Pesti Napló esti kiadás, 1889. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1889-05-01 / 119. szám

Nyakába akasztassanak, ez semmi egyéb, mint han­­gulatcsinálás, melyet a magam részéről megenged­hetőnek nem tartok, és a­melylyel szemben ezen szám­adatok felhozásával kívántam felelni. (Élénk helyes­lés a bal- és szélsőbalon.) Nem ezek idézték elő, t. hát, a rossz pénzügyi helyzetet, hanem előidézte azon sok apró hiba és könnyelműség és az állam vagyonával és jöve­delmével folytatott eljárás, a­melynek végösszege fejlődött oly súlyossá, a­milyenné azt a helyzet mutatja. Ha pedig az okkupác­ió és lázadás összes költ­ségeit veszem is, akkor mi annál sokkal nagyobb ér­tékű államjavakat adtunk el, mint a­mennyit az okkupáczió és lázadás összes költségei tesznek. Az évi kiadások tehát semmi esetre sem képeznek oly nagy összeget, hogy ezen súlyos pénzügyi terheket a hadügyi kiadások nyakába akaszthatnék. Súlyosak e kiadások elismerem s talán lehetett volna helyesebb és erélyesebb eljárással ezeken is se­gíteni, de ha el is fogadom ezeket úgy, a­mint e téte­lek évről-évre jelentkeztek, azt még­sem engedhetem meg, hogy ilyen igazságtalanság történjék a helyzet konstatálása érdekében és oly adatokra történjék hivatkozás, melyek a pénzügyi helyzet megrontására vonatkozólag mint számba vehető tényezők egyáltalán nem szerepelhetnek. (Élénk helyeslés a bal- és szélső­balon.) T. hát! Beszédem azon részével, melyet a pénz­ügyi helyzet, a pénzügyi politikára vonatkozólag elő­adni óhajtottam, számoltam. Azonban a­ képviselőház évek tapasztalatai és a házban történt fel­szólásaink tesznek tanúságot arról, hogy nem pusztán a pénz­ügyi politika volt az, a­melylyel mi elégedetlenek vol­tunk, a­mely bennünket a kormánynyal szemben op­­pozíc­ióra késztetett; sőt ellenkezőleg, tán a súlyosabb rész éppen a másik oldalra esik. Azon számos és sú­lyos hibák, azon számos és — legalább következ­ményeit tekintve — súlyos vétségek, melyeket a t. kormány úgy politikai irányban, mint a kor­mányzatban és annak szellemére vonatkozólag el­követett, voltak lényeges okai annak, hogy a t. kormánynyal szemben oppozíc­ióban állunk. És én a magam részéről megelégedéssel konstatálom e perczben azt, hogy arra az esetre, ha a rekonstruk­­c­iónak politikai tartalma is van, jelesen, ha az irány­­év rendszerváltozást is jelent, — nem tudom, hogy jelenti-e, vagy sem .— (Felkiáltások balfelől: Majd elválik!) akkor ezen ténynyel maga a t. túloldal szol­gáltatott nekünk igazságot arra nézve, a­mi iránt nézetem szerint, komoly és objektív politikus kétség­ben sohasem lehetett: hogy a közjogi alapon is lehet jobban és rosszabban kormányozni. (Igaz! ügy van­ a baloldalon). És valóban nem is lehet ez máskép, t. képvise­lőház , mert oly országban, ahol közjogi harczok egy­általában nem léteznek, a politikai párttt­lakul­ásnak és a politikai pártküzdelmeknek egyedüli alapját képezi: a jól kormányozni, vagy rosszul kormányozni. Hogy azonban miféle alkatrészekből álljon a jó és rosz kormányzat, az más dolog, azt ki lehet fejteni, de felfogásom szerint ez az alaptétel áll. És ha a do­log akként áll, hogy a rekonstrukc­ióban egy po­litikai irány- és rendszerváltozás akar jelentkezni, konstatálom, hogy ebben meg van adva az igazolás a múltra nézve a tekintetben, hogy igenis jogosultan és helyesen cselekedtünk akkor, midőn a kormányzat­nak éveken keresztül folytatott eljárását, és az abban rejlő hibákat elítéltük és éppen e szempontból ma­gát a kormányzatot is helytelenítettük. (Helyeslés jobbfelől.) Azonban, te­hát, hogy magára a rekonstruk­­c­ióra vonatkozólag állást foglalhassak, vagy legalább véleményemet kifejezésre juttathassam, legyen meg­engedve nekem az, hogy néhány főbb vonásban, csak úgy megütve és megpendítve, konstatáljam azon poli­tikai differencziákat, melyek köztünk és a túlsó oldal között — mert mindketten a közjogi alapon állunk — fenforogtak, és a további fejleményekig fenforog­­nak (Halljuk ! Halljuk!) Mi, t. hát, az államháztartás rendezésére akként törekedtünk, hogy az az adózók lehető kímélésével és a terhek fokozásának lehető mérséklésével történjék. A t. kormány erre a szempontra sohasem helyezett súlyt. Költött flerüre-borára. (Igaz! ügy van­­ a bal- és szélső­baloldalon.) Nem törődött az ország polgá­rainak újabb megterheltetésével. És az eredmény, mely ma előttünk áll, az, hogy ime legközvetlenebb szükségeink tekintetében is koplalni vagyunk kény­telenek (Igaz! ügy van­­ a bal és szélső baloldalon.) A kiegyezés és közjogi alap tekintetében a mi törekvésünk mindig oda irányult, hogy az abban rejlő két alapgondolat, t. i. a nemzet közgazdasági helyze­tének akadálytalan fejlődése, politikailag pedig a tel­jes paritás és dualizmus a maga tiszta és meg­­hamisítatlan valóságában érvényesüljön. (Halljuk! Halljuk!) A gazdasági helyzetre vonatkozólag a t. kor­mány nyakába akasztotta az országnak az ismert reakczionárius védvámos politikát. