Pesti Napló, 1886. május (37. évfolyam, 120-150. szám)
1886-05-01 / 120. szám
arany oklevelet és József főherczeg diját 10 aranyat, Coniferákért dr. Samassa érsek diját 5 aranyat, piaczi növényekért Mauthner Ödön diját 5 aranyat, Gillemot Vilmos Budapesten virító rózsatövekért aranyoklevelet és Mauthner Ödön diját 5 aranyat. Nádasdy Ferencz gróf nagyladányi kertészete Coniferákért aranyoklevelet. Mühle Vilmos temesvári mükertész Cyclamen csoportért arany oklevelet. Reichsthaler János pozsonyi mükertész Coniferákért ezüst oklevelet és Emich Gusztáv dijat 5 aranyat. Ocker Ferencz Budapesten virító rózsatövekért ezüst oklevelet és Nádasdy Ferencz gr. diját 5 aranyat. Heykal Ede pápai uradalmi főkertész Coleus gyűjteményért ezüst oklevelet. Nirschy István pozsonyi mükertész piaczi növényekért broncz oklevelet és Mauthner Ödön diját 5 aranyat. Mlazár József budapesti mükertész Kaktusz-gyűjteményért broncz oklevelet. Jegyzőkönyvi elismerést nyertek a következő versenyen kívül álló kiállítók: Zichy Ferencz gróf, Dengler Antal, kir. magy. egyetemi növénykert, Feichtinger József G. II. osztály. Élővirágokból összeállított kézimunkák. Szelnár József virágkötési munkákért arany oklevelet és Wenckheim Rezső gróf díjat 5 aranyat. Ocker Károly ezüst oklevelet és az állami díjból 2 aranyat. Mühle Vilmos ezüst oklevelet és az állami díjból 2 aranyat. Seyderheim Irma ezüst oklevelet és az állami díjból 1 aranyat. Huszarik Pál sz.-fehérvári kertész ezüst oklevelet. G i 11 e m o t Sarolta broncz oklevelet. III. osztály. Konyhakertészet. Budapesti gyermekmenhelyegylet istvántelki kertész képzőintézete áttelelt és szabadban tenyésztett fajokért aranyoklevelet és a fővárosi dijat 10 aranyat. Nonn János budapesti konyhakertész idei korai termelésért aranyoklevelet és a vendéglősök diját 50 frankot. Heykal Ede áttelelt zöldségért arany oklevelet. Zichy Béla gr. lengyeltóti kertészete hajtatott zöldségért arany oklevelet. Mazár József zöldségneműekért ezüst oklevet és Emich Gusztáv diját 5 aranyat. Szabó Ferencz budapesti műkertész gombatenyésztésért ezüst oklevelet és Kronawetter diját 3 aranyat. Hausknecht Jakab budapesti konyhakertész idei korai termelésért ezüst oklevelet és Mauthner Ödön diját 5 aranyat. Lógrády Károly spárgáiért ezüst oklevelet és Elked Antal dijat 5 aranyat. Meszlényi Pál velenczei kertészete melegágyi termékekért ezüst oklevelet. Nirschy János karfioljáért ezüst oklevelet. IV.osztály. Gyümölcskertészet. Spiegels. Budapesten áttelelt gyümölcsért aranyoklevelet és a vendéglősök diját 50 frankot. Id. Petz Ármin Budapesten jól választott idomított gyümölcsfákért arany oklevelet és 50 frank dijat. Kovács József bátorkeszi áttelelt gyümölcsért aranyoklevelet és Spiegel S. diját 50 frankot. Budapesti gyermekmenhelyegylet szamóczákért ezüstoklevelet és a fővárosi dijat 5 aranyat. Kehrer Károly Versecz különféle fajta almák és körtékért ezüstoklevelet és Elked Antal dijat 5 aranyat. Fied Albert Vármező, áttelelt almákért ezüstoklevelet. Weininger Mária Duna-Almás, áttelelt almákért ezüstoklevelet. Gottschlig József Budapest spárgáért ezüstoklevelet. Unger Béla T.-Tótfalu, áttelelt gyümölcsért ezüstoklevelet. V. osztály. Kertészeti,eszközök és berendezések. Mauthner Ödön Budapest fakeverékeiért arany oklevelet. Fuchs Emil Budapest, földnemek mintaszerű felhasználásáért ezüst oklevelet és a fővárosi dijat 5 aranyat. Yibich Antal Budapest, olló ollóért 60 frank elnöki dijat és kertészeti egyéb eszközökért ezüst oklevelet és az állami díjból 2 aranyat. Kutschera György Budapest, kertészeti eszközökért arany oklevelet. Geittner és Rausch Budapesten szerszámokért ezüst oklevelet és az állami díjból 4 aranyat. Ziegler Krisztina Budapest selyem-mandhettákért ezüst oklevelet és az állami díjból 2 aranyat. Spiegel S. szerszámokért ezüst oklevelet. Buchwald S.Budapest,pavillonért ezüst oklevelet. Hock György Budapest, pavillonért ezüst oklevelet. — Jegyzőkönyvi elismerést kapott Schwarz Antal Budapesten. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, május 1. Naptár: Szombat, május 1. — Róm. kath.: Fülöp és Jakab. — Prot.: Fülöp, Jakab. — Görög-orosz : (ápril 19.) János. — Zsidó: (nisszan 26.) Sabbat Kedosim. — Nap kel 4 óra 44 perczkor reggel, nyugszik 7 óra 12 perczkor délután. — Hold kel 3 óra 44 perczkor reggel, nyugszik 4 óra 15 perczkor délután. Vallás- és közoktatásügyi miniszter fogad délután 2—4 óráig. Horvát miniszter fogad d. e. 10— d. u. 2 óráig. Vahlberg gróf vejénél, Ervinnél tartózkodik, ki magas állású hivatalnok s a gróf Hertha nevű leányát birja nőül. Ugyancsak e háznál él másik leánya is, Liddy, kinek valami Meidlingen nevű óbester Bruno nevű hadnagy fia teszi a szépet. Ez a sakkfigurák első felállítása. Tehát a világon indul és harmadik lépésre . .. Megálljunk egy perezre! Belekeveredik a játékba bizonyos Mettenborn Lothár — hogy báró vagy gróf, azt nem is szükséges mondanom. Blumenthal úr személyei mind abból a körből valók, ahol az ember kezdődik. — Ez a Lothár egy kiélt, megszenesedett szivü, élvekbe beleunt gavallér, de kinek a »szép Hertha« mégis kényére hat, s azért »nem kér soká, felé ugrat.« Éppen Hertha születésnapja van. Ezen émelygősen konvenczionális és pókhálósszagú momentumot nem átalja Blumenthal úr arra használni, hogy sakkfiguráit defilroztassa előttünk. El is vonulnak szép hosszú sorban. Ervin, Weidegg báró, a férj, Bruno hadnagy, Lothár úr, Brendel báró, a pikáns Breitenbach báróné, Liddy, a kis naiva, és utolsó, de nem végső — Fabricius, a titkos tanácsos, ki azt a kegyet kéri ki Herthától, hogy birja rá atyját államhivatalba lépésre. — Hertha, ki a titkot (!?) nem tudta, szentül meg is ígéri. Wahlberg gróf azonban, ki rettenetes, nyársat nyert római, konokul megmarad titkai és tartózkodása mellett. Ő bizony nem lesz sem miniszter, sem államtitkár, ha Nagy-Németország kéri is. Ezalatt szép csendesen kezdi fonni Lothár úr is a maga gyenge pókhálóját. Hertha haragszik rá. Miért ? Azt tán maga Blumenthal sem tudja. De hát Lothár úrnak olyan asszony szerelme kell, aki »duzzog«, mert a »duzzogó« ajkakról édesebb a vallomás. S milyen reménye van a »duzzogó« ajkakról ilyen vallomást nyerhetni ? Az, hogy Ervinék majd bajba kerülnek, aztán Lothár úr nem vonja meg tőlük »szíves támogatását« é s minden sikerülni fog. A »baj« be is következik, amennyiben Dajka könyve megjelenik. Ez a könyv, mely nem mond el más dolgokat, mint amelyeket úgyis egész Berlin tud, rettenetes és nem remélt hatást idéz elő. Speczializer tönkre teszi Wahlberg grófot. Elhidegülnek iránta a minisztériumban, még a vejét is szabadságolják — a felajánlott magas államhivatalt nem akarják neki odaadni, holott már most csak azért is, hogy rehabilitálhassa magát, hajlandónak nyilatkozik azt elfogadni. Sőt a tervezett házasságból Meidlingen fia Brúnó és Vahlberg ifjabb leánya, Liddy között is, — mely pedig már a legjobb után haladt, — semmi sem lesz, legalább egyelőre. Sőt Lothár I és Bruno arra is fogadnak, hogy Meidlingen óbester estélyén minden belépő a Wahlberg esetéről fog beszélni — s Lothár megnyeri a fogadást. Sőt Lothár tovább megy. Ervinéknek, kik tüntetőleg eljöttek a Meidlingen estélyére, hogy emelt homlokukat mutassák a gúnyos tekintetű irigyeknek — eléje megy, s metsző sarkazmussal felajánlja Herthának kocsiját, pont tizenkét órára, holott Hertha jól akart mulatni s tánczolni reggelig. És Lothárnak igaza van. A levegő »tikkasztóan tűrhetetlenné« kezd válni a Wahlberg családjára. Sőt, mikor Hertha, az ezredest kipróbálandó, a Liddy házasságát hozza szóba — Meidlingen kitérő szavaira szemére veti gyávaságát, s a gúnymosolylyal »kocsija előálltát« jelentő Lothár nagy diadalára — eltávozik. Mit tegyen hát Wahlberg ? Mikor ő annyira ártatlannak érzi magát, Herthának van egy jó tanácsa, melyet meg kell fogadni. El kell mennie Károly Emil herczeghez, s szemtől-szemben kérni tőle a vádak rektifikáczióját. — Lothár azalatt Brendel báró, e szeretetreméltó éhenkórász által táviratoztatott Daskának Oroszországba, hogy mily alapja van vádjának. Kellő summa pénz mellékeltetvén, Daska ur azt válaszolja, hogy vádjait igen hiteles kutforrásból merítvén, fentartja Vahlberg ellen, a mennyiben azokat az ifjú herczeg szájából hallotta. S ezt Hertha éppen akkor tudja meg, mikor atyja az ifjú herczeghez indul felvilágosítások kérése végett! Lothár ur pedig elérkezettnek látja