Pesti Napló, 1879. szeptember (30. évfolyam, 211-235. szám)
1879-09-02 / 211. szám
legalább is jónak mondható. A szakosztályok tudományos foglalkozásaiknak további eredménye, amennyire az az előadott ismereteknek nem a pillanati felfogásában, és elfogadásában, hanem azoknak a természetükhöz képest, vagy gyakorlati alkalmazás tekintetében, vagy a további fejlesztés és tökéletesítés végett komoly felkarolásában áll, már nem a rövid időre szorított nagygyűléstől, hanem legnagyobbrészt a között eszméket felkaroló egyéniségtől és annak tevékenységére kedvezőleg befolyó körülményektől függ. Mi a magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlése kitűzött czéljának másik pontját, a személyes ismerkedést illeti, az a beiratás, ülések, közebédek és kirándulások alkalmával önként ajánlkozván, tetszés szerinti kiterjedésben, minden akadály nélkül eszközölhető vala és pedig kétség nélkül számos esetben az egyéni ismerkedést követő barátságos szellemi közlekedésből és eszmecseréből keletkezni szokott új eszmék és ötleteknek megbecsülhetlen értékű járulékával. A nagygyűlés czéljának harmadik pontjára nézve, amely a gyűlések helyének változtatásával a hazai vidékek helybeli ismertetését tűzi ki — semmi kétség sem lehet arról, hogy az a legkitűnőbb eredményeket eszközli. Azon előre látó rendezkedés ugyanis, melynek következtében a nagygyűlési helyek megszemlélésre méltó ritkaságaik és nevezetességeik minden előleges tudakozódás nélkül mintegy önként mutatkoznak, s az anyagi és szellemi élvezettel járó érdekes kirándulások megelőzőleg ajánlkoznak, nem csak ellenállhatlan ösztönzésül szolgál arra, hogy a magyar orvosok és temészetvizsgálók a nagygyűlésre minél számosabban megjelenjenek, hanem azonfelül maradandókig azt is eredményezi, hogy a nagygyűlési helyek vidékeinek nevezetességeiről és sajátságairól megszerzett ismeretekkel az illető nagygyűlési tagok visszatérve, magukat a hazában otthonossabban érezzék, mint előbb. Ha azon tényezők után kutatunk, melyek jelen nagygyűlésünk sikerét lehetővé tették, könnyen rájövünk, hogy az egyrészt azon három év alatti gondoskodásnak és fáradozásnak tulajdonítandó, melynek a nagygyűlésünk lelkes elnöke a közp. vál. elnökével, fáradhatlan titkáraival, és egyéb tisztviselőivel magukat önmegtagadólag alávetették, de egyszersmind azt is átlátjuk, hogy a nagygyűlésünk ama magasztossága, fényes sikere, s nyomatékossága, melylyel lefolyt, leginkább a nemes megye és a sz. kir. fővárosnak irántunk tanúsított vendégszeretete, barátságos fogadása, Budapest története czímű, igen becses munka első kötetével való kedveskedése, termeinek átengedése, több jelentékeny áldozatai, szóval készséges közreműködése által eszközöltetett; e nélkül nagygyűlésünk nemcsak a küldisz és terjedelem tekintetében, hanem lényeges czéljainak eszközlésében is szűk határok közé lett volna szorítva. Midőn e szerint a XX-dik nagygyűlésünket kedvező körülmények közt befejezhetjük, a hálaindulat által egész lényünkben áthatva érezzük magunkat a becses eredmények létrehozatalában önzetlenül működött tényezők iránt, úgy hiszem, közkívánat szerint járok el, ha ezennel egyrészt a mi finom tapintata s egyszersmind erélyes elnökünk bölcs gondoskodásáért, a központi választmány titkárainak a Budapest és környéke című nagyszerű munka szerkesztéséért, a választmány többi tisztviselőinek az előkészítő munkálatokért, kiállítások rendezéséért, s a kirándulások ügyében tett fáradozásukért őszinte köszönetünknek kifejezést adok, másrészt pedig a nemes vármegye és sz. kir. főváros törvényhatóságát általánosan, különösen pedig a fő és alpolgármester urakat arról biztosítom, hogy ama forró hálaérzelmet, melyet nagygyűlésünk barátságos fogadásával, előzékeny ápolásával, és az azzal járó többféle áldozatokkal kebleinkben ébresztettek, annál is inkább meg akarjuk őrizni, mivel azon eredeti alapszabály folytán, melynek értelmében mindegyik 10-dik nagygyűlés Budapesten tartandó, igen valószínű, hogy ha a nagygyűlések szokásos évenkénti megtartása valamely akadály által nem gátoltatik, akkor az 1889-dik évi nagygyűlés az akkoron élő magyar orvosok és természetvizsgálók által ismét az évről évre csinosbá fejlődő, s érdekesbbé váló fővárosban , mint az ország szivében fog tartatni. Jelenleg azonban, midőn a mélyen tisztelt nagygyűlés tagjaihoz a nagygyűlés és központi választmány összes tisztviselőinek nevében szives isten hozzád-ot mondok a magyar orvosok és természetvizsgálók XX-dik nagygyűlését bezártnak nyilvánítom. A nagy tetszésben részesült párbeszéd