Pesti Napló, 1885. július (36. évfolyam, 178-208. szám)

1885-07-01 / 178. szám

házi szövetségesetek megnyerésére és bizto­sítására akarja fordítani. A személyes érdekek politikája még soha sem virágzott úgy, mint ez idő szerint. Országos kiállítás. A kiállítás területén. Szerdán, július 1-én. Délelőtt h­all­érakor. Az iparcsarnokban a XX. cso­port területén Schunda Vincze két pedál-czimbalmán Pin­tér testvérek a következő zenedarabokat adják elő: Népdalok „A falu rossza“ népszínműből Erkel Gyulától. Egyveleg „Carmen“ czimű operából. Szózat Egressy Bé­nitől. Délelőtt N­­érakor. Az iparcsarnokban az Országh Sándor és fia által kiállított nagy orgonán. Berecz Ede tanár egy szabad fantáziát ad elő. Délután 3 órától kezdve telefon összeköttetés által egy nagy zenekar hangversenye hallható a panoráma épüle­tében elhelyezett nyilvános telefon állomáson. A zene­kar a hangverseny­teremben játszik. Délután 4 ha órakor: Az iparcsarnokban az Országh Sándor és fia által kiállított nagy orgonán: Stoiber H. ta­nár egy prelúdiumot ad elő. Délután 5 órakor: Az iparcsarnokban a XX. csoport területén Schunda Vincze két pedál-czimbalmán Pintér testvérek a következő zenedarabokat adják elő: Rudolf­­csárdás Rácz Páltól. Kivonatok „Hunya­dy László“ czimű operából Erkel Ferencztől. Stefánia gavotte Czibulkától. Délután 6 órakor: Az iparcsarnok előtt levő zene­pavilonban a gróf Jellacsics 68. sz. gyalogezred zenekará­nak hangversenye, Leibold K. karmester vezetése alatt. Este 8 órakor: A Dobos-féle vendéglő előtt levő zene­pavilonban a gróf Jellacsics 69. sz. gyalogezred zeneka­rának nagy katonai hangversenye, Leibold K. karmester vezetése alatt. Czigányok játszanak : Dobos C. J. vendéglőjében Da­rázs Miska déltől egész esti 11 óráig. A szegedi csárdában Ónodi Kálmán szegedi zene­kara 3 órától délután. A debreczeni csárdában Balogh Bandi kecskeméti zenekara 4 órától délután. A hódmezővásárhelyi csárdában Flóra Jancsi hód­mezővásárhelyi zenekara 3 órától délután. Szidon vendéglőjében Balogh Károly zenekara egész nap. Pohl Károly vendéglőjében Radics V. zenekara egész nap. Klemens vendéglőjében Arany Ferkó és Járosi zenekara délután 3 órától. A bosnyák kávéházban és bazárban egy szabadkai tambura-zenekar ad hangversenyt. * A szerb király ma délután hat órakor ismét meglátogatta a kiállítást. Gróf Zichy kiállítást másod­elnök fogadta, s először a bor és szeszes italok csarno­kába mentek, hol a király megkóstolta és igen megdi­csérte Albrecht főherczeg villányi asszóját. Majd a csarnok egyes csoportjait nézte meg a király, kit itt Porzsolt és Molnár csoportbiztosok kalauzoltak. A Zwack-czég díszes kiállítása előtt megállva, megiz­­lette az ott kiállított kakaó-likőrt. Minthogy e közben óriási zivatar támadt, a király nem hagyta el a csar­nokot, hanem leült a Zwack-czég kiállítása előtt, hol még egy fajta likőrt megizlelve, szivarozgatva, szívé­lyesen társalgott kalauzaival. Az eső megszűnte után átment a főváros pavillonjába, hol Kamermayer pol­gármester üdvözölte és kalauzolta ő felségét, kinek ez alkalommal bemutattatott Schnierer igazgató is. A király nagy érdekkel és egyes részletek után behatóan kérdezősködve, nézte meg e pavillont s csodálkozását fejezte ki Magyarország fővárosának rendkívüli hala­dása fölött. A kiállításból 8 órakor a király, szives búcsút véve kísérőitől, az operába hajtatott. — Hol­nap reggel 9 órakor a király ismét meglátogatja a kiállítást, holnapután reggel pedig elutazik Buda­pestről. * A kiállítást tegnap, junius 29-én az állandó jegyek tulajdonosain kívül 20.198 egyén látogatta és pedig 50 kros jegy­gyel 5, 30 kros ünnepi jegygyel 13.667, 20 kros esti jegygyel, 20 kros munkásjegy­­gyel 2336, 20 kros katonajegy­gyel 432, napi szabad jegygyel 164. * Hivatalos egybeállítás szerint június 28-ig be­zárólag kiállítási jegyek összesen eladottak: 5 frtos jegyek 215, 1 frtos jegyek 8726, 50 kros jegyek 219.691, 30 kros jegyek 224.757, 20 kros esti jegyek 67.115, 20 kros katonajegyek 17.410, 20 kros tanuló v. munkásjegyek 97.815, 12 frtos bérletjegyek 1073, (a múlt heti kimutatás óta +1), 8 frtos bérletjegyek 12.030, (+27), 5 frtos havi bérletjegy 183. Ezek alap­ján az összes bevétel 333.572 frt 60 kr. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, julius 1. Naptár: Szerda, julius 1. — Róm. kath.: Theo­­dorik. — Prot.: Tibold. — Görög-orosz: (jun. 19.) Judás apostol. — Zsidó : (t­am. 18.) — Nap kel 4 óra 10 perez, nyugszik 7 óra 58 perez. — Hold kel 10 óra 4 perez este, nyugszik 7 óra 57 perez reggel. Miniszterelnök (belügyminiszter) fogad d. u. 4—5. Honvédelmi miniszter fogad d. u. 2—3. Közmunka- és közlekedésügyi mi­niszter fogad d. u. 4—5. Horvát miniszter fogad délelőtt 10—dél­után 2 óráig. Országos kiállítása Városligetben délelőtt 8—délután 6 óráig. Belépti dij 50 kr. “ Országos panoráma a kiállításon a főbejá­rattól balra, nyitva este 11 óráig. Belépti dij 30 kr. Iparossegédek és tanulók munkaki­­állításának megnyitása az időleges kiállítások csar­nokában. Nemzetközi képkiállítás a műcsarnok­ban (Andrássy­ út 81. sz.) délelőtt 9-délután 6. Belépti dij 50 kr. Az orsz. lelenczházat létesítő egye­sület zártkörű tánczvigalma a rákospalotai parkven­­déglőben. Magyar dalcsarnokban Solymosi Elek igazgat ,„i (Dohány­ utcza 4. sz.) előadás este 8 órakor. Indiai kiállítás az iparművészeti múzeum­ban délelőtt 9—délután 4. Belépti dij 20 kr. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) nyitva egész nap. Honi iparművészeti vállalat csarnoka (Andrássy­ út 28. sz.) megtekinthető egész nap. A Vörös­kereszt Erzsébet-kórház (Bu­dán, a déli pályaudvar közelében) megtekinthető délelőtt 10 milei óra között. Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9—d. u. 1. Nemzeti múzeum: képtár d. e.9—d. u. 1. Technológiai múzeum a Kerepesi-uton (Beleznay-kert) nyitva d. e. 9-d. u. 1, és d. u. 3-5, este 7-9 óráig. Egyetemi füvészkert az Üllői-úton d. e. 7— 12 és d. u. 3—7. Akadémia könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. u. 4—8. Múzeumi könyvtár d. e. 9— d. u. 1. Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 kr. Margitszigetre hajó indul félóránként, a szigeten czigányzene. Svábhegyre lóvonato­s fogaskerekű vasúti összeköttetés. Indulás a Károly-kaszárnyától V. óránkint, k Városmajortól r. 6—10-ig »/• óránkint, d. u. 3-ig órán­­kint, azontúl esti 10-ig ismét félóránkint. — Személyi hírek. Tisza Kálmán miniszter­­elnök ma visszaérkezett Budapestre. — Gróf Szé­chenyi kereskedelmi miniszter ma 4 heti fürdőzésre Kaltenleutgebenbe utazott. I. József főherczeg ma délelőtt vendégével, Lipót főherczeggel több órán át időzött a kiállítás­ban. Midőn József főherczegnek tudomására jutott, hogy Milán király a kiállítás területén van, üdvöz­lésére sietett és Lipót főherczeget bemutatta a szerb uralkodónak. Később a főherczegek a faunán hor­gonyzó torpedóhajót tekintették meg, a melynek fe­délzetéről gyönyörködve szemlélték a főváros pompás panorámáját. Innét az elevátorhoz mentek és visszatérve onnan, a Margit-szigeten kötöttek ki, hol Lipót főherczeg a fürdőházat nézte meg. Ez­után a főherczegek a lovaspályán az alsó vendéglőbe mentek, a hol a déjem­er volt. — Lipót főherczeg, Lipót toskánai főherczeg fia, tegnapelőtt Fiuméból a déli vasút gyorsvonatán Martonvásárra érkezett s innen József főherczeg lá­togatására Alcsuthra rándult. A fiatal főherczeget, kire József főherczeg négyes fogata várt a pályaház­nál, útközben sajnos baleset érte. Az egyik ló az árokba esett, mire a többiek megbokrosodtak és a ko­csit feldöntötték. A főherczeg kísérőjével együtt még idejében kiugrott a kocsiból, mely teljesen összezúzó­­dott. A főherczeg az utat egy martonvásárhelyi lakos kocsiján tette meg Alcsuthig. — A trónörökösné a nemzeti kaszinó tagja. A trónörökösné legutóbbi budapesti tartózkodása al­kalmával férjével együtt a nemzeti kaszinó egyik kü­lön termében ebédelt, s ezután megtekintette a ka­szinó fényesen berendezett termeit, s végül beírta ne­vét a klub tagjainak könyvébe. A kaszinónak tehát az első nő tagja a trónörökös-asszony. A nemzeti ka­szinó különben még azzal is dicsekedhetik, hogy két trónörököst számlál tagjai közé u. m. Rudolf trón­örököst és a walesi herczeget. — Dr. Haynald Lajos kalocsai bibornok-érsek f. hó 29-én 1000 irtot küldött az erdélyrészi közmű­velődési egyesületnek. Meleg hangú levélben dicséri az egyesület törekvését. — Alapitó tag lett újabban Hevesmegye 300 írttal. Lön­hárt Ferencz erdélyi róm. kath. püspök ténye, hogy 500 írttal alapitótag, nagy örömet keltett az egész országrészben. Most már mind a 3 erdélyrészi magyar püspök (a római kath., reform. és unit.) alapitótag. — Arany János viczenotárius bizonylata. Zeiler Ferdinand békés-csabai tekintélyes polgár a nemzeti múzeumot egy ereklyével ajándékozta meg, melyet