Pesti Napló, 1883. május (34. évfolyam, 119-148. szám)
1883-05-01 / 119. szám
fehérm. polgárdi farme-rendszerü bérlete és Majthényi László barsm. gyümölcsöse fog megszemléltetni és leíratni, amit a választmány elfogadva, a további lépések megtételével az elnökséget bizta meg. Az állattenyésztési szakosztályok múlt ülésük alkalmával elhatározák,hogy a marhasó olcsóbbá tétele végett feliratot intézzen az egyesület a kormányhoz, mi közhelyesléssel fogadtatott el, továbbá, hogy az egyesület Magyarországi állattenyésztők kalauza czim alatt gyűjtse össze s adja ki a hazai nagyobb tenyésztők névsorát. Elfogadtatott. Az építészeti szakosztály kéri, hogy egy jó építészeti kézikönyvre kiírandó pályázatra az egyesület 200 db arany jutalmat tűzzön ki, s e díj beszerzésére gyűjtőivet nyisson; továbbá, hogy keresse meg a minisztériumot az egyesület, hogy építészeti mintalapokat adjon ki és a kultúrmérnöki intézményt gazdasági építészeti osztálylyal bővítse ki. Úgy ez, valamint az iskolatakarékpénztári szakosztály azon kérelme, hogy az iskolatakarékpénztárakat huzamosabb idő óta kezelő tanítók részére elismerő oklevelek nyomattassanak, egyhangúlag elfogadtatott. Felolvastatott a földmiv. minisztérium átirata, melyben felhívja az egyesületet, hogy a magkereskedésekben rosta-hulladék, herealj, luczerna-hulladék stb. az elárusításra bocsátott magvak megvételétől a gazdákat már annál is inkább óvja, mivel a magkisérleti állomáson tett vizsgálódások szerint ezen heremagvak alig 5°/0 csiraképességűek és kivétel nélkül sok arankamagot tartalmaznak. A választmány elhatározta, hogy a mellett, hogy köszönetet mond a miniszternek azon gondoskodásért, melyet a mezőgazdaság e terén is tanúsít, egyszersmind fel fogja kérni arra is, hogy ily visszaélések kikerülése végett szigorú, rendkívüli törvényeket tartalmazó javaslatot terjesszen a törvényhozás elé. Az iparstatisztikai adatok gyűjtése ügyében a földművelési minisztériumnak az egyesülethez intézett és a közgazd. szakosztály által tárgyalt szakosztályi javaslat helyeslőleg elfogadtatott. Felolvastatott ezután a budapesti terménykereskedők értekezlete által kiküldött bizottság átirata, melyben felkéretik az egyesület, hogy a közraktárak ügyében hozott határozatokhoz maga részéről is járuljon hozzá. • E határozat szerint felkérendő a főváros arra, hogy ne engedje meg a közraktárakat bérlő magyar leszámítoló és pénzváltó banknak a tervezett alapszabály változtatást a végre,hogy saját számlájára üzérkedhessék, hogy továbbá szüntettessék meg a közraktárak által az áruk feladásánál és továbbításárál használt jogtalan czím, s hogy végre szállíttassanak le a fővárosi közraktárak kereskedésünket és termelésünket egyaránt sújtó roppant magas díjszabásai, jelesen pedig fekbérei, s hozassanak arányba külföldi hasonló intézeteknél érvényben levő díjszabásokkal. Ezzel egyidejűleg beterjesztetett a m. leszámítoló és pénzváltó bank azon memoranduma, melyben alapszabályainak oly értelemben való megváltoztatását indokolja, mely szerint a termények és áruk adásvétele, valamint a szállítási ügyletek, saját szármájára is eszközölhetők legyenek. A választmány ez ügyet közgazd. szakosztályának adta át tárgyalás végett. Végre az illető egyesületek értesítése folytán elhatározta a válaszmány, hogy az erdélyi gazdák vándorgyűlésén, a biharm. gazd. egyesület eke-versenyén és a nyitram. gazdasági egyesület vogyerádi szántás-versenyén magát bizottság által fogja képviseltetni.* * * Az országos gazdasági egyesület nemzetgazdasági szakosztálya által a magyar földbirtok érdekében kiirandó pályázat tárgyában kiküldött albizottság gr. Lónyay Menyhért elnöklete alatt ülést tartott. Jelen voltak gr. Károlyi Sándor, gr. Lessewffy Aurél, Hodossy Imre, Darányi Ignácz, és Bródy Lajos mint jegyző. Darányi Ignác előadja, hogy a magyar földbirtok megóvása érdekében szükséges rendelkezések részben megoldatnak az akadémiában vegyes bizottságilag megállapított Fáy-féle 3000 forintos pályázat kiírásával; hátra van azonban a kérdések két csoportja, név szerint egyfelől a közigazgatás és másfelől a közhitel szempontjából a földbirtok érdekében szükséges rendelkezések. Attól tart azonban, hogy ha a kérdések mindkét csoportja felöleltetik a