után Ráth Károly főpolgármester a főváros nevében következő beszéddel búcsúzott el a nagygyűléstől: Mélyen tisztelt nagygyűlés! Midőn a magyar orvosok és természetvizsgálók XX-dik nagygyűlése tudományos működését a mai zárülésben befejezi, nekem jutott ismét a szerencse, de egyszersmind a fájdalmas feladat, Budapest főváros nevében, és képviseletében, az elválás nehéz percében a tisztelt nagygyűléshez néhány őszinte búcsúszót intézni. A főváros közönsége hazafias lelkesedéssel fogadta kebelébe a magyar orvosok és természetvizsgálók tisztelt nagygyűlését, s örömmel ragadta meg a kedves alkalmat, hogy egyrészt kifejezést adjon a tudomány iránti igaz hódolatának, másrészt az őszinte tiszteletnek, melylyel azon férfiak iránt viseltetik, kiknek a tudomány érdekében kifejtett fáradságteljes működésük, s közhasznú szellemi munkásságuk az egész hazára üdvhozólag kiterjed. Ily férfiaktól, és azon testülettől, mely egész tevékenységét a tudománynak szenteli, s mely a tudományos ismeretek iránti rokonszenvet csak még inkább növelte, — elválni, — felette nehéz és fájdalmas! — Azonban legyenek meggyőződve uraim! hogy azon nemes tűz, mely a főváros polgárainak keblét a tudományok iránt varázsszerüleg áthatotta, — ezentúl is lángolni fog, és hogy a főváros évkönyveiben örökké fenmarad emléke azon szép, azon ünnepnapoknak, melyekben a magyar orvosok és természetvizsgálók tudományos működésüket körünkben kifejteni kegyeskedtek. Azon nemzetek, mely a tudománynak annyi bajnokát, és annyi jeles férfit számít, kik a tudományt az igaz hazafisággal párosítani törekszenek, azon nemzetnek kétségtelen jövendője van , és önök megmutatták eddig is, de megmutatanják ezentúl is, hogy fáradhatlan szorgalom, hazafias kitartás, és az egyesülés, ezek azon hatalmas tényezők, melyekkel a tudományok terén is igen nagy eredményeket lehet kivívni. Fogadják ezért még egyszer Uraim! a főváros őszinte köszönetének nyilvánítását, azon kitüntetésért, hogy az ez évi tudományos működésük színhelyéül Budapest fővárosát választani méltóztattak, és engedjék meg, hogy az elbucsuzás fájdalmas perczében két óhajtásomnak adjak csak rövid kifejezést : — vezérelje a mindenható szerencsésen vissza házi tűzhelyeikhez, — és legyenek kegyesek viszszaemlékezni, minél gyakrabban, szívesen azon rövid napokra, melyeket a XX-ik nagygyűlés alkalmából hazánk fővárosában töltöttek. S most, midőn a nagygyűlés befejezése perczébenönöknek szívem mélyéből fakadt »Isten hozzádot« mondok, legyenek egyszersmind arról is meggyőződve, hogy a főváros közönsége mindenkor a legélénkebb figyelemmel fogja kisérni önöknek a haza javára és az emberiség boldogítására irányzott üdvteljes működését, és hazafias örömmel fogja üdvözölni azon évet, melyben a magyar orvosok és természetvizsgálókat ismét kebelében fogadni szerencsés leend. — Istenünkkel! (Viharos taps és éljenzés.) A nagygyűlés tagjainak nevében Montedegoi Albert mondott köszönetet az elnökségnek, dr. Bódogh Albert pedig a főváros képviselőinek, Ráth Károly főpolgármesternek és Gerlóczy Károly alpolgármesternek. Ezzel déli 12 órakor a XX-ik nagygyűlés véget ért, délután 3 órakor az állatkertben lesz a búcsú ebéd. A zalai ünnepélyek. (Saját levelezőnktől.) Zalaegerszeg, sept. 1. A lakomáról kell még csak szólanom, mely a szobor leleplezése után az Arany Bárány vendéglőben tartatott. A tágas teremben felállított asztalok körül díszes közönség foglalt helyet. Az asztalfőn Ürményi József főispán ült, oldalán a szoborbizottság tagjaival és a szomszédos megyék megjelent kitűnőségeivel. Az első pohárköszöntőt ő mondta, éltetve a királyt, a királynét, a trónörököst és az uralkodó család tagjait. A vendégek állva hallgatták a köszöntőt s lelkes éljenzéssel fogadták azt. Utána Gravina Lajos emelt szót. Zalamegye, — igy szólt, — a hálának és kegyeletnek ünnepét üli, midőn nagy fiának emlékszobrát leleplezi; azon férfiúnak emlékszobrát, kinek hamvai iránti tiszteletben az egész világ osztozik, kről nem rég egy jeles külföldi azt mondotta, hogy Washington óta nagyobb ember nem volt. Nem érzem hivatva magamat e nagy férfiú érdemeit és tetteit elősorolni, különösen a mai nap tartott nagy hatású szónoklat után. Csak azon óhajnak kívánok kifejezést adni, hogy ezen emlékszobor intő jel legyen arra, hogy Deák elveit és nagy polgári erényeit kövessük. (Zajos helyeslés.) Legyen e szoborban ő az eszménykép, mely a jövő ivadékot nagy tettekre és a haza iránti szeretetre lelkesitse. Adja Isten, hogy nagy hazánkfiának, Deák Ferencznek emléke örökké éljen. (Zajos