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbalold­­an.) Lekötötte az országnak fogyasztási adóit. És jó részben ezek szülték azt a súlyos helyzetet, a­mely előtt ma az ország áll. (He­lyeslés a bal- és szélsőbalon.) Politikailag pedig oda jutottunk, hogy az ország határain kívül álló ténye­zők diktálják Magyarország számára a törvényeket. (Igaz! ügy van­ a bal- és szélsőbaloldalon.) Ezen törvényekhez Magyarországnak — leg­alább sikeresség tekintetében — fájdalom, vajmi ke­vés hozzászólni valója van és pirulva kell az ország­nak visszavonulni még az olyan követeléseknek tör­vénybe igtatása elől is, melyek a nemzet élet és lét­érdekeit képezik. (Igaz ! ügy van­­ a bal- és szélső­baloldalon. Ellentmondások jobbfelől.) Mi a nemzeti alapokon nyugvó egységes Ma­gyarországot úgy óhajtottuk és óhajtjuk megalkotni, hogy abban az egyenlőség, jogrend, szabadság és a törvényeknek tiszta meghamisítatlan uralma érvé­nyesüljön. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) A t. kormány a jogrend érdekében állandóan oly alkotásokat hozott be, a­melyeknél azt látjuk, hogy a joguralommal szakítva, mindent a kormány hatalmi körébe igyekszik vonni (Élénk helyeslés a bal és szélsőbaloldalon), a­hol polgári és politikai jogokat minden alkalommal meghamisítják (Élénk helyeslés a bal és szélsőbaloldalon), a­hol azok tiszta gyakorlását intézményes törvények által lehetetlenné tették, az egyenlőség tekintetében pedig — csak a tényt konstatálom — azt látjuk, hogy akár felekezeti, akár nemzetiségi, akár társadalmi tekintetben a leg­nagyobb megtagoltság jelenségei mutatkoznak. (Élénk helyeslés a bal és szélsőbaloldalon.) Mi az erkölcsi erő ébresztése érdekében foly­ton követeltük, hogy úgy a politikában, mint a kor­mányzatban az igazi morál érvényesüljön. (Élénk helyeslés és tetszés a bal és szélsőbalon) és mit lá­tunk t. hát ? azt, hogy a t. kormánynak kétféle politikája van : egy­­elméleti és egy gyakorlati. Hiszen például koronként halljuk itt a házban akár Jókai Mór, akár György Endre képviselő urak és mások részéről,de a sajtóban is, hogy mi értjük a t. füg­getlenségi pártot, mi értjük az ő törekvésüket, hisz azo­kat mi is szívünk benső rejtekében őrizzük. (Derült­ség a bal és szélső baloldalon) de azután, mikor arról van szó, hogy törvényt szavazzanak meg, ne a függet­lenségi párt által képviselt alapon, de azon alapokon, melyet önök is magukénak tartanak és melyek a nem­zet érdekeinek megfelelnek, akkor osztrákabbak az osztráknál. (Igaz­­ úgy van­ a bal- és szélsőbaloldalon.) Elméletileg naponként halljuk a liberalizmust emlí­teni , de méltóztassék a kormány és a t. túloldal al­kotásait és tetteit megnézni; minden téren a leg­nagyobb reakc­ióval találkozunk, akár gazdasági, akár politikai, akár más tekintetben. Hangoztatják, különösen hangoztatja a miniszterelnök úr, valahány­szor alkalma nyílik rá, »hogy mennyire barátja az alkotmányosságnak, hogy azt sohasem sértette meg«, holott nyilvánvaló, hogy alkotásaiban a legnagyobb autokratikus alkatrészek foglaltatnak. Hiszen, hogy egyebet ne említsek, a főispáni intézmény hatáskö­rének kitágítását, a­mely még mindig nem ért véget, és most a pénzügyi igazgatásra is ki akarják terjeszteni, melylyel nem azt akarom kifejez­ni, hogy törvényeink ne úgy alkottasanak és ne legye­nek olyanok, hogy azok által jó és erélyes adminisz­­trác­ió létesüljön, de tényekre hivatkozom, hogy a fő­ispánok tevékenysége nem az erélyes közigazgatásban mutatkozik, hanem mutatkozik a kormány politiká­jának kortes támogatásában.