pályázatban, ez az erők szétforgácsolására fog vezetni, ennélfogva az orsz. gazdasági egyesület által külön kiírandó pályázat a kérdések fontosabb csoportjára, név szerint a hitelviszonyok mikénti szervezésére volna korlátolandó. Ezekből kiindulva, a pályázat szövegét következőkép javasolja megállapíttatni: Mily intézkedések, esetleg mily törvényhozási rendelkezések volnának szükségesek az államiságnak szempontjából fentartandó földbirtokos osztály hitelviszonyai tekintetében ? Adassék ezek közt különösen elő, hogy szükséges-e az 1876. XXVII. t. czikkbe foglalt váltótörvény módosítása, s ha igen, mily irányban s mily korlátok közt? Gróf Károlyi Sándor teljesen osztozik a kifejtett nézetekben, felhívja azonban a figyelmet arra a körülményre, hogy a legsürgősebb szabályozást a középbirtok és a kisbirtok személyes hitele igényűje részben ugyanis a birtokos osztály meglehetősen elmaradottnak tekintendő. Gróf Dessewffy Aurél ugyanily szellemben nyilatkozik s ezért óhajtaná, ha a gróf Károlyi által felvetett eszmére a pályázók figyelme különösen is felhivatnék. Hodossy Imre nem tartja egészen helyesnek a Darányi által javasolt szöveg bevezetését; attól tart, hogy a földbirtokos osztály fenntartásának az államiság szempontjából való hangsúlyozása félremagyarázásokra fog alkalmat adni és a földbirtokos osztályt az iparos és kereskedelmi osztálylyal mintegy szembeállítani látszik, holott például, tekintve a felvidéki viszonyokat, a földbirtokos osztály fennmaradása csakis az iparviszonyok fejlődésétől remélhető. Magát a pályázati formulázás lényegét azonban teljesen osztja, mert maga is azt tartja, hogy a hitelviszonyok tekintetében lehet a földbirtokos osztály helyzetét leginkább javítani. Az előadottak alapján indítványozza, hogy a Darányi által javasolt szöveg bevezetésének, illetőleg az első kérdésnek helyébe következő kérdés vetessék föl: »Mily intézkedések volnának szükségesek a középbirtokos és bérlői osztály, és milyenek a kisbirtokos osztály reális és személyes hitelének helyes szabályozására ?« Gróf Károlyi Sándor nem habozik hangsúlyozni a vezérlő szempontot, ha az ipar és kereskedés érdekeltjei saját érdekükben mozognak, a földbirtokos osztály is kell, hogy ugyanezt tegye. Az érdekek az által nem helyeztetnek ellentétbe, hanem inkább kiegészítik egymást, ennélfogva a Darányi által javasolt pályázati szöveget változatlanul meghagyatni kívánja oly megjegyzéssel, miszerint ez a Hodossy által javasolt s szóló által is hangsúlyozott speciális kérdéssel egészíttessék ki. Dessewffy Aurél gr. szintén a mellett van, hogy a pályázat kiírásának indoka t. i. a földbirtokos osztály fentartása az államiság szempontjából hangsúlyozva legyen. Ezután Lónyay Menyhért gr. elnök ily értelemben kimondja a határozatot, mely szerint a két A csángó-magyar egyesület ülése. — ápril 30. A csángó-magyar egyesület, mint az már tegnap tartott alakuló közgyűlésén jelezve volt, ma délután 4 órakor folytatta a tanácskozást Somssich Pál elnöklete alatt. Ráth Károly főpolgármester, a szavazatszedő bizottság elnöke, az ülés elején jelentést tett a tegnap megtett szavazás eredményéről. Beadatott öszszesen 108 szavazat. Ebből legtöbb szavazatot nyert az elnöki tisztre Somssich Pál (élénk éljenzés); alelnökökké megválasztottak :hg. Odescalchi Arthur és Kamermayer Károly polgármester. Igazgatósági tag 24 lett volna választandó, de csak 23 kapott általános többséget. Ezek: Apponyi Albert gr., Czorda Bódog, Fuchs Gusztáv, Gerlóczy Károly, Horváth Gyula, Hoitsy Pál, Jókai Mór, Károlyi Tibor gr., Karsai Albert, Kerkápoly Károly, Királyi Pál, László Mihály, Nagy György, Prónay Dezső br.,Prónay Gábor gr.,Schlauch Lőrincz püspök, Szilágyi Dezső, Szontágh Pál, Teleki Géza gr., Tolnay Lajos, Török József, Ugrón Gábor ésWahrmann Mór. Ezeken kívül még legtöbb szavazatot kaptak Kaas Ivor dr. és Rákossi Jenő. Felügyelő bizottsági tagokká megválasztottak: Harkányi Frigyes, Lévay Henrik és Mendl István. A 24-ik igazgatósági tag s pedig gr. Bánffy Béla, a mai ülésen egyhangúlag megválasztatott. Somssich elnök megköszöni a bizalmat s kéri, hogy a 3 év alatt is, melyre megválasztatása szól, esetleg visszavonulhasson. A közgyűlés után tartott választmányi gyűlésen Somssich Pál elnök