éljenzés.) Horvát, zalaegerszegi apát-esperes lelkes szavakban köszönetet mond Zalamegye bizottságának, mely e szobor felállítását elhatározta, Gilavina Lajosnak, ki ezen eszmét felvetette, (Éljenzés.) és Svastits Benő alispánnak, a szoborbizottság elnökének, ki bámulatos erélylyel működött oda, hogy a szobor ma leleplezhető volt, a melyhez oda vezethesse fiát a magyar, hogy a szobor előtt tanítsa őt arra, miképen legyen vive a királynak, mikép szeresse önzetlenül és önfeláldozólag mint szolgálja a hazát. Miként egyik jeles történészünk szt. István királyt üdvözölte, igy szólván: Ave, magna anima, úgy küldünk — úgymond — a szellemek örök hazájába Zalából e napon a megdicsőülthöz üdvözletét, elmondva: Ave magna anima! Felidézi a honfoglalás nagy tényét. Most, igy szól, ezer év múlva hamis próféták azt kiáltják e nemzetnek.Életednek második évezredéhez nem fogsz elhatolni, te gőgös, fenhéjázó, elsatnyult magyar! Mi Deák szobra mellől kiáltunk vissza: elsatnyult faj, romlásnak indult nemzet soha nem nemzett ily magasztos jellemet, ily szellemi nagyságot. Nemzet, melynek kebeléből egy Deák született, az nem beteg nemzet, mely halni készül; annak még erejében romlatlan vér pezeg, annak lelkében még tetterő szikrázik. (Élénk helyeslés.) Az erős meggyőződés hatalmat kölcsönöz, mely akadályokat dönt, vészeket elhárít. Legyen azért lelkeinkben rendületlen a hit, hogy e nemzet egy évezred múlva is hirdetni fogja dicsőségét és bölcseségét azon nagy fiának, kinek emléke körül ma összegyűltünk. Deák imájával végzi beszédét: az isteni gondviselés őrködjék Magyarország felett! Éljen a nemzet! (Zajos éljenzés.) Paly görbői plébános Ürményi József főispánt éltette. Devics József veszprémi kanonok, mint a veszprémi püspök és káptalan küldöttje emelt poharat s Deák beszédeiből idézett egyes mondatokat, melyekben a pártfegyelmet elitéli, s Deák rendületlen meggyőződését mutatja ki. Az ég áldását kívánja Deák műveire. (Éljenzés.) Svastits Benő Fálk Miksa táviratát olvasta fel, mely a lakoma alatt érkezett, s igy szól: Hosszabb távollét után külföldi utamból csak e perezben érkezvén vissza, és igy legnagyobb sajnálatomra a mai ünnepélyen személyesen meg nem jelenhetvén, csak ezen után adhatok kifejezést azon benső és rokonszenves részvétnek, melylyel a mai ünnepély iránt viseltetem, és a határtalan tisztelet és kegyeletnek azon nagy férfiú iránt, kinek emlékét Zalamegye is e szoborral megörökítette. Csertán Károly a barátság és tisztelet nevében emel poharat azon kevesek között, kik a fővárosból a mai ünnepélyre megjelentek, kettős örömmel Kovách Lászlóra, kívánván, hogy sokáig éljen. (Zajos éljenzés.) Kovách László röviden köszönte meg a jó kivánatot. »Engem — úgymond — a határtalan tisztelet és kegyelet Deák emléke iránt hozott ide. Nem hiva, nem felszólítva, szívem sugallatát követve jöttem el. (Zajos éljenzés.) Nagy emberek, nagy művészek, kiváló egyének, nem ritka dolog, ha látjuk, hogy tiszteletet vívnak ki, míg élnek. De önök elsők voltak, kik azon kegyeletnek, mely Deák emléke iránt az egész nemzet szívében mindenka élni fog, érczemléket emeltek. Ez megérdemli az elismerést. Zala megyének nagy fiát önöktől mindenki irigyli. Büszkesége volt az országnak. Nem él többé, de legyen önök büszkesége az, hogy az egész ország szivdobbanása egyesül az önökével e szobor előtt. Az isten áldja meg Zala megyét e szobor létesítéséért.« Zajos éljenzéssel fogadtattak e szívből jött szavak s mindenki sietett üdvözölni a szónokot, ki személyesen eljött, kegyelettel adózni a nagy férfiú emlékének. Balaton József az önzetlen hazafiságra, Svastits Vasmegye alispánjára Széli Ignáczra, Széli Ignácz Zalamegye közönségére, Bessenyei Ernő a veszprémi püspökre és küldöttjére, Krowhetz megyei tiszti ügyész Svastits alispánra emelt poharat. Ezzel a lakoma véget ért. Az ünnepélyre megjelent vendégek ma elutaznak. vényszékhez, Váczy József pozsonyi, és Pártay Tivadar kaposvári kir. törvényszéki írnokokat, kölcsönösen, végül Menszáros Sándor nagyváradvidéki királyi járásbirósági végrehajtót, a nagyváradi királyi törvényszékhez helyezte át. Az igazságügyminiszter, Veress József hátszegi kir. j birósági joggyakornokot ugyanoda, — Goldgruber Miksa szabadkai kir. tvszéki díjas joggyakornokot pedig a szabadkai kir. tvszékhez aljegyzővé nevezte ki.