Pesti Napló, 1886. április (37. évfolyam, 91-119. szám)
1886-04-01 / 91. szám
Az indokolás némileg dicsekvőleg mondja azt, hogy az egyezményt kötött nagyhatalmak semmiféle megállapodást nem láttak szükségesnek létrehozni azon eshetőségre, ha az itten elvállalt, egyelőre erkölcsinek mondott garancia vagyoni terheltetéssel járna. Az indokolás, mint mondom, mintegy dicsekvőleg hozza ezt föl, mert ebben biztosítékát látja annak, hogy ez az eshetőség annyira távol áll, hogy az érdekelt nagyhatalmak nem is tartották szükségesnek azzal foglalkozni. Én, tehát, megvallom, sajnálom, hogy ez nem történt. Sajnálom, hogy midőn tőlünk az elvi beleegyezést a jótálláshoz keresik, nincs egyszersmind világos képe előttünk az áldozat azon mértékének, mely ebből esetleg származhatik. Mert abban igenis egyetértek az előttem szóló képviselő úrral, hogy azt a feltevést, hogy ez az erkölcsi garancia az események folytán anyagi garancziává válhatik, merően himerikusnak tekinteni nem szabad, s midőn e javaslat fölött szavazunk, szembe kell néznünk azon feltevéssel is, hogy a garanczia vagyoni jelleget fog ölteni. (Úgy van ! Úgy van! balfelől.) Ámde, t. hát, a mulasztás megtörtént és én ezzel szemben egy dolgot, ha nem is feltétlenü szükségesnek, de igenis kívánatosnak látok, t.i. azt, hogy elejét vegyük minden oly felfogásnak, mintha a törvényhozás által elvileg elfogadtatván a garancziának elvállalása, ebből folyólag a garanczia esetleges terheinek számszerinti megállapítása most már az érdekelt államok kormányainak tetszésére volna bízva és mintha a kormányoknak ily természetű megállapodása folytán további törvényhozási intézkedés nélkül lehetne bármely összeget a monarchia közösügyi költségvetésébe fölvenni és a delegáczió által megszavaztatni. (Helyeslés balfelől.) Minden létezhető ily felfogással szemben kívánatosnak tartom, hogy az országgyűlés a maga jogát világosan és félreérthetlenül fentartsa, mert ez a szerződés, amely előttünk van, s amely az egyiptomi pénzügyek rendezése ügyében a nagyhatalmak egyetemleges garancziáját állapítja meg, csonka szerződés, mert az, ami annak előbb-utóbb, ha t. i. a garanczia anyagilag igénybe vétetnék, kiegészítő részét fogja képezni, az az, hogy az egyes hatalmak hozzájárulásának mi a mértéke és módja, ezen szerződésben nem foglaltatik. Ha tehát beáll az az eset, hogy a szerződés ezen kihagyott része abba kiegészítőleg beiktattassék, s ha az európai nagyhatalmak megállapodásra jutottak arra nézve, hogy mi módon és mértékben járuljanak a jótállás anyagi effektuálásához, ez csakis azon az úton történhetik, amelyen ezen alapszerződés létesítése czéloztatik; t. i. nálunk a két állam kormányainak a törvényhozásokhoz kell fordulniok a pótszerződés jóvágyása végett, éppen úgy, amint ezt az alapszerződéssel tették. (Helyeslés balfelől. Nem hiszem, hogy a ház körében ezt valaki kontrovertálja és ezért talán nem volna feltétlenül szükséges annak kimondása, ha csak ezen házra és parlamentre és Magyarországra kellene tekintettel lenni. De vannak oly előzmények, amelyekre most kiterjeszkedni nem óhajtok, de amelyek bizonyítják, hogy Magyarországnak alkotmányos ügyeit a külügyek kezelése és a nemzetközi szerződések körül érvényesíteni néha nem tartozik a legegyszerűbb és a legkönnyebb feladatok közé; úgy, hogy midőn később netán mesterségesen támasztott kételylyel szemben kívánatosnak tartom, hogy ezen szerződés elfogadása mellett a magyar országgyűlés mindkét háza egy nyilatkozatban rezerválja alkotmányos jogait, azon esetre, ha a jótállást anyagilag akarnák igénybe venni, úgy a mértéknek, mint a hozzájárulási módnak megállapítása tekintetéből. Hozzátehetem még azt, hogy én azon hozzájárulási mértéknek vagy módnak diskuszszióját ma még időelőttinek tartom ugyan, de általánosságban mégis kifejezést adok azon nézetemnek, hogy nem képzelhető az, hogy monarchiánk, amely, mint az indokolás is kifejti, az egyiptomi ügyekben nincs elsősorban érdekelve, ugyanazon mértékben vétessék igénybe, mint azok a nagyhatalmak, amelyek legvitálisabb érdekeinek egyik gyypontját Egyiptom képezi. Ezek folytán van szerencsém a következő határozati javaslatot előterjeszteni, és a t. kormányt kérni, hogy méltóztassék annak