Pesti Napló, 1887. április (38. évfolyam, 90-118. szám)

1887-04-01 / 90. szám

A czár elleni merénylet. Berlin, márcz. 31. Az itteni orosz nagy­követséghez semminemű értesités sem érke­zett, mely a Reuter-ügynökségnek a czár élete ellen sikertelenül megkisérlett merény­letről szóló hírét megerősítené. Katkoff. (Ered. sürg.) Pétervár, márcz. 31. (P. K.) Ezideig mi sem látszik arra mutatni, hogy a kormány el volna határozva Ratkoff-fal szemben erélyesen fellépni s Németország és az osztrák-magyar monarchia ellen intézett támadásainak — melyek a hivatalos orosz politikával egyenesen ellentétben állanak — gátat vetni. Hir szerint Griers kieszközölte volna a czárnál, hogy Katkoff nyilvánosan megvitessék, de az utóbbi befolyásos barátai­nak sikerült e rendeletet visszavonatni. Egye­lőre a dolog úgy áll, hogy ezúttal megeléged­nek azzal, hogy Katkoffot Giers-ellenes táma­dásainak beszüntetésére magán után felszólít­ják s ez okból idézték Pétervárra ad audien­­dum verbum. Pánszláv körökben azt hiszik, hogy Katkoff egyáltalán nem hajlandó táma­dásaival felhagyni s ez esetben okvetlenül döntő harczra kerül a sor Katkoff és Giers között, melynek kimenetele elé nagy várako­zással néznek. (Ered. sürg.) Berlin, márcz. 31. A Köln. Ztg. pétervári jelentése szerint Giers felvetet­te a czár előtt a választást közte és Katkoff között s azt követeli, hogy Katkoff lapja, a Moszkovszkija Vjedomosti elnyomassák. A reichszáb­ból. Bécs, márcz. 31. (Képviselőhöz.) Taaffe mi­niszterelnök Nitschének azon interpellácziójára válaszol, mely Kolb J. F. prágai czégnek Fast és Mayerhof tarnowi czég a galicziai hatóság előtt véd­jegy tárgyában megindított perre vonatkozik. A mi­niszterelnök kijelenti, hogy a periratok akként tünte­tik fel a tényállást, hogy a belügyminisztérium a pa­nasz vétele után rögtön intézkedett, hogy a prágai c­ég jogai megóvassanak és hogy a panasz tárgyát képező per megszüntettessék. Az interpelláczióban fel­említett egyéb ehhez hasonló esetről a miniszterel­nöknek nincs tudomása. S­i­g­­ interpellácziójára kijelenti Taaffe gróf, hogy a kormány — sajnálatára — nincs azon hely­zetben, hogy azon kívánalmat, hogy a Weidenau és Jauernigg kerületeket átszelő mindkét útvonal álla­­mosíttassék, teljesíthesse, mivel azok egyike sem besr az államosításhoz megkivántató jelentőséggel. Fürnkranznak, ki az iránt interpellált, hogy mi okból tiltatott meg Linzben dr. Jennelnek, hogy a németeknek Csehországban való helyzetéről előadást tartson, Taaffe gróf válaszolt utalással arra, hogy az interpelláczióval egyidejűleg felebbezés nyúttatott be ez ügyben a helytartósághoz. A minisz­térium meggyőződött az iratokból, hogy az előadás tekintettel azon körülményekre, melyek között meg­tartandó lett volna, nem volt rendőri engedélytől füg­gőnek tekinthető, és hogy a gyülekezési jog szempont­jából sem volt ok a gyűlés eltiltására s ennélfogva a felebbezésnek hely is adatott. Gregorec interpellácziójára válaszolva ki­jelenti Taaffe gr., hogy St-Leonhardban a kerü­leti képviseleti tagok ujjáválasztását illetőleg a meg­választottaknak az interpelláczió előtt öt nappal állít­tattak ki az igazolványok, úgy, hogy a kerületi képviselet megalakítása már febr. 28-án megtörtént. Pernerstorffer azon interpellác­iójára, hogy a munkások által a márc­iusi elesettek sírjára letett koszorúnak elhelyezése alkalmával miért tör­tént rendőri beavatkozás, Taaffe miniszterelnök kijelenti, hogy a rendőrségnél levő okmányokból az tűnik ki, hogy a tüntetés az anarchista pártiaknak márczius 13-án tartott üléséből folyt, és hogy a jelzett alkalommal nagyobb munkás csoportosulás volt ter­vezve, és minthogy tartani kellett attól, hogy ismét az 1886. márczius 15-én előfordult kihágások ismétlőd­nek, a rendőrségnek az anarchistavezéreknek erre irányuló izgatásait szemmel kellett kisérnie. A rendőrség tudomást szerzett arról, hogy már­czius 13-án éjjel vagy az azt követő reggel tüntető szövegű koszorút szándékoznak a sírokra helyezni, mely előkészületekben az interpelláczióban megneve­zett munkások, Hauser betűszedő és Stetz czipész is részt vettek. E két utóbbi márcz. 