— A m. kir. pénzügyminiszter, a kataszteri felmérés személyzetének rendszeresített létszámában: Krausz Ignácz III-ad osztályú háromszögelő mérnököt, másodosztályú háromszögelő mérnökké, Elmanthaler Sándor 1-fő oszt. háromszögelő segédet, III-ad oszt. háromszögelő mérnökké, Hausner János I1-od oszt. háromszögelő segédet, I-ső oszt. háromszögelő segéddé, Kovács Árpád és Träger Albert mérnöksegédet, H-od oszt. háromszögelő segédekké, Keitter János 1l-od oszt. felmérési felügyelőt, I-ső osztályú felmérési felügyelővé, Szemeri János, Erbek Ferencz, Csermák János és Stampf Ferencz főmérnököket, Il-od oszt. felmérési felügyelőkké, Kattauer Alfréd és Matejowski József I-ső oszt. mérnököket, főmérnökökké, Wallenfels György, Wozsenilek József, Hicke Antal és Bérán Wenczel Il-od osztályú mérnököket, I-ső oszt. mérnökökké, Kanak Mátyás, Sam Henrik, Jettmár Ernő, Sonkup Ferencz, O’Lynch Mór, Schrutek Vincze, Charwat Antal, Peesl János, Wilder János, Tiefenthaler József és Wonek Alajos 3-ad oszt. mérnököket 11-ed osztályú mérnökökké, Mogilnicki Sándor, Schrutek Romuald, Diendorfer Ede, Heidrich Vilmos, Gerzabek Vilmos, Bruckner József és Holler Ferencz segédmérnököket III-ad oszt. mérnökökké, Schirf Adolf, Czernil Nándor, Derre Henrik, Szajbely Gusztáv, Mrazovics Tamás, Gnoth Emil, Eggmann Ferencz, Timcsák Mór, Medveczky Károly, Bossmann Sándor és Selymesy Béla felmérési növendékeket mérnöksegédekké és Vidaczil Antal, Zweiter Gyula, Osidkrescu József, Buecz György, Szászkievicz Mihály, Dávid Sándor, Penkala Ferencz, Hajek János, Pekanovits Dániel, Glocker Ottó, Wollmuth Károly, Kereszty Béla, Schweiger Ágoston, Baráth Lajos, Varga György és Ulita György dijnokokat felmérési növendékekké nevezte ki. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter a vezetése alatt álló minisztérium számvevőségéhez Pinczel Lőrincz 2-ad oszt. számtisztet 1- ső, Parzizek Lajos és Böhm Mór 3-ad oszt. számtiszteket 2- ad és Körtvélyessy Aladár dijnokot 3-ad oszt. számtisztté nevezte ki. A közmunka- és közlekedésügyi magyar királyi miniszter Cserna Teofil díjtalan mérnökgyákgyakornokot ösztöndíjas mérnökgyakornokká nevezte ki. — A soproni magy. kir. pénzügyigazgatóság, Major Ede III-ad oszt. ellenőrt, a győri adóhivatalhoz I-fő osztályú ellenőrré nevezte ki. A soproni m. kir. pénzügyigazgatóság Szabó Miklós V-ed oszt. tisztet, a győri kir. adóhivatalhoz IV-ed osztályú tisztté nevezte ki. A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla elnöke, a vezetése alatti kir. ítélő táblához : Zentner György kir. táblai hivatalszolgát, kapusnak, — Köllő Mihály kir. táblai házi szolgát, hivatalszolgának, — és Nemes János marosvásárhelyi törvényszéki börtönőrt, házi szolgának nevezte ki. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Stépán József tolcsvai lakos ügyvéd elhalálozása folytán, e kamara lajstromából kiterültetett s irodája részére gondnokul Kerekes János aliszkai lakos ügyvéd neveztetett ki. A pécsi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Tardy István paksi lakos ügyvéd, e kamara lajstromába folytatólag fölvétetett. (Ő Felsége) a nagyhalmágyi gör. kath. templom tornyának újbóli fölépítésére, magánpénztárából 150 frtnyi segélyt adományozott. (A herczegprimás f ehó 7-én és 8 dikán fogja Pozsonyban a bérmálás szentségét kiosztani. (Szende Béla) miniszter ma reggel Lugosról megérkezett. (Kossuth Lajos) jelenleg sokat szenved a csúrtól. Bal karját csakis a jobb segélyével emelheti fel, arcza is fel van dagadva. Kossuth közelebb a summanói barlang gőzfürdőjébe megy. (Zólyomból) panaszkodva írják nekünk, hogy a közbiztonság ott sok kívánni valót hagy fenn. Egymásután történnek a botrányok, melyekkel szemben a városi kapitány igen erőtlen. Reméljük, hogy e felszólalás segítni fog a bajon, mely annál inkább érezhető, mert Zólyom kiváló vasúti csatlakozási pont. (Hymen.) A krisztinavárosi plébánia templomban ma reggel történt Lánczy Anna k. a., özv. Lánczy Adolfné leányának és Brüll Ármin úr, a rima-murányi vasműegyesület igazgatójának esküvője. — Evva Lajos, a népszínház kitűnő titkára tegnap vezette oltárhoz Váczon Rákosi Mariska kisasszonyt, a népszínház igazgatójának húgát. (Orlay Samu) jelenleg b. Wenckheim Béla arczképét festi. A földhitelintézet rendelte ezt meg ülésterme számára. (A budapest-zimonyi vasút) műszaki munkálataira a kormánytól kiküldött mérnökök több nap előtt Újvidékre megérkeztek. Működési főhelyük Karloviczon van. Három-négy hónap szükséges a kellő munkálatok elkészítésére. (Felhívás Magyarország tanítói egyleteihez.) Legbensőbb örömmel s őszinte hazafias érzelemmel hozzuk szeretett pályatársainknak s különösen hazánk tanító egyleteinek és testületeinek tudomására, hogy ama nagyjelentőségű eszme, melynek megvalósítását évek hosszú során át oly nehezen, oly óhajtva