Pesti Napló esti kiadás, 1889. január (40. évfolyam, 2-31. szám)
1889-01-02 / 2. szám
zeikkel, hogy a tömeg ész nélkül rendőrségért kezdett ordítani. S midőn a rendőrök a tömegben a négerekig hatolhattak, ezek kést ragadva védelmezték nehezen elfoglalt pozicziójukat. Számos sebesülés történt s Perotti rövid ott léte alatt már elérte, hogy a törvényszék előtt is konstatálni fogják, mekkora érdeklődés mutatkozik felléptei iránt. A kolozsvári egyetemen a tanév második felére való behratások e hó 11-től 22-éig tartanak. A német császár és az opera, Vilmos császár több ízben kifejezte azt az óhaját, hogy szeretne Wagner »Nibelungjaiból« és Wildenbruch »Quitzowjaiból« egyes részleteket a berlini operaház színpadján látni. Mivel azonban a gyász miatt a császár nem mehet színházba, kívánságára közelebb három egymásra következő napon délelőtt az operaház próbákat fog tartani, melyeken a »Rheingold«, a »Götterdämmerung« és a »Quitzowok« egyes részei kerülnek majd előadásra pusztán a császár jelenlétében. A becsületrend lovagnői. Azok között, kik az idén a becsületrend keresztjét kapták, két asszony is van: egy Eveline nevű apácza s az a Cahen asszony, kit a német-franczia háború alatt, a sebesültek ápolása körül tanusított bátorságáért annyit emlegettek. Midőn Augusta császárné a franczia asszony tevékenységéről értesült, magához hivatta s hosszabban beszélgetett vele. A bucsuzáskor a császárné egy vörös keresztet vett le a saját nyakáról s Cahen asszonynak adta e szavakkal: »Ez a kereszt az a jel, mely alatt mi ketten embertársaink nyomorán enyhíteni iparkodtunk.« A dán Drákó,Nellemann, a dán igazságügyminiszter, nagyon ráijesztett a modern dán realistaírókra. Törvényjavaslatot terjesztett a folkething elé, melyben igazán drákói szigort kíván alkalmaztatni a bármily tekintetben erkölcsbe ütköző könyvek szerzői és kiadói ellen. Kidolgozott javaslata évekre terjedhető fegyházat akar kiróni mindazokra, kiknek könyveiben vagy kiadványaiban erősebb kifejezések foglalják. Pedig a dán irodalom most a reális, naturalisztikus mederben mozog s igy alig volna dán író,kit diadalmas pályafutása végén az Olimpus helyett nem a fegyház fogadna magába. Szerencsére azonban a folkething okosabb volt az igazságügyminiszternél s elvetette a törvényjavaslatot annál is inkább, mert erkölcstelen könyvek ellen Dániában úgyis van törvény, nem kevésbbé szigorú, mint más országokban. Az igazságügyminiszter elvetett javaslatának romjain Ülve szomorún így sóhajtott: »Valami rothad Dániában.« A mérnök- és építészegylet könyvkiadó vállalata prospektust küldött szét, melyben a II. cziklusába való belépésre szólítja föl a magyar technikusokat. A lejárófélben levő I. cziklus egy általános műszaki könyvet, továbbá a vasúti, gépészeti, építészeti, vízépítési, útépítési szakokból adott, részben eredeti, részben fordított műveket. A most megindítandó II. cziklusba a következő eredeti művek vannak kilátásba véve : K Lipthay S.: »Vasútépítéstan.« K. Jónás D.: »Lejtő géptan.« Kherndl A.: »A tartók grafosztatikája«. Klimm M.: »A vízépítés kézikönyve«. Tankó S.: »A lakóház tervezése és építése«. Kvassay J.: »A csekély esésű folyók szabályozása«. Faragó L.: »A belvizek levezetése«. Dobreczky S. : »A viczinális vasutak«. A cziklus művei tíz 5 frtos részletben fognak szétküldetni 5—6 év alatt. A belépő az egész cziklusra kötelezi magát. A belépő nyilatkozatok az egyesületbe (Andrássy út 25.) küldendők egy hónap lefolyása alatt. Az osztrák szoczialisták pártgyülése. Az osztrák szocziáldemokraták az elmúlt hó 30 ikán tartották első pártgyülésüket Hainfeld alsó-ausztriai városban. Még pedig azért itt, mivel Bécsre és környékére ki van mondva a kivételes állapot és a munkások fővezetői közül sok ki van utasítva Bécsből. A gyűlés czélja az, hogy a pártban fölmerült szakadást a radikálisok és a mérsékeltek közt kiegyenlítse. Ez a gyűlés első napján a párt egységes programmjának elfogadásával meg is történt. A Programm úgy van összeállítva, hogy az egyeseknek lehetőleg szabad tért enged s csak a párt főczéljait állapítja meg. — A párt kijelentette, hogy a programm elfogdása által — mely három szavazat ellenében az összes szavazatok által történt, — kiegyenlítettnek