Pesti Napló, 1879. július (30. évfolyam, 158-184. szám)

1879-07-01 / 158. szám

Minél inkább jut érvényre a szomszéd államok­ban azon közgazdasági politika iránya, mely saját országát iparkodik függetleníteni használati és fo­gyasztási czikkeiben a külföldtől, annál inkább kell iparkodnunk magunknak is, nemzeti munka­­által ál­lítani elő azon iparkészítményeket, melyeket a külföld­ről többé be nem szállíthatunk. Nyers terményeink kivitelének megnehezítésével ugyanis nem lesz azok­ért miben adni egyenértéket, vagyis mivel fizetni meg azokat. A nemzeti munka jelen termelő­képességének — legalább minőség tekintetében — tükre a fehér­vári kiállítás. Ezért tekinthetjük ezt fontos közgaz­dasági és társadalmi mozzanatnak, melynek híven akarjuk megőrizni emlékét, hogy egy lustrum alatt talán ismétlődő újabb kiállításon annál biztosabban mérlegelhessük erőnket és konstatálhassuk az ez alatt minden irányban teendő közgazdasági haladást. Belgrád,jmn. 27. P. K. Azon kiváló pártfogás, melyben Oroszor­szág Bulgáriát Szerbiával szemben részesíti, Bulgária és Szerbia között nagyon kritikus helyzetet hozott létre, mely az orosz csapatok elvonulása után könnyen nyílt kitörésre vezethet. A hódítás jogánál és Gorcsakofs­ág ígéreténél fogva, mely szerint Trn és Breznik kerületek Szer­biánál fognak maradni, e két kerületet a szerb csa­patok 1878 elejétől egész e hó kezdetéig megszállva tartották. E hó elején Persiani itteni orosz miniszter rezidens Risztics miniszterelnökhöz levelet intézett, melyben Oroszország nevében ezen területek azonnali kiürítését követeli. Minthogy Szerbia ezen felszólításnak nem en­gedett azonnal, néhány nap múlva, a­nélkül, hogy a szerb kormány erről külön értesíttetett volna, e két területet orosz csapatok megszállották és a szer­­beket a szó szoros értelmében kihajtották. Risztics Berlinben stratégiai és politikai tekintetekből köve­telte e két­ területet Szerbia részére, de Suvaloff közbeszólására ezzel elutasíttatott. A szerb kor­mány azonban későbben Gorcsakoffhoz fordult, ki Persiani miniszter-rezidens által kinyilatkoztatá, hogy a szerbek által lakott két terület a határigazítás al­kalmával Szerbiának meg fog hagyatni, annyival in­kább, mert e két terület ez iránt Sándor czárhoz kér­vénynyel fordult. Ez az oka, hogy a szerb kormány nem fogana­tosította Dondukofi bg parancsait ezen két terület kiürítése iránt, minek az lett következése, hogy a szerbeket erőhatalommal hajtották ki s midőn a bol­gár hivatalnokok a kormányzatot átvették, a szerbe­ket durván bántalmazták is, sőt egy orosz tábornok több szerb hivatalnokot elfogatott. Ezek csak Risztics ismételt élénk sürgetéseire bocsáttattak szabadon. Azon küldöttség vezetői, mely az említett két terület szerb lakossága nevében a nemzetközi határ­­kiigazító bizottságnál azok Szerbiával való egyesítését kérelmezte, felségárulás miatt elfogattak és Szófiában bebörtönöztettek. E mellett az ottani iskolákban és községekben a bolgár nyelv hozatott be s a kivándor­lás Szerbiába eltiltatott. A szerb kormány ily körül­mények között nem tehetett egyebet, minthogy nyu­galomra és engedelmességre intette a népességet. Azonban a szerbek bosszúra gondolnak s úgy látszik, nincs távol az idő, midőn ezen 20.000 főnyi szerb lakosságot magukban foglaló területekért Bulgáriá­val le fognak számolni. A déli határokon is Szerbia és Bulgária között a Trinoknál Adlié mellett kitört a viszály, melyben Risztics a nemzetközi bizottság elhatározását kérte ki. Az orosz czár kivonatára, ezen viszály kiegyen­lítésére egy orosz-szerb bizottság alakíttatott, mely azonban az orosz biztos követelései miatt eredmény­telenül oszlott szét. Giurics alezredes, szerb biztos azt kívánta, hogy a határ ugyanaz maradjon Szerbia és Bulgária között, a­mely 1833-ban Törökország és Szerbia között megállapíttatott, főleg miután a ber­lini szerződés e tekintetben nem intézkedik. Az orosz biztos azonban visszautasította Szerbia követelését s a Timok folyót jelölte ki határnak, mi­által Szerbia területe tetemesen keskenyebbre szorul. Risztics ennek következtében egy szerb,bolgár választott bíróság alakítását sürgette, melynek ha­tározatis, mindkét félre nézve kötelező legyen. Az orosz biztos előre látta, hogy a választott bíróság Szerbia mellett fog határozni, elvetette a javaslatot, s ennek következtében a vita tárgyát képező területet orosz csapatok szállták meg. Ennek az volt az ered­ménye, hogy a szerb biztos visszahivatott. A szerb kormány azonban mindennek daczára nem tartja ezen ügyet elintézettnek s a nagyhatalmak közbelépését kérte ki. Az oroszok által megszállott területek ugyanis 1840-ig a szerbek birtokában vol­tak. 1840-ben Aga pasa a szerbeket innen elhajtotta, de azok 1876-ban ismét visszajöttek. Az oroszok eljárása a nép között és a kormány­körökben nagy elkeseredést szült s ennek az Istók kifejezést adott egy Oroszország ellen intézett éles czikkben. Persiani a kormánynál ezen czikk demen­­tálását követelte, de valószínű, hogy ezt Persiani, ki igen barátságos viszonyban áll a szerb ellenzékkel, s ezért sem a kormánynál, sem az udvarnál, nem mond­ható persona gratanak, nem fogja kivinni. A Persiani iránti ellenszenv itt annyira megy, hogy a metropoli­­ta sz.