Pesti Napló, 1885. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)

1885-08-01 / 209. szám

A törvényszék hivatali sikkasztás miatt 3 évi fegyházra ítélte és ezután kezdődőleg 5 évi hivatal­­vesztésre, továbbá a hiány megtérítésére. A kir. tábla ezen ítéletet helybenhagyta. A kúria szüneti tanácsa tegnap Perczel Béla elnöklete alatt foglalkozván az ügygyel, Ocsvai Ferencz előadó az ügy ismertetése után felolvasta vádlott felebbezését, melyben kéri, hogy ne büntessék őt mint kincstári hivatalnokot, mert ő csak helyettesítő a postamestert, hanem ma­gánsikkasztóként döntsék fölötte az ítéletet. A kúria az alsóbb bíróságok ítéletét helybenhagyta. Színház és művészet. — A n­emzeti színházban ma este a Vasgyárost szerepváltozással adták. Derblay Fülöpöt, a szabad­ság idejét élvező Náday helyett M­i­h­á­l­y i­i játszot­ta, olyan szép sikerrel, ami méltán lepett meg min­denkit. Alakítása gondos tanulmány és nemes ambí­­czió eredménye. Egészen tökéletes ábrázolást nem láttunk tőle, de mai felléptére azért mégis büszke le­het, mert az a közvetlenség, mely második felvo­násbeli nagy jelenésének kitöréséhez szegődött, az a nemes hév és igaz melegség, melylyel szerel­mét tolmácsolta, arról győzött,meg mindenkit, hogy a­mit mond, azt érzi is. Érzéseit annyi igaz­sággal tolmácsolta, hogy több jelenetéért iga­zán megérdemelte a művész nevet, melyet mosta­nában pazarul osztogatnak azoknak is, a­kik azt meg nem érdemlik. Gyakran elfeledtette a színészt. Szó­val, Mihály­fi ma ismét olyan tehetségnek bizonyult, a­kitől még sokat várhatunk. Azt, hogy egy-két apró­ság kisiklott kezéből, hogy az egyes kedélyhangulatok változásai közt nem mindig találta meg a helyes átme­netet, és hogy itt-ott, különösen a harmadik felvonásban érzékenysége csorbát ejtett büszkesége és elhatáro­zása szilárdságán , talán csak az első est izgalmának kell felróni. Kevésbbé szerencsés volt a másik csere. Bligny herczeget Gyenestől Benedek vette át, de messze mögötte maradt elődjének. Úgy látszik, nem értette meg szerepét, mert a gőgös, szilárd és számító arisztokratából olyan szeleburdi legény­két csinált, aki nem czélirányosan cselekszik, hanem csak bohóskodik. Még nagyobb baj, hogy nem volt benne semmi az arisztokratából. Az ő herczege nem igazi nagyúrhoz, hanem egy erősen ki­kent, kifent kereskedősegédhez hasonlított, ki vasár­nap délután végigfeszít az utczán. Ezt a szerepet kár volt elvenni Gyenestől, a­ki azt pompásan játszotta, úgy annyira, hogy a régi szereposztás mellett, daczá­ra a szerep hálátlan voltának és kicsiségének, messze kiemelkedett összes társai közül, s csak az ő alakítá­sát lehetett tökéletesnek mondani. A többi színészek a régiek voltak. A közönség köréből*) T. szerk. ur! Alulirt hosszas tanulmányozás és áldozatok után oly fekvő súlygépet talált fel, melynek súlyát felhúzni nem kell; gőzre, vízre, lóerőre nincs szükség, egy ember kormányzása mellett 2 pár malomkő dolgozik. Ezen feltalált súly­gép erejét használni lehet mal­mokra, vízvezetékekre, továbbá a gép siklókocsit fel­húz a hegyre, gyárakban kisebb-nagyobb dolgozó szerszámokat húz maga után, egy szóval mindenre használható. A gépet nagyobbnál­ nagyobb erőre lehet készíteni. A gép igen egyszerű, kevés szerkezetű és olcsó malomban gyorsan dolgozik, perc­enkint for­dul 200-szor, lárma nélkül jár, a vele bánó ember semmiféle veszélynek nincs kitéve. A minta 3 pár malomkővel jár, mindenkor megtekinthető. Molnár Péter, géplakatos. Diófa­ utcza 1. sz. Újpesten.