Pesti Napló, 1890. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1890-12-01 / 330. szám

Összes ott levő irományokat és egyéb könnyen gyuló tárgyakat, ezeket leöntöttek a függő lámpa petróleu­mával, azután a halmazt meggyujtva odébb állottak. A tüzet azonban észrevették s még mielőtt nagyobb dimenziókat ölthetett volna, a X. kerületi tüzőrség eloltotta. A kár így is több száz forintra rúg. A gyúj­togató betörőket most a rendőrség nyomozza. A ráczvárosi búcsút ma a szokásos ünnepélyes­séggel tartották meg. A templom környékén ez alka­lomból az elmaradhatlan mézesbábas sátrak voltak felállítva, a templom előtt elterülő téren pedig sűrűn hullámzott a nép.­­ A nagy zenés misét délelőtt 10 órakor tartotta Z­­­e­r­e­r Károly ráczvárosi plébános nagy papi segédlet mellett. A mise alatt a kóruson a templomi zene és énekkar Zsaszkovszky ün­nepi nagy miséjét adta elő. Betétek voltak offsztó­­riumra Hargitt »­ salutaris hosta« kezdetű éneke, graduatora pedig B­e­­­i­c­z­a­y Gyula egy szerzeménye. Seggeitől egész délig minden órában volt mise, dél­után 4 órakor pedig zenésvecsernyével végződtek az ájtatosságok. Szegény gyermekek fölruházása. A pesti izr. hitközség leányiskolájában ma délelőtt egy kis ünnep volt, melyen 162 gyermek kapott teljes téli ruházatot. Jelen volt a hitközségi elöljáróság és képviselet szá­mos tagja. Halász igazgató szép alkalmi beszéd­del nyitotta meg az ünnepet, a gyermekeket a hitköz­ség iránti hálára buzdítván. Az elöljáróság részéről dr. M­u­n­k­á­c­s­i Bernát hitközségi tanfelügyelő be­szélt, kiemelvén, hogy a hitközség intencziójának szor­galom és jó magaviselet által fognak a tanulók meg­felelni. A himnusz eléneklésével ért véget az ünne­pély, hogy egy órával később ismétlődjék a hitközségi fiúiskolában, a­hol 306 gyermeket ruháztak föl tető­től talpig. Czipészek gyűlése. Mintegy százötven czipész­­segéd gyűlt egybe ma délután a Buzalka-féle helyi­ségben, s elhatározta, hogy egy országos szakegyesü­letet alakítanak, s jövő évben Budapesten czipász­­kongresszust tartanak. Kimondották még egy szaklap alapítását is, melynek első száma karácsonyra je­lenne meg. Csalás postatakarékpénztári könyvvel. A Gyár­­utcza 44. szám alatti ruhakereskedésbe tegnap dél­után beállított egy ismeretlen fiatal­ember s állítólag egy barátja részére akart ruhát vásárolni. Mikor a kereskedő erre nem állott rá, a fiatal­ember egy 30 forintról szóló postatakarékpénztári könyvet adott át biztosítékul s kérte s kereskedőt, hogy a ruhát küldje egy üzleti alkalmazottal, kit majd elkísér barátja la­kására. A kereskedő Schönfeld Izidor nevű tanon­­czára bízta a ruhát. Alig mentek az utczán pár lé­pést, a fiatal­ember kikapta az inas kezéből a ruhát s elszaladt vele. Az inas sírva tért vissza üzletébe. Ekkor megnézték a takarékkönyvet is és kiderült, hogy az hamisított. A csalót a rendőrség körözi. Egyletek és társulatok. A szünidei gyermektelepegyesület gr. Teleky Géza elnöklete alatt ma délelőtt népes közgyűlést tartott s ez alkalommal a Zilzer-féle olajfestményt, mely az egyesület javára 1000 frtot jövedelmezett, kisorsolták s a nyeremény a 88. számú sorsjegyre esett. Ezután az eddigi tisztikar­t közfelkiáltással újra megválasztották, az egészségügyi szempontból lelépő pénztáros helyébe pedig dr. Szirmai Rikhárdot vá­lasztották meg. Az alapszabályok értelmében kisor­solt választmányi tagok helyett dr. Adler József, dr. Bakody Tivadar, Bierbauer Tivadar, dr. Floch Hen­rik, dr. Hubay Károly, Granzenstein Bála, Jónás Ödön, Laufer Sándor, Lederer Ábrahám, ifj. Haas Jakab, Mechwart András, gróf Széchenyi Béla, Stei­ger Gyula, Stefany Lajos és Sturm Albert válasz­tottak meg. A magyar jogászegyesület Tóth Lőrincz elnök­lete alatt tegnap teljes ülést tartott. Mindenek­előtt dr. Baumgarten Izidor kért szót személyes kérdésben. A »Jogi Szemle« megtámadta őt a mi­napi felszólalása alkalmából, mert állítólag a k­­­r. ügyészséget képzettség dolgában a bíróság fölé helyezte volna. Szóló a gyorsírói följegyzésekre utalva, megjegyzi, hogy ő a bíróságot egyáltalán nem állította szembe a vádhatósággal, sőt beszédében a »kir. ügyészség«, vagy »vádhatóság« szó elő sem for­dult. Ily állítás különben annál nagyobb képtelenség, mert a két testület közt folytonos fluktuáczió áll fenn. A »Jogi Szemle« szerkesztője, dr. Márkus Dezső azzal felel, hogy ő a kérdéses czikket, nem mint jo­gászegyesületi tag, hanem mint lapszerkesztő írta. Egyébiránt csak egyéni bírálatot mondott a beszéd­ről. Dr. Baumgartern válaszát örömmel veszi tudo­másul. Ezután dr. Márkus Dezső felolvasta Bodor László értekezését a feltétlen elitélésről. Bodor polemizál Illéssel és sorra c­áfolja annak ér­veit.