. \ \ \ \ \ \ \ \ . \ IV- 88- Vagyonkö.c. Pest 80 frt....................................................... — — frt. | ! ! ! ! ! &S «iS Erdélyi 5%............................................................. 78.75 79.60 Pálffy 40 frt .. ....................................................................... 85.75 85.75 | Temesi Bánság 570 . . ................................ . 80.50 81.26 W. AalOglCVClCK. .. . Rudolf-alapitvány 10 frt...................................................... 17.10 17.40­­ Temesi 1867-diki sorsolási záradéknál ..... 78.60 79.25 Osztrák földhitelintézet sors. 5% arany, ezüst . . .' “l'au ““'r, Salm 40 frt .. .......................................................................... 47— 47.­ Magyar 5%.................................... . . . . 85.— 85.75 3., éves, visszafizetés 5% ....... tu.­ OF Salzburgi dijsorsjegy 20 frt. 20.— 20.50 , 1867 diki sorsolási zaradét-h­al ..... 80.50 81— Cseh jelzálogb. 5% • •­­ ............................................ St. Genois 40 frt p ..............................................­ • • 88.10 88.40 Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás............................................inn’on init io Stanislau városi 20 frt ....................................................... 25.25 15.76 Iffáq 1,üzkülcsiimlfc. z „ o. é. ....................................................................... lui.iu Triest város 100 p. p. 4./,­/................................................. 118.50 120— L. Mas kt./,JiOICS01K­.K. Magyar föld­hiteltársulat 34 év 5./../................................­­— B „ 50 frt o. o. 4%.......................................... 61— 63— Duna-szabályozási 6% 100 frtot 107.75 108.25 Magyar földhitelintézet­i 5%%........................................... 98. 0 Waldstein 20 frt ..................................................................... 83.25 88.75 Magyar aranyrente adómentes 6%/......................... 91.45 91.60 Magyar földhitelintézet 1­5%-os........................................... 107.60 108— Windischgrlitz 20 frt............................................................. 83.­ 38.50 Magyar vasúti 120 frt (SOa franc) 5­/o ezüst . . 106. 15 106.75 i­agyar 5 /° arany 39 év.................................................. 86.50 87 25 VálfAl­­ortral Magyar vasút cumulativ .......................................... 105.75 106.25 Magyar jelzalogbank :­'/A ‘ ' gsibO 84— ValtOll d­Oraj. ^ Gömöri záloglevél 5% 150 frt ..................................... —.— —M»81*r kisbirtokoso­k’ 7% 15 év ! '. 97.50 98— Amsterdamra 100 frt hollandi . . . 1 » 1 8'/. 96 8S 96.95 Keleti vasút elsöbbs. 5°/o .............................. 68.40 68.80 n ” ” ” 70/ 30 év . . 97.50 98.— Augsburgra 100 bir. mark ...*••• 5 57.10 57.85 ' Magyar állami kötv. (keleti vasút)........................ 79.40 79.70 . » » ......................... 92.25 — Berlin 100 ki­. márk . ............................... • 5 57.10 67.26 il u n v 1877........................................... 70.— 70.25 ' ' földhitel Krakó 6°o 18 éV • 1 . . • • 91.25 92.50 Frankfurti 100 bir. márk....................................5 67 10 57.25 Urb. vált. kötv. 5%...................................................... * részv^ielzSogbank°6Vo . ...... 95.60 Hamburgra 100 bir. márk....................................5 58,0 67.25 Magyar nyeremény 100 frt .................................... 97.50 97.75 Bécsi körp. földbitel..