-pétervári befolyásos körökben Persiani helyet­tesítését sürgeti. Serm­ed effendi, az itteni török követ, a porta és Szerbia közötti vasúti konvenczió ügyében folyton tárgyalásokat folytat Birzticscsel. Törökország Szer­bia kivonatát az üskübi csatlakozás tekintetében el­fogadta s a traczirozási munkálatok őszig be lesznek fejezve a nis-üskübi vonalon. A­mint a bolgár feje­delem elfoglalja trónját, a belgrád-piroti vonal iránt is megindulnak a tárgyalások, így azután e vonalak iránt, melyek csatlakozási pontja Zimony, Sk­oplje (Üsküd) és Karibrod, a skupstina már a télen fog határozni. Szerbia bécsi és párisi követségi állomásai be­töltésre várnak. Bécsbe valószínüleg Milojkovics, Bisz­­tics egyik sógora neveztetik ki, ki most belügyminisz­ter. A párisi állomásra a konzervatív Mannovics volt kiszemelve; minthogy azonban Bisztics hevesen elle­nezte e kinevezést, valószínüleg Belmiarkovics kor­mánypárti lesz Szerbia párisi követé­­szeti kara által Magyaroszág Árpád-korszaki kultur történel­méből magán­tanárrá lett képesittetése folytán, őt ezen minő­ségében megerősítette. (Tisza min. elnök) b. Wenckheim beteg­ségének hírére Budapestre érkezett. — P­é­c­h­y Ta­más közlekedési miniszter a tegnap esteli vonattal Szikszóról visszatért a fővárosba. (Báró Wenckheim Béla miniszter) egészségi állapotáról dr. Korányi és dr. Lumniczer tanárok ma reggeli 10 órakor a következő bulle­tint adták ki: »Báró Wenckheim Béla ő nagyméltó­sága nyugodtabb évet töltött, láz nem jelentkezett, a kábálmos állapot csökkent, az ébrenlét időszakaiban az eszmélet tisztább, a légzés és a szívműködés közele­dik a rendeshez. Az erőbeli állapot kissé javult.« (Gr­­­ó­f Zichy Ferraris Viktor) bel­ügyi államtitkár úrról a Magyarország vasárnapi számában A­s­b­ó­t­h János mól a következőket írta : »Ott van Tisza Kálmán államtitkárja, gr. Zichy Ferraris Viktor. A kiről ma Budapest minden nyil­vános helyén, és minden boltjában hallhatja min­denki, a ki akarja, hogy ő az a »még magasabb állású egyén« a kit a rendjel-perben emlegetnek. A kiről nekünk erre nézve nincsenek adataink. De a kiről ezt a közbeszédet konstatálni azért nem tiltja lelki­ismeretünk, mert olyan magas fokra hágott már a korrupc­ió, hogy annak, a­ki ki akarja irtani, nem le­het többé két ujjal hozzányúlni, hanem ököllel kell hátra-vakra belevágni, — és mivel tudjuk, hogy gróf Zichy Viktorban oly gavallérral van dolgunk, a ki olyan üzletekben vett részt, melyeket nemcsak a gentleman-kódex, hanem a szolid kereskedő is — aki egyébiránt a mi felfogásunk és az angol felfogás szerint különb gentleman sok olyannál, a ki nálunk a gentlemant játsza és lovagiasnak hiszi magát, mivel lovagol — gyanús üzleteknek mond.« Erre vonatkozólag gr. Zichy Ferraris Viktor a mai kormánypárti lapokban a követke­zőket jelenti ki: »A Magyarország czimü napilap 178. számá­ban Asbóth János aláírásával személyemet illető azon minden alapot nélkülöző megjegyzésre vonatko­zólag, miszerint én oly gyanús üzletekben vettem vol­na részt, melyek sem a gentleman-kódexszel, sem pe­dig a tisztességes kereskedők elveivel meg nem egye­zők, kijelentem, miszerint én Asbóth János urat, megbizottaim báró Fejérváry Géza honvédelmi mi­niszteri államtitkár és báró Dőry Lajos magyar ki­rályi honvéd alezredes urak által, állításainak bebi­zonyítására azonnal felhivattam. Miután azonban Asbóth János úr felhozott vádjainak bebizonyításá­ra, saját nyilatkozata szerint, jelenleg semminemű adatokkal, vagy bizonyítékokkal nem bír és azok megszerzését csakis kilátásba helyezte: kénytelen vagyok nevezett czikkírót a nyilvánosság előtt mind­addig rágalmazónak kijelenteni, mig képes nem leeni állításainak valódiságát minden kétséget kizáró hi­teles adatokkal, vagy bizonyítékokkal igazolni. Bu­dapest, 1879. jun. 30. Gr. Zichy Ferraris Viktor, belügyminiszt. államtitkár.