­­ Illés Károly erre válaszolt a Bodor által felhozottakra és vázlatosan ismerteti azokat az oko­kat, melyek arra bírták, hogy a feltételes elitélés el­len állást foglaljon. — Dr. R­e­i­c­h­a­r­d Zsigmond és dr. Gruber Lajos előadását a jövő ülésre ha­lasztották. A néprajzi társaság tegnap az akadémiá­ban szakülést tartott H­u­n­f­a­l­v­y Pál elnöklete alatt. Első­sorban Vikár Béla tett jelentést a nyá­ron Somogy megyében tett néprajzi tanulmányairól. Ezután Nagy Józsefnek »Az árvamegyei tótok ott­honáról« czímű terjedelmes munkájából mutatott be egyes részleteket a tót szakosztály előadója, dr. Czombel Samu. A szerző kiterjeszkedik az árva­megyei tótok külső és belső világára, hiven ismertet­vén lakásviszonyaikat, szokásaikat s egész életmódju­kat. Végül Hermann Ottó orsz. képviselő tett je­lentést egy érdekes tapasztalatáról, melyet Norvégiá­ban tett utazása közben, ahol a népben egy bizonyos rovás­­­rendszer van szokásban. Az iramszarvasok füleit vagdossák meg ugyanis különböző fantasztikus alakokra s aztán a szarvas fülén tett kivágásokhoz egészen hasonló pálczikákat készítenek, melyre ráíratják a neveiket. A rovásos pálczikákat a bíró­nál helyezik el s ha aztán az iramszarvas elté­vedt, vagy nem jött haza, a pálczikákról ismernek rá a tulajdonosára. A felolvasások után választmányi ülés volt, melyen dr. Katona Lajos olvasta föl Csáky miniszter leiratát, melyben jelenti, hogy a társaság működését a legélénkebb figyelemmel kiséri s örömmel tapasztalja, hogy a társaság teljes tudatá­ban van működése nagy fontosságának. Értesíti az elnökséget egyúttal, hogy a nemsokára felépítendő iparművészeti palotában tágas helyiséget hagy fönn a néprajzi múzeum számára, melyet mostani al­kalmatlan helyiségéből (a múzeumban) oda fog át­helyeztetni. Végül felszólítja a társaságot, hogy a múzeum gyarapítását a saját hatáskörében mozdítsa elő. Ezután folyó ügyeket intéztek el. A »budapesti franczia körben« a szabad elő­adásokkal összekötött estélyeket az egész téli idény alatt folytatják. A következő hetekben tartandó esté­lyek programmja igen érdekes. Dec­ember 17-én P­u­­­s­z­k­y Bereccz tart előadást ily czímmel: »Alexandre Dumas pére.« Azután következnek: Vámbéry Ármin: »La Perse et les persans«. Pázmándy Dénes: »Les femmes et la toilette.« Borostyáni Nándor: »Paris pendant la guerre de 1870.« Tölgyi Gyula: »Le salon frangais au dix huitième siecle.« Noiseux Edmond: »Le theatre frangais et Moliére«. Jegyek ezen előadásokra, me­lyeket hangverseny és társas vacsora követ, a kör helyiségeiben kaphatók esti 6—8 óra között. Az ügyvédjelöltek és joggyakornokok köre decz. hó 5-én tartja (pénteken) este *­s 7 órakor első fél­évi rendes közgyűlését saját helyiségében (Ferencziek­­bazárja.) Tárgya: 1. Elnöki megújító. 2. Tisztviselők jelentése. 3. Az igazságügy miniszterhez intézendő em­lékirat. 4. Indítványok. 5. Választások. A filológiai társaság deczember 28-ikán, vasár­nap délelőtt 10 órakor fogja megtartani közgyűlését az akadémiában. Tudomány, irodalom. «Urak és parasztok» czím alatt gyűjtötte össze Mikszáth Kálmán huszonkét elbeszélését, melyek méltán sorakoznak a jeles novellaíró korábbi mun­káihoz. Mikszáth e művére még lesz alkalmunk visz­­szatérni. A tetszetős kiállítású könyvet a Révai test­vérek adták ki. Szemerei Szemere Pál munkáiból az író szüle­tése százados emlékünnepének alkalmából a Kisfa­­ludy-társaság három vaskos kötetet bocsátott közre, Szvorényi József akadémiai tag szerkesztésében. A három kötet az író arczképét, költeményeit, széptani