­­ jul. 31. A Pesti Napló táviratai. A román királyi pár. Königstein (a Taunus hegységben), jul. 31. A román királyi párt fürdőzésre aug. 15-re várják ide. Kálnoky, Bismarck, Ischl, jul. 31. (B. K.) Kálnoky gróf külügyminisztert ma ő Felsége kihallgatáson fogadta. A külügyminiszter később hosszabb ideig értekezett T­aaffe gróf miniszterelnök­kel. Kálnoky gróf csak holnap délben megy vissza Bécsbe. — A hely, hol Kálnoky gróf Bismarck herczeggel találkozni fog, még most sincs véglegesen meghatározva, de valószínű, hogy a találkozás színhelye nem Gastein lesz. A b­a­ttenbergi herczeg. London, jul. 31. H­e­n­r­i­k, battenbergi herczeg, a felsőház mai ülésén a szokásos módon hűséget eskü­dött a királynőnek. A ház ezen ülését külön e czélból tartotta. London, jul. 31. A felsőház valamennyi tárgya­láson szavazás nélkül elfogadta a Henrik battenbergi herczeg honfiusitásáról szóló törvényjavaslatot. A Tamunk­i Németországgal. (Ered. sürg.) Berlin, jul. 31. Ma a Nat. Ztg s a Deutsches Tageblatt, ez utóbbi a kor­mánynyal összeköttetésben álló közlöny egy­idejűleg vezérczikkben taglalja a vámszö­vetség eszméjét Németország és Ausztria- Magyarország közt. A Nat. Zrg a gazdasági szövetséget a politikai szövetség megpecséte­­lésének tekinti. Bismarck herczeg annak ide­jén a politikai szövetséget az illető államok parlamentjei által óhajtotta szentesíttetni. Most megváltoztatta az említett formát, mi­dőn a vámegyesülést tervezi. Sajátszerűen érintheti mindazokat, kik egykor egész ere­jükkel a birodalom és Ausztria szétválasztá­sán dolgoztak, ha e szétválasztási proc­esszus újra megszűnik. Az innen származó aggodalmakat csak a két birodalom belső erejébe és­ szilárdságába vetett meggyőződés oszlathatja el. A Deu­tsches Tageblatt szintén érinti ez eszmét, de egyúttal kifejti, hogy a két állam egyike sem annektálhatja a másikat a vámszövetséggel. Ezt bizonyítja az 1866. előtti német vám­egylet, mely sem nem teremté a német szö­vetséget, sem Dél-Németország háborúját Poroszország ellen nem gátolta meg. (Ered. sürg.) BéCS, jul. 31. Neuwirth reichsrath-képviselő újabban ismét felszólal a Németországgal való vámunió esz­méje ellen. Fenyegetéseit hosszasabban indokolja: a Németországgal való vámunió­ban Neuwirth csak hátrányokat lát Ausztriá­ra s utal reá, hogy ha a vámegyesség a valuta rendezése nélkül létesülne, Magyarország *) Ezen rovat alatt közérdekkel összefüggő levelek öröltetnek, a felelősség a beküldőt illeti. Drummond-Wolff. (Ered. sürg.) Konstantinápoly, júl. 31. (P. K.) A portánál igen kedvező hatást tett, hogy sir .­­Drummond-Wolff, mielőtt Egyiptomba utazik, Kon­­stantinápolyba jön. Mindazonáltal kevés kilátás van arra, hogy a Szudánt illetőleg létrejöjjön az angol­török szövetség, mert a törökök kívánalmait az ango­lok még a legnagyobb készséggel sem teljesíthetik. Változások az orosz tengerészetnél. Pétervár, júl. 31. A törvénytár rendeletet közöl, mely a hadi­tengerészetnél megszünteti a kormányos és tüzércsapatokat, azt elrendelvén, hogy e csapatok tisztjei lassanként hadihajó-tisztekkel pótoltassanak. A csehek és a bankkérdés. (Ered. sürg.) Prága, jul. 31. A Politik védel­mezi a csehek követeléseit a bankkérdésben és azt vitatja, hogy a bank dualisztikus volta nem követeli meg a bankjegyek kétnyelvűségét. Magyarországon a magyar ugyan az államnyelv, de Horvátország kivé­telével. A Politik kérdezi, várjon Csehország nyelvi tekintetekből nem érdemel-e egyenjogúságot Horvát­országgal. A Politik megjegyzi még, hogy dualiszti­kus szempontból nem lehet kifogásolni, ha a lajthán­­túli főintézet Prágában vagy Bécsben működik, vala­mint ugyanabból a szempontból azt sem lehetne ki­fogásolni, ha az udvar, a parlament és a miniszté­riumok Bécsből más városba helyeztetnének át. Külön­ben első­sorban nem az a kérdés, várjon a magyar sajtó szentesíti-e Csehország jogos követeléseit, ha­nem az, vájjon a Taaffe-kormány helyesli-e azokat a követeléseket. A kolera. Páris, júl. 31. A National szerint Marseilleben 5 gyanús haláleset fordult elő. A France megc­á­­folja, hogy Marseilleban a kolera kiütött volna. Az erre vonatkozólag felmerült hazug hírek terjesztőit törvényesen fogják üldözni. Madrid, júl. 31. A legutóbb kiadott jelentés sze­rint Spanyolországban összesen 3168 ember betege­dett meg és 1252 ember halt el kolerában. vámmentesen vihetné ugyan be Németországba a maga gabonáját, de e helyett az osztráknál hatalmasabb német ipar termékei is vámmentesen jutnának be Ausztria-Magyarországba. Ez azt jelenti, hogy az osztrák fogyasz­tási területet a német birodalom iparos ter­melése lassankint annyira magának foglalná le, hogy Ausztria a német birodalommal szem­ben olyan viszonyba jutna, mint ma a mo­narchia keretén belül Ausztria és Magyaror­szág közt fennáll.