­­Igaz 1 ügy van­ a bal- és szélsőbalon.) Ha a t. miniszterelnök úr ezt tagadni akarná, legyen szabad nekem csak egyetlen egy, köztem és közte felmerült körülményre hivatkoznom. (Halljuk ! Halljuk !) Gondolom az 1884-iki választások idejében történt, hogy Erdély egyik kerületében a választást megelőző napon a választókat tömegesen fogták el abban a megyében, a­hol ma gondolom Bánffy főispán úr vezeti a közigazgatást. (Mozgás a bal és szélső­baloldalon és felkiáltások: Mint a megye !) Ennek a választásnak körülményeit most talán jobban ismerheti a t. miniszterelnök úr, mint akkor ismerte, mert hiszen az a t. egyéniség, a­ki akkor ott a mi részünkről fellépett, időközileg közel ,rokoni vi­szonyba lépett a t. miniszterelnök úrral. Én voltam, a­ki azon alkalommal a t. miniszterelnök úrhoz mint belügyminiszterhez azzal a kéréssel járultam, hogy miután abban a kerületben elfogatások történtek, intézkedjék az iránt, hogy vagy bocsássák szabadon az illető egyéneket, vagy kisérjék be a kir. törvény­székhez, vagy legalább a szavazás napján ereszszék ki őket. Polonyi Géza : Megpróbálták ezt más he­lyen is ! Horánszky Nándor: A t. miniszterelnök úr — megvallom vagy ön­megtagadással hallottam — azt mondta erre: »Hogy miként, avatkozzam én az ilyen dolgokba, ilyen távolról ?« (Elénk derültség a bal- és szélsőbaloldalon.) Tisza Kálmán miniszterelnök : Azt nem mondtam ! Horánszky Nándor: Meg vannak nálam az ada­tok írásban, bár mikor szolgálhatok velük. »Kérdést fogok igen is tenni iránta« — így folytatta tovább a miniszter úr — »de miután a körülmények előttem ismeretlenek, most nem segíthetek a dolgon.« (De­rültség a bal- és szélsőbaloldalon.) Megengedem, hogy nem szó szerint ilyen formába öntötte a választ. (Felkiáltások a bal- és szélsőbaloldalon: Ez a biab­­lont) de a lényeg ez volt és az is bizonyos, hogy azo­kat az embereket akkor bizony nem bocsájtották sza­badon és nem kísérték be a törvényszékhez. Én ezt csak mint egy sporadikus jelenséget em­lítem föl. De én nem a t. képviselőháznak szólok ki­zárólag , hanem az országnak is és igazat fog adni ne­kem az ország (ügy van 1 a bal- és szélsőbaloldalon,­ hogy a t. főispán urak, kevés kivétellel, nem admi­nisztrálnak. (Igaz 1 ügy van 1 a bal és szélső balolda­lon és felkiáltások: Korteskednek, kortespénzt osz­togatnak 1) hanem kizárólag politizálnak és politikai szolgálatokat teljesítenek (Ügy van­­ a bal és szélső baloldalon és felkiáltások : Somogyi főispán 1 Temesi főispán 1) De én, t. képviselőház, nem akarok e té­ren tovább menni, (Halljuk ! Halljuk !) habár kihegyezhetném az ellentéteket akár az elvhűt­­ség és ezzel szemben az opportunizmus tekin­tetében, akár pedig az adminisztrác­ió kérdései­re vonatkozólag arra az álláspontra nézve is, mely­ben a t. miniszterelnök úr itt minden alkalommal mutatkozott, hogy t. i. ezt is szívének legbensőbb rej­­tekében hordja — már t. i. az adminisztráczió re­formjának eszméjét, de csak akkor, ha az a viszonyok folytán szükségessé válik. De, hogy mikor fog szükségessé válni: ezt, a­mint ez a dolog természetében is fekszik, maga a miniszterelnök úr fogja meghatározni, de hogy ez mit jelent, tudjuk már mindnyájan,­­ügy van­ balfelől.) Sőt, hogy a kormányzatban is az erkölcsi erők­nek érvényesülése és ébren tartása milyen, arra nézve szintén köztudomású dolog azon körülmény, melyet az időre való tekintettel csak általánosságokban vagyok bátor, de öntudatosan és megfontolva hang­súlyozni, hogy a politikai élet nálunk majdnem kizárólag a haszonhajtó vállalkozás jellegét öl­tötte fel. Az a tömérdek hivatalkeresés és hivataloszto­­gatás, a rengeteg protekc­ió keresés és nyújtás, a sok érdemjel és hogy mindennapi szót használjak, az ál­talános szeréb­­ség, (Derültség balfelől) mely már mindennapi dologgá vált, Magyarországon semmi kö­rülmények között sem tenyészhetne, ha a t. kormány is­merné és tudná hivatásának kötelmét és azon magasla­ton állna, a melyen egy kormánynak állania kell — a­mi nem azt teszi, hogy az érdemeket ne jutalmazza és ne tüntesse ki, hanem azt, hogy e tekintetben a leg­nagyobb rigorozitással járjon el. (Helyeslés balfelől.) Nem megyek tovább e téren, t. hát, és nem sorolom fel a politikai életnek egyes kon­krét alakzatait, a­melyekre szintén rámutathat­nék, s a­melyek szintén igazolhatják azon differen­c­iákat, a­melyek köztünk és a t. kormány közt éveken keresztül voltak és vannak, de levonom a következtetést. Most megtörtént a rekonstrukc­ió és ennek első manifesztácziója azon nyilt