Pesti Napló, 1886. január (37. évfolyam, 1-31. szám)
1886-01-01 / 1. szám
előreláthatólag a magyar államvasutaknál is legközelebb érvényre jutni. A közlekedésügy nem is fejlődött jelentékenyen a lefolyt évben. Az osztrák-magyar államvasúti társaság egészben 17 kilométernyi szered-galgócz-lipótvári, de rövidsége mellett forgalmilag elég fontos vasúton és a baja-szabadkai szárnyvonalon kívül vicinális vasutak nyíltak meg leginkább és pedig mindössze 315 kilométer hosszúságban. Ez valamivel több az 1884-ki építkezésnél, de jelentékeny csökkenés 1883-hoz képest. Az állam egyébként a munkács-beszkidi vasúton kívül nem költ mostanában elsőrendű vasutakra s többet fordít vizek szabályozására. Juttat ugyan segélyt több vicinális vasútnak, részint mint érdekelt birtokos, részint a postakincstár czimén. A meglevő állami vasutakat, a gépgyárt és a diósgyőri telepeket azonban 18 millió erejéig forgalmi tőkével dotálta. A vízszabályozás terén egy nagy feladat megoldására tette meg a törvényhozás az első lépést. A felső Duna szabályozását Dévénytől Radványig rendelte el, 17 millió előrelátható költség mellett, 12 évi munkafelosztással. Az első évben 600,000 főt adatott ki e végre. A másik fontos, régóta függőben volt vízszabályozási munka, melyet a törvényhozás tavaly rendezett, a Rába-szabályozás és Győr városának biztosítása. Az ezen munkára szükséges hitel mindjárt külön művelet által be is szereztetett. Ugyancsak a vízügyi rendezés terére tartozik a temes-bégavölgyi társulat pénzügyeinek tisztázása, ami által a társulat védműveinek befejezésére is módot talált. Az egészre szükséges 12 millió is beszerzettnek tekinthető ez idő szerint. A törvényhozás nem volt nagyon produktív a közgazdasági téren. Legnevezetesebb alkotása a vízjogi törvény, amelytől különösen a talajjavítási műveletek könnyítését, de a vizek jobb ipari kihasználását is várják. — Üdvös eredményeket igért a posta-takarékpénztári intézmény, mely legközelebb fog életbe lépni. Nevezetes törvényhozói alkotás a budapesti állami hidakon szedett vámok leszállításáról szóló törvény, amelynek pénzügyi hatása az előre számítottnál kedvezőbbre fordult. A többi közgazdasági törvényczikk a már érintett közlekedési, vízszabályozási s hitelműveleti ügyekről szól. A hitelügy nehéz viszontagságoknak volt kitéve. A magánhitel megszorittatott az Ausztriában és nálunk előfordult üzleti bukások, sikkasztások, takarékpénztári rendetlenségek miatt. Efféle csapások közt végződött már az 1884-ik év és a kalamitások 1885-ben ismételve megújultak. Különösen nyugtalanítók voltak a zavarok néhány vidéki takarékpénztárnál. Az állami hitel javulásnak indult volt a múlt év elején a bevégzett konverzió s a kedvezőbb budget folytán. Az állampapírok kurzusa csak az orosz-angol és a balkán-falezid díjzavarok. SZGHVG adett lökést, de most, bár kedvezőtlenek voltak az állampénztári évnegyedes kimutatások, bár rossz hatást tett a nagyobb hiányt előirányzó új költségvetés és nagy kölcsönre szorulhat a kormány, mégis a derültebb politikai kilátások óta a magyar állampapírok eddig el nem ért magasságra emelkedtek. Különösen az aranyrente kurzusa jutott aránytalan magasra (1030), az aranyágró sajnos ■dkedése miatt. ^^z üzlet különböző ágaiban tespedés uralkodott soká, még az aratás után is, részint, mert a rossz árak miatt tartózkodó volt a gazdaközönség, de tovább is a legszükségesebb beszerzésekre szorítkozott. Ezt megérezte a kereskedővilág a vidéken, ahol sűrű volt a bukás, megérezték üzletükben a vidéki s fővárosi hitelintézetek. Nehéz éve volt nálunk a legfontosabb két gyáriparnak: a liszt- és szeszgyáraknak. A kiviteli konjunktúra megnehezült, és a szesziparnak az új adónemmel is küzködnie kellett. Kevés banknak és biztosítótársulatnak lesz oly jó osztaléka, mint egy évvel előbb. A kép tehát éppenséggel nem kecsegtető, s ha meggondoljuk, hogy túlnyomólag mezőgazdasági államban a következő évnek mintegy első harmada még az előző év hatása alatt áll: a jövő év első részére nézve nagyon kedvező reményeket nem táplálhatunk, családban csakhamar kutya feletti örömében. De a kereszt széli, hogy ugyaties hírbe jött. A néprege azt benéhány évvel később IV. Jakab uralkodása alatt öltözött hirnök s kai éjfélkor megjelent egy gyászba hogy a körül fekvő hegyangon, messze hallhatólag, a királyt, nemeseit és kate visszhangozták, felhívta nek az angolok ellen, kik feji, hogy harczra kelje Negyven nappal később kik Skócziát. 