fiatal kora óta őriz; legénykorában ugyanis a szalon­­tai tanácstól Arany János másodjegyző tollából er­kölcsi bizonyítványt nyert, melynek szövege ez : »Le­velünket előmutató Zeiler Ferdinand mészáros le­gény az iránti kérelmével járulván hozzánk, hogy négy év ótai közöttünk laktában való magaviseletéről adnánk hiteles bizonyítványt, ez méltányos kére­lem következtében hitelesen bizonyságot teszünk, hogy említett Zeiler Ferdinand közöttünk lakása egész ideje alatt magát becsületesen és illendően vi­selte és semminemű rossztettével magát meg nem bé­lyegezte. Miről adjuk városunk pecsétjével megerősí­tett jelen bizonyítványunkat. Kelt Szalontán Január 5-én 1847. Arany János m. k. másodjegyző. (P. H.) Törvénybiró Kiss János m. k. és a tanács. Az aján­dékozott okmány a nemzeti múzeumi irattárban he­lyeztetett el. — Turdossinból azt írják nekünk, hogy az ot­tani tűzoltó-egylet, oltási szereinek megújítására az első magyar biztosító- és a Fonciére-társaságtól ado­mányokat vett, melyekért a nyilvánosság útján fejezi ki ezennel köszönetét. — Ugyanonnan Mayer adó­­tárnok úr azon közlött hit helyreigazitására keresett meg minket, hogy ő a magyar nyelvben kitűnő elő­menetelt tanúsított tanulókat megvendégelte volna. Ő csak megpendítette a kath. elemi tanulók majáli­sát, melynek költségeit az ottani intelligenczia fedezte.­­ Felhőszakadás vonult el ma délután hat és hét óra közt a főváros fölött. A zivatar hirtelen jött s ugyanoly gyorsasággal el is tűnt, megnedvesitve a nap hevétől izzó utczákat és tereket. Általában véve eddig a mai napot mondhatjuk az ez évi nyár legfor­róbb napjának. A hőmérő harminczhat fokot muta­tott s a tikkasztó hőség ellen a gyöngén lengedező szellő nem nyújtott enyhülést. A délutáni órákban a forróság tetőpontra hágott s a fűtött utczákon járó­kelők igazán sóvár epedéssel tekintgettek a nyugat felől tornyosuló fekete felhőtömegre. Hetedfél órakor óriási szélvész kavarta fel a város porát s a zápor nagy cseppekben, itt-ott kevés jéggel vegyest, kezdett hullani. A zivatar harmincz másodpercz alatt már teljes erejével tombolt s ömlött az egek csatornáiból a viz, mint a zuhatag vízesése. A kirándulók és a ki­állítás látogatói, ahol szerét tehették, fedél alá mene­kültek, de nem sokan vihették el szárazon. A főváros utczáin sok helyütt meggyülemlett a nagy erővel le­robbanó víztömeg, egész tókat képezve utczahosszat. Értesüléseink szerint a zivatar valami nagyobb kárt nem tett. A vihar gyors lefolyású volt s nagy víztömeg szakadt le ugyan, de mégsem annyi, hogy lefolyást ne nyerhetett volna. A zivatar azután meglehetősen lehűtötte a fővárosnak már-már kiállhatatlan, áttüze­­sített levegőjét. A felhőszakadás következtében a víz a város különböző pontjain behatolt a pinczehelyisé­­gekbe, így a Rostély-utcza 4. és 11., Károly-körut 16., Dob-utcza 6, Aradi-utcza 45, Király-utcza 3, Váczi-körut 14, Kazinczy-utcza 39. sz. házakban és az Andrássy-úton a műcsarnokban. A Scholtz-féle uszodánál az ár elragadta a partra vezető hidat a körutakon a szélvész több fát kitört, lámpa és ablak­üvegeket szétzúzott, komolyabb baleset azonban nem történt.­­ A vidék számos helyén e na­pokban szintén zápor s jégeső volt, mely itt-ott nagyobb károkat is okozott, különösen az erdélyi részekből hallatszanak panaszok. Nekünk Bras­sóból e hó 27-ről a következőket írják: Borzasztó időjárás uralkodik e vidéken. Két hét óta egyetlen derült napunk nincs, folytonosan záporeső, és egyik felhőszakadás a másikat követi. Vannak napok, mi­dőn városunk utczái tavakhoz hasonlítanak, a közle­kedés teljesen megakadályoztatik. Az erős záporesők következtében a gyümölcs mind lehullott, holott eddig gyönyörűen állott. Sokkal borzasztóbb látványt nyújt a vidék. Ott a lefolyt héten ludtojás nagyságú jég hullott és hat község határát teljesen tönkre tette, úgy hogy egy ép fűszál sem maradt hírmondóul. Különösen Feketehalom községét sújtotta a zivatar. Ott a jég oly mértékben hullott, hogy a házfedelek­ről leverte a cserepeket s jó szerencse, hogy ember­élet nem esett áldozatul. Szegények most könyörado­­mányokért folyamodnak. — Höltövényben egy órá­ban a kaszárnya 160 ablakát zúzta be a jég. — Háromszékről épp ily szomorú jelentések érkeznek. A sepsi-alsó járásban Árkos község kivételével az összes községek vetései tönkre vannak téve. A lakos­ság elcsüggedt; a drágaság kezd immenzis mérveket köl­­teni. E