tekinti a viszályt, s minden munkást felszólít, hogy egyértelműleg küzdjön a munkásosztály emanczipácziójáért. Kimondatott, hogy a párt teljes szabadságot kíván a szocziáldemokrata agitáczió és a proletariátus nyugalmas szervezése számára. Követeli a kivételes állapotok megszüntetését, a cenzúra és sajtó-monopólium eltörlését, az általános szavazati jog behozatalát, a jogszolgáltatás ingyenességét, esküdtszéki tárgyalást mindennemű vétségnél stb. A pártgyűlés tegnap ért véget. A múzsák színháza. A Helikon aljában a megkezdett ásatásoknál egy színházra bukkantak, melyről most már kétségtelenül kimutatták, hogy a múzsák színháza volt. Az eddig kiásott részek méretei után ítélve, ez a színház nagyságra nézve az epidaurosi színház mellett áll, mely az eddig kiásott tizenöt színház közt a legnagyobb. A színpad húsz méter széles és tizenhárom oszloppal volt díszítve. Az újonnan fölfedezett színház alig öt percznyi járásra van a múzsák templomától és gyönyörű kilátást nyújtó fekvése kedvéért a turisták nagyban fogják látogatni. Keletre a színháztól egy régi város nyomait találták meg. A régi Burgszínház lebontása lassan halad, mivel a munkánál tekintettel vannak rá, hogy ne okozzanak sok port a szomszédságnak. Bécs műbarátai nagy számmal látogatják az épületnek még fennálló maradványait és apró fa- és kődarabkákat visznek magukkal emlékül. Még meglehet, hogy divatba jön majd ezeket a tégladarabokat talizmánként viselni a nyakban. A linczi gyilkosság ügyében megírtuk volt, hogy a rendőrség erősen nyomozza a tettest, ki , s af f e háztulajdonost szombaton este megölte. A nyomozás — úgy látszik — már némi eredménynyel járt, amennyiben egy Klaar Péter nevű csavargót fogtak el, ki ellen erős a gyanú, hogy ő volt a gyilkos. Klaar pénteken hagyta el a városi kórházat és szombaton éjjel újból felvételre jelentkezett. Időközben egy korcsmában mulatott s ott úgy nyilatkozott, hogy nemsokára hallani fognak felőle. Kirabolt szolga. Hamburgból jelentik, hogy a Sternberg-féle szeszgyár házi szolgáját, Werner Pétert a minap, mikor éjjel az utczai üzlet bezárása után a 220 márka napi bevételt az üzletvezetőhöz az első emeletre akarta vinni, valaki a lépcsőn megtámadta és hátulról kétszer fejbe ütötte , a pénzt elvette tőle. A segélykiáltásokra az üzletvezető odaérkezett és üzőbe vette a rablót, aki azonban elmenekült, de a pénzt és a gyilkos szerszámot elvetette magától. Ez a szerszám egy czukorvágó balta, mely-ben a gyár tulajdonát ismerték fel. A gyanú egy pinczérre irányul, ki a gyárnál alkalmazva volt, de elbocsáttatott. A megtámadott házi szolga állapota igen súlyos. A négerek és a vasárnapi munkaszünet. Nemrég a keletafrikai társaságnak egy hittérítője lelkes beszédet tartott a megtérített négerek előtt, melyben kifejtette a vasárnapi munkaszünet életbeléptetésének szükségszerű voltát. A beszéd végén feltette a kérdést: akar-e a tisztelt hallgatóság vasárnapon a munkától tartózkodni. A hallgatóság egy szívvellélekkel felkiáltott: »Nemcsak vasárnapon, hanem minden más napon is!« Helyi hírek. Népesedési mozgalom a fővárosban. A budapest-józsefvárosi r. kath. plébánia hivatal anyakönyvi kimutatása szerint az 1888. évben született 3048 gyermek, köztük fiú: 1531, leány: 1517. Meghalt: 1870. Eskettetett: 541. Külvárosi újév. Újév örömére tegnap a külvárosban számos helyen voltak a véres verekedések, így többek közt a Homok-utczában egy Knyazus Mária nevű asszony késsel ledöfte Gédus Jánost s a Szerdahelyi-utczában Szilár Zsuzsanna bezúzta Pados Mária fejét. A Sziv-utczában pedig vértől elborítva találtak egy embert, aki valószínűleg Herbert Ferencz szegényházi »aponsz«. Ezeken kívül még több helyen kívántak egymásnak oly kedélyes módon Boldog újévet. Tűz egy gyufaraktárban. A Károly-körút 3. sz. alatt gyufa- és vegyi-áru kereskedésben ma délelőtt tíz órakor tűz volt. Az üzlet Ripper testvéreknek képezi tulajdonát és a tűz a nagymennyiségű gyufa között támadt. Több száz nagyobb csomag elégett vaskorára a kivonult tűzoltóknak sikerült a tüzet elfojtani. Halálozások: Wünsch Ferencz, volt hadseregbeli főorvos és a bellyei főherczegi uradalom nyugorvosa, Dárdai Sándor országgyűlési képviselőnek édesatyja, decz. 30-án hosszas