Pesti Napló esti kiadás, 1889. szeptember (40. évfolyam, 241-269. szám)

1889-09-02 / 241. szám

lyokn­ak és elveknek megfelelőleg vettük elé a lefolyt évben is 1888. év decz. 31 iki számvizsgálólag hitele­sített zárszámadásunkat, s pontosan fölvéve az ekkor 369.778 irtot feltüntető késztőkének a f. polgári év­ben bejövendő kamatait, rendelkezett az igazg. választ­mány az említettük segélyző bizottság földolgozott előterjesztése alapján. Összesen : 18 998 írt 37 kv. el­költhető folyó kamat lévén az iménti tőke után az évi jövedelem, az igazgató választmány számot vetett, mekkora összeg van már az összes folyó kamatjövede­lemből, a megelőző évek alkotásainak föntartására, mint folyó járandóság lekötve s a fönmaradó még sza­bad leköttetlen kamatot osztotta ki további alkotások­ra, első­sorban szintén évjáradékok alakjában. Lekötött az egyesület az idéni határozatokkal együtt 77 községben 91 intézmény alkotására, föntar­­tására, vagy segítésére összesen 12.178 frtot, vagyis közel egynegyed millió frt után eső kamatjövedelmet. Ez évi összeget fizetni kell részben 5, részben 10, rész­ben pedig 32 esztendőn át. A kiválóan egyesületi intézményeknek 5 — 10 évre szavaztatott meg a segély. Az évjáradékok után, melyek tehát évi 12. 178 frtot vesznek igénybe, megszavazott még a­z. évben az igaz­­gató-választmány, illetve biztosított 13 további köz­ség számára összesen 22 czím alatt 3270 frt egy­­szers mindenkorra szóló befektetést, jutalmat, vagy segélyt. Ez együtt a fenti összeggel 15.448 frt kiadása kamatjövedelem terhére s jelenti, hogy az Emke az erdélyi részekben 98 községben dolgozik, 126 intéz­­ménynyel, némely ponton, mint pl. B­assóban, egy­szerre 6 tál is. A folyó évi jan. hó 1-tól bezárólag aug. hó 31-ig bejött 164.401 frt 12 kr. tőkesz­aporodás a reménynyel együtt a jövő évi segélyezés további alapja. Minthogy egyik választmányi határozat szerint­ a perselyjövede­lem harmada elkölthető, évi jan. 1-től f. év decz. hó 31-ig a mérleg szerint ez összeg, fölmerülhető egyszer s mindenkorra szóló esetleges segélyekre rendelkezés­re áll. Épen az okból, mert a rendelkezésére adott nemzeti vagyont minden formában hasznosítani tö­rekszik az igazgató-válaszmány, mondatott ki, hogy Emke-alkotásokra a tőke vagyonból nagyobb összege­ket befektethetünk,­­ az illető iskola vagy óvó­ épület elhelyezésnek lévén tekinthető. Eként mondatott ki, hogy Balázsfalván 15,000 írttal egy alkalmas iskola­­épület, Beszterczén 8,600 írttal egy óvónak való ház megvásároltassák, M.-N.-Somboron 1500 fo­rinttal egy Emke iskola építtessék. E három befekte­­tés tényleg meg is történt. És itt a helye megemlítenünk, hogy segélyezé­seink folyamán az igazgató-választmány egyre inkább meggyőződött, mikép az Em­kének, ha egyediségével lassanként és végkép más hatalmak és testületek czimébe feloszolni nem akar, a­hol lehet önálló alko­tások létesítésére kell törekednie. Ennek megfelelő­kig mondotta ki az igazgatóválasztmány, hogy léte­zésünk, a működésünk individuális bizonysága gya­nánt többek közt jövőre , minden az Emke által eme­lendő iskolának, vagy óvónak Erdély szerte egyöntetű stíl adandó, minden az egyesület révén létező és mű­ködő intézmény épületére, főkép a jövő alkotásokat illetőleg, természetesen a lehetőség határai között, — a segély természetének és mértékének megfelelőleg, központilag készíttetett egyforma jelző feliratok teendők. Végül minden fiók helyisége, mint az tény­leg a kolozsvári fióknál már gyakorlatban is van, hasonlólag jelző táblával látandó el. Átmegyünk az iparmozgalomban kifejtett orszá­gos tevékenységünk párjára, két nagyszabású akc­iónk megindulása érintésére. Egyik a telepítés. Esztendők óta függött munkaprogrammunk e fontos kérdése az ide szükséges nagyobb anyagi erő hiánya miatt Folyó év jan. hó 11-én jött közbe az az országos esemény, mely egyszerre megváltoztatta nemcsak az Emkének, de az egész országnak a kulturmozgalomra vonatkozó irányát s az eddig pihenő eszmét, a kitelepítést hozta előtérbe. Gróf Kun Kocsárd, az Emke tiszteletbeli elnöke, régen megér­lelt szándékához és elhatározá­sához híven, székely kitelepítési czélra az Emké­nek ajándékozta