Pesti Napló, 1884. július (35. évfolyam, 180-210. szám)
1884-07-01 / 180. szám
provizált seregekkel vajmi nehéz volna keresztülvinni, különösen egy oly ellenféllel szemben, mely állandó szervezettel rendelkezik. Igenis, a kormánypártnak van állandó szervezete mindenütt, mert a mai rendszer alatt az egész közigazgatási gépezet egyszersmind az uralkodó párt szervezetének kész keretét képezi. Mi ezt az állapotot annyira megszoktuk, hogy annak botrányos voltát már csak akkor veszszük észre, midőn a hatalom kezelőinek legkirívóbb erőszakoskodásaival találkozunk; de addig, míg országra szóló hatalmaskodási tények nem fordultak elő, szinte belenyugodtunk abba, hogy a hatósági szervezet, melyet pedig az ország összes polgárainak adójából, és nem egy párt kaszszájából fizetnek, az uralkodó párt hatalmi érdekeinek szolgálatában áll. Pedig, ismétlem, alkotmányos fogalmak szerint, és ép szabadsági érzékkel ítélve, ez az állapot csak botrányosnak nevezhető. (Úgy van!) Ha pártunk lesz egykor az uralkodó párt, ugyanígy fogunk beszélni; akkor is helyteleníteni fogjuk, amit ma kárhoztatunk, és gondunk lesz rá, hogy önönmagunk számára is lehetetlenné tegyük az állam kormányzati gépezetének felhasználását pártczélokra. De addig, míg ennek a fordulatnak ideje megérkezik, míg a mostani rendszer és kormány uralkodik, számolnunk kell ezzel a hatalmas akadálylyal, mely a politikai mozgásnak útjában áll, és szembe kell állítanunk a hatalom pártorganizációjával a honpolgárok szabad elhatározásából folyó pártorganizációt; fejlesztenünk kell azt és megerősítenünk a béke idején, hogy a harcz órája készen találjon. Ezt kell tenni országszerte minden megyében; üdvözlöm önöket, aradmegyei elvbarátok, hogy a mai nap ténye által e tekintetben is példát adtak az országnak. Ezen megyében az ellenzék végleges szervezkedése a választások után egyszersmind győzelmi ünnepély. De bármily örömmel időznék az arad megyei ellenzéki sikerek lélekemelő emlékén, szükségesnek tartom figyelmüket tágabb körű eseményekre irányozni és az egész ország választási eredményeiről megemlékezni. Ezen eredmények, ezt nem habozom bevallani, nem hozták az ellenzék reményeinek teljesedését ; az országban uralkodó szellem megfigyelése nagyobb szám szerinti sikerek elérésével biztatott. De ha keressük csalódásunk okát, ez egész egyszerűen az erőszak azon hallatlan mérvű alkalmazásában lelhető fel, mely ezt a választási hadjáratot szomorúan emlékezetessé fogja tenni. A hivatalos presszió, a fenyegetés és csábítás alkalmazását vártuk és számításba vettük; de amit várni nem lehetett, az a nyílt s nyers erőszak azon mérve,mely a zsandár szuronyát, a választóknak fegyveres erővel történő beszállítását, a pártvezetők elfogatását a kapacitáczió szokásos eszközei közé sorozta. (Mozgás. Igaz! Úgy van! Hosszas helyeslés.) Az országgyűlés meg fogja hozni a leszámolás óráját ezen alkotmányos működésekért is. De mindezeknek daczára a mérsékelt ellenzék maradt meg azon egyetlen pártnak, mely egyes fájdalmas veszteségek mellett is hódításokkal dicsekedhetik. Szaporodott körülbelül tíz szavazattal azon számhoz képest, melyet az országgyűlés végén képviselt. Ezen kívül pedig nagyon tekintélyes kisebbségeket tudott kivivni oly helyeken, hol azelőtt ellenzéki mozgalom soha sem volt. Ez utóbbi térfoglalásokat, ha nem is vezettek közvetlen sikerre, figyelmen kívül hagyni nem szabad, ha a választási harcz eredményeiről magunknak számot adni akaruék. A jövő győzelmeinek alapját képezik ezek, mert a legtöbb helyen bizton remélhetjük, hogy az a párt, mely most jelöltünkre szavazott, állandóan a mienk marad. "Voltam már a választások óta ily dicstelies bukások színhelyén, és mondhatom, hogy legyőzött seregeink szelleme, harczkedve nem lankadt; ez megható és lélekemelő "sztalásaim közé tartozik. Ha van tehát párt, mely választások eredményéből önbizalmat meríthet, úgy a párt nem más, mint az a sokat lenézett, sokat iémázott, sőt holtnak híresztelt mérsékelt ellenzék, jós éljenzés.) Mintha ugyanezt nék a mi győztes ellenfeleink is! A sajtóban, alföldi sajtóban különösen, hol tájékozatlan közönség, merészebben lehet szólni, nagy diadalmi riadók isnak ugyan, de azon kormánypárti vezéregyéniség beszédei, kik a választások után elkésett progmmszerű nyilatkozatokkal lepték meg a világ, korántsem ily hangulatra