fejtegetéseit és válogatott leveleit tartalmazza. Egyes kötetek külön nem kaphatók. A három kötet ára együttvéve ő írt. A­ki a szivét homlokán hordja. Jókai Mór ily czímű regénye, most második kiadásban jelent meg, csinos kiállításban. A Révai testvérek adták ki. Test és egészségtan, irta dr. Schermann Adolf. (Révai testvérek kiadása.) Szerző e művével nem most lép a nyilvánosság elé. Ily czimen adta ki már három kiadásban szakszerű munkássága eredményét s tankönyve már évek óta több tanítóképezdében közkézen forog. E negyedik javított kiadásban a szerző több hiányon segített, melyet a felölelt tudo­mányág haladása tett szükségessé. Vívók kézikönyve. M­u­r­z F., a 39. gyalogezred századosa »Vitéz, kard és pár­baj-vivás« czimű köny­vet adott ki, melyet az ezredebeli Laky hadnagy fordított magyarra, s melynek magyarázatait a szerző által rajzolt 21 ábra még világosabbakká teszi. Szer­ző e mű írásánál a modern és helyesnek elismert esz­mékkel számot vetett ugyan, de a régi hasznos ha­gyományos és jó vívási műveleteket is megtartotta. Hazánkban, hol a párbajvivás majdnem külön élet­­ezés gyanánt tekintetik, e szakavatottan, alaposan és népszerű nyelven itt ma nagy kelendőségre számít­hat. Ára 2 frt. Az »Olcsó könyvtár« újabb füzetei. A Gyulai Pál által szerkesztett »Olcsó könyvtár«-ban legutóbb a következő művek jelentek meg: »Indiana«, re­gény Sand Györgytől, ford. Récsi Emil. Ára 80 kr. — »Arany János«, emlékbeszéd, irta Gyulai Pál. Ára 20 kr. — »Utazás ismeretlen ál­domás felé.« 1849—1856. Irta Barsi József. Ára 80 kr. — »A saint-cyri kisasszonyok«, vígjáték öt felvonásban, irta id. Dumas Sándor. Ára 30 kr. — »A sokoliuraság két leánya«, el­beszélés, irta Csiky Gergely. Ára 30 kr. — »H­o­r­a­­tius«, élet- és jellemrajz, irta Szász Károly. Ára 30 kr. — »Mo 11 y mama.« Regény, irta Pearl Frances Mary. Ára 50 kr. — »A nagyrater­­mett,« vígjáték három felvonásban, irta Csiky Ger­gely. Ára 40 kr. »Rozsdás czimerek« a czime Prém József legújabb regényének, mely összefügg a szerző »Cse­ress Gábor« czimű lapunkban megjelent regényével. Ebben egy embert állít elénk, aki az akaratra eskü­szik, könyvet is ír róla, de egész életén át hiába küzd, hogy a saját akarata bármiben is érvényesüljön, míg új munkája — melyet egyébként lesz alkalmunk be­hatóbban méltatni — a küzdő hős sokféle viszon­tagságait és végül bukását írja le. A csinos kiállí­tású 2 kötetes munka árát a Singer és Wolfver kiadó­ elég 2 fztra szabta. A legsötétebb Afrikában, Stanley H. M. világhírű művének egyetlen jogosított magyar kia­dásából megjelent a 17. füzet és ezzel együtt a Jeph­­son-Stanley féle nélkülözhetlen pótkötet első füzete, melynek ára szintén mint a fő műé füzetenként 30 kr lesz. Új naptár. »Magyar Salon« szerkesztői He­ve­s­i J­ózsef és Fekete J­ózsef elterjedt folyóiratuk alakjában »Magyar Salon naptár«-t szerkesztettek a jövő naptárgazdag 1891-ik évre. A mutatós kiállí­tású s változatos tartalmú naptár­ára 1 frt. Jakab Ödön, »Nyár« czimen karácsonyra könyv­­piaczra bocsátja újabb költeményeit. A Franklin-tár­sulat gondoskodik arról, hogy a kötet tartalmához méltó külsőben kerüljön ki a sajtó alól. E legújabb verses gyűjteményre, mely bizonynyal a karácsonyi könyvpiac­ egyik legkapósabb szépirodalmi műve lesz, már­is elő lehet fizetni a szerzőnél, Déván. Elő­fizetéssel a fűzött példány ára 1 frt 40 kr, a disz­­kótésné 2 frt. Színház és művészet. Az operaházban ma K. Lehmann Lili asz­­szony a »Zsidó nő« czímszerepében folytatta vendég­játékát. A vendégművésznő bevégzett drámai alakí­tást nyújtott és a legmagasabb ízléssel énekelt, he­­lyenkint meglepő hanganyagot csillogtatva. Különö­sen megrázó volt a máglyajelenet, mely tragédiás jelenetnek is beillett volna. Csak nagy elismeréssel szólhatunk Broulikról is, kinek Eleázárja úgy ének, mint játék tekintetében elragadott, m­e­m a bíbornok szerepében kiváló volt. Kiemeljük még Á.