szenvedés után meghalt Pozsonyban. A megboldogultat, ki nyolcvanegy éves kort ért, tegnap temették el általános részvét mellett. Dr. Steiner Antalt, a munkás betegsegélyző és rokkantpénztár, elhunyt jeles orvosát tegnap temették, Váczi-körút 54. számú lakásából a munkások tömeges részvéte mellett. Szántói Sántha István szobotiszi köztiszteletnek és szeretetnek örvendett plébánosa meghalt. Tegnapelőtt temették el nagy gyászközönség jelenlétében. Színház és művészet. Az operaház tagjai közül Szekeres Lajosnak és Kiss Dezsőnek tegnap felmondtak,Szekeres szerződése júliusban jár le. Kiss pedig még ebben a hónapban nyugdíjképes lesz, tíz évig működvén az operaháznál. Törvényszéki csarnok. A zágrábi polgármester ügye. Zágrábból távírja tudósítónk mai kelettel. A zágrábi közigazgatási hatóság fegyelmi bizottságának szenzácziót keltő ítélete, melynek értelmében Radovinacz polgármestert hivatali hatalommal való ismételt súlyos visszaélés miatt állásától elmozdították, a következő fő indokra támaszkodik : a polgármester nem akart rendőri őrséget kirendelni rendbentartására a tartománygyűlési palotába oly időben, midőn ott napirenden volt a botrányok előidézése; a kavicsszállítás kérdésében oly községtanácsi határozatokat hozatott, melyek a városnak hátrányára voltak; egy előtte ellenszenves detektívet indokolatlanul elbocsájtott; a rendőri hatóság javaslata ellenére italmérési engedélyt adott oly egyéneknek, kiket a rendőrség kifogásolt. — Érdekes, hogy az ítélet hozatala előtt gróf Kulmer és Lovrencsics bizottsági tagok tüntetőleg elhagyták a termet. Táviratok: Páris, jan. 2. Carnot köztársasági elnök tegnap a hatóságok és a diplomácziai kar tisztelgését fogadta. A nunczius a külhatalmak összes képviselői nevében kifejezést adott a jókivánatoknak Francziaország iránt. Carnot köszönetét mondván a jókivánatokért, hozzátette, hogy Francziaország a kiállítás rendezése által a munka és a békeművét szándékozik megünnepelni és kifejezte azt az óhaját, hogy az 1889. év mindenkire szerencsét és boldogságot hozzon. Ezután a diplomácziai kar Carnot nejénél tisztelgett. London, jan. 2. A királynő Drumond-Woff teheráni angol követnek a Bath-rend nagykeresztjét adományozta. London, jan. 2. A Reuter ügynökségnek jelentik Teheránból. Minthogy a Karun-folyót megnyitották a hajózásnak, a franczia kormány alkonzult nevezett ki Bushba. — A sah előkészületeket tesz utazására, melyet a tavaszszal Európában szándékozik tenni. Berlin, jan. 2. (A Pesti Napló távirata.) Pétervári magánjelentések szerint a berlini vasúti katasztrófa ügyében ismét megkezdik a vizsgálatot, minthogy alapos gyanú forog fenn az iránt, hogy a nihilistáknak részük van a szerencsétlenség előidézésében. Számos elfogatás történt. KÖZGAZDASÁG, Bécs, jan. 2. Az 1854-iki állam sorsjegyek mai sorsolásánál a következő sorozatszámokat húzták ki: 164, 177, 211, 369, 522, 523, 610, 682, 704, 748, 828, 845, 930, 1105, 1158, 1517, 1765, 1832, 1900, 1903, 1969, 2029, 2118, 2279, 2314, 2511, 2522, 2564, 2662, 2680, 3001, 3041, 3100, 3126, 3168, 3179, 3282, 3299, 3306, 3392, 3435, 3470, 3478, 3529, 3548, 3570, 3599, 3659, 3718, 3924. A budapesti értéktőzsdéről. A tőzsde ma nagyon kedvező hangulatban volt. A külföldről érkezett kedvezőbb hírek a vételkedvet fokozták és az értékek helylyel közel jelentős emelkedéseket is értek el. Közlekedési papírok nyugodtak. A helyi értékek kedveltek voltak és a forgalomba került összes papírokat drágábban fizették meg. Előnyben részesültek : közúti-, leszámítoló-, Ganz- és Schlick-részvények. Valuták és külföldi váltók ismét lanyhultak. Daczára az indiferens külföldi jelentéseknek a tőzsde hangulata szilárd volt, különösen a járadékok voltak kedveltek. A játékpapírok is emelkedtek. Közlekedési értékek változatlanok maradtak. A helyi papírok iránt kevés érdeklődés mutatkozott. Valuták és külföldi váltók lanyhák. Hivatalos felszámolási árfolyam : osztr. hitelrészvény: 312.40, magyar aranyjáradék: 102.321/a. A díjbiztosításoknál: osztr. hitelrészvény holnapra: 2.50—3.—,8 napra: 6.------7.—, egy hóra: 12 50—14.