e napon, 2500 holdból álló al­gyógyi birtokát, a hozzá tartozó malom-, rév- és vásár-jövedékkel egyetemben, még életében, a következő év jan. 1-én, a kitelepítés hala­déktalan megkezdése végett. A kitelepítés előkészítő munkájában a fordulat óta buzgón részt vettek elősorolása a szakelőadó tör­téneti ismertetésének keretébe tartozik. Kiemeljük azonban éppen az osztály elnökén és előadóján kívül id. Dániel Gábor udvarhely megyei főispánt, Gál Do­mokos Kis Kü­küllőmegye alispánját, Gálffy Sándor jószágigazgatót, Potsa Józsefet Háromszék megye fő­ispánját, Szathmáry György orsz. képviselőt és Vörös Sándor gazd. akad. igazgatót. Az első felmérések a birtokon jul. 28-án történtek meg gróf Kun Kocsárd és Horváth Gyula vezetése s Terbocs Bertalan áll. mérnök közreműködése mellett, mely alkalommal az E­rke legnagyobb alapítója, a kitelepítésre vonatko­zólag korábbi utasításaihoz oly engedményeket csa­tolt, melyek hátráltathatják a kitelepítés végrehajtá­sát időben, de biztosítják a föltétlen és kudarcz nél­küli sikert. A gyógyi példa az egész országot uralkodó kér­dés gyanánt foglalkoztatja s a társadalomban ezzel egy termékenyítő eszme áramlata indult. Egyesüle­tünknél már külön kitelepítési alap képződése vette kezdetét. Özv. Molnár Domokosné 2000 frtos alapít­ványával e czél kikötése mellett óhajtotta megörökí­teni székely születésű férje emlékezetét, s újabb 100 frtos alapítványnyal jelentkezett e czélra az Emke 1­­­00 frtos alapítója, a kitelepítő szakosztály tagja Orbán Balázs. Ezek mellé most már teljes reményünk lehet, hogy a m. tud. akadémia is át fogja engedni a székely kitelepítési czélra nála letelt s kamatoztatott, jelenleg k­­b. 30.000 frtot tevő Kralowánsky alapít­ványt. A lépések megtétele iránt e tárgyban in­tézkedés történt. A gyógyi telepítés czéljaira az egye­sület a telep terhére könyveiben saját tőkéiből már számlát nyitott s kimondta, hogy 5°/0 biztosítása mel­lett további birtokot vásárol. Az akczió megkezdett másik új tere a Kárpát­mozgalomé. A munkaprogrammunkba sz­ntén kezdet óta felölelt eme kérdést a közgazd. szakosztály vette elő gróf Béldi Ákos elnöklete alatt s terjesztette be­hatóbb tanulmányozás utján a jul. 12-iki választmá­nyi ülés elé. A székelységnek az Alföld magyarságá­val ethnografiai egybekapcsolása az Emke törekvései­nek végső alapelve. Ennek következtében a székely­földről kiinduló s Arad, Nagyarad, Debreczen felé menő, intézményeink által egyre inkább erősbödő kul­­túrvonalainkon megfelelő kapcsolatokról már eleje óta gondolkozunk. Az anyaállataim befelé indított iparmozgalom egy ily kapcsolat jellegével brit és bir közgazdasági tekintetben. Még inkább a székely kite­le­pítés és székely munkásoknak Románia helyett nyu­­gatra terelése. Most turisztikai szempontból tenni hoz­­záférhetővé az országnak Erdélyt: kulturális és köz­­gazdasági feladat s ennek útját akarja törni az újabb mozgalom. Ez okból mondatott ki, hogy országré­szünkben nem egy új független Kárpát-egyletre van szükség, hanem egy, különben megfelelően önálló ha­táskörrel bíró, Emke-Kárpát-osztály szervezendő. A szabályok kidolgozása végett az igazgató-vá­­lasztmány bizottságot küldött ki. Nem hagyta figyelmen kivül az egyesület a le­folyt évben sem a társadalmi érintkezést. Gr. Károlyi Tiborné és gróf Dessewffy Aurél elnökleteik s Ka­­mermayer Károly alelnöksége alatt virágzó nagy fő­városi választmányunk után, második hatalmas vá­lasztmányunk is alakult a Királyhágón túl, Ard vár­megyére is kiterjedőleg, Arad városában. Arad város és megye vezérférfiaival, társadalmi tényezőivel és sajtójával való előleges érintkezés és levelezés alapján 1888. decz. 7-én történt meg e megalakulás, az anya­­állambeli első szomszéd területnek testben is a czélja velünk egyesülése. Az Emke Arad városi és megyei választmányának viszonya az egyesület egyeteméhez még némi rende­zésre vár. Ám a hálózat terjedéséről egy másik ör­vendetes hírt is kell jeleznünk. Már csak rövid idő választ el ugyanis, hogy választmányunk megalakul­jon Debreczen városában s reményünk van, hogy vá­lasztmányunk lesz nemsokára Szentesen is. Közgazdasági szempontból az erdélyrészi bor­termelés