­W­e­i­n Margit Eudoxiáját. A zenekar Erkel Sándor vezénylete alatt nagyon szépen interpretálta a dalművet. Az előadás különben is kifogástalan volt és a zsúfolásig megtelt ház sűrűn tapsolta és gyakran kibírta a szereplőket. A nemzeti színházban ma telt ház nézte végig a »Hun utódok«, V­á­r­a­d­i regényes drámájának elő­adását. Kriemhild szerepében Jászai Mari asszony hatalmas drámai erőt fejtett ki. A másik női fősze­repben Fáy Szeréna kisasszony nyújtott érzéssel teljes játékot. Kettős szerepcsere is történt: Aladár szerepét Pálfy­tól H­o­r­v­á­t Zoltán vette át, a­nélkül, hogy a csere az előadás különösebb előnyével járt volna. Viszont Horvát szerepében (ifjú dalnok) ma Rátonyit láttuk, a­ki szépen mondta el néhány sorát. Kimagasló momentumai voltak Nagy Imre Csaba királyfi szerepében. Szacsvay a sötétlelkű Hagent ma is jól személyesítette. A közönség élve­zettel hallgatta a darabot és a szereplőket a felvoná­sok végén zajos tapsokkal jutalmazta. Csillag Teréz Berlinben. A berlini »Börsen Courier« ma érkezett száma azt a meglepő hírt közli, hogy: »Berlinben a Residenz­ Theaterben nov. 30-án Hartleben »Angelá«-ja kerül először színre a czím­­szerepben — Csillag Terkával.« Természetes, hogy a­ki e hrrt Magyarországon olvasta, az mind a nemzeti színház kitűnő művésznőjére gondolt és fellá­zadt benne először is a magyar büszkeség, hogy mi­ként merészli a berlini lap a mi Terézünket egysze­rűen csak Terkának nevezni. A második gondolat pe­dig az volt, hogy várjon mi jutott eszébe Csillag Te­­réznek, hogy Berlinbe elmenjen Terkának. Szeren­csére azonban sem a bosszúság sem az aggodalom nem bizonyult indokoltnak, mert a berlini Csillag Terka nem ugyanaz a nemzeti színház kitűnő mű­vésznőjével, a­kinek esze ágában sincs bolygó csillag­nak lenni, mikor itthon mindig a magyar művészet­nek egyik álló csillaga lehet. Hanem a berlini Csillag Terka valószínűleg azért vette fel e nevet, hogy a magyar művésznő fényéből legalább ily után ragad­jon rá valami, számítván arra, hogy a jó berliniek nincsenek oly jól értesülve, hogy mi a különbség Csillag Teréz és Csillag Terka közt, mint mi le­hetünk. Az Udel-négyes-társulat ma este hangversenyt adott a vigadó kistermében. Humorisztikus és paro­­disztikus előadásuk állandó derültségben tartotta a szépszámú közönséget, mely zajos tapsokban fejezte ki elismerését. A jótékony czélnak, melyre e hang­versenyt tartották, tetemesebb összeg jutott. Jótékonyczélú előadás az operában. Holnap, de­czember 1-ején tartják meg az operaházban Madách »Ember tragédiájával« a nemzeti szinház nyugdíj­alapja javára a jótékonyczélű előadást. Az előadás­ban, mely iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik, részt vesznek a nemzeti szinház mindama tagjai, kik a darab első előadásában közreműködtek, továbbá az operaház teljes zenekara, táncz és énekkarral a szini­­tanoda növendékei teljes számban. A darab külső ki­állítása is rendkívüli fényes lesz. A második filharmóniai hangverseny. A fővárosi vigadó nagy termében Erkel Sándor karnagy vezény­lete alatt rendezendő második filharmóniai hangver­seny műsora némi változást szenvedett. Stavenha­­g­e­n kívánságára ugyanis két zongora magándarab, u. m. »Prelude« des dur Chopintől és Liszt Ferencz 12-ik rapszódiája vétetett fel a műsorba. S­t­a­v­e­n­­h­a­g­e­n Ágnes pedig férjének »Szuleika« czimü mű­vén kívül Tannhauserből Erzsébet nagy magándalát fogja énekelni. E három magánszám miatt elmarad a műsorból Grieg »Peer Gynt« suiteje s e mű a IV. filharmóniai előadáson kerül előadásra. A »Huszárszerelem«, Murai Károly vígjáté­­ka, mely a nemzeti színházban eddig nyolczszor min­dig zsúfolt ház előtt került színre, a vidéken is meg­kezdte pályafutását. E héten Kecskeméten, Szegeden és Temesvárott kétszer ment, és pedig a »Virágfakadás« czímű aprósággal. A dara­bot a közönség mindenütt nagy tetszéssel fogadta. A »Huszárszerelem« a jövő héten Aradon és Kolozs­várott kerül színre. A darabra egyébként majdnem az összes vidéki színtársulatok készülnek. »Katonás kisasszony«, Megyeri Dezső operett­jéből a színpadi próbák már elkezdődtek; az operett F. Hegyi Arankával a czímszerepben dec­ember 12-én kerül először színre. Uj zenemű. Ivanovicstól, a népszerű zeneszerző­től, Zipser és König kiadásában uj keringő jelent meg »Alhambra« czímmel. A dallamos keringő ára 1 frt. Törvényszéki csarnok. Járásperből — bünfenyitó tárgyalás. A zentai járás osztási monstre bünpert három heti tárgyalás után befejezték. A hírhedtté vált bűnpör iratai 90 klgrammra rúgnak. A vádlottakat hat ügyvéd védte s az ítéletet tegnapelőtt hirdették ki. A törvényszék a fővádlottakat: B­a­k­y Gedeon ny. tervsz. bírót, Wagner Sándor mérnököt, továbbá Pap János földbirtokost, Z­e­lf­i­n Ignácz szíjgyártót, Z­s­a­r­k­ó József városi tisztviselőt, R­u­d­i­c­s Gergely földbir­tokost és Keczely Mészáros Mátyást másod és harmadrendű vádlottakat, miután ártatlanságuk ki­derült, a többrendbeli megvesztegetés és hivatalos hatalommal való visszaélés vádja alól felm­en­tette. Ellenben: Boross Istvánt magánokirat hamisítás és H­e­v­é­r Ferenczet megvesztegetés miatt egy hónapi fogházra, 50 frt pénzbüntetésre és az eljárási költ­ségek megtérítésére ítélte. Az elitéltek felebbeztek, úgyszintén az ügyész is a két elitélt büntetésének szigorítása végett. Sajtóper: Deczember 4-én a budapesti sajtó­­bíróság újra összeül. Holéczy Ilona szinitanodai nö­vendék becsületsértés és rágalmazás miatt beperelte Garagos Emilt, a­ki a »Vénusz« czimű pikáns lap­ban két strófás aforizmát írt róla, melyben éppenség­gel nem hízelgően nyilatkozik a csinos leányról. A magánvádlót dr. Balogh Sándor képviseli, a vád­lottat dr. Földes Árpád védi. Eljegyzések, esküvők. Kosaras Sándor, főv. rendőrtisztviselő és szolga­egyházi földbirtokos tegnap vezette oltárhoz a szolga­egyházi templomban barantali Aba Oktáviát. Nász­nagyok voltak báró S­p­­­é­n­y­i Ödön rendőrtanácsos és barantali Aba Lehel miniszteri számtiszt. Dr. vámosi Saáry Zsigmond kir. aljárásbiró Kőszegen eljegyezte Waisbecker Irén kisasszonyt. Pörges Ede, a Fonciére biztosító társaság fő­hivatalnoka ma délben vezette oltárhoz a dohány­­utczai szr. templomban Schuler Ilona kisasszonyt, Schuler Antalnak, a m. államvasutak főfelügyelő­jének és igazgató-helyettesének leányát. H­alálozások. Dr. Salzer Frigyes sebészet-tanár és a bécsi közkórház második chirurgiai­ klinikájának főorvosa, mint lapunknak az osztrák fővárosból táviratozzák, ma hirtelen meghalt. Szivszélhüdés vetett véget életének. Salzer erdélyrészi születésű volt. Dr. Sugár Fabius, Pestmegye tiszteletbeli főor­vosa és 1848/9-ik évi honvédszázados ma meghalt. Táviratok: Kolozsvár, nov. 30. Lobkovitz herczeg had­testparancsnok Kolozsvár város bu­csuzatára meleg, magyar nyelvű köszönő választ küldött, mely a városi közgyűlés elé fog terjesztetni. Zara, nov. 30. A »Roxana« orosz yacht L­e­u­c­h­­t­e­n­b­e­r­g herczegnővel a rossz időjárás következté­ben tegnap itt kikötött. A herczegnő ma folytatta útját. Belgrád, nov. 30. Feri dán bej török követ hosszabb szabadsággal elutazott Konstantinápolyba, majd Nizzába megy. Páris, nov. 30. (A Pesti Napló távirata.) Guillott vizsgálóbíró egy levelet kapott, melyben őt halállal fenyegetik, ha a merénylő Padlovszkit tovább­ra is nyomozni fogja. A levelet »Több nihilista« írta alá. Azt hiszik, hogy az egész dolog nem egyéb rossz életnél. Berlin, nov. 30. A kereskedelmi minisz­ter kezdeményezésére itt dec­ember közepén értekezlet lesz arra nézve, hogy nemzetközi megállapodások történjenek a munkás­­védelmi törvényhozás továbbfej­lesztése tárgyában. Róma, nov. 30. A Stefani-ügynökség sze­rint, a király ma dekrétumot írt alá, mely különféle vétségekre és kihágásokra nézve amnesztiát ad és pedig 1. sajtóvétsé­gekre nézve, 2. néhány másnemű vétségre nézve, beleértve azokat, melyeket politikai tüntetések alkalmával követtek el, 3. a kihá-­­­gások egész sorára nézve, 4. amnesztiában ré­­szesíti ama 1851. január 1-je előtt született hadköteleseket, a­kik az állításra meg nem je­lentek volt. Konstantinápoly, nov. 30. A porta kör­iratot szándékozik intézni az idegen hatal­mak itteni képviselőihez, melyben tekintettel arra, miként meg van állapítva, hogy a leg­utóbbi kormányellenes tüntetésekben idegen alattvalók is részt vettek, kijelenti elhatározá­sát, hogy minden netán ismétlődő hasonló esetben az illető alattvalók kiutasítását fogja