13-án korán reggel ily feliratú koszorút helyezett el a temetőben .Ily halál felér az egész világgal. Az osztrák radikális munkás­párt.« — Ennek következtében e két munkást elfog­ták, mely eljárás az 1884. év január 30. kelt kivételes rendszabályok értelmében történt. A két vádlottnak a rendőrségnél megejtett kihallgatása és az azt köve­tett házmotozások számos szoczialista irományok elkobzását eredményezték. Hausernál ezen kívül lő­port tartalmazó üvegedényt, Stetznél tiltott röpiratok több példányát koboztak el. Hausert, ki bécsi illetőségű, tekintettel arra, hogy 24 óránál tovább volt letartóztatva, szigorúan rendreutasították; mig Stefzet, ki a salzburgi járás­bíróság által csalás büntette miatt már büntetve volt és ki prachsbergi (Stájerország) illetőségű, mint a közbiztonságra veszélyes egyént kiutasították és addig is, mig a kiutasítás ellen benyújtott felebbezé­­sére határozat hozatik, fogságban tartatik.­­ Ebből látható, hogy a bécsi rendőrigazgatóságot a törvény­telen eljárás szemrehányása nem illeti meg és hogy az csupán kötelességének felelt meg, ennélfogva az indítványban nyilvánított azon szemrehányást, hogy többszörösen fordulnak elő törvénytelen erőszakosko­dások, a miniszterelnök egész határozottan vissza­utasítja. A bankegyezményről szóló törvényja­vaslat 102. szakasza az eredeti szövegezésben harma­dik olvasásban elfogadtatott.­­ Következett a kato­nai özvegyek és árvák ellátásáról szóló törvényjavas­lat tárgyalásának folytatása. A 6 szakasznál (magán­­nyugdíjra jogosított özvegyekkel való elbánás) Wel­­sersheimb honvédelmi miniszter Friss felszólalására kijelenti: Természetes dolog, hogy a tanítókkal szem­ben, kik az állam életében oly fontos szerepet játsza­nak, az őket megillető jóindulattal és figyelemmel lesz, azon hiszemben, hogy a tanítók is a bennük helyezett hazafias várakozásnak meg fognak felelni. A 13. szakasznál (a kor meghatározása.) Neumayer és Keil között élénk vita tá­madt. Utóbbi ugyanis a városok által küldött képvi­selőket az ellenük emelt azon váddal szemben, hogy a parasztok érdekeit szívükön nem viselnék, védel­mébe vette. Az I. tételnél meleg szavakban ajánlja a korlátozó határozatok elhagyását s indítványozza, hogy a törvénynek visszaható erő adassék azon özve­gyek és árvák tekintetében, kiknek fentartóik a tör­vény létrejötte előtt tényleges szolgálatban már nem voltak, vagy pedig elhaláloztak. E fölött hosszabb vita támadt, melyben részt vettek Derschotta, Hacklberg, Scharschmidt, Hog­­. A honvédelmi miniszter kijelenti, hogy az érin­tett kívánalmak ellen a maga részéről nem volna semmi kifogása, azonban mint miniszter kötelessége arra törekedni, hogy ezen törvény elfogadtassék. A hadmentességi díjalap határán túl menni azonban nem lehet, különben a díjalap kimeríttetnék, a­mit Magyarországon is elismertek. A kormány kü­lönben idővel az érintett kérdések megoldása alól nem fogja magát kivonhatni; miután azonban jelenleg az eszközök hiányzanak, a miniszter arra kéri a házat, hogy a törvény létesítését ne halogassa és hogy a javaslatot a hadsereg érdekében szavazza meg. (Tetszés.) Erre valamennyi módosítvány elvettetett, a tör­vényjavaslat hátralevő szakaszai változatlanul elfo­gadtattak. Szintúgy elfogadtatott a bizottság által ajánlott határozati javaslat is, mi által az egész tör­vényjavaslat elintéztetett. Fanderlck és társai ismét előterjesztik a Schrom által a morvaországi városok és községekre vonatkozó választási törvény reformja tárgyában még a múlt ülésszakban benyújtott, de el nem intézett indítványt. H­a­y­d­­­n és társai indítványozzák, hogy ter­jesztessék elő törvényjavaslat, azon zsiradékok eladása tárgyában, melyek nem tejből állíttatnak elő, a­meny­nyiben azok élvezeti czikket képeznek. Gregore­sz és társai interpellácziót intéznek a vallásügyi minisz­terhez Kahnnak gurki herczegérsekké történt kineve­zése tárgyában, ki a szláv nyelvet nem ismeri. Kérdi a minisztert, hajlandó-e intézkedni, hogy mielőbb egy szláv püspök neveztessék ki. Holnap ismét ülés lesz. Lázadást k­irek Bulgáriából. Bukarest, márcz. 