előterjeszti, hogy a még betelepítendő csángókra fordítandó költség mintegy 12 ezer irtot tesz. E kiadások után még 14 ezer frt marad az egyesület rendelkezése alatt. Rövid eszmecsere után szót kért Nagy György kormánybiztos. Beszéde elején utalt azon hírekre, melyek a hazatelepített csángók jelen állapotáról keringtek. Felvilágosításkép előadja, hogy a Nagy- Györgyfalva melletti 4 barakban vannak a csángók elhelyezve. Számuk 2267 s jól el vannak látva. Egy csapat közülök már kunyhókat is épített. Egészségi állapotuk semmi kívánnivalót sem hagy hátra. A töltésmunkálatoknál rögtön alkalmazva lettek s 6 napi munkáért egyik-egyik 10 frtot kapott. Negyedfél hétig ingyen élelmeztettek, nehogy szerzett pénzüket elköltsék. Az összes betelepültekről törzskönyv vezettetik, mely hűen kimutatja számbeli erejüket. A barakokban van összesen 719 család. Ezek közül férfi 1201, nő 1066 , nagykorú 1288, kiskorú 969, munkatehetetlen 60 éven felüli agy 58. Van ezenkívül köztük 144 családfő, kik otthon családtagokat hagytak hátra. E családtagok száma 388. Ezek közül férfi 265, nő 183, nagykorú 216, kiskorú 172. Az otthon maradtak s a már betelepítettek összes száma 2655, a szekereken jövő gazdákon kívül. Somssich Pál előadja, hogy értesülése szerint még 800—900 lélek vár a behozatalra. A vasútnál már letette a pénzt a külön vonat költségére; szükséges tehát, hogy valaki a szállítmány vezetésére kiküldessék. Nagy György a csángók elhelyezését illetőleg megjegyzi, hogy eddig 100 párt helyezett el Torontóiban aratásra, s még vagy 400 pár akar aratást vállalni. Ami a csángók lakását illeti, ezek Bukovinában faházakban laktak s nagyon értenek ezek építéséhez. Azt hiszi, hogy jó volna, ha kérdés intéztetnén a kormányhoz, vájjon nem volna-e hajlandó a szükséges fát a csángóknak rendelkezésére bocsátani. Somssich Pálnak kifogása van a faházak ellen éghajlati s egészségi szempontból. A választmány indokoltnak találta a kifogásokat s az eszmét elejte. Nagy György ezután az elnök aggályait eloszlatandó, részletes előterjesztést tesz a telepítési tervről s a rendelkezésre álló földről, ami igen megnyugtatóig hatott. Kéri a választmányt, hogy hasson oda, mikép azok a csángók, kik aratást vállalni óhajtanak (s ezek szép számmal vannak), munkát kaphassanak. Végül a választmány a behozandó 900 csángó ügyében hg Odescalchi Arthurt és Szádeczky Lajost küldi ki, a kik erre készeknek nyilatkoztak. gyuaki Főbb művei: a Kraus-féle két kötetes Krónika, az »Urkundenbuch« és Remflinger Márk szász gróf élete. Politikai működése 15 évre terjed, mely alatt állandóan szülővárosát képviselte a magyar országgyűlésen, hol előbb a Deák, később a szabadelvű pártnak volt tagja. Őt, valamint az ifju szászokat, nemcsak a Magyarországhoz való őszinte csatlakozás jellemzi, hanem azon küzdelem, amelyet egyházi és nemzeti autonomikus intézményekkel szemben kifejtettek- az intézmények, egy minden téren uralkodó papirend kifejlődését engedték meg, mely mint önczél mindenek fölé helyezkedik s megnyomorítja elsősorban a középtanodai oktatást, amely állandó tanerővel nem rendelkezik, miután a tanszékeket silányul javadalmazott papok töltik be. E papok, igaz ugyan, hogy tanári oklevet is nyernek a II.-Szebenben székelő vizsgálóbizottságtól, de a papi és tanári kiképzés három évre lévén szabva, már maga e körülmény lehetetlenné teszi azt, hogy mindkét feladatnak teljesen megfelelhessenek. A tanszakok körülírása el is árulja a követelés alacsony fokát. S még az a kuriózum is fenforog, hogy a magyar és román nyelv- és irodalomból is adatnak ki tanári oklevelek a német egyetemeken való képzés alapján. Az iskolának emanczipálása a papi rend vezetése alól képezte Fabricziusék egyik főtörekvését, akik a különben is kiépítetlen organizmusú szász társadalmi és nemzeti életbe egy koercitív erőt akartak beékelni a jól képzett, megfelelően javadalmazott és álandósított tanári testületben. Ennek elérésére azonban előfeltételül egyházi alkotmányok reformálása kívántatik meg, mire nézve az ifjú szász pártnak szintén körvonalazott programmja van, melynek korolláriuma a lélekszám szerinti képviselet életbeléptetése a nepotizmus teljes kizárásával. Politikai tekintetben a Királyföld rendezésével megoldottak a