érdekében az idén is Bariba Miklós alelnök, mint igazgatósági tag által folytunk be az erdélyrészi pincze egylet vezetésébe. Erdélyrészi ip­runk érdeké­ben tekintélyes külföldi c­égek megkeresésére adtunk fölvilágosításokat. Textil iparunk ellen ama vád in­tézhetvén, hogy brünni készítmények, a lefoglalt pana­szolt darabot a brassói kereskedő- és iparegyesülettel megvizsgáltatván, ezen és hasonló vádakat hamisak­nak konstatáltuk. A jelentés ezután a tőkenövekedéssel számol be 12,000 frt jött össze fillérenként a lobogóra Magyar­­ország asszonyai kezéből, úgy hogy a 2000 írttal el­készült díszes lobogó árán felül az összes többi ösz­­szeg »Magyarország leányai lobogó-alapitványa« czi­­men fog örök időkre megőriztetni, s rendelkezési és tartalék-alap czimen kamataiban évről-évre felhasz­­náltatni. A pénzintézetek közül alapítókul léptek be, újonnan, hatan, 100 írtnál kisebb adományt küldöt­tek többen ; 150 frtot küldött ismét a kalocsai taka­rékpénztár immár harmadik alapítványául. A tör­vényhatóságok közül fölhívásunkra örökös tag lett 2000 írttal Csongrád megy­e, 500 frtos alapítványát 1000 re emelte Kecskemét városa, Győr városa 100 frton kívül örökös tagságnak megfelelő évi kamat fizetését határozta, míg az egyesület fönnáll; 100 — 100 frtal alapítók lettek Tesa­z vármegye, Zom­bor, Nagy-Becskerek és Beszterczebánya városok. Újabb persely a lefolyt évben 1300 számban helyeztetett el, jobbára a családoknál, a háziasszo­nyok kegyes elfogadása alapján. Kaszinókba, boltok­ba stb. osztottunk ki egy részt. A vagyon teremtése munkájában agitáczionális eszközünk lehetett és lehet a vagyon kezelése és gyü­­mölcsöztetése tisztasága. Mint a mérlegből és vagyon­kimutatásból kitűnik, kétszer volt számvizsgálókig megejtett hivatalos pénztár­vizsgálat. A Kolozsvár városa városházán levő ellenzáros és tűzbiztos nagy egyesületi vasszekrényben mindenik alkalommal az egyesület vagyona,­­példás hűséggel és tisztasággal mindenben a szabályoknak, és számadásoknak megfe­lelőleg teljesen hiánytalanul kezelve és megőrizve ta­láltatott.« Pénzeink a legszolidabb papírokban és pénzintézetekben s 50 000 forint egy 6 százalékos városi kölcsönben elhelyezve 4—6°­0 ig jövedelmez­nek, s ez elhelyezések kétszer voltak a közgazdasági szakosztály által revízió alá véve, mely alkalmakkor az ig. választmány benyújtott javaslatokra kimon­dotta, hogy a tőkék egy része alkalmas s 5°/0-ot biz­tosan jövedelmező városi épület, s hasonló jövedelmű földbirtok vásárlására fordítható, illetve fordíttassék. Nem különben kimondatott, hogy részben újabb pa­­pírjáradék és záloglevelek vásároltassanak. E hatá­rozatok effektuálása ezutáni gondos utánjárás fel­adata. Mind e kezelés és adminisztráczió egyenes tiszti fizetésekben, mint a nyers mérlegből kitűnik, a múlt polgári év második felében 2525 frtot vett igénybe, a f. év letelt első felében pedig ez összeg 1510 frtra szállott le. Végül a jelentés a Emke halottainak szentel meleg sorokat. A fővárosi nagy kölcsön. A fővárosi pénzügyi és gazdasági bizottság ma délelőtt ülést tartott, melyben különböző, reggeli la­punkban közlendő ügyek elintézése után a fővárosi nagy kölcsönnel foglalkozott. A­ mai napra tűzték ugyanis ki a főváros húsz milliós kölcsö­­nére beérkezett ajánlatok felbontását és tárgyalását. A határidő déli tizenkét órakor letelvén, az elnöklő Vid­a Imre tanácsos jelentette, hogy a 20 milliós kölcsönre vonatkozó­lag, sem bel- sem külföldről, egyetlen tényleges ajánlat sem érkezett be Több budapesti pénzintézettől azonban érkezett a fővárosi tanácshoz egy nyilatkozat, a­mely a következőleg hangzik: A tekintetes fővárosi tanács a Budapest főváros által felveendő 20 millió osztr. ért. frtnyi kölcsön tár­gyában f. évi jul. 18-án kelt felhivással holnapra aján­lati tárgyalást tűzött ki. E felhívás folytán a tiszte­lettel alulírott helybeli intézetek a következő nyilat­kozattal járulnak a tek. fővárosi tanács elé. Azon óhajtásunk, hogy a fővárosnak egy érdekeit teljesen szem előtt tartó és úgy a főváros hitelének, m­int a jelen­­legi kamatláb-viszonyoknak megfelelő ajánlatot tehes­sünk és hogy a szóban forgó pénzügyi műveletet