levél, melyet az igen t. igazság­ügy miniszter úr pozsonyi választóihoz intézett. (Halljuk! Halljuk!) Ha én ezen nyilt levelet, a mely általános vonásokban van tartva, a minthogy másként azt tartani nem is lehetett s a melynek tartal­mát természetesen vi­sgálni lehet és szükséges is, arra a skálára alkalmazom, melyet a diff­erencziák tekintetében, nagyobb vonásokban az imént jelezni bátor voltam, akkor én nem habozom kijelenteni, hogy azon nyílt levél nagy vonásokban az én felfogá­saimat, és éveken keresztül táplált törekvéseimet is tartalmazza. (Helyeslés balfelől.) Hogy e levélnek mi a politikai tartalma és po­litikai jelentősége, arról később fogok egy pár szót szólani, de legyen szabad ezen nyílt levélnek egyes részeire, az állami közigazgatásra és a juszticzia reformjára vonatkozó kijelentésével ezúttal nem fog­lalkozva, utalnom. (Halljuk ! Halljuk !) Az igen­­. igazságügy miniszter úr ezen levél­ben, a­melyre előzetesen megjegyzem, hogy nem tisz­tán az ő tárczájára, hanem az államélet minden ágára vonatkozik (Helyeslés balfelől) a közjogi ki­egyezés érvényesülése tekintetében a többi közt a kö­vetkezőket mondja: »Egyik fél se törekedjék a mási­kat méltányos gazdasági politikai érdekeiben meg­­csorbítani.« Tökéletesen helyes, aláírom feltétlenül, mert hiszen a monarchia két féle közti kiegyezésnek más czélja és más alapgondolata nem volt és nem is lehe­tett, minthogy úgy közgazdasági téren, a­meddig a kö­zösséget az ország jónak látja, fentartani, valamint a politikai téren is a paritás és a dualizmus meghalni- ártatlanul érvényesüljön.(Helyeslés balfelől)majd ismét a polgári és politikai jogok érvényesülésének mérté­két — mert hiszen a felolvasandó passzus körülbelül csak erre vonatkozhatik — azon vezéreszméhez fűzi, melyet a következőkben fejez ki: »Nincs nemzet« — már t. i. mint a magyar — »mely kényesebb volna arra, hogy felette csak törvényes uralom gyakoroltas­sák. (Helyeslés balfelől.) A politikai szabadságnak és uralomnak egyaránt törvényesen meghatározottnak kell lennie. (Általános élénk helyeslés ) Tökéletesen helyes. (Helyeslés jobbfelől) Polonyi Géza: Miért nem mondták ezt min­dig? (Nyugtalanság jobbfelől.) Hogy azonban mi volt eddig az élet és a gya­korlat, az más kérdés. Tovább menve az igen­­. igazságügyminiszter úr ezzel kapcsolatosan nyílt levelének egy másik ré­szében azt mondja, hogy »rend és tisztaság az állami szervezet minden ágában, (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső­baloldalon) a visszaélések kiirtása és meggátlása, (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbalol­­oldalon) pártatlan előzékenység és egyenletes részesí­tés az állami működés jótéteményeiben«. (Élénk he­lyeslés és tetszés a bal- és szélső­baloldalon). Végül, hogy egyéb kijelentéseit ezúttal elhalgassam, a jog­rend érvényesülése tekintetében szintén van egy kifeje­zése a nyílt levélnek, melyet én is magaménak vallok, mert azt mondja, hogy »jogéletünk szükségei ennél­fogva analógok a nyugati nemzetekével, de nem azonosak«. Én is azt mondom, hogy a nyugati nemze­tek kultúr­fejlődése és joguraló helyzete jelesen a jogrendnek megtestesülése a lehetőség határáig — ez a jelszó, a­mit Magyarországon én is elérni óhaj­tok. (Helyeslés balfelől.) Minthogy az igazságügyminiszter úr politikai nyilatkozatokat politikai megfontolás nélkül tenni soha nem szokott, és minthogy­ az igen­t, igazságügy­miniszter úr bizonyára azon nézetek megvalósításá­ról, melyeket magáéinak vall, lemondani sohasem fog, önkénytelenül is azon kérdés merül fel, vajjon az marad-e tehát a kabinet egészének politikai iránya és kormányzati rendszere, a mi volt, vagy pedig vál­tozni fog ? Károlyi Gábor gr.: Sztrájkoljon Tisza! (Zajos derültség ) Horánszky: Ha t. ház, a politikai irány és kor­mányzati rendszer az marad, a­mi volt, akkor, azt gondolom, ez utóbbi szóra nem szorul, akkor a hely­zet lesz az, a­mi volt. Ha pedig a politikai irány és rendszer változni fog — és erős meggyőződé­sem, hogy azon férfiú, ki e nyilatkozatokat tette, törekedni is fog a maga álláspontját érvénye­síteni azon­ban a fidessel, melylyel az ő lépésé­nek járni kell — akkor legyen szabad kérde­zem, mi keresni valója van még ,a t. miniszterelnök úrnak abban a kabinetben ? (Így van ! Élénk tetszés a bal és szélsőbaloldalon.) Hát a t. miniszterelnök úr örökké