perezben is patakként ömlik a zápor. — A mai felhőszakadás következtében, — mint lapunknak Bécs­­ből távírják — a bielitz-saybuschi pálya járhatatlan­ná vált. A teherforgalom egyelőre teljesen beszüntet­tetett. — A kiállítás és a vasutak. A kiállítás látoga­tásának megkönnyebbítése czéljából i. é. július hó 1-től kezdve a m. kir. államvasutak összes állomásai­ról Budapestre szóló II. és III. oszt. 50°/0-al mérsé­kelt, 14 napi érvényességgel biró menettérti jegyek fognak kiadatni. A predeál-kolozsvári vonal és ennek mellékvonalai, valamint az arad-temesi vasút állomá­sain Aradon át (Temesvárit is beleértve) úgyszintén a fiume-zákányi és sziszek-deberlini vonal állomásain kiadandó menettérti jegyek gyorsvonatok használa­tára is jogosítanak, a­mennyiben azok az illető kocsi­osztályokkal ellátják. A Predeál állomásról szóló ezen menettérti jegyek 30 napig érvényesek. — A debreczen-h.-nánási vasúton fekvő Szt. György elnevezéssel biró állomás neve f. é. május hó 20-án kelt miniszteri rendelet alapján »Hajdu-Szt- György«-re változtattatott. — A román vasutak Predeál-Ploiesti vonalán árvíz folytán a személy-, podgyász- és áruforgalom folyó június 24-ike óta meg van szakítva. — Az összforga­lom beszüntetése előreláthatólag hét napig fog tartani; a közlekedés egyelőre átszállással történik. — A Balaton-egylet Péter-Páli kirándulása a két ünnepnapon nagy elevenséget szerzett Balaton- Fürednek és környékének. Részint Budapestről, ré­szint Székesfehérvárról gyűlt össze a társaság, mely­hez még Siófokon is csatlakoztak. A tihanyi kirándu­lásban, tánczmulatságon, az arácsi völgyben rende­zett nagy népmulatságon részt vettek: Técsey Tamás, Steinacker Ödön orsz. képviselők, Tanárky Gedeon államtitkár, Eördögh Lajos Orosházáról. Különösen pedig igen szép hölgyközönség, az ország minden vi­dékéről. Ott voltak: Vécseyné-Móricz Margit,Móricz Paula, Frank Mariska (Budapestről), Bartóky László­­né és Radics Elekné (Békés­ Csabáról), Holló István­ná (Székesfehérvárról), Bodóné, Bodó Teréz és Gizella (Beszterczéről), Jekel Gyuláné és Jekel Helén (Bras­sóból), Vargáné-Mukits Teréz, Varga Etelka és Jolán (Szabadkáról), Ambrus Mariska (Budapest­ről), Paur Ella (Nagy-Rőczéről), Szitter Katinka (Alsó-Apczról), Kállay Gyuláné, Löw Samuné és Iritz Adolfné, Mattisz Anna (Budapestről), Berger Lajos­­né, Wilt Teréz és Frigyeske (Balaton-Füredről) stb. Vasárnap ment végbe a tihanyi kirándulás, mely al­kalommal ismét jól sikerült uzsonna volt a Garay­­kunyhónál, hol a lelkes felköszöntőkben nem volt takarékosság. Visszatérve, éppen megérkezett a gőz­hajó, mikor a vihar kitört s a vendégek egész nyuga­lommal, még a tengeri betegségtől is menten nézhet­ték a tó háborgását. Hétfőn délután nagy népmulat­ság volt a kies arácsi völgyben: árboczmászás,zsákban­­futás, verseny-evés és ivás stb. mulattatták a közönsé­get, még a muzsikáló czigányokat is zsákba bujtatták és versenyeztették. Este tért vissza a társaság a für­dőhelyre, hol most már nagy számmal érkeznek a ven­dégek s Gerőfi társulata is megkezdte működését. Eddig két előadást tartott s meg voltak vele elé­gedve ; primadonnái: Erdélyi Marietta és Gerőfiné. Készülnek Écsy fürdőigazgató jubileumára is, mely augusztus 17-én lesz. Pannonhalma új főapátja, V­a­s­z­a­r­y Kolos, mint eddig, az idén is Füreden fogja tölteni az évadát, a jövő héten érkezik meg.­­ Mégis sikkasztás. Mikor Bars megye árva­­pénztárnoka, Szászy István, agyonlőtte magát, több oldalról jelentették, hogy a hír vétele után a pénztárt megvizsgálták és mindent rendben találtak. A ké­sőbbi vizsgálat azonban igazolta, hogy a pénztárnok halála sikkasztással áll összefüggésben, s hogy a me­gyei árvapénztárból több mint huszonhárom­ezer frt hiányzik. A pénztárvizsgáló bizottság, mint a Nem­zetnek írják, sehol sem tudott nyomára jönni a Süttő­­féle hagyatékhoz tartozó 351 frt 54 krról szóló taka­rékpénztári könyvnek. Ezenkívül a Stahremberg­er örökösei javára az aranyos-maróthi takarékpénztár betéti könyvében kezelt összegből hiányzik 2000 frt, egy másik takarékpénztári könyvből hiányzik 19,182 frt 57 kr, egy harmadik takarékpénztári könyvből pedig 2000 frt. Az összes hiány 23,534 frt 11 kr. A sikkasztó pénztárnok ingatlanait azonnal lefoglalták, de ezek értéke csak 8000 frtot képvisel. Tizenötezer frt teljesen fedezetlen marad.