a pillanatot, melyben a hurkot összeránthatja, már a mennyiben huroknak lehet azt nevezni. Elmegy Herthához s tudtára adja, hogy atyjának régi papírjai között turkálva, meglelte a Wahlberg gróf ártatlanságát bizonyító okmányokat. Elmondja, hogy ez okmányokkal felkereste az ifjú herczeget, ki is nagy töredelmesen bevallotta, sőt egy levélben meg is irta igaztalan voltát Vahlberg ellen. — E felfedezés természetesen leírhatatlan örömet idéz elő Hertha szivében — a levél rögtön elküldetik a herczeghez indult Vahlberg grófnak, Hertha pedig oly baráti ömlengésekkel árasztja el a bámuló Lothárt, hogy az — kiesvén mefisztói szerepéből, .. . megjavul. Tableau finale gyanánt Emil herczeg meglátogatja Wahlbergéket, Meidlingen óbester bocsánatot kér Herthától gyávaságáért, minek folytán Brúnó Ieljegyzi Liddyt, Lothár elutazik, Brendel adósságait kifizetik. Fabricius úr ismét rendkívül nyájas, s a hivatalos lap azt a kommünikét hozza, hogy Vahlberg gróf az »összminisztérium« kivonatára ismét állami szolgálatba lép. Ebből áll az a törékeny váz, a melyet mesének alig lehet nevezni, s melyhez kriticre nyúlni nagyon bajos, mert halomra dől az egész. Világosan kimondva ugyan nincs a darabban, de Emil herczeg szavaiból olyasmi gyanítható, hogy maga az elhunyt herczeg volt az, a ki daczára az Ausztriával kötött titkos szövetségnek, — jobban megfontolta a dolgot, s maga árulta el az ügyet a berlini udvar magas intéző köreinek, még pedig elég jókor, mert este érkezett meg a titkos szerződés — reggel pedig bevonultak a porosz csapatok. Tehát a státustitkot azon két egyén közül, kik egyedüli letéteményesei voltak a nagy titoknak, éppen az árulta el, akiről legkevésbbé tehető fel. De ha felteszszük is — különös világosságot vető kegyelmessége jellemére az a veszedelmes körülmény, hogy ezt az átkozottul fontos államtitok-árulást az egyedül megbízott és róla hivatalosan tudó miniszter minden értesítése nélkül csinálja, s zsebredugott kezekkel nézi, hogy miképen dobnak Yahlberg grófta követkő után, mert hiszen »nyílt titok« az, hogy Yahlberg grófot gyanúsítják az árulással, sőt Károly Emil herczeg egy igen-igen kétes jellemű úr, Daska gróf előtt nem átall e sértő gyanúnak kifejezést adni, annyira, hogy ezért a darab végén ünnepélyesen statiszfakcziót is ad. Tehát az öreg herczeg vagy magyarán kimondva könnyelmű fráter, a ki a más bőrére követ el égbekiáltó igazságtalanságot fián,árulást országán,sérelmet egy becsületes ember jellemén — vagy pedig ostoba politikus, aki tán azon reményben, hogy úgysem tudódik ki, kalap alatt csinál forradalmat önmaga ellen, lerontja egyik kezével azt, amit a másikkal épített — mert vagy ne szövetkezett volna Ausztriával, vagy ne árulta volna el suttyomban tervét a poroszoknak. De általában mi közünk ehhez az egész hiábavaló, hihetetlen operette-cselszövényhez, mikor az öreg herczeg meghal még a vígjáték születése előtt? Az, hogy ez a széllel bélelt vígjáték a maga pacsuli szagú levegőjével éppen ebből a bolond lyukból fut, s mi kénytelenek vagyunk erre a képtelen álláspontra helyezkedni, ha a vígjátékkal egyáltalán szóba akarunk állani. Ebben a vígjátékban tudniillik bűnhődik valaki egy hibáért, melyet el nem követett, s jóvá teszi ezt a hibát valaki más, aki a darabban nem játszik, s miután egy herczeg, aki meghal a darab halála előtt, vagyis mielőtt az színre került, lőtt egy nagy bakot, megszenved érte egy másik, s végre helyrehozza egy harmadik. Jellemző a vígjátékra az is, hogy ez a »princeps rectificator,« ez a mindent helyreütő Emil herczeg a negyedik felvonás tizennegyedik jelenetében lép fel először és utoljára. Ilyen németesen »gründlich« alapokon nyugszik a vígjáték; lássuk most oszlopait, amelyeken épül. A darab főszemélye — már amennyiben körülötte jelentkezik valami, ami küzdelemhez hasonlít — Vahlberg gróf leánya, Ervin neje, Hertha lenne. S mit csinál ez a Hertha ? A vígjáték egész folyamán keresztül teljességgel semmit. Úgy áll a körötte esetlenkedő német szerelmesek között, mint az arany szentség, mely körül fajankók serege csúszik térden. — Összes szereplése arra szorítkozik, hogy Lothár belészeret, ha ugyan szerelemnek nevezhető az olyan bursch-szagu »rukkerstikli,« a melynek tárgyául Lothár Herthát választotta. S aztán mivel viszonozza Hertha a Lothár vonzalmát ? — Semmivel, mert — risum teneatis — négy felvonáson keresztül még csak tudomást sem vehet róla, hogy valaki az ő hírhatásáért törekszik. Mikor pedig megtudja Lothártól, hogy atyja ártatlansága kiderült — kitörő örömöt árul el, mely — kijózanítja Lothárt bűnös szerelméből. Wahlberg gróf is olyan hős-féle vagy mi, csakhogy mit csinál ? Folyton a színpadon van, mint Hertha, vagy személyesen, vagy legalább róla beszélnek. Ez az egyedüli feladata és szerepe ennek az urnak, hogy beszéljenek róla. S az egész darab nem egyéb, mint egy Wahlberg gróf körül forgó pletyka kolportácziója. Amint ez a pletyka keletkezik, kezd mozogni a marionette-alakok serege, amint a pletyka megszün, megszün a darab is. Röviden : arról van szó, hogy Vahlberg grófot valamiért, a mi a darab előtt történt, rágalmazza valaki, a ki nem játszik a darabban. Ennek hazug voltát valakinek az irataiból, a kiről csak szó van a darab egy részében — kisüti Lothár. S ez az egyetlen akció, amit konstatálhatunk, hogy tudniillik Lothár úr kiböngészi a rehabilitáló dokumentumokat. Ez is a színfalak között történik — a színpadon csak mint tényt említik föl. Egyáltalán a darab java láthatatlan és hallhatatlan. Úgy képzelem magamnak, mint egy hölgyet, aki a színfalak között áll — a színpadon csak az uszálya söpör. Lothár német szerelmes és rejtelmes gavallér. Neki daczos szerető kell. Meg akarja törni Hertha büszkeségét. S mihez fog? Terjeszti talán a Wahlberg-féle on dit-t ? Nem. Az gyalázatos dolog lenne. Tehát a Yahlberg pártjára áll s védi őt és övéit? Azt sem. Mit csinál hát ? Semmit. Hagyja beszélni az embereket s mikor már telebeszélték egymás és a publikum fejét, akkor előáll a maga kiböngészett palimpszeszével s ostromra indul... azokban az iratokban rejlik Yahlberg gróf mentsége. No most! Nagy ára lesz annak! ... Hertha erénye küzdeni fog gyermeki szeretetével — Lothár szítja a tüzet... Az aszszony ingatag... S mi történik? Semmi. Lothár nem szab árt a leveleinek, Hertha nem küzd, hanem örül. De a hála ? Aztán nyakába veti majd Lothárnak azt, amit az erőszak le nem téphetett volna számára ? Szó sincs róla. »Lothár pediglen — látván a Hertha örömét — megtér vala.« Így vagyon az megírva Blumenthal Oszkárnál, sőt azt a színpadon így is játszszák. Hol hát a bonyolat ? A cselekmény érdeke ? Hol a küzdelem? Akadályok? Ellenállás? Nincs olyan kritikai nagyító üveg, mely annak nyomaira tudjon találni. Mint tökéletesen fölösleges alakok lézengnek a három sol-disant főszemély körül Bruno, Liddy, Brendel, Fabricius, Breitenbach báróné, Meidlinger óbester és két inas. Mindezek az ismeretes színpadi mixtum compositum biablon alakjai. A gavallér hadnagy, aki tudatlan, az okos német szűz, aki csak hogy kötéllel nem fog magának férjet, a »deutsche Jungfrau« émelyítő ezeregyedik ismétlése a színpadon, mely szerep olvasásakor önkéntelenül eszébe jut az embernek a berlini német mondása, kitől egy ott időző magyar ember azt kérdezte, hogy mért olyan tagbaszakadtak, férfiasak, nem kellemesek az ő asszonyaik? — azt felelte rá, hogy — »Ja,unsere Frauen! anmuthig sind sie nicht — aber gesund.« Brendel báró egy tedd ide, tedd oda, kikopott gavallér, végzett német földesur s a maga nevén nevezve : »Schmarotzer.« Hogy a durvább német s a finomabb franczia munka közötti különbséget lássa valaki, elég ha arra utalok, hogy nézze meg a »Tücsök a hangyáknál« tönkrejutott gavallérját, ki barátainak él, azok érdekeinek szolgál, s hasonlítsa össze a Blumenthal Brendeljével. Mint egy finom Meissonier és annak a reprodukcziója porosz olajnyomatban. A képviselőház ülése déli 12 órakor. A magyar jogász-egylet teljes ülése, az ügyvédi kamarában este 6 órakor. Értekezik : Dr. Dell’Adami Rezső. A földrajzi társaság bankettje Ujfalvyné tiszteletére este 7 órakor a Nemzeti szállóban. Munkácsy „Mozart végperczei“ képének kiállítása a műcsarnokban délelőtt 9— délután 6 óráig. Belépti díj 50 kr. Tavaszi virágkiállítás a városligeti iparcsarnokban reggel 6— d. u. 6 óráig. Belépti dij 50 kr. A vörös kereszt egylet budai Erzsébetkórháza megtekinthető d. e. 10—11'/. óráig. Nemzeti múzeumi képtár d. e. 9—d. u. 1. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. u. 4—8. Múzeumi könyvtár d. e. 9—d. u. 1. Az állatkert nyitva van egész nap. Délután mutatványok szelidített oroszlánokkal és kigyókkal. Stuwer tűzijátéka este V.9 órakor. Belépti dij 30 kr. Újpestre illetőleg a Margitszigetre félóránkint közlekednek a helyihajók. Grand Café-Restaurant de l’Opera Andrássy-út, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. — Az udvar köréből. A király tegnap d. u. 3 órakor Tisza Kálmán miniszterelnököt fogadta külön kihallgatáson. A miniszterelnök egyebeken kívül Pauler igazságügyminiszter haláláról értesítette ő Felségét, ki mély megilletődéssel fogadta a hirt. A kihallgatás körülbelül félórát vett igénybe. Délután 5 óra után a király ő Felsége a Városligetbe kocsizott és a nélkül, hogy útközben kiszállott volna, este 6 órakor visszatért a budai királyi várpalotába. — A királyné ő Felségét tegnap délután újból meglátogatta dr. Schulek szemgyógyász egyetemi tanár. A felséges asszony szembaja négy-öt nap múlva meg fog szűnni. Gizella főherczegnő tegnap este Mailáth Sarolta udvarhölgy társaságában ismét ellátogatott a német színházba, hol Fedorát adták. A főherczegnő fél tízkor távozott a színházból. — Király ő Felsége trónraléptének negyvenedik évfordulóját 1888-ban az alsó-ausztriai iparegylet, alsó-ausztriai iparkiállítással akarta megünnepelni, s e czélra a kereskedelmi minisztériumtól az egykori bécsi világkiállítási rotunda átengedését kérte. A minisztérium átengedte a helyiséget, de leiratában kiemeli, hogy a tervezett iparkiállításnak ne adjanak hazafias-dinasztikus jelleget, mert ilyenben Ausztria összes tartományainak részt kellene vennie. — József főherczeg pártoló tagja lett a szegény beteg gyermek-egyesületnek és pénzadományát elküldötte Tabódy József cs. kir. kamarás, egyleti elnök kezéhez. A budapesti (budai) tornaegylet tegnap délután 51/8 órakor tartott rendes évi közgyűlésén Darányi Ignácz elnök meleg szavakban emlékezett meg az egyesület alapító tagjának, Pauler Tivadarnak haláláról, indítványozván, hogy az egyesület részvétiratot intézzen a családhoz és a temetésen testületileg jelenjen meg. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Az egyesületi csarnok tulajdonjogának a fővárostól való megszerzése ügyében Rónay János indítványára megteszik a szükséges lépéseket. A választmányi jelentés meghallgatása és a felmentvények megadása után a tisztviselők választásához fogtak. Az eredmény a következő : Elnök Jenny juntor, alelnök Kollár Lajos, felügyelő bizottsági tagok Horn István, Török Ödön, dr. Rácz Károly és Stolp Ferencz. — Korizmics kúriai biró, ki több éven át, mint a kairói nemzetközi bíróság tagja működött, az alexandriai nemzetközi felső bíróság tagjává fog kineveztetni. — Szilágyi Dezső országgyűlési képviselő tegnap délután 2 órakor londoni útjából visszaérkezett a fővárosba. Szilágyi Londonban több érdekes parlamenti tárgyaláson volt jelen, a többek közt azon is, melyen Gladstone nagy beszédjét tartotta. Visszajövet Bécsben két napig tartózkodott és onnan jött Budapestre. — Negyven évi tanári jubileum. Ma, május elsején van negyven éve, hogy dr. Horvát Árpád, az oklevél- és czimertan nyilvános rendes tanára, a budapesti egyetem bölcsészeti karánál ez állásra kineveztetett. 1846 május 1-én foglalta el e fontos tanszéket, melyen négy hosszú évtized óta a legnagyobb buzgalommal és lelkiismeretességgel működik. Tanítványainak száma sok százra megy s számosan közülök kiváló állást foglalnak el, vagy irodalmilag tették ismertté nevöket. Nem egy történetírónk a kitűnő tanár vezetése alatt szerezte diplomatikai ismereteit, ki irodalmilag is élénk tevékenységet fejtett ki s több nagy szakavatottsággal irt munkát tett közzé. A nagyérdemű férfiú negyven évi működése daczára ifjúi lelkesedéssel s viruló egészségben teljesiti jelenleg is tanári hivatását az egyetemen, melynek nemcsak legrégibb, de legérdemesebb tanerői közé tartozik. — A kiskörösi és szabadkai kirándulás, melyet az írók és művészek társasága vasárnap rendez, igen fényesnek ígérkezik. Kiváló írók: Tolnay Lajos, Komócsy József, P. Szathmáry Károly, Ábrányi Emil, Szabó Endre, sat. olvasnak fel Petőfi szülővárosában, Kis-Kőrösön, s azután Szabadkán, Ábrányiné, Siposs Antal, Latabár sat. közreműködése pedig a programainak művészi érdekességet ad. Mind Kis-Kőrösön, mind Szabadkán a vendégeket ünnepélyesen fogadják. A kirándulásban résztvenni akarók ma jelentkezhetnek Dolinay titkárnál az írói körben. — M.