81. (A Havas-ügynökség jelen­tése.) Mint Halálaiból jelentik, a Petkusch gőzös az elmúlt éjjel 10­0 katonát szállított Xiompalánkába, hol állítólag lázadás tört ki.­­ Állítólag Widdinben is nagy izgatott­ság észlelhető, azonban ott mindeddig teljes nyugalom uralkodik. A f­ranczia póthitelek, Pál’is, márcz. 31. A szenátus mai ülé­sén majdnem egyhangúlag elfo­gadta a pót­hiteleket. A kamarák ülései valószínűleg kedden fognak a húsvéti ünnepek alkalmából elna­poltatok Az olasz Ügyek, Róm­a, márcz. 31. A Moniteur de Rome valótlannak mondja a Temps azon hírét, hogy a római kérdésre vonatkozólag a pápa Ber­linből és Bécsből értesítéseket nyert volna. A Riforma szerint a válság megoldása iránt még mindig folynak a tárgyalások és hogy a vég­leges megoldás remélhető. A Tribuna szerint Cairoli, Zanardelli és Crispi ma hosszasan ér­tekezvén, elhatározták, hogy a tárgyalásokat folytatni fogják és hogy a Rómában időző társaikkal egyetértőleg fognak eljárni és hogy mindenesetre épségben fenn fogják tartani a teljesen egyetértő tömör balpártot. A Tri­buna szerint mindezeknél fogva, csak felté­telesen adható hitel az eddig felszínre került híreknek. A bolgár események: Szófia, márcz. 31. Egy bolgár hajó egy másik gyanús hajót tart figye­lemmel, melyről azt hiszik, hogy fegyveres csapatokat akar partra s­z­állí­tani. A kormány befejezte a külön lovas és csendőrségi szolgálat szervezését. E csendőr­ség a Duna partmentének őrizetével bizatik meg a szerb határtól kezdve egész a Fekete­tengerig. A rendőrség Ruszcsukban egy német alattvaló házában, a német konzul közbenjá­rásával két egyént tartóztatott le, kik a ruszcsuki zendülés legfőbb kompromittáltjai közül valók. Szófia, márcz. 31. Mint a Havas-ügy­nökség jelenti: egy Rennből jövő, a Dunán eddig még nem látott gyanús hajót megfigye­lés alá vettek, mely Widdin mellett haladt el és Szerbia felé vette útját. Sztoilov küldetése. (Ered. sürg.) London, márcz. 31. A Daily News bécsi értesülései szerint Sztoilov­­nak, ki mintegy nyolcz-tíz napig fog Bécsben tartózkodni, tulajdonképeni küldetése nincsen. Utazása egyszerűen tájékozódás czéljából történik, főleg bizonyságot szerzendő aziránt, hogy léteznek-e Ausztria-Magyarország és Oroszország között megállapodások Bulgáriát illetőleg s hogy mily jelentőséggel bírnak ez esetleges megállapodások Bulgária jövőjére vonatkozólag. Továbbá Sztoilov ki fogja fej­teni azon államférfiak előtt, kikkel alkalma lesz beszélni, hogy a bolgár kormánynak lehetetlen megfogadni bizonyos hatalmak oly irányú tanácsait, hogy várjon nyugodtan és ne tegyen semmit. A szófiai kormány, engedve az ország hangulatának, kénytelen a szobra­­nyét mihamarabb egybehívni s eléje valami megoldási módot terjeszteni. A kormány azt akarja kérni a szobra­­nyétól, hogy a régensek meghatalmazását há­rom évi tartamra hosszabbítsa meg. Ha pedig a hatalmak beleegyezését ehhez nem lehetne megnyerni, úgy mélhatlanul hozzá kell látni egy fejedelemnek végleges megválasztásához. Ez a megoldási mód azonban magában Bul­gáriában nagy nehézségekbe ütköznék, mert a nép és hadsereg körében túlnyomó mozga­lom indult meg Battenberg Sándor herczeg újból való megválasztása iránt. Ez a mozga­lom az utóbbi időben, különösen a hazafias liga megalakulása óta, nagyot nyert intenzi­­vitásban. Minden városból érkeztek kérvények az ő megválasztása érdekében s a kormány alig tud gátat vetni e mozgalom elé. Bécsből Sztoilor Berlinbe s talán Stockholmba is el fog menni, mert a kormánynak értésére ad­ták, hogy talán Oszkár, svéd herczeg volna az a trónjelölt, kinek megválasztása a legtöbb nagyhatalom jóváhagyásával találkoznék. A párisi világkiállítás. (Ered. sürg.) Páris, márcz. 