elfogadásához hozzájárulni, mert jöhetnek idők, midőn a magyar országgyűlés által kimondott ilyen óvásnak a kormány és az ország hasznát veheti. A határozati javaslat következőképen hangzik: Tekintettel arra, hogy a Londonban 1885. márczius 18-án kötött nemzetközi egyezmény értelmében az osztrák-magyar monarchia öt más nagyhatalommal együtt egy 9 millió font sterlingre rugó egyiptomi kölcsön 15 ezer fontban megállapított évi járulékainak pontos fizetésére egyetemleges jótállást vállalt; minthogy azonban a jótállásból származható terheknek sem megosztási arányaira, sem teljesítési módozataira nézve a fent említett egyezmény megállapodást nem tartalmaz, a magyar országgyűlés, midőn az egyezménynek és ahhoz kapcsolt nyilatkozatnak beczikkelyezéséhez hozzájárul, fentartja abbeli jogát, hogy a többi illetékes tényezőkkel együtt szabadon határozhasson azon arány és módozatok fölött, melyben és melyek szerint az osztrák-magyar monarchia a jótállásból netán folyó terhek viselésében részt vegyen. Jelen határozat alkotmányos hozzájárulás czéljából közöltetni fog a magyar országgyűlés főrendiházával. (Helyeslés balfelől.) Helfy Ignácz úgy látja, hogy a monarchia befolyása a keleti ügyekre a nagyhatalmak között a legutolsó helyen áll. Erre azt a jellemző adatot hozza fel, hogy a szelvények beváltási helyéül csak London, Berlin és Páris van kitűzve. Ausztria-Magyarország hozzájárult az áldozathoz, a teherhez, de már annyi bátorsága nem volt a mi diplomácziánknak, hogy a szerződésben legyen benne Budapest. (Mozgás a jobboldalon.) Hogyan juthatott volna eszébe Budapest, mikor még csak Bécsre sem mert gondolni ? (Derültség a szélsőbaloldalon.) Nem fogadja el a törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Tisza Kálmán miniszterelnök nem emlékszik, hogy bármely más államnak parlamentje szükségesnek tartotta volna kikötéssel élni. Mindemellett kész hozzájárulni Apponyi határozati javaslatához, ha annak vége ekként szövegeztetik, »minthogy azonban a jótállásból származó terheknek sem megosztási arányára, sem teljesítése módozataira nézve a fent említett egyezmény megállapodást nem tartalmaz, a magyar országgyűlés, midőn az egyezménynek és az ahhoz csatolt nyilatkozatnak beczikkelyezéséhez hozzájárul, fentartja abbeli jogát, hogy ha a jótállásból származó terheknek megosztási arányai és teljesítési módozataira nézve az érdekelt nagyhatalmak között egyezmény jönne létre, vagy tényleg beállana a jótállásból származó terhek megosztásának szüksége, ezen arányra, módozatokra s az ezek alapján az osztrák-magyar monarchia által viselendő terhekre nézve a többi illetékes tényezőkkel együtt határozhasson. Hegedűs Sándor előadó újólag elfogadásra ajánlja a törvényjavaslatot . Hellyvel szemben megjegyzi, hogy Bécs vagy Budapest azért nem vézetett fel a fizetési helyek közé, mert itt a szóban levő kötvények nincsenek forgalomban. Apponyi Albert gr.: T. képviselőház ! (Halljuk!) Természetes, hogy a zárszó jogával a szokásos értelemben élni nem fogok, miután a miniszterelnök úr az általam beadott határozati javaslatot lényegében elfogadta. Csak annyit akarok kijelenteni, hogy nem gondolom, hogy haszon nélküli dolgot követtem el, midőn a magyar parlamentet képviselői minőségemben felkértem arra, hogy jogait megóvja, ámbár ehhez hasonló lépést más országok parlamentjei nem tettek. Mert Magyarország parlamentje — ezt bővebben magyarázni nem szükséges — e tekintetben mégis némileg eltérő és kivételes helyzetben van és nagyobb határozottságra van szükség a mi részünkről, hogy jogaink minden tekintetben megóvassanak. (Helyeslés balfelől.) Ami különben a módosítványt illeti, amelyet a t. miniszterelnök úr az én határozati javaslatomra nézve beadott, miután az tökéletesen megegyezik azon intenczióval, melyet én ki akartam fejezni, azt hiszem, hogy azon. barátaimnak is, kik velem együtt aláírták a határozati javaslatot, semmi kifogásuk nem lesz ellene, ha én ahhoz hozzájárulok. (Helyeslés a baloldalon.) Csak még egy megjegyzést akarok tenni. (Halljuk !) Azt hiszem, a t. miniszterelnök úr, ámbár nem olvasta fel ezt az utolsó mondatot, az ellen sem tett kifogást, hogy a hozandó határozat a törvényjavaslattal együtt a főrendiházzal