9-ikén, Flodden mellett összeeső 13. szeptember angolok, Surey gróf, az angolok hadk a skótok és IV. Jakab 10.000 skót hívével együtt, győzött, és csatatéren maradt valamennyi hős, a kik siett. És a kísérteties hirnök a kőkeresztnél éjfélkor nevét a tatta. goz-A polgárháború idejében, midőn a palota öt város ellentétbe jutott egymással, mert a palotáin Erzsébet pártja volt, míg a város a király mellett figlalt állást, naponkint megjelent egy hírnök, ki megtiltotta a városiaknak, hogy a palotával érintkezésbe lépjenek. A hírnököt elfogták a királynő emberei és a kereszt közelében akasztották fel. A szerencsétlen Montrose halálának emléke is az edinburghi kőkereszthez fűződik. Midőn a marquis I. Károly halála után Hágába ment s itt II. Károlytól azon megbízást nyerte, hogy a koronát szerezze vissza számára, kevéssel később, 1650. áprilban, tényleg partra szállott Skócziában. De a skótok a folytonos harczokba belefáradtak, elhagyták a pretendens hadvezérének zászlaját s Leslie szétverte a Montrose által vezetett s csekély számra leapadt csapatot. Montrose a hegyek közé menekült s ez egyszer történt meg, hogy a skót vendégszeretetre szégyenfolt ragadt. A marquist saját szállásadója árulta el. Leslie Edinburghba vitette őt, ahol a parlament kötél általi halálra ítélte. Az ítélet a Market Cross közvetlen közelében, a parlament háza előtt hajtatott végre 1650. május 21-én, miután a kereszt lépcsőiről kihirdették a parlament ítéletét. Cromwell Rikhárd proklamáltatása e kőkereszt legfelső lépcsőjéről történt meg s kevéssel később itt fejeztetett le az Argyll herczegek egyik őse, a nyolczadik Argyll gróf, ki miután II. Károly fejére feltette a koronát, azért, mert I. Károlytól elpártolt, a restauráczió után a parlament által fejvesztésre ítéltetett. Az utolsó emlékezetes esemény, mely e kereszthez fűződik, Károly herczegnek már említett proklamáltatása volt. Az ezt követő zavarok alatt a keresztet lerombolták s annak csak alapzata maradt meg, melyből az idők folytán el-elvettek egy követ, úgy hogy e század utolsó évtizedeiben csak egy kis kőhalom jelölte meg a kereszt helyét. A midlothiani választási küzdelmek alatt fogamzott meg Gladstoneban az eszme, hogy a skótok e nemzeti emlékét visszaállíttatja. Mitchell, londoni építész vállalkozott arra, hogy régi adatok és rajzok útmutatása szerint elkészítse a tervet. Néhány hét előtt a kereszt elkészült s most ismét ott díszeleg Edinburgh régi parlamenti háza előtt. Különös találkozása a véletlennek, hogy ugyanazt a harczban megtépett zászlót, melyet a kereszt ünnepélyes átadása alkalmával magasra emelt Edinburgh egyik polgára, majdnem ugyanakkor énekelte meg Coppée ama gyönyörű epopeában, melyet az utolsó Stuartról írt. Ezt a zászlót a skót csapatok III. Jakab óta minden harczban tüzbe vitték az angolok ellen s piros-fehér színét feketére festette a harczok fergetege és az idő. Olvasva Coppée drámáját, életre kelnek lelkünk-ben az edinburgi kőkereszt emlékei. De nekem, midőn a- vagy franczia költő legújabb művének egyes részeit Igéom, önkéntelenül eszembe jut azon napok emlökenmelyeket Coppée a múlt év nyarán körünkben jelenetekor aiár készen volt drámája, s annak azon el akarja 3dn a régi skót zászlót Angus, a koldus, közül, hogy á'Pb mert senki nem mozdul honfitársai ezt a függetlenség 30 Stuarttal együtt küzdjön Skaama megkapó költtt élénken emlékeztet több helyütt irt és szobra előtt erre, melyet