vallanak. Azokban, melyek előttem lebegnek, Ivánka Imre úr szabadkai és Trefort miniszter úr pozsonyi beszédében, az alaphang sokkal inkább a keserűség, mint a megelégedés, az általános tendenczia új támaszok és hatalmi eszközök keresgélése az állítólag tönkrevert ellenzékkel szemben, a mindent domináló érzés pedig egy majdnem komikussá váló vad gyűlölet és harag az ellenzék, különösen pedig annak »kóbor kortesei« és »fantasztái« ellen. Lélektani szempontból ezen nyilatkozatok mindent inkább árulnak el, mint az öntudatos erő nyugodt önérzetét; jellegük sokkal inkább a nagynehezen átélt veszedelem idegessége és utólagos ijedezése. (Hosszas helyeslés. De érdekesek ezek az elkésett programmok érdemleges tartalmukra nézve is. Kimagaslik azokból a következő néhány eszme: az országgyűlési cziklus meghosszabbítása 5 vagy 6 évre, a parlamenti szólásszabadságnak, mondjuk, nagyobbmérvű fegyelmezése, a sajtóvétségek egy részének elvonása az esküdtszéki bíráskodástól és az inkomatibilitási törvény eltörlése. Uraim! ezek az eszmék együttvéve a legcsodálatosabb és egy szóval jellemezhető benyomást teszik minden elfogulatlan szemlélőre. Nem szólok az országgyűlési cziklus meghosszabbításáról, melytől bizonyos más, a parlament függetlenségét biztosító rendszabályokkal kombinálva,egyénileg nem vagyok idegen. De azután a többi, amit kiemeltem és ami a kabinet egy tagjának és egy intimusának lelke vágyait kitárja, az a leghamisítatlanabb, legvastagabb reakci ió. (Úgy van! Igaz!) De bocsánat! megfeledkeztem egy másik, mód felett »liberális« beszédről, arról tudniillik, melyet a »szabadelvű párt,« egy másik korifeusa, Wahrmann Mór úr Budapesten a Lipótvárosban mondott, és pedig hogy igazságosak legyünk, még a választások előtt. Ez a beszéd annyira ment a szabadság kultuszában, hogy még azt az ártatlan uzsoratörvényt is, mely ezen az országgyűlésen meghozatott, mint a szabadság megsértését kárhoztatta (Nagy derültség.) és a kormánypárti lapok magasztalaitól elhalmozva a közgazdasági »liberalizmus« nevében tiltakozott minden rendszabály ellen, minden törekvés ellen, melynek czélja a gyengébbnek oltalma az erősebb zsaroló túlhatalma ellen. Ez a beszéd tehát szépen egészíti ki azt a képet, melyet az előbb említett nyilatkozatok nyújtanak. Korlátlan szabadság az uzsorának és törvényes formok alatt űzött gazdasági pusztításnak, de a nép fölvilágosítására, politikai érettségének előmozdítására irányzott tevékenységnek anathéma, a parlamenti szólásszabadságnak szájkosár, a sajtószabadság biztosítékainak megnyirbálás, az inkompatibilitásnak, parlamentünk függetlenítése ezen egyetlen vívmányának halált (Általános nagy mozgás). Ez azon kép, melyet az uralkodó félhivatalos »szabadelvűig« önmagáról fest a felhevülés és őszinteség ellenőrizetlen pillanataiban. (Tartós helyeslés.) Uraim , aki mindezeket látja, az kell, hogy átérezze az ellenzék feladatainak nagyobbodását,hivatásának emelkedését. Eddig, midőn pártunk feladatait jellemeztem, előtérbe állítottam a küszöbön álló közgazdasági kiegyezés helyesebb megkötését, vagy ha ez nem lehetne, mellőzését és ezáltal úgy pénzügyeinknek, mint közgazdaságunknak egészséges alapokra fektetését; kiemeltem közigazgatásunk reformját és egyéb, többé-kevésbbé fontos és életbevágó reformintézkedéseket. Most, a hatalom választási viselt dolgainak tapasztalása után és az említett érdekes nyilatkozatok után, az ellenzék legelső feladatául kell kijelölnem Magyarország alkotmányos szabadságának megvédését az erőszak szelleme és a lappangó reakcionárius óhajtások ellen. (Hosszas éljenzés.) És ez a feladat annyira fontos, annak teljesítése elannyira komoly kötelesség, hogy ma már nem képzelek oly helyzetet, melyben ellenzéki férfiú szavazatát kormánypárti jelöltre adhatná, és melyben ne volna kötelessége tiltakozásának az ily kormánypolitika ellen kifejezést adni azon a módon és abban az alakban, amely az adott viszonyok közt éppen lehetséges a törvény és tisztesség korlátain belül. (Tüntetésszerű taps és percekig tartó éljenzés.) És már most látják, tisztelt uraim, hogy mi értelme volt annak a vakmerő fogásnak, midőn a kormánypárt orgánumai az ellenzéket akarták reakczionárius tendencziákkal gyanúsítani. Az ellenfélre ráfogni akarni, amitől az ember saját lelkét nem érzi egész tisztának , épp oly régi, mint kopott intézkedés. Ehhez