követelni. E lépésre az adott okot, mi­vel a patriarkátus ügyében történt legutóbbi smyrnai tüntetésben részt vett a törökországi görög alattvalók mintegy harmadrésze. Lisszabon, nov. 30. Benguelából érkező hírek szerint a Bichébe küldött expedíc­ió l­e­­győzte a felkelőket, a portugáliaiak is tetemes veszteséget szenvedtek. A felkelők vezére megmenekült. KÖZGAZDASÁG, Páris, nov. 30. A kereskedelmi miniszter közölte a minisztertanács­sal a marseillei és bordeauxi keres­kedelmi kamarák panaszait a káros következmények miatt, melyekkel az olajos magvaknak az általános tarifában megállapított behozatali vámja fog járni. A vámügyi bizottság elhatározta, hogy a dextrin és más keményítőlisztből készült termékek vámja méter­mázsánként 20 frankban állapíttassák meg a maxi­mális tarifa és 16 frankban a minimális tarifa sze­rint. Elfogadta továbbá a kormány javaslatához be­nyújtott módosítást, hogy a bel- és a külföldön hasz­nálatos katonai fegyverek vámja a maximális tarifa szerint 700, a minimális tarifa szerint 600 frankban, a közönséges fegyverek vámja ugyanily nagyságban, a luxusfegyverek vámja pedig 1400, illetőleg 1200 frankban állapíttassák meg métermázsánként.­­ A dinamit vámját a bizottság két frankra s a vasúti és lóvasúti kocsik vámját öt frankra emelte, míg más kocsikra nézve elfogadta a kormány által javasolt vámot. Ipar és kereskedelem. Vámszerződés Németországgal. Hétfőn érkez­nek Bécsbe a német birodalmi kormány képviselői a tarifa szerződési tárgyalások megkezdése végett. A küldöttek egyike Jordán, londoni német főkonzul lesz, ki ezelőtt előadó tanácsos volt a porosz minisztérium­ban, elismert szaktekintély vámpolitikai kérdésekben és a kereskedelmi szerződések híve. Hogy mily ered­ményük lesz a tárgyalásoknak, azt előrelátni termé­szetesen nem lehet. De bizonyos, hogy nem fognak megállani a német küldöttek propozíc­ióinak meghall­gatásánál, hanem nyomban megkezdik a beható ta­nácskozásokat. A tárgyalásokon a monarchia kép­viselői lesznek: a külügyi hivatal részéről Szögyény és Glanz, az osztrák kereskedelmi minisztérium ré­­széről Kalchberg és Stibral, az osztrák pénzügy­minisztérium részéről Jorkasch-Koch, a magyar ke­reskedelmi minisztérium részéről Mihalovics és a ma­gyar pénzügyminisztérium részéről báró Andreánszky. A kereskedelmi minisztériumban az utóbbi napokban tanácskozások tartottak a kereskedelem és ipar kü­lönböző képviselőivel, a Németországgal legközelebb folytatandó szerződési tárgyalások ügyében. Új iparág hazánkban. Stark Nándor könyvke­reskedő tudvalevőleg aczéltollgyárat szándékozik fel­állítani Szentesen, s erre a czélra 6000 frt állami segélyt kért a kormánytól. A gyár felállítására azon­ban 1891. május 1-ig időhaladékot kért a miniszté­riumtól. A miniszter az időhaladékot megadta s ugyanakkorra tartotta fenn elhatározását a 6000 frt állami segély tárgyában is. Budapest áruforgalma. A statisztikai hir­ta­kimutatása szerint a főváros áruforgalma a múlt hé­ten a következő volt: Behoztak a fővárosba ösz­­szesen 591,895 mmázsa árut és pedig 134,046 mmázsa búzát, 7,753 mmázsa rozsot, 19,211 mmázsa árpát, 5,233 mmázsa zabot, 25,296 mmázsa tengerit, 806 mm. repetét, 2706 mmázsa lisztet, 139,494 mmázsa kőszenet, 6451 hektoliter bort, 959 heliter szeszt és 277 mmázsa gyapjút. K­i­v­i­tt­e­k a fővárosból össze­sen 282,268 mmázsa árut és pedig: 10,776 mmázsa búzát, 216 métermázsa rozsot, 4033 mmázsa áru­t, 2879 mmázsa zabot, 1928 mmázsa tengerit, 1131 mmázsa repetét, 103,085 mmázsa lisztet, 2318 mmá­zsa kőszenet, 2388 hektoliter bort, 3592 hektoliter szeszt s 462 mmázsa gyapjút. — Az év elejétől a be­hozatal 23.084,710 mmázsa árut tett. Úgy a behoza­tal, mint a kivitel nagyobb volt, mint a múlt év megfelelő szakában és pedig a behozatal 1.270455 mmázsa áruval, — a kivitel pedig 854,544 mmázsa áruval. A, kiadó tulajdonos &tb©Aae»»ya irodalmi s j*v»u»dai r. társulat betűivel Budapest, barátok­ tere, athen­aeum-épület. Vegyes hírek. Jelentés Magyarország selyemiparáról. Bezerédj Pál, a szegzárdi selyemtenyésztési felügyelőség veze­tője beterjesztette Magyarország selyemiparáról