akar kormányozni ? Keresztül akar szolgálni minden rendszert ? (Tetszés a bal és szélsőbalon.) Hajlandó elfogadni minden irányt és kormányzati rendszert ? T. miniszterelnök úr, ez mégis csak — legkevesebb, a­mit mondanom lehet, — a parlamenti morál legelső tekinteteinek negácziója. Mert ha egy politikai rendszer vagy irány meg­változik, hogy azt ugyanaz hajtsa végre, a­ki éveken keresztül annak ellenkezőjét cselekedte, (ügy van 1 balfelől) az legalább is a siker érdekében lehetetlen , (ügy van 1 balfelől) hogy magáról a politikai morál­ról ne is szóljak. Da állandó veszély is a t. miniszterelnök úrnak ott léte a kormány élén. Először is nem mondhatja meg senki, hogy rövid idő tártával nem fogunk-e is­mét hasonló katasztrófákkal találkozni, mint a minő­nek én a véderőtörvényjavaslatot tartom. És azután ki mondhatja meg, hogy azon esetre, ha azon törek­vések, melyek az említett nyílt levélben foglaltatnak, érvényesülni akarnak, hogy mondom azok lehetsége­sek is lesznek a t. miniszterelnök úr mellett. Nem a jó akaratot vonom kétségbe, hanem a politikai múltnak mindig vannak bizonyos obligói, melyekkel csak bátor férfiak szoktak szembeszállni. Ezzel a bátorsággal pedig a t. miniszterelnök úr nem rendelkezik, sőt természetében sem fekszik. Rendel­kezik kimagyarázásokkal bármely helyzettel szemben, de hogy az egyszer hibásnak vagy rossznak tartott eljárással szemben egymást kövessen, ezt az erényét a t. miniszterelnök úrban, még nem ismerem. (He­lyeslés a baloldalon.) Ha pedig a t. miniszterelnök úr talán arra számít, hogy az együttműködéssel és a politikai együttéléssel elmosódnak azon diff­erenc­iák, a­mely feltevésnek a folytonos érintkezés folytán talán van valami természetes alapja, akkor legfeljebb gazda­gabbak leszünk egy csalódással és szegényebbek a morálnak egy újabb fontos alkatrészével. Hogy mi lesz, azt nem tudom, de az ellentétes politika lehe­tősége, felfogásom szerint, egy kabinetből ki van zárva, az egymást múlhatlanul felemészti, az alkotás pedig, a­mely ekként létrejö, egészséges semmi körül­mények között nem lehet. (Élénk helyeslés balfelől.) Én a magam részéről üdvözlöm azon férfiút, aki ezen nyilt levelét közrebocsátotta abban a követ­kezetességben, amelyet ezen nyilt levélben látok és mert ezen nyilt levélnek kell és bizonyára van is politikai tartalma, de — bár általános vonásokban van tartva — annak politikai tartalma a dolog ter­mészete szerint nem lehet más, mint azon koronkénti nyilatkozatok, amelyeket az igen­­. igazságügyminisz­ter úr a képviselőházban tett. (Igaz , ügy van­­ bale felől.) Ellentétes-e ezen nyilatkozatokban rejlő politi­kai szellem és irány azzal, a­mit a t. miniszterelnök úr éveken keresztül folytatott, azt ítélje meg a köz­vélemény és maga a t. miniszterelnök úr. (Helyeslés a baloldalon.) Miután pedig mind mai napig azt látom, hogy a kabinet egészének — e szóra helyezem a súlyt — politikája nem változott, és miután ilyet csak egy egységes politikával bíró kabinettől tudok várni, — kellő tisztelettel a kabinetben ezen nyílt levél sze­rint jelentkező különálló törekvések iránt — és hozzászámítva még azt is, hogy állandó veszélynek tartom a miniszterelnök úr további kormányzását­ól pedig az ő múltja következben, — nem tehetek egye­bet, mint azt, hogy a további fejleményekig maradjak, az a­ki voltam, teljesítsem továbbra is kötelességemet azon irányban, mint eddig. És miután e tekintetnek alakilag is kifejezést akarok adni, a költségvetést ál­talánosságban sem fogadom el a részletes tárgyalás alapjául. (Élénk helyeslés és éljenzés a bal- és a szél­sőbaloldalon.) Öt percznyi szünet után Mudrony Soma szólal fel. Nem volt alkalma államháztartásunk egészére kiterjeszkedni s ezért szűkebb körre szorítkozva, inkább csak közgazdasági oldaláról fogja bírálat alá venni a költségvetést. Elis­meri az általános politikai helyzet súlyos voltát, de másrészt konstatálja, hogy az a csöndes vámháború, mely a védvámos politika eredménye, megbénítja a nemzeti erők kifejtését s Ausztriával való közgazda­­sági viszonyunk rendkívül megnehezíti, sőt szinte le­hetetlenné teszi egy egészséges gazdasági politika inaugurálását. Ha ma akarnánk is gazdasági téren haladni, utunkban sisiphusi teherként kell folyton küzdenünk a múltból öröklött anomáliákkal. Éppen a múlt teszi lehetetlenné azt is, hogy