Pesti Napló, 1879. november (30. évfolyam, 264-287. szám)

1879-11-08 / 269. szám

Különfélék. — nov. 8.­­A h­­­y. lapból.) A magyar királyi igazságügy­­miniszter, Bérczy Lajos balassagyarmati kir. alü­gyészt az ipolysági, Kacskovics Jenő ipolysági kir. alügyészt pedig a ba­lassagyarmati kir. ügyészséghez helyezte át. — Am. kir. pénz­ügyminiszter, Macsvánszky József pénzügyminiszteri fordítót, a zágrábi kir. orsz. pénzügyigazgatósághoz fordítóvá nevezte ki. — A pozsonyi országos kórházban megürült másod-orvosi állomásra, dr. Heim Ede neveztetett ki. — A vallás és közok­tatásügyi m. kir. miniszter, a mezőbándi állami elemi népisko­lához tanítónőül ideiglenes minőségben kinevezett Szatmári Vilmát, állomásán végleg megerősítette. (A bajai kü­l­d­ö­tts­é­g) a képviselő L­a­ti­no­v­i­c­s a­z élén, ma délelőtt tisztelgett az ország­­házban P­a­u­­­e­r Tivadar igazságügyminiszternél, kérve, helyeztetné vissza Bajára a Szabadkára áthe­lyezett törvényszéket. A miniszter szívélyesen fogadta a küldöttséget és megígérte, hogy részéről minden lehetőt el fog követni a kérelem mielőbbi teljesíté­sére, csakhogy ez nagyon hamar nem valósulhat. (Pulszky emlékiratai­ most jelentek meg Ráth Mór kiadásában. A nagyérdekü mü czíme: »Életem és korom.« A mű Pulszky gyermekkorá­nak elbeszélésével kezdődik, s végződik házasságával. A közviszonyok, az életleirás folyamában, mint ez a közlött mutatványokból kitűnt, élénken találólag vannak rajzolva s elbeszélésük e kötetben azzal ér véget, midőn mind Kossuth, mind Széchenyi megvá­­lasztatik a képviselőházban. A mű ára 2 írt 80 kr. (Egyszersmind fölemlítjük, hogy az emlékiratoknak csak egy része jelent meg a Budap. Szemlében.) (A pápa utazása.) A Mem. dipl. azt írja, hogy a pápa a jövő tavaszszal utazni fog. Megláto­gatja Brüsszelt s azután Kölnt, hol jelen leend a dóm befejezésének ünnepélyén. A pápa kölni tartóz­kodása egyszersmind jeléül fog szolgálni a Vatikán s Németország között létesült békekötésnek. A Mem. dipl. e hire azonban mindenütt kétkedve fogadtatik. (Sarolta császárné) állapotában, mint jelentik, legújabban oly fordulat állott be, hogy a a császárné teljes felgyógyulását most lehetőnek tartják. (A külföldi szakértő­k vélem­éye és a kormány.) A Szeg. Napló a következőket írja: A külföldi szakértők véleménye már hetekkel ezelőtt került ki a sajtó alól. Ha azonban valaki aziránt tudakozódik a közlekedési minisztériumban, azon választ nyeri, hogy még korrektúra alatt van. Ebből azonban csak annyi igaz, hogy biz azt szeretnék kor­rigálni, de nem a sajtóhibáktól, hanem azon hibától, hogy elítéli az egész Herrich és consortes-féle tisza- és duna-szabályozási műveletet. A kormány a régen készen kezei között levő művet azért nem teszi közzé, mert azt majd csak kommentár kíséreté­ben adja ki, mely kommentár fölött most izzad­nak a közlekedési minisztériumban. A kormány különben is ellenséges indulattal viseltetik a kül­földiek munkája iránt és mindent elkövet annak az érdekeltek előtt már eleve való lejáratására, így kikapja a külföldiek egyik-másik, az összefüggésben talán egészen helyes véleményét, melyet alkalmazásá­ban ad absurdum vezet, így már több ármentesítő társulatnak kiadta a rendeletet, hogy az ártéri er­dőket, melyek a töltéseknek a habverés elleni védel­mére ültettettek és évek óta ápoltattak, irtsák ki rész­ben. És mivel indokolja rendeletét? Azzal, hogy a külföldi szakértők azt találják, miként az erdők a a víz lefolyását gátolják. Hiába, a közlekedési minisz­térium hírhedt klikkje nem retten vissza semmitől, ha azáltal saját czéljait előmozdítja.­­ Most pedig czélul tűzték ki az őket elítélő külföldi szakértők véleményét a közönség előtt eleve hitelétől megfosz­tani, bár sértsék is eljárásuk által a legfontosabb ál­lami vagy magánérdekeket. (Várady Gábor), kinek a mandátumról való újabb lemondása a képviselőház mai ülésén je­lentetett be, nov. 6-tól választóihoz nyílt levelet inté­zett, melyben köszönetet mond bizalmukért, s kije­lenti, hogy miután az okok és körülmények, a­melyek aug. 17-diki lemondásának alapjául szolgáltak, most is fennállanak, ragaszkodik lemondásához. (Gr. Zichy Domokosról) a következőt írja a M. Polgár: Naszód vidéke az erdélyi részek érdekesebb pontjai közé tartozik. Magas hegyek, ha­talmas erdőségek s­zegényes völgyek váltakoznak itt egymással. A lakosság nem gazdag, de nem is sze­gény. Marhatenyésztésből, földmivelésből él, s e mel­lett a háziipar bizonyos primitív nemét űzi. Egészen 1849-ig, a­mig a határőri rendszer uralkodott itten, minden férfilakos katona volt, úgy hogy rend és fegye­lemhez vannak szokva. Az utasra kellemesen hat, hogy a falvakban általában csin és tisztaság van, s a né­pesség becsülettudó. A lakosok mind románok, magyar szót nem lehet hallani,­­szinte azt hinnék, hogy Ro­mániában vagyunk. Naszód­ vidékének egyik népesebb helysége