kizáró­lag belföldi pénzerőkkel vigyük keresztül, a mély tisz­telettel alulírott intézeteket már hónapokkal ezelőtt, miként ez köztudomásúvá is vált és a fővárosi gazda­sági és pénzügyi bizottságban folyt tárgyalások al­kalmával is szóba jött, arra bírta, hogy egymással szövetkezve, a tek. fővárosi hatóság felhívására ké­szen tartsák magukat tárgyalások megindítására, illetőleg a kibocsátandó kölcsönnek átvétele iránt ajánlatnak tételére. A tek. fővárosi tanács által idő­közben közzétett ajánlati felhívás azonban, sajnála­tunkra, nem adja meg annak lehetőségét, hogy bármennnyire óhajtottuk volna is, ez ajánlati pályázatban részt vehessünk, minthogy mi a pályázati feltételekben, a­melyek mint többé változás és módosítás alá nem esők vannak oda állítva, nem találjuk meg azon a lapot, a­mely a szóban forgó művelet sikeres keresztül vitelére szükségesnek lát­szik. Utalunk e tekintetben egyebek közt arra, hogy a feltételek 2-ik pontja már alaki szempontból is le­hetetlenné teszi azt, hogy ajánlatot tehessünk, mert az abban kimondott kötelezettség — a konverziót il­letőleg — visszaváltás útján bevonandó régi kötvé­nyek szövegével, nézetünk szerint, ellentétben áll. Nehogy azonban a legkisebb kétség is fe merül­hessen az iránt, hogy a tisztelettel alulírott in­tézetek, a­melyek a művelet keresztülvitele czél­­jából más helybeli pénzintézetekkel is érintkezés­be lépni szándékoztak — és jelenleg is szándé­koznak, ma is épp oly készek szolgálataikat a fővá­rosnak fölajánlani, van szerencsénk ezennel kinyilat­koztatni, hogy valamint korábban, úgy most is haj­landók vagyunk az említett fővárosi kölcsönnek megkötése tárgyában a tek. fővárosi hatósággal hala­déktalanul tárgyalásba bocsátkozni és megtisztelte­tésnek tekintenék, ha a tárgyalások oly eredményre vezetnének, a­mely szerint a tek. fővárosi hatóság jó­nak látná a szóban forgó nagyf­ontosságú ügy­ben a főváros érdekeit a tisztelettel alulírot­takra bízni. Maradtunk kiváló tisztelettel, Buda­pesten, 1889. szeptember 1-én stb. Magyar jelzá­log hitelbank. M. ált. hitelbank. M. leszámítoló és pénzváltó bank. Pesti magyar keresk. bank. Első A kiadótulajdonos &%k*gkMVL8Si irodalmi KÜLÖNFÉLÉK. — szept. 2. A király 8 Felsége mint egy táviratunk jelenti, ma reggel hat órakor Bécsbe érkezett és azonnal a Burgba hajtatott. Délelőtt 10 órakor J­o­s­i­p­o­v­i­c­s Imre horvát miniszter Orczy báró ő Felsége sze­mélye körüli miniszter segédkezésével letette a király kezébe az esküt. Az eskü­formulát B­a­r­t­o­s államtit­­kár olvasta. Az eskü letétele után a király kihall­gatáson fogadta Josipovich minisztert. Gróf Hartenauról, vagyis Battenberg herczegről, azt írták a lapok, hogy belép az osztrák hadsereg kö­telékébe. A »N. Fr. Pr.« szerint e bir valótlan. Ily belépésről csak háború esetén lehetne szó, mikor minden tekintet háttérbe szorul. Most nem csak az orosz czár, de Németország iránti tekintetből sem lehet szó a­ról, hogy a gróf szolgálatba lépne. Hogy maga Battenberg sem gondol erre, kitűnik abból, hogy Gráczban pompás nyaralót vett s októ­berben oda költözködik. Megemlítjük, hogy Hartenau gróf apai örömöknek néz elébe s neje lebete­­gedését januárban várják. Viszály egy káptalanban Mint a »P. H.«-nak írják, a gyulafehérvári káptalan tantestületének tag­jai közt viszály tört ki Az egyik fél n­y . 11 följe­lentést tett a másik tábor egyes tagjai ellen az érd. római kath. igazgatótanácshoz 8 kíméletlen mó­don szellőzteti a megtámadottak magánéletét, sőt el­­ van határozva az ügyet az érd. r. kath. státusgyülés, s tehát a nyilvánosság elé vinni. A viszály következté­­­­ben Tömösváry János a főgimnáziumnál viselt­­ tanári állásáról lemondott s az erdélyi egyházmegyé­ből kilépett. Az ügy közelebbi részletei még nem ju­tottak nyilvánosságra. A fővárosi egylet holnap, kedden délután öt órakor a régi városház tanácstermében értekezle­tet tart. A szünidei gyermektelep javára szombaton aug. 31-én, a zugligeti »Fáczán« termében Bausek Fe­­rencz műkedvelői előadást rendezett, mely kiválóan sikerült. A választékos műsort Bausek Ilona k. a.,­­ Brachfeld nővérek, Svéd Etelka k. a., továbbá­­ Brachfeld Oszkár és a m. kir. operaház négy va­­­­dász-kürtösének minden tekintetben dicséretre méltó­­ előadásai képezték. A jelen volt nagy számú közön­­­­ség az összes közreműködőket tetszésével tüntette ki.