vártuk, a magyarországi tanító-egyletek szövetsége i. é. augusztus hó 20-án, habár csak ideiglenesen, minthogy az alapszabályok a kormánytól még le nem érkeztek, végre mégis megalakult. Midőn erről hazánk tanítóegyleteit és testületeit jóleső örömmel értesítjük, egyszersmind bizalommal kérjük fel, hogy ügyünket pártfogásukba venni s a szövetség ügyét illető mindennemű megkereséseiket ezentúl Somyai József tanítóhoz (Budapest, I. ker. Krisztinaváros), mint a szövetség ideiglenes titkárához intézni szíveskedjenek. Értesítjük egyúttal a hazai tanító-egyleteket, hogy a szövetség egyelőre a Népnevelők Lapját választotta hivatalos közlönyének. A szövetség ügyét illető dolgokról ennélfogva legyenek szívesek a tanító-egyletek e lap utján tudomást szerezni s a szükséghez képest intézkedni. Hazafiai s kartársi üdvözlettel Lakits Vendel, a szövetség idgl. elnöke, Somyai József, a szövetség idgl. titkára. (Olcsó igazságszolgáltatás.) Az igazságügyminiszter elrendelte, hogy a bagatell-bíróságok előtt kötött egyezségeknél, az összegre való tekintet nélkül, a bélyegért. Ez aztán olcsó igazságszolgáltatás ! (Petőfi arczképe.)Petőfi István nyilatkozik ma azonban, hogy Petőfi azon arczképe, melyet a Koszorú közöl s mely a Beliczayár birtokában levő állítólagos eredeti kép után készült, épen nem hasonlít Petőfihez. Jókai Mór e nyilatkozathoz a következő megjegyzéseket fűzi : Az a daguerreotypról másolt arczképe Petőfi Sándornak, a mi a »Koszoru«-ban megjelent s a mit Petőfi István kedves barátom megtagad, csakugyan semmit sem hasonlít a költőhöz. Hanem ez nem ugyanaz, amit Klösz most kiadott. Ugyanarról az elmosódott üveg lapról van ugyan lemásolva, de új retouchírozással, amihez én is hozzájárultam, ahogy tudtam, emlékezet után. Az az üvegnegatív, amit valaki spongyiával lemosott, csak a fej felső részét mutatja meglehetős tisztán: az a homlok, a felálló hajviselet, a hegybetörő szemöldök, a satyrszerű fülek egészen Petőfi Sándoré, hanem a száj már elmosódott, s az állón azt sem lehet kivenni, volt-e szakálla, vagy borotválva volt ? Ezt nekem emlékezet után annyival nehezebb volt helyrepótolnom, mert én Petőfit abban a korszakban, amikor ez a daguerreotyp keletkezett, egyszer sem láttam. Ez az ő Csokonai viseletének korszaka. Mutatja a rojtos nyakravaló, mely világosan kivehető ez üveglapon, holott én Petőfit soha nyakravalóval nem láttam; mindig szélesen kihajtott inggallért viselt. Azt a lehajtott fejű, Schiller poszituráju Petőfit sem láttam soha, — hanem a daguerreotypen olyan, s az alak valóban az övé, így ez a másolat egy becses ereklye, de többre nem tarthat igényt. Petőfi Sándornak vannak jó arczképei; ilyen az Orlay Samu által festett életnagyságú képe 1849-ből, de legjobb marad a Barabás által kőrerajzolt s a Pesti Divatlap mellett megjelent, hátratett kezű arczképe: ez a megszóla Különfélék. — szept. 2. (A hivatalos lapból.) Személyem körüli magyar minisztériumom vezetésével ideiglenesen megbízott miniszterelnököm előterjesztése folytán megengedem, hogy Okolicsányi Kálmán lőcsei lakos és ennek Ede nevű fia, néhai Zsedényi Ede végrendelete 4-ik pontjához képest, a Zsedényi nevet is fölvehesse, illetőleg magukat ezentúl Okolicsányi Zsedényi-eknek nevezhessék. Kelt Schönbrunnban, 1879. évi augusztus hó 26-án. Ferencz József, s. k. Tisza Kálmán, s. k. Dr. Janecsek Gusztávot, a bécsi műegyetemen a törvényszéki és rendőri vegytan magántanárát, a Nevemet viselő zágrábi egyetem bölcsészeti karánál rendkívüli tanárrá ezennel kinevezem. Kelt Schönbrunban, 1879. évi augusztus hó 23-án. Ferencz József, s. k. Bedekovich Kálmán, s. k. Mazuranics Iván, s. k. A magyar királyi igazságügyminiszter, Salacz Béla nagyváradi kir. alügyészt, az aradi kir. ügyészséghez, Bozó Gábor füleki kir. járásbirósági aljegyzőt, a balassagyarmati kir. torlásig hű, nem kell jobbat keresni nála. Én is festettem egy arczképet, olajba miniature alakban, Kecskeméten 1842-ben, tehát húsz éves korában, akik látták, azt mondták, hogy jól volt találva, kék kvekkerben, sárga gombokkal. Nagyon lekötelezne, akinél ez a kép megvan, ha tudatná velem: én nem formálnék hozzá semmi tulajdonjogot. Ez volt Petőfinek a legelső arczképe. (A lébényi plébániatemplom felszentelése), mint lapunknak Lébényből írják, tegnap ment végbe a mosonmegyei hatóságok, a klérus, valamint a közel és távolból oda sereglett nagy néptömeg jelenlétében. A felszentelést Zalka győri püspök végezte díszes egyházi segédlettel. A hivatalos vendégek szombaton délután érkeztek meg, lovas bandérium kíséretében, mely