Coppée Petőfihez Károly herczeg a^t dúl a koldus leányához, aV^^kban meghatva for, , . megőrizte a zászlót: Approche done, mignon Moi mérne je veux mettre, ainsi Un baiser tendre et doux sur le t>ap fiancé És a koldus lelkesülve emelve Fent Mon Dieu! que c’etait beau L’Écosse d’autrefois, pauvre, fiére et fidéle i Le grand aigle qui 1 a traversait d’un coup d’a* Sentait qu’un air plus fibre emplissait ses poumon Ki ne hallaná e sorok megragadó visszhangja abban a költeményben, melyet Copée Petőfihez irt A költő lelkét, midőn Petőfit énekelte meg, e szép jelenet gondolatai töltötték el s a jegyespár, mely a Petőfihez irt versekben megcsókolja egymást és a csalogány, mely a tiszta légen át repül a csillagok felé, ugyanazon gondolatnak ikertestvére, melynek drámája második felvonásában oly megkapón adott kifejezést. A szabadságharcz ama zászlója, mely csak nem rég lengett az edinburghi kőkereszt mellett, Coppée lelkében, megtalálta a húrt, mely oly elragadóan rezgett nemrég a párisi Odeon deszkáin, s melynek hangját hallottuk fővárosunkban is, a Petőfi szobor alatt. Az edinburghi kőkereszt eszméjének egyik nagy emléke az, mely az Odeonban a múlt hetekben színre került. S ez emlékből nekünk is jutott egy gondolat, melylyel Coppée a magyar géniuszt tisztelte meg. Günther Antal. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, január 1. Naptár: Péntek, 1886. január 1. — Rom. kath.: Újév napja. — Prot.: Kis karácson. Görög-orosz : (decz. 20.) Ignácz vértanú. — Zsidó: (teb.24.) Tebeth. — Nap kel 7 óra 49 perez, nyugszik 4 óra 18 perez. — Hold kel 3 óra 32 perez reggel, nyugszik 1 óra 56 percz délután. Újévi képkiállítás a műcsarnokban (Andrássy út 69. sz.) d. e. 9—d. u. 4. Belépti díj 20 kr. Újévi üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) nyitva egész nap. A Vöröskereszt Erzsébet-kórház (Budán, a déli pályaudvar közelében) megtekinthető délelőtt 10—11»/« óra között. Mezei János budapesti első magyar dalcsarnoka a Páris szállodában. Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9—d. u. 1. Nemzeti múzeum: régiségtár nyitva d. e. 9— d. u. 1. A m. kir. technológiai múzeum gyüjteménytára nyitva d. e. 9 12. Egyetemi füvészkert az Üllői-uton d.e. 8— 12 és d. u. 2—6. Nyilvános könyvtárak zárva. Grand Café-Restaurant de l’Opera Andrássy-ut, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 kr. Lapunk legközelebbi száma, rendkívüli kiadásban, szombaton reggel jelen meg. ■V* Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva, a következő tartalommal: Az 1885-dik év. — A közigazgatási javaslat. Hajóssy Ottótól. — Belföld. — Az iskolai takarékpénztárak. — Irodalom. — Tárcza. A hegy mögül. Farkas Antaltól. — Közgazdaság. — Hirdetések. — Szilveszter est a fővárosban. A Szilveszter estét ülték meg az egyes felekezetek templomaiban istentisztelettel, a belvárosi templomban pedig ünnepélyes körmenet is volt, melyben igen sokan vettek részt. A templomokban ünnepi hitszónoklatot tartottak, s mindenütt nagy közönség volt jelen. — Uj évi tisztelgés. Az országgyűlési szabadelvű párt tagjai,mint a tegnapi értekezleten megállapittatott, ma, uj év napján 1 órakor a szabadelvű pártkör helyiségébe gyűlnek s onnan pontban fél 11 órakor átmennek testületileg uj évi tisztelgésre a minisztelnöki palotába Budára. — Az 1886. esztendő pénteki nappal kezdődk s ugyancsak pénteki nappal ér véget. A husvét ápril « pünkösd inni,iS 1 fi.óra esik. _ A farsar "* vizkereszt napjától húshagyó kendig vagyig. 6-tól márczius 9-ig, tehát 62 napig. Az u^neVc uralkodó bolygó ez évben a Merkur les. jsfo ban két napfogyatkozás lesz: egy gyűrűalak márczius 5-én s egy teljes augusztus 29-én, mazon_ban egyiket sem fogjuk láthatni. Holdfogyamozóg nem lesz. — A magyar történelmi társulat 1886. év.Anuár 7-én (csütörtökön) d. u. 5 órakor az akadémis, kis termében választó közgyűlést tart. Tárgyai: 1. ülnöki megnyitó. 2. Elnökök és választmányi tagok választása. 