legfontosabb belkérdések, mégpedig Fabriczius állandó közreműködése mellett. Nyíltan hirdette, hogy a királyföldi intézmények stagnálása nem felel meg a magyar állam szabadelvű alkotmányos kormányformájának. Az országos politika terén elvtársaival karöltve, hathatósan ébresztette a százságban azt a szellemet, amely többé nem hódolt feltétlenül semmiféle kaszturalomnak, s amely megtörte a tartózkodás és bizalmatlankodás azon általános mérvét, mely különben az uj intézményekkel szemben terveztetett. Jutalma honfitársai nagy része által üldöztetés és életének megkeserítése volt. Tudományszomjának mártírja lett. Az éljenzéssel fogadott emlékbeszéd után Zichy Antal Széchenyi István gróf 54 érdekes magánlevelét és iratát nyújtja át az elnökségnek. E levelek Dessewffy Aurél gr. birtokában voltak. Az akadémia ezt örvendetes tudomásul vette és a Széchenyi bizottságnak adta ki. Pesty Frigyes titkár felolvasta Mailáth György özvegyének levelét, melyben köszönetet mond az akadémia részvétéért. Fényéri Peterdi Mór vidéki színész levélben értesíti az akadémiát, hogy a Teleki-pályázaton az ismert paragrafussá jutalmazott Késő ébredés ez, munkának ő a szerzője. A díj ki fog adatni a szerzőnek. Ezután beterjesztetett a Fái-pályázat tárgyában a hármas bizottság jelentése. Kautz Gyula a pályakérdésnek a bizottság által való formulázását nem helyeselheti, mert olyan színezete van neki, mintha az akadémia e kérdésben már állást foglalt volna. Tóth Lőrincz ellenkező nézetben van. Szász Károly szerint ez nem az összes ülés, hanem a nagygyűlést megelőzendő osztályértekezlet elé tartozik. A gyűlés ily értelemben határozott. Lipp Vilmos keszthelyi gimnaigazgatónak a gyűlés megengedte, hogy felolvasást tarthasson. A titkár jelenti, hogy Duka Tivadartól Kalkuttából levél érkezett, melyben jelenti, hogy Körösi Csoma Sándor síremlékét a hatóság helyreállíttatta, s levelei, melyek az ottani levéltárban őriztetnek, ki fognak adatni az akadémiának. A gyűlés köszönettel vette tudomásul derék hazánkfiának fáradozásait. Titkár bejelentette, hogy néhai Csuzsai Mária 100 frtot adományozott az akadémiának. Tudomásul szolgál. Mátyás Flórián levelező tag arra kéri az akadémiát, hogy az első osztályból helyeznék át a másodikba. A kérvény a nagygyűléshez utasíttatott. Végül a harmadik osztály jelentése tárgyaltatott az elektromos egység megoldása tárgyában. Ezután a millenium ügyében zárt ülés következett. telmi fejlesztése. Dús László (városi főügyész), Keledy József, Kunyhóssy János, Vass Károly ügyvéd és Lukács Gyula jól megválasztott s gondosan kidolgozott értekezéseikkel, hallgatóiknak teljes elismerését vívták ki. A kör e törekvése közhelyesléssel találkozik. Közörömmel találkozott város- és megyeszerte báró Dőry József főispánnak ő Felsége által történt kitüntetése. A páratlan igazságszerető, tevékeny főispánnál ez alkalommal, a megye, a város, a törvényszék tisztikara, valamint a jogakadémia tanári kara, s több más hatóság és testület tisztelgett. Szegi,dés következőkép formuláztatik: »Mily intézkedések, esetleg mily törvényhozási rendelkezések volnának szükségesek az államiságunk szempontjából fentartandó földbirtokos osztály hitelviszonyai tekintetében ? Adassák ezek közt különösen elő, hogy: 1. mily intézkedések volnának szükségesek a középbirtokos és bérlő osztály és milyenek a kisbirtokos reális és személyes hitelének helyes szabályozására? 2) szükséges-e az 1879. XXVII. t.-cz.-be foglalt váltótörvény módosítása, s ha igen, mily irányban és mily korlátok közt? Nem lehet közönyös, hogy ki birja a földet, az államra nézve; birtokos osztály mindig lesz, a fő azonban az, hogy az magyar legyen s a birtok ne kerüljön külföldiek kezére; ha azt mindnyájan érezzük, akkor leghelyesebb, ha nyíltan megis mondjuk. Keményleni akarja, hogy az ipar és kereskedés szintén nagyobb fejlődésnek fog indulni, de, hogy a földbirtokos osztály azon fejlődésnek hasznát vegye, kell, hogy azt az időt meg is érje, s hogy addig birtokát megtarthassa. Pártolja a Darányi által javaslatba hozott szöveget Hodossy specziális kérdésével kiegészítve. A pályázat összegét illetőleg befolyt az indítványozó Darányi Ignácz által felajánlott 400 írton kívül, gróf Széchényi Pál minisztertől 400 