Pesti Napló, 1879. november (30. évfolyam, 264-287. szám)
1879-11-03 / 264. szám
Csáklyó, Kudlyó, Sókut, Tót-Isztrebe és Zamuta községek képezik. (Királyné ő Felsége) szombaton, november 1-jén a kir. m.egyei, sebészi kórodát látogatta meg Festetich grófnő és Nopcsa b. főudvarmestere kíséretében. Ő Felsége nagy figyelemmel hallgatta az intézet igazgatójának, Kovács tanárnak részletes felvilágosításait az új intézet szerkezete és berendezése felől, több beteg baja iránt részvétteljes kegyességgel tudakozódott, az intézeten tapasztaltak fölött legmagasabb megelégedését fejezte ki. A látogatás egy óránál tovább tartott. (Tisza Kálmán Pápán.)A miniszterelnök ,— mint a Pápai Lapok jelentik — múlt vasárnap Pápára érkezett, hogy mint a dunántúli ref. egyházkerület főgondnoka, részt vegyen a kerület közgyűlésében. Megérkezésekor az indóháznál s közgyűlésnek tagjai, Pap Gábor szuperintendenssel élükön, a tanári kar, a városi hatóság képviselete és nagy néptömeg várta s riadó éljennel üdvözölte a kormányelnököt, kit a fogatok hosszú sora kisért szállására. A középületeken és több magánházon nemzeti zászlók lengtek. Kevéssel a megérkezés után tisztelgett nála a városi tisztikar Osvald Dániel helyettes polgármester vezetése alatt, később a miniszterelnök az egyházkerület küldöttségét fogadta, melynek nevében Pap Gábor püspök tolmácsolta az egyházkerület tagjainak tiszteletét, azután a főiskola tanári kara tisztelgett. Este a »Griff« nagytermében 70—80 terítékű lakomát rendeztek, melyen a gyűlés tagjain kívül valláskülönbség nélkül vettek részt a város polgárai; képviselve voltak a lelkészségek, városi és megyei tisztikar, az állami hivatalok stb. A felköszöntések sorát Pap Gábor szuperintendens nyitotta meg, zajos éljenzés közt emelve poharát Tisza Kálmán főgondnok egészségére, utána Jókai Károly vil. képviselő köszöntötte fel Pap Gábor püspököt, Antal Gábor, Váli Ferencz, Vécsey István, dr. Klein Mór és Vághó János Tiszáért, Gyurácz Ferencz az egyh. kerület vezérférfiaiért, Körmendy Sándor a protestáns egyházi autonómia virágzásáért ürítettek poharat. Hétfőn reggeli 9 órakor nyitotta meg Tisza Kálmán a közgyűlést, melyen déli 12 óráig elnökölt azután visszatért a fővárosba. (A Zichy-Asbóth-ügyről ismét többféle hír terjedt el. A Jokey-klub választmánya e tárgyban tegnap éjjel 11 órakor tartott ülést s elhatározta, hogy gróf Zichy kisorsoltatásának ügyét a nov. 6-diki közgyűlés elé terjeszti. Feltűnik a következő körülmény. Gróf Zichy Viktor, még egy ur társaságában tegnap délután lakásán kereste Asbóthot, este pedig az egyesült ellenzék klubjában jelent meg és szintén Asbóth után kérdezősködött, de Asbóth egyik helyen sem volt jelen. (A belvárosi vál.kerület 100-as bizottsága f. hó. 4-én d. u. 4 órakor a régi városház tanácstermében ülés tart, melyre a tagok tisztelettel meghivatnak. Budapest 1879 nov. 3-án. Királyi Pál elnök. (Békésmegye) Wenckheim Béla bárónak szobrot emel, Wenckheim László báró emlékét pedig a megyeház dísztermében felállítandó arczképpel örökíti meg. Mindkét kegyeletes és hazafiúi szándék keresztülvitelére bizottság alakult, melynek elnöke Göndöcs Benedek, tagjai Hajóssy Ottó, dr. Kovács István, Party Ferencz, Asztalos István, Zsilinszky Mihály, Farkas Béla, s ifj. Jancsovics. Az adományok a mondott czélra a bizottság pénztárnokához, Party Ferenczhez 1880 febr. első napjáig küldendők. (Lauka Gusztáv) írói jubileuma alkalmából a »K o s z o r u« hozza Lauka arczképét, úgyszintén az első elbeszélést Laukától. A Koszorúban olvassuk a következő statisztikai kimutatást is Petőfi műveiről. Petőfi írói működésének rövid időszakából összesen 782 költemény maradt ránk. Ezek közt elbeszélő költemény van 11, lyrai 771. Lyrai költeményei közül a teljes kiadásban 24 költemény, mint ifjúkori kísérlet, külön van választva a maradandóbb becsű művektől; 31 pedig olyan van, mely a régebbi kiadásokba nem vétetett fel, s igy az 1842—49. időszakra 716 maradandóbb becsű lyrai költemény esik. E 716 darab közt 701 van eredeti, 15 pedig fordítás és pedig angolból 4, francziából 6, németből 5; 1838-ból fennmaradt 1; 1839-ből 1; 1840-ből nem maradt egy sem; 1841-ből fennmaradt 6 ; 1842-ből 25 ; 1843-ból 36 ; 1844-ből 130 