Meierá (Májer) nevet visel. Magas, erdős he­gyek alján fekszik, egy patak mentében. Utczája széles, a faházak szabályosan vannak építve, tiszták és csino­sak. A házak előtti padokon takaros román nők ül­nek a guzsaly mellett, az utczán vidám gyerekek ját­szadoznak, s ha — egyszer egy évben — valami ide­gen téved a faluba, a lakosok apraja nagyra föláll s illedelmesen köszönti. E falunak kiválóan szép tem­ploma van, gazdag kőarchitekturával, ízléses stylban építve. Egyébként a román templomok nem szoktak épen dísz építmények lenni; a legtöbb román faluban az istenháza düledező faalkotmány, a legprimitívebb haranglábbal. Annyival inkább feltünhetik tehát a májeri pompás templom, mely egy városnak is ékes­ségére válnék. A templom gvk. ; az itt lakó romá­nok e felekezethez tartoznak. És az, a ki építtette ma­gyar r. k. püspök volt. A falu vége felé gyönyörű, kitü­nően gondozott park terül el; közepén modern stylü pa­lota, számos melléképülettel. Valódi menhely­e regé­nyes, de zord tájékon. Itt lakott gróf Zichy Domokos, az apostata, ki meghasonolva vallásával és nemzeté­vel, harmincz hosszú esztendőn keresztül idegen fele­­kezetnek, idegen nemzetiségnek szentelte életét s gazdag jövedelmeinek tekintélyes részét. Zichy gróf páratlan jóltevője volt az egész vidék román lakossá­gának. Akár egyes, akár testület, ha segélyre szorult, erre biztosan számíthatott a gróf­ püspöknél. A hely­ségekben román templomokat építtetett, s valódi gondviselése volt a szegények és gyámoltalanoknak. És jótékonyságát nemcsak pénz-, ruha- és élelmi ado­mányokkal gyakorolta. Palotájában egész gyógyszer­­tárt rendezett be. Ama félreeső vidéken kevés orvos van; ha valaki megbetegszik, napokig is várakoznia kell a doktor után, az orvosság hasonlókép ké­sőn érkezik, aztán mindez pénzbe is kerül. Zi­chy gróf értett valamennyire a gyógykezeléshez; kisebb betegségeket maga orvosolt, s a szüksé­ges gyógyszereket ingyen szolgáltatta. Ha sú­lyosabb betegülések fordultak elő, saját fogatán hozatta el az orvost, a beteget saját házában gyógyit­­tatta s fizette a költségeket. Képzelhető, hogy a vidék népe legnagyobb tisztelet és szeretettel viseltetett személye iránt. Pár év előtt félelmes rablóbanda ga­rázdálkodott Májer környékén, oly mérvben, hogy egész honvédzászlóaljat küldtek ki üldözésre. Min­denki rettegett a rablóktól, csak Zichy gróf nem. Mindenkit raboltak, csak a dúsgazdag püspököt kí­mélték meg. Mert tudták jól, hogy ha egy hajszá­lat bántani, vagy egy fillérjét elvenni merik, az öszszes lakosság föl fog zúdulni elpusztításukra. Ilyen ember volt Zichy gróf. Sisájtságos alak; sa­játságos vegyüléke a jónak és rossznak. Egy pazar bőkezüségü, nagylelkű j­óltevő, de a kit a haza gyű­lölete tett azzá ; egy férfi, kinek emlékét ezeren meg ezren oly méltán áldhatják, de ez az áldás nem az ő anyanyelvén száll az ég felé; más nemzetiség, más felekezet hangoztatja azt, melynek magyar mágnás és r. kath. püspök létére szivének minden dobbaná­sát odaajándékozta. A­mint ő tőlünk, úgy fordult el a magyar ember is tőle, — de levett kalappal mégis. (S­zabolcsból) írják nekünk : November hó 3-án K.­Várdában országos vásár volt, hová a vi­dékről sokan mentek be, mert a vásár napjának reg­gelén még senki sem sejtette azt, a­mi később bekö­vetkezett. Déltájban igen hideg széllel jött havas­ eső kezdett esni, mely mindinkább fokozódott, úgy, hogy a föld színét nemsokára teljesen elborította, a haza­térő vidékiekre nézve az utazást irtóztatóvá s lehe­tetlenné tette. Sokan marháikat szabadon eresztve menekültek; mások a hideg eső és hótól elázott, s a megromlott után kifáradt állatokat, melyek kimerül­ten rogytak össze, s lehelték ki párájukat, az útfele­ken hagyták, csak hogy magokat megmenthessék a megfagyástól. Azonban az emberek közül is estek ál­dozatul ez irtózatos időnek, mert ugyancsak sza­­bolcsmegyei Thuzsér község lakosai közül egy húsz éves leány és egy 45 éves családapa, kik a hideg miatt tovább menni nem bírtak, összeroskadva az út­félén fagytak meg. Ki tudja, hány családra nézve lett e hó­n­ika szomorú emlékűvé ? (B­é­c­s­b­e­n) a Neumayer József, nagy mészá­ros czég fizetésképtelen. A c­ég a hitelezők teljes kielégítését ígéri, de két évre terjedő moratóriu­mot kér. (A filharmonikusok)­af. hó 12-dikén, szerdán tartandó hangversenyük műsorozatát egy számmal megtoldották. Bach szonátája után e klasz­­szikus zeneszerző Esser által hangszerelt »Toccata«­­ját is elő fogják adni. (Patti Adelina), mint tudva van, spanyol születésű, Madridban született. Erre reflektálva, meg akarták nyerni, hogy a murciai vízkárosultak ja­vára énekeljen. Patti azonban megtagadta ezt; ő jó­tékony czélra még sohasem énekelt. (Fegyelmi ügy.) A kir. tábla Szabó M­i­k­l­ó­s elnöklete alatt ma feddésre ítélte apróbb vétségekért K­o­m­k­a Gyula munkácsi járásbirósági albirót és Schiffter Ferencz budapesti írnokot. (Nagyváradró­l), a következőt tudatja a Bihar : N. N. volt tanár, a­ki pár hó előtt állásáról leköszönt, s hitelezői elől falura menekült, — egy idő tájban pénz-szükségben volt; azonban egy kétszáz frtos váltóját senkivel sem tudván aláíratni, egy tanít­ványát, — kinek keresztneve ugyanazonos volt jó hitelnek örvendő atyjával, — használta fel. Még pe­dig furfangos módon: a kétszáz frtos váltóra ira­ta a mit sem sejtő gyermek nevét, s a váltót egyik hitel­­intézetnél be is nyújtotta, hol szó nélkül elfogadták. A dolog csak a napokban sült ki, s további intézke­dés végett a bünfenyitőtörvényszékhez tétetett át. A közönség köréből.