hasonlólag cselekesznek akkor, midőn az antiszemitizmus terjedéséért, melylyel szemben saját tehetetlenségüket érzik, ismét az ellenzéket, különösen az ellenzék azon férfiait akarják felelőssé tenni, kik velem együtt bizonyos gazdasági és társadalmi reformokat sürgetnek. Én pedig erre egy jóslattal vagyok bátor felelni. Az antiszemitizmus, amint a választások alatt váratlanul nagyra nőtt, ha tudtán és akaratán kívül is, a társadalmi forradalom szellemének egyik előhírnöke. A társadalmi forradalom veszélyei ellen pedig nem segít a struczmadár-politika, nem segít a létező társadalmi bajok agyonhallgatása, nem segít az, ha el akarjuk hitetni, hogy ily bajok nem léteznek, midőn a nép azokat érzi, a társadalmi forradalom egyedüli ellenszere a társadalmi reform. És azért jóslatom abban áll, hogy addig, míg a közgazdasági és társadalmi reformok részint konokul elutasíttatnak, részint tehetetlenségből mellőztetnek, addig, mig oly beszédek tartatnak és az uralkodópárt által megtapsoltalak, minő Wahrmann Mór úré volt, addig az antiszemitizmus terjedésének sem a deklamáczió, sem a hatalom sikeresen útját állani nem fogja. De ezért azután az a rendszer lesz felelős, mely e kóros tüneménynek gyökerét felismerni és kiirtani képtelen. (Úgy van! Helyes!) Nem kevésbbé vakmerők azon vádaskodások, melyek az ellenzék viszonyát s az ellenzék összeköttetéseit e haza nem magyarajku polgáraival érintik. Eljárásunk e tekintetben oly világos és egyszerű volt, hogy igazolásra nem szorult. Aki politikai elveinket, melyeknek legfőbbike a haza egysége és magyar jellege, magáévá teszi és megelégszik a törvény által biztosított jogok legális tiszteletben tartásával, azt pártunk tagjául szívesen fogadtuk és fogadjuk ezentúl is, bármily nyelvű és vallású legyen, de nemzetiségi pártokat el nem ismerünk, azokkal nem paktálunk, és pártunk tagja nem lehet az, aki egy nemzetiségi pártnak tagja marad. Akinek eljárása mindenkor ehhez hasonló tiszta elvek által vezéreltetett, az szóljon erről a tárgyról, mások jobban teszik, ha hallgatnak. (Hosszantartó éljenzés.) Végeztem, uraim ! és nemsokára távozom baráti körükből, hogy rövid pihenés után ismét azon kettős feladatnak szenteljem magamat, mely reám vár. A feladat egyik része az országgyűlésen útját állani minden lappangó rossznak és küzdeni közös elveinkért, a feladat másik része ugyanezt megtenni nagyobb tevékenységgel, mint eddig, a vidéken országszerte. Igenis, a »kóbor kortesség«-gel meg kell barátkoznak választások után is azoknak, akik e miatt annyira neheztelnek. Mert alkotmányunk táján a parlament csak a törzs, az ág, mely lombot és gyümölcsöt terem, de csak úgy, ha gyökere él és egészséges, ez a gyökér pedig a nép. Alkotmányos életünk regeneráczióját a gyökérnél , a népnél kell mindenek előtt keresztülvinnünk, nem törődve azzal, hogy ellenfeleink, kik a népet jobban szeretik az ide-oda kommandírozható vak eszköz szerepében látni, ezt demagógiának és lázításnak szokták nevezni. Még egyszer üdvözlöm önöket, aradmegyei elvbarátok, hogy feladatunk ezen második rendének teljesítését szervezkedésük által könnyűvé tették. Bármily nehéz legyen az út, melyen tovább haladnunk kell, bármennyi legyen a csalódás és bármi nagy a türelemnek azon mennyisége, melyre szükségünk lesz, mi bízunk egymásban és soha többé egymást el nem hagyjuk. (Hosszas éljenzés és taps.) KÜLÖNFÉLÉK. Napirend: julius 1. Naptár: Kedd, julius 1.— Róm. kath.: Theodorik. Prot.: Tibold. Görög-orosz: (junius 19.) Judás apostol. Zsidó : (tliam. 8.) — Nap kel 4 óra 7 perez, nyugszik 8 óra. — Hold kel 1 óra 54 perez délután, nyugszik éjfélkor. — Jupiter eleinte még nyugaton látható , később eltűnik. — Szaturnus az est későbbi óráiban keleten csillog. — Uranus este nyugaton látható. Pénzügyminiszter fogad délután 3—4. Honvédelmi miniszter fogad délután 4—5 óráig. Földmivelés-, ipar-és kereskedelemügyi miniszter fogad délután 5—6. Horvát miniszter fogad délelőtt 10—délután 2 óráig. Az országos dijnok-segélyegylet választmányi ülése délután 5 órakor saját helyiségében. Gyümölcskiállítás a Köztelken délelőtt 10 — 12 és délután 2—4. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) látható egész nap díj nélkül. Iparművészeti múzeum a műcsarnokban d. e. 9— d. u. 1 óráig. Egyetemi növénykert, vásár- és ünnepnap kivételével, nyitva van naponkint délelőtt 8 — 12, délután 2—8 óráig. Technológiai múzeum a Kerepesi-úton (Beleznay-kert) nyitva délelőtt 9—délután 1 és délután 3 — 5 óráig. Akadémiai könyvtár d.u.3—7 Egyetemi könyvtár d. u. 3—7. Múzeumi könyvtár d. e. 9—d. u. 1. Múzeumban: régiségtár d. e. 9 — d. u. 1. Állatkert nyitva egész nap. Margitszigetre hajó indul félóránként.. Naponkint nemzeti zene, katona-zene kedd, csütörtök, szombat, vasárnap és ünnepnapokon. A József főherczegnek a Markusovszky Béla szerkesztésében megjelenő Tűzoltó-közlöny mai száma ismét egy czikkét hozza. A főherczeg ezúttal az alcsuthi önk. tűzoltó-szakasz szolgálati beosztásának rendjét ismerteti. A czikk így hangzik: »Az alcsuthi tűzőrség szabályzata. Alcsuthon az őrtanya a főherczegi kastélyban van. Éjjeli őrséget benne mindig két tűzoltó tart. Az őrszolgálat tartama a nap leáldozásától a felkelésig számittatik. Őrségre mindenki teljes fölszerelésében tartozik megjelenni. Ugyanúgy teljesíttetik a figyelő őrszolgálat is, azon könnyebbítéssel, hogy a figyelő őr a sisakot leteheti és Sapkában járhat. Az őrség másik tagja felszerelését lerakhatja, de különben csak teljesen felöltözve nyugodhatik az őrszobában. Az egyik tűzoltó éjfélig tart figyelő őrséget, a másik éjfél után tesz külső szolgálatot. Az, aki külső szolgálatban van, körös-körül jár és éber figyelemmel kiséri a vidéket, ha tüzet lát, vagy harangfélreverést hall, felkölti a másik tűzoltót, fölveszi a sisakját és aztán az egyik kopogtat a főparancsok (aki tudvalevőleg maga fenséges bajtársunk — jegyzi meg a T. K . ablakán, a másik bejelenti a tüzet a szolgálattevő kapuőrnél és az istállóban, a harangjeladás és járművek befogatása végett. Ha a tűz Alcsúthon van, mindkettő a fecskendővel megy a tűzhelyre. Ha máshol ég, csak a törzskürtös megy, a másik azalatt őrködik tovább. Az őrszobában lármás mulatság, tivornyázás és kártyázás tilos. Az őrszoba tisztán tartandó. Az őrség illetéke hatvan krajczár fejenkint egy éjszakára, vacsora és reggeli a háziszolgákkal. — Minden napra egy tisztes naposnak rendeltetik ki. Ennek kötelessége be nem jelentett időben éjjel az őrök kötelességteljesítéséről meggyőződni, ahol kell, a náluk hiányzó rendet helyreállítani, és a netalán előfordult hibákat reggel a tűzoltóparancsnoknak jelenteni. A tiszt uraknak mindig szabad az őrökre és naposokra felügyelni, de nincsenek e tekintetben bizonyos időhöz vagy szabályhoz kötve. Az őrszolgálat minden vasárnap a gyakorlat után vezényeltetik egész hétre. József főherczeg.« — Tisza Kálmán Kaposvárott. Tisza miniszterelnök tiszteletére jun. 29-én esti 9 órakor Kapovárott katonai zenekar játszott a megyeház előtt, majd közvacsora volt, melyen közel háromszázan voltak jelen. A felköszöntők sorát Jankovics László főispán nyitotta meg, éltetvén a város vendégét, Tisza Kálmánt. Pap Gábor püspök gróf Széchenyi Pálra emelt poharat, Csorba Ede pedig a szabadságra. Koboz István Tisza Kálmánra mondott felköszöntője után a miniszterelnök emelt szót s beszédet mondott, melyet zajos éljenzés követett. Erre egymást érték a felköszöntők. Az egyházkerületi gyűlés ma, hétfőn 9 órakor vette kezdetét a megyeház nagytermében, Tisza Kálmán főgondnok és Pap Gábor püspök együttes elnöksége alatt. A miniszterelnök megnyitó beszédében felemlíti, hogy három fontos tényezője van a protestáns vallás megerősítésének : hogy az erkölcsiségre és hitbuzgóságra hatott s azt terjesztette, hogy érdekeit mindig azonosította a magyar állam érdekeivel; hogy a vallásfelekezetek közti egyenlőséget elismerte s hogy a türelem és béke megvolt keblében, mielőtt azt a törvények biztosították volna. Ajánlja, hogy ezen elveket és tényezőket a protestantizmus jövőben is óvja meg. Szűcs a beszéd után kijelente, hogy a főgondnok beszédét összességében szívébe fogja zárni a protestáns egyház minden fia. Erre Pap Gábor püspök tartott beszédet, üdvözölve Tisza főgondnokot, a gyűlés tagjait s Isten áldását kérve működésére. A gyűlés fontosabb tárgyai voltak : a jelentés tárgyalása az ifjú lelkészek fölszenteléséről, a pápai jogakadémia fentartása iránti határozat, a tanítóképezde önálló szervezése, a lelkészképezde átalakítása és újból szervezése. Délben díszebéd volt Tisza Kálmán tiszteletére. A miniszterelnök lehetőleg az esti vonattal utazik a fővárosba. — Hugo Viktor a napokban Spanyolországból a következő táviratot kapta: »Két embert készülnek agyonlövetni, a hadsereg egy ezredesét és egy kapitányát. Hasztalan próbáltak meg mindent, hogy megkegyelmezésöket kieszközöljék. Forduljon e végből ön is Alfonz királyhoz. Trilla Augustin.