« (A külföldi szakértők) közül, kik a Ti­­szaszabályozás kérdésében meghivattak, három Bu­dapestre érkezett. Ezek : Gros, Jaquet és Barileri urak, a­kik a közlekedésügyi minisztériumban már jelentkeztek. (A Dunaszabályozás­ tárgyában Edl Tivadar úr a pozsonyi kereskedelmi és iparbank gyűlésén indítványt tett, azt ajánlva, hogy a kamara a kormánytól kérje a Dunaszabályozás foganatosítá­sát s ez ügyben ötös bizottságot alakítson, mely ha­­sonló eljárásra felszólítja az összes kereskedelmi kamrákat. Az indítvány elfogadtatván, az ötös bi­zottságba választottak : Edl, Mihályi, Kesselbauer, Neiszidler és Schiller urak. (A magyar nyelv és az idegen ajkú tanítók.) Aradról jelentik: A magyar nyelv taní­tására rendezett póttanfolyamra nem várt tömeges számban jelentkeztek az idegen tannyelvű iskolák ta­nítói, és pedig Torontál megyéből 64, Temes megyéből 137, Hunyadmegyéből 56, Bihar megyéből 32, Csa­­nádmegyéből 7, Krassó-Szörény megyéből 197, Nyit­­ramegyéből 3, Pozsony megyéből 1, Szatmármegyéből 1, Arad megyéből 80, összesen tehát ötszáznyolczvan. Ezek között nő-tanító 24 jelentkezett.­­ Minthogy Gajdos tanfelügyelő ily aránylag rendkívülinek mond­ható kontingensre elkészülve nem volt, a beszálláso­lás csaknem legyőzhetlen akadályokba ütközik s egyetlen kisegítő eszközül itt csak Arad város haza­fias szellemű polgárságának támogatása szolgálhat, amennyiben ki csak teheti, egy-egy kis szerény szál­lás nyújtásával a nagyfontosságu czél eléréséhez hoz­zájárul. — Végül megemlítjük még, hogy ily tömeges részvét mellett e pattant olyan az államnak 25 ezer írtjába kerül. (A Miletics-perben), mint terhelő tanú, Szabadkai Ignácz csurgói jegyző is részt vett, ki a déli vidékeken a magyarság lelkes előharczosa. Tegnapelőtt gyilkossági merényletet intéztek ellene, két erős sörét­ lövést tettek reá. Szabadkai balkeze megsérült, de ennek daczára veszélyen kívül van. Ez már a második merénylet, melyet a Miletics-per óta Szabadkai ellen intéznek. (A Rábaközy fegyelmi ügyben­ a belügyminiszter helyben hagyta a közigazgatási bi­zottság azon ítéletét, hogy Kada alpolgármester megdorgáltassék. Ellenben Hamza és Barna tanácsnokok,valamint Viola főjegyző ellen új vizsgá­lat rendeltetett. (Magyar Amerika) czím alatt Löw Vil­mos és Mogyoróssy Árpád heti­lapot indítottak meg New­ Yorkban. Előfizetési ár egész évre négy dollár. A lap nemcsak magyar szövegű, hanem angol és né­met közléseket is tartalmaz. (A Feleki párnak) családi öröme van. Fe­­lekiné asszony tegnapelőtt leánygyermekkel bete­gedett le. (Bianchi kisasszony), ki a nemzeti szín­házban holnap lép fel először, ma délelőtt a nemzeti színház operapróbáján énekelt. A k. a. éneke elra­gadta az egész operai személyzetet, mely a vendég­­művésznőt a legzajosabban megtapsolta. (A nemz. színház­ tagjainak nagy része már elutazott. A Náday-pár a szabadságidőt Berch­­tesgadenban tölti, hova Saxlehner asszony is legkö­zelebb utazik. (A M­a­r­g­i­t-s­z­i­g­e­t­e­n) az uszoda, igen csi­nos fölszereléssel, teljesen elkészült s a közhasználat­nak átadatott A dijak igen mérsékeltek, így a kezdő felszabaduláskor az úszómesternek 2 frtot fizet. (A Nagyvárad pere) Nagyváradon teg­nap Hügel Ottó a Nagyvárad szerkesztője ellen óvadék le nem tétele miatt a kir. ügyészség által in­dított bűnperben, Fálk Miksa és Ujváry Lajos ter­helő szakértői véleménye ellenében, a kir. törvényszék Jókai Mór mentő szakvéleménye alapján, melyet a védő Rádl Ödön fényes beszédben kiemelt, Vádlott tárgyi tényálladék hiányában fölmentetett. (Régészeti körút) Dr. Henszlmann Imre jeles tudósunk múlt hó második felében a Du­nántúlt járta meg, a közokt. minisztérium megbízásá­ból készülő monumentális munkájához gyüjtvén az az adatokat. Volt Pozsonyban, hol ma­ régészi tekin­tetben vizsgálta az egyes emlékeket, Könyökivel megvizsgálta Modor, Bazin, Szt.-György s Nagy- Szombat régi maradványait, visszajövet Thaly Kálmán­nal és Lászlóval kirándult Dévénybe, Hainburgba, N.-óvárra, megnézvén a wolfsthali donjont. Azután Sopronyba s Győrre ment folyton kutatva s konsta­tálva az egyes jellegeket. Henszlmann nagyon meg van elégedve az elért eredménynyel. (A váczi­ uti rablógyilkosságról.) Mint már a reggeli lapban jelezve volt, a főkapitány­sághoz Balassa-G­yarmatról sürgöny érkezett, a­melyben az ottani rendőrség a tudakozódásra azt válaszolta, hogy bizonyos Neumann Sándor borjúkereskedő és nagy-sarlói illetőségű, időnként, ha Gyarmaton borjúvásár szokott lenni, ott tartóz­kodik. A múlt héten is látták ott. A személy ugyan­azonosságának konstatálására a gyarmati kapitány­ság azt is megírta, hogy Neumann Sándor görvélyes. Minthogy ez csakugyan ráillett a meg­gyilkoltra, Farka­sányi újból a marhakereskedők közt kezdette meg a nyomozást. — Eddig senki sem tudott semmit a meggyilkoltról, úgy most, midőn ennek nevét megtudták, mindenki tudott valamit elmondani Neumann Sándorról. Zsugori fukar ember volt. Azt is mondták, hogy utóljára, azaz pénteken délben a két szerecsen­utczában levő G­ross­­mann-féle izr. vendéglőben ebédelt. A rendőrségi ku­tatásnak