­­A szót, — mondja Neu­wirth — hogy mi osztrákok a német biroda­lom egyik gyarmatává lennénk, nem akarom alkalmazni, mert félreérthetnék. Csak annyit mondok tehát, mert ez jobban hangzik: Ausztria-Magyarország iparilag tributáriusa lenne a német birodalomnak. De minden­esetre fentartom a nézetet, hogy két önálló termelési területet képező nagy állam közt, melyek egyike aktív, mási­ka passzív fizetési mérleggel bír, s az utóbbi már különben is adósa a másiknak, nem lé­tezhet közös vámterület a nélkül, hogy az egyiknek fizetési mérlege még inkább aktív­vá, a másiké még inkább passzívvá ne váljék.« Hohenlohe hg. Paris, jul. 31. Hohenlohe herczeg októberben hagyja el Párist, hogy Elzász- Lotharingiában a helytartói állást elfoglalja Angol-olasz szövetség. (Ered. sürg.) Róma, júl. 31. (P. K.) Az angol kabinet még eddig nem intézett felszólítást az olasz kormányhoz az olasz csapatok segélyének igénybe vétele végett, még Kassala felszabadítására sem, és olasz illetékes körök véleménye szerint ily felszólítás a jövőben sem igen várható. Kelet-ruméliai ügyek. (Ered. sürg.) Konstantinápoly, júl. 31. (P. K.) Gavril pasa kelet-ruméliai főkormányzó itt időzése többek között összefüggésben van a Kelet-r­umélia által a porta részére vámbevételekért fizetendő 5000 font átlagos összeg ügyével és a Kelet-Romélia és Bulgária között nemrég megkötött vámegyezmény­nyel, mely tudvalevőleg a porta által nem hagyatott jóvá. A porta hír szerint diplomácziai lépéseket fog tenni a hatalmaknál annak kieszközlése végett, hogy az átlagösszeget meghatározó alkotmányszabályzat vonatkozó határozata megváltoztattassék olyformán, hogy az átlag felemeltessék. A görög kamara. (Ered. sürg.) Athén, jul. 31. (P. K.) A kamara elfogadván a költségvetést, októberig szünetet tart. Said pasa. (Ered. sürg.) Konstantinápoly, júl. 31. (P. K.) Az az érdeklődés, melylyel a szultán viseltetett a be­teg nagyvezér Said pasa állapota iránt, eléggé bizo­nyítja, mily kevés sikere volt annak az utóbbi idő­ben történt kísérletnek, hogy a nagyvezért állásában megingassák. Izmail pasa. (Ered. sürg.) Pétervár, jul. 31. (P. K.) Oroszor­szágnak semmi különös érdeke nincs abban, hogy Iz­mail pasa, az ex-khedive, visszahelyeztessék trónjára, ha azonban esetleg ez a terv felmerülne, annak meg­valósítását nem fogja megakadályozni. KÖZGAZDASÁG. Az érczpénz-értekezlet, Páris, júl. 31. Az érczpénz-értekezlet mai ülé­sén P­­­r­m­e­z kijelente, hogy a belga kormány az érczpénzek esetleges beváltására vonatkozólag java­solt feltételt nem fogadhatja el, de kész egyezkedni. Egyszersmind az értekezlet elhalasztását és az egyez­ménynek egy évi időtartamra való meghosszabbítását indítványozta. A többi meghatalmazott erre elhatá­rozta, hogy kormányaikhoz jelentést intéznek, mire az ülés véget ért és a legközelebbi ülés holnapra tű­zetett ki. Tűrök vasutak. (Ered. sürg.) Konstantinápoly, julius 31. (P.K.) A bellov­a-vakareli török összekötő vasút munkálatai megkezd­ődtek, a­mi ünnepélyességgel volt egybeköt­ve. Ez ünnepélyre több vendég volt hivatalos, Vitális úrral élükön. A jövő héten Uszkyben, szintén ünne­pélyességekkel egybekötve, megkezdik a Vránja­ felé vezető második csatlakozási vonal építését. Vegyes hírek. Az aratás külföldön. Romániában az aratás a legkedvezőbb viszonyok között ment végbe. A búzát csaknem mindenütt szárazon hordták be. Az ered­mény vidékenkint különböző, de általánosságban kö­zéptermésről lehet szó. Az árpában szintén kielégítő eredmény mutatkozik, de minden várakozást felülmúl­nak azon kilátások, a­melyeket a tengeri termés iránt táplálnak. A tengeri állása ugyanis mi kívánni valót sem ad és ha az időjárás továbbra is kedvező marad, Romániának olyan kitűnő termése leend, a­minő már évek óta nem volt. Ez idén igen nagy területet vezet­tek be tengerivel és a román tengeri exportja évről­­évre emelkedik.