31. Az itteni lapok szerint Ausztria-Magyarország valószínűleg épp oly kevéssé fog hivatalosan részt venni az 1889-iki világ­kiállításon, mint Németország. Viszont kiemelik, hogy Oroszország biztosan részt fog venni a kiállításon. A szabadelvű unionisták, London, márcz. 31. A szabadelvű unio­nisták pártgyűlésén kijelenté Hartington, hogy a pártnak kötelessége a kormányt a je­lenlegi viszonyok között támogatni. A kor­mány bizonyára megfontolás tárgyává fogja tenni az írországi büntetőjogi törvényjavaslat bizonyos határozataira vonatkozólag egyes párttagok részéről teendő észrevételeket. Chamberlain Hartingtont pártolta. A gyű­lés elhatározta, hogy a törvényjavaslat első olvasása mellett fog szavazni. A dán folkethingből. Kopenslága, márcz. 31. A folkething Högsbrot elnökké és Bojsent alelnökké vá­lasztotta. A képviselőházat holnap zárják be. Az ir föladó-törvény. London, márcz. 31. A felsőház első ol­vasásban elfogadta az Írországra vonatkozó földadó-törvényjavaslatot. A javaslat szerint azon bérlők, kik bérszerződésnek birtokában vannak, az 1881. évi »landakité« határozatai alá esnek, azaz hogy a bérlő, ha kiadatott ellene a kiköltözködési végzés, a bérlet felvi­gyázójává válik, ha azonban 6 hó leforgása alatt a bérhátralékot lefizeti, ismét bérlő­ le­het, míg az oly bérlőkkel szemben, kik elemi csapások folytán váltak fizetésképtelenekké, a végrehajtási intézkedések elhalasztandók. Merénylet egy érsek ellen. (Ered. sürg.) Pétervár, márcz. 31. Szer­­gijev érsek, ismert egyházi szónok ellen, mi­után Kronstadtban beszédet tartott, melyben a nihilistákat ostorozta, merényletet intéztek, de az érsek szerencsére sértetlen maradt. A merénylőt, egy fiatal embert, elfogták. Botrány a román fővárosban. (Ered. sürg.) Bukarest, márcz. 31. (P. K.) Az a sok izgatás, melyet az ellenzék egy idő óta a katho­­likusok ellen folytat, szombaton nagy botrányt ered­ményezett, amennyiben az egyetemi ifjúság megaka­dályozta Radu Demeter katholikus lelkész előadásá­nak megtartását az Athenäum-teremben. A nihilizmus ellen. (Ered. sürg.) Berlin, márcz. 31. A Bér­. Tgbl. jelentése szerint Pétervárott megtiltot­ták a czilinderkalapok viselését, mert a nihi­listák az ily kalapokba robbanó bombákat rejthetnének el. A román hadsereg köréből. (Ered. sürg.) Bukarest,­­márcz. 31. (P. K.) A hadügyminiszter elhatározta, hogy né­hány tisztet Németországba küld a katonai vezénylet s a csapatellátás tanulmányozása czéljából. Tamera tábornok és Manolesko ka­pitány, kik e czélra kiszemeltettek, már leg­közelebb Berlinbe utaznak s 3—4 hónapot fognak Németországban tölteni. A görög kamarákéi. Athén, márcz. 31. A kamarában tegnap éjfélig tartó igen zajos ülés volt a személyi kérdések alkal­mából. A kabinet ellenségei makacs engesztelhetet­lenséget tanúsítanak, abban a reményben, hogy a többség kebelében rázkódtatást fognak előidézni. A belügyminiszter törvényjavaslatokat terjesz­tett elő a közigazgatás újjászervezése tárgyában. Az egyetem jubileuma alkalmából rendezendő ünnepélyességek vasárnap kezdődnek. Így azá tolat. Ltaszburg, márcz. 