« A hírneves franczia költő azonnal Alfonz királyhoz fordult s a két elitélt megkegyelmezését kérte. De hasztalan. Az illetőket Geronában, mint jelentve volt, főbe lőtték. — Szegedről távirják mai kelettel. A közúti vaspálya műtanrendőri vizsgálata ma történt meg a közlekedési miniszter és vasúti főfelügyelőség képviselője Storch vasúti felügyelő vezetése alatt. Képviselve voltak: Szeged város közigazgatási bizottsága, az államépítészeti hivatal, a miniszteri kirendeltség, az osztrák - magyar államvasúttársaság, az alföldi vasút és a közúti vasúti vállalat. A bizottság egy gőzmozdony által vont szalonkocsin bejárta az egész vonalat, megvizsgálta a kocsiraktárt, a gépek szerkezetét, a személyzet szolgálatképességét és mindent rendben talált. A vasút holnap átadatik a közforgalomnak. A pálya hossza 10 kilométer , végpontjai a gyártelep és két vasút indóházai. A teherkocsikat gőzmozdonyok, a személyszállítást vasúti kocsik közvetítik. A gőzmozdonyok Pálfy és Kállay neveket viselnek. A kassai templom, Kassáról írják: A közös hadügyminisztérium rendeletet intézett a kassai hadparancsnoksághoz az iránt, hogy fényképeztesse le a székesegyházban levő azon sírköveket, melyek a hadsereghez tartozott egyénekre vonatkoznak és az így nyert fényképeket küldje fel. Podleszny András fényképész 10 ily sírkőről vett fel fényképet. A katonai bizottság egyik tagja állítása szerint egyik sírkő az uralkodó házhoz tartozott valamelyik főherczegé. A felvétel czélját a rendelet nem érinti, hihetőleg a trónörökös könyvével van összeköttetésben. Frede, a dómépítészet vezetője, a rekonstrukcionális munkálat tervét és költségvetését felküldte a vallás- és közoktatásügyi miniszternek. E szerint a székesegyház újraépítése egy millió frtot igényel. A terv szerint kiépíttetnék a közép és északi kereszthajó, a tetőzet, a déli torony, az oldalhajók és a felső részek javíttatnának, míg az északi torony jelen állapotában meghagyatnék. A templom belseje az új építési terv szerint, eltérőleg a mostani elliptikus ívrendszertől, gótikus csúcsiv-rendszerben lesz építve. A verseczi mérsékelt ellenzék hivatalos alakban is kijelenti a Nemzetben, hogy ő az ismert táviratot nem küldé el sem a szászoknak, sem a Schulverein embereinek. A Nemzetnek ezen állítása koholmány volt. — Aratógép-próba. Az orsz. magyar gazd.egyesület istvántelki telepén július hó 2-án, szerdán délután 2 órakor Tarnóczy Gusztáv fővárosi gépraktártulajdonos aratógép-próbát rendez a legújabb amerikai rendszerű Marsh-Withney-féle kévekötő aratógéppel. A nálunk még ismeretlen gépet Bánó László gépészmérnök fogja kezelni, ki a kormány megbízásából Amerikában a gazdasági gépeket tanulmányozta. Ez érdekesnek ígérkező, nem mindennapi géppróbán az érdeklődők szívesen láttatnak. Az első erdélyi vasút közgyűléséről az esti lapban közlött tudósítást annyiban helyre kell igazítani, hogy nem Laczkó Antal, hanem Laczkó László választatott meg az igazgatóságba. — Savanyu Józsi és társainak bűnügyét a szombathelyi kir. tvszék fogja tárgyalni. Illetékességi kérdés merült fel ugyanis a zalaegerszegi és szombathelyi törvényszékek között. A kir. ítélőtábla a szombathelyi törvényszék illetékességét állapította meg. A magyar tudományos akadémia ma délután 5 órakor tartotta szünet előtt utolsó öszszes ülését. Az ülésen dr. Pauler Tivadar elnökölt. A napirend tárgyát folyó ügyek képezték, melyeket Fraknói Vilmos főtitkár terjesztett elő. Ezek a következők: Az akadémia utolsó nagygyűlésén a Sztrokay-féle 100 arany jutalmat tudvalevőleg dr. Katona Mór a »pénztartozásokról« írt pályamunkájának ítélte oda, azonban oly feltétellel, hogy a pályanyertes tartozik még az értékpapírok természetét is kifejteni. Dr. Katona az akadémiához írt levelében erre késznek nyilatkozott, s ekként a díjat ki fogják neki szolgáltatni. A »bűnkísérlet elméletére« kitűzött Sztrokaydíjra a beérkezett 3 pályamunka közül kettőt dicséretreméltónak talált az akadémia (a díjat dr. Vlasics Gyula nyerte el), s felszólította a dicsérettel kitüntetett munkák szerzőit, hogy amennyiben a jeligés levélkék felbontását óhajtják, ezt az akadémiával