Pesti Napló, 1886. szeptember (37. évfolyam, 242-270. szám)
1886-09-01 / 242. szám
lekszünk, ha ide iktatjuk Károlyi Árpádnak, a mostani jubiláris ünnepély alkalmára írott s az ostrom történetét tárgyazó monográfiája befejező szavait: »És most — úgymond — újabb kétszáz év után, midőn az egygyé forrott ikerváros, Magyarország e drága diadémja, a hatalmas Duna két partján hegytetőn és sikrónán oly messze terülve, rohamos fejlődésével annak a szép jövőnek, annak a szebb kornak nyújtja biztos zálogát, mely után buzgó imádság epedett százezrek njakán; most, midőn az ifjú testvérváros ünnepi köntöst ölt, hogy a kétszáz év előtti nagy eseményt megünnepelje, minden jó magyar keblében bő forrása fakad a hálás kegyeletnek azok szent emléke iránt, akik nekünk a mi fejünk elveszett koronáját visszaszerezni segitenek. Áldjuk a nemes vezér emlékét, a kiben az eszme megfogamzott s ki ezt az eszmét annyi gát ellenére győzelemre vezette; a kegyelet tömjénjével áldozunk őseinknek, a vérünkből való vérnek s csontunkból való csontnak a visszaszerzett szép örökségért, melyet unokáikra hagytak; s az őszinte hála hervadhatlan koszorúját nyújtjuk azon idegen hősök halhatatlan emlékének, kik eljöttek ide, erre a földre, a rab Buda falai alá és véröket ontották, éltüket áldozták azért, hogy összetörhessék a rabnak lánczait. Hálánk nem a koldus köszönete az elfogadott jótéteményért, hanem őszinte lovagias elismerése annak, hogy talpra állani segítették ezt a már-már kimerült országot, a mely háromszáz esztendőn keresztül védte meg legjobb s leghűbb fiai holttestével őket s a nyugati czivilizácziót a barbár hatalmas csapásai elől és a melyről a német birodalmi gyűlés, meg a becsületbeli adósság súlyát élénken érző brandenburgi nagy választó fejedelem ünnepélyesen elismerte, hogy »a német nemzet római szent birodalmának legerősebb védbástyája valt.« Mindezeket élénken igazolják mostani kétszázados emlékünnepélyünk napjai. S hirdetik egyszersmind azt is, hogy bár a mai világ a kultúra terére vitte, a munka fölemelő, békés harczába avatta föl nemzetünket, csapongó lelkesedéssel csüng s mindenével áldozik a hősök emlékének is. A fringiák s hadverő buzogányok bár pihennek, de él a szivekben a soha el nem enyésző lelkesedés a haza szent földje iránt, melyen annyiszor apáink vére folyt s melyhez egy ezredév megszentelt emlékei csatolnak; mert mint Tinódy Sebestyén, a XVI-dik századbeli dalnok énekli : „Itt valaki közülünk elesik, Az angyalok menyországban viszik Ez világon neve elhirdesik És mindenek nagy jóval idvezlik.“ Dr. Szendrei János, Károlyi Árpád monográfiája, (Buda és Pest visszavivása 1686-ban. A kétszázados emlékünnepély alkalmára Budapest fővárosa megbízásából eredeti kútfők alapján irta dr. Károlyi Árpád. Budapest 1886.) Ama nagy munka, melyet Budapest fővárosa a kétszázados emlékünnepély alkalmából jeles történészünkkel, Károlyi Árpáddal íratott, a mai díszközgyűlésen osztatik szét s az emlékezetes hadieseménynek néltó irodalmi örökítését képezi. A nagy negyedrétű, 435 oldalra terjedő, pazar fénynyel illusztrált kötet egészen Budavár 1686-ki ostromának van szentelve s tiz fejezetben épp oly érdekesen, mint alaposan fejtegeti a nagy katonai dráma összes jeleneteinek lefolyását s a szerepet, melyet benne ostromlók és ostromlovak játszottak. Károlyi Árpád két év óta kutatott hazánk és a külföld minden nevezetesebb levéltárában s rengeteg anyagot gyűjtött össze, melyet élvezetes, vonzó alakban mutat be olvasóinak. Feltünteti az európai helyzetet 1685 végén, a béke- és háborupárt küzdelmeit a császári udvar körében, előadja a német birodalom s a pápa által fölajánlott pénzbeli segély ügyét s azután hosszú fejezetet szentel Magyarország belügyei rajzának a nagy felszabadító háború előtt. Ez az első négy fejezet tartalma. Az utolsó hat fejezet a katonai műveletek előkészítését, kiválóbb mozzanatait, a nevezetesebb csatákat és rohamokat s végül igen élénken magát a nagy eseményt írja le, a keresztény hadak diadalát, Buda visszafoglalását. A függelékben szerző felsorolja azokat, kik az egykorúak szerint legelőször jutottotainé asszonyom, én megszerettem a kelmed leányát és megtisztelem