­­ A Dobránszky-ügy hosszasabban foglalkoz­tatta a napokban a műegyetem teljes tanácsát. A ta­nári kar, minden további indokolás nélkül kimondta, hogy Dobránszky Péternek tanárrá való alkalmazta­tása ellenében aggodalmai vannak. E határozatot a tanács felterjeszti a közoktatásügyi miniszterhez. Dobránszky a határozat ellenében, mely szótöbbség­gel hozatott, s a jelenvoltak egyike különvéleményt is jelentett be, hosszú iratban fejtette ki védelmét. — Olivier Pain haláláról Rochefort a követke­zőket írja: »Egyik barátom, ki tegnap este érkezett meg Egyiptomból, azt a borzasztó hírt közli, hogy Olivier Pain nem lázban halt meg, mint Wolseley tábornok távirta volt, hanem meggyilkoltatott. Abban a pillanatban, a­melyben a Gladstone-kormány kije­lentette, hogy az a rendelet, mely szerint barátunk fejére 50 fontot tűztek ki, semmisnek tekintendő, halt meg Olivier Pain a gyilkos gyilkától, Egyip­tom kapujánál, a­hová vissza akart térni, miután a mahdi minden győzelménél, Khartum bevételénél stb. jelen volt. A franczia barátom, ki mindenről ér­tesít s a kit alkalmas pillanatban meg is nevez­hetek, Dedbehben látta Paint. Dedbehtől Kairó ti­zenöt napi járó földre van. Útja a Nil mentén terül el. Pain itt rejtőzködött, mikor fejére a díjat kitűzték s csak akkor folytatta útját, mikor a rendelet állító­lagos visszavonásáról értesült. Smith ezredes csak ak­kor nyilvánította Olivier Paint törvényen kivül álló­nak, mikor megtudta, hogy barátunk igen kompro­mittáló leveleket visz magával Angliát illetőleg. Az angolok gyakorlati emberek. Egy magasabb állású tiszt nem igen jönne arra a gondolatra, hogy ellen­sége fejére 50 fontot vesztegessen, ha nem vol­na érdekében őt kikergetni az árnyékvilágból. Ez­­ az érdek kézzel fogható. Khartum bevétele nem úgy történt, mint a­hogy a táviratok velünk elhitetni sze­retnék. A brit csapatok tudták, hogy a város már rég a mahdi kezében volt, mikor Wilson ezredes Ma­homed Ah­med meghívására egy ágyúnaszádon oda ment, hogy meggyőződjék az álpróféta győzelméről. A folyó mentén felhalmozott ágyuk meggyőzték az angol tisztet a helyőrség sorsa felől, sietett te­hát lehetőleg gyorsan visszatérni Egyiptomba. E titkokat Olivier Pain felfedezte volna. Az an­golok égre-földre eskü­döztek, hogy nem lesz bán­­tódása, s ma Pain halott. Schmith ezredest a gyil­kost tetemre idézzük. Mert, ha a láz nyomai nem is látszanak meg a holttesten, a gyilok nyoma bizonyo­­­­san rajta lesz. És ha bebizonyul, hogy a franczia hír­­t lapk­ót borzasztó banditák ölték meg, akkor az angol­­ miniszterek és tábornokok is majd megtanulják, ho­­­­gyan boszuljuk meg magunkat a gyilkosokon.­­ A párbajban elesett alezredes Schleyer Hugo, kit tudvalevőleg pisztolypárbajban Bolgár Ferencz főhadnagy lőtt agyon, mint a bécsi hivatalos lap közli, végrendeletileg 10.000 frtos alapítványt tett a vasúti és táviró ezred részére és pedig ez ezred tisztjeinek magasabb kiképeztetésére. — Egy Kongo-király a színházban. Marsala Kongo-király jelenleg Antwerpenben időzik. A múlt héten elvezették a színházba, hol tiszteletére az Utazás a föld körül ez a darabot adtak. Az előadás igen érdekelte az exotikus fejedelmet. Midőn a hal­létben a fekete tánczosnőket megpillantotta kísérői­vel együtt örömrivalgásba tört ki, de még jobban ujongott ama jelenet láttára, melyben a négerek a fehérbőrűeket lemészárolják. Szinte kedve támadt a színpadra ugrani és segíteni a vérontásban. Feleségei azonban, kik a szomszédos páholyban ültek, nagyon megijedtek és elbújtak.­ Komikus intermezzo is történt. A statiszták közt volt egy igazi néger, ki meglátván a fekete bőrű fejedelmet, odalépett a sugólyuk elé és felkiáltott: Mbote Marsala! (Jó napot Marsala­­difire a király felugrott helyéről és elorditotta magát Mbote (Jó napot!) A közönség általános kac­agásba tört ki. — Építési nagy pályázat. A magyar mérnök-és építészegylet a mű- és középítési szakmát illető idei nagy pályázatának feladatául egy a magyar mérnök- és építész-egyesület, valamint a m. kir. természet­­tudományi társulat czéljainak szolgáló egyemeletes egyleti ház tervezését tűzi ki. Az épület kert köze­pén, tökéletesen szabadon állónak tervezendő. Az építészeti styl megválasztása a tervezőre bizatik. Az épületben elhelyezendők a mindkét egylet által közö­sen használandó következő helyiségek: egy nagy te­rem karzattal, amely terem esetleg hangversenyek és estélyek tartására is felhasználható legyen (250—300 négyszögméter alapterülettel); két