ezen körülmény alaposságáról alkalma volt meggyőződni. Az említett vendéglőben azt mondták Farkassányinak, hogy Neumann ebédet csakugyan ott evett, hanem vacsorára a »Wassermann-féle« vendéglőbe ment. Itt azt vallották, hogy Neumann Sándort nagy-sarlói borjúkereskedőt már évek óta ismerik és ha Pestre jött, mindig eljött oda halat enni. Pénteken este is betért és minthogy a rendelt étel nem volt készen, másfél órán át várakozott. Egy pin­­czérnek állítólag 100 frtot akart adni, hogy tegye el számára, míg vissza­jön a váczi vásárról. A vacsora után, körülbelül 9 óra után eltávozott. A borjú vásá­ron tegnap késő este megtudta Farkassányi, hogy Neumann 8 borjút hozott Budapestre eladni és ezért 340 forintott vett be. A dobutczában levő egyik mészárosnál alkalmazásban állott segédet pén­teken délben borjúhajtási czélokra akarta felvenni, és ezzel meg is alkudott, de később délután, a fel­vett segéd visszalépett és nem akart elmenni vele. Ezután mint tanúk állítják, egy másik izmos magas termetű egyénnel alkudott meg, és ezt vette fel bor­­júhajtónak. Neuman Sándor orthodox zsidó volt, és szombaton reggel Váczon akarván lenni a borjúvásá­­ron, pénteken éjjeli 2 órakor elindult Budapestről gyalog, mert a héber vallás szerint szombaton ko­csin nem szabad menni. Kíséretében volt a felvett borjuhajtó legény is, és úgy látszik ez volt a gyilkos. Ebben az irányban működött is az éjjel a rendőrség, és minthogy tudomására jutott, hogy az a mészáros legény tatai illetőségű, rögtön intézkedett a gyanús egyén üldözéséről. (Öngyilkosság.) Dr. Schlesinger Jakab budapesti orvos, tegnapelőtt a Bécs melletti Baden­­ben megmérgezte magát. Schlesinger 66 évet élt. (Öngyilkossági kísérlet.) Tegnap esti 10 órakor a Kis­hid-utcza átellenében, egy körü­lbelöl 20 éves fiatal ember öngyilkossági szándékból a Du­nába ugrott. Doszpod József kormányos azonnal a mentésre indult s sikerült is az ifjút a hullámokból kifogni. A fiatal ember eszméletlen állapotban szál­líttatott a Rókus-kórházba. Zsebjeiben találtak egy pénzes erszényt 29 krral, egy bádog bárczát 45 számmal. (Eltűnt.) Letz József vasúti hivatalnok (la­kik lövölde tér 2. szám alatt) jelentést tett a rendőr­ségnél, hogy 12 éves fia tegnap reggel óta sehol sem található. A szülői háztól, úgy látszik, azért szökött meg, mert a vizsgálatot roszszul tette le s félt a szem­rehányásoktól. Különfélék. — julius 1. (A hivatalos lapból.) Ő Felségeik ezüst me­nyegzőjük alkalmából a budapesti egyetemen két ösztön­díjat alapítottak, egyenkint 800 arany forinttal. Az illető fo­lyamodások aug. 10-ikéig nyújtandók be Bécsben a legf. csa­ládi- és magán-alapok cs. kir. igazgatóságánál (Wien, Hof­burg.) — Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem elő­terjesztése folytán, dr. Schwimmer Ernő, a bőr- és bujakórtan magán­tanárának a budapesti egyetemen, a nyilvános rend­kívüli tanári czimet és jelleget adományozom. Kelt Schön­­brunnban, 1879. évi junius hó 11-én. Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k. A­nalu­­s- és közoktatásügyi miniszter, k­. Vajda Gyulának, a budapesti tudomány-egyetem bölcse­ Közgazdaság. Üzleti hírek. A budapesti gabnatőzsdéről. — julius X. Búzában vételkedv volt, de az üzlet elha­nyagolt, az ár csökkent. A többi gabnafajokban változás nem fordult elő. A határidőüzletben búza őszre 9.82—9.87, zab őszre 5.60—5.85, tengeri, bánsági julius—aug.-ra 5.26— 5.20, aug.—szept.-re 5.25—5.30, káposztarepcze augusztus— szeptemberre 11.75—11.88, bánsági repcze julius—augusztusra 11 —117,. A budapesti értéktőzsdéről. — jul. 1. Az értéktőzsde ma igen szilárd volt, de ennek daczára nem fejlődhetett ki nagyobb mérvű üzlet. A befektető papírok között az aranyjáradék árfolyama kissé hullámzott, a dísaorsjegy keresett. A helyi papírok között a közúti árfo­lyama emelkedik, malmok részben olcsóbbak. Valuták és devizek változatlanok. Az elé tő­z­s­de üzlet nélküli. A déli tőzs­déről jegyzéseink következők : 6°/o aranyrente 98.50—93.60, Konkordia gőzmalom 558, molnárok és sütők 315, erdélyi vasút 104, közúti 277.50. A bécsi gabonatőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, jul. 1. B­u­z­a őszre 10.05—10.10 ; rozs magyar 6.40—7.05 ; zab őszre 6.27—6.38 ; ten­geri junius—júliusra 5.45—5.50, régi 5.80—6.10, új 5.40 —5.50 ; repczeolaj 33.50—83.75, őszre 83.75—88.25 ; szesz 29.00—29.25. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Béca, jul. 1. A börze szilárd irányzattal nyílt meg, mely a déli üzletben is fenntartotta magát.­­ Bécs, julius 1. (Előbörze.) Hitelrész­v­ény 262 70 M. hitelrészv. 251.90. Lombard .— 1864 es —.—. Ezüst —.—. Járadék —.—. M. földhitelb. —. Angol osztrák 124 10. Államvasut 277 —. 1860-as —.—. Magyar sorsjegy —.