kelmedet azzal, hogy kelmedtől kérem, adja nekem őt feleségül. Kalotainé. Megtisztel! Engem! Meggyaláz, nem megtisztel ezzel a kéréssel. F e r i z. Kalotainé asszonyom! Kalotainé. Még megtisztel! F e r i z. Gondolja meg kegyelmed, nem így szokott a török keresztény leányt feleségül kérni! Kalotainé. Oh jól tudom, nem igy! Hanem rabolni, lánczon elhurczolni, gyilkolva, égetve, igy szoktátok — F e r i z (vadul), így, Allah nevére igy szoktuk! Kalotainé. Az anyja testén keresztül, testvérei vérébe keverve, égő hajlékuk világánál — F e r i z, így, igy, az örök istenre és prófétájára mondom, igy! Hedvig. Édes anyám, az Istenre kérem — kegyelmedet is tiszt ul — Feriz (magát megfékezve.) Gondolja meg, Kalotainé asszonyom, e zavaros időkben oltalmukra lehetnék, nagy hasznára minden hozzájok tartozóiknak. Kalotainé. E haszonért cserébe csak a lelki üdvösségünket kellene odaadnunk. Feriz. Sokat láttam és megszerettem a leányát, Kalotainé asszonyom. Érzelmeimnek ez a módja valamiképen idegen bennem. Nem olyan, amilyent eddig ismertem. ígérem kegyelmednek, hogy leányát nem török módra tartanám, hanem megbecsülném, szeretném, tisztes feleségül tartanám — Kalotainé. Talán még elsőnek is a többi között! Feriz. Kalotainé asszonyom, hallgasson rám ! Kegyelmed rossz indulattal van irántam. Szavait élbre rakosgatja, hogy szúrjanak és vágjanak — Kalotainé. Nincs egyéb védő fegyverem a szónál. Feriz. A szó nem akkor védelmezi meg jobban az emberét, ha éles — Kalotainé. Minden szavamra van egy tőröd, van egy késed, van egy kardod, van egy katonád. Minden hatalmad meg van rajtunk, csak még nyomorult szavunk van meg nekünk. Mért háborgatsz boldogtalanságunkban ? Elveszed a holminkat, termésünket, legelő barmunkat, a jármos jószágunkat, a tejelő tehenünket; elveszed fejünk alul a párnát: hát mért törsz a lelki nyugodalmunkra is ! Mért nem éred be zsákmányoddal. Feriz. Nem vagyok én rabló. Emberségesen bántam kegyelmeddel mindig. Békén hallgatom most is szemrehányásait. Hallgasson meg, Kalotainé asszonyom. Ha az a baja, hogy muzulmán vagyok, hát elhagyom hitemet, fölveszem a keresztséget. Ha az a baja, hogy török vagyok, leteszem a turbánt, fölveszem a csalmát és magyar leszek magyarok között. Mit akarhat még kelmed többet én tőlem ? Adja nekem a leányát, Kalotainé asszonyom! Kalotainé, így szereti kelmed ezt a gyermeket ? Feriz, így szeretem és kárhozzam el, ne lássam a próféta paradicsomát, ha az enyém nem lesz. Kalotainé: Isten az egekben, te légy a tanácsadóm ! Hedvig (ijedten): Édes anyám! Kalotainé. Amit az Isten rendelt, az legyen meg az ő akarata szerint. Nekem nincs több szavam ehhez. Forduljon kegyelmed a leányhoz. Ha szereti kegyelmedet, Isten munkája lesz ez, nem embereké. Hedvig. Nem, nem akarok a felesége lenni. Kalotainé. Nem akarsz? Hisz az imént pártját fogtad! Hedvig. Nem tudom, nem értem, ne haragudjék meg, én sem haragszom magára, de irtózattal tölt el a gondolat, hogy a felesége legyek — Feriz. Nem tudnál szeretni? Nem érzed, mennyire szeretlek, mikor kész vagyok érted mindenre ! Hedvig. Érzem, tudom, látom, de meghalok a gondolatától is. Kalotainé: De gyermekem! Hedvig. Gondold meg, édesanyám, hiszen te mondtad, megölte a férjedet, megölte az atyámat. Gondold meg, elhurczolták kis gyermekedet zsenge ártatlan korában . . . Azt mondják, gyűlöletes janicsárt nevelnek a keresztények veszedelmére az elrablóit keresztény kisdedekből. Feriz (szilajon): Azt, janicsárt! Én is az vagyok. Én is keresztény emberek gyermeke lehettem. Nem védett meg a kereszt, nagyra nőttem a félhold alatt, a próféta árnyékában. Mit beszéltek nekem a keresztény irgalmasságról! Mikor a török szerelemmel, lemondó szívvel, áldozattüzében égetve meg mindenét, a mije szent, közeledik hozzátok, akkor is keresztény gyűlölettel veritek vissza. Tűz és halál reátok ! Nem kellett a barátságom, meg fogjátok érezni ellenséges indulatomat. Hedvig. Kegyelmezzen . . . Kalotainé. Mit rimánkodol neki! Kegyelmére hiába számítanál, fenyegetéseitől nincsen mert félni. Hódolt területen lakunk, megteszszük kötelességünket s ismerjük a budai basa parancsát, a mely halállal büntet, ha ok nélkül bántjátok, a kik