­­ A hangversenyt kedélyes társas vacsora, ezt pedig meglepetésekkel fűszerezett táncz követte. A szünidei gyermektelep jótékonyczélű intézménye a mulatság jövedelméből szép anyagi támogatásban részesült. Nagy tüzek a vidéken. Szúpatak községben, mint Balassa-Gyarm­a írói Írják, nagy tűzvész dühön­gött a napokban. A kis hely­ség lakossága, a szó szo­ros értelmében koldusbotra jutott. Nyolczvanöt ház égett le melléképületekkel, temérdek takar­mánynyal és gabonával egyetemben. A tűz délben ütött ki s a nemrég megalakult kisterem­ei tűzoltó­ság, élén gr. Gyürky Ábrahám főparancsnokkal, csak mintegy huszonöt házat tudott megmenteni. Egyébként az egész község elhamvadt s a templom is négyszer kigyulladt, de ezt mégis meg le­tett menteni. Emberéletben szerencsére nem esett kár. A hajléktalanná vált szerencsétlen lakosság részére a megyében könyöradományokat gyűjtenek. — Ti­­sza-Lucz zemplén megyei községben is nagy tű­z dühöngött. Tizenhárom lakóház, több melléképület és igen sok takarmány hamvadt el. A kár mintegy tizenötezer forintra rúg. A kőbányai férfidajegylet zászlószentelési ün­nepe tegnap igen szépen sikerült. A kőbányai sorház nagy terme díszt öltött s a zászlóanyát, Demjén Ig­­nácznét, ki ötös fogatban érkezett, ötven fehérruhás hölgy s nagyszámú közönség fogadta. A kis Brassov­­szky Olga egy ez alkalomra irt költeményt szavalt el s virágcsokrot nyújtott át a zászlóanyának. Ezután Benedikovics Károly plébános beszentelte a zászlót, majd a szögbeverés következett. A banketen pohár­­köszöntőket mondtak: Lázár Herakles elnök, Schwei­ger Miklós alelnök, Szlávy László rendőrtaná­csos stb. A hangverseny sikerült, valamint utána a tánczmulatság is. Halálozások Dr. Vécsey A­gatha, b. Vécsey Lajos ti­zenhat éves leánya, a múlt héten Szilvás-Újfaluban meghalt. A fiatal leányt tüdőlob ragadta ki az élők sorából. Temetése általános részvét mellett ment végbe. Szemere Gyula lattoméri birtokos, az ősi Szemere-család egyik tekintélyes tagja pénteken, aug. 30-án hirtelen meghalt. Temetése egész Zemplén me­­gyének részvéte mellett szombaton volt. Révész Kálmánné, szül. Tima Honor, Révész Kálmán pápai theologiai tanár fiatal szép neje pénteken hosszas betegeskedés után meghalt A boldogtalan nő még csak huszonkét évet élt. özv. gyöngyösi Somogyi Károlyné, szül. tótprónai és blatniczai báró Prónay Emma a m. hó 29-én élete 80-ik évében Magyarádon elhunyt. Karczag ujszállási Lente Pálné szül. Sárbogárdi Német Antónia asszony, életé­nek 60 ik évében augusztus hó 29-dikén elhunyt Hajdu-Szoboszlón. magyar ált. hizt. társ. Pesti hazai első takarékpénz­tár-egyesület. A nyilatkozat felolvastatván, Fenyvessy Adolf szólalt fel. Fenyvessy Adolf a bekövetkezett fordula­tot még kedvezőnek tartja. Jobb semmi, mint rossz ajánlat. A főváros hitelét az eset nem érinti, csak azt bizonyítja, hogy hiba történt az ajánlati feltéte­lek kiírásában. Szóló tüzetesen kifejti, hogy éppen azon hibák okozták a sikertelenséget, melyek ellen ő a bizottságban és a közgyűlésen harczolt. Hiba volt a dec­ember végére behívni a régi kötvényeket, ha szeptember elejére hirdették az ajánlatok benyújtá­sát. Eredetileg félévi felmondást ajánlott a pénzügyi albizottság és ez jogi s gyakorlati szempontból az egyedül helyes határ. Hiba volt korlátlanul kiírni a felhívást; szóló az általános magyar biztosító társa­ság kivételével, éppen és csakis azon pénzintézeteket indítványozta ajánlat tételére felhívni, a­melyek ma nyilatkoztak, minthogy általuk a bécsi nagy intézetek is fel vannak híva. Hiba volt az opezió kikötése, hiba volt 20 millióra kiterjeszteni a felhívást, mikor egy­két évig csak 12 millióra lesz a konc­esszióval együtt szükség. Annyiban örvend az eredménytelenségnek, hogy az a nagy interkaláris kamatveszteség el fog esni, mely 20 millió kibocsátásával járt volna. Szóló meg van győződve, hogy a nyilatkozott pénzintézetek, ha konkrét tárgyalásra kerül a sor, méltányos árt fognak a fővárosnak ajánlani, de azt meg el