­­ Az amerikai termésről írják Chicagóból f. hó 15-ikéről, hogy az aratás folyamat­ban van, de az eredmény a júniusi becsléshez képest nem mutatkozik kedvezőnek. Kanzasban az aratást az esőzések miatt félbe kellett szakítani. Az eső sokat ár­tott a minőségnek. Az összes termést az Őszi búzában 2491/2 millió bushelre becsülik. Tavaly a termés 513 millió bushel volt, a közép­termés átlag 451 millió bushel. A magyar kereskedelmi csarnok ma Hubenay József elnöklete alatt sürgős ügyben választmányi ülést tartott. Ennek tárgyát a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium egy leirata képezte, mely az 1882. XVI. t. sz. revíziójára vonatkozólag kéri ki a kereskedelmi csarnok véleményét. Felolvastatván a leirat, hosszabb és mélyebb vitatkozás után határo­­zatilag kimondatott, hogy bár a kereskedelmi csarnok a szabad kereskedelmi politika híve, mégis a jelen körülmények közt kénytelen a retorzió-politikát he­lyeselni és ily álláspont elfoglalásával 5-ös bizottsá­got küld ki, mely a szakérők meghallgatása után emlékiratot fog szeptember 15-ig a minisztériumhoz fölterjeszteni. A bizottság tagjai Hubenau elnöklete alatt: Müller Vilmos, Grümwald, Singer, Breitner és Fürst Jakab. A földbirtok terhei Ausztriában. Az osztrák köz­ponti statisztikai hivatal kimutatásai szerint az 1883. évben a földbirtok 256.694.770 frt uj adóssággal ter­­heltetett meg. Miután 1882-ben az uj terhek 255.728.184 frtot tettek ki, a megterhelésben növe­kedés mutatkozik. A telekkönyvből kitörlött terhek összege 222.405.560 frtra ment, vagyis kevesebbre, mint 1882-ben, a midőn 232,802,604 frtot töröltek. Az osztrák földbirtok összes terhei 2779,7 millió fo­rintra rúgnak, leszámítva a vasutakra és az állami jószágokra bekebelezett összeget. A birtokban beál­lott változásokat illetőleg említendő, hogy 141.119 ingatlan 265.823.191 frt értékben cserélt birtokost adás-vevés folytán, birtokost cserélt továbbá 29.221 ingatlan, másnemű szerződés által, 11.125 ingatlan végrehajtás által és 45.199 ingatlan haláleset által. Az elárverelt ingatlanok vételára 23.178.798 forint volt, de ezen összegből az illető ingatlanokra nehe­zedő terhek nem voltak fedezhetők . 12.989 követelés 19,8 millió­ért összegben a vételárfelosztásnál figye­lembe vehető nem volt. (x) Magy. kir. államvasutak. Folyó évi augusz­tus hó 1-én — a cs. k. szab. déli vasút kivételével — az összes osztrák és magyar vasutakon érvényes álta­lános díjszabási határozmányokhoz, illetőleg a helyi díjszabások I. részéhez egy Függelék« lép életbe következő tartalommal: 1. Határozmányok a vasúti szállításra szánt javak begöngyölésére nézve. 2. Betű­rendes jegyzéke azon czikkeknek, melyek szállításra göngyöletlenül felvétetnek. 3. Jegyzéke az üzletsza­bályzat D) függelékében megnevezett s vasúti szállí­tásra feltételesen felvehető áruknak. 4. Az üzletsza­bályzat D) függelékének szó szerinti szövege. 5. Határozmányok teherkocsiknak teheráruk felrakása czéljából való megrendelésére nézve. Ugyancsak f. évi augusztus hó 1-én nevezett díjszabásnak új, számsze­­rint Y-ik pótléka is lép életbe, mely a »Függelék« kiadása következtében a fődíjszabásban szükségessé vált módosításokon kívül még az üzletszabályzat VIII. pótléka értelmében átdolgozott uj szállítási határidő táblázatot foglalja magában. Ezen »Függelék« és Y. pótlék a m. k. államvasutak díjszabási osztályában, nemkülönben a többi részes vasutaknál kapható. Budapesten, 1885. évi julius hó 29-én. Az igazga­tóság. 61.40. Bibe-völgyi v. r. 1­06.— . Bécsi bankegyesüilet-részv. 101.60. Dunagőzhaj. társ. részv. 459.—. Pang. BéCS, jul. 31. (Magyar értékek zárlata.) Magy. föld­teherm. kötv.103.25. Erdélyi földteherm. kötv. 102.—. 5­/10/6-os m. földh.-int. zálogl. 101.75. Erdélyi vasutrészvény 184.—. 1876. m. k. v. áll. els. kötv 109.20 Magy. nyer. k. sorsjegy 119 15. Szőlődézsmaválts. kötv. 98.—. 6°/0-os aranyjáradék —.—. Tiszai és szeg. köles. sorsj. 120.—. 4°/6-os aranyjáradék 9­9.10. M. országos bankrészvény —.—. Magyar vasúti kölcsön 148.40. Magyar hitelrészvény 289.