-Szigeten vasárnapra újabb népgyülést hívtak össze Hollósy István és társai. A népgyülés egyik pontját Rákóczi Ferencz hamvainak haza szállítása képezi, melyekről azonban senki sem tudja, hogy hol vannak. — A magyar jogászegylet a tegnapra kitűzött ülést határozatlan időre elnapolta. — A kir. tábla fegyelmi tanácsa tegnapi ülésében, a szabálytalanságok és mulasztások elkövetésével vádolt Székács Pál orosházi kir. aljárásbirót felmentette. Papp Bertalan ungvári járásbirósági írnokot pedig hivatalos kötelességének megszegése és botrányos magaviselete miatt hivatalvesztésre ítélte. — Romania irredenta. Az igazságügy-minisztérium is hozzájárult az ügyészség azon indítványához, hogy a román irredenta ellen megkezdett per megszüntettessék. — A Babonáról czimű vallásos szellemű és népies irányú munkára hirdet előfizetést Sirásaka Andor pécsi tanító. A munka czélja a nép felvilágosítása a vallás utján. Egyes példány ára 30 kr. Előfizetési pénzek a szerző nevére Pécs, Ágoston-tér 1. sz. alá küldendők május 20-ig. — Az antiszemita agitáczió Párisban véres párbajokra és különös párbaj-történetekre ad alkalmat. A párisi lapokban most jelent meg Albert Duruy és Alfonzo Daudet nyilatkozata, kik Drumont segédei voltak a Meyerrel vívott párbajban. Meyer azon inkorrektséget követte el, hogy a párbaj alatt balkezével kétszer kapta meg Drumont kardját. A segédek erről ezt mondják: Midőn Meyer először kapta meg a kardot, közbeléptek s abbahagyatni akarták a párbajt. Meyer azonban sajnálatát fejezte ki a felett, s azzal mentegeté eljárását, hogy igen ideges. Drumont pedig folytattatni kívánta a párbajt. »Feltehettük-e — írják a segédek — hogy ily inkorrektség után Meyer úr súlyosbítani fogja az ő eljárását újabbal, és pedig ezúttal, másodszor, balkezével úgy megkapva Drumont kardját, hogy annak teljesen lehetetlenné tette a kard használatát. Erre mi nem gondolhattunk előre, amint nem gondoltak Meyer segédei sem, s ha a bekövetkezett tény (tudvalevő, hogy Drumontot Meyer veszélyesen megszúrta) minket megcáfolt, ez minden emberi előrelátáson kívül történt.« — Ez a nyilatkozat felelet a támadásokra, melyekkel a párisi lapok Drumont segédeit illették azért, hogy nem léptek közbe s megengedték történni a párbaj ily lefolyását. A másik eset a következő: A Nationban az antiszemiták ellen heves czikk jelent meg, mire Rochefort párbajra hívta ki Dreyfusst, ama czikk szerzőjét. Rochefort segédei ily föltételeket ajánlottak: Vontcsövű pisztoly, a felek 35 lépés távolra állanak fel, mindegyik öt lépést mehet előre; addig lőnek, míg az egyik megsebesül. — Dreyfuss segédei pedig ezt nem fogadták el, hanem e helyett e föltételeket ajánlották : vontcsövű pisztoly, harmincz lépés, két lövés , — vagy pedig egy lövés, s ha egyik fél sem sérül meg, folytatás karddal. A segédek nem tudván megegyezni, fegyverbiróságra került volna a sor, de Rochefort csak oly fegyverbírót akart elfogadni, ki nem köztársasági, viszont Dreyfuss nem akart reakczionáriust fegyverbíróul. Dreyfuss segédei erre kijelentették, ( megjegyezve azt is, hogy Dreyfuss rövidlátó a a segédei ellenére egyezett meg a pisztolyban, mit Rochefort sürgetett), hogy Rochefort maga akarja a feltételeket diktálni, ők ezt megengedhetlennek találják. Az ügy tehát még függőben van. Egy magyar tanuló öngyilkossága Bécsben. Tegnap délelőtt a bécsi Allgemeines Krankenhausban egy Gerő Imre nevű 23 éves orvosnövendék felakasztotta magát az épület egy félreeső helyén. A fiatalember szülei Budapesten laknak. Öngyilkosságának oka ismeretlen. A gizehi szfinx kiásási munkálatai gyorsan haladnak előre. Párisból legutóbb 12.000 frankot küldtek Masperonak Bulakba, ki az ásatásokat vezeti, a további költségek fedezésére. A szfinx egész teste látható már, s most a jobb láb és a szfinxhez felvezető legelső lépcsők ásatnak