a költségvetésnek azt rójjuk fel hibájául, hogy nagyobb czéloknak nyoma sincs benne, s ezért meg kell elé­gedni annak bírálgatásával, hogy a kisebb czélok el­érésére a jelen viszonyok között s a rendelkezésünkre álló eszközök közül helyesen válogatott-e a kormány. Szerinte nem. A kormány egyrészt múltjánál, de másrészt mostani gyöngesége következtében sem ér­demli meg a bizalmat s ezért a költségvetést általános­ságban sem fogadja el. Ez azonban nem menti fel a költségvetés megbírálása alól. Adatokkal bizonyítja, hogy az államélet fokozatos fejlődése mellett gazda­sági, kereskedelmi, ipari és földmivelési tekintetben mérhetlenül hátramaradhatunk s ezért államéletünk olyan képet mutat, mint egy rosszul fejlődött gyer­mek, kinek teste törpe maradt, mig feje túl nagygyá dagadt. Hogy ez egészséges fejlődés volna, senki sem mondhatja. Táblázatos kimutatását adja az állam­jövedelmek fokozatos emelkedésének s azután kimu­tatja, hogy gazdasági téren legjobb esetben is csak stagnáczió konstatálható az előző évek jövedelmeihez képest. Nemzetgazdasági téren szintén sajnálatos az eredmény s ez fényes bizonyítéka annak, hogy az eddigi gazdasági politika az államélet veszélyeztetése nélkül tovább nem folytatható. Nem talált mezőgaz­dasági téren egyetlen olyan momentumot sem, mely csak távolról is arányban állana az egyéb téren ta­pasztalható haladással. Aránylag jól áll az állatte­nyésztés ... Gróf Károlyi Gábor: És a nemesi diplo­mák ! (Élénk derültség.) Elnök: Ne méltóztassék segíteni a szónoknak, elvégzi maga is. Gr. Károlyi Gábor: A nemesi diplomák az állattenyésztéshez tartoznak. (Élénk derültség.) Mudrony Soma ezután a nemzetgazdaság mind­három ágát részletezi, kimutatván, hogy ipari tekin­tetben mennyire hátramaradtunk. Majd azt állítja, hogy Magyarországnak kereskedelme nincs és nem is lehet, míg kereskedelmi tekintetben önállóságra nem vergődtünk. Szerinte a kormánynak fő feladata, hogy nemzetgazdasági tekintetben a legnagyobb munkaerőt fejtse ki s mindenképen azon legyen, hogy az egyébként fejlődő állam ne legyen veszélynek ki­téve az­által, hogy gazdasági téren összébb és összébb esik. Míg ez irányban konkrét lépéseket nem lát, a kormány iránt bizalommal nem lehet s a költségve­tést nem szavazza meg. A következő határozati ja­vaslatot nyújtja be: Határozati javaslat.­­Tekintve, hogy a költségvetés egyes tételei oly politikának kifejezői, mely a magyar állam jogteljes­­ségével ellentétben áll. Tekintve, hogy a kormány eddigi közgazdasági politikája a nemzet érdekeinek meg nem felelt és a jelen költségvetés sem tanúskodik arról, hogy a kor­mány e ki nem elégítő politikával szakítani kíván . Tekintve, hogy ezen és egyéb okoknál fogva is a kormány iránt bizalommal nem viseltethetünk, mondja ki a t. ház, hogy a költségvetést általában sem fogadja el a tárgyalás alapjául.« Mudrony Soma, Irányi Dániel, Nagy Ferencz, Unger Alajos, Czierer Ákos, Lukáts Gyula, dr. Szadovszky József, Illyés Bálint, Liptay Károly, Kun Miklós. Orbán Balázs a mai rendszerben utálatos sze­mélyi uralmat lát. Ez honosította meg a lélekvásár­­lást, a mandátumhamisítást s azt a szokást, hogy még az utolsó útkaparóból is hivatalos mameluk literánst csinálnak az által, hogy a kormány jelöltjére kény­szerítik szavazni. (Derültség jobbfelől.) Ennek a rend­szernek komikus kifolyása az, hogy most kérik a költ­ségvetés megszavazását, mikor a benne kért összegek már régen el vannak költve. Rekapitulálja ezután a nemrég lefolyt vitát s konstatálja, hogy a nemzet fel­háborodása azt eredményezte, hogy a zátonyra futott kormányhajó lékeit kifoldozták. Cakhogy azt a rozzant járművet már nem lehet kifoldozni s ha úgy a hogy mé­gis kifoldozták, a nemzet józan észszel nem fogja annak vezetését arra az ügyetlen és mámoros kormányos­ra bízni, ki már egyszer zátonyra vezette a hajót. (Élénk tetszés a szélsőbaloldalon.) A főispánok és egyéb gyászvitézek között szin­tén megindult a purifikálás, de az is hasztalan. A muszkavezető és kortes főispánokat nem bántják, ha­nem inkább azokat, kik nem voltak elég erősek, hogy a nemzet fölébredt önérzetét elaltassák. Wekerlét még nem bírálhatja, de tart attól, hogy ő is — a közös ügyes iskola neveltje lévén — olyan lesz, mint e­ődjei, a­kik osztrák prefektusok voltak. (Derültség jobbfelől.) Szapárytól, a­kit, minthogy rossz