—. Alföldi vasut-részvény 185.—. Magyar é.­kel. vasutr. 176 50. 1869. m. k. v. áll. els. kötv. 98.50. Tiszav. vasutrászv. 251.50. Magyar lesz. ás váltó­bank 81.25. Kassa-Oderb. v.-részv. 150.50. 5°/p papirjáradék 92.45. Magy. jelz. hitelbank részv. —.—. Adria m. teng. görh. részv. —.—. Dohányrészvény —.—. Északi v. r. —.—. BéCS, julius 31. (Magánforg.) Osztrák hitelr. 288.80. Osztr. államvasut részv. —.—. Unió bank —.—. 1860. sorsjegy —.—. Angol-osztr. bank részv. —. 20 frankos —. —.Déli vasút részvény —.—. Magyar hitelbank-részvény —.—. 1864. sorsjegy —.—. 4°/a magyar aranyjáradék 99.02. Károly­ Lajos vasút —.—. Májusi osztrák járadék —.—. 5°/0-os osztr. aranyj. —.—. Bankrv. —.—. Gyönge. BéCS, julius 31. (Megnyitás.) Osztrák hítelrészvény 284.60. — Magyar hitelrészvény 289.25. — Déli vasút —.—. 1860-ki sorsjegy —.—. Magyar 6 százalékos aranyjáradék —.—. Osztrák papirjáradék —.—. Galicziai vasút —.—. Magyar papirjáradék —.—. Magyar leszámítoló bank —.—. Angol-osztrák bank —.—. Osztrák-magyar államvasut —.—. 20 frankos arany 9.91—. Osztrák aranyjáradék —.—. Magyar 4 százalékos aranyjáradék 99 27. Csendes. (Ered. sürg.) BÉCS, jul. 31. Az esti magánfor­galom üzletfelén. Zárlati árfolyamok : Osztrák hitel­részvény 283.75. Magyar aranyj. 99.10. A budapesti gabonatőzsdéről. — jul. 31. A délutáni tőzsdén szilárdabb irányzat jutott érvényre. Köttetett búza tavaszra 8.09—8.13 írton, búza őszre 7.50—7.54 írton, tengeri máj.—jun.-ra 5.40—5.42 írton, zab tavaszra 6.40—6.41 írton A budapesti értéktőzsdéről. — július 31. A délutáni magánforgalomban lanyha irányzat uralkodott; osztrák hitelrészvény 284 frton, magyar hitelrészvény 288.50 írton, magyar 4°/0-os aranyjára­dék 99—98.95 írton, magyar papírjáradék 92.40 írton köttetett. Az esti tőzsdén osztrák hitelrészvény 284 — —283.90 írton, magyar hitelrészvény 288.50 írton, magyar 4°/0-os aranyjáradék 99—99.05 írton, ma­gyar papirjáradék 92.40 írton került forgalomba. A bécsi gabonatőzsdéről. (Ered. sürg.) BÉCS, jul. 31. Az irányzat lanyha, az árak hanyatlók, a forgalom csekély. Köttetett: Búza őszre 7.95—7.93 írton, búza tavaszra 8.46— 8.44 írton, rozs őszre 6.98—7.— írton, rozs tavaszra 7.21—7.22 írton, zab őszre 6.60—6.57 írton, zab ta­vaszra 6.91—6.89 írton, tengeri aug.—szept.-re 5.85 —5.81 írton, uj tengeri 5.81—5.79 írton. Hivatalosan jegyeztetett: Búza ősz­re 7.92—7.97 írton, búza tavaszra 1886. 8.43 —8.48 forinton, rozs őszre 6.97—7.02— írton, rozs okt.—nov.-re —.-----.— írton, rozs tavaszra 1886. 7.22—7.27 írton, tengeri julius—augusztusra 5.80—5.85 írton, tengeri aug.—szept.-re 5.80—5.85 írton, tengeri szept.-okt.-re 5.90—5.95 írton, tengeri máj.—júniusra 1886. 5.80—5.85 írton, zab őszre 6.57 —6.62 frton, zab tavaszra 1886. 6.88—6.93 frton. Repcze julius—augusztusra 11.80—11.90 frton. Ká­­posztarepcze aug.—szeptemberre 11.70—11.80 frton. Káposztarepcze szeptember—októberre 11.85—11.90 frton. A délutáni forgalomban az irányzat tovább hanyatlott. Zárlatkor jegyeztetett: Búza őszre 7.91— 7.92 frton, búza tavaszra 8.42 frton, rozs őszre 6.97 —6.99 frton, rozs tavaszra 7.18—7.20 frton, zab őszre 6.58—6.60 frton, zab tavaszra 6.88—6.90 frton, uj tengeri 5.80 frton. A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, jul. 31. Pangás és külföldi hírek miatt nyomasztó hangulat volt ma észlelhető. Államvasuti rész­vényekben bágyadtság. BéCS, jul. 31. (Osztrák értékek zárlata.) Osztrák hi­telrészvény 283.90. Déli vasutrészvény 134.50. 40/6-os osztrák aranyjáradék 109.9. Londoni váltó­ár 124.95. Károly Lajos vasutrészvény 244.—. 1884-diki sorsjegy 167.75. — 4‘2“/o-os ezüstjáradék 83.35. 1860-diki sorsjegy 140.—. Török sorsjegy 21.—. Angol-osztrák bankrészvény 98 50. Osztrák államv. részv. 298.—. 20 frankos arany 9.91—. 4­2°/o-os papirjára­dék 82 67. Osztrák hitelsorsjegy 178.—. Osztrák-magyar bank­­részvény 869.