szóló 1890-iki jelentését a földmivelési minisztériumnak. E jelentés, melyet Bezerédj statisztikai ada­tokkal világit meg, örvendetes képét nyújtja Magyar­­ország selyemgubó terméseinek, mely 1889—1890-re 815,659 kilóról 1.043,096 kilóra, tehát majdnem 28 °­ C-al emelkedett, míg a selyemtermelő községek szá­ma 1693-ról 1942-re, a termelő családok száma pe­dig 51,122-ről 66,525-re, tehát több 30°/o-nyi emel­kedést mutat. A selyemipar nemzetgazdászati jelen­tőségét Magyarországba különösen emeli az, hogy előállított gubóink és nyers selymünk minősége ma már európaszerte elsőrendűnek van elismerve és úgy a franczia, mint olasz gyárosok és kereskedők elősze­retettel és a legmagasabb folyó árak mellett vásá­rolják. Magyarországban nincsenek meg ez idő sze­­rint azok az előfeltételek, melyek a nyers-selyem feldolgozását lehetővé teszik, de a termési képes­séget rendkívül fokozná, ha összes nyers-termé­nyünk első feldolgozása a gombolyítás itthon tör­ténnék, a­mi a jelen termelés mellett is mintegy két-három ezer embernek nyújtana egész éven át biztos keresetet, és a mellett az így legombolyított nyers selyem értéke is aránytalanul nagyobb lenne, mint a megfelelő selyem gubók értéke. A­mily örven­detesek a fenti adatok, annyira kedvezőtlen a kimu­tatás ama része, mely jelzi, hogy az átlagos termés bizonyos mennyiségű pete után folytonosan csökkenő­ben van. Ezen felette aggályos jelenség okát nem a selyemtermelők ügyességének fogyatékában talál­juk, hanem egyedül abban, hogy az eperfa meg­­felelő mennyiségben nincs meg. Iga­zolni látszik ezt ama jelenség is, hogy épp ott, hol az egy unézia pete után számított átlagtermés csök­ken, fordulnak elő lombszedés közben erőszakos­kodásokból eredő kihágási esetek, sőt nem egy esetben b örpenygések, súrlódások témádnak a te­nyésztők között, hogy nem egy esetben a karha­talomnak alkalmazása is szükségessé vált. Az általános lombhiány azonban nemcsak selyem­termelésünk mennyiségét, de annak minőségét is a legkomolyabban veszélyezteti, mely az u. n. ki­éhezett gubók nagy mennyiségénél fogva évről-évre ijesztőleg csökken. A jelentés e bajt az által véli or­vosolni, hogy az állam vegye kezébe az eperfatenyész­­tés ügyét és törvényhatóságilag intézkedjék, hogy a selyemtermelésre alkalmas vidékeken az állam me­gyei és községi utak, utczák, terek, eperfákkal legy­e­­nek beültetve, a­mihez megkívántató ep­erfamennyi­­ség előteremtése czéljából kötelezőleg volna kimon­dandó a községi faiskolák rendezése a selyemtermelő vidékeken. A lombhiányon kívül a magyar selyem­ipart még két körülmény fenyegeti. Nevezetesen a selyem kivitele Amerikába mindinkább meg lesz ne­hezítve, sőt Európában és Francziaország is, a nyers selyemre el nem viselhető beviteli vámtételeken ké­szül megállapítani. Hátrányosan érinti selyem­üzle­tünket a valuta viszonyokban beállott változás is, ne­vezetesen az arany­ ázsió csökkenése. Nem mondha­tunk tehát még le arról, hogy mint eddig, ezentúl is, az állam bocsássa a szükséges forgó tőkét a selyem­tenyésztési felügyelőség rendelkezésére, azon czélból, hogy ily módon az üzlet tiszta nyeresége szaporod­ván, megszerezhetők legyenek azon összegek, melyek az ügy további propagálására szükségesek. A dunagőzhajózási társaság hirdetése szerint dec­emb­r 1-től fogva a helyi hajók az Eskütér és Ó-Buda között a Lipótváros és a Bomba­ tér érin­tésével a következő rendben közlekednek: Az Eskü­térről Ó-Budára 7, 9 és 11 órakor délelőtt, 1, 3 és 5 órakor délután. Ó-Budáról az Eskütérre 6, 8, 10 és 12 órakor délelőtt, 2 és 4 órakor délután. A Csá­szár- és Lukács-fürdők állomásán a helyi hajók ez évadban nem kötnek ki többé. Lóvásár a fővárosban. Az e heti budapesti lóvásárra felhajtottak 473 darab lovat. Ebből elkelt 237 darab. A magyar mérnök- és építészegylet jövő heti ülésrendje a következő: hétfőn a mű- és középítészeti szakosztályok együttes ülése, kedden vízépítészeti szakosztály alakuló ülése, szerdán az út-vasút és híd­­építészeti szakosztály tagjainak összejövetele, szom­baton a gépészeti és bányászati szakosztályok együttes ülése. Az üléseket mindenkor társasvacsora követi. A budapesti értéktőzsdéről. A mai vasárnapi tőzsdén osztrák hitelrész­vény 301.20—301 frton köttetett. A meteorológiai m. kir. közp. intézet időjárás jelentése. (November 10. Reggeli 7 órakor.) Budapesten a megelőző nap legnagyobb hőfoka = + 86 legkisebb τ -f- C° Cels. A légnyomás különösen Dél-Európában jelentéke­nyen emelkedett (Triestben 15 mm.