—. Napoleond’or 9.22—. Aranyjáradék 93.40. Unió Bank —.—. Üzlet nélkül. Bécs, julius 1. (Megnyitás.) Hitelrészvény 262 60. M. hitelrészv. 251.75. Lombard —.—. 1864-es —.— Ezüst —. Járadék —.—. M. földhitelb. —.—. Angol-osztrák —.—. Államvasut —.—. 1860-as —.—. Magyar sorsjegy —.—. Napoleond’or 9.22—. Aranyjáradék 93 40. Unio-bank —.—. Szilárdabb. Azon helyzetben vagyunk, hogy már esti lapunk­ban közölhetjük a budapesti értéktőzsde mai (julius 1.) hivatalos árjegyzéseit. Államadóaság. M. v. kötv­­á­g. M. földteherm. é. 120 ft 300 kötv., erdélyi 83.50 88.— frc. ezüstb.) 110.— 111.— Szőlődézsmvlcs. M. keleti v. el- kötv. (100 ft) 88.25 88.50 sebbs. kötv. I. O. egys. áll .-ad. kibocs. 71.25 71.75 b. jegyekben 66.50 67.­ M. keleti v. el- O. egys. áll.-ad. sebbs. kötv. ezüstben ján. II. kibocs. 83.25 83.75 jul. karna. 67.75 68.25 M.államv. kötv. O. egys. áll.-ad. 1877-ről, 100 ezüstben ápr. star.-ban 50/o 73.75 74.25 okt. kamat 67.75 68.— M. dijjegy köl- O. egys. ail.-ad. csőn 100 ft d. 102.50 103.— 1860-k kisrs. M. dijjegy köl- 500 ft 126.— 127.— csőn 50ftd. 101.50 102.— O. egys. . i'.-ad. M.kincst. utalv. 1860-ki kisrs. 1874-ről, H. lüö fi 127.50 128.50 kib. szerl.int. O. egys. ill -ad. ezüstben 116.75 —.— 1864-ki kiszs. M. ar.-járad. 6°­, 100 ft. 156.50 157.50 adóm. 93.60 93.75 O. egys. il.-ad. M. földt. kötv. 86.25 86.75 1864-ki kiszs. M. földteherm. 50 ft 155.50 156.50 kötv., temes- Pestváros.» les. bánsági 1­884.— 84.50 1870-ből 96.— 96.50 M. földteherm. Pestváros kö cs. kötv., 1867-ki 1871-ből 95.75 96.50 kiszsl. zárad. 83.50 84.— O. aranyjáradék 77.75 78.25 Részvényest. O.­magy. b. 822.- 824.— Lipótv.b. 1001t 37.— 38.— Anglo-osztr. b. 124.— 124.50 M. ált. földhitel Ált. m. munk­. részv. társ. —.— —.— hitelintézet 127.— 127.50 M. jelzálogb. —.— —.— M. ált. hitelű. 251.— 252.— O.hitelintézet 263.25 263.50 Fr. m. bank (be- Pesti iparbank 140.— 142.— számol.alatt) —.— —.— A keresked. b. 592.— 595.— Ipar­bank 40.— 42.— Bpesti kézm. b. 69.— 70.— Kisbirt. földh. 32.— 34.— Unió bank 86.50 87.— Biztosító társulatok. Első m.biztos.2820.—2880.— Pesti bizt. int. 118.50 114.50 Pann. viszont- Unió visz.­bizt. bizt. intézet 790.— 800.— Intézet 145.— 148.— Gőzmalmok. Concordia 557.— 559.— Moln.és sat.m. 344.— 346._ I. budapesti 1450.—1475.— « ‹ ‹ » Erzsébet-mal. 288.— 290.— HL kibocs. 202.— 205.— Henger-malom 880.— 885.— Pannónia I486.—150o!— Lujza-malom 285.— 287.— Viktoria 478.— 482.— Köziek, vállalatok. Alf.-fium. vasp. 136.— 137.— Győr - Sopron-Ar.-körösv. » —.— —.— Ebenfurti —.— .— Báttaszék-Dom- Kassa-Oderb.v. 114.50 115.— Kev.-Zákányi 117.50 119.— O. államvasp. 277.— 278.— Déli-vasút —.— —.— Pécs-barcsi —.— —.— Éjsz.-keleti v. 127.25 128.— Tiszai vasút 213.— 214.— Erdélyi vasút 104.— 104.50 Vágvölgyi —.— .____ Hegyi vasút 76.— 78.— O. gözh. társ. —.— .____ Pesti közúti v. 277.— 277.50 Takarékpénztárak: Orsz. központi 104.50 105.— Bpesti fővár. 880.— 385.— Pesti hazai I. 2700.—2705.— Pest külvárosi 51.— 53.— Különf. vállalatok. Alagút 102.50 104.— S.-Tarj. kőszén 103.— 104.— Ganz és tsa. vas-­­ vasfinom. 90.— .— öntöde 292.— 294.— Schlick-félevas- Gschwindt-féle öntöde 65.— 70.— szeszgyár 268.— 270.— I. m. serfőződe 478.— 482.— I. m. gyapjúm. Sertéshizlaló —.— —.— és bízom. —.— —.— Sóskúti köb. 232.— 286.— Athenaeum Spod. és csont­könyvny. 375.— 380.— liszt-gyár 234.— 236.— Pesti könyvny.­ Újlaki tégla- és részv.-társ. 550.— 600.— mészégető 28.— 28.— Kőszén-és tégla- Köb. téglaég. 92.— 95.— gyár 68.50 69.— Franklin 105.— 110.— Elsőbbségek. Báttasz. - Dom- Győr - Sopron­bor.-Zákányi Ebenf. v. 5% —.— —.— vasút 5°/. 69.25 69.50 Kassa-Oderber-Dunagőzhajóz. gi vasp. 5% 79.50 80.50 társulat 5°/. —.— —.— O. áll. » 5%/0 —.— —.— Dunagőzhajóz. Bostilánch.6«/» 96.75 97.25 társulat 6% —.— —.— » malom 6% —.— —.— Északk. vp.5«/. 73.75 74.25 Kőszén és tégla­» vasp. gyár­t. 6% 87.— —.— ar.-ban 5% 88.50 89.50 Pesti Lloyd és M.-gal. v. 5°/. —.— —.— börze-ép. 5°/„ 82.50 88.50 I. érd. vasp. 5% 71.50 72.— Alföldi vasút 80.75 81.— Záloglevelek. M.földh.i.5'/2% 99.— 99.25 Pesti keresk. b. 99.75 100.— » » » 5»/« 92.25 92.50 M. ált. földh. r. » » » ar.v. társ. 6% 79.— 80.— » ezüstben 5% 109.— 109.50 » » 5’/.»/o 75.— 76.— jelzőb. 5»/« 87.— 88.— Kisb. fldh.i. 7'/, 96.50 97.— O szt.-m. b. 5°/o 100.75 101.25 » » »6% 86.50 87.50 Sorsjegyek, O. hit. intézet 170.50 171.50 Pénznemek. Cs. k. reezés ar. 5.48 5.50 O. m. ezüst 100.— 100.10 O. m. 8sztos ar. 9.21 9.23 Ném. bir. bank-20 francos ar. 9.21 9.23 JegylőOb.m. 56.90 56.90 Török ar.-lira 9.34 9.36 Váltók. Ném.bankpiacz. 56.55 56.75 Svájczipénzpia-Amsterdam 100 ezek 100 frk. 45.70 45.80 holl. ftért 95.80 96.10 Zürich 100 » 45.70 45.80 Páris 100frk. 45.80 45.90 London10ritstl15.90 116.20 Brüssel 100 » 46.10 46.20 Milánó 100 Marseille 100» —.