3. Titkári jelentés. Felolvasások: 4. Thaly Kálmántól: Hagyományos ősmagyar emlékek régi nagy családaink kincstáraiban.Felolvassa: Szádeczky Lajos. 5. Szendrei János dr.-tól: Borsodmegye népvándorlása a honfoglalás idejében. 6. Falyi ügyek. A közgyűlésen a társulat évdijas tagjai is szavaznak s szólásjoggal birnak. — Szajbely Kálmán, az osztrák-magyar államvasút kereskedelmi osztályának eddigi főnöke, ugyane vasútnál főfelügyelővé neveztetett ki. Szajbely úr rövid működése idején a társulat, valamint a kereskedelmi világ körében a legnagyobb népszerűségre tett szert. — Új lap . Az Athenaeum-társulat intézetében új szaklap jelent meg, Kertészeti lapok, melyről előzetesen is már írtunk. E havi közönyt az Országos magyar kertészeti egyesület megiriásából Angyal Dezső, dr. Dietz Sándor, Emich Gsziáv, Fekete József Fuchs Emil, Kodolányi And, Molnár István és Szelnár Adolf rovatvezetőkbő álló felügyelő bizottság közreműködésével az efesület I. titkára dr Fialowski Lajos szerkeszti, s 32 oldalas első szám tartalma a következő: Olvasókhoz. Az orsz. m. kertészeti egyesület. A müktészet kiállításunkon Mühle Y.: Virágujdonságok 1886-ra (4 képpel) Erika-tenyésztés alföldön. Isemann Keresztélyt': A melegház egyes levélbényei és Aetham/8. Niemetz W. F. Gyuogyula körtélye (ké-J®1). Band H. A szamócza hajasa. Gillemot V. Arniui konyhakertészet. Niemet V- F. Diszlaujdrágok. d. a. Az alcsáthi pálmah/(képpel). Apró hirek- A kiállítási kitüntetések n/e és jelmondat'- levélszekrény. — A lap gazg tartalma az egyesület tagjait érdekelni fogja ránk nézve egyesület tevékenységének kifejtéileg fontosan- A megfelelő czikkben t. i. azt is lássuk, hogy az egyesület a városligetben levő u. I Hangversenycsarnokot állandó kiállítási csahold szándékozik megvásárolni , az erre kellő per az egyesület fáradhatatlan s önzetlen elnöke Ferencz gróf és több kertész az egyesültek elegezi. Minthogy a terv a megszeretett várslig érdekét nagyban emeli, azért úgy hiszszük joga szépért és jóért lelkesülő városi törvényhatós ízei elérését tőle telhető módon elő fogja moztat . A gömöregy magyar közművelődési egyesület igazgató vásztanyának Rimaszombaton, deczember 17-én mutatott rendes ülésében, felolvastatott a titkári jelzés mely szerint készpénzben befolyt az egyesültarra : alapitó tagoktól 630 frt, rendes és pártosoktól 753 frt 93 kr. és 15 db régi huszas, ösise 1283 frt 93 kr és 15 db régi huszas; kiadást 00 frt 50 kr, az egyesület készpénzbeli vagyontálát 1283 frt 42 kr. — A Mairszalon 250 frankos elbeszélés pályázatán a 34 g gimis közül legjobbnak talált Futófelhők czimü csíklés írója Paál Árpád, kinek már megjelent egyeretve mindvégig ez a kötete. A kiási pavillonot lebontásának határidejét az orsbizottság január 1től január 20-ig meghosszabbít, akik ez ideig pavilonjaikat el nem távolítja bizottság fogja lebontatni az illetők költségére. lgi megállapodás szerint az ipar- és műcsarnokodus csupán a főváros pavillonja marad fenn. Állítási _.nev'- ,zet legnagyobb része már papja Balogh Vilmos titkár még ügyek elintézése vége*- sz‘ 'kát már elkészítette ághoz, melynek zí ■ ■ !' azt tárgyalni terjeszt?' felmen mint r i ros'V Jnémet lutheránusok Oroszországban naev pMdfi » 5 I on* fehlte«!« V'tew Mteweis. a *(!•■ eaae.notik te*, szavuk«, egyt&zus ben Aj cz m.ou-a megMgeibe .n főbb pro-II Sp#|j ból / idézi hudák e kör helyütt— nem hallgathat-Jak, mit él fel fej it, midőn 10 -iQon Len tévtanak csempét, a gyületagjai megingottak hitükben. Szomorú idők követ tek be reánk is. A bűn vakmerősége és az igazságüg g hatalma naggyá lett; az istentelenség és közbonig művei látjuk gyakran, melyekről apáink nem hallottét. Kincs messze már az a borzaim, melyről a nostol szomorúan beszél, slívangém, egyházaink ráérték, hogy híveik elhagyják a net, melyet pettani fogadtak és azokhoz pártolnak, kik mikogil nem bocsátják őket többé szagon. Oszkegek aiamis prófétáktól, kik bárányában közelik felétek stb. Az orosz lapok, midLan pisztorly megjelent, megtámadták a czenzuráHiogy merén+piv káromló körirat kinyomatását ngengedni, az atzban nagy tiszteletlenséget látnak; orthodoxgajjn egyház iránt s azóta hire jár, hog a keleti talányokban fennálló lutheránus iskola közokta kormány közvetlen rendelkezései fognak helyezni. 