tudassák. A beérkezett levelekből kitűnik, hogy a dicséretet aratott 2-ik számú pályamű szerzője dr. Baumgarten Izidor budapesti ügyvéd, a 3-ik számú és a 111 ay Imre kalocsai kir. ügyész. A dr. Edelmann-féle ösztöndíjak egyikét Kerepes Béla műegyetemi, a másikat Muraközi Kálmán orvostanhallgatónakítélte oda az összes ülés az illető bizottságok előterjesztései alapján. A Fekésházy-alapítvány tárgyában az I. osztály előterjeszti az akadémiának a pályázat módosítására vonatkozó javaslatát. Az osztály a többek közt ajánlja a nyílt pályázatot vagy megbízást, továbbá, hogy a Fekésházy-munkákat maga az állam adja ki vagy átultassa. Az ülés magáévá tette a javaslatot, melyet jóváhagyásra vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fog felterjeszteni. Néhai Bulyovszky Gyula 2000 forintot hagyományozott az akadémiának oly czélból, hogy annak 22 évi kamataiból egy ódás költeményre pályázat tűzessék ki. Az I. osztály volt megbízva a pályázati szabályzat kidolgozásával. Az osztály a szabályzat tervezetét ma bemutatta s az ülés azt elfogadta. A nemzetgazdasági bizottság Heltai Ferenczet kültagjává választván, az akadémia ezt a választást ma megerősítette. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a fővárosi könyvtárak hirlapkészletét hézagosnak találta s annak mikénti kiegészítése tárgyában értekezletre hívta össze a szakférfiakat. Az akadémia, mely szintén kapott meghívást, a maga részéről Fraknói Vilmost és dr. Szabó Józsefet küldte az értekezletre. A főváros meghívását, hogy az országos vagy helyiérdekű helyeknek emléktáblával való megjelölésére alakult bizottságban az akadémia is képviseltesse magát, az összes ülés a történelmi bizottsághoz tette át. Duka Tivadar tag Londonból kelt levelében tudatja az akadémiával, hogy sikerült neki Körösi Csoma Sándor legbecsesebb irodalmi hagyatékának (tibeti könyvei) legnagyobb részét az akadémia részére megszerezni. A nemes ajándékozó dr. Maian K., Csomna Sándornak egyik legjobb barátja. Duka ígéri, hogy az összes nyomtatványokat és kéziratokat legközelebb el fogja küldeni az akadémiának. Kéri az akadémiát, hogy fejezze ki köszönetét dr. Malannak. Az összes ülés úgy ennek, mint Dukának köszönő levelet fog írni. A magyar orvosok és természetvizsgálók augusztus 20—25-én Temesvárott tartandó 23-ik vándorgyűlésére, Sántha Károly a Petőfi-emléktábláknak aug. 10-én Sár-Szt.-Lőrinczen leendő leleplezésére hivták meg az akadémiát. Az utóbbin Lehr Albert fogja képviselni az akadémiát. Páriában Pasteur elnöklete alatt bizottság alakult, mely gyűjtéseket rendez Dumasnak állítandó emlékszoborra. A bizottság a m. tud. akadémiát is felkérte gyűjtésre s az összes ülés a III. osztályhoz tette át az ügyet elintézés végett. Végül ennek tekintve, hogy a mai ülés az utolsó volt a szünet előtt, kivánja, hogy a tagok ép egészségben töltsék el a szünidőt, hogy aztán működésüket friss erővel folytathassák. Helyi hírek. — Fővárosi szállodák. Az Aranysasban kedden, július 1-én Balogh Károly hangversenye megy végbe. Kezdete este 8 órakor. A mai zápor következtében több ház pinczéje megtelt vízzel. Az ár több ház udvarában nem tudott lefolyni, s különösen a Józsefváros néhány alacsonyabban fekvő házaiban nemcsak a pinczelakásokban, hanem a földszintes szobákba is behatolt. A kár sehol sem nagy, de a fővárosi szivattyúk egész délután működtek. A Dohány utcza 32. sz. ház udvara egészen megtelt iszappal. — A svábhegyi fogaskerekű vasút jubileuma. Julius 9-én lesz tíz éve, hogy a svábhegyi fogaskerekű vasutat megnyitották. Ez évforduló alkalmával a svábhegyi vasút igazgatósága jubileumi ünnepélyt rendez a Svábhegyen, mely ünnepélyre a városi tanácsot és fővárosi előbekelő köröket már meg is hívták. Az ünnepély napján díszutazás lesz a városmajortól az »Eötvös« villáig, hol bankett és tánczvigalom fog tartatni. Eljegyzések és esküvők. Turol1 a Emma k. a., a magyar kir. opera tagja, hir szerint jegyet váltott B a 11 istini basszistával. Hámos Árpád tornaalljai fiatal földbirtokos nőül vette báró Ustar Greybhen Elly kisaszszonyt, báró Uslar-Gleichen Ottó leányát Rozsnyón. Halálozások. Krób Pál, Zalamegye tanfelügyelője, f. hó 27-én, élte 58. évében szélhüdés következtében Zala-Egerszegen elhunyt. A megboldogult igen ügybuzgó és fáradhatatlan munkása volt a hazai tanügynek. Uj verbászon született, hol atyja helv. hitv. tanító volt. Tanulmányainak befejeztével atyja mellett 1845-ben segédtanító lett s a tiszta német ajkú községben a magyar nyelvet nagy szorgalommal kezdte tanítani. 