*5«/, 6 év°..................................... —“ Más .................................................................... 5 67.10 57.25 n v au frt ............................. 95 — 97.— 1 6°/ 20 év ...••• —•— —•— Brüsseli 100 frank........................................... 3/* ___ —.— Magyar kincstári utalvány 1873 10 L. ...................... „9.60 119.90 fs,dhi”tesi„, 20i/p befsz. 5%............................... 95— 95.50 Londonra 10 font sterling....................................8 117— 117.26 „ 1874­ ki 10 1«. b®/o.......................................... —pi.» tflkin M/. 30 év ........................................... 103.26 103.40 Milano 100 lira............................................................5 ____— .— „ kölcsön 1871. 30 mii.......................................... —.— —.— ‘ * xg ev *........................................... 103.25 103.40 Marseille 100 frank. ..............................2 __[ — w 1873-iki 54 mii. 5% ....... —#— —.— ra n » /* * Paris 100 frank......................................................2 46*40 45.45 ' Peiva“““nl,a*.,K. . . . . 8_8^ h. Elsőbbségi kötvények. St’ tVl r- 1-z ^Ä°Äc M eiürt ^ • • • ♦ • • 5:- 5:S> BrtJ“1 pia0I0k 100 frank'......................4,/- -;­ , kölcsön 1865 5% •••••■• —— —— «attasVék^Dombovár °200 frt é. 5%.' !!!!".! ~'5Q Vfilulák árfolyama. ' 1873 6% . ‘ _.I _— O^.trik dimagőzhajózási SCO frt ö% ^ _ ■ • • • 10S.60 104|_ c,_ ........................................................................ül . 6.55 5.57 1 « kínost jegyek 1876-1878 9%.............................. —— —* * 200 frt 5% arany . . . . —~•— Szegélyes arany........................................................................ 5.54 6.56­ Erzsébet pálya ezüst 100 frt................................................. 9*.75 95.25 Osztrák-magyar 8 fr. arany..................................................­­ D. frankOR fushVenyel. is@2. 800 frt................................................. 94. 94 . 20 frankos arany.................................................................... 9.85 8.85 2D0 frt (Linz-Budweis). . . . 98.50 94 — 20 mark, darabja.................................................................... 11-51 11.58 i Angol-osztrák bank 200frtos 120 frt befizetés . . 110.50 110.75 ’ ’ 1870. . ................................................. 88-8® 89­ Sovereign. ......................................................................... 11.72 11-75 Angol-magyar bank 100 frt .......................................... —— —— „ „ 1872. „ (Salzburg-Tyrol) . . . 13.25 —— Orc­z imperiale. .................................................................... 9.59 9.60 Bécsi bankegylet 100 frt..................................................... H8.95 118.50 ” 1 ,878. . ................................................. 88‘*® 88'­.® Maria Teréz­a tallér.............................................................. Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 60. .... 160.60 161.50 hiperjes-tarnowi 300 frt........................................... • • “f“.. .* *. * ' .* ._** *. ................................ Magyar fridkktel-részvény 200 frt ............................. — — Ferdinand északi palya 200 frt p. p.......................................l®f-- 104.50 Ez­üst ente szelvény 100 frtért............................................ Keresk. és iparhit­elintéz. 100 frt................................... 250.60 250.30 „ „ „ 100 „ o. ................................... 