7Sanyit bűnt nyomára telt a mult napokban Sz.-PetervarcEzelőtt konggi 4 esztendővel élt Sz.-Pétervárongy igen gazda ember ki egyetlen 13—14 év fiát egy ottanievelőintézetben képeztette. Az erejgen szerettető vár rendeletileg reá hagyta összvagyonát. Ab azonban megunta az egyedülléte; egygeszengző nőt vett el, ki rövid idő alatt Részei behalt , többek közt arra is rábírta, hogy oltoztassa ki végrendeletét úgy, hogy azon esetben ba abu mt a „ Vil gyón egészen reá szálljon. Afgrj teljesig L ki_ vánságát s nemsokára ezutarknegbaR_ . néhány hónapi özvegység utátKrjbez mentfi’ kori barátjához, kivel együttes^elhatároz bogy a fiút elteszik láb alól s így az ógy vágyóig edüli birtokosai lesznek. Terveket végül hajtott;* n * gyakrabban kihívták az intézetböven nyájadtak vele, megvendégelték s végül, megmén-^ A szörnyű bűntett azonban nem m&dt sokáig abban s most a bűnösök az igazságszol^a^8 ke vannak, hogy elvegyék megérdemlett mntetésöl — A szoboszlói csoda. Szoboszlógász kén feltűnést kelt az a tévhit, mely mos^ ka-ácsi ünnepek alkalmával felmerült. Egy öregnai^zt. Zh-b ár ugyanis az éjféli misére szándékoz^ d^en Az K tizenegyet ütött, az asszony felke. s mb nem tu^tt ismét elaludni, felöltözött s nem ala rva felkeltem y;izgen szundikáló öregét, egyedül nőt misére. Hát, amint belép, majd leesik ijedté nem látja azt a papot. misézni, a ki húsz évvel ezelőtt halt, azok az emberek imádkoznak ájtatosan, aiiknk l. már rég a sírban kelene lenniök. Keresztet vettyosan s eszeveszetten fit haza, hol ez alatt már rége is felkelt. — Gyere a misére, — hívta feleségét, — de ez semmi áron nem volt hajlandó ezt tenni s elbeszélvén a dolgot, lebeszélte férjét a misére való menésről. Másnap azután az egész falu megtudta a csodát és természetesen sokan el is hitték a babonás történetet. — A ki ''uniások Amerikában. Többször említettük már, khinai munkásokat az amerikaiak nem igen s hogy azok a benszülöttek I részéről folytonosa WnMkk sóban (Kalifornia) valósá I Jofö« S,an ellenük, mely, hogy neu I sikpriilfZee8VTeSti ennek köszönhető. Egy bi-zonyn« fvnak a“va ur az anti-khinaiak elért ta nít on társait, hogy a khinaiakat együtte 1°, !/ab|^eg és űzzék ki. Az elöljáróság azonban “y,’ak jf ba dol°gnai * fegyvere,bet adott o jvaknak, hogy magukat egy esetle„ ,, , ellenében megvédelmezhessék. — Az ggszen?larekkor a hatóság ellen fordultak, dinamjj. ijjasokat eszközöltek, s a polgármestert, a bírót 't'aná'18 több tagját halálra ítélték. Talán végrehajtják szándékukat, ha táborukban egyenetlent nem minek következtében az elöljáró, sikerült a lázadás főbbjeit elfogni. Az összeülök csaknem kivétel nélkül mind idegenek, s van, köztük magyarok is. 1 ! — Szédelgők Bécsben. Bécsből távírják lapunk. lak : Barcsa Géza magyarországi születésű, 33 éves, nős , budapesti születésű, Adler Bernát társaságában néhány hónappal ezelőtt megvásárolta az Eselmayer vendéglőt Steierben 93.000 forinton, noha egyiküknek sem volt pénze. Adler tudniillik Steierbe utazott és megalkudott Eselmayerrel a vendéglőre. Barcsa 5000 frtig váltót állított ki és a vételről szóló szerződés segélyével Löw budapesti bútorkereskedőtől 1400 frt értékű bútorokat csalt ki. Müller borkereskedőtől pedig 2000 frt ára borokat és ezeket Steierbe szállíttatta, ahol Adler eltékozolta azok árát. Bécsben is akartak csalni, de ez csak részben sikerült nekik a Kristofle és társa czégnél. A szédelgők azt hirdették a budapesti lapokban, hogy vendéglőjük részére kaucióval biró üzletvezetőt és kulcsárnét keresnek. Goblowsky József 1506 frt kaucziót adott nekik, Bernreiter Mari pedig 400 frtot. Barcsa ezekből