frt, Vigyázó Sándortól 400 frt, gróf Zichy Nép. Jánostól 50 db császarany; az albizottsági ülés folyamán pedig felajánltatott még gróf Dessewffy Aurél által 200 frt és gróf Károlyi Sándor által 200 frt, úgy hogy a pályadij eddig 1600 frtot és 50 db császári aranyat tesz. Az albizottsági javaslatnak az orsz. gazdasági egyesület választmányi ülésében leendő előadásával Darányi Ignácz bízatott meg. (Lásd föntebb.) Az akadémiából. — ápr. 30. Az akadémia ma d. u. 5 órakor Lónyay Menghért gr. elnöklete alatt ülést tartott, melynek első tárgyát Kozma Ferencz emlékbeszéde képezte Fabriczius Károly 1. tag felett. Az erdélyi szászok közül — úgymond — akadémiánknak első tagja Fabriczius Károly volt, 1826- ban született. Elemi és gimnáziumi tanulmányait Segesváron bevégezvén, theologiai és történelmi tanulmányok végett Lipcsében töltötte az 1848 és 49-ik évet. Itt az akkori mozgalmas idők a politikai gyűlésekbe és egyletekbe vezették s előkelő férfiak ismeretsége tért nyitott neki a journalisztai munkásságra is, melyet hazatérő útjában Pozsonyban és Nagy-Szebenben is folytatott. Utóbbi helyen azonban a »Siebenbürger Bote« szerkesztésétől, mert az abszolút kormányzási eszméknek nem hódolt, egy pár hó múlva elmozdittatott. 1850-ben tanári állást nyert a segesvári gimnáziumnál, 1855-ben ugyanott segédpap lett. 1865-ben Szász- Apoldra rendes papnak választották meg. Ez állását politikai üldöztetése következtében, 1879-ben önként letette. Írói működésének eredményéül 57 műve van felsorolva, melyek legnagyobbrészt történelmi tár Belföld Nagyváradról írják nekünk. Biharmegye ápr. 11-én tartott rendkívüli közgyűlésén a megye új rendezése tárgyában nem hozott határozatot, hanem ennek tárgyalására s véleményadásra nagyszámú bizottságot küldött ki, mely a jövő hó folyamában fogja beterjeszteni munkálatát. A »Biharmegyei Nőegylet« ápril 22-én tartotta tisztújító közgyűlését. Egyik legrégibb egylete lévén városunknak, úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetben , teljesen szilárd alapon áll, kebelében fentartja az »Erzsébet árvaház«-at, melyben már száznál több árvát nevelt fel s adott át a társadalomnak ; alaptőkéje 42 ezer forintot tesz. évi november 19-én, az ennek javára rendezett sorsjáték húzása lesz, mely iránt szintén szépen érdeklődik a közönség. Az egylet elnöknője: B. Gericz y Felixné, sz. gr. Kornis Lujza, kinek jótékonysága s fáradhatatlan buzgalma város- és megyeszerte ismeretes. Az alelnöknek Lakatos Károlyné, és dr. Grosz Albertné, valamint a tisztikar, pénztárnok, dr. Molnár Imre, jegyző Winkler Lajos, folyton kitartó ügyszeretettel fáradoznak az egylet felvirágoztatása körül. A nevezett tisztviselőket a közgyűlés egyhangúlag újra megválasztotta. Tisza Kálmánné tiszteletbeli elnöknője az egyletnek. Ugyancsak a bihar megyei tankerületi tanitótestület isf. hó 24 én tartott rendkívüli közgyűlést az idén Budapesten tartandó II. országos tanitógyűlésre beterjesztendő vitatételek tárgyában. Elfogadták a következőket: Az Eötvös - alap kérdése, a közegészségügy a népiskolában, az országos árvaház ügye, népiskolai olvasókönyvek, az országos tanítói nyugdíj alapszabályainak módosítása, országos tanító-egyleti közlöny alapítása. Egyleti képviselőjéül a tanktantestület Eszenyi-S-t választotta meg az országos tangyűlésre. Kiválóan jó eredménynyel számoltk be közgyűlésének a »biharmegyei szépítési egylet« is, melynek működése városunk közéletében hatalmas lendületet idézett elő. A télen igen jó szellemi és anyagi sikerrel rendezett felolvasásainak jövedelméből már hozzá fogott a munkálkodáshoz, az utczák javításához és szépítéséhez, miáltal folyton szélesebb körben hódít barátokat és tagokat. A biharmegyei rabsegélyző egylet a rabok tanítására már megtette a kellő intézkedéseket. A közgyűlés megszavazván e czélra a megkívántató összeget: 1 hónap óta már egy jólképzett magyar tanító, Vértesi Andor működik óhajtott sikerrel. A 48-as kör pár hét óta szintén felolvasásokat rendez saját helyiségében, melyeknek egyedüli czélja a hallgatóság tanulságos szórakoztatása és évóráig. Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter fogad délután 3—4. Horvát miniszter fogad délelőtt 10— délután 2 óráig. Főrendiház ülése d. e. 10 órakor. Képviselőház ülése délelőtt 10 órakor. Az országos nőképző egyesület nagy tavaszi ünnepélye a Margitszigeten. Az orsz. középtanodai tanáregyesület I. szakosztályának ülése délután 5 órakor (Erzsébet tér, felső leányiskola) A budapesti népoktatási kar ülése délután 5 órakor az akadémia földszinti kistermben. A fővárosi egylet ülése délután 5 órakor a régi városháza tanácstermében. Műkiállítás a képzőművészeti társulat sugárúti műcsarnokában délelőtt 9—délután 6 óráig. — Belépti dij 50 krajczár. Iparmúzeum a műcsarnok épületében délelőtt 9—délután 1 óráig. Egyetemi füvészkert az üllői uton délelőtt 8—12 és délután 2—4. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) látható egész nap díj nélkül. Múzeumban: képtár d. e. 9—d. u. 1. Akadémiai könyvtár d. u 3 — 7. Egyetemi könyvtár d. u. 3 — 7. Múzeumi könyvtár d. e. 9 — d. u. 1. Állatkert nyitva egész nap. Margitszigetre hajó indul félóránkint. Császárfürdőbe hajó indul óránkint. Mai számunkhoz egy egész ív van mellékelve, a következő tartalommal: Országgyűlés: A főrendiház ülése ápril 30-án. — Közgazdaság: Magyarország áruforgalma. — A kereskedelmi kamarákból. —Közgyűlések. — Vegyes hírek. — Üzleti hírek. — Hajóforgalom. — Idegenek Budapesten. — Időjárási jegyzések. — Meghaltak Budapesten ápril 29. — A királyi család köréből. Királyné ő Felsége és Mária Valeria főherczegnő máj. 4-én érkezik vissza Bécsbe Baden-Badenből, a királyné 12-éig Schönbrunnban marad s akkor Feldalfingba utazik. Braun tanár a napokban orvosi tanácskozásra Prágába hivatott Stefánia főherczegasszonyhoz, ki mint jelentik, négy hó óta áldott állapotban van. — A jövő évi követválasztások. A jövő 1884-iki országgyűlési képviselő-választásokra vonatkozólag a belügyminiszter körrendeletet intézett a törvényhatóságokhoz, melyben hangsúlyozza, hogy az ez évi választók névjegyzéke pontosan állíttassák össze, mert »a jövő évben fognak megtétezni az általános képviselőválasztások, azok alkalmával pedig a választási jogosultság megbírálásánál a folyó évben kiigazított névjegyzékek lesznek hivatva zsinórmértékül szolgálni. Figyelmezteti a rendelet a központi választmányokat, hogy a választási törvényben az összeírásra, a jegyzék kifüggesztésére stb. előírt határidőket pontosan betartsák és szigorú kötelességeknek ismerjék »üléseik jegyzőkönyveit ellenőrzés szempontjából az ülés után következő napon azonnal, legkésőbb 3 nap alatt a belügyminiszterhez beterjeszteni.« Továbbá figyelmezteti a rendelet a törvényhatóságot arra is, hogy miután némely összeírási jegyzékben a választók egynémelyike több jogczim alatt van felvéve, ez a statisztikai összeállítást nagyon megnehezíti, tehát jövőre minden választónál csak egy jogezim tétessék ki. Végül a rendelet az összeírások alkalmából takarékosságra inti a törvényhatóságokat. — Steiger Gyula úr, a pesti hazai első takarékpénztáregyesület újonan megválasztott vezérigazgatója, mint ilyen, az egyesület tisztviselőihez, kik a mai napon a tanácsteremben összegyűltek, hogy őt ez állásában üdvözöljék, nagyérdekű beszédet intézett, melyben buzdító szavakkal serkentette e valóban mintaintézet tisztviselőit a lelkiismeres s buzgó együttműködésre, mely a siker egyik garancziáját képezi. A nőképző-egylet tegnapi közgyűlése bizonyos ünnepélyességgel bírt, mert az egylet ezúttal fennállásának 15-dik évfordulóját ünneplé. A közgyűlést az elnök, Veres-Beniczky Hermin asszony kitűnő beszéde nyitotta meg, mely után a szokott évi előterjesztések következtek, melyek az egylet virágzásáról tanúskodtak. Érdekes mozzanatát képezte az ülésnek a Szentpály Janka asszony által előterjesztett indítvány, mely azt hangoztatá, hogy az egylet neveldéjében mozdítsák elő a leánynövendékekben a takarékossági hajlamot. Díjak s kitüntetések volnának kitűzendők azok részére, kik toilettejüket legtovább viselik, továbbá életbe léptetendő lenne az iskolai takarékpénztár. Mindezen indítványokat a választmányhoz utasíták. Este lakoma tartatott a 15-dik évforduló alkalmából. — Zsarnay Győző ez. rendőrkapitány ellen a kúria portása rágalmazás, hamis vád és személyes szabadság megsértése miatt feljelentést tett a fenyítőtörvényszéknél, amiért a szemináriumi betörés ügyében letartóztatta. A törvényszék ezt, mint a