pénzügy­­miniszter volt, földmivelési miniszternek tettek meg, szintén nem várhat sokat. Hát Csáky ? Szegény Eöt­vös és Trefort, ha tudná, sima, hogy ki jutott örökébe. Hegedűs Sándor: Hisz Trefortról is ezt mondta. (Zajos derültség.) Orbán Balázs igazságügyi téren már jobb re­ményekkel van. A kormány iránt a bizalomnak ár­nyékával sem viseltetik s ezért a költségvetést álta­lánosságban sem fogadja el. Hollaky Imre beszédét a ház engedelmével hol­napra halasztja. Ülés vége 1 óra 50 perczkor. KÜLÖNFÉLÉK. — május 1. Személyi hírek. A király ő­felsége, mint Bécs­­ből sürgönyzik, ma este süketfajd-vadászatra Stein­­hausba megy és pénteken érkezik vissza L­i­p­ó­t ba­jor herczeggel. — Gróf Zichy Ágost kormányzó, egy fiumei sürgöny szerint, gróf Khuen-Héderváry horvát bán meglátogatására ma este Zágrábba utazik. — Mihajlovics bibornok tegnap este Fiuméba érkezett s ma reggel Abbáziába utazott. Május elseje. Hogy vége a télnek s itt a mele­gebb évszak, a rügyfakadásnak és verőfénynek ked­ves ideje, azt csak akkor szokták igazán elhinni az emberek, ha május elseje is bizonyítja. A­mit a nap­tárnak még mindig csak félig hiszünk el, bármily melegen tűzzön is már alá a napsugár , azt meggyő­ződéssé érleli bennünk május elsejének ragyogó jó­kedve s nem kétkedünk többé, hogy a tél csakugyan »túlhaladott álláspont«. A mai nap méltó beve­zetője volt azoknak a »májusi szép napoknak«, melyekről a költők annyit énekeltek s melyek­nek szépsége még a kalén­dárium-csinálásra is ak­kora varázszsal volt, hogy a május havát elisme­rése jeléül »bájbó«-nak keresztelte el. Hagyományos szokás szerint ma is már a korai hajnali órákban talpra kelt a fél főváros, hogy kisiessen a »zöldbe« május ébredését meglesni. Különösen a városligetnek jutott ki bő része a szabadba vágyó közönségből, mely vidám hangulatban járta be a liget különböző részeit, mulatva még Paprika Jancsi művészi mutatványain is. Korán reggel már sokan végignézték a beduinok érdekes produkc­ióit az állatkertben, a következő pil­lanatban Vitéz László hősies kalandjait bámulták, azután éppoly érdeklődéssel végigszemlélték a város­liget sok egyéb látnivalóját: a szerecsen-utczai perzsát, ki üres óráiban sült libamájat árul, most azonban keleti gyümölcsöket és exotikus hűsítőket kínálgat, a csepűrágókat és az amerikai gyorsfényképészt, a négy­mázsás hölgyet és a villamozó »doktorokat.« Azok A kiadótulajdonos AthenaiMi irodalmi s nyomdai r. társulat betűit *L Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-építet, pedig, kik már minden látványosságot végig élvezek és eleget jártak keltek mindenfelé, betérnek egy-egy pohár sörre vagy borra a vendéglőkbe, s igyekeznek a zöldben rózsaszínű hangulatot csinálni maguknak. De sokan vannak, kik május elsejének kellemeit csak hallomásból ismerik: ezek a költözködők. Ezek május elsejének boldogtalanjai, kik még a napfény mosoly­gását is gúnynak veszik. Nem is irigylendő a sorsuk. A költözködés ezer vesződsége, fáradsága és gondja még a legszelídebb filozófia-tanárból is vérszomjas zsarnokot csinál, így egyesül a fővárosban május el­sején fény és árny, öröm és gond. De egyesült ma a napsugaras szép idő a borús, esős idővel is. Délfelé tavaszi felhő lepte el az eget s megeredt a langy,­ permetező eső. Ugyan elállott nemsokára, de a égnek most is amolyan sirós-nevetős arcza van, mintha minden perezben ki akarna derülni, hogy a rá követ­kező pillanatban zuhogjon az eső. A királyi tábla deczentralizálása. Mint a »P­H.« értesül a deczentralizált kir. tábla vidéki szék­helyei gyanánt Pozsony, Sopron, Szombathely, Pécs, Arad, Nagyvárad, Kassa, Marosvásárhely és Kolozs­vár városok vannak kiszemelve. Táviratok, London, máj. 1. Az alsóház tegnapi ülésén a kormány ellenzése daczára elfogadta 113 szavazattal 103 ellenében Smith Sámuel indítványát a mos­tani fiskális rendszer ellen a szeszes italok és ópium elárusítását illetőleg. Pétervár, máj. 1. Legújabban közzétett törvény értelmében az Oroszországban élő idegen alattvalók hagyatékai ugyanoly, azaz 1—8°/o-nyi adó alá esnek, mint az orosz honpolgárok hagyatékai. Páris, máj. 1. Hír szerint május 6-án a nagy pénzintézetek és a bankárok üzletei mind zárva ma­radnak. A tőzsde ennélfogva a kiállítás megnyitásá­nak napján zárva lesz. Madrid, máj. 1. U r­g­u­i­z­o, az ismert dúsgazdag bankár, meghalt.