*) L o s o n c z, nov. 7. T. szerkesztő úr! Alulírott kinyilatkoztatom, hogy noha Roth Simon losonczi nyomdatulajdonos úr s lapom kiadó­ja, nem teljesítvén a lapom körül szerződésileg elvál­lalt kötelezettségeket, a szerződést önös czélokból felbontotta s a lap további számait kiadni nem akar­ta, nem akarja, a »Losonczi Híradó« czimü lapomat addig a meddig fentartom, s azt mindaddig Budapes­ten nyomatom, mig az illetékes bíróság az általam beperelt ügyben ítéletet mond. A hátralevő előfize­tési, hirdetési összegeket, megrendeléseket, valamint kéziratot is Sárosi Márton János, a Sárosi Híradó szerkesztőjének (Pálfalva, u. p. S.-Tarján) czimen hozzám beküldeni szíveskedjenek. Sárosi Márton János, a Losonczi Híradó szerkesztője. Közgazdaság. Vegyes hírek­ ellenőrzésére 1879. évi no­(A függő államadósság) kiküldött országos bizottság Bécsben, vember hó 6-ik napján tartott XIV-ik ülésében, az államjegyek forgalmi összegét 1879. évi október hó végével következőnek találta: A bizottság saját föl­jegyzései alapján, a tulajdonképeni államjegyek ösz­­szege 1 forintosokban 58,353.117 frt, 5 forintosokban 106,329.810 frt, 50 forintosokban 147,560.900 frt. Összesen 312,243.827 frt. A közös pénzügyminisz­térium hivatalos közlése szerint, a sóbányákra b­eke­­lezett és forgalomban levő zálogjegyek összege 99,775.397 forint 50 kr. Összesen 411,999.224 frt 50 krajczár. (A filloxera Nagyváradon.) A Bihar jelenti: Szőlős gazdáink félelmetes réme a nálunk aggodalomba ejtett sok embert, különösen pedig azo­kat, kik külföldi fajszőlővesszőket hozattak, hogy bortermelésüket emeljék. A napokban aztán egy kormány kiküldött, dr. Annay úr érkezett Nagyvá­radra, hogy a szükséges vizsgálatokat — vájjon fél­hetünk e veszedelmes kis bogártól — eszközölje. Tegnapelőtt a hegyi választmány ülést is tartott, mely ülésben dr. Annay úr könnyen érthető modor­ban magyarázta meg,miről i­smerhető föl az olyan sző­lő, melyben a filloxera megfészkelte magát. Egyúttal határozatba ment, miszerint több szőlő vizsgálat alá vétetik. A vizsgálat meg­ejtetett s Annay úrral több szőlősgazda ment ki dr. Szy József, Winkler kano­nok, Janky József, a gazdasági egylet és Tóth Fe­rencz úr szőlőjébe, de — hála istennek! — eddig még baj nem mutatkozik. (A Philippart válság,­ mint Párisból e hó 5-ről jelentik, tetőpontját érte a liquidáczió nehéz­ségeiben. Két coulisse-ház, melyek közül az egyik a piac­ legnevezetesebbjei közé tartozik, képtelennek nyilvánították magukat kötelezettségeiknek Philip­part féle értékekben és nevezetesen Banque Euro­­péenne-papírokban eleget tenni, és a piac­on azonnal az az aggály merült fel, hogy Philippart maga is az ál­tala személyesen kötött tőzsdei operáczióknál hason­ló módon fizetésképtelenné válhatnék. Philippart többi közt vásárolt 40,000 darab mobiliert, melyeket hasztalan iparkodik zálogba adni. Ez a válság csak indirekte érinti a hivatalos üzletet, minthogy a váltóügynökök figyelmeztetés folytán előre is minden hitelt megtagadtak Philip­­parttól, annál érzékenyebben éri azonban az úgyne­vezett szabad piaczot és a coulisse főnökeinek e hó 5-dikén délután 4 órakor rendkívüli tanácskozásra kellett volna összejönniük, hogy tisztába jöjjenek az iránt, várjon egyáltalában és mily eszközökkel volna segíthető, vagy legalább enyhíthető a baj. Mint izgalmas időkben mindig, úgy most is a legtúlhajtottabb hírek járják be a tőzsdét; a hig­gadtabb körökben azonban mindig az a meggyőző­dés uralkodott, hogy sikerülni fog a katasztrófát a Philippart-féle értékekre lokalizálni, és talán még ezeket is a legrosszabb elől megmenteni. Közben a Banque Européenne névleg 380 jegyeztetett és mo­­bilier a fent jelzett körülmény folytán 640-ről 580-ra hanyatlott, míg a korlátnál a hangulat láthatólag megszilárdult, hogy csak a zárlat felé engedjen ismét tért a régi izgatottságnak és aggodalomnak. Üzleti hírek. A budapesti gabnatőzsdéről. BUDAPEST, nov. 8. Az üzlet ma, mint heti zár­latkor rendesen, igen szűk határok közt mozgott; gyéren ki­­náltek és gyenge vételkedv mellett igen keveset árultak. 