és pedig 2 elbeszélő, 128 lyrai; 1845-ből 166, 1 elbeszélő, 165 lyrai; 1846 ból 136, 3 elbeszélő, 133 lyrai; 1847-ből 160, 3 elbeszélő, 157 lyrai; 1848-ból 101, két elbeszélő, 99 lyrai; 1849-ből 20, mind lyrai. (A szegedi m. k. pénzügyőri biztosság), melyet az árvíz miatt ideiglenesen N.Kikindára helyeztek át, f. hó elseje óta ismét Szegeden van. (A bécsi képzőművészeti akadémián három magyar ösztöndíj állomás volt üresedésben, egyenként évi 420 írttal. A hivatalos lap legújabb száma jelenti, hogy ő Felsége ez ösztöndíjakat három egymás után következő évre Wielmberger Antal szobrászatra, Festy Árpád és Csebrai Imre, festészetre készülő ifjaknak adományozta. (A zólyom-dobrona vidéki tanítók úgy írják nekünk: okt. hó 29-én Dobronán oly czélból jöttek össze, hogy tanító-egyletet alapítsanak. A szép számmal egybegyült tagok elnöknek közfelkiáltással : Krajcsik Domnát, jegyzőnek Zajda Annát, zólyomi közs. tanitókat s pénztárnoknak Beér Antalt, tót-pelsőczi tanítót választották meg. Elnök előadván a tanitó-egyletek nagy jelentőségét és hasznát s miután a tagokat önképzésre, a korral való haladásra és az összetartásra buzdította, indítványára a következő határozatok hozattak: hogy a Zólyom városában tartandó tavaszi gyűlés taneszköz-kiállítással fog egybekapcsoltatni; hogy óhajtja, miként az id. iskolalátogatók lehetőleg a szakemberek soraiból vézessenek ; hogy a kir. tanfelügyelőt felkéri, miszerint a tankerületi tanítótestület nagygyűlésén is tegyen jelentést; végül hogy mindazon nyelv. iskolák részére, hol a tanító a magyar nyelvet bírja, az állam által kiadott »Néptanítók Lapjá«-t az elnök eszközölje ki. (Zimay László) zeneköltőnk múzsája ismét két dallal szaporítá azon műveinek számát, amelyekkel neve országszerte ismeretes lett. Az egyik dal költeménye »Ne higyjetek leányok a legénynek« Kemenczky Kálmántól a második »Jaj ha egykor földerülne a szivem borúja« Benedek Aladár tollából ered. E zenegyöngyök Blahánénak vannak ajánlva, a ki legközelebb be fogja azokat mutatni a közönségnek. E dalok Rózsavölgyi zeneműkereskedésében kaphatók. (Nyilatkozat.) Megkerestettünk a következő sorok közlésére: A »budai kör« választmánya és rendezősége mindenkor hazafias kötelességének tartotta, az egylet magyar jellegét megóvni, miként ezt múlt évi működésének programmjai legfényesebben igazolják, mert ezek szerint az előadások négyötöde magyar nyelven rendeztetett. Ezen törekvésével szemben sajnosan érinté több magyar lapnak kifakadása, mely a megnyitó estély alkalmával egy igen buzgó egyleti tag által elszavalt német költeményre vonatkozólag, a német nyelvnek teljes kiküszöbölését kívánja. A »budai kör« a budai társadalmi élet magyarosítására irányzott törekvését csak úgy fogja sikerrel folytathatni, ha számolva a fennálló viszonyokkal, oly tagokat és családokat is bevon működési körébe, kik a magyar nyelvet tökéletesen nem bírják ugyan, de a túlnyomó többségű magyar elemmel folytonosan érintkezvén, a magyar zene, irodalom és művészet körül mindinkább érdeklődnek. Ettől eltérő intézkedés, egyrészt magának a körnek tevékenységét fogná bénítani, másrészt a szépen haladó magyarosodásnak inkább kárára, mintsem hasznára fogna válni. Budapesten, 1879. okt. hó 28-án. A »budai kör« választmánya nevében : Ivánka Imre s. k. elnök, dr. Országh Sándor s. k. alelnök, Kupp Zsigmond s. k. alelnök. (A középtanodai kézikönyvek.) A magyarhoni ev. reform, öt egyházkerület egyetemes tanügyi bizottsága f. hó 24-én Budapesten gyűlést fog tartani, melynek egyik tárgya leend a középtanodákban használandó kézikönyvek kijelölése. — Felkéretnek a tanférfiak, — valláskülönbség nélkül — kik gymn. használatra bármely szakra tartozó kézikönyvet szerzettek, — valamint a kiadók, kik ilyet közrebocsátottak — ha azt tekintetbe vétetni kívánják, hogy e munkából f. hó 26-ig küldenének egy példányt Török Pál ref. szuperintendenshez, a jelzett tanügyi bizottság elnökéhez Budapestre. (A torontál megyei földrengésekről reggeli lapunkban már közöltünk hírt. Mint a P. Lt.