— frt. Az árfolyamok következőleg alakultak: Az előtőzsdén nyugodt, de szilárd volt az irányzat. Osztr hitelrészvény 313.20—313.40—312.80 frton, magyar aranyjáradék 102 30—102.221/, frton, lesz. és pénzváltóbank 98.571/, frton került forgalomba. A déli tőzsdén magyar 4 száz. aranyjáradék 102 27,,102.35 frton, magy. papirjáradék 93.65—93.87 ■/, frton, szőlődézsmav. kötvények 100 "frtja 100.75 frton, magyar ált. hitelbank 309.25 frton, bpest—pécsi vasút r. t. 190 frton, pesti közúti vasút 410—415 frton, északmagyarországi kőszénb. r. t. 116 frton, Franklin-társulat 202 frton, Ganz-gyár 1020—1025 frton, rima-murányi vasmű 110 frton, Schlick-gyár 181.50—185 frton köttetett. Mai hivatalos árfolyam. Államadósság Magy. aranyj. 4*/,-os 102 25 Egyes, államadósság papirjárau. 60/C-os 93 85 febr. és aug. 4*/,,11/, 82.25 M. vasúti k. 120 frto. Egyes. adóss. ez. k. é. (800 fős) 5*/c-os 143.50 jan.-jul. 4*/1 °/, 83.26 M. vasúti k. 120 frtos Egyes. adóss. ez. k. darabokban 6*/,-os 143.60 ápril-okt. 4*/i0°/o 83.25 M. 1869. keleti v. áll. Osztr. aranyjár. 4*/, 1026 kötv. (elsőbb».) 6°/« 98.25 Osztr -'eoinár. 5°/, 98.— M. 1873. kel. v. ar. v. Osztr. adóss. 1854. ez. (elsőbb.) 5»/. «18 250 frt p. 4 ny. 1845 Magy. 1876. keleti v. Osztr. adósság lb. aranyban 5»/« 117 60 600 frt 5»/o 139 — M. nyer. köles. 100 frt. 129 60 Osztr. adósság 1860. » » » 60 » 129 60 100 frt 5»/. 145.60 Tiszai és szeg. köl. 4°/« 124.50 Osztr. adósság 1864. M. földteherm. k. 5*/„ 104. 100 frt 17150 Ugyanaz 1867. zár. 5*/» 104 — Osztr. adósság 1864. M. földt. k. temesi 5»/, 104. 60 frt 1.71.60 M. földteher. k. eff«. A temes-bégavöl. vizzár.k . 104.— szab. társ. 5°/« 96 25 M. földt. k. erdélyi 5*/, 104.— Pestv. k. 1870. 6°/, ‘(2.— M. úrbéri válts. kötv. Pestv. k. 1871.6“/„ 102 — (100 frtos) 5"/ 98.60 Budapest jöv. köl. Szőlődézsmav. k. (100 1880. 5*/» k. 100.25 frt) 5»/, 100.50 Szerb nyer. 3*/» 83 — Egyes, adóss. i'182 25 Bécs v. ny. k. 1874. 143 50 Részvények. a) Bankok. Magyar-gal. v. 6*/, 182.— Angol-osztrák bank. —JJ. nyugati v. 6*/, Bpesti bankegye». 114.26 Márm. sóv. r. r. e 92.25 Bpesti k. és iparbank Rt.— O.-magy. á’ vasut 5°/» 256. — M. ált. hitelb. 309 25 Pécs-ba*ai v. 6»/. 197.— M. jelz. hitelbank —.— 7' ~ Ugyanaz II. kib. 140.— Dunátőzh. társ. 5»/. 395.— M. lesz. és pv. b. 99.26 Pest. közúti vp. 415.M. orsz. bank r.-t. —.— Pesti k. v. é«v. 226Osztr. hitelint. 32.30 Oszt.-magy. bank 880. ^ ^Tah.-pénztrak. I. m. iparbank. 161.— Bpest HI. ker. 110.— Pesti m. ker. b. 738 - Orsz. közP. 480.Sziszeki hitelbank —.— Pesti hazai ^ 786.— Union bank bP- *80.MT ált. takarékp. 98.— b) But. társaságok. f) Különféle vállalatok. Bécsi bizt. társ. 175.— . ,r. Bécsi életjár. b. int. 210.— . . ,121, Foneiére pesti b. i. 66.60 >Franklin< t. 220 -Magy .-franczia b. t. 160 - Pesü kön n da uoo._ Pannónia vb. i. 950.- paU&s j /_ t_ 148 _ c) Qosnsaintok. Fiúm. I. m. rizs. gy.t. 700.— Concordia m. 641.- Ganz v. ö. és ggy. 123 -Első bpesti m. 1065 - Oschwindszgy. 850 -Erzsébet m. 282 - Gyapjú-mosó 240 -Henger m. 685.- Keresk. épület 875.Lujza malom 260.- Kőszénb. (Dräsche) 244 -Molnárok és s. m. 391.- -tarján, kstb. 196 -Pannonia m. al.~ gy*ke» ‘ Victoria m. 164 - Tégla- és mészégető 151-fegyvergyárra.— d) Kötlek, vállal. Nemz. nagy, k. 72.— »Adria« m. t. h. t. 80 — Rimam.-s.-tart. v. 109.— Alföld-fiumei v. 60/« 192.— Schlick vasönt. 184 — Bpest-pécsi v. r. t. 5°/ 190 — Serfőzöde, I. m. 745.— Bpest-Szt-Lőrincz v. —.— Sertéshizlaló 800.— » » el», r. —.— Spod. » csontliszt gy 128.— Déli vasút 50/, 9760 Szálloda r.t. 108.— Észak-keleti v. 178.50 Szeg.szgy. és fin. r. t. 100.— Erdélyi vasút 5*/» 189 60 Török dohány e. á. t. 102.60 Kassa-erdeb. v. 4»/. 144.76 Uj-Antal v. tiv.-gy. r.t. 2 .— Zilegimi«*. M. földh. int. p. 6*/» 102 — Pesti m. kér. b. 5*/» 101.— Ugyanaz 4*/i“/e 100.25 » » » » 41/,1/» 98.60 > 4•/» 06.76 Bpesti m. k. b, kk. A'j, 100.— » ar. v. ez. 5*/, 126.- »Albina« t. s. h. i 6*/« 101.— M, ielzálogb. 51/,*/, 103.— » » » » » 5•/• 98.— » 58/» 101.— Nagysz. föld. '/•*/» 100.25 » * 4 ‘I.»/, 98.50 » » 5 V. 10150 M. orsz. közp. tkp.4'/ 98.— » » 6•/, 103 — Kisb. p. földv. i, 102.— » ált. takp. 5»/« 10150 » , » 5•/. 100.75 M.jelzb.ny. k. k. 4%, 105.50 Oszt.-magy. b. 4./i,/o 102 — » » nyer. jegy. 16. — » » » 4Wo 99 60 Oszt. f. i. d. k. k. 3°/o 103.25 » »50 év. 4'/, 99 60 Osztr. f. int. dijk. k. 3°/O 18.