bűnvádi eljárásra alkalmatlant, félre tette s az összes iratokat eljárás végett a budapesti államrendőrség főkapitányi hivatalához tette át. E végzés indokolásául fel van hozva, hogy a feljelentés semmi adatot sem tartalmaz, mely a panaszlott ellenében a b. t. könyvbe ütköző valamely cselekmény fenforgását támogatná. — Az országos levéltár oklevélkiállitása az idén május 3-án nyílik meg s azontúl minden csütörtökön d. e. 11 órától d. u. 1 óráig az orsz. levéltár (vár, belügyminisztérium) I. emeleti diplomatikai termében, ingyen s csak az orsz. levéltár kezelő igazgatójánál, ugyanott földszint, átvehető belépti jegy előmutatása mellett, szeptember hó 27-éig bezárólag lesz látható. A budapesti filológiai társaság május hó 2-ikán, szerdán d. u. 5 órakor, a m. t. akadémia palotájában rendes havi ülést tart. Tárgyai: dr. Wislocki Henrik : A czigány népdalokról. Négyessy N. Mi tehát a magyar vers ? A felolvasó ülést választmányi zárt ülés követi, melynek tárgya a társasági ügyrend megállapítása. Dr. Ábel Jenő titkár. — Újbányáról megkerestettünk a következő sorok közlésére: Alulírottak, mint Újbánya szab. kir. i. bányaváros tisztikara s képviselői, a városunk hazafias érzülete ellen ismételve irányzott rosszakaró gyanúsításokkal szemben mint a felséges uralkodó háznak hű alattvalói s a közös magyar hazának szeretettel ragaszkodó fiai, ezennel ünnepélyesen kinyilatkoztatjuk, hogy mi az úgynevezett pánszlávizmust, vagyis azon törekvést, mely szerint a magyar szent korona országaiban élő szláv nemzetiségek, az osztrák-magyar monarchia szétbontásával egy egységes össz-szláv birodalomba bekebeleztetnének, illetve beolvasztatnának felség- s hazaárulási merényletnek, s egy tisztességes honpolgár kötelezettségeivel homlokegyenest ellenkezőnek tartjuk. Kinyilatkoztatjuk továbbá, hogy valamint egyrészről mindazokat, kik ily merényletes irányú eszméket terjeszteni, vagy ily törekvéseket támogatni merészkednének, nemcsak országos polgártársaink előtt közmegvetésre méltóknak, de sőt a törvény teljes szigorával sújtandóknak és azokat, kik városunk jó hírnevét a pánszlávismaus gyanújával igazolatlanul beszennyezni törekszenek, nem egyéb mint rosszlelkü s önző érdeküket alávaló utón előmozdítani akaró rágalmazóknak, és közveszélyes bujtogatóknak nyilvánítjuk, úgy másrészről hazafias kötelességünknek fogjuk tekinteni mindazokat, kik a pánszlávizmus szolgálatában állva, ily eszméket terjeszteni s a magyar állam egységes tétele ellen akár nyiltan, akár alattomban működni nem átállanak, a törvény büntető kezének átszolgáltatni. — Kelt Ujbánya sz. kir. s bányaváros 1883. évi ápril 21-iki közgyűléséből. — Thull Lipót polgárnagy, Volánszky Ferencz főjegyző, ifj. Dolzsai József kapitány, Postel János erdőmester, Strbik József pénztári ellenőr, Koperniczky József pénztárnok, Wülfing Gyula számvevő, Petykó Elek, Vitkovits János, Staud Gábor, Budinszky András, Orgonás Alajos, Spitz Jakab, Holli Pál, Benes Ignácz, Wolf Alajos, Fotyko Ferencz, Prachár Ferencz, Melczer Ede, Mucha János, Cserny József, Krebesz József, Riszner Ede, Schenko Alajos, Trusaba Jakab, Boros Mihály, Hollotta József, Polcz József, Juhász István, Tuzsinszky Alajos, Koperniczky István, Horecsny János, Kosiczky Károly, Tenczer István, Buri József, Clák János, Strba Mihály, Gaspárik Antal, Gyuris Samu, Wolf István, Holy Ferencz, Spenger József, Kolczonay Kálmán, id Dolozsai József, Martincsek József, Gajdosaik Rafael, Pritz Mátyás, Szitár István, Dodek Ignácz, Wagner Rezső és Kohn Simon képviselő. Az országos borászati minta-pincze jelenlegi szervezete ellen több oldalról hangoztatott panaszok és beadványok végre arra bírták a borászati kormánybiztost, hogy ez irányban javaslatot tegyen a miniszternek. Legutóbb beterjesztett jelentésében ugyanis kimondja, hogy a mintapince fentartásának és továbbfejlesztésének szüksége minden kétségen felül áll, de bár a kormány a kezdet nehézségeire való tekintetből az alapot megvethette, azonban állandóan egy borelárusítással foglalkozó üzletet nem vezethet s minthogy a minta pincze által eddig elért eredmény kellő biztosítékot nyújt annak a jövőben sikeres önálló működésére, javasolja, hogy a pincze, illetve a borelárusító csarnok egy a borok tulajdonosaiból