-nak jelentik, október 31-én több helyen érezték a földrengést. Gyertyámoson, Kis-Jecsán és Csatádon éreztek egyes lökéseket, melyektől az ablakok és ajtók megrendültek és melyeket tompa zugás kisért, de egyébb baj nem történt. Perjámoson 12 órai időközben öt lökést éreztek, melyeknek tartama 11 és 8 másodpercz közt váltakozott. Mokrinban, mint a N. P. J. jelenti, a földrengés erősebb volt, gyengébb házak rendkívül sokatszenvedtek, sőt jobban épített házakban is fordultak elő tető beszakadások. Bogároson több ház fala megrepedt és sok kémény összedült. Gravaczon okt. 31 -én este nov. In három lökést észleltek. (Salgó-Tarjánból) Írják nekünk: Salgó- Tarjánnak közel határos szomszédságában Bárna községének talaja is nagy kőszénlelhelylyel biztat. Ezért örömmel üdvözöljük e helység főbb birtokosát dr. Jósika Andort, ki e határon kőszénkutatást indított meg, a minek szerencsés eredménye a községre nézve is nagy horderejűvé válhatik. (Angol stílus.) Sir John Holker, Angolország főügyésze, tehát oly tisztviselő, ki közvetlenül a miniszter után következik, múlt szerdán Prestonban beszédet tartott, melyben ezt mondá: »A háború, melyet Oroszország a porta ellen viselt, oly igazságtalan, oly gyalázatos és oly nyomorult volt, a milyent a történet még n°m volt kénytelen felemlíteni. És annál utálatosabb, annál nyomorubb volt, mert álszent érvekkel támogatták.« (A franczia kamra új ülésterme) a Bourbon-palotában elkészült. Tizenkét padsor van benne 583 ülőhelylyel (a kamrának 533 tagja van); a karzatokon 700 hallgatónak lesz helye; a hírlapírók részére 99 helyet tartottak fenn. A szószék nem az, melyet a császárság alatt használtak, hanem az, melyet 1798-ban használt az ötszázak tanácsa. Az elnöki szék mögött van egy festmény, mely Lajos Fülöp királyt ábrázolja amint leteszi az esküt. Ezt a festményt most szép gobelinkárpit eltakarja. A palota homlokfalán Minerva, Themis, Colbert, Sully és Dagnesseau szobrai láthatók. A Luxemburg palotában a szenátus ülésterme még nem kész. (Az orosz nihilisták két pártra szakadtak. A »mérsékeltebbek«, akik ellenzik a hivatalnokok legyilkolását és »csak« gyújtogatások és izgató röpiratok által igyekeznek a népben elégedetlenséget szítani, a Zemlja i Volja ez ismert hirlapot fogják tovább kiadni. A szélső elemek új lapot indítottak meg Narodnja Volja (Nemzeti akarat) czím alatt. E lap első száma 17 sűrűn nyomott nagy lapon jelent meg és hadat üzen a kormánynak, szokott nihilista stílusban. A lap közli Witenbergnek, az Odeszszában nemrég kivégezett nihilistának pár órával halála előtt írt levelet, mely tele van bibliai idézetekkel. Egy más közlemény leírja, hogy a Sz. Péter- Pál-erődben 14 nihilista fogoly fellázadt, mert nem adtak nekik újságokat és dohányt. Törvényszéki csarnok. Madarász János rablógyilkosnak ma reggel nyolc órakor hirdették ki a halálos ítélet legfelsőbb megerősítését. A gonosztevőt reggel 7 órakor hozták át födött rabkocsin három fegyveres fegyőr és Horváth Lajos fogházfelügyelő kíséretében. A Fortuna u. n. esküdtszéki terme egészen megtelt közönséggel, mely közt láttuk a nemzeti színház több művészét. Kriszt János elnök, Matasovszky Arthur és Thold János bírák, valamint Gyürky Miklós jegyző és Bakos János kir. ügyész pont nyolcz órakor megjelentek a teremben és csaknem egyidejűleg három fegyveres őr vezette be fegyenerruhában Madarászt, ki a tárgyalás óta csak annyiban változott, hogy nem lévén megborotválva , arcza fakó szinű volt. — Kriszt János elnök a legnagyobb csönd közepette felolvasta a legfelsőbb bíróság ítéletét és ő Felségének az ítéletet megerősítő záradékát, mely szerint »ő Felsége okt. 26-iki legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a Madarász János rablógyilkos ellen hozott ítélet akadálytalanul végrehajtassák.« Erre az elnök még egyszer felolvasta az első bírósági ítéletet, melylyel Madarász kötél általi halálra ítéltetett. — Megértette ? kérdé az elnök a nyugodtan álló Madarásztól. — Igenis! válaszolt erős szilárd hangon a deliquens, ki az ítélet felolvasásakor cseppet sem indult meg, egy izma meg nem rándult, még a szeme pillája sem rezdült meg. Elnök ezután meghatott szavakban figyelmeztető az elitéltet, szálljon magába, fogadja jól a melléje rendelt lelkészt, és a még hátra levő idejét fordítsa arra, hogy istenéhez térve, készítse magát elő, a holnap végrehajtandó ítéletre, hogy bűnei ott fenn is megbocsájtassanak. Az elitélt