Sz.Miklóson csatlakozott a menethez. Lébényben óriási diadalkapu alatt 38 fehérbe öltözött leány fogadta a vendégeket, kik innét gyalog mentek be a községbe, a részükre kijelölt szállásokba; a püspök a lobogókkal és gályákkal diszetett plébánialakba szállott. Este kivilágítás volt; különösen megragadó látványt nyújtott a restaurált templom, a román építészet e gyöngye, mely fényárban úszott; hatszáz lampion áraszta szelíd fényét az éj sötétjében, és lángból alkotott egyházi jelvények hirdették a messzeségbe a hely szentségét. Vasárnap reggel a püspök teljes ornátusban, a klérus és a díszes vendégsereg kíséretében a templomba vonult; elül gazdagon aranyozott szekrényben a szent ereklyéket vitték, melyek az éjen át egy sátorban őriztettek, s most a főoltár melletti fülkében helyeztettek el. A főpap ezután beszentelte a fő- és mellékoltárokat s a templom minden helyiségét. Délben diszebéd tartatott, melyre hivatalosak voltak a hatóságok fejei, a papság s mindazok, kiknek a nagyszerű mű létrejövetelében jelentékenyebb részük volt. Csak egy hiányzott az ügy lelkes barátai s előmozdítói közül: Dingraff Gáspár, néblébényi plébános, kit a halál és akkor ragadott el az élők sorából, midőn végre annyi év kitartó munkássága után a befejezett műben találhatta volna fáradozása jutalmát. Emlékét márványtala örökíti meg a főoltár közelében. Hogy a roppant költséggel restaurált templom 28 évi munka után ma végre átadható volt a hívők áhítanának, abban nagy érdeme van az építő bizottság lelkes elnökének, Simon Gyula mosonmegyei alispánnak, ki lankadatlan buzgalommal vezette az építés ügyeit. Kiváló elismerést érdemel főt. Kreskay Antal ur is, a jelenlegi plébános, ki minden tekintetben méltó utódnak mutatta magát és igazi önfeláldozással támogatta a műtörténeti szempontból is nagyszerű művet, mely Schmidt bécsi építészeti tanácsos tervei szerint készült. A kivitelben nagy szerepe jutott Fehér megyei főmérnöknek ki e szerepének nagy szakavatottsággal s ügyszeretettel tellt meg. (A szülők figyelmébe.) Az »országos közművelődési egyesület« nyilvános főgymnáziuma és főreáliskolája (váczi körút 31. szám) azon esetben a fővárosi gymnáziumok és reáliskolákból kimaradt növendékek számára külön első osztályt nyit, ha a növendékek nagyobb számmal jelentkeznek. Az igazgatóság (A debreczeni presbyteriális perpatvar) még mindig nem ért véget; az ügy most bíróság elé kerül. (Deutsch Bernát) úr megkeresett minket a következő nyilatkozat közlésére: A Pesti Napló I. évi 209. számában a Pesti Hírlap közlése után jellememet sértő, merő valótlanságot tartalmazó közlemény jelent meg, melyet megjegyzés nélkül nem hagyhatok. A közleményben az állittatik, hogy Forgács, férj. Zahn Mária asszony ellenem az aradi kir. törvényszék előtt fenyitő panaszszal lépett fel, melynek folytán az aradi kir. törvényszék s a kir. tábla által ellenem a vád alá helyezés elhatároztatott volna. A tényállás ezzel homlokegyenest ellenkezik, mert az aradi kir. törvényszék és a kir. tábla elsősorban nem is ellenem, hanem feloszlott aradi üzletem volt megbízottja ellen, állítólagos hamis eskü miatt tett feljelentést, még az elővizsgálat stádiumában, minden tényállás hiányából, visszautasította. Én Zahn Forgách Mária asszonyt nem ismerem, vele soha nem érintkeztem, s mindaz, mit róla tudok, annyiból áll, hogy az aradi üzlet feloszlatása után, ottani megbízottam 2902 írtról szóló terményüzletből eredő követelést ellene bírói után behajtott. Ezen ügy 1873-ban befejeztetett, Zahn Mária asszony pedig három év után Köppich Mór ellen, ki fennállott aradi üzletem lebonyolításával megbízva volt, hamis eskü miatt feljelentést tett, s engem is, ki az egész ügyről mit sem tudok, panaszába bevont és rágalmakkal illetett. Hogy mily természetű ezen panasz, leginkább kitűnik abból, hogy ellenem egyszerű nyilatkozatom folytán, aradi üzletvezetőm ellen pedig a nyújtott adatok alapján, az aradi kir. törvényszék 1878 évi 10642 számú, a kir. tábla által 1879 évben 3280 számú végzéssel helybenhagyott határozatával az egész eljárást még az elővizsgálat stádiumában minden tényálladék hiányában beszüntette. Panaszló fél a két ízben hozott elutasító határozat ellen, jogorvoslattal élt a legfőbb ítélőszékhez. Ez a rideg tényállás.Fenntartom magamnak, azon hírlap ellen, mely a hamis közleményt forgalomba hozta, a törvény nyújtotta lépéseket megindítani. Deutsch Bernát: Színház és művészet. (»Operánkról.