is közöltessék, mert erre súlyt fektetek. (Helyeslés.) A ház ezután elfogadta úgy Apponyi határozati javaslatát a miniszterelnök módosítványa szerint, valamint magát a törvényjavaslatot. Ezzel az ülés napirendje ki volt merítve. A mai (csütörtöki) ülésben a közgazdasági, véderői, összeférhetlenségi és pénzügyi bizottságokba fog egy-egy tag választatni, azután a ház gazdasági bizottságának jelentései tárgyaltatnak, végül pedig a miniszterelnök felelni fog Fackh és ha az idő megengedi, Herman interpellácziójára. Pénteken ülés nem tartatik. Szombaton pedig a ház megkezdi a községekről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülés d. u. 1 órakor ért véget. Budapest főváros közgyűlése 1. A tegnapi fővárosi közgyűlésen a tagok közepes számmal voltak jelen. A tárgyak közül fölemlítjük, hogy a Podmaniczky utczai vasút ügye elintéztetett. A közgyűlést ma folytatják. Ráth Károly főpolgármester megnyitván az ülést, bejelentette, hogy az elhunyt Brüll Gusztáv örökösei a fővárosi keresztény szegények számára 500 frtot adtak át kiosztás végett, mit köszönettel tudomásul vettek. Elnök értesíti a közgyűlést Stern Adolf és Schwarcz Antal fővárosi bizottsági tagoknak elhunytéról s javasolja, hogy a boldogultak emléke jegyzőkönyvileg megörökittessék s családjukhoz részvétirat intéztessék. Stern helyébe a VI. kerül, a legközelebbi póttag, dr. Helfer Vilmos, Schwarz helyébe pedig az értékképviselő póttagok közül Biscarra Endre hivassék be. Az elhalálozások folytán a legközelebbi közgyűlésen egy közigazgatási, pénzügyi, közjótékonysági és közegészségügyi bizottsági tag helye fog választás útján betöltetni. Stern Adolf özvegye 100 forintot adott át az elnöknek s belátására bízta annak felhasználását; ez azt javasolja, hogy 50 a fi- és 50 fát a leány-árvaháznak adassák. A közgyűlés az elnök javaslatát elfogadta. Bachmayer György Viktor, elöljáró megválasztatásakor beteg lévén, csak most tette le az esküt. Kamermayer Károly polgármester felelt Medvey múltkori interpellácziójára a közraktári falkerítés beomlása ügyében. A választ a felszólaló és a közgyűlés tudomásul vette. Napirendre térvén át a közgyűlés, a városligeti Széchenyi-szigeti kioszk bérletét Gruber Amáliával fennálló szerződés értelmében 1887. év végéig meghosszabbították. Az V-ik kér, Széchenyi sétatéren levő kioszknak 6 évre bérbeadását évi 800 frt bérért az eddigi bérlő, Ruscher Györgynek helybenhagyták. A várbeli városházán két szobából és egy konyhából álló helyiséget az államrendőrségnek évi 200 frtért adtak bérbe. A kőbányai út baloldalán vasúti töltések által elzárt mintegy két holdnyi területet a m. kir. államvasutak részére négyszögölenkint nem 50 krért, hanem csakis 2 frtért hajlandó a közgyűlés átengedni. A rongyszedők számára az összekötő vasúton alul, a Duna, továbbá a gubacsi és szt.-lőrinczi árok közt jelöltetett ki terület, egyenkint 400 négyszögöl s egy négyszögöl árat frtban állapíttatott meg. Zsolnay Vilmos keramitgyára számára a fővárostól vett telek alkalmával 2000 frt bánatpénzt tett le. A vételtől visszalépett s kéri, hogy a bánatpénzből 200 frtot a szegényalapra visszahagyván, neki az 1800 frt kiadassák. Kérésének helyt adtak. Nicholson W. Fülöpnek megengedték, hogy a fővárostól vett telket, melyen a gazdasági eszközök gépgyárát már felépíttette, saját nevére irathassa, azon feltétel alatt, hogy a még hátralékos 46750 frt vételár első helyre bekebeleztessék. Gellén József városi könyvkötő munkára vállalkozóval a fennálló szerződést 3 évre meghosszabbították. Weszely János, a rudas-fürdői igazgatónak 500 frt kárpótlást szavaztak meg. A várbeli Paldt-féle házat, mely a városházzal szomszédos, nem fogják elárverezni, hanem Hegedűs Ferencz és Steiger Gyula indítványára a tanácsot utasították, miszerint szakközegek által a helyszínen vizsgáltassák meg, várjon nem lehetne ezen telket kombinálva a szomszédházzal akként átalakítani, vagy esetleg felépíteni, hogy azt városi czélokra használni lehessen. A tervet és a költségvetést elvárja a közgyűlés. A főváros a kincstárral csere utján a tömő téri korcsmaépület birtokába jutott, azonban azt a kincstár 1856. év óta nem adta át s a főváros azt per utján megnyerte s most azt követeli, hogy