mindvégig szilárd magatartást tanúsított annyira, hogy nehéz volna meghatározni, makacs daczból, vagy hülyeségből-e. Az elnök ezek elmondása után jelenti, hogy az ítélet holnap reggel hét órakor a kerepesi uti fegyházban végre fog hajtatni. A kivégzéshez kirendeltettek Matasovszky Arthur bíró, Gyürky Miklós jegyző és Glück Ignácz törvényszéki orvos. A lelki vigasztalásokat — az elitélt evangélikus lévén — Győry Vilmos lelkész fogja végezni. Ezzel az ítélethirdetésnek vége lévén, Madarász Jánost három fegyveres őr kikísérte és ugyanabban a kocsiban, melyben hozták, vitték a kerepesi uti fegyházba, hol a kivégeztetésig siralomházban lesz. Midőn kivezették, még tréfálkozott, azt és úgy viselte magát, mintha nem is ő róla volna szó. Madarász védője, Hets Ödön ma kiment ő Felségéhez Gödöllőre kegyelmet kérni az elítélt számára. A bíróság, mely Kriszt János elnökből Matavovszky és Frenreisz bírákból és Borbély jegyzőből állt 9 órakor a terembe lépett és bevezetni rendelte Kleinrath Gyula vádlottat. Kleinrath Gyula sötét ruhában jelent meg, mely még inkább kiemelte halványságát, szemei dagadtak és sok sírás nyomát mutatják. A tárgyalás megkezdődvén vádlott az általános kérdésekre válaszolja. Neve: Kleinrath Gyula, 44 éves, ágostai vallású, nős, két gyermek atyja, foglalkozásra ügyvéd. Áttérve az ügy érdemére elnök kérdezi, mikor vette át Kisfaludy Liptay Alexandra kisasszonytól az értékpapírokat kezelés végett ? Vádlott nem emlékszik határozottan, vagy 1872. végén vagy 1873 elején. Elnök: Mi indította arra, hogy a rábizott értékpapírokat a maga czéljaira fordította ? Vádlott: Ennek több indoka volt. Először is jótállottam egy régi barátomért, ez ha jól emlékszem 1873. vagy 1874-ben történt. Előbb kisebb összeg, később azonban 4000 forint erejeig is jótállottam és ez összegeket én voltam kénytelen kifizetni. Elnök. Miért vásárolt idegen pénzen földbirtokot ? Vádlott. Az ingatlannal biztosítani véltem a követeléseket. Az ingatlan telekkönyvileg 79.000 frtra becsültetett, és csak a földhitelintézetnek 25.000 frtnyi követelése volt rá betáblázva. Az ingatlant 1878. elején vásároltam. Elnök felsorolja a Kisfaludy Liptay Alexandra kisasszony által vádlottra bízott értékpapírokat: 10.000 frt névértékű magyar földtehermentesitési kötvény, 20.000 frt névért. szőlődézsmaválts. kötvény, 7000 frt. ért. földhitelintézeti 51/a°/6-os záloglevél és 25 drb. kassa-oderbergi vasúti részvény. Ezekből vádlott 9000 frt névért. földtehermentesitési kötvényt, 20,000 frt névért szőlődézsmaváltsági kötvényt és 5000 frt értékű kassa oderbergi vasúti részvényt elzálogosított, több értékpapírt pedig eladott, úgy hogy az összes kár 50,417 frt 24 kr. Benkó Kálmán Liptay Alexandra megbízottja az összeget helyreigazittatni kéri, levonván az összegből 490 frt mint a mely összeg takarékpénztári könyvben meg van és a kár összege 49.927 frt 24 krajczár. Második károsított özv. Koszics Istvánná 1000 frttal. Vádlott előadja hogy ő legelőbb még panaszló férje által bízatott meg. Ennek halála után a hagyatékot átvette a mi körülbelül 1866/67-ben törhetett. A hagyaték még folyamatban van ; ez idő alatt panaszló mostoha fiának 270 vagy 290 frtot, leányának 200 forintott adott. Ezenkívül neki is vannak költségei, kész kiadásai. Tóth Gerő ügyész: Mennyi lehet az ön számítása szerint a költség ? Vádlott: Határozottan nem mondhatom, de hiszem hogy legalább is 3—400 frtot tesz. Özv. Koszlér Anna kijelenti, hogy a 470 frt beszámításába beleegyezik és követelését 730 frtra leszállítja. Röszlerné veje, anyósa nevében, kijelenti, hogy ha Kleinrath megelégszik 200 frt munkadíjjal ez összeg is levonható még a követelésből. Vádlott: E követelés már nem egyéni, hanem a tömegé. Dr. Pucsics Frigyes gondnok a 200 frtot kevésnek találja, mert az ügy véghetetlen terjedelmű, több tárgyalás volt már benne, és ezért most ez meg nem állapítható. Köszlerné egy 67 éves őszhaju öreg asszonyság, midőn kimegy kezet nyújt vádlottnak és ezt mondja neki: »Ich empfehle mich, nichts für ungut, bleiben wir gut Freund.