___________________________ V.A közgazdaság! Bécs, máj. 1. Az 1860-iki államsorsje­­g­y­e­k mai nyereményhúzásánál a 13441 sor. 4 sz sorsjegy 300.000 frtot nyert. — 50.000 frtot nyert: 18465 sor. 6 sz. — 25.000 frtot nyert: 8696 sor. 7 sz. — 10.000 frtot nyertek: 6043 sor. 2 sz. és 185­87 sor. 8 sz. — 5000 frtot nyertek: 1365 —12 1397—5 2620—15 2783 — 16 6596—13 8509-12 13087—14 13285—3 13354—17 17048-11 17178-3 17254-- 15 17770 — 16 17795-1 19164-18. A budapesti gabonatőzsdéről. Búzát ma mérsékelten kínáltak, a vételkedv valamivel kellemesebb, és ennek következtében az irányzat szilárd volt. Elkelt 18,000 mm. teljes napi árakon. Más magvakban sem volt forgalom. E 1 k e 11: Huta : ti»». *. v i d A * 1: 3000 mm. 79-5 k. 7 írt 45 kr, 100 mm. 79 5 k. 7 £rt 35 kr, 300 mm. 79 k. 7 frt 35 kr, időre. P » 81 v.: 200 mm. 79’8 k. 7 frt 35 kr, 600 mm. 79-5 k. 7 frt 35 kr, időre. Temesvári: 3000 mm. 79 k. 6 Irt 95 kr, 3000 mm. 79 k. 6 frt 95 kr, időre. Becsei: 2000 mm. 78’8 k. 7 frt 20 kr, időre. Bajai: 1900 mm. 77-5 k. 7 frt 17'/8 kr, időre. Zab 1100 mm 6.52'/«, 100 mm. 5.50, 100 mm. 5 40, készpénzben. Tengeri t (uj) 2000 mm. 5.80, 1500 mrc. 4.80, 500 4.60, készpénzben. A határidő-üzletben felmondatott 36,000 mm. búza, 18,000 mm. tengeri és 1000 mm. zab. A dél­előtti árfolyamok a következők: Búza máj.—jan.-ra 6.77—6.80, őszre 7.16—7.17, ten­geri május—júniusra 4.79—4.80, jul.—aug.-ra 4.95—4.96, zab őszre 5.34 -6.36, káposztarepcze aug—szept.-re III/, -11*/.. A déli tőzsde zárlatai pedig : Busa május—júniusra 6 79 pénz, 6.80 áru ; őszre 7 18 pénz, 7 20 áru ; t­e­r­­g­e­r­i május—júniusra 4.80 pénz, 4 81 dm , jul.—aug.-ra 4.96 pénz, 4.98 áru ; f­áposztarep­­cze aug.—szept.-re 11»/. pénz, 11’/. áru A budapesti terménytőzsdéről Terményekben gyenge volt a forgalom. Zsiráru lanyhább. Disznózsír, városi áru hordóstul 63— 63.50, táb­laszalonna 3 dbos 56—55.60 Írttal kelt. Szilva változat­lan. Szerb 100 dbos 6,50, boszniai szokr. 4•/» Írttal zárult azonnali szállításra. Határidők változatlanok. Heremag­vak közül magyar luczerna zárlata: 56 — pénz, 66.— áru; vörös luczernáé: 44.— pénz, 52.— áru. A budapesti értéktőzsdéről. A tőzsde ma nagyon nyugodtan folyt le. Az üzérkedés figyelme a magyar papírjáradékokra irá­nyult, a­melyekben emelkedő árakon élénk forgalom keletkezett. Magyar aranyjáradék lanyhult. Játékpa­­pírokban vontatott volt az üzlet. A helyi papírok kö­zül csak bányarészvények iránt mutatkozott figye­lem. Valuták és külföldi váltók lanyhábbak. Hivatalos felszámolási árfolyam: osztrák hitel­­részvény : 299.50, magyar aranyjáradék: 101.90. A díjbiztosításoknál: osztr. hitelrészvény hol­napra: 1.50—2.—,8 napra: 4.-----5.—, egy hóra: 9.-----10 — frt. Az árfolyamok következőleg alakultak: Az elő tőzsdén szilárd volt az irányzat. Osszr. hitelrészvény 299.60—299.50 írton, magyar aranyjáradék 102.92'/,—102.97'/« írton, m­agy. papirjáradék 97.10—97.15 írton, lesz. és pénzváltóbank 95.40— 95.70 írton került for­galomba. A déli tőzsdén magyar 4 száz. aranyjáradék 102.92'/«—102.97'/« írton, magyar papirjáradék 97.20— 97.42/» írton, m. 4 száz, adóm. földt. kötv. id. jegy. 9040 —90.17'/« írton, osztr. államadósa. 1830-ki 500 frt o. é. 144.26 írton, magy. ált. hitelbank 309'/»—310.50 írton, ma­gyar jelz. hitelbank II. kib. id. elism. 143.75 írton, ma­gyar lesz. és pénzváltóbank 106.70—105 80 írton, osztr. hitelrészvény 299.60 - 299.80 írton, pesti magyar kereske­delmi bank 789 írton, Fonciére bizt. int. 66 írton, buda­­pest—pécsi vasút 206 írton, kassa-oderbergi vasút 161 írton, pesti közúti vasút 889 írton, Ganz-gyár 1180 írton, Drasche-gyár 283—284 írton, Schl­ck-gyár 198 írton, sör­­fözöde 767 írton, lipótv. bazilika-sorsjegy 9­80 írton köt­tetett. Színházak, ma, május 1-én: Nemzeti színház: A jóslat. — M. kir. operaház: A baba­tündér. Uj Romeo: Bécsi keringő. — Népszínház: A bornevillei harangok. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL Mytlt tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) Az Erzsébet­ körút (s dob­ utcza sarkán) 42-ik szám alatt épült négyemeletes sarokházban a legújabb igényeknek berendezett, teljesen kiszárított . Bővebb értesitést ugyanott az’épület] főpallérjá­nál vagy Hubert és Móry építész urak hatvani­ utcza 4. sz. (Dréher-palota) III em. 24. ajtó a. levő irodá­jában nyerhető. 436

Next