játszószoba te­kézésre és kártyázásra; egy társalgó szoba 40 négy­szögméter alapterülettel; egy ugyanilyen nagyságú olvasó szoba ; két étkező­terem a nagy terem­ben elférő közönség számához arányított alapterü­lettel; egy tisztviselői lakás (4 szoba és a szük­séges mellékhelyiségekkel); az alagsorban helye­­zendők el, egy nyomda közelében egy legalább 50 □ m. alapterülettel biró kezelő helyiséggel, a szükséges raktárak és esetleg a konyhahelyiségek. Ezeken kívül a mérnök- és építészegylet valamint a természettudo­mányi társulat számára külön-külön egy kisebb ülés­terem (80—100 □ m. alapterülettel), könyvtárhelyisé­gek oly nagy alapterülettel, hogy azok 25—30.000 kötet könyv befogadására szolgálhassanak, mellette egy könyvtárnoki szoba, egy titkári szoba, tágas tit­kári szoba, pénztárnoki szoba, egy tágas szoba bizott­­mányi ülések tartására, végül két szoba, konyha és kamarából álló szolgai lakás. Kívántatik az összes emeletsorok alaprajza, legalább két homlokzat és két metszet 1:100 arányban. A pályázatban az egyletnek minden tagja részt vehet s a pályatervek 1886. év márczius 15-ig adandók be az egyesület titkári hiva­talához. A kitűzött határidőig beérkezett legjobb terv az egylet nagy aranyérmével jutalmaztatik s a nyer­tes mű szerzője azonkívül, ha magyar állampolgár, 600 frt állami utazási ösztöndíjban részesül. A pá­lyanyertes mű az egylet tulajdonává lesz. A díjazott és esetleg megdicsért pályaterveket a közgyűlés al­kalmával nyilvánosan kiállítják, s ugyanakkor adják át a nyertes szerzőnek az aranyérmet. A bíráló bi­zottság tagjai Czigler Győző, Hauszmann Alajos, Petz Samu, Steindl Imre, Ybl Miklós és az orsz. képzőművészeti tanács két képviselője. — Balesetek a túr­án. A lóversenyeknek egyik sajnálatos árnyoldalát képezik ama balesetek, melyek véletlen körülmények és események folytán eddig igen sűrűn napirenden voltak. Ámbár az utóbbi idő­ben ily balesetek csak nagy ritkán fordultak elő, a nemes sportnak nemes művelői mégis szükségét lát­ják annak, hogy ily balesetek alkalmával szerencsét­lenné lett trainerek, jockey-k és szolgák vagy hátra­hagyott özvegyeik és árváik javára segélyalapot szer­vezzenek. Batthyány Elemér, Kinsky Rudolf gró­fok és Majthényi Izidor báró indítványára a bécsi és budapesti lovaregyletek egyesültek a szép eszme ki­vitelére, s ma már a segélyalap megteremtése tény­­nyé vált, a­mennyiben mindkét egyesület bőkezűen járult hozzá első adományaival. Az alapszabályok szerint a segélyalapot egy, a két lovar­egylet tagjai közül választott 6-os bizottság kezeli, melynek 3—3 tagja Budapesten és Bécsben külön-külön működik. — Vasúti személyforgalom. A magyar állam­vasutak vonalain tegnap 3566 személy érkezett a fő­városba, elutazott 6600, az osztr.-magyar államvas­pályán érkezett 1840 utas, elutazott 2771, a déli vaspályán érkezett 809-en, elutaztak 870-en. Gordon tábornok naplója. Angliában rendkívüli feltűnést keltett Gordon tábornok naplója, melyet Gordon fivére és nővére, kiknek az angol kormány Gordon összes irományait kézb­esítette, kinyomattak. A napló vaskos kötetet ké­pez, mely hatszáz lapot foglal magában. Hogy mily érdeklődést keltett a munka megjelenése Londonban, mutatja az, hogy az első napon, melyen a könyv kap­ható volt, 10,000 példány kelt el abból, noha ára aránylag drága, mert 21 shillingbe kerül. A napló terve van a legkeserűbb vádakkal a Gladstone-kormány ellen, melynek határozatlanságát és gyávaságát Gordon kemény szavakkal bélyeg­zi meg. Érdekesnek tartjuk a következő passzusokat közölni Gordon feljegyzéseiből. A szerencsétlen tá­bornok e sorokat kevéssel Khartum eleste előtt írta s azok teljesen megvilágítják kedélyállapotát, mely különben a legnagyobb veszély közepette sem volt ké­pes csüggedni. Ha lord Wolseley tényleg azt mondta, — így ír Gordon, — hogy reménye van Khartumot néhány hónap alatt az ostrom alól felmenteni, akkor csak­ugyan nagy bizalma van a mi erélyünkben. Mert mi­dőn Wolseley e szavakat mondta, akkor már Khar­tum hetedfél hónap óta körül volt zárolva és most az ostrom kilenczedik havában vagyunk. Én csak any­­nyit tudok, hogy e politika végzetteljes lesz hadsere­günkre nézve. Melyik angol tiszt, ki körül van zárva valamely erődben, nem fogja jövőre azt gondolni, hogy a kormány őt esetleg veszni is hagyhatja? A kormány, legalább a­mint Baring barátom állítja, azt üzente nekem, hogy nem szabad az