« A harmadik károsított Köhler Ferencz, kinek részére vádlott felvett 1602 frtot. Breyer Hugo, a károsított védője, hosszabb beszédben ez összeget megállapítani kéri. Vádlottnak az ellen semmi kifogása. Negyedik károsított Gotgeb Antal, kitől vádlott 1877. decz. 27-én 420 ftot vett fel, hogy Gotgeb 400 frtos tartozását fizesse ki vele. Vádlott beismeri. Ötödik károsított a gr. B u 11 er féle csődtömeg 1272 forinttal. Frankel ügyvéd a csődtömeg gondnoka a követelést 10 írttal leszállítja és csatlakozik dr. Breyer fejtegetéseihez. Dr. P u s csics gondnok az elnök felszólítására vádlott vagyoni állapotáról tesz jelentést. E szerint ingókban az 1149-ik tételig 6045 forint bíróilag megállapított költség, az ingatlan becsértéke 79.700 forint. Friedmann Bernát védő ügyvéd kérésére elnök felszólítja a vádlottat, mondja el röviden előéletét.Vádlott: 1856-ban kezdtem ügyvédi pályámat, amennyiben Lenhossék György ügyvéd irodájába léptem. 1859-ben Lenhossék közjegyző lett és én 1861-ig vezettem a közjegyzői irodát; azután pedig a közjegyzőség eltöröltetvén ismét az ügyvédi irodát vezettem. Midőn Lenhossék két évi betegeskedés után meghalt, Siró Józseffel átvettem az irodát, mely inkább morális, mint anyagi haszonnal járt. Túl szerények voltunk feleinkkel szemben igy tehát nem nagy anyagi haszonnal járt az ügyvédség. _ 1870-ben elváltam társamtól és önállóan s egyedül vittem tovább az irodát. Az 1873-as pénzügyi válság engem is mélyen sújtott, de reményt ébresztett bennem a közjegyzői intézmény életbeléptetése, melyre alapos kilátásom volt, hogy kineveznek. Bekövetkezett azonban az 1875-ki kormányválság és változás és a kinevezendők lisztájából kitöröltetvén nem neveztettem ki. Főbb keresetem a telekkönyvi ügyekből került. A közjegyzői intézmény életbeléptetése által ez ügyeim elestek és a hiányt nem lehetett peres ügyekkel pótolni. 1870-ben az iroda átvételéből 4000 frtot kellett fizetnem. Ez volt későbbi bonyodalmaimnak tulajdonképeni alapköve; ezen kívül barátaimért jótállva, fizettem érettek legalább is 16—18.000 frtot, nem számítva a számos prolongácziót. Midőn a rám bízott értékpapírokat elzálogosítottam, tettem ezt azzal a szándékkal, hogy majd visszatérítem, ha, amivel biztattak, közjegyzővé kineveztetvén, sorsom jobbra fordul. Friedman Bernát védőügyvéd: Adott-e át Liptay Alexandra kisasszonynak az utóbbi évben befolyt pénzt, a rá bízott papírok kamatain kívül. Vádlott: Adtam át összesen 21 ezer frtot. Benkó Kálmán Liptay Alexandra képviselője kijelenti, hogy erről közvetlen tudomása van és megerősíti vádlott vallomását. Elnök: Ezzel a bizonyítási eljárás be lévén befejezve kérem a kir. ügyészt a vád előterjesztésére. Következnek a vád és védbeszédek. A vád és védbeszédek után elnök felszólítja vádlottat, akar-e személyesen szólni. Vádlott: Védem mindazt, ami védelmemre felhozható volt, kimerítette és én sem hozhatok fel érdekemben többet. Rám nézve személyesen már mindegy. Maga letartóztatásam ténye által elvesztettem már társadalmi állásomat, polgári becsületemet. Az én személyemen, bármily kis időt leszek kénytelen a börtön fala között tölteni, nem segít semmi, de kérem a tekintetes törvényszéket, legyen tekintettel ártatlan gyermekeimre, és ezek érdekében hozzon méltányos ítéletet. A Pottyondy-per, Sopron, okt. 31. A Pottyondy-per tárgyalása ma fejeztetett be. A bíróság dr. Hérics János elnöklete alatt Czuppon Gy. és Vittnyédy J. birákból állott. Közvádló Vághy M. kir. alügyész, védő dr. Mayer Gyula ügyvéd. Vádlott dr.Pottyondy Ágost ügyvéd hamissággal párosult bukás, váltóhamisítás, hivatali bűntett és csalás elkövetésében bűnösnek mondatott ki és fogságba lépésének napjától, 1879. jan. 24-től számítandó négy évi börtönbüntetésre ítéltetek A közvádló és az elitélt fölebbeztek. Vádlott előadásából a következőket idézzük: Vádlott részletesen előadja előéletét. 