31. A hivatalos lap alaptalannak jelenti azt a hírt, hogy a hely­­tartóság, a minisztérium és a tartományi bi­zottság feloszlatása elhatároztatott volna. KÖZGAZDASÁG. A gazdakörből. A gazdakörben tegnap este 6 órakor Buja­­n­o­v­i­cs Sándor elnöklete mellett Bossányi End­re értekezett a kormány által tervezett szeszadó re­formról s a Sigmond-féle monopóliumjavaslatról. A nagyfontosságú kérdésről tartott igen érdekes érte­kezést a következőkben ismertetjük. A felolvasó első­sorban a szeszgyártás fontos­ságát a mezőgazdaságra fejtegeti, a­mely szerinte túlnyomólag azon előnyökben rejlik, a­melyek a szesz­főzést a mezőgazdaságnak nélkülözhetlen támaszává teszik. Azonban ezen gazdasági ipar fejlődését meg­köti az adó, a­melyet, habár az nem is a gyártás czí­­mén vettetik ki, hanem a fogyasztás után, a gyá­rosnak kell előlegeznie. Igazolja ezt a magyar szesz­ipar, illetőleg szeszadó története is, a­mely bár csak 1850-ig vezethető vissza, mégis folytonos megrázkód­tatásokat és változtatásokat tüntet föl. Most is egy új helyzet előtt áll a magyar szesz­ipar, a­mennyiben egyrészt a kormány a létező bajok orvoslása, másrészt pedig bevételeinek fokozása vé­gett a szeszadót reformálni akarja, másrészt pedig a közvélemény is nagyfontosságú javaslatokat terjeszt elő, a­melyek szintén a krízis megszüntetésére s az állami bevételek fokozására irányulnak. Az értekező feladatául tűzte ki a kormány által tervezett reform­nak s a Sigmond-féle monopóliumtervezetnek ismer­tetését.­­ A kormány a terményadó kiterjesztését, az adómentes szeszfőzés eltörlését, a kis üstök meg­adóztatásának gyökeres reformálását s a kiviteli pré­miumok meghonosítását akarja. A terményadó kiterjesztéséről, ámbár ez a gaz­dák körében valóságos forradalmat idézett elő, azt tartja, hogy ez a magyar mezőgazdaság szempontjá­ból kívánatos, mert különben szesziparát Ausztria elnyomja, a­mi kitűnik onnan, hogy míg Magyaror­szágon mindössze 64 olyan gazdasági szeszfőző van, beczervezésre szánt árméret termelőképességének áta­lányozásából elérhető adó­előnyöket valósággal ki­használhatja, addig Ausztriában 400 oly nagyobb gazdasági szeszfőző van, a­melyek termeléseket az 1884-ben életbeléptetett új adótörvény segélye mellett rohamosan emelték, úgy, hogy Magyarországból ma már alig jut szesz Ausztriába. Az osztrák szeszipar, a magyarral szemben, a versenyre való képesség minden föltételével rendelke­zik, mert míg ott a holdankinti burgonya­termelés 100—120 mm. közt váltakozik, ez nálunk alig tehető a felére. Ebből kifolyólag az osztrák gazda a magyar gazdasági szeszfőzés érdekeltjeit mindenesetre le­győzi. Az adómentes szeszfőzés eltörlését s a kis üstök megadóztatásának reformját az értekező üdvös­nek tartja, mert e két kategória érdekeltjei eddig is a legigazolatlanabb előnyöket élvezték s az adóbevéte­lek csorbítását idézték elő, ami által a tulajdonképeni ipari vállalkozók érdekeit megcsorbították. A kiviteli prémiumokra vonatkozólag azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy ez után kivitelre szert nem tehetünk, mert egyrészt a kiviteli esélyek megfogytak, mivel alig van ma már állam, amely bevitelre szorul, másrészt pedig a még meglevő piac­okon az exportáló államok oly versenyt vívnak, amely az árakat az előállítási költségeken alulira szállítja le, így tehát, minthogy még a külföldi piac­ok árjegyzései is befolyással bírnak a belfogyasz­­tás áraira, végzetes lehet a kiviteli prémium föleme­lése a hazai szesziparra. Áttérve a Sigmond-féle monopólium - javas­latra, annak előnyét abban leli, hogy a szesziparra alakító befolyást gyakorolhat az állam s azt az ország gazdasági igényeinek megfelelően fejlesztheti. Emi­nens érdeket érint a monopólium a regále tekinteté­ből, mert máris azon aggodalom merült föl, hogy azt a monopólium a fogyasztás csökkentése által csor­bíthatná. Az értekező ezen aggodalmakat nem osztja, mert a szeszadó történetében nincs példa arra, hogy az adónak fokozása következtében a fogyasztás meg­csökkent volna. Másrészt akárhányszor előfordul az, hogy a regálebérlet összege a konkurrenc­ia által föl­­kergettetik, de azért a magasabb bérlet miatt bérlő még sohasem bukott meg. Nézete szerint a fogyasztás csökkenése, ámbár ez látszólag a regáli tulajdonosok érdekei ellen van, gazdasági szempontból nem káros, mert hisz az ille­gális fogyasztás ma a