— —.— olasz 1. —.— —.— Üzleti táviratok. Frankfurt, június 30. (Esti zárlat.) Váltóárf. Bécsre —.—, Osztr. bankr. —.—. Osztr. hitelr. 229.’/„. Osztr. államv. részv. 243.’/s. Lombard —.—. Galicziai 209.’/«. Papír járadék —.—. Ezüst járadék —.—. Osztr. arany járadék 68.18. Magy. aranyjáradék 82.—. Szilárd, London, jun. 30. Conzol 973/,. Ezüstjáradék 51.*/,, aranyjáradék 83.*/,, magy. kincst. utalványok 102.3/,. Páris, jun. 80. (Esti b.) Liszt folyó hora 59 —, júliusra 59.25, július—augusztusra 59.50, a utolsó hóra 60. — . Búza folyó hóra 27.30, júliusra 26.60, július—augusz­tusra 26.75, a négy utolsó hóra 27.10. B­o­z­s folyó hóra —.—, júliusra —, julius—aug.-ra —.—, a négy utolsó hóra —.—. Olaj folyó hóra 80.75, júliusra 80.25, július — augusztusra 80.25, a négy utolsó hóra 80.75. Szesz folyó hóra 52 25, júliusra 52.75, július—augusztusra 53.25, a négy utolsó hóra 54.—. — Liszt, búza csendes, olaj bágyadt, szesz csendes. Hamburg, jun. 30. Búza csendes, 185.—, 187.—.— rozs csendes, 115.—, 119.—, repczeolaj lanyha, 59.—, 58.— szesz csendes, 36.25, 36.25, 37.50, 38.50. Esős idő. London, junius 30. Búza csendes, tengeri élénkebb, a többi terményekben az üzlet kedvező. Helyb. olaj 28 ■/« shil­ling. Hozatal : búza 68.686, árpa 1287, zab 40.375 quarter. Szép idő. Pária, junius 30. Boul. k. 116.30 magyar aranyjára­dék 83.7/,. Nyugodt. Felelős szerkesztő : Ujváry Lajos. Adva Tartva Adva Tartva Bécsi tőzsde. -------- -------­Junius 30. »Ugyar jelt. bank . . . ...........................................................................“ » * £ *. *. | * . ! ! *. '. tool?5 b­ilw _______E. Közlekedési vállalatok részvényei. . ! ! ! ! ! !­­ ! 11 fi!« TaTo ......... ......................... —— Alföld-fiumei pálya 200 frt .....................................186 ~ 186­60 Lemberg-caern.-jassyi pálya 800 frt ezüst....................... Adva Tartva Albrechtpálya 200 frt . . . ...................................... ~~ . . . * „ Ub* 1867 * ' * * ls'8° Báttaszék-Domb........................................................................ — •— - - , „ H* n .... 85.— 85.30 ■ Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. p. ... 333 •“ , « n » *333 * * * * i JJ*P® I?*1® Államadósság’ 100 frt* Erzsébet-pálya 200 frt p. ............................................................. 179.75 , „ m * » 1 7 * * * * 75.50 Eperjes-tarnowi 200 frt.................................» —•— Osztrák Lloyd 5°/o P* P* * • *................................... • —•— KronaffM liradék tervekben már._nov. 4% . .­­ 66.60 66.75 Ferdinand északi pálya 1000 frt ezüst . . • • • ‘IT *300.— B „ 5% arany v. ezüst. « • • • • • ' ^ ’ febr. aug. 5°/„ . 66.60 66.75 Ferencz­ József pálya 200 frt ezüst................................ 144.75 145.— Osztrák észak-nyugati vaspálya 300 frt 5/# . • • . 94.10 94.30 ! ” ezüstben jam—jul. 5% • . I 68.— 68.16 Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst..................................... Rudotip. ....................................................* \ * * ^.4® 85.70 april—oct. 5°/« . . . 68.— 68.10 Lajos-Karoly palya 200 frt ................................................ 244.75 245.25 „ 1869—72 ....••••• • • 83 — Sorsolással 1854-ből 250 ftos 4% ... . — —____Grácz-köflachi .................................... 21».50 23.— _ 200 frt (Salzk.-G.) I 82. «10 83 — 1860-ból 500 5% 1 " . . . * ’ 125176 126.25 Kassa-oderbergi pálya 200 frt . . .... 113.50 114.— Első erdélyi pálya 200 frt ezüst ••••••*' 71.25 71.75 * 1860-ból 100 ” 5% " • • • . 123 — 128.60 Lemberg-csernoviczi pálya 200 frt •••••• 134.50 135.50 Állampálya 500 frank 3% • • ••••*. • 166. 167­ — 1 1864-ből 100 ” ............................... . 166175 157.25 Osztrák-magyar Lloyd 500 frt p. .......................................»76.— 677.­ , J®74 30 * /........................* * * * 1864-böl 50 . . . 1 . . 50 156 60 Osztrák-északnyugati 200 frt.......................................... 126.— 126.50 n kiég. hal. 3% • •••♦*♦•* 157.50 158.50 ComS járadékjegy 42 lira" . .­­ . . I I . ! I?"- 2sl­ . * (Lit. B.)200 frt........................ 66.­ 66.50 l . kib. 200 frt .............................................. — — Államtószári jelzáloglevél 120 frt 5% • • • • . 142 20 142.50 Rudolf pálya 200 frt................................ 183.— 133.50 * n. kib. 200 frt 5°/« • *•♦••• —. —.— Osztr. kincstári jegyek 6% . . . . . . . . . 101— 10160 Első erdélyi pálya 200 frt................................................. 102.— 102.50 Déli vasut január—jul. 3°/0 500 fr. •«.».. 120.— 120.30 Arany rmte 4®/o • . 77 85 78 -- Állampálya 200frt p. p. . . *..................................... 