—. Cs. kir. arany (vert) 5­88. Német bankváltók Külföldi értéktőzsdék zárlatárfolyamai,**) — Julius 81. — *) A fentebbi árfolyamok az illető tőzsde helyi szokásai szerint mediára, ultimóra vagy készpénzben értendők s e szerint a bpesti egyen­­érték is akképen szól. A készpénz-árfolyamok K-val, a media-árfolyamok M-mel, az ultimo-árfolyamok U-val vannak megjelölve. Magától értetődik hogy a fenti átzámításokhoz még a tranzakczió-költségek, továbbá prolon­­gáczió és ultimóárfolyamokhoz azonkívül még a mindenkori budapesti pro­­longáczió-tételek is számításba teendők. Berlin, júl. 31. Pangás nyomasztólag hatott, főleg bankpapírok. Új egyiptomi kötvények 98.80°/0- nyi árfolyammal vásároltatnak. Kamatláb 21/4°/0. (Ered. sürg.) Berlin, július 31. Az üzlet lanyha, üzletfelén. Bankok és vasutak alacsonyabbak. Fran­­czia papírok erősen kínáltattak. Dux-bodenbachi ha­nyatló, járadékok csendesek. Frankfurt, julius 31. (Esti tőzsde.) 4.2°/0-os pa­pírjáradék —.—. 4.2°/0-os ezüst-járadék —.—. Ká­roly Lajos vasut-részvény 197.12. Oszt. ar.-járadék -.—. Magyar 4%-os arany-járadék 80.75. Osztrák hitelrészvény 229.50. Osztrák államv. részv. 241.62. Déli vasút 108 62. Gyönge. Paris, julius 31. (Zárlat.) 3'/o franczia-járadék 81 25. Osztr. államv. részv. 602.—. Osztr. földh.-részv. —.— 6°/0-os magy. ar.-járadék —.—.Magy. vasúti kölcsön —.—. Unio­­bank-részvény —.—. 5°/o m. papir-járadék —.—. Magy. orszá­gos b. részv. —.—. Osztr. földhitel részv. —.—. 4’/«°/o fran­­czia-járadék 110.23. Déli vasút részv. 276.—. Francz. törleszt­­hető járadék 82.70.— 4»/o magyar arany járadék 80.*/». M. leszám. és váltó b. ré.zv. —.—. Ottomanbank részvény 526.— M. jelz. hitelb. —.—. Szilárd. London, julius 31. Consol 99.’/,. A budapest-kőbányai sertéskeresk.-csarnok távirata. Julius 31. Az üzlet élénk. Magyar urasági öreg nehéz 35.-----36.— írtig, ma­g­yar urasági fiatal nehéz 38.-----39.— frtig, magy. uras.­atal közép 38.50 - 39.50 frtig, magy. uras. fiatal könnyű 40.-----42.— frtig,magyar szedett nehéz 37.-----38.— frtig, magyar szedett közép 38.-----38.50 frtig, magy. szedett könnyű 40.-----41.— frtig, romániai átmeneti bakonyi ne­nehéz —.-----.— frtig, rom. átmeneti, bak közép —.----­—.— frtig, rom. átmeneti bak. könnyű —.-------.— frtig, rom. átmeneti eredeti nehéz —.--------frtig, rom. át­meneti ered. közép —.--------frtig, szerbiai átmeneti nehéz 38.-----39.— frtig, szerb, átmeneti közép 38.-----40.— frtig, szerb, átmeneti könnyű 38.-----40.— frtig, hizó a vasútról mázsáivá 25.-----30.— frtig, hizó 1 fél éves élő Berlin I Frankfurt 45 fd 17 Sk,(3 ******** I turns ip 15» g fed ■e H11 X I 3­6 «»1 •3 ** _§• I 43 * a 4«/o-os arany sir...................U —.— —80.b8 99.— — Papirjáradék......................TJ 80.80 99 38 1­76.89 92.74 99­ — Keleti vas. els. I. kib...........K 76.80 92 76­­ —98 50 Kassa-oderb. vasút...............K 61.90 152 14 —.— —150 — Arany járadék.....................U 89.— 109.67 89.— 109.60 108.50 5%-os papir­járadék..........U —.— —.— —.— —.— 99.50 Osztr. hitelrészv.................U 464 50 285 11 281.— 284.73 283.90 Osztr. államvasp. részv. . .U 489.— 800 22 244 60 800 44 298 60 Déli vasp. részv..................U 220 — 135.02­ 109.76 185.84 184 — Átszámítási árfolyam 100 márka s* 60 frt 96 kr.­­ Külföldi árutőzsdék zárlat-árfolyamai:1') — Julius 31. — *) Gabona-szállítási dij vagyon-rakományokban 100 ki­­lókint értendő, beviteli vám Németországba 100 kiló búzáért és rozsért 3 márka,zabért 11/1 márka lisztért 7'/1 m. Beviteli vám Svájczba 100 kiló gabonáért 0­ 80 frank, lisztért 1 frank. Át­számítási árfolyam a német piaczokra 100 márka viata 61 frt 40 kr. Párisra 100 frk vista 49 frt 65 kr. I II lii­­í II na Pftri 8. Búza folyó hóra..................... 22 30 11.04 —0.10 » augusztusra . . . . 22.25 11.— —0 12 » 4 utolsó hóra . . . . 22.90 11.34 —0.10 » novembertől 4 hóra . . 23.25 11.62 —0.07 Liszt (9 márkás) folyó hóra . 45.75 14.20 — » augusztusra .... 46.10 14.36 —0.09 » (12 márkás) 4 utolsó hóra 49 25 15.34 —0.07 » novembertől 4 hóra . . 49.75 15.50 —0 07 Olaj folyó hóra ..... 60.— 29.73 —.— » augusztusra .... 60.— 29.73 —.— » négy utolsó hóra ... 61.50 30.47 —0.25 » első négy hóra ... 63 25 31.33 —.