1857-ben jött Sopronba a cs. kir. orsz. törvényszékhez mint auskultans. Ezelőtt Bécsben volt Schönborn grófnál magyar társalkodó, jó fizetéssel és innét, miután két testvére meghalt, szülei kívánságára jött le Sopronba. Három hónapig fizetés nélkül szolgált a főtörvényszéknél, majd Maresch irodájába jött és 1860 végével városi tanácsosnak, utóbb pedig tiszti ügyésznek választatott és e hivatalban volt 1871. év végéig. Szerencsétlensége az volt, hogy nem maradt az ügyvédi téren, hanem pénzközvetitéssel kezdett foglalkozni, és megadta a nagy kamatot, neki átadott pénz után, holott igen sok esetben ő nem tudta az adóson behajtani, s így a hiányt sajátjából pótolta. Bizonyos Barilits rákosi eladósodott korcsmáros ügyeinek rendezésére kérték fel őt, kinek birtokára Sedlmayer úr adott pénzt. Barilits megbukott és vádlott mégis nemcsak a 18-as kamatot, hanem a tőkét is megfizette, Barilits birtokát pedig az árverésen igen drágán megvette akkori segédje, és így utóbb a birtoknak a gyár részére való eladásakor is vesztett. Majd Müller P. által honorált és Duka báró által kiállított váltónál vállalt girot és jóllehet a váltó nem óvatoltatott, ő az összeget M. urnak mégis megfizette. Azonkívül Baranyai József úr irányában barátságból a kezességet egy váltóra elvállalta, melyért 4000 frtot kellett fizetnie. Ügyvédi hírnevét főképen a bécsi angol-osztrák bank részére a belga bank ellen vitt, és előbb már helytelenül indított és minden fórumnál elvesztett, 9 millió frank iránti, a szombathelyi törvényszéknél kieszközlött és egész Magyarországban különböző helyeken egy napon végrehajtott biztosítással szerezte meg. Ekkor összeköttetésbe jött híres bécsi és budapesti pénzintézetek és bankárokkal. Vádlott előadta ezentúl azon üzleteket, melyeket kötött. Ilyen volt a Bódé Csékuti kőszénbánya, melyet eladott Drasche és társainak, azonban közbejött 1873, és ennek következtében a bánya nem lett üzletbe véve és itten 70.000 írtja elveszett. Súlyosan nehezedett reá az 1873 évi pénzválság. Sok helyi bank részvénye volt, azonkívül az általános banknak igazgató tanácsosa és ügyvédje. E bank csődöt nem mondott, hanem liquidált. Eladta házát 45.000 frtért, és ez összeg mind a bankba ment. Az iparbankkal, jóllehet a törvény szerint senki sem köteleztetett különbözeti tartozásai megyenlítésére, mégis ő e legszigorúbb föltételek alatt kiegyezett és rendesen rátákban fizette tartozását, nehogy hitelét teljesen aláássa. 1873-ban mindenét elvesztette és ekkor passzíve állott már. Legnagyobb veszedelmem volt az, mondja, hogy a szentgyörgyi jószág kezelését átvettem A Horváth caláddal még 1857-ben megismerkedtem, és az egyik fiú jogi korrepetitora voltam. Itt ismerkedtem meg Horváth Zsigmond úrral, ki később egyike lett legelső klienseimnek. Őrá vett, hogy édes atyja ellen a zár alá vételi pert megindítsam ; ez volt a legigazságtalanabb per, melyet viseltem, és mely úgyszólván végzetem lett. Horváth úrnak ügyvédje lévén, ő egy ízben magához hivott, hogy Szent György eladása végett velem értekezzék. Az eladás ekkor nem jött létre, hanem én késznek nyilatkoztam a birtok kezelését átvenni. Ekkor magamra vállaltam a már meglevő gazdasági terhek törlesztésén kívül évi 10.000 forint készpénz fizetése mellett a birtok kezelését átvenni. A pénzt az átvételre Mechle és Jobb urak adták. Rész éveim voltak és azonkívül sokat beleépítenem, anélkül, hogy erre szigorúan kötelezve lettem volna; a fundus instruktust 1/8 részével szaporítottam. Mindössze belefektettem 126.000 forintot. Ez tett tönkre engemet. Inotát úgy vettem meg, hogy az az építő banknak ajánltatott megvétel végett. A bank megnézette és hajlandó volt a megvételre. Azonban utóbb nehézségek merültek föl a vételár megállapítása miatt, és ekkor azt mondtam, hogy a birtokot megtartom én, annyival is inkább, mert a székesfehérvári takarékpénztár hajlandónak ígérkezett 150.000 forintot kölcsönözni. A birtokot megvettem és szándékom volt azt parczellázva eladni, amit már meg is kíséreltem, azonban azt, a rosz és sanyarú viszonyok között sikerrel nem eszközölhettem. E birtokon azonban, ha az most nem adatnék el, azt hiszem nem vesztenék. Én is már el akartam adni és reményem volt jó áron eladhatni; vevő jelentkezett is, azonban 1878. november havában a rossz idő miatt, a hófúvások következtében elakadt Vöslauban, hol neki más birtokot ajánlottak és igy történt, hogy a reménylett eladás nem jöhetett létre. 