a kaucziókból 1400 frtot fizetett le a vendéglő árára. Adlert tegnapelőtt Steyerben, Barcsát pedig tegnap Bécsben elfogták. Tegnapi esti lapunkban már említést tettünk a kegyetlen gyilkosságról, melyet a budai Lovas-úton minden valószínűség szerint egy katona követett el. Erre vonatkozólag újabban a következő részleteket közölhetjük: Tegnapelőtt este, mint már említettük,3/48 óra tájban egy munkás ember feleségével együtt a várból haza indult a vérmező északi részén levő lakásuk felé. A fehérvári kapun jöttek le s megindultak a Lovas-uton, mely egészen a vár észak-nyugati oldalánlevő bécsi kapuig vezet. Körülbelől a 18. számú telek Lett, a gyalog után, kis női kendőre bukkantak. Arfi fölvette s a nélkül, hogy megvizsgálta volna, bbe dugta. Alig értek 40—50 lépéssel odább, a k számú üres telek előtt, melynek nagy, magas kakeritése van, sötét alak tűnt szemükbe s midőn jobb léptek, rémülten vették észre, hogy a mozilanul fekvő testet mindenfelől piros vértócsák a0,kik. Még jóformán magukhoz sem tértek a bor és meglepetés okozta kínos zavarodottságból, j a keményre fagyott utón szabályos léptek zaja glatt és előtermett a két tagból álló rendőri testi ldőrök megvizsgálták a hóban fekvő nőt Ott ingrevették, hogy már halva van. Egyikőjük helyszínén őrt állam, a másik pedig föl gyilkosság Budán. Helyi hirek. — Gyermekmenedék helyek felállításán fáradozik egy ügybuzgó bizottság, melynek élén Gerlóczy Gyula műegyetemi tanár áll. A munkás gyermekek iskola után a büzhödt pinczelakásokba térnek haza, hol erkölcsrontó botránynak és testi veszedelemnek vannak kitéve. Legjobb volna, ha a gyermekek egy tanító vezetése alatt az iskolában maradhatnának egész estig, míg szüleik a munkából haza nem térnek. A bizottság egyelőre csak a főváros egy kerületében akar kísérletet tenni, január elejétől 6 hónapra, ami 250 írtba kerülne. E költségek fedezésére a bizottság adakozásra szólítja fel az emberbarátokat. Az adományok dr. Gyulay Béla pénztároshoz (Váczi-körút 58. sz.) küldendők. — Pesti izr. nőegylet. A hangversenynyel egybekötött tánczestély, melyet a pesti izr. nőegylet január 9-én a Vigadóban rendez, az idei farsangnak igen érdekes bevezetéséül tekinthető; a hangverseny műsora következő: 1. a) Bach — St. Saens. Gavotte, b) Chopin. Mazurka fis moll op. 59. Méry Béla ur. 2. Schubert, a) Sei mir gegrüsst. b) Ständchen. Broulik Ferencz ur. 3. Szavalat. Grill-Csillag Károlyné urhölgy. 4. a) Liszt Mignon. b) Schubert. Die Allmacht. c) Schütz Für Einen. Rothauser Teréz urhölgy. 5. a) Rubinstein. Es blinkt der Thau. b) Schütz Schlag die Tschadra zurück. Broulik Ferencz ur. Mini**”»1*, l..k coourig itsveuesDoi megyivót nem kaptak és erre igényt tartanak, a rendezőség irodája(Hungária szálló I. emelet) naponkint déli óra között átvehetik, hol a belépti jegyek is Hatnak. * svábhegyi iskola szegénysorsu tanulóibér hó végén 19 fiuruha, 27 pár csizma, •aay**íLa, do KUUU/I 6^ xu*~ pa* k'.yr, dez a fogaskerekű vasút buzgó- igaz"“S. julius 11-én rendezett tánczl s egyes jótevők adományaiból al. és Bertsik J. iskolaszéki tag melkedett hangon beszédet, intvén jó magaviseletre és szorgalomra, jdapest főváros közegészségi állapota .ám. A főváros közegészségi állapota e hóban, ainyitva a múlt havihoz nem volt kedvező, amennyiben úgy a betegedés, valamint a halálozás emelkedett, ezen emelkedést elsősorban a légzőszervek bántalmai, másodsorban a kanyaró okozta. A heveny fertőző kórok közül a kanyaró járványszerü jelleget öltött és pedig a VIII. és IX. kerületekben, a többi heveny fertőző kórok változást e hóban nem mutatnak , a heveny gyomor-bélhurut csökkent. — Élve született e hóban 1263, meghalt — katonák nélkül — 968, s igy a születési esetek 255-el múlták felül a halálozásiakat. 