a kincstár az eddig élvezett jövedelmet is térítse meg a városnak, mit azonban a kincstár megtagadott, azon kifogásssal élvén, hogy ő azt jóhiszemben bírta. A közgyűlés újra felír a pénzügyminiszterhez azon kijelentéssel, hogy kész törvény útján is a visszatartott házjövedelmet követelni, ha azt a miniszter nem folyósítja. A fővárosi adókezelés új rendezése ügyében érkezett pénzügymin. leiratot s az eddigi előmunkálatokat a közgyűlés tudomásul vette , utasítván a tanácsot, hogy a javaslat a miniszteri leirattal együtt kiosztás végett kinyomattassék. Több jótékony és közhasznú intézet és egyesület részére kisebb-nagyobb összegeket szavaztak meg. A Dankó-féle szegényházi alapítványra vonatkozó alapítási oklevél szerkezetét jóváhagyták. Radnay Jenő jegyző előterjesztette a Podmaniczky utczai közúti vasút tárgyában általunk már ismertetett javaslatot, mely hosszú eszmecserét idézett elő, melyben Lampr Hugo, Nászay Mór, Wodiáner Béla, Toldy József, Czóbel, Ferenczfy, Rácz Károly, Fülöp, Heinrich Ödön stb. vettek részt. Szavazásra tűzetvén ki a kérdés, a közgyűlés csaknem egyhangúlag elfogadta a tanács javaslatát, Toldy főügyész azon két módosításával, hogy ha a társaság az üzemet beszüntetné, jogában legyen a fővárosnak azonnal minden végrehajtás nélkül a vasutat átvenni, továbbá, hogy a főváros nevére bekeblezett ingatlanokat a társaságnak elidegeníteni, sem megterhelni nem szabad. Ezen javaslatot közlik a közmunkatanácscsal, hogy azt műszaki szempontból vizsgálja meg, s ha onnan visszajön, felterjesztik a belügyminiszternek az engedély megadása végett. Ezzel az ülés esti 7 órakor eloszlott, s a közgyűlést ma délután 4 órakor folytatni fogják. 30 kr. Grand Café-Restaurant de l’Opera Andrássy-út, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. — A trónörökös pár nem sokára elhagyja Lakromát, egy ideig Budapesten fog tartózkodni és ápril hó 17-én Bécsbe tér vissza. Május hó elején a trónörökös pár Brüsszelbe megy. Arról, hogy a trónörökös pár Angliába utazik, mit sem tudnak. — Az állam hivatalos nyelve. A belügyminiszter a következő kör rendeletét intézte a törvényhatóságokhoz . Tapasztaltatok, hogy egyes portómentességet élvező hatóságok és hivatalok, különösen pedig a községi elöljáróságok portómentes leveleiket és küldeményeiket nem mindig az állam hivatalos nyelvén szokták czímezni, sőt hogy azokon gyakran még a portómentességi záradék, vagyis a jogczim, melyen a díjmentesség kedvezménye élveztetik és a rendeltetési hely megjelölése sem az állam hivatalos nyelvén történik. Miután a jelzett eljárás következtében az illető levelek és küldemények többször elkésve jutottak rendeltetési helyükre, sőt sok esetben a portamentesség ellenőrzése is lehetetlenné vált, úgy a postaszolgálat, mint a jó és gyors közigazgatás érdekében, a közmés közi. miniszter úrral egyetértőleg fölhívom a törvényhatóságot, hogy saját hatáskörében a szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegye meg az iránt, miszerint a portómentes hivatalos levelek és küldemények jövőben az állam hivatalos nyelvén czímeztessenek. Végül megjegyzem, hogy a jelen rendeletben foglalt meghagyás csakis a hazai hatóságok és hivatalok egymás közt váltott portómentes levelei és küldeményeire vonatkoznak. Budapesten, 1886. márcz. 21-én, Tisza. — A szabadkai törvényhatósági bizottság Jankovich Aurél főispán elnöklete alatt tegnap tartotta rengróf szigorúan. Nekem nem kell olyan tiszt, aki dinom-dánomozik. Megértették maguk ? fordult aztán az elhűlt kasznárok és írnokok hadához. — Méltóságos uram, ilyen váratlanul érkezik, ha előre kegyeskedett volna tudatni, — dadogá az elcsapott gazdatiszt. — Voltam oly bátor levélben tudatni önnel, s mégse küldte elém a hintómat, hanem egy rongyos parasztszekeren kellett idejönnöm, — szólt a gróf epésen. — Én azt a levelet nem láttam, — hebegé a gazdatiszt. — Mert ez a gazficzkó, a Peti, két nap óta nem hozta el a postát, — kiáltá a »fiam» apja elkeseredve. — Fiam, remélem, megbotozod érte utólag. — Mert a hegedűmet kellett kireperálnom, hogy húzhassam Náczi-napra, — mentegetőzék a zeneileg képzett gyalogpostás. — Szóval, holnaptól kezdve tessék a saját házánál Náczi-napozni, Sződemeteri ur, — mondá a