egyenlítő felé mennem, mielőtt határozott rendeletet nem kapok. Baring sürgönye szemem előtt van, midőn e sorokat írom. Ha tehát lehetséges is volna Khartumot el­hagynom és én ezt megtenném, akkor a kormány ha­tározott rendelete ellen cselekedném. De van egy másik kérdés, melyet megérteni nem tudok. Ha a segélyexpediczió igazolt e pillanat­ban, miért nem volt az igazolt korábban ? Az ember önkéntelenül arra a gondolatra jön, hogy a kor­mány azon reményt táplálta, hogy az expedíc­iótól a mi ellenállásunk sikertelensége folytán megszabadul. A­mi engem illet, én nem boszankodom. Saját személyemre nézve határozottan állíthatom ezt. De nem szeretem látni, ha az emberek cselekedeteit min­denben saját érdekeik szűk látköre vezeti. Ha egy iskolás gyerek így bánna társával, megérdemelné, hogy megrugdossák őt társai. Istenemre­ nem isme­rek ehhez hasonló eljárást a történelemben. Legfö­­lebb Dávid sorsa juthat eszembe, akivel az ő úri ve­zére bánt így. De ott legalább asszony volt a játék­ban, míg tudtommal az én esetemben asszony nem játszik közbe.. . A­mi fölött boszankodom, — így ir más helyütt a tábornok, — az a kormány határozatlansága. Ezek az emberek nem merték azt mondani nekem: Hagyd el a várat! Megakadályoztak abban, hogy az egyen­lítő felé menjek és ezt tették akkor, midőn elhatároz­ták, hogy nem fognak segítségemre jönni, és midőn remélték, — de nem mondom ki, mit reméltek!.... Kétségtelenül ujjaikon számlálgatták: márczius, ápri­lis, május, junius, julius, augusztus!.... Hat hó­nap !... E pillanatban kétségkívül megadta már magát! Ez az első okom a panaszra. A másik ama fik­­c­ió, melylyel az egyiptomi kormány Egyiptomban kormányoz. Mintha ezzel bárkit is félrevezetnének ! Képzelhet-e az ember nagyobb iróniát, mint mikor Northbrook Tevfik alkirály szives támogatását kéri ? E felett csakugyan jó izűen lehet nevetni és ha időm volna, e papiros szélére lerajzolnám e jelenetet. Mit mondanának itt az emberek, ha megkísé­relném elhagyni őket! Ezt kell kérdenem másfelől. Bizonyosan azt mondanák és pedig teljes joggal, hogy ha te nem jöttél volna ide, akkor sokan kiszabadul­hattunk volna innen még idejében és Kairóba me­hettünk. De mi bizalmat helyeztünk benned. Vártunk, a legkínosabb nélkülözéseket szenvedtünk, iszonyú ve­szélyeknek tettük ki magunkat. Te nélküled rögtön megadhattuk volna magunkat a mahdinak, ki bizo­nyára jól bánt volna velünk. Most mikép várhatunk tőle kegyelmet ? Joggal fel van bőszülve az ellenállás miatt, melyet Khartumnál tapasztalt és mi rajtunk fogja megbeszülni a Khartum körül kifolyt vért. Te elkérted tőlünk pénzünket, azt ígérvén, hogy az vissza fog fizettetni. Ki fogja ezt tenni, ha te elhagysz bennünket ? A te kötelességed megosztani velünk a sorsot, me­lyet nekünk készítettél... íme ezt mondanák, és jog­gal, a khartumiak. Éppen ezért egyszer mindenkorra kijelentem, hogy addig nem hagyom el Szudánt, míg azok, kik el akarnak menni, elmehetnek, és mig itt egy rendes kormány nem alakul, mely átveszi tőlem az ügyek vezetését. Ha tehát küldött fog érkezni s azon rendeletet fogja nekem kézbesíteni, hogy elhagy­jam Khartumot, nem fogok e rendeletnek engedel­meskedni, itt maradok, el fogok esni a várossal, de részt veszek sorsában egész az utolsó pillanatig. Helyi hírek. — Fővárosi szállodák. A Vadászkürtben szerdán, július 1-én Berkes társulata hangversenye megy végbe. Kezdete este 8 órakor. — A magánépítési bizottság mai ülésén a követ­kező építési engedélyek kiadását hozta javaslatba: Gergelyi Kálmánnak az Istenhegyen 7101 sz. a. egy­emeletes nyaralóra; Linczenpolcz Ferencznek III. ker. Kisczelli-ut 73 sz. a. Schödl Károlynak Bécsi-út s Bokor-utcza 5180—81 sz. a. továbbá Weitzen Ber­­nátnak Magdolna-utcza 33 sz. a. Drahos Imrének Tűzoltó- és Viola-utcza 48 sz. a. Moravetz Józsefnek VII. Almássy-tér 12 sz. a. földszintes házra; Luczen­­bacher Pál utódainak újpesti rakpart 2 sz. a. földszin­tes munkáslakra ; dr. Müller Edének II. Batthyány­­utcza 19 sz. a. földszintes ház fölé első emelet építé­sére, végül földszintes toldalék-építkezésekre : We­­chinger Ferencznek III. ker. Miklós-utcza 44 sz. a., László Pálnak VII. kis-szugló, Hollmayer Józsefnek I. Horgony-utcza 26 sz. a. és Mészáros Károlynak VII. Sándor-utcza 16 sz. a. Ezenkivül számos építés­­r­end­őri ügy fordult elő. — Szenzácziós öngyilkosság történt Budapes­ten. Huber Antal, a kitűnő hírnévvel biró