— S Z S S Z folyó hóra.................... 46.75 23.16 —.— » augusztusra . . . . 47.— 23 28 —0.25 » négy utolsó hóra . . . 48.— 23.77 —0.12 » első négy hóra. . . . 49.— 24.27 —0.12 Szállítási díj : Budapestről. . . || 6.27 || 4.17 || — Búza nyugodt, liszt, olaj, szesz baisse. B e r 1 I u. I Búza juh—aug.-ra . . . 161.— 9.88 -0.06 » szept.—okt.-ra ... 161 50 9.91 —0.03 Rozs jul.—aug.-ra . . . 141.— 8.65 —0.12 » szept.—okt.-re . . . 148.50 8.81 —0.05 Zab jul.—aug.-ra . . . 131.— 8.04 —0.02 » szept.—okt.-re . . . 131.— 8.04 —0.15 Olaj szept. — okt.-re . . . 48.20 28.36 +0.18 » okt.—nov.-re .... 46 70 28.66 +0.18 S Z e S z jul —aug.-ra .... 41.80 25.66 +0.18 » szept.—okt.-re . . . 42.70 26.21 +0.18 Szállítási díj : Budapestről . . . 3.93 2.39 —.— Búza, rozs, szab lanyha, olaj szilárd, szesz javult. Stettin. Búza jul.—aug.-ra .... 161.— 9.88 —0.18 » szept.—okt.-re . . . 161.— 9.88 —0.18 ROZS jul.—aug.-ra .... 140.50 8 62 —0.12 » _ szept.—okt.-re . . . 141.— 8.65 —. — Olaj júliusra....................... 46.— 28.24 —.— » szept.—okt.-re ... 46 — 28.24 +0.30 S 7 6 S Z kész szállításra . . . 41.80 25 65 +0.13 » jul.-aug.-ra .... 41.10 25.23 —0.06 » auguszt.—szept.-re . , 41.20 25.29 —.— » szept.—okt.-re . . . 42.10 25.84 —.— Repcze — — ... ——.— —.— Szállítási díj: Budapestről . . . 4.31 2.93 — .— Köln | | Búza júliusra........................ 16.80 10.31 —.— » novemberre . . . . 1 17.10 10.50 —0.06 ROZS júliusra........................i 14.40 8.84 —.— » novemberre . . . .1 14 60 8.96 — Olaj kész sállitásra . . . 25 80 15.53 +0.12 » októberre................... 25 20 15.47 +0.12 Szállítási díj: Budapestről . . . 5.95 3.62­­ —.— súlyban 4°/o —.--------hizó két éves élősúlyban —.—* frtig. —makkos sertés élősúlyban, 46°/» levonássá —.--------•— frtig. , Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kilós l°/o-os levonásai métermázsánkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el. A vevőnek páronkint 4 forint arányban vám fejében meg­téríttetik. Időjárás július hó 31. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése. Jelek magyarázatai: © =■· szélcsend, O ==■ tiszta, de« ill; ® = */! felhős, 3 = */• felhős, © — 'U felhős, ® *» borult, •! b eső,­­#■ =· hó, A “ jégeső, — A» köd CO «, gőz , zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak: Európában: A depresszió (752—754) a konti­nens délkeleti, a nagy légnyomás (764—765) annak észak­­nyugati részében van. Az idő Közép-Európában változó, hű­vös, itt-ott esővel. Hazánkban: Többnyire északnyugatias, he­­lyenkint erős szelek mellett, a hőmérséklet, valamint a légnyomás is nagyon keveset változott. Az idő változó felhőzet mellett hűvös, szeles. Eső Nagyszebenben volt. Kilátás a jövő időre : Hazánkban: Változó, közben napos, kissé me­legebb időt várhatni, helyenkint esővel, itt-ott zivatarral. Szél H8-AllmaAsink 'r*ny» és mérséklet Cs»pa- FelhS­Allomasot nyomás OTeje Celsiai- dék*£, »et **»700+ (1—18) fokban Arad........................ 60.1 Ny 4 15.5 — © Besztercze. . ■ — — — — — Beszterczebány* 58.0 E 1 U.O — ® Budapest . . . 59.1 Ny 5 17.4 — O Csáktornya . . 60.6 Ny 1 15.8 — ® Debreczen . . . 57.2 K 1 15.0 — ® Eger........................ 60.8 Ny 2 18.6 — ® Eszék .... — — — — — Fiume .... 59.9 K 2 22.7 — ® Késmárk ... — — — — — Keszthely . . . 60.4 ENy 2 17.8 — 3 Kolozsvár . . . 53.8 DNy 4 13.4 — © Magyar­óvir . . — ENy 1 17.0 — O Akna-Szlatina . 56.8 Ny 1 14.0 — O Nagy-Enyed . . 60.5 DNy 1 13.0 — Q Nagy-Szeben . . 58.1 ENy 2 11.8 — 0 Nagyvárad. . . — — — — — Orsóvá .... 57.7 DNy 3 19.6 — © Pancsova . . . 55.2 ENy 4 15.3 — 3 Selmeczbánya. . 81.1 Etty 6 14.4 — ® Sopron .... — — — — — Szatmár-Németi . 57.4 ENy 4 15.0 — ® Szeged .... — — — — — Sepsi-Szt-György — — — — — Szolnok . . . 59.8 DK 2 17.1 — O Temesvár . . . 61,5 ENy 2 17.0 - «S Trenosén . . . 59.5 D 1 16.0 — 3 Ungvár. . . . 57.0 ENy 4 19.0 — O Zágráb .... 61.7 D 1 17.0 — (J Bécs.................... 61.7 ENy 2 15.4 2 0 Bregenz . . . 62.6­­ 14.7 — Konstantinápoly, — — — — Lesica .... 61.1­­ 23 8 — 3 Póla........................ 60.7 K 3 22.8 — 3 Prága .... 