lehetett volna várni ezen intézetektől, ha már előre s jókor egyesültek a kölcsön átvételére, hogy idejében tudas­sák a nyilvánosságra jutott azon megállapodásokat, melyek nekik pozitív ajánlat tételét megnehezítik. Szóló különben ildomosság és a főváros jól felfogott érdeke szempontjából azt ajánlja, hogy a hatóság az egyesült intézetekkel, melyek szogálatukat felajánl­ják, lépjen érintkezésbe, a­mikor a kölcsönnek fölvé­telét czél- és időszerűnek fogja tekinteni. B­u­s­b­a­c­h Péter szerint eme pénzügyi művelet lebonyolításának siettetése volt a főhiba. Ha a pénz­ügyi és gazdasági bizottság előterjesztést tesz a köz­gyűlésnek, ajánlja, hogy az alkudozás ne korlátoltas­sék egy bizonyos konzorcziumra. W­o­d­i­a­n­e­r Béla is abban látja a hibát, hogy a kölcsön ügye nem volt előzetesen kel­lőleg előkészítve. Ő általában azt kívánná, hogy ha a fővárosnak sürgős szüksége nincs a köl­csönre, akkor a konverzió keresztülvitele egyelőre halasztassék el. Felszólaltak még: B­á­c­z Ká­roly, Császár Jenő, G­y­ő­r­y Elek stb. aztán abban állapodtak meg, hogy a következő indítványt terjesztik a közgyűlés elé: »Hatalmazza föl a közgyűlés a pénzügyi és gazdasági bizottságot, hogy a kölcsönre vonatkozó­lag, az eddigi alapon való eljárást f­ü­ggeszsze föl és alkalmas időben érintkezésbe lépve, első­sorban a nyilatkozatot beadott pénzintézetekkel terjeszten elő javaslatot a további teendőkre nézve.­ Az ülés ezzel véget ért. Tolvaj iroda gyakornok. Azt a fiatal embert, ki e napokban Kolisch A. és társa ékszer-üzletében, a Lipót-bazárban vásárlás ürügye alatt megjelent s két arany órát lopott, a rendőrségnek sikerült kinyomoz­nia és letartóztatni. A tolvaj Lobi Ottó, bécsi szüle­tésű 18 éves, nőtlen iroda­gyakornok. Beismerte tettét s megjelölte a helyet, hol az arany órákat elzálogo­sította. Szenzácziós zsarolási ügy foglalkoztatja a rend­őrséget, mely azon van, hogy a felek közt kiegyezést hozzon létre. Egy előkelő hivatalnok neje tett följe­lentést egy szerény viszonyok közt élő fiatal ember ellen zsarolás miatt. A nő ugyanis régebben kishir­­detést tett volt közzé egy lapban, s megismerkedni kívánt egy úrral. Akadt is számos »pályázó« s a nő az egyikkel ismeretséget kötött. Csakhamar szakadás támadt s a nő visszakivánta leveleit, melyeket a fiatal­ember nem akart kiszolgáltatni. Hosszabb ideig foly­tak alkudozások, tárgyalások, végre a nő katonatisz­tet küldött a fiatal­emberhez. A katonatiszt revolvert szegzett a levél­őrző ur mellének s dörgő hangon követelte a leveleket, de az nem ijedt meg s kijelen­tette, hogy semmi szín alatt sem adja át ismeretsége emlékeit. Legutóbb a nő megtette a bűnügyi jelen­tést, mondván, hogy a fiatal­ember 2000 frtot kívánt a levelekért, tehát őt megzsarolni akarta. A vizsgálat a legnagyobb titokban folyik. Sikkasztó könyvvezető. A bécsi rendőrfőnök ma táviratilag értesítette a budapesti rendőrséget, hogy Schreiber Fülöp, álnéven Braun, húsz éves könyvve­zető, 228 frt elsikkasztása után megszökött. A sik­kasztó alacsony, zömök termetű, haja és bajusza fe­kete. Kék kabátot és barna kalapot visel gyászsza­laggal. Megszökött gyilkos A módosi illetőségű Ki­rály Miklós, a gyilkosság miatt tíz évi fegyházra volt ítélve, a kalocsai fogházból megs­zökött. Király, a­ki csak húsz éves, a múlt év augusztus ha­vában egy tizenhét éves leányt meggyilkolt, mert ez szerelmét visszautasította. Szökését párját ritkító ügyességgel hajtotta végre. Fegyenczruháját a fog­házat környező falak alján találták meg. A magyar fürdőkből. Hazai fürdőinknek még mindig számos vendége van, így Tátrafüreden — a hozzánk beküldött hivatalos kimutatás szerint — 3761, Trencsén-Tepliczen 3729, Borszé­ken 1076 fürdővendég fordult meg a múlt hónap végéig. Eljegyzések, esküvők. Loósi és egervári Solymosy Lajos Vilá­goson oltárhoz vezette világosi B­o­h­u­s László le­ányát Elmár. T­á­v­i­r­a t­o­k. London, szept. 2. A sztrájkoló dockmun­­kások tegnap délután a Hyde-parkban nagy gyű­lést tartottak, melyen körülbelül százötvenez­ren vettek r­szt. Bums és a sztrájkolók más ve­zetői beszédeket tartottak, melyekben kijelentették: a dock munkások szilárdan el vannak tökél­ve hogy a sztrájkot addig folytatják, mig kívánságaikat teljesítik. A jelenvol­tak közt tekintélyes pénzösszeget gyűjtöttek a sztráj­kolók javára. A rend példás volt. Páris, szept. 