1878-ban kibéreltem Szelestét és Öldöt, melyeket ajánlottak, mert Szent-György szomszédságában feküsznek. A bérletet megkötöttem, minthogy azt a szomszédok jónak és olcsónak tartották. Kitűnik ez abból is, hogy én azt 84.000 frtnyi nyereség mellett Tauber úrnak átadhattam. E hasznot azonban nem realizálhattam már és az albérlők fölhasználván szorult helyzetemet, tőlem nagy összeget lealkudtak a fundus instruktus értékéből. A Kleinrath-féle sikkasztási bünpár. — nov. 3. Ma folyt le a budapesti büntetőbíróságok előtt egy ügy, mely annak idején a főváros köreiben kínos feltűnést keltett, és mely elég szomorú világot vet viszonyainkra. A törvényszék erre visszavonult tanácskozás végett. Hosszú tanácskozás után Kriszt János elnök kihirdeti a következő ítéletet: Kleinrath Gyula a Kisfaludy Liptay Alexandra irányában elkövetett egyszerű sikkasztásban, Kohler, Gotgeb és a gr. Butler féle csődtömeg irányában hivatali sikkasztás bűntényében bűnösnek kimondatik és az 1879-ik év jun. 10-től számított vizsgálati fogság betudásával két évi börtönre és az ügyvédi oklevél elvesztésére ítéltetik. Az özv. Kesszler Istvánné irányában való sikkasztási vád alól, tárgyi tényálladék hiányában felmentetik. Kleinrath Gyula valamint a királyi ügyész is felebbeztek. Közgazdaság. Üzleti hiresz. A budapesti gabnatőzsdéről. BUDAPEST, nov. 3. Buzát a tulajdonosok ma gyengén kínáltak ; árát szilárdan tartották. A vételkedv is gyenge volt ugyan, de az irány szilárd, az árak tartották magukat, mintegy 10,000 mm. kelt el. Zab nem volt a piacon , ára 10 krral javult. Egyéb gabnafajok árai nem változtak. A határidőüzletben búza tavaszra változatlan ; tengeri és zaboárral csökkent. A következő eladások fordultak elő : Búza tiszai 100 mm. 761 k. 14.25, 200 mm. 753 k. 14.10, 200 mm. 75 k. 14.25 időre, kevert, 200 mm. 765 k. 14.30, rozsos, 100 mm. 751 k. 14.25 régi, kevert, 100 mm. 721 k. 13.—, régi, kevert. Nyomatuk a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok tere, Athenaeum-épület. Búza, fehérmegyei ut 1500 mm. 753 k. 14.30, régi kevert. Buza, tolnai 2000 mm. 77 k. 14.60 időre. 120 mm., 74 k. 13.5, időre. Búza, bajai 500 mm. 76 k. 14.35 időre. Búza, bánsági 1000 mm. 76 k. 14.50, időre, 1400 mm. 758 k. 14.30, időre. Búza, marosi 100 mm. 73 k. 13.40 időre. Búza, aradi 300 mm. 75 k. 13. régi. Búza, oláh 400 mm. 76 k. 13.5, régi. Búza, felsővidéki 100 mm. 77 k. 13.75 régi. Tengeri 1000 mm. 7.25 készpénzfizetés. Zab 300 mm. 6.65, időre. A z a n sz. Búza tavaszra 15.55 pénz 15.60 ára. » őszre —.— » —.— » Tengeri októberre —.— » —.— » » máj.—júniusra 8.80 » 8.90 » Zab tavaszra 7.65 » 7.75 » A budapesti értéktőzsdéről. BUDAPEST, nov 3. A tőzsdén ma bankpapírokra jó hangulat volt, és ezek drágábban fizettettek; közlekedési papírok nem különben ; befektetési papírok, nevezetesen m. aranyjáradék nyomott árakon élénken vásároltattak; iparpapirok jobban keresettek. Az előtőzsdén osztrák hitel 271.50— 270.50— 270.80, (nem effektive) m. aranyjáradék 94.40—94.25-jával köttettek. A déli tőzsdén a következő kötések fordultak elő : m. aranyjáradék 94.45—94.30 ; pesti biztosító intézet 106—105.50 ; Concordia malom 560 ; Luiza malom 287—288 ; molnárok és sütők malma (III kibocsátás) 287 ; alföld fiumei vasút 139 ; m. északkeleti vasút 130.50 ; Kassa oderbergi vasút 116 ; pesti közúti vasút 308—309 ; budai alagút 99.25 ; Ganzféle vasöntöde 382—283 ; magyar serfőzde 540 ; leD márkás bankjegy 57.50—57.60 ; német bankváltók 56.821/a Londoni váltó 116.30. A bécsi gabonatőzsdéről. (Ered. sürg.) BÉCS, nov. 3. Búza őszre 15.40— 15.50, tavaszra —.-----—.— ;rozs magyar 10.60—11.— ; zab őszre 7.95—8.00, tavaszra 7.15—7.25, uj —.-----.— ; tengeri tavaszra 9.15—9.25, május—júniusra 8.90—8.—; julius—augusztusra 7.80—8.—; régi —.-—.— ; E e p c zeolaj 32.25—32.50, őszre 32.50—32.75 , szesz 34.— — 34.25, 36.25 — 38.50. A bécsi értéktőzsdéről. BÉCS, nov. 3. (Előbörze.) Hitelrészvény 269.30. Magyar hitel 254.50. Lombard —.—. 1864-es —.—. Magyar jár. 94.35. Járadék —.—. Angol-osztrák 134.—. Államvasut 264.—. 1860-as —.—. Magyar sorsjegy —.—. Napoleon d’or 9.29’/a. Unió-Bank 93.20. Ingadozó. BÉCS, nov. 3. (Megnyitás.) Hitelrészvény 269.—.Magyar hitel 254.50. Lombard —.—. 1864-es —.—. Magyar jár. 94.45. Járadék —.—. Angol-osztrák 134.—. Államvasut 263.—. 1860-as —. —. Magyar sorsjegy —.—. Napoleon d’or 9.29.o. Unio-Bank —.—. Nyomott. Felelős szerkesztő: UnvÁRY Lajos. Budapesti értéktőzsde nov. 3. — Hivatalos jegyzések. — Államadósság. M. v. kötvál. Szölődézsmvlts. é. 120 ft 300 kötv. (100 ft) 85.50 86.