ki. Sajátszerű, hogy a jobb láb oldalán görög jelmondatok láthatók a kőbe vésve, mindannyi vallásos jelleggel, míg a bal láb oldalán ily feliratok hiányzanak, ami arra mutat, hogy a hívők a szfinx felé délről közeledtek, mert a jobb láb oldala erre van fordulva. Nem lehetetlen, hogy a szfinx és a vele jobbról oldalt fekvő gránit-templom között összekötő út létezett, s ez esetben ezen után több szobrot fognak találni föld által elöntve. Az egyiptomi szobrászok a gizehi szfinxet egy nagy négyszögű alapzaton fekve szokták feltüntetni. A kérdés már most az, vájjon e régi szobrászok csak azt adták-e vissza, amit láttak, vagy saját művészi hajlamukat követték, midőn a a szfinxet e piedesztálra helyezték.Néhány nap múlva e kérdés meg lesz oldva. Ha a szfinx nem természetes sziklán fekszik, hanem mesterségesen készült alapzatra van helyezve, akkor valószínűleg sírboltot is fognak alatta találni. Helyi hírek. A középítési bizottság tegnap Gerlóczy alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen a fontosabb tárgyak közül a szabadságharczszobor gipszmintájára kiírandó pályázat feltételei tárgyaltattak. A tervezeten a bizottság csak azt a változtatást óhajtja tenni, hogy a három legjobb pályamű ne 1500, hanem 1800—1800 írttal dijaztassék s a pályaműveket ne hat hó alatt kelljen a hirdetmény megjelenésétől számítva beadni, hanem egy év alatt. A pályázati feltételek annyiban térnek el az eddigi szokásoktól, hogy a pályázók akár névvel, akár jeligével pályázhatnak s észrevételeket nyújthatnak be a bíráló bizottság ítéletére. A jelen esetben a bíráló bizottság műszaki előadója tiszteletdíjat kap. Ezután a tisztviselők házépítő szövetkezetének telepén eszközlendő csatornázási munkálatok kérdésével foglalkozott a bizottság. A szövetkezet kérte, hogy az ő számlájára a város eszközöltesse a csatornázást. A bizottság azt a határozatot hozta, hogy az érdekeltek az előrelátható költségeket a munka megkezdése előtt, a városnál letenni tartoznak. A harmadik érdekesebb tárgy, mely a bizottság ülésén elintéztetett, a következő: A várban a Bástya-sétány előtt egy magánfél építkezvén, a járda kitűzés akkér történt, hogy 3 lábbal alacsonyabb lett, mint előtte a Bástyasétány felszíne. A mérnöki hivatal azt az előterjesztést tette, hogy az illető ház előtt az egész bástyasétány leásassék és a bástyafal felső része is lebontassék. De miután a skót apátság házánál is, hasonlóan tűzetett ki a járdamagasság és a leásás nagy költségekkel járna, a bizottság azt határozta, hogy inkább az illető tulajdonosokat kell kártalanítani. E czélból helyszíni szemlére egy bizottság küldetett ki. A városligeti bizottság tegnap délelőtt Cséry Lajos elnöklete alatt ülést tartott, melyen leginkább a központi tejcsarnok-szövetkezet az iránt beadott kérvényével foglalkozott, hogy a városligeti Stefánia-út mellett levő fenyvesben a főváros egy ivócsarnok felállítására szükséges helyet engedjen át. A bizottság azonban a kérelem teljesítése ellen van, mert egyrészt ehhez a helyhez nagyon közel levő 2 sz. bódé úgy is hasonló czélra már bérbe van adva, másrészt azonban különösen azért, mert ha a fenyvesben tejcsarnok állíttatnék fel, a hely, melyet eddig a distinguáltabb közönség szokott felkeresni, betegek telepévé válnék. De arra való tekintettel sem volna czélszerű teljesíteni a szövetkezet kérelmét, mert az artézi kúthoz emelendő ivócsarnok építése már elhatároztatott, s arra a költségvetésben már 15.000 frt fel van véve, a főváros tehát konkurrencziát csinálna magának, ha a ligetben új ivócsarnokot engedélyezne. A bizottság ennélfogva a kérvényt elutasítani javasolja. Tárgyaltatott még az az indítvány, hogy azok emléke, kik a városliget keletkezésének alapját megvetették s fejlődését előmozdították, valami módon megörökíttessék. Mielőtt azonban a bizottság erre nézve konkrét javaslatot tenne, felhívta jegyzőjét, Bárány Ferenczet, hogy az erre vonatkozó adatokat gyűjtse össze és terjeszsze a bizottság elé. Végül tudomásul vette a bizottság azt, hogy elnöke , Cséry Lajos, egészségi állapotára való tekintettel 3 havi szabadságot nyert s helyettesítésére Kléh István biz. tagot kérte fel, ki eddig is a városligeti ügyekben