1500 mm. 77 kgrs oláh h­­íz a köttetett három hóra 13 frt 25 krjával és 1500 mm. tengeri 7 frt 45 krjával kész, fizetés mellett. A határidőüzletben az összes árak 5 krral javultak. A­z­a­n­s­z. Búza tavaszra 15.25 pénz 15.30 ára. » őszre —•— » —•— » T­e­n­g­e­r­i októberre —» » máj.—júniusra 8.80 » 8.90 » Zab tavaszra 7.70 » 7.75 »­­ őszre —•— —» A budapesti értéktőzsde. BUDAPEST, nov. 8. A tőzsdén ma is kedvező hangulat uralkodott és főleg állampapírok volt keresettek és jól fizet­tettek , bankok változatlanok. Helyi papírok közül malmok keresettek, takarékpénztárak magasabbak, bszt. intézetek szi­lárdak. Pénzek és váltók lanyhák. A forgalom állampapírok­­ban meglehetősen jelentékeny volt. Az előtőzsdén magyar aranyjáradék 95.45— 95. 35, osztrák hitelrészvény 273.30—273.50 ár mellett vásá­roltatott. A bankkamatláb svájczi piaczokra 40­ °-kra emeltetett. A déli tőzsdén a következő kötések fordultak elő : Magy. vasúti kölcsön 113.25, magy. aranyjáradék 95.40— 35, földtehermentesitési kötv. 88—88.25, szőlődézsma válts. 90, pesti bizt. 113.50 —114.50, Lujza malom 286—288, Pannó­nia 1460, Viktoria 504 — 505, közúti vaspálya 325, orsz. közp. takarékt. 114.50—115, Magy. földhitel 57 f °/o­kos zálogleve­­lek 2.50. A bécsi gabonatőzsdéről. (Ered. sürg.) BÉCS, nov. 8. Búza tavaszra 15.-----15.05 ; r­o­z­s magyar 10.55—10.90 ; z­a­b tavaszra 7.85 — 7.90; merkantil 7.15—7.25; tengeri május—júniusra 9.05— 9.10 készáru 7.80—8.— ; repczeolaj kész­áru 31.75— 32.—; nov.—decz.-re 32.25—32.50 ; szesz 32.50 — 33.—. nov.—decz.-re 35.75 — 36.—. A bécsi értéktőzsdéről. BÉCS, nov. 8. (Előbörze.) Hitelrészvény 271.10. Ma­gyar hitel 255.50. Lombard —.—. 1864-es —.—. Magyar jár. 95.27. Járadék —.—. Angol-osztrák 135.10. Államvasut 268.50. 1860-as —.—. Magyar sorsjegy —.—. Napoleond’or 9.31— . Unió-Bank 93.60. Szilárd. BÉCS, nov. 8. (Megnyitás.) Hitelrészvény 270.60. Ma­gyar hitel 255.25. Lombard —.—. 1864-es —.—. Magyar jár. 95.20. Járadék —.—.Angol-osztrák —. —. Államvasut —.—. 1860-as —.—. Magyar sorsjegy —.—. Napoleond’or 9.31— . Unió-Bank —. Szilárd. Budapesti értéktőzsde nov 8. — Hivatalos jegyzések. — Államadósság. M. v. kötv­­á .. Szőlődézsmvlts. é. 120 ft 300 kötv. (100 ft) 90.— 90,50 ftc. ezüstb.) 113.50 113.75 0. egys. áll .-ad. M. keleti v. el­­b. jegyekben 68.50 89.— tőbbs. kötv. X. O. egys. áll.-ad. kibocs. 73.75 74.25 ezüstben ján. M. keleti v. el- jul. kamat 70.50 70.75 többs. kötv. 0. egys. áll.-ad. II. kibocs. 85.75 86 25 ezüstben ápr. M. államv. kötv. okt kamat 80.75 81.— 1877-ről, 100 O. eg., s. ül.-ad. star.-bau 50­0 76.50 77.— 1860-k kiszs. M. díjjegy köl- 500 ft 129.50 130.50 csőn 100 ft d. 104 50 105.—­0. egys. áll -ad. M. dijjegy kör- 1864-ki kisrs. csőn 60ftd. 103.50 104 50 l'Jo U 129.50 18»— M. ar.-járad. 6"/» dl.-ad. adóm. 95.30 65 50 1864-ki Idsrs. M, földt. kötv. 88,Vs 88,50 100 ft 159.50 160,10 M. földteherm. 0. egys. álL.-ad. kötv., temes- 1864-ki kiszs. bánsági 88.— 87.— 50 iz. 159.— 160.— M. földteherm. Pest város köles. kötv., 1867-ki 1870-ből 99.50 100.— kiszsl. zárad. 85.— 36.— Pestváros kö cs. M. földteherm. 1871-ből 99.50 100.— kötv., erdélyi­­4— 88.— O. aranyjáradék 80.25 80.75 Urbéri váltság 81.— 83.— Biztosító társulatok. Első m.biztos. 2775.—28­5 — Festi bszt. int. 113.50­­4 — Paim. viszont.­ Unió visz.-bizt. bizt. intézet 900.— 905 — Intézet 160.— .62 — Részvények. 0.­­magy. b. 840.— 842.— M. ált. földhitel — ■— — .— Anglo-osztr. b. 135.— 136.— részv. társ. —.— —.— Ált. m. munk­. M. jelzálogb. —. — —.— hitelintézet 205.— 210.— O.hitelintézet 270.50 271.— M. ált. hitelb. 255.50 256.— I. m. iparbank 135.— —.— Ipar­bank 40.50 41.50 Pesti keresk. b. 635.— 645.— Ki­sbirt. földh. 45.— 47.— Bpe­sti kézm. b. 73.— 74.— Lipótv. b. 100 ft 43.50 44 50 Unió bank 93.— 93 50 Gőzmalmok. Concordia 560.— 565.— Moln. és süt. m. 333.— 335.-1. budapesti 1500.—1520.— » » » » Erzsébet-mal. 280.— 282.— III. kibocs. 286.— 288.­Henger-malom 750.— 780.— Pannónia 1450.—1460.— Lujza-malom 289.— 290.— Viktoria 505.— 508.— Köziek, vállalatok. Alf.-fium. vasp. 187.50 188.50 Győr - Sopron- Ar.-körösv. » —.— —.— Ebenfurti 113.50 114.— Báttaszék-Dom- Kassa-Oderb.v. 114.50 115.— Kev.-Zákányi 125 50 126.50 D. államvasp. 268.— 269.— Déli-vas­úu­ —. —Pécs-barcsi — Éjsz.-keleti v. 129.50 130.50 Tiszai vasút, —.— Erdélyi vasút 108.50 109.50 Vágvölgyi 217.— 218.— Hegyi vasút 88.— 90.— D. gözh. társ. — Pesti közúti v. 323.— 325.— Takarékpénztárak. Orsz. központi 114.50 115.— Bpesti fővár. 408.— — Pesti hazai I. 2820.— —.— Pest külvárosi 50.— 51.— Különf. vállalatok. Alagút 99.— 99.50 S.-Tarj. kőszén 101.— 102.— Ganz és tsa. vas-­­ vasfinom. 95.— —.— öntöde 388.— 890.— Schrick-félevas-Gachwindt-féle öntöde 84.— 86. — szeszgyár 273.— 276.— S m. serfőződe 542.— 545.— I. m. gyapjúm. Sertéshizlaló 165.— 160.— és hízom. 156.— 160.— Sóskúti köb. 223.— 224 — Athenaeum Spod. és csont­könyvny. 398.— 402.— liszt-gyár 248.— 255.— Pesti könyvny.- Újlaki tégla- és részv.­társ. 570.— 580.