hűségben vannak. Feriz. Ok nélkül? Úgy van, jó asszonyom.De a mai válságos időben vadon terem az ok annak, a ki hasznát tudja venni. Vigyázz magadra és a leányodra, Kalotainé asszonyom ? (Elmegy.) .... KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, szeptember 1. Naptár: Szerda, szeptember 1. Róm. kath.: Egyed apát. — Prot.: Egyed. — Görög-keleti: (augusztus 20.) Sámuel próféta. — Zsidó : (Ellus 1.) Ros Hachodes. — A nap kel 5 óra 18 perczkor reggel, nyugszik 6 óra 41 perczkor délután. — A hold kel 8 óra 48 perczkor reggel, nyugszik 8 óra 25 perczkor este. A miniszterelnök (belügyminiszter) fogad d. u. 5—6 óráig. A vallás-és közoktatásügyi miniszter fogad déli 12— d. u. 2 óráig. A honvédelmi miniszter fogad délután 2—3 óráig. Horvát miniszter fogad délelőtt 10— délután 2 óráig. Budavár visszafoglalásának 200-ik évfordulója alkalmából a történelmi társulat diszülése d. u. 5 órakor a király jelenlétében a Vigadó dísztermében. A magyar tud.egyetem ünnepélyes közgyűlése d. e. 10 órakor az újvárosháza közgyűlési termében. Történelmi kiállítás a városligeti műcsarnokban nyitva d. e. 9— d. u. 7 óráig. Belépti dij 20 kr. Dinnyekiállitás a Köztelken d. e. 10—12 d.és u. 2—4 óráig. Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9— d. u. 1 óráig. A vörös kereszt egylet budai Erzsébetkórháza megtekinhető d. e. 10—11. óráig. Nemzeti múzeum:képtár d.e.9—d.u.1 óráig. Technológiai múzeum a Kerepesi-uton Beleznay-kert nyitva van: d. e. 9— d. u. 1 óráig. A botanikus kertben levő orsz. üvegfestészeti kiállítási teremben új üvegfestmények és mindennemű kartonok vannak kiállítva. Megtekinthető bárki által minden díj nélkül délelőtt 8—12 és d. u. 2—6 óráig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. u. 4—8. Múzeumi könyvtár zárva. Svábhegyre fogaskerekű vasút indul félóránkat ; az Eötvös-villában czigányzene. Újpestre illetőleg a Margitszigetre félóránkint közlekednek a helyihajók ; a szigeten czigányzene. Az állatkert nyitva van egész nap. Belépti dij 30 kr. Grand Café-Restaurant de l’Opera Andrássy-ot, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. — Udvari ebéd. Tegnap délután 4 órakor a budai királyi váriakban 30 terítékes udvari ebéd volt, a melyen a király ő Felségén kívül még a következők voltak jelen : A német katonai küldöttség tagjai, mégpedig Schlichting tábornok, Etzdorf és b. Schleinitz ezredesek, gróf Dohna lovassági és Kalkstein gyalogsági kapitányok, valamint a küldöttséghez beosztott Besch őrnagy szárnysegéd, továbbá Bojanovszky német főkonzul, valamint a bécsi külföldi nagykövetségekhez és követségekhez beosztott külföldi katonai attadhék, mégpedig Valles ezredes (Spanyolország), Keith Fraser ezredes (Nagybritannia), Kaulbars vezérőrnagy (Oroszország), gróf Wedel ezredes (Németország), lovag Cerutti alezredes (Olaszország), Milovanovics alezredes (Szerbia) és marquis de Pange őrnagy (Francziaország). A már felsoroltakon kívül hivatalosak voltak még: gróf Bylant-Rheidt táborszernagy közös hadügyminiszter, hg Thurn és Taxis Imre főlovászmester, dr. Popp altábornagy főhadsegéd, gr. Wolkenstein főkonyhamester, b. Fliesser, Zuma Károly és b. Weigelsperg őrnagy szárnysegédek, Benkeő őrnagy, Kolozsváry százados, Pápay udvari tanácsos, Lányi főtörzsorvos, végre a parancsőrtiszt és a királyi várlak őrparancsnoka. — Otto bajor király állapota — mint Münchenből jelentik — az utóbbi hetekben rosszabbra fordult. A király vagyonának kezelői a czivillistát terhelő adósságokból egy részt már törlesztettek, de most azt követelik, hogy a hitelezők jelentékenyen szállítsák alá követeléseiket. Egyik főhitelező, Brandl lovag, udvari építész és mérnök több millióra rugó követeléséből állítólag elengedett egy félmilliót. Ellenben egy férfiruha-kereskedő, kinek 12.000 márkányi követelése van, a kívánt 3000 márka elengedését megtagadta. Ily körülmények között valószínűleg mégis perre fog még kerülni a dolog. — Kállay Béni közös pénzügyminiszter visszatérőben Szerajevóból nejével együtt tegnap Budapesten át Bécsbe utazott. — Lehet-e a tanár egyúttal kereskedő és iparos is ? — czímmel néhány lévai könyvkereskedő és könyvkötő keserű hangon tartott litografált