1847-ben rendes tanítóvá lett Ujverbászon; azonban már 1853-ban Nagy-Harsányra költözött, s itt egész 1871-ig tanítóskodott. Igen jó pedagog volt s ezenkívül részt vett a tanitó-egyesületek működésében. Harsányban olvasókört, dalárdát, népkönyvtárt alapított. 1871-ben Zalamegye segéd-, 1876-ban pedig rendes tanfelügyelőjévé neveztetett ki. Nyugodjék békével! Eördögh Frigyes, a csabai járás szolgabirája, f. hó 29-én 67 éves korában Békés-Csabán meghalt. Béke hamvaira! A temetésre számos egyesület testületileg vár ki. A budapesti czipészek, kovácsok, szabók, i bolyok és asztaloslegények betegsegélyző és temetési egyesületei zászlóik alatt jelentek meg s a határ mögött foglaltak állást. A koporsó körül a honomenház tagjai, továbbá az Aczélhang énekegyesü az asztalosok ének- és zeneegylete, az Ozmán és Anna jótékony egyesületek, a budapesti összes bastyán egyesületek, a betűöntők és szedők társulatak tagjai álltak sort. A magyar államvasutak mikasai és alhivatalnokai testületileg jelentek meg, ( láttuk továbbá Herman Ottó, Mocsáry Lajos, Marász József, Sárközy Aurél orsz. képviselőket, Cvolszky Lajost, Molnár Antalt és Beksics Guszta mint a magyar hirlapirók egyesületének képviseli Helfy Ignáczot, Polónyi Gézát, Thaisz Elek főkatányt stb. Mikor Tapcsó józsefvárosi segédlelkész és kirete megérkezett, az elhunyt családja is helyet fogl a ravatal mellett. A bánatos agg nő, ki a megboltult bánatának oly hű és résztvevő osztályosa ve roskadozó léptekkel jött el a ravatalig. Minden környét elsírta már, s szánalom van látni kétségbeesi fájdalmát. Amint a segédlelkész a koporsót beszítelte, a nemzeti színház operájának énekkara it ható gyászdalt énekelt, melynek elhangzása után Táncsics-bizottság elnöke, Bokros József mond gyászbeszédet. Röviden és egyszerű szavakkal ecsetel a megboldogult hányatott életet, kínos szenvedéseit elmondta, hogy ők, a szerény, igénytelen munkási bizottsággá csoportosultak, hogy az agg hazafi nyomrát némileg enyhébbé, elviselhetőbbé tehessék. Fon köszönetet mondott a hazai sajtónak is, mely a jó úi érdekében nem késett felhívásaival és tetemes összet gyűjtött. Bokross beszéde után az Aczélhaz ének egylet gyászdalt énekelt, mely után a koporsót négylovas gyászszekérre emelték. A menetet lovas rendőrök nyitották meg. Utána következteti egymás után a fentebb elősorolt egyesületek tagjaink hosszú sora. A keresztet a jó őrő Vasvári Kovács a népszínház tagja vitte. A Táncsics bizottság babékoszorúját pedig a halottas széke előtt fekete bárány párnán a bizottság három tagj vitte. A gyaszkesit a bizottság nemzeti szinű jelvénynyel ellátott tagai égő szövétnekkel vették körül, így halad végig az impozáns, hosszú menet : Bodzafa-utcán, a Kerepesi-úton át a temetőbe, ha a nyitott sírt krülbelül ötezer ember vette körül. A nap leáldozom volt, mikor a menet a temetőbe ért Asirnál Hóman Ottó országos képviselő tartott rövid gyászsszédet. ■ , •Á,A,Su-~T,mondá'~ugy akarJash°gy én álljak itt, a lemvebb magyar : Táncsics Mihály sírja mellett s lefuttassam el őt egykori bajtársai nevében erről világról, hol neki csak szenvedés, nyomor és nélküleés jutott osztályrészül. A férfiú, t. gyászoló gyülekezi ki e koporsóban nyugszik, ezelőtt 36 évvel a nép vára az általános lelkesedés közepette hagyta el a söté börtönt, melybe a zsarnokság és a sötét reakczi betette. S miért ? Mi szivében a szabadságért lángoló szeretet élt, de visszakövetelte azt a népnek, a mi a népé a szabadgát, mert azt követelte, hogy ne foszszák meg a pet attól, a mire őt a természet feljogosította. Ést, hosszú gond teljes pálya végén, visszabocsátjun máradt testét az anyatermészet szent ölébe melyeket fog adni neki, mint a mennyit polgártársai adttak , megadja neki a békét, a nyugodalmat. Mert az ő örökösen gondok közt élt. A férfiú, a ki azért izdött, hogy az emberi jogoknak elismerést szeretn, a kinek ideálja a szabad és egyenjogúsított miniosztály volt, aki csak magasztos eszmék által volt látva , kénytelen volt alamizsnát elfogadni. Kijutott ki keservesen az alamizsnából. De ez nem alázta meg őt, mert akikért első sorban mredett, azok mentek az ő szegényes hajlékához, uyanazok a munkások vették őt körül. Ez nagy elégbe Táncsics Mihálynak. A legnehezebb kérdés megását hirdette ő. Azt kérdik sokan, hogy e roncsoltettel^el van-e temetve az a kérdés is, melynek «.f^etét áldozta. Soha! Minden igazság, temessek hülyen mély sirba, felemeli szavát. Eredj agg harc, megtetted kötelességedet. Tisztelettel borulunk Borsódra!