— Pesti m ker. k. 6°/, 102 — Pesti hazai e. tp. 5°/o 101 — « »101.— » » » » 4*/«0/o 98.60 Elsőbbségek. Alföldi vasút 5*/, 98 50 M. nyug. vp. bel. 10.— » » 1874. 6*/, 98 50 » » 1874. kib. 6V. 99.50 Bp. közúti vasúti 1/,*/» 96. — M. vasút els. köles. bér. Báttasz.-d.-z. v. 6»/, 98.50 czél. ar. 6*/» 120.— Bpesti lánczhid 6*/» 103.— » » » 4’/,*/» 117.60 A pest-pécsi vasút 5*/, 100.— I. erdélyi vasút 6*/0 98 75 Éjszaka, vas . 6*/, 98.— Kassa-odb. v. ez. 5*/, 101.60 » » ar. 6»/t —.— » eperj.-tarn. v. m. » » ar. 6"/, 127.50 r. ez. 5"/, 100.60 Lloyd-épület 5*/, 99.50 Kassa-odb. v. (oszt. v. Magy.gal. -vasút 98.60 1879. kib. 5°/0 101 60 Victoria malom. e. k. 184.— Tiszav. vasút. 50, 100.— Magánsorsjegyek. Osztr. hitelintézet.— [Oszt. vör. kér. sorsj. —.— Magy. vör. kér. sorsj. 12.—IOlasz » » » 13.15 Pénznemek. Cs. b. arany (vert.) 6.68 20 frankos arany 9.52 » » » (körm.) 6.60 20 márka 11.82 O.magy. 8 frtos ar. 9.62 Német bir.bj. 100 m. 69.16 Vébék árfolyama.látra.) páris 100 frank 47.65 Ném. bp. 100 kir. m. 59.20 Svájczi piaczok 100 frk. 47.60 Amsterd. 100 doll. írt 100. London 10 int ateri. 120.75 A brcel értéktőzsdéről. — Január 2. — Előtőzsde. Megnyitás. Oszt. hitelint. részv. 812.10 Osztr. hitel-részv. 312.26 Unio-bank-részvény —.— Unió-bank-részvény —.— 20 frankos arany 954V—120 frankos arany 9.64 Magyar hitelrészvény 307.50 Magy. jelz. hitelb.-r. —.— 5°/o magyar papir-jár. 93.45 Magy. orsz. bank r. —.— Angol-osztr.-bank-r. —.— Magyar hitelb.-részv. —.— Déli vasúti részvény 93.45 4°/0 magy. arany-jár. 102.05 Osztr. államvasuti r. 256.50 M. leszám. és váltób.-r. — 4°/o magyar arany-jár. 102 05 — Kivonat a Budapesti Közlönyből. — Január 1. — Árverések Budapesten. Petőfi-u. 16. jan. 3. Maleczky Vilmos ingós. 6094 frt. — Vas-u. 8. jan. 3. Somogyi Ferencz, ingós. 499 frt. , Árverések a vidéken. Ócsa január 8. Schwartz Bernát ingós. 823 frt. — Nagy-Szőllős jan. 23. báró Perényi Zsigmond ingós 8160 frt. — Halas márcz. I 18. Suba István ing. 825 frt. — Nagy-Becskerek jan. 25. Kiss Elemér ingós. 31189 frt. A kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi nyomdai r. társulat betűivel. Budapest, barátok tere, Athenaaum-épület. Ipar és kereskedelem. Az erdélyi czukorgyár. Az utolsó értekezlet, melyre báró Kemény Kálmán főispán szombatra az erdélyrészi gazdaközönséget egybehívta — mint nagyenyedi levelezőnk írja — nagyfokú érdeklődés mellett folyt le. Az erdélyi részek ama vidékeiről, melyek a czukorrépa termelési zónájába beleesnek, s különösen a nagyobb birtokosok köréből, nagy gyülekezete sereglett össze a termelésre vállalkozó gazdáknak. Különösen szép számban volt képviselve a főrangú birtokos osztály. Maros Tordából megjelent b. Bánffy főispán, br. Kemény Domokos, br. Kemény Pál, gr. Teleki Domokos, gróf Tholdalagi László, Gálfy Sándor, — Kis-Küküllő megyéből Gaál D. alispán, báró Szentkereszti György, báró Splényi Árpád, Pekri Sándor, Elekes Mihály, — Hunyadmegyéből br. Bornemissza Tivadar, — Torda-Aranyosból Ugrón Miklós, gr. Bethlen Sándor, Miksa Imre, Toroczkai Lajos, s rajtuk kívül Alsófehérmegyének mondhatni egész nagyobb birtokossága, Nagy- Enyed birtokos polgárai. Az értekezletet, melyről távirataink már adtak hirt bt. Kemény Kálmán magvaseszéddel nyitotta meg, ismételten a birtokosok támogatásába ajánlva a czukorgyár ügyét, mely míg egyfelől a pangó gyáriparnak adna lendületet, másfelől az intenziv gazdálkodás meghonosítására a legbiztatóbb kezességet nyújtana a szomorú viszonyokkal küzdő gazda közönségnek. Hangsúlyozta ama előnyöket, melyek az újon szövegezett szerződésben az eredetileg kontemplált föltételekkel összevetve a gazda közönségnek biztosíttatnak, s melyek főkép a repoárnak 70 krra történt fölemelése, sőt a czukor tartalom szerénti növekedésében s főkép a vasúti szállítás dijjának a vállalkozók által való hordozásában nyilvánulnak. Dr. Szász Károly főispáni titkár ismertette ezután a kötendő termelési szerződés részleteit, s ennek főbb pontjai közül forgott a csakhamar kifejlődött élénk discussió, melynek folyamán az értekezlet egyhangúlag hozzájárult a szerződésben csupán az iránt fejezték ki többen óhajtásukat, hogy a szerződésben kifejezett vasúti tarifa kedvezmények tekintetében