gróf gúnyosan. — Számadásait negyvennyolcz óra alatt küldje be a központba, s most jó mulatóst. — Na fiam, — kiáltott föl az öregke kétségbe esve, — most már kutyánál a kulacs! A gróf, amint már elfordult, önkéntelenül elmosolyodott. Az öregke azt azonban nem vette észre, hanem lesújtott fiához fordulva, folytatá: — De hát azért már ne ereszd úgy le a füledet, fiam, amiért ilyen vén szamár apád van. Eljöttök hozzám s a kis négyszáz forint penziómból eltartalak titeket. Magam meg majd elmegyek valahová erdőkerülőnek s egy pár garast csak keresek a számotokra, nem halunk éhen, no. A gróf megfordult. — Micsoda maga, barátom uram? — kérdé komolyan. — A fiam apja vagyok, tetszik tudni. — Jó, jó, de foglalkozására nézve. — Erdész voltam. Méltóságos úr, most penzióban, becsületes szolgálat után. — Jól van, egy erdészre van éppen szükségem Berkeszen. Jelentkezzék holnap ott az ispánnál. Fizetése hétszáz forint lesz és a perczentek. A fia meg menjen másfelé urnak. Adieu! A vendégsereg némán állott meg, midőn a gróf zötyögős parasztszekere elkelepelt. Végre az öregbe fölütötte fejét és harsány hangon kiáltá: — Oda se neki most már, fiam! Mit búsulsz kenyeres, mikor semmid sincsen. Ti pedig ne álljatok itt, mint a fancsali feszület. — Ma a fiam vendégei voltatok, jövő évre pedig az enyémek lesztek, meghívlak mindnyájatokat czakumpakk Berkeszre, mert mához egy évre én leszek Náczi — az uraság pénzén! Kacziáni Géza: KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, ápril. Naptár: Csütörtök, ápril 1. — Róm. kath.: Hugó pk.— Prot.: Theodora. — Görög-orosz: (márcz. 20.) Szabai vértanú. — Zsidó: (rendar 25.) — Nap kel 5 óra 40 p. reggel, nyugszik 6 óra 29 p. délután. — Hold kel 4 óra 24 perczkor reggel, nyugszik 3 óra 20 perczkor délután. — A nap hossza ápril elsején 12 óra 49 percz. — A nap áprilisban 1 óra 36 perczcel nő. Horvát miniszter fogad d. e. 10—d. u. 2 óráig. A képviselőház ülése d. e. 10 órakor. A főváros folytatólagos közgyűlése délután 4 órakor. A főváros törvényhatósági képviselőbizottságának közgyűlése délután 4 órakor az uj városházán. Dr. Korányi Frigyes tanár felolvasása a koleráról az Üllői-úti belgyógyászati klinikában délután 5 órakor. A magyar történelmi társulat választmányi ülése délután 5 órakor az akadémiában. Értekeznek : Zsilinszky Mihály és Zichy Antal. A Hunnia csónakázó-egyesület rendes évi közgyűlése délután 5 órakor saját helyiségében. A vörös kereszt egylet budai Erzsébetkórháza megtekinthető d. e. 10—11—5 óráig. Nemzeti múzeum, term. és néprajzi tár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Iparművészeti múzeum az Andrássy úton d. e. 9— d. u. 1 óráig. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken d. e. 10—12 és d. u. 2—4 óráig. Technológiai múzeum a Kerepesi-úton (Beleznay-kert) nyitva van: d. e. 9—d. u. 1. és a. u. 3—5 óráig. Technológiai múzeumi könyvtár nyitva egész nap. Akadémiai könyvtár d. u. 3— 14 Egyetemi könyvtár d. u. 4—8. Múzeumi könyvtár d. e. 9—d. u. 1. Az állatkert nyitva van egész nap. Belépti dildes havi közgyűlését, melynek legérdekesebb tárgya azon beadvány volt, melybe Vida János bizottsági tag, Sztoczek Károly lapszerkesztő és városi alszámvevő ellen vizsgálatot kért megindítani azon okból, mert nevezett tisztviselő a városi hatóságot és a közgyűlés többségét ismételten magyarellenességgel és hazafiatlansággal vádolta. Jankovich főispán beszédében különösen hangsúlyozta, hogy Szabadkán nemzetiségi kérdés nem létezik s még kevésbbé létezik bunyevácz kérdés, hogy a bunyevácz népfaj hazafiság tekintetében versenyez a magyarsággal s hogy óhajtandó, mikép a helyi pártok alakulásánál a nemzetiségi szempont teljesen mellőztessék. Beszédének különösen azon részét, melyben a bunyeváczok politikai érettségéről és józanságáról, valamint hazafias szelleméről tett említést, a népes közgyűlés lelkesen megéljenezte. A beadvány fölött egyébiránt a közgyűlés napirendre tért. Ugyanezen alkalomból a közgyűlés elhatározta, hogy a vörös kereszt egyesület itt alakítandó fiókegyletét minden lehető támogatásban részesítendi. A Kisfaludy-társaság tegnap délután felolvasó-gyűlést tartott az akadémia kis termében, melyen Beöthy Zsolt a következő újabb alapítványokról