98.50 Orosz par­k­-rubel.................................................................. 1.18 1.12! Magyar ált hitelint 200 frt .......................................... 885.50 886— „ „100, ezüst 5% .... —Egyleti ......................................................................................­­— —— Alsó-ausztriai leszámító társulat 500 frt ... 776.— 785.— Morva-sziléziai 100 frt................................................ • MIV*TM Torok arany líra . . . ................................................. 10.69 10.60 Magyar áll municipal!* 200 frt 100/. ........................­­— — „ „ 1872. köles................................................... 105.50 106— Német hír bankje^ 100 mark .. .. ... 67.56 67.60, Osztr. nemz. bank . ..................................... 807— 809— " ” 1876. ..................................................l®»-~ l®*-8® Az osztrák nemzeti bank kamatláb, direct váltókért, aniobank 200 frt 70%..................................................... 76.75 77.­ Ferencz József pálya 1867. 200 frt................................ 91.60 92— ’’tésre ér » bankfiókokra 40/.%, telepitvényekra 5% ! Galéziai jelz. bank ...............................• . . • -— — . „ 1873.....................................................—- —- lombard-kölcsnekért «%. I ' , . __________________________^_____________. Közgazdaság. Vegyes hírek. (Ma hajnalban) a légmérsék mindenütt tetemesen alább szállt, a fővárosban -1-4 volt, itt-ott a hegytetőkön hó látszott. A vidékről számos hír ér­kezik tetemes pusztításról, melyet a rendkívüli időjá­rás okoz. Úgy látszik azonban, hogy fagy csak itt­­ott volt. (A tiszavidéki vasút­ főigazgatósága tegnap ápril 30-án az elnök dr. Szapáry Antal vezér­lete alatt egy külön e czélból tartott ülésben végle­gesen határozott a mezőtúr-szarvasi 2-ed rendű vasút építési munkálatai, vala­mint a szükséges felépítményi vas- és fa­ al­katrészek és anyagok szállítása iránt benyújtott ajánlatok tárgyában. Ezek után úgy a munkálatok, mint a szállítások biztosítva lévén, az egész vonal építésének megkezdése azonnal fogana­tosítható lesz, mihelyt a most víz által borított terü­letek felszabadulnak. Addig is azonban a vízmentes részeken, a kellő munkálatok teljes erővel megin­­dittatnak. (A K­eglevich-sorsj­e­gy­ek­ húzása ma délelőtt volt a régi városház nagy termében. 10,000 frtos főnyereményt a 69714 számú sorsjegy nyerte; 64239 sz. sorsj. 1500 frtot, 21323 és 13864 sz. sorsj. 500 frtot nyertek. Üzleti hírek. A budapesti gabnatőzsdéről. — május 1. Búza gyéren­­volt kínálva, a vásárlási kedv élénk, az árjegyzések szilárdak. A mai forgalom körülbelül 15.000 mm. volt a tegnapi áron. A többiti gabnafajok válto­zatlanul fentartották árukat. A határidőüzletben búza őszre 9.30—9.40, zab őszre 5.65—5.75, tengeri bánsági máj.—júniusra 4.85—4.90, káposztarepeze aug. —szept.-re 13—13.25, bánsági repeze jul. — aug.-ra 12.75 — 13 írzig. A budapesti értéktőzsdéről. Budapest, május 1. A külföldről folytonosan szilárd árfolyamok jelentetvén, a hausse további előhaladást tett. Üzér s befektető papírok, valamint sorsjegyek árfolyama lé­nyegesen e­melkedett. A forgalom különösen élénk volt az arany rentében. Valuták s devizek változatlanok. Az előtőzsdén osztrák hitel 252.40 — 252.75, magyar hitel 236.50 — 236.75 per medio, aranyrente 91.60 —91.95. A déli tőzsdén az árfolyamok továbbá emelked­tek, különösen a tőkebefektetési papírok árfolyama. Helyi pa­­pírokban szűk körű volt a forgalom. Jegyzéseink a következők: Keleti vasút elsőbbség I. k­b. 68—70, magyar dijsors­­jegy 100 frt 98.60—98.75, magyar aranyrente 90.90—92, föld­­teher ment. kötvény 1867 78*/s, osztrák hitel 253.10—253.90, molnárok és sütök gőzmalma 847, pesti közúti 255—256, orsz. központi takarékpénztár 101, kőszín s téglavető 57. A bécsi értéktőzsdéről. Bécz, május 1. (Megnyitás:) Hitelrészvény 251.80. M. hitelrészv. 