gazdának közvetve sok és igen érzékeny károkat okoz. Az értekező attól sem tart, hogy a monopólium által az állam hatalmi fölénye öregbednék, mert lehet oly módokat találni a mono­pólium életbeléptetésénél, a­melyek mellett a ter­melő érdeke úgy a szeszbeváltási árak megállapí­tása, mint a termelt szesznek a kincstár részére való átvétele körül megóvható. A szeszmonopólium a szeszipar jelen helyzetében az állami segély egyik legtökéletesebb módja s azért a Sigmond-féle javaslatot is a gazdasági érdekek föl­virágoz­tatására irányadónak tekinti. Az állam e vál­lalkozás elől annál kevésbbé térhet ki, mert ama köte­­­­lessége, a­mely a szesziparnak, mint az állam adó­igényeit kielégíteni hivatott bevételi forrásnak, a ki­apadástól való megóvására vonatkozik, e helyen össze­esik azzal, hogy oly ipart tartson meg az állami jóléte­­ nek, a­melynek romlása sok egészséges gazdasági­­ életet ragadna magával. . Az érdeklődéssel hallgatott értekezésért az el- , nök a kör köszönetét nyilvánítja és javaslatára a vá­­­­lasztmányhoz tették át. Vegyes hírek. Az országos magyar gazdasági egyesület sző­­lészeti-borászati szakosztálya id. Hajós József kir. tanácsos és az egyesület alelnökének elnöklete alatt a Köztelken márczius hó 29-én tartott ülésében meg­alakult. Jelen voltak : Bossányi Endre, Brosch Ká­roly, Engelbrecht Károly, Kostyán Ferencz, Miklós Gyula, Molnár István, Szontagh Albert, Ordódy La­jos, id. Tavaszy Antal, Wagner László. Az ülés tár­gyát az elnök, alelnök és előadó megválasztása és a szakosztály munkatervének kidolgozása képezte, id. Hajós József alelnök ajánlatára a szakosztály elnö­kévé gróf Andrássy Aladár, alelnökké Miklós Gyula országos borászati kormánybiztos, előadójává pedig Engelbrecht Károly igazgatótanár választottak. A munkaterv kidolgozása végett Miklós Gyula elnök­lete alatt, Rostyán Ferencz, Molnár István és Engel­­brecht Károly tagokból álló szűkebb körű bizottság küldetett ki, mely működését az ülés befejezte után azonnal meg is kezdte. Az osztrák-magyar államvasutak összes for­galmi bevétele márczius 19-étől 25-éig 574.933 frt volt, tehát 20.435 frttal több, mint tavaly ugyanily időben; az év elejétől mostanáig a bevétel 7.017.619 frtot tett ki, a­mi 137.867 frttal több, mint tavaly ugyanily időben volt. A boszniai vasutak üzleteredményei: F. évi feb­ruár hóban a banjaluka-doberlini cs. és kir. katonai vasútnak 1,475 szállított személy és 2,730.607 tonna továbbított áru után 9,939 frt 50 kr., km.­kint 97 frt 44 kr.,­­ a cs. és kir. Bosna-vasútnak pedig 9,859 szállított személy és 2,922-744 tonna továbbitatott áru után 34,837 frt 49 kr., km.-kint 129 frt 51 kr bevé­tele volt. Az usztatás és tutajozás engedélyezése tárgyá­ban a földmivelési miniszter közrendeletileg utasítja a törvényhatóságokat, hogy a benyújtott folyamodvá­nyoknak a minisztériumtól való leérkezése után az úsztatás és tutajozás lehetővé tétele tekintetéből felál­lítandó vízi művek terveinek egy példányát az illeté­kes kerületi kultúrmérnöki hivatalnak küldjék meg, hogy az építkezésre és a vízmű használatára nézve saját szempontjából az észrevételeket az építkezések jóváhagyása előtt megtehesse, esetleg a helyszínen is vizsgálatot tartson. Egyebekben az eljárás a folya­modványok tárgyalásánál ugyanaz, mint a vízjogi tör­vény életbeléptetése előtt. Birkovich és társa 15 év óta fennálló budapesti rövidáru-c­ég tegnap beszüntette fizetéseit. A czég már évek óta küzd a rossz üzletmenet miatt s ehhez még az utóbbi években nagy veszteségek is járultak. A passzívák árukban 150,000 frtot, készpénzben kö­rülbelül 100,000 frtot tesznek ki. Az utóbbi azonban mintegy kétharmad részben helyi intézeteknél fedezve van. Az aktívák mennyisége még nincsen megálla­pítva. A czég egyelőre halasztást kér, hogy a közben fölveendő leltár alapján egyezkedést kezdjen hite­lezőivel. Kezdete 7 