« beszédet több helyen zajos éljenzések szakitott felbe. Ezután a Táncsics-bizottság nevében Fari Ede, a bizottság titkára, rövid beszéd kiséretébenkoszoruzta a sír. Majd a Szózat és a Himnusz elérése után Vasvári Kovács, a népszínház tagja tart beszédet, ecsetelte az elhunytnak (kinek gyermek barátja volt) életét, mire a koporsót lebocsátotta sírba, s ráhányták a rögöket, nyugodjék békével! Színház és művészet. Utolsó operai előadás a nemzeti színházban A zeti színház mai előadására a Szevillai borba operát nemzeti szivű szinlapok hirdették • főlapon piros és zöld betűk jelezték az előadásnak az rendkívüliségét, mely operánk életében ma fordul először és utolszor. A szinlap két hasábra veztva és sok olvasót első pillantásra talán megteett, hogy a szereplő személyzet sorában Lendvi Amayiva), Szilágyi (Bartolo), Dériné (Rozina), I'helyi M. (Bazilia), Szerdahelyi (Figaro) Isiné (Berta), Erkel (őrtiszt), Egressy B. (Fior Dorogi (Ambrozio), Szőllősy (jegyző) neveket s mindenik után a régebben szokásos s a németi és francziáknál még ma a divatos ur, a sz- Sy (v. kisasszony) megtisztelő és megkülönböztettőkkel. A bemeneti jegyek olcsó árai talán épp oly felé lehettek, mert még ez az olcsóság is »váltó fiában« van számítva; te a szinlap másik fele tely a mai előadás személyzetét mutatja be s a igesen különböző helyünkat — csakhamar oldja a tévedést; néhány orral fennebb különben .vasható, hogy az első hasábon az 1837. évi isztus 29-ének szinlapja van bemutatva s az első aj előadát hirdeti. Uj tévedésbe különben alig tett volna valaki, mit a mai előadásra már a majdnem mind elkikodták a jegyeket: a szin- Táncsics Mihály temetése látogató közönség legigyobb része jelen kívánt — jun. 30. • *i az elválás ünnepélyebucsujánál. A mai előadás Táncsics Mihályt ma délután hat órakor te- tekintetben is különbözt aSzevillai borbély mették el. A sokat hányatott, sokat szenvedett ha-égi előadásaitól, a menüben operánknak majdnem zaji végtisztességén igen nagy számú közönség gyültimennyi, még együttő magánénekese szerepelt egybe. A Bodzafa utcza 25. szám alatti halottas ház-nem a zenes énekkar pedig beállított néhányban már a kora délutáni órákban igen nagy volt a/gdijazott tag is. M$ az előadás minden tekincsoportosulás, melyet a szakadó zápor sem volt képes^11 teljesen összevágj érdekes volt. Az operába eloszlatni. Estefelé az eső elállt, a nap kisütött s egy^ uj betétes, egy terezettet Paisiello közönség egyre szaporodott. A diszbe öltözött rend*apczimü régi operáját, mely a múlt század végén őrség a Bodzafa-utcza mindkét oldalán kénytelen volissiai műve előtt Olaország majdnem valamennyi kordont vonni a csoportosulás meggátlása végett. Dhpadát bejárta. A fött részlet jól illett a műbe s a kordonon kívül azért nagy tömeg hullámzott, s ___o , ink komikuma mulattta a közönséget Rozina sze-Bodzafa-utcza mindkét oldalát nagy közönség léptében Risley Léla kisasszonynak ismét alkalma el a Sándor-utcza sarkától egészen a népszínházig, itt művészi éneke beiktatására. Hogy fiatal énekes A halottas ház bejárását fekete lepellel vontánk e szerepben ritkáikért szokott aratni, az eléggé be, a koporsót pedig a tágas udvaron állították fenezetes, de ma ne csak génekével, hanem magyar Az egyszerű fakoporsóból azonban alig volt valanenyi készültségévé, isltünést keltett. Szerepét mindlátható: egészen elbontották a koszorúk, melyeket gig magyarul adta sőt prózát is fölvette,kifogástalan hálás kegyelet helyezett a kiszenvedett férfiú hült tetéssel beszélve. Elmondhatjuk róla, hogy mint matemelte. Koszorúkat küldtek a hirlapirók egyesület az énekesnő megaz uj operaházba. Kapott is »Táncsics Mihálynak,« Siklós városa »volt 1848-ette nyílt jelenett a hosszantartó tapsviharban nyilképviselőjének,« a Táncsics-bizottság, a magyaromuló elismerést. Többi főszereplő szintén a régi szági munkásegylet, a betűöntők és szedők egyesit, csak néhány fiád szerep jutott új szereplőknek, lete stb. női magánénekei az első felvonás fináléjában sze-