női szabó­mester, felakasztotta magát. Huber, sok évvel ezelőtt, az első női divatteremmel birt Budapesten. A leg­kiválóbb társadalom hölgyeinél a jó ízlés hozta ma­gával, hogy Huber termében rendeljék meg toilette­­jüket. De az e téren is jelentkező nagy versenyt Hu­ber nem bízta meg, hirneve­s üzlete egyaránt hanyat­lott s talán az öngyilkosság indoka is ebben keresen­dő. Az öngyilkosságról a következő jelentést veszszük: É­b­e­r­­­i­n­g Antal nagykereskedő ma déli 1 órakor azt a jelentést tette a rendőrségnél, hogy H­u­ber Antal női szabó Koronaherczeg­ utcza 11 szám alatti I. emelt lakása zárva van s minthogy a házmes­ter állítása szerint H. hétfőn, 29-én éjjel 12 órakor hazatért s távozását azóta nem vette észre, az az ag­godalma van, hogy az illetővel valami szerencsétlen­ség történt. E bejelentés következtében a felügyeletet tartó rendőrtisztviselő a IV. kerületi elöljáróval és jegyzővel azonnal megjelent a jelzett házban s miután a lakás ajtaját zárva találták, lakatost hivattak s azt felnyittatták. Midőn beléptek, Huber Antalt az udvar felőli hálószobából az utczai szobába nyíló ajtóban az ajtófélfába illesztett tornarudra fel­akasztva, halva találták. Tőle mintegy két lábnyi tá­volságban egy eldőlt szék feküdt a földön, melyet a kötélnek nyakára illesztése után lábával tolhatott el. A holttestet levágták s az előhívott dr. R­ó­z­s­a­f­f­y Alajos rendőrorvos megvizsgálván, rajta semmi kül­­erőszakot nem talált, konstatálta az öngyilkosságot, mely véleménye szerint hajnali 4—5 óra közt történ­hetett. Hogy mi indithatta az általános ismert, haj­lott korú férfiút e végzetes lépésre, biztosan tudni nem lehet, mert semmiféle írást nem találtak nála, mely ez iránt felvilágosítást adna. Éber­­ling Antal és a házmester azt mondják, hogy Hubert már napok óta lehangolt, búskomor ke­­délyűnek látták. — Az öngyilkos Huber An­tal 60—62 éves budapesti születésű, özvegy női szabó, két gyermek atyja. 15 év előtt kiterjedt és vi­rágzó üzlete volt, melyben állandóan 60 munkás dol­gozott, az utóbbi időben azonban egyre rosszabbul ment dolga, s állítólag már a tönk szélén állott. Mint föntebb is említjük, sokan ebben keresik öngyilkossá­ga okát, míg egy másik verzió szerint az öreget az a kicsinyes ok keserítette el, hogy mint szakmájában egyik legtekintélyesebb szakembert, a kiállítási sáry­­választásoknál egészen mellőzték. A holttestet dél­után háromnegyed 2 órakor bonczolás végett beszál­lították a Rókus-kórház halottas házába. Eljegyzések és esküvők. Stern Vilmos, bécsi magánhivatalnok jegyet váltott Schönfeld Melanie kisasszonynyal, Schön­feld Adolf budapesti kereskedő leányával. Halálozások. A fővárosnak egy érdemes és tevékeny polgára halt meg tegnap délelőtti 10 órakor. L­ö­w­e­n­s t­e i­n Ferencz az I. kerület egyik legtekintélyesebb polgá­ra, pékmester és udvari szállító. A megboldogult bőkezű jótékonyságában számos szenvedő részesült, ezenkívül mint hazafias, magyar érzelmű polgár is közbecsülésben állott. Temetése holnap, július 1-én, délutáni 5 órakor lesz. Kerítés István, földbirtokos, Bács megye tör­vényhatósági bizottságának tagja, f. hó 21-én, elte 6° évében Zomborban meghalt. Színház és művészet. — Az operában ma este búcsúzott el Turolla Emma kisasszony a Mefisztotelészben. A művésznő gyönyörű bokrétát kapott és a közönség zajosan tap­solta egész estén át. A második felvonás elején ér­kezett meg Milán király kíséretével. Podmaniczky Frigyes b., Zichy Jenő gróf és Beniczky államtitkár fogadták. A király az udvari díszpáholyban foglalt helyet, érdeklődéssel kisérvén az előadást és csak a negyedik felvonás után távozott. Felvonás körökben megszemlélte a foyert, az egyes helyiségeket és a leg­nagyobb elragadtatással nyilatkozott a színház pazar fényéről. — A budai várszínházba hirdetett jótékonyszélű szini-előadás holnap, szerdán este, fog megtartatni a krisztinavárosi színkörben. Az előírt programmban is némi változás történt, a­mennyiben Papp József a szünet alatt Lévay Sándor »Level költőbarátomhoz« czímű költeményét fogja szavalni az előírt »Monolog« helyett. — »Afrika-Magyarország« czímű nagy látvá­nyosságra nagyban készülnek a gyapjú-utczai színház­nál. A darab magyar tárgyú, mulattató jelenetekkel számos énekrészszel és zenével, de legfőbb szerepük a gépeknek és díszleteknek jut, melyek szokatlan fény­nyel és diszszel vannak kiállítva, java részük Bécsben

Next