-rel, míg egy Izland fö­lött mutatkozó min­imum (745 — 50) folytán. É.-Ny.-Euró­­pában sülyedt (Stornowayn 10 mm.-rel). A maximum ( 780—785) még tovább Köz.-Oroszország fölött tartózkod­dik.­­ Hazánkban különböző irányú szelek mellett Er­dély kivételével mindenütt csapadék volt és a hőmérsék­let kissé sülyedt. Gyenge szelek mellett, kissé felhős, hidegebb idő, éjjel fagyok s reggel kö­dök várható. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL. Vizállás, november 30. Sziszek X 80 — apadó Bőgő Mitrovica 4 09 —­­ áradó Temesvár 0.271 — áradó Méter! Méter szerint IZI Változik ! Ö VÁltosik fölött, alatt 1 ! fölött alatt Dima ! I ’ Tisza Pozsony 3 67 —■ apadó M.-Sziget 1 20 — áradó Komárom 4 20 — apadó V.Naufény 2 36 — apadó Budapest 4 10 — apadó Tokaj 4 94 — apadó Mohács 4 65 — áradó Szolnok 4 24 — áradó Vukovár­­ — | — — Szeged 3 37 — áradó Újvidék 2 62 — áradó Bodrog; [ Pancsova 2 07 — áradó S.-Patak 3 24 — áradó Orsova 2 32 — áradó Szamogj | ,__| | Szatmár 1.34 — apadó Dráva | | Kőrös I | Barcs 0 31 — apadó Gyoma 3 52 — apadó Eszék 1 58 — ! áradó Maros | | Száva | | Arad °-18|­­ apadó _____Fővárosi szintenk. Nemzeti színház* ^pT^r.-k..Pintér Évi térlet 235 sz. Havi béri. 1. sz. flér...je...............Szacsvayné Deczember 1-én : Cluvia................ L. Boér H. Constantin abbé. Saint-Juste.............Császár Vígjáték 3 felv. Irta Ha­rry, Á­lá mint élemek Crémieux és DecourceUe. dett férGu.........Nagy L Személyek: Vén asszony... .Szathmáryné Constantin abbé Ujházi Nyegle................... Zilahi Jean Raynaud Mihályfi Éva mint­ polgár­ Paul de Lavardens Benedek leány................ Jászai M. De Lamac Hetényi Anyja...................Györgyné Bernard Gabányi Kezdete 7 órakor. Scottné Helvey L. ----­Miss Bettina Per- Műsor: Kedden Lehmeni­cival G. Csillag T. Kalisch­ assz. vendégfellép-Lavardens grófné Lendvayné tével : A hugenották. Pauline Vizváriné ■■ ........ ■■■■ Kezdete 7 órakor. N­épszinház, . Deczember 1-én. Mű­s­o­r : Kedden A vas em- . . . bér. A kletta. Szerdán Vad- Blaha Lujza a VSZ,mint vidék­­orzók. Csütörtökön A nagy- A kaSSai diák­­ratermett. Pénteken először Eredeti operett. 3 felvonás- Az elintézetlen ügy. Szóm­­ban gzigligtíti Ede vigjátéka baton és vasárnap Az elvi­ után irta vidor P41. Zs.néjét téretlen ügy. szerzette Erkel Edek. M. ldr. Operaház. Személyek: 10. bérletszünet. 10. bérlets­ünet. Venczel, Lászl­ó I­. v . néven magyar Deczember 1-én: király vidor A nemzeti szinház nyugdíj- Ágnes, özvegy intézete javára. királyné Punták Á. k. a. Az ember tragédiája. Fröddr Biaha­l. . . . “ ’ Jusztin Réthy L. Drámai költemény. Irta Ma- Deodata M. Csal­i Zsi­dách Imre. Zenéjét szerzette Rosenb­erg Kassai Erkel Gy. Horecz Hunyadi Személyek: Hancsik Solymon Az ur.................... * * * Simon atya Szabó A. Rafael................Maróthy M. Öreg Venczel Bánt,ha Gábor................C­­. Alszegi I. Udvari bolond Tollagi Mihály.................. Fái Sz. Janó Újvári Lucifer..................Gyenes Kezdete 7 órakor. Ádám.................... Nagy Imre ----­Éva...................... Jászai M. Műsor: Kedden : Szin:­A föld szelleme .. Egressy tanoda. Tanítvány............Horváth Mariais..............Náday V­á­r­s­z­i­n­h­á­z. Robespierre........ Latabár -r. . . . Aggastyán............Gabányi Deczember 1-én : Catulus................Horváth Zárva. Hippia................ Hegyesi M. ----­ Eredeti MIKULÁSOK Kertész Tódornál. ____________ (3479) SZABADALMAHAT uj találmányokra kieszközöl és értékesít BENEDEK LAJOS szabadalmi irodája, BUDAPESTEN, Muzeum-körut 10. mely iroda a kereskedelmi minisztérium 24.324./86. számú körrendeletével a föltalálók bizalmába ajánltatott és évenként SOO-nál több szabadalmat eszközöl ki. (3140

Next