— mészégető 30.— —.— Kőszén-és tégla- Köb. téglaég. 90.— 92.— gyár 71.— 72.— Franklin 132.— 134.— Záloglevelek. M.földh.i.50/**/. 100.50 101.50 Pesti keresk. b. 101.75 102.— » » * 5% 95.25 95.75 M. ált. földh. r. » » » ar.v. társ. 6*/» 98.50 97.50 » ezüstben 5»/0 112.— 112.50 » » 5'/.Vo 92.50 —.— jelzőb. 5% 90.— 91.— Kisb.fldh.r.7V,101.— 101.— Oszt.-m. b.5»/1 101.25 101.75 » » »6»/. 86.— —.50 Elsőbbségek. Báttasz. - Dom- Kassa-Oderber­bov.-Zákányi gi vasp. 5»/, 81— 81.50 vasút 5*/, i.12.35 72.75 0. áll. » 5*/o —­.— Dunagözhajóz. Bpsti lánch.6«/, 98,75 — társulat 5°/­ —.— —.— » malom 6% —.— —.— Dunagözhajóz. Kőszén és tégla­társulat 6°/. —.— —.— gyár­t. 6% 87.— —.— Északk. op.5»/0 76.75 77.25 Pesti Lloyd és­­ vasp. börze-ép. 5°/, 85.— 86.— ar.-ban 5«/. »0.— 90.25 A holdi vasút 86.— 87— M.-gal. v. 5«/, —.— —.— Kassa. -Oderberg I. érd. vr ip. 5*/s 74.50 75.— arany 5»/» 92.25 92,50 Győr - Sopron- Szíriai - horvát Ebenf. v. 5»/. —---------- f. sz. b. t. 87.— —88 Sorsjegyek. 0. hit. intézet 169.— 171.— Pénznemek. Cs. k. reezés ar. 5.57 5.59 U. m. ezüst 100.— 100.10 0. m. 8sztos ar. 9.80 9.32 Ném. bir. bank­ 20 francos ar. 9.29 9.31 jegy 100 0. m. 57.55 57.65 Török ar.-lira 9.22 9.29 Váltók. Ném.bankpiacz. 56 90 57.10 Svajczi pénzpia-Amsterdam 100 czuklorszk. 45.85 45.90 Koll. ftért 96.— 96.20 Zürich 100 — 48.— 46.20 Páris lOOfrk. 46.05 46.15 London 10fntstíl6.40 116.70 Brüssel 100 » 46.10 46.20 Milánó 100 Marseille 100» —.— —.— olasz 1. —.— — Üzleti táviratok. PÁRIS, nov. 8. Boulevard kölcsön 81.72. — 5%-os járadék 115.57. 3*/6­08 járadék 69.81.— Magyar aranyjára­dék 83.81. Nyugodt. LONDON, nov. 8. Conzol 97.Vs. Ezüstjáradék 53.’/a Magyar aranyjáradék 82.ls/,e. PÁRIS, nov. 7. (Esti b.) Búza folyó hóra 82.25, deczemberre 33.—, novembertől négy hónapra 33.50, a négy első hóra 33.75. Liszt nyolcz márkás folyó hóra 71.50, novemberre 71.75, novembertől négy hónapra 72.—, nov.­­től négy hónapra 73.—. — Olaj folyó hóra 80.25, no­vemberre 81.—, deczemberre 82.75, a négy első hóra 80.—. — Szesz folyó hóra 68.75, novemberre 68.75, november— deczemberre 69.—, a négy első hóra 69.—. — Szesz szilárd, a többi csendes. HAMBURG, nov. 7. Búza nov.—decz. 228.—, tavaszra 237.— szilárd. Bors nov.—decz. 159.—, tavaszra 162.— emel­kedett. Repczeolaj nov.—decz. 58.—, tavaszra 59.50, szilárd. Szesz okt. 50.—, decz. - jan. 49.50, janu—febr. 49.—, tavaszra 49.—, szilárd. Szép idő. LIVERPOOL, nov. 7. Búza 2—3 p.; liszt 3 p.; ku­­koricza 1 p. olcsóbb. Szép időjárás. ZÜRICH, nov. 7. A hangulat üzlet nélküli; az árak névlegesek ; első rendű magyar búza 36 fok Romanshornba szállítva ; orosz búza 34.50—35.50 frank a vasúti állomáshoz szállítva. LONDON, nov. 7. Búza 1 — 2 shillinggel olcsóbb; be­hozatal valamivel jelentékenyebb; liszt 70—1 sh. olcsóbb ; zab állandó ; kukoricza, árpa, nyugodt; bab, borsó szilárd. Repczeolaj 31 sh. Behozatal: búza 47.380 quarter, zab 68.450 quarter, árpa 34.640 quarter. Szép idő. Felelős szerkesztő: Tibvády Lajos. Nyilt-tér. Kitib­ő chocoladét (Sauer) és dié-tortáikat 80 kr darabja, naponként friss ajánl legjobban Seidl József fűszer-, bor- és csemegekereskedése koronaherczeg-utcza 18. sz. 1879 ggjjgj?“ Nagyban megrendelések elfogadtatnak. Adva Tartva Adva Tartva Bécsi tőzsde. ........................ Galisziai foldhitelmt. »••*»•** 230.— 231— Károly Lajos „ 300 frt......................................... 102.25 102.75­­VT ír* Bácsi giro­­s pénztáregylet •••*•••• _ ____ n. kib................................................................ 101 25 November 6. Magyar jelz. bank ..........................................• • * " * " nr. „ ............................................... 100.50 1 01.­" IV. ...•••••■ ___ _ _ E. Közlekedési vállalatok részvényei» Kassa-oderbergi 200 frt ••••*........................ 81.25 81 50 ■ - ■' l•-'.■x... ~ ^ A - 137.75 138 _ Lembergcsern.-iassyi pálya 800 frt ezüst. .... ——------­Alföld-fiumei pálya 200 frt .......................................................................*__ 1. kib. 1*65 .... 84 20 84 50 Adva Tartva Albrechtpalya 200 frt..............................| 126 — ” l - !*" • • • - 86.75 Í11 a A ' n. 1Al­­íVt Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. p. • • • 175-95 17K7R " «7» t­ 1072 • • • • 77 25 77 75 A. Államkiadósság 100 frt. Erzsébet-pálya 200 frt p. .....................................................171^ Osztrák Lloyd 50/0 p. p.­­ . ..........................................!!*._ ■ . Eperjes-tarnowi 200 frt................................................* gock’____ 90-7A* 5% arany v. ezüst................................................... Egységes járadékjegyekben maj.­nov. 4 . . . . 68.45 68 60 Ferdinánd északi pálya 10 frt ezüst • • • . • 1M._ Osztrák ész­ak-nyugati vaspálya 300 frt ......................... 96.75 91._ ieor. au0. «1 /0 ... $8 41 bo­ro Ferencz­ József palya 200 frt ezust .