a kormánytól ama szóbeli nyilatkozat kötelező megerősítése eszközöltessék ki, hogy a most engedélyezett szállítási díjkedvezmények a szerződés tartamára, tehát 10 évre biztosíttassanak. Ehhez maga dr. Kemény elnök is hozzájárult s kijelenté, hogy csakis e nyilatkozat megnyerése után fogja az aláírt szerződéseket a gyári vállalattal szemben érvényesíteni. Élénk tetszést keltett az elnök ama nyilatkozata, hogy az eddigi jelentkezések csoportosulása magát Nagy-Enyedet jelöli ki a létesítendő gyár helyül. Végül a népes értekezlet egyhangúlag szavazott báró Szentkereszty indítványára köszönetét az elnöklő dr. Kemény Kálmánnak. Azután a jelenlévők nagy része alá is írta a termelési szerződéseket, s mivel a vállalkozók hajlandóknak nyilatkoztak egyelőre 3000 holdon termelt répa mennyiségre is fölállítani a gyárat, annak fölállítása biztosítottnak tekinthető. A kérdésnek január 10-ig végleg el kell dőlnie s alapos a kilátás, az eredmény kedvező lesz. A legnagyobb répamennyiséget jegyezték eddig . Az erdélyi róm. kath. státus radnóti uradalma 150, gróf Bethlen Márkus (Nagyteremi) 100, Szőcs Károly (Alvincz) 50 holddal. Az értekezleten többen megpendítették a czukorgyártás deczentralizáczióját is a kisebb présházak felállítása utján, de ezt az elnök nem helyezte kilátásba. Délután a birtokosok még egyszer összegyűltek s szakszerűen megvitatták a viszonyokhoz alkalmazandó termelési módozatokat is, számot vetve az anyagi nyereség kilátásaival is. E tekintetben nagyon kedvező megállapodásra jutottak, ami egygyel több ok a gyár felállítása mellett. Nagy- Enyed maga ingyen telket ajánl föl a gyártelep számára, a nagy honvédlaktanya mellett, a vasúti vonal közvetlen közelében. , Mezőgazdasági takarékpénztár Szolnokon. Általánossá válván azon meggyőződés, hogy vidéki hitelintézeteink nagy része nem felel meg a kívánalomnak a gazdaközönség igényeinek szempontjából s hogy a gazdaember sokféle bajai közt a hitelügy az, mely legégetőbb kérdés s ennek rendezése, mely legsürgősebb feladataink közé tartozik, a jász-nagykun-szolnok megyei gazdasági egyesület elhatározta, hogy egy mezőgazdasági takarékpénztár részvénytársaságot létesít, leginkább saját tagjainak segélyével, s maga is hozzájárul, mégpedig nemcsak erkölcsi támogatásával, hanem anyagi erejével is. A lehető legalacsonyabb kamat mellett adni a pénzt a kölcsönvevőnek és a mezőgazdaság fejlesztése czéljából a gazdasági egyesület közhasznú törekvéseit támogatni . s ezek voltak az intézet létesítésének főbb czéljai. Ezek mellett azonban a »tervezet« kidolgozásánál azt is szem előtt tartották, hogy a leendő részvényesek — a részvényekben fektetendő pénzek után — méltányos jövedelmeket megtalálják és hogy a részvényekből a kis- és középbirtokosok is szerezhessenek maguknak, s e végből a lehető legalacsonyabbra szabták a részvény árát. Megkezdvén az aláírások gyűjtését, azt fényes siker koronázta, amennyiben a megalakuláshoz szükséges 2000 darab részvény helyett, 5127 darab jegyeztetett. Ennek alapján megtörtént a megalakulás és a cégbejegyzés is, s a berendezési munkálatok is befejeztetvén a mezőgazdasági takarékpénztár ma megkezdte működését. A budapesti gabonatőzsdéről. Búzát ma mérsékelten kínáltak, a vételkedv kedvező volt s szilárd irányzat mellett 14,000 mm. kelt el 10 krral magasabb árakon. Más magvak változatlanok. Elkelt Búza : tiszavidéki: 5(0 mm 81 k. 8 frt — kr, 200 mm. 80 k. 8 Irt — kr, 100 mm. 80 k. 7 írt 921/« kr, 400 mm. 80 k. 7 frt 971/, kr, 100 mm. 80 k. 7 frt 90 kr, 1000 mm. 79-5 k. 7 frt 95 kr, 100 mm. 79 k. 7 frt 90 kr, időre. P e s t v.: 200 mm. 79'5 k. 7 frt, 85 kr, 100 mm. 77-5 k. 7 frt 55 kr, i d ő r e. Bajai: 1000 mm. 77-3 k. 7 frt 60 kr, időre. Bácskai: 600 mm. 78-3 k. 7 frt 85 kr, 500 mm. 77-6 k. 7 frt 85 kr, időre. Felsőtiszai: 1200 mm. 81 k. 8 frt 8 kr, időre. Erdélyi: 100 mm. 77 k. 7 frt 20 kr, időre. Árpa: 200 mm. 7.40, 100 mm. 6.90,150 mm. 6.80, 400 mm. 7.15, készpénzben. A határidőüzletben mérsékelt forgalom mellett a jegyzések a következők : Búza tavaszra 1889. 7.39—7.83, tengeri máj.—jun.-ra 1889. 5.07-5.05. A déli tőzsde zárlatai pedig: Búza tavaszra 1889. 7.83 pénz, 7.85 ára; tengeri máj.—jun.-ra 1889. 5.05 pénz, 6.07 áru; zab tavaszra 1889. 