— frc. ezüstb.) 111.— 114.— O. egys. áll.-ad. M. keleti v. elb. jegyekben 68.— 68.50 főbbs. kötv. I. O. egys. áll-ad. kibocs. 73.50 74.— ezüstben ján. M. keleti v. el- jul. kamat 70.50 71.— főbbs. kötv. O. egys. áll.-ad. n. kibocs. 85.75 86.25 ezüstben ápr. M. államv. kötv. okt kamat 70.50 71.— 1877-ről, 100 O. egys. áll.-ad. star.-ban 5% 76.50 77.— 1860-k kiszt. M. díjjegy köl 500 ft 127.— 128.— ősön 100 ft d. 104.25 104.75 O. egys. áll.-ad. M. díjjegy kör- 1864-ki kisrs. ősön 50 ft d. 104.— 104.50 1(W ft 129.50 13\— M. ar.-járad. 6% O. egys. áll.-ad. adóm. 94.20 94.40 1864-ki kiszs. M. földt. kötv. 85.50 —87.— 100 ft 158.— 159.— M. földtel term. O. egys. áll.-ad. kötv., temes- 1864-ki kiszs. bánsági 84.— 86.— 50 ft 158.— 159.— M. földteherm. Pest város köles. köt., 1807-ki 1670-ből 99.— 99.50 kiszsl. zárad. 84.50 86.— Pestváros kö cs. M. földteherm. 1871-ből 99.25 99.50 kötv., erdélyi 81.50 83.— O. aranyjáradék 80.25 80.75 Úrbéri váltság 81.— 83.— Biztosító társulatok. Első m.biztos. 2825.— 2850.— Pesti bizt. int. 105.75 106 — Pann. viszont- Unió visz.-bizt. bizt. intézet 890.— —.— intézet 142.— 145 — Részvények. 0.magy. b. 838.— 842.— M. ált. földhitel —. —.— Anglo-osztr. b. 183.— 134.— részv. társ. ——.— Ált. m. munk. M. jelzálogb. —. — —.— hitelintézet 215.— —.— O.hitelintézet 268.50 269.— M. ált. hitelb. 254.— 255.— I. m. iparbank 133.— 105.— Iparbank 40 50 41.60 Pesti keresk. b. 620.— 625.— Kisbirt. földh. 32.— 34.— Bpesti kézm. b. 72.— 74.50 Lipótv. b. lOOft 41.— 42.— Unió bank 93.— 93.50 Gőzmalmok. Concordia 560.— 560.— Moln.éssat.m. 333.— 335.— 1. budapesti 1520.—1540.— » » . » Erzsébet-mal. 280.— 282.— HL kibocs. 286.— 288 — Henger-malom 780.— 800.— Pannónia 1480.—1490.— Lujza-malom 287.— 288.— Viktoria 500.— 510 — Köziek, vállalatok. Alf.-fium. vasp. 138.50 139.— Győr - Sopron- Ar.-Körösv. — —.— —.— Ebenfurti 113 50 114.— Báttaszék-Dom- Kassa-Oderb.v. 116.— 116 50 kpv.-Zákányi 125.50 127.— O. államvasp. 264.— 265 — Déli-vasút ——.— Pécs-barosi —.— —.— Éjsz.-keleti v. 130.50 131.— Tiszai vasút —.—.— Erdélyi vasút 109.— 110.— Vágvölgyi 217.— 218.—Hegyi vasút 82.— 85.— O. gőzh. társ. —.— — Pesti közúti v. 308.— 309.— Takarékpénztárak. Orsz. központi 1115— 112.— Bpesti fővár. 898. - 400.— Pesti hazai I. 2780.—2800.— Pest külvárosi 50. - 51.— Különf. vállalatok. Alagút 99.— 99.500.-Tarj. kőszén 101.— 102.— Ganz és tsa. vas- vasfinom. 95.— —,— öntöde 382.— 384.— Sehlick-félevas- Gsehwindt-féle öntöde 84.— 86 — szeszgyár 272.— 275.— I. m. serfőzője 535.— 538 — I. m. gyapjúm. Sertéshizlaló 163.— 165 — és bízom. 156 — 160.— Sóskúti köb. 223.— 214 — Athenaeum Spod. és csontkönyvny. 895.— 400.— liszt-gyár 248.— 255 — Pesti könyvny.- Újlaki tégla- és részv.társ. 570.— 680.— mészégető 30.— —. — Kőszén-és tégla- Köb. téglaég. 90.— 92.— gyár 70 50 71.— Franklin 128.— —.— Záloglevelek. M.földh.i.5'/i,/( 100.50 101.— Pesti keresk. b. 101.25 101.50 » » » 5% 95.— 95.50 M. ált. földh. r. » » » ar.v. tá. s. 6% 90.— — » ezüstben 5»/0 111.75 112.50 » » 5'/,9/0 90.— —.— jelzőb. 5% 90.— 91.— Kisb. fldh.i.7%101.— 101.50 Oszt.-m. b. 5»/, 101.25 101.75 » » »6»/. 86.— — Elsőbbségek: Báttasz. - Dom- Kassa-Oderberbov.-Zákányi gi vasp. 5% 79.25 79.75 vasút 5«/. 72.50 73.- O. áll. » 5’/o —.- —.— Dunagőzhajóz. ppsti lánch.6°/ 98.75 —.— társulat 5°/. —.— —.— » malom 6% —.— —.— Dunagőzhajóz. Kőszén és téglatársulat 6°/« —.— —gyárt. 6% 87.— —.— Északk. op.5«/« 76.75 77 25 Pesti Lloyd és » vasp. börze-ép. 5% 84.— 85.— ar.-ban 5% 91.75 92.25 Alföldi vasút 86.— 87 — M.-gal. v. 5'/. —.— —.— Kassa.-Oderberg I. erd. vasp. 5°/, 74.75 75 25 arany 5“/. 92.25 92.50 Győr - Sopron- Szíriai - horvát Ebenf. v. 5'/. —.------ f. sz. b. t. 87.— —88 Sorsjegyek. O. hit. intézet 168.— 169.— Pénznemek. Cs. k. reezés ar. 5.56 5.58 O. m. ezüst 100.— 100.10 O. m. 8fztos ar. 9.29 9.31 Ném. bir. bank-20 francos ar. 9.29 9.31 jegylOOb.m. 57.50 57.60 Török ar.-lira 9.22 9.29 Váltók. Ném.bankpiac. 56 80 56.90 Svájcipénzpia-Amsterdam 100 coklOOfrk. 45.80 45.90 boll. ftért 95.65 95.85 Zürich iOO 46.— 48.20 Páris lOOfrk. 45.90 46.— Londoni0fhtstl16.25 116.50 Brüssel 100 » 46.10 46.20 Milánó 100 Marseille 100» —.— —.— olasz L —.— — —