10—1 évig bezárólag elhalt 255, azaz: az öszszes elhaltak 26,34°0-a, és pedig az I. kerületben 18, II. kér. 10, III. kér. 22, IV. kér. 5, V. kér. 15, VI. kér. 30, VII. kér. 30, VIII. kér. 70, IX. kér. 27, X. kér. 11, kórházban 9. A lefolyt 12 év 11 első havában a születések és halálozások egymáshoz következőleg aránylanak: 1874. év első havában élve szül. 13141, meghalt 12870 1875. » » » » » 13429, » 12046 1876. » » » » » 13622, » 12181 1877. » » » » » 13160, » 12633 1878. » » » » » 12895, » 12663 1879. » » » » » 13045, » 12016 1880. » » » » » 13354, » 12224 1881. » » » » » 13093, » 12936 1882. » » » » » 14045, » 12760 1883. » » » » » 13019, » 11322, 1884. » » » » » 13517, » 11694 1885. » » » » » 14203, » 11492 Halálozás. Általános részvéttel temették el tegnap Gödöllőn iglói Szontágh Gusztáv gödöllői csendőrparancsnok, főhadnagy közszeretetben álló fiatal leányát, Ilonkát. Az elhunyt felett Gönczy Benő ref. lelkész emelkedett hangú, szép beszédet mondott, mely a jelenlevőket mélyen meghatotta, sietett a várba, az I. ker. kapitánysághoz, jelentés tenni. A kapitányságnál Mellény Mór rendőrtiszviselő vette át a jelentést s azonnal elküldötte Kovács rendőrorvosért, egyúttal pedig értesítette várban lakó Drill Béla törvényszéki vizsgálóbírót a esetről. A bizottság tíz óra előtt érkezett meg a helyszínére. Sűrü köd nehezkedett néptelen útra, melynek egyik felén a meredek bástyafal emelkedik, másik oldalát ama villák és üres telkek törzsei képezik, amelyel legnagyobb része most lakatlan. Gázvilágitásnak is nyoma sincs. Néhány álmatag, behomilyosodott üveg, petróleumlámpa pislogott, alig pár lépésre vett gyönge világot. A rendőrök gyertyát fipnak magukkal s mikor oda értek a 22-ik számú telekhez) meggyújtották azokat. És a lobogó gyertyafénynél oly rémes látvány tárult a vizsgálóbizottság elé, melyet sohá nem vak elfelejteni a jelen voltak. Arczczal a kerítés felé lábaival a bástya irányában elterülve feküdt a meggyilkolt nő. Arczra volt borulva. Hosszú fekete haj, kibontva, ziláltan s a megaludt vértől csatakosai takarta be vállait. A hajcsomó egy helyen ritkásnál tetszett. Föléje tartottak egy gyertyát, s előtűnt egy mély, széles nyilás, mely a koponyán végigvonulvalátni engedé az agyvelőt. Aztán megfordították a holttestet, s még a rendőrorvos is, aki megszokta a hullák nézését, iszonyodva hátrált vissza. Azon az arezon, mely a sötétből a halavány fény mellett előtűnt, pirosra válva a megaludt vértől, nem volt emberi vonás. Formátlan hústömeg maradt csak. De az orvos gyakorlott szeme eligazodott azokon az ákombákomokon, melyeket a gyilkos szerszáma mért az áldozat arczára. Látta, hogy súlyos, széles fegyver ejtette azokat, sem borotva, sem fejsze, hanem olyan széles pengéjű kard, minőt a tüzérek vagy a mérnökkari katonák hordanak. A halál beálltát csak ránézésből is konstatálni lehetett; kirítt az abból a három ujj széles nyílásból, mely az arcz bal felét a homlokcsonttól egész az állig kétfelé osztotta. A rendőrtisztviselő átvizsgálta a meggyilkolt nő ruházatát, mely szegényes, de tisztességes volt. Szürke derék és ugyanoly színű szoknya takarta a testet, a lábat pedig vastag, nehéz papucs, aminőt a sváb aszszonyok szoktak hordani. A szoknya zsebében avult bőrtárcza volt. Felnyitották benne egy három részre szakított levelet, továbbá egy 5 fitos bankjegyet és 5 papírforintot találtak. A levél németül van írva s e szavakkal kezdődik: »Kedves fiam!« A levél írója, aki Neumayer Józsefnek jegyzi magát alá, panaszkodik, hogy ártatlanul elitélték, mert vádlott társai: Valasek, Minke és Stefanovics ellene vallottak. Említést tesz a levél bizonyos Lechner Magdolna nevű nőről, ki a Tűzoltó-utcza 12. számú házban lakik bizonyos Vinecke-nél, továbbá Zegner Rozáliáról, ki Nógrád megyében tartózkodik. A holttest szorosabb megvizsgálásakor arany fülbevalót is találtak, azonkívül konstatálták, hogy a ruhaderék össze van több helyen hasgatva. Pár lépésre a nagy vértócsától kis csomag hevert. Körülbelől fél kilónyi fehér kenyér s néhány gyermek fehér ruhanemü volt beléje göngyölve. A ruhanemüek még munka alatt voltak, mert az u.i első