5.48 pénz, 6.50 áru. A budapesti terménytőzsdéről. A terménytőzsdén teljes üzlettelenség uralkodott. Mai hivatalos effektiv árak: frttól írt.ig Búza aj bánsági................ 77—81 klg — ¡ » tiszavidéki .... 78—81 » 7.70 7.90 » » pestvidéki .... 78—61 » 7 66 7 85 » * fehérmegyei . . . 78—81 » 7.70 7.90 » » bácskai ...... 78—81 » 7.70 7.90 » » északmagyarorsz. 78—81 » 7.56 7.75 Rozsa . ............................. 70—72 » 5.45 5.65 Árpa » takarmány .... 60—69 » 6.50 6.85 » » égetni való .... 62—64 » 6.15 7.— » » sörfőzdéi ..... 64—68 » 7.85 8.60 2ab *................................ 89—41 » 6.15 6.60 Tassértő bánsági ...... 76 » 4.76 4.80 — » másnemű ..... 78 » 4.70 4.75 Bibles ................................... — » 6.40 6.76 Szepczei káposzta ..... — * —.— —■— » » bánsági................ — » — Idegenek Budapesten. Niarsehal.Angol királynő szálloda ! Dr. Golojevszky E. Lemberg. — Gr. Horvátb-Toldy L. Erdély. — Gr. Walthausen I. Drezda. — Gr. Széchenyi L. Kecskemét. — Br. Bornfeld C. Bruck. — Seemann H. Bodenbach. — Latinovics A. Duka. — Baranyay I. Arad. — Dormann V. Berlin. — Dr. Weiner C. Prága. — Rosenfeld A. V. Nürnberg. — Wolocbitz 0. Bécs. — Popper I. München. — Ehrenstein A. Bécs. — Reinhold V. Trieszt. — Dimitriesco N. Bukarest. — Gent W. G. London. — Scotfield A E. Manchester. — Clonsone H. Lyon. — Weltner E. Lincz. — Engler G. Fiume. — Yeneziani H. és Witsenhausen E. Páris. — Goldstein S. G. Braila. — Lemberger A., Weisz A, Zachiri I. és Jovanovics M. Bécs. Vadászktírt szálloda : Gr. Wenyerszky V. N.Mihály. — Antunovics J. Szabadka. — Hanau F. Páris. — Sorges S. Aszód. Hungária szálloda : Oppenheimer M. Bécs. — Marrisot Gy Páris. — Holtz E. Wittkovicz. — Pollik H. Bécs. — Schlesinger F. Bécs. — Reicher S. Braila. — Murinyi Gy. Dunaföldvár. — Kollár D. Győr. — Vallanatos és Focca A. Gy. — Guttmann A. Berlin. Schmidt-Orient szálloda : Weber E. Bécs. — Blitting R. Bécs. — Dr. Zagiell J. Varsó. — Dezső L. Sárospatak. — Pákozdy B. N.Szalonta. — Porgesz J. és Neu M. Rózsahegy. — Praszák S. Bella. — Herman J. Prága. — Ehrenreich A. Bécs. — Bus J. Kölesd. — Beuer L. Bécs. — Wittman G. Bécs. — Stein S. Arad. — Bruckner J. Zimony. — Schwartz M. Temesvár. Holzwarth-Continental szálloda : Schick E. Éger. — Wichtner P. és Calver F. Becskerek. — Schablin S. N.-Surány. — Schultze H. Bécs. — Mertens D. Bécs. — Kaun A. Bécs. — Prager A. és neje Bécs. — Löwy E. Bécs. — Auer S. és fia Detta. — Kurths K. Brassó. — Szekula A. Kolozsvár. — Neumann H. Komárom. — Rosenfeld L. és Kiss I. Szeged. — Baumann A. és Löwenthal E. Bustyaháza. " Rémi-Nemzeti szálloda : Bernrieder J. Kölesd. — Majthényi I. Verseg. — Gallingán L. Paku. — Dr. Berényi A. B -Gyula. 1 Magyar király szálloda: Zalán L. A.Dombor. — Panajotovics P. Ruma. — Schwarcz A. Kaposvár. — Gamberger J. D.-Tuzla. — Bettelheim I. Bécs. — Löwenstein Zs. Bécs. — Riesz H. Bécs. — Rosenthal G. és Chmelinker I. Bécs. — Guttman J. és Frankl L. Zimony. Pannónia szálloda: Gr. Gyürky P. R.-Terenne. — Pongrácz A Szabadka. - Keresztes A. Szatmár. — Hasenfel B. Szirák. — Kohn A. T.-Szele. — Horovicz M. Mihálydi. — Berger S. Szarvas. — Tholl F. és Fleischl A. Homonna. — Toelgner I. Druchheim. — Parzizek L. N.Mihály. — Filipovics I. Zágráb. — Szöllösy I. Miakolcz. — Érti R. Vadas. — Steiner K. Szeged. — Katona A. Kecskemét. — Berger I. O-Moravicza. — Rodi D. Sajó- Szt-Péter. Erzsébet királyné szálloda: Koleszár A. és Magyary E. Szeged. — Sándor Gy. M.Kövesd. — Bakács L. Bécs. — Marosy K. Bécs. — Horn D. Vácz. — Fehér D. Győr. — Horváth P. Verőcze. — Dohérváry G. és Veres O. Bécs. — Veszély K. Komárom. — Horváth K. és Döry L. Pozsony. — Vilna I. A.-Maróth. Aranysas szálloda : Nagy B. és családja Szentkút. — Gajzágó S. P.-Turpásztó. — Horváth P. Szered. — Huszár I. Mándok — Kovács F. Miskolcz. — Sebestyén P. Szombathely. — Tóth O. Győr. — Csathó A. Arad. — Dr. Gruber I. Póla. — Kandel Zs. T.-Hegyes. — Müller M. és Schraml J. Edelény. Walther-Foberld szálloda : Dr. Smetics A. és Szetzer M. Bécs. — Dr. Böhm A. és dr. Lázár E. Lippa, Dr. Grünbaum P.-Becse. — Dr. Borcy F. Hatvan. — Wolf F. Kokázia. — Weninger M. Tihany. — Klein L. Árokszállás. — Eszner M. Pécs. — Kudnik S. T.