körözvényt bocsátott ki, melyben hevesen kikelnek Holló Sándor lévai tanár ellen, ki Nyitrai és társa czég alatt már évekkel ezelőtt »könyv- és papirkereskedő, könyvnyomdász és könyvkötő- iparos« — üzletet nyitott s azóta állítólag monopolizálja azt a jogot, hogy a tanulók a szükséges könyveket és tanszereket csak nála vásárolhassák. A panaszos kereskedők szerint Holló Sándor tanár s vele egyetértve az intézet igazgatósága, valóságos pressziót gyakorolnak a tanulóifjúságra úgy, hogy ez nem is mer másutt vásárolni, mint a Nyitrai és társa cégnél. A lévai könyvkereskedők már négyszer is panaszt emeltek a minisztériumnál, de hasztalan. Most ez úton akarják Trefort Ágoston figyelmét e visszaélésre felhívni. — Miklós Gyula kir. tanácsost és országos borászati kormánybiztost és családját, mint nekünk Sajó- Szent-Péterről táviratilag jelentik, megrendítő szerencsétlenség érte. Húsz éves fia vadászaton véletlenül meglőtte magát és 24 órai szenvedés után meghalt. Temetése e hó 2-án délután lesz Alacskán. — Magyar királyi államvasutak igazgatósága. Budavár visszafoglalásának 200-ik évfordulója a történelmi kiállítás és f. é. szeptember hó 5-én Budapesten a városmajorban tartandó népünnepélyre utazóknak f. é. szeptember hó 5-én, azaz vasárnap a Bruckból 12 óra 50 perczkor éjfélkor induló 5. sz. személyvonathoz a bruck-almásfüzitői vonatrész állomásairól Budapestre utazók számára a II. kocsiosztályra egész I. osztályú és a III. osztályra egész II. osztályú személyvonatú menetjegyek fognak kiszolgáltatni, melyekkel a visszautazás 14 napon belül — gyorsvonat kivételével — bármely személyszállító vonattal történhetik s a jegynek megfelelő alsóbb kocsiosztályban való díjmentes visszautazásra jogosítanak. Gyermekekre nézve a m. kir. államvasutak személydijszabásának 59. lapján foglalt kedvezmények mérvadók. Podgyász-szabadsuly nem engedélyeztetik. Chevreul, a híres franczia tudós, mint esti lapunkban már jelentettük, tegnap ünnepelte századik születésnapját. A franczia tudományos akadémia ez alkalomból száz éves tagja tiszteletére ünnepélyes ülést tartott, melyen az ünnepelt maga is megjelent s személyesen fogadta a »halhatatlanok« szerencsekivánatait. Este diszbankettet rendeztek tiszteletére. Chevreul Mihály Jenő 1786. aug. 31-én született Angersben s tizenhét éves korában Vauquelin párisi tatált fel Buda vára falára s kik közt a sokat emlegetett Petneházy nem fordul elő, mert az eddig ismert egykorú kútfők az ő nevét nem említik. Akik a dicsőséges ostrom és véres lefolyása iránt közelebbről érdeklődnek, azok teljes kielégítést találhatnak Károlyi nagy művében. Az ostrom s a vele összefüggő összes katonai események beható, hiteles és nagyobbára új világítást nyernek a könyvben, melyet melegen ajánlunk olvasóink figyelmébe. Amily szépen írta meg Károlyi az ostrom történetét, olyan fényes kiállításban bocsátotta azt a közönség elé Budapest főváros törvényhatóságának bőkezűsége. Gyönyörű arczképek, térképek s más nemű egykorú illusztrácziók nagy számmal és kitűnő hasonmásokban diszítik a kötetet. A munka élén a főhős, a diadalmas hadvezér, Károly lotharingiai herczeg arczképe nagy önálló műlapon látható. Meg van továbbá I. Lipót császár-király, Frigyes Vilmos brandenburgi választó fejedelem, III. János György Miksa Emánuel bajor választó fejedelem, Baden Durfachi Károly Gusztáv őrgróf, Badeni Lajos őrgróf Keresztély szász herczeg, gróf Starhemberg Ernő Rüdiger, gróf Starhemberg Guidó, Savoyai Jenő, Croy Jenő herczeg, gróf Dunnewald Henrik János és gróf Louches Károly Lajos arczképe. A magyarok közül meg vannak Apafy Mihály, Tököly Imre, Zrínyi Ilona, gróf Csáky István, gróf Eszterházy Pál nádor, gróf Csáky László, gróf Batthyány Ádám, gróf Eszterházy János, gróf Pálffy János Károly, gróf Koháry István arczképei. A kötetben találhatók még gyönyörű kosztümrajzok és mellékelve vannak kitűnő kivitelű térképek, melyek az akkori hadállásokat a legpontosabban megvilágítják. BELFÖLD, Komárom, aug. 30. A komáromi ref. egyházmegye e hó 25-én tartotta őszi közgyűlését Beöthy Zsigmond egyházmegyei gondnok s Vályi Lajos esperes kettős elnöklete alatt a 46 egyházat képviselő nagyszámú