tett jelentést: a pesti hazai első takarékpénztár ez évben ismét 200 frtot adott a társaságnak, dr. Nyáry Béla 100 frtot, Tárkányi Béla pedig végrendeletileg 100 írttal szerezte meg előbbi alapítványát. A nemzeti színház igazgatósága 837 írttal pótolta a »magyar játékszín története« pályaműnek kiadott jutalomdíjat. Szvorényi József, ki magára vállalta Szemere Pál munkáinak sajtó alá rendezését, az első kötettel elkészült s jegyzetekkel kisérve kiadás végett beküldötte a társaságnak. — A felolvasások sorát Beöthy Zsolt nyitotta meg, ki Ponori T h e wre w k Emilnek székfoglalóját: Mutatványok a görög anthologiából, olvasta fel. — Salamon Ferencz egy a gróf Zrínyi Miklós születési évét megállapító halotti beszédet ismertetett, melyet egy karmelita barát tartott a költő fölött. Bartók Lajosnak elegikus hangulatú költeménycziklusa után Tolnai Lajos olvasta fel nagy hatással a Tinó czimű elbeszélését, mely a már meglehetősen kifáradt közönséget is fel tudta villanyozni. A felolvasásokat zárt ülés követte. — Brennerberg Mór főispán több hét óta tartó betegsége, mint Nagyszebenből táviratilag értesülünk, aggasztó fordulatot vett s már a legrosszabbtól tartanak. — »A tatai források vizének lehűtése a csatornafalak által,s ezen a czímen értekezett tegnap este Stoczek József műegyetemi tanár a természettudományi társulat felolvasó ülésén. Az előadás különösen arra szorítkozott, lehetséges-e csupán a csatorna falainak, vagyis a talaj hűtő hatásától elvárni azt, hogy a tatai forrásvizek, mire a fővárosba jönnek, húsz foknyi jelenlegi hőmérsékültről tizenöt fokra lehűljenek ? Miután előadó közölte a tervbe vett csatorna méreteire vonatkozó adatokat, és felsorolta ama tényezőket, melyek a számításba bevonandók, áttérta meleg átbocsátási tényező értékét 49 hőegységben tételezve fel) az általa eszközölt számítás eredményének részletezésére.E szerint a tatai források vize kezdeti 20 foknyi hőmérsékletéről 30 órai ömlés után nyáron 17T5° C-ra hűttetnék le, télen csak 17*9 fokra. Ha azonban amint az, előadó szerint, jelenleg kielégítő, óránként csak 2500 köbméter víz levezetése kívántatik és nem 5000 köbméter, mint amennyire azt tervezik, akkor a víz hőmérséke 30 óra alatt 16-35° C-ra szállna alá. Stoczek tanár arra a kérdésre is megadta a választ, várjon mennyi ideig kell a víznek a csatorna falaival és így a talajjal is érintkeznie, hogy kezdeti mérsékletéről az óhajtott 15 fok mérsékletre lehűljön. A szóban forgó cz ér a öt nap és négy óra kivántatnék, ha csupán a talaj hűtő hatását veszszük figyelembe. Egyébként a víznek e hosszú tartamú folyása a csatorna lejtősségének csökkentése által könnyen elérhető. A tanár végül megemlíti annak lehetőségét, hogy más tényezők is működhetnek közre a víz hőfokának átszállításában és esetleg nem is volna szükség arra, hogy a víz folyása oly hosszú ideig tartson. A tudós előadót zajosan megéljenezték. Ezután Oosvay Lajos műegyetemi tanár nehány uj eszközt és készüléket mutatott be. Ezzel az ülés véget ért. — A Duna áradása. Bár Bécsből és Linczből apadást jeleztek, a fővárosban az áradás még folyton tart és tegnap a vízállás 4 m. 75 czm. volt. A netalán bekövetkezhető árvízveszély eshetőségére a főváros megtette a kellő intézkedéseket. A budai oldalon már felállították a gőzgépeket és szivattyúkat és tegnap rendelték el, hogy a pesti oldalon is felállíttassanak a gőzgépek és szivattyúk a kijelölt helyeken. Pozsonyból és Komáromból érkezett jelentések szerint a Duna a felső vidékeken folyton árad és épp e körülmény az, mely komolylyá teszi a helyzetet, mert ha még esőzések is következnének, a veszély alig lesz elkerülhető. Szegeden tegnapelőtt gyilkossági és öngyilkossági kísérlet történt. Egy 17 éves fiú, Pfaffenrath János, az alsó fokú kereskedelmi iskola növendéke, kétszer lőtt rá gazdájára, Adók Antal szabómesterre, azután önmagát lőtte meg. A rakonczátlan természetű fiú tettének oka az, hogy gazdája szigorúan bánt vele. Adók sebei súlyosak, a fiú sérülése azonban jelentéktelen. Helyi hírek. — Adókivetés. A fővárosi adókivető bizottságok április hó 1-én a következő uj helyrajzi házszámok alatt összeirt azon adókötelesekre vonatkozó III. oszt. kereseti adójavaslatokat fogják