nagy buzgalommal járt el. — A magyar földrajzi társaság lakomája. A fővárosunkban időző Ujfalvy-pár tiszteletére rendezendő lakoma ma, szombaton lesz a Nemzeti szálloda földszinti külön éttermében. A lakomán résztvenni óhajtók (társasági tagok vagy vendégek) estig a nevezett vendéglő kapujánál kitett ívre feliratkozhatnak. A lakoma kezdete esti 71/8 óra. Egy-egy teríték ára, borral 2 frt 50 kr. — Az omnibuszról. Tegez Gyula fővárosi adóbiztos beteg neje csütörtökön délután a Múzeum-körúton le akart szállni egy négykrajczáros omnibuszról. Mielőtt azonban egészen leszálloit az omnibusz elindult s Tegezné hanyatthomlok esett a földre. Hazavánszorgott a maga lábain, de félóra múlva otthon meghalt. Holtteste törvényszéki bonczolás alá kerül. A rendőri nyomozás folyamatban van. — Meglopott színésznő. A rendőrségnél jelentést tettek, hogy egy fővárosi színésznőtől elloptak 1550 frtot megérő ruhákat, mégpedig két pelucheköpenyt vörös kelmével bélelve, hozzávaló peluchekarmantyúval, uszályos fekete bársonyruhát, elől gyöngyökkel díszítve, kék selyemruhát, rózsaszín selyemruhát, külön derekú széles csipkékkel díszített selyem brokát ruhát és végre egy fehér csipkékkel díszített reggeli ruhát. A tolvajt nyomozzák. Eljegyzések és esküvők. Díszes esküvő volt csütörtökön d. e. 11 órakor a lipótvárosi kápolnában. Dr. Sárkány Andor miniszteri fogalmazó, Sárkány József kir. táblai tanácselnök fia, vezette oltárhoz Szabó Irén kisasszonyt, Szabó József altábornagy kedves leányát. Násznagyok voltak: Hertzeg Sándor kúriai biró és Kazy János orsz. képviselő; vőfélyek: Szabó Dezső és Sárkány Jenő; nyoszolyó-leányok Szabó Fáni Sárkány Margit kisasszonyok. Az örömszülőkön kívül idenvoltak még Kazy Jánosné, ifj. Sárkány Józsefné és Beöthy Zsoltné. Színház és művészet. — Oselo Gina k. a., a m. kir. operaház mezzoszoprán primadonnája, ki pár hét előtt Londonban nagy tetszés közt énekelt, május első hetében fog először fellépni mint Azuczena a Troubadour-ban. Ugyanez alkalommal Eleonórát Wilt Mária, Mannikot Mierzwinsky, Lunát Bignio fogja énekelni. .. Operabál május 6-án. A m. kir. operaházban május 6-án álarczos bál fog tartatni, mely okból a csütörtöki operaelőadás péntekre, május 7-re lesz áttéve. Törvényszéki csarnok. — Vád alá helyezett szerkesztő. Prágából jelentik, hogy Roys Miklós szerkesztőt, ki az ifjú csehek egyik radikális irányú orgánumát szerkesztette, zsarolás, sikkasztás és csalás miatt vád alá helyezték. Többek között gyűjtött egy Gregr Edének átadandó köszönő feliratra, melyet az sohasem kapott meg. A Tuskán-per, Zágráb, ápril 30. (D. É.) A Tuskán tartománygyűlési képviselő ellen hamis eskü miatt indított per ma délutáni tárgyalásán a vád- és védbeszédek tartottak. A királyi ügyész vádlottra a 197. és 199. §§-ban körülírt büntetést kéri kimérni, miután a tanúvallomásokból kimutatja a Tuskán által tett vallomás valótlanságát. Hinkovics ügyvéd védbeszéde után az ítélet kihirdetése holnap délre halasztatott. A Pesti Napló táviratai. A görög kérdés. Athén, ápril 30. Deliannys ideiglenesen a hadügyminiszteri tárczát is átveszi. A Rabagas czímű életlap szerkesztőjét a király megsértése miatt elfogták. A kormány a nemzeti banknál 15 milliós kölcsönt vett fel. A külföldi hadihajók a Pireusban horgonyoznak. (Ered. sürg.) Konstantinápoly, ápril 30. A félhivatalos Tarik jelentése szerint a minisztertanács a görög kérdéssel foglalkozott és elhatározta, hogy ha Görögország nem veti magát teljesen alá a nagyhatalmak ultimátumának, Törökország erélyesebb rendszabályokhoz fog nyúlni. (Ered. sürg.) Konstantinápoly, ápril 30. (P. K.) Török körökben úgy vélekednek, hogy a görög kérdés véglegesen még akkor sem lenne megoldva, ha a lefegyverezés tényleg meg is történnék. Attól tartanak ugyanis, hogy abban az esetben Görögországban forradalom üt ki, vagy ha ez nem is következnék be, kétségtelen, hogy Francziaországban és Angliában Görögország barátai következetesen oda fognak törekedni, hogy Törökország bizonyos területeket engedjen át a görögöknek. Páris, ápril 30. Görögországnak a hatalmak ultimátumára adott válaszában a következők foglaltatnak: A görög kormány vonatkozással az ápril hó 26-iki jegyzékére.