lelkészi és világi tagok jelenlétében. Az esperes buzgó imája után Beöthy táblai tanácselnök, mint megyei gondnok nyitotta meg a közgyűlést, a prot. egyház fennállása s virágzásának alapját képező kellékek fejtegetésével, melyben különösen kiemelte annak szükségességét, hogy a hívek saját buzgalmukkal s erejökkel igyekezzenek fentartani az egyházat és iskolákat, mert csak így őrizhetik meg az önkormányzat fenséges jogát, melyet nagy áldozatokkal óvtak meg az ősök minden idegen beavatkozás ellen, bármely plauzibilis körülményekkel volt is összekötve annak megkísérlése. Lelkesedéssel jelezte, hogy jól ismeri személyes fáradságra s áldozatokra utaló kötelességeit, s ezen kötelességérzetből igyekezett megfelelni a zsinati törvények rendelkezésének, hogy e nyár folyamában megkezdő a megyéjéhez tartozó egyházközségek látogatását, hogy azok szellemi és anyagi körülményeivel megismerkedjék. Amennyiben azonban az 5 politikai megyére kiterjedő egyházakat ezúttal mind meg nem látogathatta, a közgyűlés tagjainak zajos éljenzése közt ígérte meg, hogy folytatni fogja a jövő évben hivatalos látogatásait. (Megjegyezzük, hogy e gondnoki látogatásokat, melyek már 70 év óta nem voltak gyakorlatban, mindenütt kitűnő tisztelettel s nagy öröm s lelkesedéssel fogadták, szívhez szóló jeleivel a szeretet s ragaszkodásnak.) A társelnök esperes azután megjelölte azokat a mozzanatokat, melyek a megyei közigazgatásban a tavaszi gyűlés óta felmerültek. Az erélyes s tevékeny esperesnek minden intézkedése helyesléssel fogadtatott. Serényen intézkedett az időközben elhalt lelkészek egyházaira nézve s teljes hivatali buzgósággal, a törvény szigorát is igénybe véve, azon egyházak irányában, hol egy vagy más irányban zavarok vagy rendetlenségek mutatkoztak s különösen ott, hol az országos egyházi közalapot illető járulékok vagy megtagadtattak, vagy nem a törvény értelmében a vagyoni álláshoz mérten fizettettek be. Fájdalmas szavakkal érinté a madasi népes egyház szerencsétlenségét, melynek temploma, harangjai, órája, iskolája és paplakja a július végén dühöngött tűzvész áldozatai lettek. Felkéretni határoztatok a konvent, hogy a szerencsétlen egyházat és lelkészét a közalapból nevezetesebb segélyben részesítse. Négy papjelölt a délutáni órákban egyházmegyei vizsga alá vétetett, s miután képesítetteknek nyilváníttattak, bekebeleztetek s ünnepélyes templomi felavatásuk után, kápláni minőségben mindjárt el is helyeztettek. A közgyűlést, melyben még számos magántermészetű ügy intéztetett el, kedélyes lakoma zárta be, hol a gondnok s esperesért, s a megye több érdemes tagjáért vidám szellemű pohárköszöntők mondattak. már vegyi gyárába lépett. 1830-ban a College de France meghívta a vegyészeti tanszékre s a párisi akadémia már előbb, 1830-ban tagjául választotta. Chevreul nevét a zsiradékok, főleg a stearin vegyi összetétele iránt folytatott kutatásai tették halhatatlanná. Nagy hírt szerzettek neki az optikai színtan körül tett kísérletei is, melyeknek eredményét a franczia állam kezelése alatt álló gobelingyárban értékesítette. 1839-ben megjelent Színharmóniája alapvető munka. Az agg tudós majdnem minden évben tett közzé újabb meg újabb tudományos értekezést. A párisi ostrom alkalmával 1871-ben Chevreul tiltakozott a város bombáztatása ellen s a kommün idejében megmentette a pusztulástól a reábízott gobelingyárat. A százéves tudóst nemrég, jubileuma alkalmából, a heidelbergi egyetem is tiszteletbeli doktorrá nevezte ki. — Mitter József, a Neue Freie Presse felelős szerkesztője tegnap délben 1 órakor hirtelen elhalálozott. A megboldogult 62 éves s a N. Fr. Pressének majdnem alapítása óta szerkesztője volt. Csak néhány nap előtt tért vissza a vidékről, hol nyaralni volt s az a baja, mely hirtelen halálát okozta, egész váratlanul fordult rosszabbra. — Eltűnt osztrák hajó. A londoni Lloyd jelentése szerint a Tarabochia és társa trieszti cég tulajdonát képező Mieroslav osztrák hajó, mely ezelőtt öt hónappal 100,000 frank értékű petroleum-szállítmánynyal indult el Filadelfiából, valószínűleg zátonyra futott és tönkre ment. A hajó legénysége 30 emberből állott. A losonczi gőzmalom, mely hatvani