órakor. MŰSOR. Szombat: Az udvari bolond. Várszínház. Ápril 1-én : Zárva. Biztosítás. A Fonciére, pesti biztosító­intézet igazgatósága tegnap tartott ülésében elhatározta, hogy — jelenté­keny leírások és a társulati nyereség és díjtartalékok­nak 211,616 frt 09 krnyi összeggel történt szaporí­tása után — a legközelebbi közgyűlésnek 1886. évre vonatkozólag részvényenként 3 frtnyi osztalék kifize­tését fogja indítványozni. A budapesti gabonatőzsdéről. A tegnap délutáni gabonatőzsdén elég élénk volt a forgalom s az irányzat szilárd jelleget öltött. Jegyezünk: búza tavaszra 9.14—9.16 írton, búza őszre 8.35—8.32 írton, tengeri május—júniusra 5.99—5.98 írton, tengeri julius— augusztusra —.— írton, zab tavaszra 6.24 írton, zab őszre —.— írton köttetett. A budapesti értéktőzsdéről. A tegnap délutáni magánforgalomban osztrák hitelrészvény 284.80—285.80 írton, magyar 4 szá­zalékos aranyjáradék 101.70—101.80 írton került forgalomba. Az esti tőzsdén meglehetős élénk forgalom mellett igen szilárd irányzattal zárult: osztrák hitelrészvény 285.80—287.— írton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 101.85 — 102.-----101.35 írton köttetett. A bécsi gabonatőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, márcz. 31. Jelentéktelen forgalom mellett az irányzat határozottan szilárd volt. Hivatalosan jegyeztetett: Szokvány­­búza tavaszra 9.56—9.61 forinton, búza május— júniusra 9.50—9.55 forinton, szokványbúza ősz­­re 8.62—8.67 forinton, szokványrozs tavaszra 6.95 —7.— forinton, szokványrozs május—júniusra 6.95—7.— forinton, szokványrozs őszre 6.82TM 6.87 írton, szokványtengeri május—júniusra 6.33—­ 6.38 írton, szokványtengeri június—júliusra 6.35— 6.40 írton, szokványtengeri jul.—aug.-ra 6.37—6.42 írton, szokványzab tavaszra 6.20—6.25 írton, szok­ványzab május—júniusra 6.37—6.42 írton, szokvány­zab őszre 6.54—6.59 forinton. — Káposztarepcze február—márcziusra —.--------.— írton. — Káposz­tarepcze aug.—szeptemberre 11.25—11.35 írton. —­ Repczeolaj finomított készáru 27.-----27.50 írton. Repczeolaj ápril—májusra 26.50—27.50 írton. Rep­czeolaj szept.—decz.-re 28.-----29.— írton. — Szesz készáru 25.25—25.50— írton. Szesz ápril—júniusra 25.75—26.— írton. Szesz ápr.—aug.-ra 25.871/2— 26.— írton. Szesz május—szept.-re 26.-----26.25 írton. Szesz októberre 27.121/a—27.37*/a írton. A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, márcz. 31. (Osztrák értékek zárlata.) Osztr. hi­telrészvény 285.50. Déli vasutrészvény 86.25. 41­/a-os osztrák aranyjáradék 113.60. Londoni váltóár 127.55. Károly Lajos vasutrészvény 202.25. 1864-ki sorsjegy 165.25. — 4’2 °/o-os ezüstjáradék 81.80. 1860-ki sorsjegy 133.25. Török sorsjegy 16.—. Angol osztrák bankrészvény 107.50. Osztrák államv. részv. 238.60. 20 frankos arany l6.ll’/j. 4'2*/o-os papirjára­­dék 80.85. Osztrák hitelsorsjegy 176.75. Osztrák magyar bank­­részvény 884.—. Cs. kir. arany (vert) 5.97. Német bankváltók 62.60. Elbevölgyi vasutrészvény 162.60. Bécsi bankegyesület részv. 95.75. Dunagőzhaj. társ. részv. 383.—. Javul Bécs, márcz. 31. (Magy. értékek zárlata.) Magy. föld­­teherment. kötv. 104.50. Erdélyi földteherm. kötv. 104.75, 5V10/6-os m. földh. int. zálogl. —.—. Erdélyi vasutrészvény 179.—. 1867. m. k. v. áll. els. kötv. 116.25. Magyar nyer. k. sorsjegy 121.25. Szőlődézsmaválts. kötv. 99.—. 40/6-os arany­járadék 101.75. Tiszai és szegedi köles, sorsjegy 123.50. 6°/6-os aranyjáradék —.—. M. országos bank részv. —.— Magyar vasúti kölcsön 150.50. Magyar hitelrészv. 286.25 Alföldi vas­­ut-részv. 182. —. Magyar északkel. vasutr. 166.75 1869. m. kir. v. áll. els. kötv. 98.75. Tiszav. vasutr. 249.—. Magy. resz. és váltóbank 96.75. Kassa-Oderb. vasutr. 145.75. 5°/6-os papir­­járadék 88.50. Magy. resz. hitelbankr. —.—. Adria m. teng. gőzh. részv. —.—. Dohányrészvény —. Budapesti marhavásár. — márcz. 