varrás is bennök maradt. Az éj előrehaladta miatt a környéket átvizsgálni nem lehetett. Annyival tisztában volt úgy a .1*roGaus 1/11., mint a rendőrség képviselője, hogy gyilkosság történt, melyet katonának kellett elkövetnie. Intézkedtek, hogy a holttest savaglyára és kocsira tétetvén, elszállíttassék a Rókus-kórház halottas házába, maguk pedig azonnal felsiettek a bécsi kapun a Ferdinánd kaszárnyába, melynek aljában a gyilkosság végbement. A *v'QcrVicül cfn Iván a vrtr»'^»’4'Í3ztvÍ" ssjí! előadását, rögtön kiadta parancsát, hogy minden katonát, aki ezután jön haza, az őrszobában tetőtől talpig vizsgáljanak át. Egyúttal összehivatta mindazokat, kik engedélylyel az este távol voltak, de már hazatértek és szigorú szemlét tartott úgy ruházati darabjaik, mint oldalfegyvereik fölött. Az eredmény nem volt kielégítő, mert a legcsekélyebb áruló nyomot sem voltak képesek felfedezni. A központi rendőrség, mely még az éj folyamán megkapta a hivatalos értesítést, tegnap reggel Zsarnay Győző rendőrkapitányt bízta meg a vizsgálat vezetésével. Mielőtt Zsarnay kapitány megjelent volna a helyszínen, egy hírlapíró a 12-ik számú ház előtt a hóban egy katonai nyakravalót talált. Pár lépéssel odébb, szintén a hóban, női kendő foszlányaira bukkant, melynek szálain világosan látszott az egyenes vágás nyoma. Az egyes szálak közt megfagyott vércsöppek maradtak. E tárgyakat az említett hírlaptudósító átszolgáltatta Zsarnay kapitánynak, ki egész csapat rendőrügynököt hozott magával. A Lovas út megnépesült a meggörnyedve lépegető detektivektől, kik a vérnyomokat fürkészték. Fél óra múltán konstatálva jön, hogy a holttesttől sűrű vérnyomok vezetnek föl a kocsiút közepén a Fehérvári-kapuig, onnan visszatérnek egy darabig ismét a széles úton, majd átjönnek a gyalogútra, s a gyilkosság színhelyétől ellenkező irányban folytatódnak, egyre ritkábban, a Körmöczi-lépcsőig. Ez a lépcső levezet a Logody-utczába, mely szintén üres telkekből áll e részen. A lépcső fokain szintén vérnyomok mutatkoznak, alján pedig hosszú véres vonal s egy akáczfatörzsén 2*/2 centiméter hosszú és másfél ctméter széles hasítás, melynek széleit megfagyott vérvonal jelöli. A nyomok innen tovább vezetnek a Logody-utczán, vissza a Lovas-utra s egész a bécsi kapuig mindenütt csillog a hóban egyegy tiszta piros vérrózsa. Kutatás közben összecsődült a környék valamennyi gyermeke — iskolaszünet napja volt tegnap — s elfecsegték, hogy van, a ki tud a gyilkosról. Beszédjük nem volt egészen légből kapott, mert a detektívek csakhamar előállítottak egy Tóth Bálint nevű henteslegényt, meg egy Szüts András nevű kovácsmesternek (lakik Lovas-út 58. sz.) két fiát, kik tegnap este 7 óra után a várból együtt jöttek le, a Bécsi-kapun és a Fehérvári-úton láttak egy középtermetű, vaskos asszonyt kezében kis csomaggal, egy magas termetű zseni katona oldalán fel s alá járkálni. Tótul beszéltek egymással s a katona heves taglejtésekkel kisérte szavait. Hogy hova, merre mentek, azt nem figyelték meg, mert haza kellett sietniük. Ez a fölvilágositás még jobban megerősité a már az éj folyamán felmerült gyanút, hogy a tettes egy zseni ezredbeli katona volt. Valószínűleg együtt jött le szeretőjével a Bécsi-kapun. Veszekedtek és heves szóváltás közt jutottak el a végzetes helyre, hol a felbőszült ember kirántotta fegyverét és mindaddig vagdalta a szerencsétlen nő fejét, mig össze nem rogyott. A gyilkos ezután menekülésre gondolt. Nem tudta, merre lesz tanácsosabb eltűnni. Megindult a Fehérvári-kapu felé s miután ekkor még csupa vér volt a csizmája, sűrűen maradtak utána a vérnyomok. A kapunál meggondolta magát és visszafordult. Letért a gyalogösvényre s itt vesztette vagy dobta el véres nyakravalóját. A holttest mellett elsietve, lement a Körmöczilépcsőn s annak alsó sarkán a hóba törölte véres oldalfegyverét s hogy minden nyomot eltüntessen róla, belevágott vele az akáczfába. Innen egyenesen a várba sietett a Fehérvári-kapun.