•••• Re mininn 300 frt.......................................................................... ... Qa ezüstben jan.—jul. 5°/0 . . . 70.45 70.60 Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst..................................... 7 • J]7­ ........................................................................................... 87 Ö° ’ l , april oct. 5% . . . 70.45 70.60 Lajos-Károly pálya 200 frt................................................240.50 . ‘TMV(Salzk.-G.)............................................... seA0 d­’Ví. Sorsolással 1854-böl.250 ftos 4% „ n ..... 120.75 Grácz-köflachi­­ * * * •••••••* ^ ^ 114 50 Elsa erdélyi pálya 200 frt .................................................. 74— 74 50 . 180.0-ból 500 „ 56/o „ 7,......................... 127 75 128.­ Kassa-oderl­ergi pálya 200 frt .............................................................114­ 50 Állampálya 500 frank ................................................................ . ” 1860-ból 100 „5„.................................. 128 50 130­­ Lemberg-csernoviczi pálya 200 frt...............................111.25 141.25 “P*“?'' ]g?4 ....................................................................J“ — " 1864-ből 100 „ .......................................... 159.70 160.10 Osztrák-magyar Lloyd 500 frt p. .......................................i,q',r ipo'75 ! kiég. bál. 30/.............................. 161'_ 3804-böl 50 . .......................................... 159 — 159.50 Osztrák-északnyugati 200 frt . ............................................. J-31M5 j kil), 200 frt ................................................................. 16 Como járadékjegy 42 Óra • • • • • • • ■ • 29.- —, (Lit. B.)200 frt.........................16.50 77.- » n. kib. 200 frt.5*/............................... Z­ I L Államjószági jelzáloglevél 120 frt 5/.........................143. 143 75 Rudolf pálya 200 frt .......................................................‘ ino’50 m9*In Déli vasút január—juli. 3°/0 500 ........................................... — K­e'őil I Osztr. kincstári jegyek 50/................................................. 100 80 101.20 Első erdélyi pálya 200 frt................................................^8.50 109.50 április-Skt. 3»/. 500 ....................................... _­­" | Arany­mente 4«/. ................................................................ 80.65 80 80 Allampálya 200frt .. .................................................................. 269.25 ' 200 frt ezüst 5»/. .........................................jji'_ | Déli pálya 200 frt ............................................................” 1878 bon 60/. 500 frt.............................. _ _ B. Falui eher mentes. 100 frt p. p. SAfri *. *. *. ! ! ! ! *. I - 200.50 201.­ Tiszavidéki b*/. uro­m .............................. 95._ 95.60 r „ Magy. gác3gTele­pálya 200 frt ........................110.50 111- w rt k .* .* ! i .* «•« 77.25 Csehországi ......................................................................75 , északkeleti első 200 fr, ezüst . . . 130 25 135.75 “W- északkelet. 1^0 ^ ^ ^ ^ _ . . 76.­ 76.50 Bukovinai ...................................................................... 21.­ 82. „ nyugati székesfehervar-gracz 200 frt . . 129.75 130.25 Magyar nyugati 200 frt 5°/„.................................... 80',5 20.90 Gácsországi 5% • .............................. 93 75 94 25 „ , 200 frt 1874..................................... «-25 Krajnai és tengermellén 5«/o .... ... 97— ~- ‘ F. Ipar- CS kel'CSlf. Vállalatok réSZV» -80. Karinthiai ^ • • • * 5« « 60 ArienaaPAll|curatrice 1000 30o/p bet..............................­-- 1• MagaUSOrSjegyek. Alsó-ausztriai 5% . . . .......................................... 105— 106— Pesti épitő-társ. 200 frt 40«/. .............................................. • • Hitelintézet 100 frt..........................................•'­­ 169— 169 75 Belső^ausztidai ..................................................................... 101.75 102.60 „Donaui“ bizt. tars. 200 frt ............................... • • __ Cla.y 40 frt p. p................................................................. 37 50 38-scalzburgi ’ ............................................................................... —— N.­ezenki czukorgyá­r 800 ............................................................—’— Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 40/....................................... 103 50 104.50 Sziléziai ..................................................................... 96.50­­.— Salgo-tarjani vasfinom. 100 frt . • • • ■ Innsbrucki városi 20 frt............................................... 24.75 25.25 fttájerországi 5°/. ... •••••••■ 99 75 100-50­­ . „ koszenb. 