tárgyalni, kik az 1885. év folyamán nyitottak uj vagy fiók üzletet, u. m., az V. ker. (I. számú) a még visszamaradt tételeket ; az V. ker. (II. számú) szinte az elmaradt tételeket; a VI. ker. a 3754—3782; aVII. ker. a 4788—4812; a XII. ker. a 7010—7263/4; a IX— X. ker. a még visszamaradt tételeket. — Kehelyszentelés. Az egyetemi templomban tegnap délelőtt Császka György szepsi püspök a budapesti oltár-egylet részére 26 db kelyhet és ugyanannyi patonát, a buda-újlaki templom részére pedig egy kiváló szépségű kehelyt és kehelytányért szentelt meg. Az oltár-egylet kelyheit szegényebb javadalmazású templomoknak fogják ajándékozni. Színház és művészet. — Nemzeti színház. Mint a halott, akit galvanizálnak, rándul még egyet-egyet, de életre nem költi többé semmi. — úgy járt a Land-Birchpfeiffer Tücsök cz. darabja tegnap a nemzeti színházban. Ez a képtelenül idealizált parasztvilág, ahol franczia parasztruhában csupa mithológiai istenek járnak-kelnek és beszélnek, Sand George kezében még páva, melynek legalább a tolla fényes; de a Birchpfeiffer Sarolta kezében megkoppasztatik az oly rémségesen, hogy még a tolldisz sem maradt rajta s leszen belőle egy üresen szentimentális, érzelgősen édeskés, hoszantólag valószínűtlen és nevetségesen együgyü komédia. — Az a galvanikus áram, mely mégis felvillanyozta meredt tetemét a tegnapi estén, az előadók, különösen G. Csillag Teréz művészete volt. Nagy kíváncsisággal néztünk eléje annak, hogy fogja a Villiers Susanne és Seiglière kisasszony finom és elegáns személyesítője beleélni magát nagyanyáink kedvencz darabjába ? — Nos, hát úgy állt neki, mint mikor a mosolygó arcza kis gyermek fejére teszi a nagymama főkötőjét. Kedvesen áll neki még az is, mert mosolygó arcz derül belőle, s a molyos vén szekmókot betölti az ifjú művészet tavaszi levegője. Egy oly mimueziózus gonddal, annyi finomsággal és öntudatossággal kidolgozott szerep volt ez a Vivieux Fanchon, amelyet Hegedüsné és Blaháné óta nem látott a nemzeti színpad. Csaknem minden nüanszát a leghívebben érvényre emelte, csaknem, mondjuk, mert a művésznő egyénisége e szerepben olyan volt, mint a nemes érez, mely cseng, ragyog, hajlik, de könnyen nem olvad. A régi tücskök olvadékonyabbak, szentimentálisabbak, siránkozóbbak voltak, mint ő. Akkor ez volt a kor ízlése. Véleményünk szerint jól tette, hogy az okos leányt tüntette ki leginkább, mert hisz a tücsök éppen azáltal győz, mert túljár mindenki eszén. Ezért a vad, a pajkos Fanchon nem illett úgy neki, mint a magábaszállt, okos, szerető leány, ki küzd Landry szerelmével és önmagával. A közönségnek nagyon tetszett, s minden felvonás és változás után általánosan, zajosan tapsolták. Szólt a taps még Fadette anyónak, (Szathmáryné). Sok változott azóta, mióta ő ezt a szerepet játszotta, de egy nem változik soha: az ő művészete. Mikor Barbaud apótól elfordul s örök engesztelhetlenséggel siet házába — nyílt jelenésben zajosan tapsolták. Az ikreket, Didiert és Landryt Benedek és Mihályfy játszották. Mihályfi a szerep parasztlegény részével (mert valamennyi szerep darabokból van összetákolva) nehezen birkózott meg. De az őrülten szerelmes ifjút lángoló hévvel, igaz, közvetlen, való színekkel ábrázolta. Berohanása, mikor Fanchon távozását megtudta, s leomlása a tücsök lábai elé, ez a jelenet mindvégig becsületére vált az ifjú művésznek. Benedek az ötödik felvonásban tüntette ki magát leginkább. Némajátéka a Fanchon elbeszélése alatt minden túlzás nélküli, kedves, s oly hatásos volt, hogy a derültség zaja elnyomta sokáig a beszélők hangját is. Szigeti Imre (Barbaud apósnője (Gyö rgyné) megcsinálták becsületesen, amit Birchpfeiffer Sarolta rájuk parancsolt. Hja, a holt kéz! — Kaczér Nina azonban sehogy sem találta bele magát Madelon hetyke, fennhéjázó szerepébe. Szép Madelon volt, de nem Kaczér. A közönség nem igen törte magát az ódonság látása után. A játszók művészete jobb darabot s nagyobb közönséget érdemelt volna. (V.) — A várszínházban tegnap este az orsz. színésziskola drámai estélyt tartott. Az iskola növendékei a Deniset adták elő, s arról tettek bizonyságot, hogy otthonosan tudnak mozogni a színpadon, s megtanultak értelmesen beszélni. Többet ígérnek a nők, mint a