285.70. Lombard —.—. 1864-et —.—. Ezüst —.—. Járadék —.—. M. földhitelb. —.—. Angol-osztrák 110 60 Állam­vasút —.—. 1860-at —. Magyar sorsjegy —.— Napoleond’or 9.851/« Aranyjáradék 91 60 Unió-Bank —.—. Hangulat: szilárd. Bécz, májusi. (Előbörze.) Hitelrészvény 250 60. M. hitelrészv. 235.20 Lombard 68.25. 1864-diki —.— Ezüst ------. Járadék —.—. M. földhitelb. —.—. Angol-osztrák 110.75. Államvasut 265.75. 1860-as —. Magyar sorsjegy —.—. Napoleond’or 9.35—. Aranyjáradék 91 62. Unio-bani 77.—. Hangulat: igen szilárd. Budapesti marhavásár. Május 1. (Schwarcz J. B. marhabizományos tudósítá­sa.) A mai hetivásáron volt összesen 1238 drb vágómarha és pedig 724 ökör, 418 tehén, 64 bivaly és 32 bika. Ökrök ára 49—51 kivételesen 52 több °­. levonással kelt el, tehe­nek ára 48 —50, bivalyoké 43—44. Meglehetős jó minősé­gek voltak különösen ökrökben, de nagy részük eladatlanul maradt, minthogy a nagyobb mészárosoknak meglehetős marhakészletök van, amelyet a vásáron kívül vettek. Az­on helyzetben vagyunk, hogy már esti lapunk­ban közölhetjük a budapesti értéktőzsde mai (május 1.) hivatalos árjegyzéseit. Államad­óMig. M. v. kötv­­a­g. M. földteherm. é. 120 ft 300 kötv., erdélyi 78.75 79.25 ftc. ezüstb.) 108.— 106.50 Szölődézsmvlts. M. keleti v. el- kötv. (100 ft) 85.75 88.25 sebbs. kötv. I. O. egys. áll.-ad. kibocs. 68-50 69.— b. jegyekben 65.25 65.75 M. keleti v. el- O. egys. áll.-ad. sőbbs. kötv. ezüstben jan. II. kibocs. 79.25 79.75 jul. kamat 65.75 66.— M. államv. kötv. O. egys. áll.-ad. 1877-ről, 100 ezüstben ápr. star.-ban5®/o 70.25 70.75 okt. kamat 66.— 66.25 M. díjjegy köl- O. egys. áll.-ad. csőn 100 ft d. 98.50 99.— 1860-ki kiszs. M. díjjegy köl- 500 ft 119.50 120*50 csen 50 ft d. 98.50 99.— O. egys. áll.-ad. M.kincst. utalv. 1860-ki kisrs. 1874-ről, II. 100 ft 127.50 128.50 kib. szerk. fnt. O. egys. áll.-ad. ezüstben 119.50 120.— 1864-ki kisrs. M. ar.-járad. 6% ^ 1'*9. adóm. »1­90 92.— O. egys. áll.-ad. M. földt. kötv. 85.— 85.75 1864-ki kiszs. M. földteherm. 50 ft 180.— 162. kötv., temes- Pest város köles. bánsági 81.— 81.75 1870-ből 93.— 93.50 M. földteherm. Pestváros köles. kötv., 1867-ki 1871-ből 93.— 93.50 kiszsl. zárad. 78.75 79.25 Részvények. Ált. m. munk­. Lipótv. b. 100 ft 36.— 37. hitelintézet 143.— 145.— M. ált. földhitel M. ált.hitelv. 236.- 237.— részv. társ. —.— —.— Fr. m. bank (le- M. jelzálogb. —.— —.— számol.alatt) —.— —.— O.hitelintézet 253.75 254.— Ipar-bank 42.— 44.— Pesti iparbank 142.— 145.— Kisbirt. földhi- » keresked. b. 578.— 580.— telintézete —.— —.— Bpesti kézm. b. 66.— 70.— Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület. Biztosító társulatok-Első m.biztos. 2480.— —.— Pesti bizt. int. 117.— 118.— Pann. viszont- Unió visz.-bizt. bizt. intézet 650.— —.— intézet 186.— 140.— Gőzmalmok. Concordia 551.— 553.— Moln.éssat.m. 347.— 850.— I. budapesti 1520.—1530.— » » » » Erzsébet-mal. 288.— 289.— II. kibocs. 124.— 125.— Henger-malom 820.— 830.— Pannónia 1500.—1520.— Lujza-malom 287.— 290.— Viktoria 480.— 485.— Köziek, vállalatok. Alf.-fium. vasp. 128.— 129.— Győr - Sopron- Ar.-Körös v.­­ —.— —.— Ebenfurti —.— —.