100 frt ... • __■ • Keglevich 10 frt . ................................... 16.50 17 _ 56/0 • • 99.— —.— Securita„visz.-b. 300 frt . . ..•*•»•­ __■ • Krakkói sorsjegy kölcsön- 20 frt.................................... 19.25 19*55 Horvátországi ..................................................................... 90— 92 — Vagyonkölcs. Pest 80 frt . ................................................ • • Buda város kölcsöne 40 frt .......................................... 88.50 39 -Erdélyi ....................................................................... 83 75 84.50 ,___. . PáWy 40 frt .. ................................................................. s6.25 sg.75 Temesi Bánság 5«/o .............................. 85 50 86.25 .*. Záloglevelek. . Rudolf-alapitvány 10 frt . ...«••••• 17.— 17 50 Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal.........................34.50 35.— Osztrák földhitelintézet sors. 5»/1, arany, ezüst . . i 116.50 117.60 Sal­j 40 frt p. p. • ■ 48— 48.50 Magyar •. ■ ............................... 87 50 88.­ „ 33 éves, visszafizetés .............................................~ Salzburgi dysorsjegy 20 frt................................................21.63 21.75 _ 1867-diki sorsolási záradékkal....................................... . 86— Cseh Jelzálogb. ........................................................................ 100.50 100.00 St. Genois 40 frt .. .......................................................................... 41.75 Nemzeti bank p. p. 50­. sorsolás.....................................Iljanislau városi 20 frt .............................................................................................. 25.25 25.75 c.MáskSzköicsönSk. i«: ::::: " ££ : : : '• : : : ; ^ : : : : : : ^r„ « ÄSÄ: : :•••;; S r“ -- S:i Magyar vasúti 120 frt (300 franc) 5% ezüst . . . 114 25 ?!agyar ?!W »/ * '. '. '. '. '. . . 91— 93— Váltók (3 flóra). „ Gömöri jMogleT^nSO frt i 1 i i | 1-*.- 1“:- M«ar kisbirtokosok hitellnt. Budap. 6»/„ 82 év . . 86— 86 50 Amsterdamra 100 frt hollandi .... i I S° -- -.­ Keleti vasút elsöbbs. 5»/. . .................................... 73 - 73 25 » ' 7«/° 30 év . . -------Augsburgra 100 biz. mark..........................................* 56.95 57.10 Magyar állami kötv. (keleti vasút)...............................3530 85 80 ,7 . . * ... ..._____________Berlin 100 bir. mark.....................................................* 56.95 57.10­­ 1877 .............................. 76 50 _ _ Galicziai rustical hit. 6 / 6 * * ,* * * Frankfurti 100 bit. mark ^ 56. 96 57.10 ITrb vált. kötv. ...................................................................................................n földhitel. Krakó 6/0 18 év.................................................. . Hamburgra 100 kit. mark....................................4 56.95 67.10 Magyar nyeremény 100 frt ..........................................104!— 104^25 _. 7 t■■ leSzimvm?h°Swn6 év’ ’ " * I 1 • ’• — — —*— Más német piaczok...................................................... 4 56.95 57.10 Ma^arkincítáriutalvany mSU LW. . . . ; -- KÍeb|A f81dh?udlnt 5V. ’. i i i I i Üm =- \ l *. i *. ! 4 ^*.i° ’ kölcsön 1871. S0°miL........................................... Első oszt. takp. 51/, 30 .........................^*30 lot*50 Marseille 100 ..................................................................................­ —~ — g 1873-iki 54 mii. 5»/o..........................................8g 20 83'g0 » » » 6/■ 32 ................................................................ 101'50 Páris 100 frank . ................................................* 46 05 46.05 | ! Szőlődézsma-váltság 100 ft03 ............................................................. _ __Pétervár 100 rubel.....................................................................................................................6 —.— —1 Pest városi 6% _*_ Elsőbbségi kötvén­yek: Zürich 100 frank............................................... * 3 — —.— 1 Bécs városi sorsoljk.__............................................... • 113 60 113'80 AlfMa.fiumei pálya 200 frt ezüst 5»/. . . . 1 •’ • *4-*® *4-«® Svájczi piaczok 100 frank............................... . S — ---g Török vasúti 400 franc................................................ 18.60 18.80 Albrechtn 300 frt 5»/0 ............................................................. 79.75 80.25 . k81­.se,1 1“»5y* ............................................... -- Valuták árfolyama. " költ. 1873 ".................................................Osztrák dunagőzhajózási 300 frt 5«/o . . . . . .­­._­­. Cs. arany . ...........................................7Z' 5.56 5.57 ^ kinest. jegyek 1876-1878 9»/. ...... ~ ~ » ” 200 frt 5% arany". . ! ! Szegélyes arany. .................................................................. 