Deutsch Bernát tulajdonát képezi, mint késő éjjel halljuk, egy a fővárosba érkezett magántávirat szerint leégett. A malmot csak ezelőtt egy évvel vette meg a jelenlegi tulajdonos, ki azt a modern technika követelményei szerint rendeztette be. A tűz keletkezési okáról és a kár nagyságáról nincsenek részletek. A mödlingi vasúti szerencsétlenség alkalmával súlyosan megsérült utasok közül a tegnapi nap folyamán egyik sem halt meg s állapotuk teljesen kielégítő. Mödlingből tegnap azt jelentették, hogy Trnka vonatvezető, ki a katasztrófának okozója volt, szívszélhüdésben hirtelen meghalt. Ez a hír azonban mindeddig nem nyert megerősítést, sőt illetékes forrásból értesítenek, hogy Trnka bizonyos beteges apathia állapotában sínylik és mindjobban hitelt nyer az a föltevés, hogy a katasztrófát őrülési rohamában okozta. Magaviselete, melyet a szerencsétlenség óta tanúsít, állítólag szintén e mellett szól. Családja tegnap meglátogatta börtönében s meg volt lepve állapotától. Meron egy pontra szögezte szemeit s váltig azt hajtogatta: Az Istenért, én nem vagyok oka a katasztrófának. Azt is beszélik, hogy Trnka talán ittas volt a szerencsétlenség estéjén, de ezt a föltevést eddig mi sem bizonyítja. Sőt inkább konstatálva van, hogy akkor nap ötven krajczárt vitt magával hazulról s abból csak harminczat költött el. Világosságot ez esetre csak a vizsgálat fog majd deríteni. Különös, szerencsétlen végzet üldözte különben Tinkát ebbe a dologba, mert ő neki akkor nap tulajdonképen nem lett volna szolgálata s csak önkényt helyettesítette egyik kollegáját. A katasztrófa, melyet az ő vigyázatlansága okozott, nagyobb mérvű volt, mint eleinte föltették. A tegnapi nap folyamán kiderült, hogy a már jelzett húsz sérültön kívül még három utas sebesült meg súlyosan. — Megszökött nagykereskedő. A trieszti Lialopulo fakereskedő cég főnöke — mint táviratilag jelentik — tegnap megszökött. A passzívák állítólag felülhaladják a 200,000 frtot. Budavár visszavételének emlékünnepélye. A ma tartandó diszülésen Kolozs megye Hosszú József állami főszámvevőségi alelnökkel és Halmágyi Sándor budapesti kir. táblai bíróval képviselteti magát. — Zágráb városa két tanácsosát küldi az ünnepségekre, u. m. Radovinácz és Hudovszky urakat. A kolozsvári egyetemet a rektor fogja képviselni. Az ünnepségeken való részvételüket bejelentették még továbbá Mihalovics József zágrábi érsek és lovag Renvers Vilmos, őrnagy. Bylandt gróf szárnysegéde, Dulánszky Nándor pécsi püspök és Huyn gróf táborszernagy, újabb elhatározása szerint, szintén eljön, de Kálnoky gróf külügyminiszter tudatja, hogy lábtörése miatt nem lehet jelen az ünnepélyeken.* A Budavára visszavételében résztvettek utódai közül újabban megérkeztek: Nils Bielka gróf Svédországból, Moschke Hermann porosz alezredes, Stiesen Severin, nápolyi franczia konzul, de Plagius A. Sándor Olaszországból, Oldenkott Gyula Norvégiából, Marais L. a franczia hadsereg 17. lovas ütegének századosa és Moravecz Henrik bécsi ügyvéd. * A történelmi kiállítást hétfőn 1069-en nézték meg és befolyt 198 frt 70 kr. A kiállítás megnyitása óta 17,353 látogatója volt a kiállításnak s eddig befolyt 3931 frt 50 kr.* A helyőrségi templomban tartandó ünnepélyes istentisztelet alatt következő zeneművek adatnak elő: Zsaszkovszky Endre Szent-István-napi miséjét.A magánrészeket Farkas Ilona k. a., Benza Anna asszony, Dalfi Lőrincz és Bodor Lajos éneklik. Mellékletek lesznek: 1. Ah hol vagy Magyarok tündöklő csillaga, régi ének Szent-István királyról. 2. Angyaloknak nagyságos asszonya, 1508. évből. 3. Oh dicső szép kincs, kiben semmi gyarlóság nincs, régi ének a boldogságos szűz Máriáról, 1651-ből. 4. Imádlak Téged elrejtett Istenség, Aquinoi Szent-Tamás himnusza 1651. 5. Üdvözlégy szent test, szűztől ki születtél, 1651-ből. A régi énekeket vegyes karra átírta Bogisich Mihály prépost-plébános. Az istentisztelet végén Te Deum, nagy zene- és énekkarra. * A rendfentartó bizottság elnöke felkéri a meghívott urakat és hölgyeket, hogy: 1. Meghívójukat mindenkor magukkal hozni s azt a rendezőségnek felmutatni. 2. Ma délután 4 órától 1/gö-ig a Vigadó dísztermében gyülekezni. 