276.50 277— „ április-okt. 3000 500 fr. a .... . 119.75 120 25 arany zen­e /„ 77.80 48. Déli pálya 200 frt ............................................................ 88.25 88.76 . 200 frt ezüst 5°/. . ................................... 100.80 101 20­2 . Tiszai pálya 200 frt . . . 212.— 212.50 * 1878 bon 6®/0 500 frt .. .. • . . B. Folatehermentes. 100 frt p. p. Bécsi-Tramway 200 frt....................................................... 187.50 188— Tiszavidéki 5°/o 100 frt 91.50 92 — Magya­gácsországi első pálya 200 frt ........................ 101.60 102— Magy.-gácsországi 200 frt e. 5°/« ••»*.•*•1­72.— 72 50 Csehországi 6®/. ...4.*.' . . . 102— 103— „ északkeleti első 200 frt ezüst .... 126.60 127— Magy.-északkeleti 300 frt 5% • • ............................. 73.70 73 90 Bukovinai 5% •.«•••••«». 84.75 85.76 „ nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt ... 122.— 123— n n 2®® ^ arany ez* ° ....................... 88.25 88 75 Gácsországi Vf° .......... . 89.96 89.50 Magyar nyugati 200 frt 5«/„ ........ 74.50 75 50 Krajnai és tengermellék 5’/. ........ 96.60 97.50 F. Ipar- és keresk. Vállalatok réSZV. • • 800 181^' 72 50 78 — Morvaország »/*............................................... ' ‘ .01'I. 1W ~ Azienda Assicuratrice 1000 30% bef................................. j MagánSOrSjOgjek. i,° 7“TMeagi 5% . ......................................... . . 101.- u*. Pesti epite­tors. 800 frt 40% bet . ............................ —— --------- . _ „ „ _ 8'»............................. 104.76 05.95 Donau« bizt 200 frt . . . ......................... —— Hitelintézet 100 frt ....................................‘ • » • ~•— s­l.Wv 6°............................................................ «•“ m! N.­czenki csukorgyár 800 frt .. A....................... — — Clary 40 frt p. p.................................... 87.75 S8.26 |arf.b“?‘ ..........................................‘ 97’ Salgó­tarjáni vasfinom. 100 frt . . .­­......................... —— —— Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 40/. . ...... —— .— Sziléziai 5%..........................................r . • ?8-8® ~ „ „ köszénb. 100 frt . . .............................. .......... Innsbrucki városi 20 frt............................. 23.50 24.­ TWií°rSZaetÍ ko/°..........................................; • ' 99'75 Securitas visz.-b. SO0 frt.......................... . - . —Keglevich 10 frt.............................. J«-— 16-60 ~r° r. f . el? * *...............................f * ’ g * Vagyonkulcs. Pest 80 frt . ......... —.— —.— Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt ..*.••• 17.50 18.— Horvátországi 6%................................................ 85.60 17.­ ** ' Bad, város kölcsöne 40 frt ......................................... 34.50 85 — Erdélyi 5/...........................................­ • ■ 88.— ?8’8® (1 Zijlfto-lnvpick Pálffy 40 frt p. ......................................... 36.— 86.50 Temesi Bánság 5% • • *............................... 84.— 84.50 »• ArtlOglCVeiCK. Rudolf-alanitvány 10 frt 16.75 17.— Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal ..... 83.75 84.26 Osztrák földhitelintézet sors. 6% arany, ezüst . . . 116.25 115.75 galm 40 frt p. ............................................................................ 46.75 47.25 ... . •••••• 85.75 86.25 „ 83 éves, visszafizetés 5%..................................... 1®®*8 Salzburgi dijsorsjegy 20 frt . . . . • • • 20.50 21.­­. 1867 diki sorsol»., zarsóél­kal . . . . . 84.— 84.25 Cseh jelzálogb. 6%............................................................. 98.60 99.50 st. Genois 40 frt p­p. .......... 87.25 37.75 Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás..................................... .T.­Tl Stanislau városi 20 frt ........... 24.25 24.75 C. Más közkölcsönök. » „ o. é. 5% ■ . .....................................101 ■40 101 ■60 Triest város 100 p. p. 4'/.%­ ...... V ■ 118.— 120.-­Magyar földhiteltársulati 34 év 5’/.%.............................. „ „ 50 frt o. o. 4% ....... '. 61.— 63.-­Dona-szabályozási W 100 frtot . 7 I r 108 — 108 60 MaSzar f»Mhitelintézeti 5%°/» ........ »8­75 99.21 Waldstein 20 frt p. p.. ...... . . . . 82.— 83.— A CA/,’ K ^*« int windu»ehgr*tz 2ppfrtp........................................................................................33.50 : : : SJs i : i“ t««*(she«». Gete ori záloglevél 5% 150 frt.......................................... , 7% 15 év . . -.- -.- Amsterdamra 100 frt hollandi . . .7 . ? ».. -.­Kelet, varat elsőbbe. 5% . .......................................... 71.80 71.60 ” ’ ’ ” 7% 80 év . . -.- — Augsburgra 100 kiz. mark . . . i . i . 