alakítandó szövetkezetnek átadassék. A kormány, tekintettel az intézmény továbbfejlesztésére, állami segélyben részesítené azt s a pincze állandó állami felügyelet alatt maradna. E végből az intézmény kereskedelmi kezelésének ellenőrzésére a miniszter egy igazgatótanácsot küldene ki oly módon, hogy a szövetkezet belügyeinek ellenőrzésével az orsz. borászati kormánybiztos, a pinczekezelés szakszerű ellenőrzésével s a kívánt útmutatások megadásával pedig az orsz. központi pinczemester bízatnék meg. Az állam által nyújtandó kedvezményekért viszont kötelezendő lenne a szövetkezet, hogy a vándortanár és pinczemester-képző gyakorlati tanfolyamok megtartására, valamint a pinczekezelést saját költségükön elsajátítani kívánó magántermelők használatára a pinczét átengedje. A nyári évadra. Értesülésünk szerint az osztrák-magyar államvasút-társaság az idei nyári évad alatt a közönségnek könnyítéseket nyújt a közlekedésben és pedig nemcsak ami az omnibusz-vonatok számát és azoknak indulási és érkezési idejét illeti, hanem mérsékelt díjtételes bérletjegyek kiadása által is. A helyi vonalokon Budapestről Esztergom-Nána felé és lefelé Czegléd irányában naponkint két-két omnibusz-vonat fog mindkét irányban közlekedni, azonkívül a nyári lakhelyek u. m. Palota, Vácz, Verőcze, Maros és Szobegyfelől és Lőrincz, Vecsés, Üllő és Monor másfelől a rendes személyvonatokkal naponkint több ízben lesznek elérhetők, úgy hogy a közlekedés a fővárosból a fölfelé eső állomásokra és viszont körülbelől minden 2 és fél óra alatt leend eszközölhető. G Jules Sandeau holttestét a párisi irodalmi körök nagy részvéte mellett helyezték sírba f. hó 26-án. A koporsó egészen el volt halmozva virágokkal s a szemfödő szalagjait Rousse, az akadémia igazgatója, Franklin, a Mazarin-könyvtár felügyelője, Gonzales, Thomasset admirál, Jules Claretie s Emile Perrin tartotta. A temetőben Rousse az akadémiának, Claretie a drámaírók egyletének, Theuriet az Írók társaságának, Perrin a Comédie Françaisenek nevében tartott gyászbeszédet, Augier pedig a megindulástól reszkető hangon mondott néhány szóval végbúcsút elhunyt írótársának, kivel együttesen alkotott műveik oly kiváló helyet foglalnak el a franczia irodalomban. — Markovics Helena merénylőnő ügyét, mint távirataink jelentették, ápril 25-én délelőtt tárgyalta a belgrádi fenyítő törvényszék. Markovics Helena, ki Milán király ellen merényletet intézett, nagyon halványan nézett ki, de igen öntudatosan és színésziesen lépett fel. Belgrádban azt beszélik, hogy a vizsgálatot vezető egyik főbíró szerelmes lett bele, ami nem valószínűtlen. A vádlevelet egész közönyösen hallgatta meg. Midőn az elnök családjáról kért tőle felvilágosítást, ezt megtagadta. Miért ? Kérdé az elnök. — Mert nem mint atyám leánya követtem el a tettet, mely miatt itt vagyok, hanem mint férjem neje — felelt határozottan. — De hogyan is mehetett egy dr. Andrejevics után (ez volt első férje, egy tudós és nagyreményű orvos, ki azonban korán meghalt) Markovics Jevranhoz feleségül? kérdé az elnök. — Jevran Markovics becsületes ember és jó hazafi volt, — felelt a nő. — Azután az elnök egy revolverre mutatott, s azt kérdé tőle: Ez a revolver, melylyel a királyra lőtt? Vádlott: Ez. Ugyanaz a revolver, mely terranomnál volt, midőn Nisben Milán király személyesen dekorálta. Elnök: Meggondolta, minő szerencsétlenséget hozott volna az országra, ha tette sikerül ? — Vádlott: Szerbiát megmentettem volna egy egoistától. — Elnök: Miért okozta a királyt férje kivégzéséért ? Vádlott: Ő kegyelmezhetett volna meg neki, minthogy férjemnek nincs fia, sírjánál megesküdtem, hogy boszút állok gyilkosán. Vádlottnő a leghatározottabban tagadja, hogy bűntársai lennének. A rövid és jelentéktelen védbeszéd után a törvényszék vádlottnőt golyó általi halálra ítélte. Elnök: Az ítéletet három napi időben felebbezheti. Vádlott Különfélék. Napirend, május 1. Naptár: Kedd, május 1. Bem. kath.: Fülöp és Jakab. Keresztjáró nap. Prot.: Fülöp és Jakab. Görög-orosz. (április 19.) Husvétkedd. Zsidó: (nsz. 24.) Mihály. — Nap kel 4 óra 44 perez, nyugszik 7 óra 11 perez. — Hold kel 1 óra 34 percz reggel, nyugszik 31 perc délután. Pénzügyminiszter fogad délután 3—4. Honvédelmi miniszter fogad délután 4—5