3. A Vigadónak a Deák Ferencz-utcza felé eső kapuján felmenni és 4. A holnap, 2-án a helyőrségi templomban reggel 8 órától */*9-ig gyülekezni szíveskedjenek. Egyúttal felszólittatnak a rendfentartó bizottság tagjai, hogy 1. Ma a Vigadó dísztermében 1/23 órától 8/*4-ig. 2. Holnap a várban s különösen a helyőrségi templomban 1/28 órától 8-ig helyeiket mulhatlanul elfoglalni és végre 3. Jelvényeiket mindenkor feltűzni szíveskedjenek. A jelvények ma d. u. */73 órától */a4-ig a Vigadó előcsarnokában az utalványok felmutatása, vagy az előzetes feljegyeztetés igazolása mellett vehetők át. Helyi hírek. — A közúti vasút zugligeti vonalán mától kezdve a Károlykaszárnyától a zugligetbe az első vonat reggel 6 órakor indul, az utolsó pedig este 8 órakor. A zugligetből a Károlykaszárnyáig az első vonat reggel 6 órakor, az utolsó 9 óra 30 perckor indul. A lánczhídtól a zugligetig az első vonat 6 órakor, az utolsó 8 óra 12 perckor indul. A zugligetből a lánczhidfőig az első vonat reggel 6 órakor, az utolsó vonat kilenczedfél órakor indul. Szeptember 16-tól okt. 14 ig a Károlykaszárnyától a zugligetbe az első vonat reggel 7-kor, az utolsó este 7-kor indul. Pestre pedig az első vonat reggel 7, az utolsó este 8-kor. A lánczhídtól a zugligetig reggel 7 óra 12 perczkor, az utolsó este 7 óra 12 perczkor. A zugligetből az első vonat reggel 7-kor, az utolsó este 6-kor indul. A vonatok a Károlykaszánya és zugliget közt szept. 15-ig reggel 6—8 közt és délután *ra 3—7 közt negyedóránkint, ezenkívül 20 perczenkint, 16-tól okt. 19-ig egész nap 20 perczenkint, a lánczhid zugligeti vonalon pedig egész nap félóránkint indulnak. Megjegyzendő, hogy az utóbbi vonalon okt. 15-étől kezdve a forgalom átszállás mellett közvetittetik; vasár- és ünnepnapokon a szolgálatot egy órával kiterjesztik. Az igazgatóság a közönség és az arra lakók érdekében azt az üdvös intézkedést léptette életbe, hogy a Károlykaszárnyától a fogaskerekű vasutig és viszsza a forgalmat egész télen át fentartja. — Eltűnt 5002 frt. Ellopták-e vagy elveszett, arról maga Erlich Ignácz, jászberényi regálőbérlő sem tud számot adni, ki az esetről jelentést tett a rendőrségnél, úgy adja elő, hogy tegnap az esti vonattal érkezett a fővárosba s mikor kiszállott, a nagy tolongásban egyszerre észrevette, hogy mellénye belső zsebéből hiányzik nagy, fekete bőrtárczája, melybe elutazásakor 5002 frtot tett, mert Váczott valami bérletet akart kötni. A mellényzseb nincsen felvágva, a vonaton sem aludt, hogy talán esetleg ott lopták volna ki a tárczát, mégis eltűnt. A károsult Erlich kérte a rendőrséget, hogy a vizsgálatot, illetve a nyomozást indítsa meg. A pénz megtalálójának vagy a tettes kézrekerítőjének 300 frt jutalmat biztosít. — Rablás és gyilkossági kísérlet. Hauzl Mátyás judenburgi (Stájerország) szül., 19 éves lakatoslegény f. évi aug. hó 18-án Stájerország Pöflach helységből jó barátja, Potocznik Ferencz, cyki szül., 26 éves gépész rábeszélésére Potocznikkal és ennek kedvesével Magyarországba jöttek munkát keresni. Gyalog indultak útnak, de ládáikat Pöflachról Budapestre vasúton küldték el. Aug. 28-án este Martonvásárra értek és itt Hauzl Mátyás a nagy vendéglőben akart meghalni. Potocznik azonban azt tanácsolta, hogy jobb lesz, ha kimennek a városból s csak a mezőn ülnek le pihenni és kora hajnalban még útra indulva, másnap beérnek Budapestre. Ennek következtében napszálltakor Martonvásárból kiindultak és úgy esti 10 óráig haladtak Budapest felé. Ez időben a puszta mezőn egy helyen ledőltek aludni. Reggel felé, mikor az ég szürkülni kezdett, Potocznik e szavakkal ébreszté fel az alvó Hauzlt: »Kelj fel, rablók vannak itt« s amint Hauzl felébredve, fektében feléje fordult, Potocznik kését Hauzl torkába döfte. Hauzl felugrott, de Potocznik egy súlyos tölgyfabottal addig verte agyba-főbe, mig össze nem rogyott és még a földön is verte a vérében fetrengő Hauzlt, ki látva, hogy társa agyon akarja verni, holtnak tétette magát és bár Potocznik még folyton verte, meg sem mocczant. Ekkor Potocznik a holtnak vélt Hauzlt kedvese segélyével kirabolta és útját a nővel együtt Bpest felé tovább folytatta. Hauzl reggel kissé magához jött, bement Martonvásárra, hol a bírónak