62.9 D 1 13.8 — O Szulina . . . 54.0 Ny 4 20.7 5 3 Szarajevó . , , 61.5 K 1 14 0 — ® Fővárosi színházak. Nemzeti színház. Bérletfolyam. Augusztus 1-én: Az ember tragédiája. Drámai költemény. Irta Ma­dách Imre. Színre alkalmazta Paulay Ede. Zenéjét szerzette Erkel Gyula. Előjáték: Rafael I H. Lánczyi­ Gábor Ífóangyalok Alszegi I. Mihál­y Rajnai G. Luczifer.............. Gyenes Ádám.................. Szacsvay Éva..................... Jászay M. A föld szelleme .. Egressy Első szakasz: ídl­­imSül Luczifer­­ ' Gyenes Tanitványt..........Mihályfi Tiszt ) Marquis................. Császár Robespierre..........Mátrai Eszkimó................ Földényi [munkásnő .. Éva­­ eszkimó neje Jászay M.­­Éva.............. Második szakasz: ^­­­£»..Szacsvfly jászayM. Lucker g^cd Gy6nGS Catulus.................. Horváth Hippia.................. Márkus E. Péter apostol........ Újházi Heléne, Izaura kí­sérője ................Szacsvayné Cluvia................... J. Gaál I. Saint-Juste............ Horváth Harmadik szakasz: császár..............Pintér Ádám (Danton.1.1­. Szacsvay [Keppler neje Éva ]Marqiisné . . Jászay M. (rongyos pórnő Negyedik szakasz: Ádám, mint éleme­dett férfiú........ Szacsvay Luczifer komornoka Gyenes Vén asszony.... Szathmáriné Nyegle................. Vízvári Éva mint polgár­leány.................. Jászay M. Anyja................... Györgyné Level................... Újházi Egy asszony..........Lendvainé Ötödik szakasz: [tudós........ Ádám ,aggastyán. Szacsvay­­Ádám ....­­ tudós.... agg kis­érő Gyenes Luczifer . Tudós................... Bercsényi Aggastyán..............Gabányi Rabszolga..............Mátrai Kezdete 7 órakor. MŰSOR: Vasárnap, A vén bakancsos és fia a huszár, bérlet folyam. M. kir. operaház. Bérletfolyam. Augusztus 1-én: B­é­l­y H­e­r­m­i­n k. a., — és Peschier Adolf vendég­játékául : A sevillai borbély. Víg opera 2 felvonásban. Ze­néjét szerzette Rossini. S­zemélyek: Gróf Almaviva Peschier A. Bartolo, orvos Kőszeghi Rosina, gyámlánya Bély H. Bsi­zilio, zenemester O­­ry Figaro, borbély Fektér Bertha D. Saxlekner E. Őrtiszt Szekeres Fiorillo Kiss D. Jegyző Dalnoki A második felvonásban, az énekleczke alkalmával 1. »Ro­mance« Donizetti »Bájital« cz. operájából, énekli Peschier A. ur. 2.»Változatok« Auber »A koronagyémántok« czimű ope­rájából, énekli Bély H. k. a. Az opera után: Bécsi keringő. Ballet 8 képben. Szövegét irta Frappart Lajos és Gaál F. Ze­néjét összeállította Bayer J. Betanította Campilli Fr. bal­­letmester. Kezdete 7 órakor. MŰSOR: Vasárnap, Lammermoori Lu­cia, Rococo, Bianchi Bianka és Perotti Gy., bérletszü­net. Gyapri-utczai színház. Augusztus 1-én: Zárva. Népszínház. Augusztus 1-én: Az ördög pirulái. Látványos bohóság, énekkel, tánczozal és zenével, 3 felvo­násban és 15 képben. Személyek: Albert, festő Sík G. Magloire, inasa Kassai Sottines Szabó Seringuinos Komáromi Babylas Szilágyi Rodriguez Horváth Bernadillo Tamássy Izabella Kaczér N. Bohóság istennője Tárnái 8. Sára M. Csatár Zs. Bigaro, borbély Erödi Marceline Ágoston­ B. Korcsmárosné Szombathelyiné Kiskorcsmárosné Szeleczky B. Fiatal boszorkány Szént A. Baohansok király­néja­­ Viola I. Kezdete 71/8 órakor. Holnap, ugyanez. Fővárosi színkör. (A Krisztina-városban.) Augusztus 1-én: Afrika-Magyarország. Látványos színmű 4 felvonás­ban, 21 képben, zenével, da­lokkal , tánczokkal és csata­jelenetekkel. Személyek: Hunyady M. Szirmai Benedek Fenyvesi Nagyné Adel grófnő Arthur, báró Kálmán, gróf Bonifáczius Borbála Afrika-Magyar­ország királya Dombai Margit, leánya Laczkó A. Király hirnöke Nagy Schwarcz Z­jonghi Itczés Fenyeri Balambár Rónaszéki Kezdete 7 órakor. Holnap, ugyanez. Felelős szerkesztő: URVÁRY LAJOS­ Nyilt tér. (Az a rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szer­kesztőség.) w -B i Figyelmeztetünk rá mindenkit,misze-8 n 1 Disf- A n rint a Ghassaing bornak I I |_1V föraktárhelyisége Bécsben Pferhofer bI Ijlljll I lljl^.gyógyszerész urnái, Budapesten pedig V V Jl VAM U V M*Török József gyógyszerész urnái van. 888

Next