5.57 5.58 i inft 11 5 /p 7 qR 415 A*?*50 Osztrák-magyar 8 fr. arany................................................—­ . . . . . Erzsébet-palya ezüst 100 frt.....................................* • 96.96.Da frankos arany 9.30 q 31 D. Bankok részvényei. ^ » 18rf* 200 «(Staz-Buiweis): ! I C S're 95- 1 °ov“tik’ndar,lbj: ; ; 1 ; ; *. *. ; ; ! *. ! Angol-magjiar bank 100 frt?3 ^ ^ befizetés . ■ • «4.8_0 l­t.-j . - [TM. . \ * *. g’go 96.*30 gTMria Szia tallér ! .’ ! ! \ *. '. -- f Bécsi bankegylet 100 frt ...•••••* 135 50 135.75 v „ 1873. „ ...............................• • • 93 25 ...................................................................................... —____In Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. ........................................... —Eperjes-tarnowi 300 frt • ................................................. 78 — 79.— Ez­üst ente szelvény 100 frtért............................... • • —1 Magyar földhitel-részvény 200 frt .............................. 162 25 163— Ferdinand északi pálya 200 frt p. p. ..•••• 104-25 104.75 Orosz pa*« k­-rubel................................................................. 1.23 1 23­0 Keresk. és iparhiteliitéz. 160 rrt. .............................. 270 10 270 30 „ „ " * Al* * • • • 102.— —Egyleti tallér.......................................................................|| Magyar ált. hitelint. 200 frt . .............................. 254.75 255.25 „ . . 10® S ezüst 50/. • • • • -— -------Török arany lira ............ 10.68 HS71 ! Alsó-ausztriai leszámító társulat 500 frt .... 816— 820— Morva-sziléziai. 100 frt.................................... 106 50 107— Német bír. bankjegy 100 márk....................................57 60 57 65 B Magyar ált. municipalis 200 frt 40°/. ......................... 205— — — „ „ 1872. köles. ......... 107— 107.50 Az Osztrák nemzeti bank kamatlába direct váltókért ' ' | Osztr. nemz. bank........................................................... 840— 842— „ „ 1876. „ • • • •«•••• 104— 104.75 Bécsre és a bankfiókokra 4'/.*/» telepitvényekre 5% Unicbank 200 frt .................................................................... 93.40 93 60 Ferencz József pálya 1867. 200 frt ...... 9530 95.60 lombard-kölcsnökért 6°/A galicziai jelz. bank -------—— . » » 167­3. ...•»»••* 93.25 94 — Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-ed­zlet, Bécs, nov. 8. A marhavész bizottság tegnapi ülésében meglehetős élénk vita keletkezett a kormány javaslatának 7. §-a felett (mely az állandóan járvá­nyos országok elleni rendszabályokat tárgyalja.) Galliczia képviselői azon álláspontot védelmezték, hogy közgazdászati viszonyaiknak újjászervezését s javítását csak akkor tehetik lehetségessé, ha a Ro­mánia és Oroszország elleni határt, honnan folyton fenyeget a járvány beczipelése , a legszigorúabban elzárják. Egy tag újólag ajánlja az egyszer már elő­adott, de a kormány felvilágosításai következtében visszavont indítványt, hogy ezen czikkben jelöltesse­nek meg, mint állandóan járványos területek: Orosz­ország és Románia. A kormány felszólal a lengyel képviselők ezen indítványai ellen és hangsúlyozza, hogy ha a kérdésben lévő törvény értelmében meg­szűnnek is a veszteglőintézetek, a kormány annál na­gyobb szigorúságot fog ez irányban kifejteni. A magyar kormány hajlandónak nyilatkozott hasonló törvényt alkotni, azonban megjegyezte, hogy az országok megnevezésébe nem egyezik bele.­­ Schwegel osztályfőnök, ki részt vett az érte­kezleten, fejtegette a törvényhozás által szem előtt tartandó nemzetközi álláspontot. A Romániával kötött szerződés lehetetlenné teszi ezen ország kizárását, míg a rendelke­zési után, egészségi szempontból, mi sem áll útjában ezen rend­szabály alkalmazásának. A szavazást elnapolták, hogy a lengyel képviselők előbb továbi meghatal­mazást kérjenek pártjuktól. Pétervár, nov. 8. Az A­gence Russe bécsi táv­iratot közöl, mely megc­áfolja a konstantinápolyi angol fellépés iránt táplált aggodalma­kat és azt ál­lítja, hogy An­golország részéről nem fog tengeri de­­monstráczió megtörténni. Egyúttal hivatkozik a Nordd. Alig. Ztg. és a Nat. Ztg. czikkeire, melyek­ben kifejtetett, hogy a Törö­kország elleni angol ak­­cziónak ott lesz határ szabva, hol az osztrák-magyar német érdekek kezdődnek. Ebben látja az Agence Russe az osztrák-né­met egyezség békés védelmi jellegének megdönthet­len bizonyítékát, azon egyezségnek, melynek kerete nyitva áll a békés hatalmaknak, s azok között első­sorban Oroszország számára is. Az Agence Russe határozottan alaptalannak nyilvánítja a német hírla­poknak az orosz hírlapok által reprodukált azon tu­dósítását, hogy a német határon állítólag orosz csa­­patösszpontosítások történnek. *) Ezen rovat alatt közérdekkel összefüggő levelek díjtalanul felelősség a beküld­őt illeti. A szerk. közöltetnek. A

Next