elmondta az esetet. A bíró pedig azonnal értesítette az esetről a főkapitányságot. A nyomozással megbízott Zsarnay Győző kapitány a rabló elfogatása végett, augusztus 29-én délelőtt a budai pályaházban megjelent, hol arról értesült, hogy Potocznik Hauzl ládáját már kiváltotta és azonnal Salgó-Tarjánra adta fel a magáéval együtt. Erre azonnal táviratilag megkeresték a salgó-tarjáni szolgabiróságot a rabló elfogatása iránt és onnan tegnap délelőtt az az értesités jött, hogy a rablót kedvesével együtt elfogták és ma a fővárosba szállítják. Az életveszélyesen sérült Hauzlt a Szt. János-kórházban ápolják. — Öngyilkosságok. Tegnap délután 5 óra tájban egy ismeretlen férfi, külseje után ítélve : vidéki parasztgazda ment be a IV.—V. ker. kapitányság udvarába, ott szó nélkül kést vett elő és azt, mielőtt valaki meggátolhatta volna, a hasába szúrta. A szerencsétlent, ki élettelenül rogyott össze, azonnal a Rókusba szállították, de kihallgatni és igy kilétét megtudni nem lehetett, mert estig nem nyerte vissza eszméletét. Tegnap délután egy ismeretlen tisztességes külsejű férfi a Ferencz József rakpartról a Dunába ugrott. Mire kifogták, már halva volt. Halálozások. özv. Hangyás Gedeonna, Mező-Madarassy Madarassy Karolina asszony, élete 87-ik évében, folyó hó 30-án Felső-Nyáregyházán meghalt. Színház és művészet. — A népszínház tegnapi estéje alkalmas előkészítése volt az ünnepi hangulatnak. A mese vázlatát tárczánkban adjuk, itt csak a darab külső hatására szorítkozunk. Minden felvonás élénk, zajos hatást keltett. Legjobban van megkomponálva az első felvonás, mint gazdag expozíczió. A második tarkaságával, dalaival, tánczával mulattat, a harmadik egy pompásan rendezett tableauval elégít ki. A dalok közül Blaháné egyik pattogó, magyar zamata nótája valóságos futurét csinált. Meg is ismételtették s rendkívül tetszettek Némethnek (ki egy vallon kapitányt játszott) alkalmi kupléi, különösen a bolgár és a magyar nemzetre vonatkozó versszakokkal. Blaháné játékát, énekét különösen dicsérni, kiemelni fölösleges dolog lenne. Az ő neve dicséret annak a szerepnek, melyet visel. Fodor Fruzsina a prológot megkapó hévvel, szerepét értelemmel, helyes érzékkel szavalta. Játéka közvetlen, igaz, mozgása kellemteljes. Szirmai Feriz bégjéért nyílt jelenetben is kapott tapsot. Németh mint vallon kapitány, Vidor mint együgyü parasztlegény, Pártényiné mint Kalotainé legjobb igyekezetüket vitték a küzdelembe az est sikeréért, úgy a kisebb szereplők is, kiknek sorában Sik Gizella is kellemes, szép jelenség volt. A szerzőt az első és második felvonás után zajosan hívták, meg is jelent, előbb a szereplőkkel, aztán a közönség ismételt hívására egyedül is. Az utolsó felvonás mozgó képlete : Budavár bevétele, megkapó hatású volt. A romban álló fehérvári bástyafákról a Gellért-hegy felé nyíló kilátást ábrázolja a díszlet, mely az ifjú Lehmann munkája. A felvonás végén mozsár- és fegyverdurrogás, röppentyűzápor között hatolnak a tarkábbnál tarkább fegyvernemű csoportok a falakra, leüzik vagy letaszítják onnét a török katonákat s kitűzik a magyar lobogót, mig középen Feriz bég, anyja és neje, az előtérben a többi szereplők képeznek szép csoportot, hátul pedig a kelő nap fénye ragyogja be a csoportokat. — Az előadást nagyszámú, díszes közönség nézte végig. (V. A.) — Operaház. Gounod bájos zenéjű Faustjában tegnap este először énekelte Bianchi Bianca k. a. a Margit szerepét. Éneke és játéka egyaránt virtuóz volt s bár a mi operánk közönsége nagyon megszokta Margit szerepében azt az érzéki szenvedélyt megtestesítve látni, melyet Turella tudott beleoltani, Bianchi k. a. megkapó koloraturája s természetes játéka olyanná tette Faust szerelmesének egész alakját, mely méltán megnyerte a közönség tetszését. Nem utolsó érdeme a kisasszonynak az sem, hogy nagy szerepét tiszta magyarsággal énekelte el. Az opera ujonan szerződtetett fiatal tagja, Takács is tegnap lépett fel először nagyobb szerepben. Valentint énekelte s érczes, magas baritonjával sok tapsot aratott. Szép énekével nem áll egészen arányban kissé kapkodó játéka, mert alakítási buzgalmában olykor a karrikatúra birodalmába téved. A többi szereplőig