-Szt-Márton. — Kovács I. Rimaszombat. — Szalay S. Tamás. — Hoffman B. Győr. — Bauer B. Veszprém. — Klein I. Szentes. — Krausz M. és Krausz B. Pozsony. London szálloda : Gries A. N.-Kőrös. — Hauser F. Bécs. — Sztár I. Makó. — Perl A. Bécs. — Klein J. Versecz. — Pokrean G. Resicza. Fehér hattyú szálloda : Schaffer A. Hegyes. — Hirsch I. Laczháza. — Schiff A. N.-Károly. — Wesler H. Győr. — Stein H. Erdősrény. Színházak, ma, január 2-án: Nemzeti szinház: Georgette. — Várszínház: Zárva van. — M. kir. operaház: Zárva van. — Népszinház : A titkos csók. Vízállás, január 2. Felelős szerkesztő: ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL. A magyar-adriai kötelékdijszabás 1. füzetéhez 1889. január hó 1-én III. számú pótlék lép életbe, mely a tartánykocsikban való szállításra vonatkozó külön határozmányok kiegészítését, továbbá az áruosztályozásban bekövetkezett változtatásokat Budapest-Ferenczváros állomás felvételét a XI/a sorozati és a 6. számú kivételes díjszabásba ; a különös kedvezményeket tartalmazó »Függelék« hatályon kívül való helyezését és helyette új »Függelék« életbeléptetését, végül sajtóhibák helyesbítését tartalmazza. Példányok a m. kir. államvasutak díjszabás elárusítási hivatalában kaphatók. Román délnémet vasúti kötelék. 1889. év február 1-jén a román-délnémet köteléki díjszabás I. részéhez az I. pótlék lép hatályba. Osztrák-magyar-román vasúti kötelék. 1889. évi február 1-én az osztrák-magyar-román köteléki díjszabás I. részéhez az V. pótlék lép hatályba, mely az üzletszabályzat 53. §-ához érvényes 3 póthatározmányon kívül, még új szállítóleveleknek behozatalára vonatkozó határozmányt is tartalmaz a köteléki forgalom részére. Az osztrák-magyar-román köteléki díjszabás alapján elszállítandó küldeményekre nézve 1889. évi február hó 1-étől kezdve kizárólag ez uj szállítólevelek lesznek használandók, melyek a részes vasutaknál és nevezetesen a szab. osztrák-magyar államvasut társaság igazgatóságánál szervezhetők meg. Méter Péter szerint Változik Válozó _______ nmntii »i«tt f.ifiiiti«»_________ Anna Tisza Pozsony 103 — áradó M.-Sziget 0.28 — apadó Komárom 1 32 — ap.dó V.Namény 0.23 — apadó Budapest 1.00 — apadó Tokaj .l 60 — apadó Mohács 1.09 — apadó Szolnok u.99 — áradó Vukovár — — — Szeged 1o.10 — áradó Újvidék 0 78 — apadó Bodrog Pancsova 0,30 — áradó Sárosp. 1 86 — apadó Orsova 1 02 — áradó Szamos .,Q ! Szatmár 0 40 — apadó Urava Hörög Baras — 0 05 apadó B.Gyula — 0.26 apadó Eszék 0 90 — apadó Maros Iszáraj iad ~ 1 04 ár*a6 Sziszek 0 72 — apadó Mitrovicza 1.89. — áradó Temesvár — 0.35 apidó Magy. kir. államvasutak. 93326/CI. Hirdetmény. Magyar vasúti kötelék. 1889. január hó 1-én a magyar vasúti kötelék forgalomban következő díjszabási füzetek lépnek hatályba : 1. a II. rész VI. füzet, mely közvetlen díjtételeket tartalmaz gyors és teheráruk szállítására nézve a m. k. államvasutak állomásai között egyrészt és a magyar északkeleti vasút állomásain, valamint az első magyar gácsországi vasút magyarországi állomásai között másrészt, valamint ezen két utóbbi vasút állomásainak egymás közti forgalmára nézve ; 2 a II. rész VII. füzet, mely közvetlen díjtételeket tartalmaz gyors- és teheráruk szállítására, a magyar kir. államvasutak állomásai között egyrészt és a szab. osztr. magy. államvasut-társaság magyarországi vonalainak állomásai között másrészt; végül 3. a II. rész XI. füzet, mely közvetlen díjtételeket tartalmaz gyors- és teheráruk szállítására a cs. kir. szab. kassaoberbergi vasút magyarországi állomásai között egyrészt és a magyar északkeleti vasút állomásai, valamint az első magyargácsországi vasút magyarországi állomásai között másrészt. Ugyanezen napon az 1883. évi május hó 20-ától érvényes I.I rész XIII. díjszabási füzet, valamint teljes kocsirakományokban szállítandó nyersvas, vasércz, vasáru, faszén, ásványszén, továbbá cellulose stb. küldeményekre 1887. évi július hó 1-étől fennálló kivételes díjszabás hatályon kívül helyeztetik. A fent felsorolt díjszabások példányai a m. kir. államvasutak díjszabási osztályában, valamint a többi részes vasutaknál és pedig ad 1. 70 kr., ad 2. 1 frt és ad 3. 46 krnyi áron kaphatók. Budapesten, 1888. deczember hó. Az igazgatóság.