«) Az Ellenőr vasárnapi számában megtámadja a mi operánkról írott tárczaczikkeimet. Azzal vádol első helyen, hogy az »optimizmus rózsaszín« szemüvegén át néztem, midőn operánk ügyét vizsgálgattam; ellenvetései nem újak, elmondotta azokat ugyanott egynéhány hónap előtt, s igy csak azt akarom megjegyezni, hogy Di kívánságaival az utópiák világában tévedez. Mert ki ne óhajtana vagy képzelhetne jobb, vagy épen kifogástalan személyzetet ? De a viszonyok és helyzet megfigyelésével nem oly egyszerű dolog azok praktikus megoldását proponálni. Azt nem tagadtam, hogy vannak operánk elsőrendű tagja között is olyanok, kik nem állanak a művészet azon magaslatán, hová szerepkörük őket uralja; de azt is hiszszük, hogy csak a szükség tartja ott őket. Ha akadnak mások, akik az említett tagokat nélkülözhetőkké tennék, s ha az igazgatóság akkor követne el vétkes mulasztást, meg lehet győződve, hogy mi leszünk az elsők, kik azon eljárás ellen síkra kelnénk. Hogy vannak operánknak foltjai, vagy hiányai, azt eléggé kiemeltem első czikkemben s kitűnt, hogy ezek távolabb fekszenek, s hogy orvoslásuk, radikálisabb gyógyszereket kíván. A repertoiret illetőleg ismételhetem nézetemet, hogy szűkebb, de jól összeállított, s mi fő a személyzethez alkalmazott játékrend, sokkal kívánatosabb, főleg ilyen személyzet mellett. Egészen más az Bécsben, hol minden szerep kétszeresen, háromszorosan van betöltve; ez nálunk nem lehetséges. Nagyon szép dolog holmi elérhetetlen ideális állapotokról álmodozni, de nem vezet czélhoz, mitsem lendít az ügyön. Polyphon. Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok tere, Athenaeum-épület. Közgazdaság. Üzleti hírek. A budapesti gabnatőzsdéről. — szept. 1.Búzában az üzlet ma nagyon jelentéktelen volt; a kínálat jó volt ugyan, de a malmok tartózkodást követtek s lényegesebb árengedést kívántak. A tulajdonosok azonban erre rá nem álltak s igy csak csekély eladás létesült 10 kv árengedés mellett. Más gabnában is csekély volt az üzlet, minthogy a hozatal fölötte gyenge. Az árak szilárdak maradtak. A határidőüzletben búza változatlanul szilárd, tengeri emelkedő szeptember—októberre tíz árral drágább, zab őszre javult, tavaszra változatlan, reperet/s forinttal javult. A következő eladások fordultak elő : A z a n s z. Buza tavaszra 12.75 pénz 12.80 áru. » őszre 11.97 « 12.— » Tengeri szept.—okt.-re 6.85 » 6.90 » Zab tavaszra 6.90 » 7.— » » őszre 6.35 » 6.40 » K á p o s z ta r e p c ze szept.-re ll.‘/i » 11.*/» » A budapesti értéktőzsdéről. — szept. 2. A tőzsde iránya szilárd, különösen befektetési értékek és főleg aranyjáradék, mely üzérkedési vásárlások folytán igen szilárdan záródik, emelkedtek. Helyi papírok közül malmok folyton jó keresletben részesülnek. Biztosító papírok szilárdak, váltó és érezpénz lanyhább. Az előtőzsde üzlet nélkül folyt le. A déli tőzsdén következő kötések fordultak elő : m. vasúti köt. 111.50, magy. keleti vasút elsőbbség 70’/8, m. dijsorsjegyek 98.50, m. aranyj. 90.60, m. földtehermentesitési kötv. 85.50—85.25, iparbank 41, pesti viszont bizt. részvény 110, molnárok és sütők III. kib. 270, Pannónia 1400, Victoria 470, alagút 99, sertéshizlaló 162, pesti keresk. bank 101.25, német kir. bankjegy 57.85. A bécsi gabonatőzsdéről. (Ered. sürg.) BÉCS, szept. 2. Buza őszre 12.30—12.35 tavaszra 13.10—13.20 ; rozsmagyar 8.50—9.20 ; zab őszre —.-----.—, uj 6.80—6.85, tavaszra 7.32—7.50 ; tengeri 7.10— 7.15, május—júniusra 8.15—8.25, július—augusztusra 6.10— 6.35, régi 7.10—7.20 . E e p c z e o laj 30.75—31.—, őszre 30.75—31.— , szesz 31.-----31.50. A bécsi értéktőzsdéről. BÉCS, szept. 2. (Előbörze.) Hitelrészvény 257.10. Magyar hitel 247.—. Lombard 87.25. 1864-es —.—. Magyar jár. 91.55. Járadék —.—. Angol-osztrák 126.90. Államvasut 274.25. 1860-as —.—. Magyar sorsjegy —.—. Napoleond’or 9.35—. Unió-Bank 85.50. Igen szilárd. BÉCS, szept. 2. (Megnyitás.) Hitelrészvény 257.20. Magyar hitel 247.—. Lombard —.—. 1864-es —.—. Magyar jár. 91.57. Járadék —.—. Angol-osztrák 127.—. Államvasut —.—. 1860-as —.—. Magyar sorsjegy —.—. Napoleon d’or 9.37—. Unió-Bank —.—. Igen szilárd. Azon helyzetben vagyunk, hogy már esti lapunkban közölhetjük a budapesti értéktőzsde mai (szept. 2.) hivatalos árjegyzéseit. Államadósság. M. v. kötvám. Szőlődézsmvlts. é. 120 ft 300 kötv. (100 ft) 89.— 89.25 ftc. ezüstb.) 111.50 111.75 O. egys. áll.-ad. M. keleti v. el- b. jegyekben ee 25 66.50 sebbs. kötv. I. O. egys. áll.-ad. kibocs. 70.75 71.25 ezüstöm san. M. keleti v. el- jul. kamat 68.— 68.50 sebbs. kötv. O. egys. ál.-ad. H. kibocs. 82.25 82.75 ezüstben ápr. M.államv. kötv. okt kamat 88.— 68.50 1877-ről, 100 O. egys. fill.-ad. star.