31. Felhajtatott összesen 2275 darab nagy és 1857 db apró marha. Ebből eladatott : Budapest-kőbányai sertéskeresk.-csarnok távirat Márcz. 31. Az üzlet kellemes. Magyar urasági öreg nehéz 47.-----48.50 forintig, ma­gyar urasági fiatal nehéz 51.-----52.— írtig, magy. uras, fiatal közép 50.——51.— írtig, magy. uras, fiatal könnyű 49.-----50.50 írtig, magy. szedett nehéz 47-----48.— írtig, magyar szedett közép 48.50—49.50 írtig, magy. szedett könnyű 48.50—49.50 írtig, romániai bakonyi átmeneti ne­—.— írtig, rom. átmeneti bak. könnyü —.-------.— írtig, rom. átmeneti eredeti nehéz —.-------.— írtig, rom. át­meneti ered. közép —.-------.— írtig, szerbiai átmeneti nehéz 47.-----48.50 írtig, szerb. átmeneti közép 47.------47.50 írtig, szerb átmeneti könnyű 47.-----47.50 írtig, hizó a vaasútról mázsáivá —.--------.— írtig, hizó 1 éves élő­súlyban —.-----------hizó két éves élősúlyban —.— írtig, öreg makkos sertés élősúlyban, 46°/o levonásai —.--------.— forintig. Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kilós l°/.-os levonással métermázsánkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek, adattak el, a vevőnek páronkint 4 forint aranyban vám fejében megtéríttetik. Sertéslétszám. Márczius 29-én volt készlet 83952 db. Márcz. 30-án érkezett 830, elszállittatott 1944. Ma­­radt márcz. 30-án készletben 82,838 darab. A pozsonyi juhvásár. Pozsony, márcz. 31. (O. É.) A mai juhvásárra 3296 darab juhot hajtottak fel. Élénk irányzat mellett a következő árak jegyeztettek : Kivitelre szánt gyapjas juhok 18—25 frt, nyírott juhok 17 — 24 frt, legelő juhok 10—16 frt páronkint. Fővárosi színházak« Felelős szerkesztő: URVÁRY LAJOS. Húsvéti öntöző tréfás bonbonierek Kertész Tódornál. 312 JSTyllt tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerk.) Szab. osztr.-magy. államvasuttárs. Pályázat. 15996. sz. Temesvártt az egyik pályaorvosi állás ürese­désbe jővén, ezen 600 o. o. forint évi tiszteletdijjal rendszeresí­tett állást elnyerni óhajtó orvostudorok felhivatnak, miszerint pályázati kérvényüket — szakképzettségüket, eddigi gyakor­latukat és nyelvismeretüket kimutató okmányok melléklésé­vel — 1. évi április hó 20-ig az alálírt igazgató­ bizottsághoz­­beküldeni szíveskedjenek. Budapesten, 1887. márczius hó 21-én. A szabad, osztr.-magyar államvasuttársaság igazgató­­­bizottsága Budapesten, (Teréz-körut 50. szám.) Nemzeti színház. Bérletfolyam. Ápril 1-én . Először : Faust. Tragédia 6 szakaszban. Irta Goethe, fordította Dóczi L. Személyek: Faust Nagy Imre Mefisztotelesz Gyenes Wagner Gabányi Tanítvány Mihályfi Bálint, katona Hetényi 1- ső ) Kőrösmezei 2- ik )­iak Császár Polgár Szigeti I. Föld szelleme Egressy Margit P. Márkus E. Márta Vizváriné Sidi Nagy Ibolya Polgárleány Alszegi I. Szolgáló Békéssy I. Rossz szellem Fái Sz. Boszorkány Szathmáryné Kezdete 7 órakor. MŰSOR. Szombat, ugyanez, bérleti. Vasárnap, ugyanez, bérleti. M. kir. operaház. Ápril 1-én : Zárva. MŰSOR. Szombat, Hagbarth és Signe, bérleti. Vasárnap, Hugonották, Sch., Hanfstaenger M. assz., Bel­­lincioni G. k. a. és Perotti Gy. ur v. 1 . bérletsz. Hétfő, Filharmóniai hangver­seny. Népszínház. Ápril 1-én : BLAHA LUJZA asszony mint vendég. A parasztkisasszony. Eredeti népszínmű dalokkal 3 felv. Irta Berczik Árpád. Személyek: Kelemen Tamás Horváth Matild, neje M. Csatai Zs. Jolán, leányuk Blaha L. Rezeda Marczel Szilágyi Fidibusz Friczi Benedek Zerge Pista Egri Fonák Laczi Enyvári Özv. Gönczöl J.-né Pártényiné Fátyol Gergely Vidor Fonyóné Klárné Sánta Pista Újvári Viki, szobaleány Vasváriné 77 darab bika darabja 80 forinttól 200 forintig, 1343 » ökör párja 180 » 340 » 769 » v. tehén párja 100 » 200 » — » f. tehén darabja — » — » 86 » bivaly párja 110 » 230 » 878 » borjú darabja 10 » 28 » — » bárány párja 4 » 5 » — » birka párja — » — » ökörhus 100 klgrammja 46 » 51 » tehénhus » 40 » 45 » borjúhús » — » — * bivalyhus » 40 » 44 »

Next