2. Az olasz munká­sok küldöttsége ma ideérkezett. Az ér­kezőket két képviselő és két községi tanácsos fogadta. Tegnap, mikor a küldöttség Lyonba érkezett, »Le Crispivel!« kiáltások voltak hallhatók. A prefektus rögtön elfojtotta a tün­tetést és többeket elfogatott. Potsdam, szept. 2. Vilmos császár ma reggel 5 óra 55 pereskor Jessnitzbe utazott a hadgyakorlatokra. Madrid, szept. 2. Az üresedésben levő katonai állásokra a kinevezések megtörténtek. Rodriguez Ariast kine­vezték Új-Kasztilla katonai parancsnokává, Sabas Mar­int Andalúzia katonai parancs­nokává és Polavieja tábornokot a gyalog­ság főfelügyelőjévé. Róma, szept. 2. A Stefani-ügynökségnek jelentik Masszováhból: Aszmarában Bet­­maha erődön kívül, mely a jövőben tüzérség nélkül n­em lesz bevehető, a szomszédos ma­gaslatot is megszállották és m­egerő­­dí­tett­ék. Az olasz katonaság teljes erővel dolgozik az erődítvények, raktárak és egyéb katonai építkezések befejezésén, hogy Olasz­ország birtoka mindinkább biztosíttassék. A forrongó Kelet, Szófia, szept. 2. A Havas-ügynökség je­lenti : A bolgár kormánynak a szerb k­a­­tonai készülődéseket tárgyaló jegy­zékére a porta táviratilag azt válaszolta, hogy Bulgária integráló része Törökország­nak, minélfogva minden támadás, mely Bulgária ellen intéztetnék, Török­ország megtámad­tatása volna. Bul­gáriának tehát nincs mitől tartania, különben Szerbia már anyagi­ helyzeténél fogva sem támadhatja meg Bul­gáriát. Szófia, szept. 2. A Reuter-ügynökség je­lenti : A szerb diplomácziai képviselőség ügy­vivője, Body, kormánya meghagyá­ A kiadótulaajdonos &ik*3kmvjsi irodaijai s nyomdai r. társulat betűivel Budapesti baritok-terv, Allien Al Hua-­poltá­­ sából tegnap a bolgár kormányt biztosí­­totta Szerbia békés szándékai felől, kijelentvén, hogy a katonai intézkedések ki­zárólag a tartalék már régebben elhatározott újjászervezésének keresztülvitelére szolgál­nak, minek következtében a tartalék legény­sége 14 napi gyakorlatra behivatik . E kije­lentések a kormány köreiben jó benyomást tettek. Szófia, szept. 2. A­­Swoboda› Gruev volt őrnagynak a Szaniszló-renddel történt kitüntetés­ével foglalkozik és ki­fejti, hogy ha tényleg valónak bizonyul a hír, hogy az orosz czár G­ruevet kitüntette, akkor helyén­való lenne, hogy a fejedelmi hatósá­gok megtiltsák a bolgár polgárok­nak, hogy orosz rendjeleket, leg­alább a Szaniszló-rendet viseljék, melylyel h­ue Bulgária árulóját tün­tették ki. Szófia, szept. 2. Az eddigi intézkedések szerint Ferdinánd fejedelem szeptember 8 án indul az ország belsejében teendő körútjára és október első napjaiban (új naptár szerint) érkezik vissza Szófiába. Belföldi táviratok. Fiume, szept. 2. Miklós montenegrói fejede­lem D­a­n­i­l­ó trónörökössel a gyorsvonaton ma ide érkezett és rögtön tovább utazott a »Sybil« yachttal Kolozsvár, szept. 2. Szapáry Gyula gróf föld­­mivelési miniszter holnap az az állami bikat­e- r­e­p megszem­lélése végett T­o­r­d­á­r­a utazik. KÖZGAZDASÁG. A budapesti galariatőzsdéről. Búzát ma jól kínáltak, a malmok tartózko­dók voltak, de az üzérkedés nagyobb vételkedvet ta­núsított. Mintegy 20,000 mm. kelt el nyugodt irány­zat és változásán árak mellett. Más magvak válto­zatlanok. Elkelt uj búza: tiszav.: 300 mm. 80 k. 8 frt 82‘/s kr, 200 mm. 79 5 k. 8 frt 75 kr, 200 mm. 79 8 k. 8 frt-75 kr, 400 mm. 78 8 k. 8 frt 55 kr, 100 mm. 78-6 k. 8 frt 56 kr, 800 mm. 78 k. 8 frt 55 kr, 200 mm. 77 k, 8 frt 55 kr, 600 mm. 77'5 k. 8 frt 60 kr, 8 0 mm. 76-5 k. 8 it 60 k , 200 mm. 76 k. 7 frt 45 kr, időre. P e s t v.: 800 mm. 80'5 k. 8 frt 90 kr, 600 mm. 77‘4 k. 8 frt 60 kr, 200 mm. 76-5 k. 8 frt 55 kr, 100 mm, 74-4 k. 8 frt 25 kr, időre. Bácskai: 100 mm. 76 k. 8 frt 45 kr, 1000 mm. 75 k. 8 frt 80 kr, időre. Északvidéki: 100 mm. 78 k. 8 frt 46 kr, időre. Tiszav.: (ó) 1000 mm. 79 k. 7 frt 75 kr, időre. Fehérmegyei: 1150 mm. 78‘5 k. 8 frt 62'/5 kr, 1000 mm. 78 k. 8 frt 62 la kr, időre. Bácskai: 2500 mm. 77­2 k. 8 frt 55 kr, időre. A határidő-üzletben felmondtak 16,000 mm. búzát, 36,000 mm. tengerit és 1000 mm. zabot. Meg­lehetős forgalom mellett a délelőtti jegyzések a következők: Búza 1889. őszre 8.44—8.44—8.48, 1890 tavaszra 9.08—9.03—9.06, tengeri 1890. máj.