férfiak. Legelevenebb köztük Kalmár Piroska k. a. (De Thausettené), kinek tegnap igen szép estéje volt. Czanyuga Emma (Denise) kissé modoros még s hangja is nagyon vékonyka. Major Ida Márthája elég kedves volt. A többiek még nem végzett növendékek, s igy nem is lehet tőlük sokat kívánni. A férfiak közül legügyesebb Szakács Andor harmadéves növendék (Thouvenin), a többiek keveset ígérnek. Funták Andor (André) és Szilágyi Vilmos (Brissot) kissé nagyon is elfogultak voltak. De nem csak elfogult, hanem ellenszenves is volt a Fernand személyesítője, Bérczi Endre, ki már a nemzeti színház tagja, de még sok gyakorlatra lesz szüksége, ha a színpadon boldogulni akar. A ház csaknem egészen megtelt, s jóakaró tapsokban nem volt hiány. — Lassalle, hírneves párisi vendégünk, tegnap elutazott Budapestről. Az ő vendégjátékai sokáig emlékezetünkben maradnak, nemcsak ritka szép éneke, de plasztikai játékáért is. Nálunk egész újdonság az oly énekes, aki játszik is. Lassallet igen meglepte a mi énekeseink és énekesnőink e merevsége s a Hamlet próbája alkalmával azt mondá, hogy ő reá az egész oly benyomást tesz, mintha énekeseink és énekesnőink éneklő »fabábok« lennének. Különösen Nem tűnik ki e merevség által és szép hangjának hatását is nagyon csökkenti a drámai játék teljes hiánya. — A Porticii némában ma Ábrányiné fogja énekelni Elvira szerepét. Maleczkyné, a fáradhatlan kiváló művésznő, ki rendesen e szerepet énekli, az utóbbi hetek alatt annyira igénybe volt véve egymást követő nagy szerepek által, hogy pár napi nyugalom méltán megilleti. Ábrányiné törekvő fiatal énekesnő, kinek szép tehetsége bizonyára érvényesülni fog Elvira nem könnyű szerepében is. A nemzeti színházban a legközelebbi hetekben még három érdekes újdonság kerül színre. Csikynek pályadíjat nyert tragédiája Spartacus már ápril 9-én színre kerül, később Blumenthal Oszkár Egy csöpp méreg czímű vígjátéka fog előadatni Paulay Ede fordításában és május kezdetén Dóczy Lajos Széchy Máriája kerül szinre. — A Karátsonyi-díj bíráló bizottsága által dicsérőleg felemlített Jó Fülöp czimü vígjáték szerzője Csiky Gergely és a szerző e művét tegnap előadásra nyújtotta be a nemzeti színházhoz. — Benczúr Gyulától a bécsi műcsarnok kiállításán tudvalevőleg Károlyi Gyula gr. olajba festett arczképe volt kiállítva. A jury a protektor-dijat ítélte oda a festménynek és ennek alapján Károly Lajos főherczeg az arany protektor éremmel tüntette ki a hírneves festőművészt. Törvényszéki csarnok. — Az egri gyilkosság ügyét a kir. kúria tegnap hosszasabban tárgyalván, a táblai határozatot megváltoztatta és özv. Vass Imrénét a gyilkosságban való részesség miatt vád alá helyezte. Hubert János és nejére vonatkozólag a beszüntetést helybenhagyta. — Bélyeghamisítás. A vallás- és közoktatásügyi minisztériumban elkövetett bélyeghamisítási ügyben a kár a kimutatás szerint 4200 frtot tesz ki. Dr. Heil Fausztin kir. alügyész Fischer József tőzsdetulajdonos ellen — mint aki a hamisított bélyegeket évek óta árulta — bélyeghamisítás bűntette miatt a rendes vizsgálat megindítását indítványozta. A vizsgálat vezetésével Drill Béla vizsgálóbíró lett megbízva. A vallás- és közoktatásügyi minisztériumban alkalmazott tisztviselők ellen fegyelmi eljárás nem indíttatott, mert kétségtelen, hogy a bűnös az annak idején öngyilkossá lett hivatalnok volt egyedül. A lottószédelgők ellen hozott ítéletet a kir. törvényszék helybenhagyta. Az első birósági ítélet kihirdetése óta több névtelen levél érkezett a főkapitánysághoz, mely azokat a kir. ügyészséghez tette át. Minthogy azonban névtelen följelentés alapján nem lehet büntető eljárást megindítani, az ügyészség nagy gonddal vizsgálta át a feljelentéseket s kitűnt, hogy a följelentők Kassán laknak s most már nevüket is tudja. A Pesti Napló táviratai. A reichsrathból. Bécs, márcz. 31. A képviselőház ülése. Weitlof Schuklje ellenében megjegyzi, hogy a Wega, nevű csillagot nem a hasonnevű szláv mennyiségtudós után nevezték így el, hanem az arabok adták neki évszázadok előtt e nevet. A pótszerződés az 1878-ki párisi általános postaszerződéshez vita nélkül elfogadtatik. Ezután a ház a költségvetési vitát folytatván, Swieczy, mint vezérszónok, Fuss ellen polemizál.