5 66.55 56.70 Magyar állami kotv. (keleti vasút)............................... 83.25 83.50 Gall„7­iai mrtical bit 6%........................................ 92.25 —— Berlin 100 bit. mark................................................ 5 66.65 56.70 U­,h -s,, Ca. 1.1 1877 ,8­78 74­— „ földhitel Krakó 6% 18 év.............................. 91.25 92.50 Frankfurti 100 kh­. mark................................... 5 56.50 66.70 aTM. líinii........................................................—. . részv. jelzálogbank 6%..................................... 95.50 —.— Hamburgra 100 khz. márk............................. " $ 56.55 56.70 Magyar nyeremény 100 frt .......................................... 102.25 l01.75 Bécsi közp. földhitelb. 50, 6 év.......................................... —.— —.— Más német piaczok......................................... • » 5 66.55 56.70 „ " . rt ■, ‘T • • • • ■ • 101.50 102.— ... 6% 20 év ...... . —.— —.— Brüssel! 100 frank..................................................... 8•/,_____—.— Magyar kin­tori utalvány 1873 10 L. 5/. ••••■—.— —.— N.-szebeni földhitelint. 20% defiz. 5'/. . . .. . . 95.— 95.60 Londonra 10 font sterling ../»•»• 5 119.— 116.15 . KS£..: : : : : : =:= =:= * • - .........................* • • • ' : : : : : : : :•: l «« s:» Pertvár^i 6% ^. . : : : : ü-ü ÍMÜ fi. Elsőbbségi kötvények. SV“' * ' * • * • i i ! l•i. Z'Z -Z :::::::: : •; f-:- r*:= iSrA,HBÜ,!w*: : 3: : : R:= S:S **-*“«°‘*^ : : : : * •» 4,/- -;­* CSOn 1869 5% ! I * ', * * ’ * — •— —Báttaszék-Dombóvár 200 frt e. 5%. . . 1­­ . . Valuták árfolyama. * kait ,070 e,i ——•— Osztrák dunagőzhajózasi 800 frt 5*/. .00.76 —.— » n­^ok 187« 1878*9#/*............................... - ------- » . 100 és 200 frt 6%. . . 106.­ 106.- Cs. arany.........................6.60 6.62 , kincst. jegyek 1876-1878 9«/................................ . 200 frt 5«/p arany. . .­­.- -.- Szegélyes arany..................................................... 16.60 5.52 Erzsébet-pálya ezüst 100 frt......................95.60 96.— Osztrák-magyar 8 fr. arany ......... ——.— D. tiaukon e'CoZ.lényei. . . 1862. 800 frt..................................... 95.— 95.25 20 frankos arany............................... 9.29 9.93 , a 200 frt (Linz-Budweis). .. . . 93.50 93.86 20 márka darabja..................................................... 11.37 11.39 Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés . . 138.80 124.— a „ 1870. „ .................................... . 92.50 92.80 Sovereign......................................•«_/ • • V .60 11.62 Angol-magyar bank 100 frt ...................................... —.— —„ 1872. „ (Salzburg-Tyrol) . . . 96.50 97.50 Orosz imperiale............................................................ 9.50 9.61 Bécsi bankegylet 100 frt................................................ 120.— 120.25 „ , 1873. „ ................................ 88.60 89.— Mária Terézia talér............................. —— —— Osztrák földhitelintézet 200 frt, ek. 60. • • • . . —.— —.— Eperjes-tarnowi 300 frt............................. ... . 75.— 76.— Ezüst...................................................... —.— —.— Mngyar földhitel-részvény 200 frt .............................. —.— —.— Ferdinand északi pálya 200 frt p. p. . . .. . . . 104.— 104.50 Ez­üst ente szelvény 100 frtért . ....•.. —.— —.— Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt .............................. 362.— 262.25 , „ „ 100 „ o. .. . . ." . 98.25 98.75 Orosz pan­ir-rubel........................1.18 1.13 Magyar ált. hitelint. 200 frt .......................................... 261.60 261.76 „ „ „ 100 „ ezüst 6»/. .­­ . . —— —.— Egylet ‘a Vér...............................• — • • » • • —.— ------­Alsó-ausztriai leszámító társulat 500 frt .... 736__ 802.— Morva-sziléziai 100 frt................................... . . . 103.75 104.25 Török arany lira............................... 10.55 10.57 Magyar áll municipalis 200 frt 40% .........................150— —__ . „ 1872. köles........................... 106.— 106.60 Német kir. bankjegy 100 márk ........ 56.9­­67.— Osztr. nemz. bank . ........ 810 — 821 — . p 18ie­ ....................................... . V • 103 50 104.­ Az osztrák nemzeti bank kamatlába direct váltókért aniobank 200 frt 70"/. . .................................... 86 — 86 25 Ferencz József pálya 1867. 200 frt ...... 93.30 98.50 Paeare ée a bankfiókokra 41/,»/« telepitvényekra 6«/. Galicciai jelz. bank . . _ _ . . , MV8. . .... i . 93.60 98.—­­ombard-korcs»ökért 6% Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum ma.tin» és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épü­let.

Next