— Báttaszék-Dom- Kassa-Oderb.v. 107.25 1­77.75 bov.-Zákányi —.— —.— O. államvasp. 266.— 267.— Déli-vasút —.— —.— Pécs-barcsi —.— —.— Éjsz.-keleti v. 122.50 128.— Vágvölgyi —.— —.— Erdélyi vasút 96.— 97.— O. gőzb. társ. —.— —.— Hegyi vasút 75.— 80.— Pesti közúti v. 255.50 256.50 Takarékpénztárak. Orsz. központi 100.75 101.25 Bpesti fővár. 875.— —.— Pesti hazai r. 2540.—2560.— Pest külvárosi 53.— 55.— Kü­lönf. vállalatok. Alagút 92.— —.— S.-Tarj. kőszén 93.— 95.— Ganz és tsa. vas-­­ vasfinom. —.— —.— öntöde 295.— 297.— Schlick-félevas- Gschwindt-féle öntöde 88.— 90.— szeszgyár 260.— —.— I. m. serfőződe 445.— 455.— I. m. gyapjúm. Sertéshizlaló —.— —.— és bizom. —.— —.— Sóskúti köb. —.— —.— Athenaeum Spod. és csont­könyvny. 360.— —.— liszt-gyár 230.— — Pesti könyvny.- Újlaki tégla- és részv.-társ. —.— —.— mészégető 25.— 28.— Kőszén-és tégla- Köb. téglaég. 115.— 125.— gyár 56.50 57.50 Záloglevelek. M.földh.i.5«/2% 98.25 98.75 Pesti keresk. b. 98.25 98.75 » » » 5«/6 89.75 90_ M. ált. földh. r. » » » ar.v. társ. 6»/« 79.— 80.— » ezüstben 5% 108.25 108.75 Kisb. fldh.r.7*/« 95.— —.— jelzhb. 5»/» 86.— 87.— » » »6°/» 85.— —.— Elsőbbségek. Báttasz. - Dom- Kassa-Oderber­bov.-Zákányi gi vasp. 5% 72.50 78.— vasút 5°/o 66.75 67.25 O. áll. » 5°/6 —.— —.— Dunagőzhajóz. Vágvölgyi vas­társulat 5°/1 —.— —.— pálya 5*/0 ——.— Dunagőzhajóz. Vágvölgyi rész­társulat 6°/0 —.— —.— kötszv.71/10/. —.— —.— Északk. vp. 5°/» 68.50 69.— Bpsti­lánch.6»/, 95.— —.— » vasp. » malom 6% —.— —.— ar.-ban 5#/o —.— —.— Kőszén és tégla-M.-gal. v. 5»/0 —.— —.— gyár­t. 6% 87.— —.— f. érd. vasp. 5% ——.— Pesti Lloyd és Győr - Sopron- börze-ép. 5°/« 79.50 80.— Ebenf. v. 5°/» —.— —.— Sorsjegyek. O. bit. intézet 166.50 167.50 Pénznemek. Cs. k. reezés ar. 5.52 5.54 O. m. ezüst 100.— 100.10 O. m. 8irtos ar. 9.33 9.35 Ném. bír. bank­ 20 francos ar. 9.33 9.85 JegylőOb.m. 57.50 57.60 Török ar.-lira —.— —.— Váltók. Ném.bankpiacz. 57.05 57.15 Svájczipénzpia-Amsterdam 100 czoklOOfrk. 48.10 46.20 Koll. ftért 96.30« 97.— Zürich 100 » 46.10 46.20 Páris lOOfrk. 46.80 46.40 London 10 fnt stíl 7.— 117.25 Brüssel 100 » 46.10 46.20 Milánó 100 Marseille 100 » —.— —.— olasz 1. —.— —.— Üzleti táviratok. Frankfurt, april 80. (Esti börze.) Váltóárf. Bécsre —.—, Osztr. bankr. —.—, Osztr. hitelv. 218.3/4, Osztr. államv. részv. 220.3/4, Lombard —.—, Galicziai 204.3/8. Papir járadék 56.*1*, Ezüst járadék 57.—, Osztr. arany járadék 67.18, Magy. aranyjáradék 79.’/• szilárd. London, ápr. 30. Konzolok 98.9/1e. Ezüst 50.—. Magy. aranyjáradék 79.5/8. Magy. kincst. utalv. 102*/6. Páris, ápr. 30. (Esti zárl.) Liszt folyó hóra 61.—, májusra 59 50, májusról 4 hóra 60.25, julius—augusztusra 60.50. Búza folyó hóra 27.50, májusra 27.50, májustól 4 hóra 27.50, julius—augusztusra 27.50. E o z s folyó hóra 17. — májusra 17.50, májustól 4 hóra 18.—, julius—aug.-ra 18. —. Olaj folyó hóra 82. — , májusra 81.75, májustól 4 hóra 82.25, a négy utolsó hóra 84.26. 8 , e ■ z folyó hóra 64.75, májusra 55.—, májustól 4 hóra 55.75, a négy utolsó hóra 56 25. Liszt, búza szilárd, többi csendes. Amsterdam, ápr. 30. Búza hiányzik 266. Rozs változatlan 137, 148. Repczeolaj 34.■/*, 83*/s, 35.•/«■ Rep­­cze őszi 367. London, ápril 30. A termények változatlanok. Rep­czeolaj 29 shilling Behozatal : búza 26.560, árpa 4320, zab 38.400. Időjárás szép. Hamburg, april 80. Búza csendes 182.—, 185.—, rozs csendes 115.50,120, repczeolaj bágyadt 59.— 59.—, szesz bágyadt 37.75, 37.50, 88.75. 40.—. Fedezve. Felelős szerkesztő : Ujváry Lajos.

Next