—jun.-ra 5.67—5.55— 6.57, zab 1890. táv­szra 6.76—6.70, káposztarepeze 1889. aug—szept-re 18.75. a déli tőzsde zárlatai piciúr S z o k v. b m 1889. őszre 8.47 pénz, 8.48 áru ; 1890. tavaszra 9.04 pénz, 9.06 áru ; te­háti 1890. máj — jun.-ra 5.55 pénz, 6.57 áru; zab 1889. őszre 6.83 pénz, 6 85 áru; 1890. tavaszra 6.78 pénz, 6.80 áru; káposztárapc*» 1889. aug.—szept.-re 18.65 pénz, 18.75 áru. Mai hivatalos effektiv árak: A budapesti teraióustSzu­dörül Terményekben mérsékelt volt a forgalom. Zsiráfa változatlan. Disznózsír, városi áru bordóstul 57 — 57.50, táblaszalonna 53—64, füstölt szalonna 58, faggyú 82—83 írttal zárult. Szilva nyugodt. Szilvasz változatla­n Szlavó­niai áru szept.—okt. re 16 16.25, szerb tranzitó áru 14 50 —14,75 írttal kelt. A heremagvak közül luczerna 50 55, vörös here 48 írttal köttetett. A siadtpesti értéktőzsdét öt. A tőzsde ma híján volt a külföldi tőzsdék ösz­tönzésének. Bsrninből egyáltalán nem érkeztek hírek, mivel az odavaló tőzsde a szedáni emléknap követ­keztében ma zárva van. A nemzetközi értékek jelen­téktelen forgalom mellett lanyhultak. A közlekedési részvények is csökkentek részben. A helyi papírok közül csak a Drasche- és salgó­tarjáni részvények voltak kedveltek és emelkedtek. Valuták és külföldi váltók lanyhultak. Hivatalos felszámolási árfolyam: osztrák hitel­­részvény: 304,10, magyar aranyjáradék: 99.46, A dijbizt­ositásoknál: osztr. hitelrészvény hol­napra : 1.-----1 50 8 napra- 4— 5.—, egy bóra 8.50 9.50 frt. Az árfolyamok következőleg alakultak: Az elő tőzsdén nyugo­dt irányzat mellett o­str. hitelrészvány 304.20—804.40 fitot, magyar aran­yjáradék 99.45— 99.47­/s írton, magyar papirjáradék 94.45~94.47/s f­ton került fo­g­lomba. A déli tőzsdén magyar 4 száz. aranykínadét 99.45— 99.50 írton, magyar papirjáradék 94/0—94.55 írton, magy. ált. hitelbank 816.60—316.75 írton, magyar jelzálog - hitelbank 140 írton osztr. hitelint. 3­2.90—303.10 fr­ton, Drasche-gyár 335—340 írton, rima-murányi vasmű­ 135 — 135.25 írton, Schlick-féle gépgyár 207 —208 írton, szálloda­­r. t. 120 írton köttetett. Írttól írtig B«*a uj bánsági............... 77 81 big —.— — » * tiszavidéki .... 77—81 » 8 80 8.70 » » pestvidéki .... 77—81 » 825 8.65 » » fehérmegyei ... 77-81 » 8.80 87.­ » » bácskai................ 77 73 » 8.80 8.1­0 » » északmagyarorsz. 77—81 » —— How­ó................................. 70-7 » fi,65 6 80 Árpa » takarmány .... 60-6 » 6.10 6.30 » » égetni való .... 62—64 » 680 750 » » serfőzdéi . . . . • 64—-5« » 8.— 9 60 Zab ....................................... 39 41 » 6.25 6.70 Tengeri uj bánsági................. 75 » B.— 5.05 » » másnemű.............. 78 » 4 97 6.— Köles ».............................­­ » KAp.*repcze ....................... — * 18.25 18.60 pftus.­repere......................... — * 17.76 18. 80H Kivonat a Budapesti Közlönyből. — Budapest szept. 1. — Árverések Budapesten. Felső Erdősor 61. szept. 3. Radnyán Miklós, ingós. 60 frt. — Kövér­ Lajos u. szept. 3. Hably József, ingós. 760 frt. — Üllői­ ut. 2. Ne­­deczky László, ingós. 70 frt Árverések a vidéken Kassa, decz. 9. Lip­­csey Andor, ing. 8601 frt. — Pozsony, szept. 14. Heim Gusztáv, ingós. 2323 frt.­­ Szent-Endre, szept. 27. Schart­­ner Ignáczné, ing. 1000 frt. Pályázatok. Budapesten a lipótmezei tébolyda­­­ban másod 5orvosi állomás 4. h. a. — Kolozsvártt famesteri, erdőőri és erdőlegényi állások okt. 10-éig. — Az illavai fegyintézetnél főfegyőri áll. szept. 20 áig — Zomborban pénzügy­igazgatósági számgyakornoki áll. 2. h. a. Fe­­héregyházán urmesteri áll. 6 h. a.— Kolozsvártt erdőgya­kornoki áll. okt. 2-ig. — Munkácson fegyintézet! főfegyőri áll 4 h. a. — Rimaszombat tbi­ói joggyakornoki áll. 2 h. a. Színházak ma, szeptember 2 án : Nemzeti s­z­i­n­h­á­z : Hármas szövetség. A tér. — Népszín­ház: Ingyenélők. — Városligeti nyári szín­ház: A szerelem vadrózsái. — Budai szinkör: A rablók. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL.

Next