-ban 5*/ 73.75 74.25 1860-k kisrs. M. dijjegy köl- 500 ft 124.— 125.— csőn 100 ft d. 98.50 98.75 O. egys. áll-ad. M. dijjegy köl- 1860-ki kisrs. csen 50 ft d. 98.— 98.50 HM ft 125.50 126.50 M. ar.-járad. 6'. O. egys. áll-ad. adóm. 91.55 91.70 1804-ki kisrs. M. földt. kötv. 88.— 88.50 100 ft 157.— 158.— M. földteherm. O. egys. áll.-ad. kötv., temes- 1864 -ki kisrs. bánsági 8 .50 86.50 50 ft 156.— 157.— M. földteherm. Pest város köles. kötv., 1867-ki 1870-ből 98.75 99.50 kiszsl. zárad. 84.75 85 25 Pest város közt. M. földteherm. 1871-ből 98.75 99 50 kötv., erdélyi 6— 96.50 O. aranyjáradék 79.25 79.75 Részvények. 0.magy. b. 823.— 826.— M. ált. földhitel —. -• —.— Anglo-osztr. b. —.— —.— részv. társ. —.— —.— Ált. m. munk. M. jelzálog!). —.— —.— hitelintézet 127.— 127.50 O.hitelintézet 257.— 257.50 M. ált. hitelb. 247.50 248 — Pesti ipar bank 130.— 105.— Iparbank 40.50 41.50 M keresked. b. 605.— 610.— Kisbirt. földh. 32.— 34.— Bpesti kézm. b. 72.— 74.— Lipótv.b. 100ft 39.— 40. Unió bank 88.25 t8.75 Biztosító társulatok. Első m. biztos. 2850.— —.— Pesti b szt. int. 112 — .’13 — Pann. viszont- Unió v.sz.-bizt. bizt. intézet 790.— 800.— intézet 155.— 158 — Gőzmalmok. Cancordia 555.— 560.— Mohi. és süt. in. 325,— 335.— 1. budapesti 1480.—1500.— » » » » Erzsébet-mal. 270.— 275 — III. kibocs. 270.— 275.— Henger-malom 770.— 800.— Pannónia 1390.—1400.— Lujza-malom 26.— 280.— Viktoria 470.— 475.— Köziek, vállalatok. Alf.-fium. vasp. 133.10 la4,50 Győr - Sopron- Ar.-körösv. » —.— —.— Ebenfurti —. - — Báttaszék-Dom- Kassa-Oderb.v. 111 50 112 — bev.-Zákányi 119.— 120.— O. államvasp. 274.— 275 — Déli-vasút —. — —.— Pécs-barosi —.— — Éjsz.-keleti v. 125.— 126.— Tiszai vasút —.— ■.— Erdélyi vasút 104.50 105.50 Vágvölgyi 217.-218.— Hellyi vasút 90.— 92.— O. gőzh. társ. —.— — Pesti közúti v. 280.— 281.— Takarékpénztárak. Orsz. központi 108.— 108.50 Bpesti fővár. 382. - 885.— Pesti hazai I. 2760.—2800.— Pest külvárosi 51. — 52.— Különf. vállalatok. Alagút 99.— 100.— S.-Tarr kőszén 103.— 103 60 Ganz és tsa. vas- vasfinom. 95.— —.— öntöde 383.— 334.— Schlick-féle vas- Gschwindt-féle öntöde 78.— 8".— szeszgyár 282.— 285.— I. m. serfőzöse 475.— 485 — I. m. gyapjúm. Sertéshizlaló 162.— 164 — és bizom. 156 — 160.— Sóskúti köt. 223.— 214 — Athenaeum Sped. és csontkönyvny. 390.— —, — liszt-gyár 242.— 245 — Pesti könyvny.- , , Újlaki tégla- és részv.-társ. 680.— 590.— mészégető 28.— 28. — Kőszén-és tégla- gyár— 66.— Köb. téglaég. Frinklin 88.— 90.— M.földh.i.5'/j°/o 100.— 100.50 » » » 5% 94.— 94.25 Pent keresk. b. 101.50 101.75 M. üt. földh. r. » » » ar.v. ts s. 6% 79.— 80.— » ezüstben 5 «/„ 110.— 111.— » » 5'/t•/, 75.— 76.— jelzhb. 5«/« 87.50 88.50 Kisb. fldh.i.7®/, 96.75 97.— Oszt.-m. b.5»/o 101.— 101.50 » » »6®/, 86.50 87.50 Elsőbbségek. Báttasz. - Dom- Kassa-Oderberbov.-Zákányi gi vasp. 5% 79 25 79.75 vasút, 5®/, 09.75 70.25 O. áll. » 5®/„ — Dunagőzhajóz. Bpsti lánch.6®/» 98.— — .— társulat 5®/. —.— —» malom «»/„ —.— —.— Dunagőzhajót. Kőszén és téglatársulat 6'/0 —gyárt. 6®/. 87.— —.— Északk. vp. 5% 74.50 75.— Pisti Lloyd és » vasp. börze-ép. 5®/0 82.50 83.50 ar.-ban 5% #1.75 92.25 A földi vasút 86.— 87 — M.-gal. v. 5®/. —.— —Kasca. Oderberg X. erd. vasp. 5®/. 72.— 73.— arany 5%/. 92.25 #2.80. Győr - Sopron- Szíriai - horvát Ebenf. v. 5®/, —,----.— f. sz. k. t. 87.— 88.— Sorsjegyek. O. hit. intézet 169.— 170.— Pénznemek. Os. k. reezés ar. 5.58 5.55 O. m. ezüst 100.— 100.10 O. m. 81ztos ar. 9.34 9.36 Ném. kir. bank-20 francos ar. 9.34 9.36 JegylőOb.m. 57.80 57.90 Török ar.-lira 9.22 9.29 Váltók. Ném.bankpiacz. 57.20 57.40 Svájczi pénzpia-Amsterdam 100 czeklOOfrk. 46.35 46.75 Koll. ftért 97.10 97.40 Zürich 100 » 46.35 46.75 Paris lOOfrk. 46.45 46.55 LondonlOfitstll7.25 118.— Brüssel 100 » 46.10 46.20 Mitanó 100 Marseille 100» —.— —.— olasz L —. — Záloglevelek. Üzleti táviratok. PÁEIS, szept. 2. Boulevard kölcsön 117.57. — 5°/6-os járadék 69.75. — 3/0-os járadék 83.75. — Magyar aranyjáradék 79.31. Szilárd. PÁEIS, sept. 1. (Esti b.) Búza folyó hóra 28.25, novemberre 28.25, a négy utolsó hóra 28.25, a négy első hóra (1880) 28.50. Liszt folyó hóra 61.75, novemberre 62.—, a négy utolsó hóra 62.25, a négy első hóra (1880) 62.50. Olaj folyó hóra 78.75, novemberre 78.75, a négy utolsó hóra 79.—, a négy első hóra (1880) 79.25. — Szesz folyó hóra 62.—, novemberre 61.75, a négy utolsó hóra 61.—, a négy első hóra (1880) 60.50. — Szesz baisse, a többi csendes. LONDON, szept. 2. Conzol 97.u/iS. Ezüstjáradék 51.%. Magyar aranyjáradék 78.o/iS. _______________________ Felelős szerkesztő: Ujváry Lajos.